Pesti Napló, 1866. szeptember (17. évfolyam, 4910-4934. szám)

1866-09-12 / 4918. szám

beli szükséglett és kimutatott összegnek több mint fele fedeztetett, mely körülmény annál megnyugtatóbbnak tűnik fel,minthogy egyrész­ről a fentebb bemutatott szükséglet csak hozzá­vetőleges számításon alapulhatván , a valódi szükségletet valószínűleg magasan meghaladja; másrészről az önsegély számos eszközeinek fel­­használása mellett a fentebbi szükséglet tetemes része a közsegélyezés igénybevétele nélkül is fedezhetőnek mutatkozik. Az eljárás részleteit illetőleg a kir. biztosok tüzetes utasításokkal lőnek ellátva, melyek sze­rint egyik kiváló feladatuk : a megyei, községi vagy járási ínségi bizottmányok megalakítása után a fentebbi kimutatásban, úgy a vetőmag szerzésére, mint a munkaadásra kijelölt össze­get a gondoskodásukra bízott hatóságok között a szükséghez képest felosztani, melynek további elrészletezése aztán az illető inségi bizottmá­nyok feladata, melyek köztiszteletben álló, buz­gó férfiakból alakítandók akként, hogy minden érdek, mely az inségü­gygyel összeköttetésben van, képviselve legyen. A megyei inségi bizottmány tehát azon összeget, mely vetőmag bevásárlása végett a királyi biztos által a megyének utaltatik, a va­lóban Ínséges, t. i. oly községek között osztja fel, melyek az Ínségen sem törzsvagyonuk, sem hitelűk felhasználásával nem segíthetnek; az oly községeket pedig, melyek kié­égitő segély­­forrásokkal bírnak , ezeknek felhasználására buzdítja. Ugyancsak a megyei inségi bizottmánynak áll jogában esetenként a körülmények kellő számbavétele mellett meghatározni, vájjon vala­mely községnek a vetőmagbeli kölcsön pénzben adassék-e vagy természetben ? s utóbbi esetben a mag bevásárlásáról a megyei bizottmány gon­doskodik. A község a nyert vetőmagbeli kölcsönt kizá­rólag vetésre köteles fordítani, illetőleg egyes gazdáknak kizárólagosan e czélra kiosztani, kik irányában követelésének biztosításáról is gon­doskodnia szükséges, mivel az országos alap irányában a község tekintetik adósnak,minthogy az országos alap csak segíti és támogatja a községeket azon kötelességük teljesítésében, mely szerint a köz­ségbeli lakosok segélyezésére első­sorban a község van hivatva. A vetőmag-kölcsön 1867. évi január­­­től szá­mitandó három év alatt fizetendő vissza, utóla­gos részletekben 5% kamattal együtt. Ínséges munkára szintén csak ínséges községek lakosai lévén bocsátandók , hasonlag a megyei inségi bizottmány határozandja meg, mely községek lakosai, s mily számmal bocsá­tandók egy bizonyos inségi munkához ; az egyes munkákat pedig a községi bizottmány jelöli ki oly egyének közül, kik más után munkát nem nyerhetnek. Inségi munkák tárgyai csak olyanok lehet­nek, melyekhez a munkások tetemes­ idővesz­teség nélkül hozzáférhetnek, melyek tehát lehe­tőleg közel fekszenek, melyeknek teljesítésére az illetők képesek, mint például földmunkák , végre melyek hasznosaknak bizonyultak. Ezen tárgyak között elsőbbséget érdemelnek az országos vagy ársadalmi utak, s vízépítészeti munkák, ha pedig ilyenek hiányoznának, azon esetben községeknek vagy gazdászati társula­toknak engedélyeztethetnek kölcsönök a végből, hogy az ínséges munkásoknak hasznos mun­kálatokkal foglalkozást és keresetmódot nyújt­sanak. S itt ismét a megyei ínségi bizottmány tevé­kenysége lép előtérbe, a­mennyiben ez van hi­vatva a legczélirányosabbaknak mutatkozó mun­kára nézve nem csak a munkásokat adó közsé­geket, s azok számát meghatározni, hanem egy­szersmind megvitatni : a) váljon házilag kezelendő e a munka vagy a vállalkozási rendszer alkalmazandó ? b) nem kellene-e a munkabérre egy minimu­mot megállapítani ? c) nem lenne e czélszerűbb a munkát szak­mányba kialkudni, s végeztetni ? d) mi teendők mutatkoznak a fizetés pontos­ságának ellenőrzése, a munka helyén jó és olcsó élelmezés előállítása, a munka veze­tése, nemkülönben az egészség fenntartása tekintetéből szükségeseknek vagy czélsze­­rüknek ? e) mikor kellene a munkákat megkezdeni? Mi végre a munkaképtelenek közvetlen élelmezését illeti, e tekintetben az ínségi bizottmányoknak, melyek útján fog ez mindenütt történni, gondot és éber figyelmet szükséges arra fordítani, hogy az élel­mezés csupán a valóban munkaképtelenekre szoríttassék, nehogy a henye munkátlanság nyerjen biztatást, s előmozdítást. E részben ed­dig csak Pest, Pozsony, Nyitra és Barsm­egyék egyes igen súlyosan meglátogatott községei ré­szére b­csáttatott az illető­­nségi bizottmányok rendelkezésére néhány száz forint. Ezekben foglaltatik rövid vázlata azon intéz­kedéseknek, melyek a kormány részéről az Ín­ség enyhítése tekintetében eddig tétettek, s me­lyek a már huzamos i­ idő óta teljes működésben lévő királyi biztosok által az inségi bizottmá­nyok előzékeny segédkezése mellett foganatosít­tatnak ; megemlítvén még azt is, hogy a csapás közbenjötte után azonnal az adófizetési halasztás és adó elengedés te­kintetében lehető könnyítések eszközöltettek ki; — továbbá az 1863. évi inségi köl­csön lejárt részleteire nézve szintén halasztás nyeretett,­­ végre pedig az Ínség­ügyből folyó jogügyletek, bead­ványok, jegyzőkönyvek stb. részére bélyeg­mentesség, a telekkönyvi bejegyzésekre nézve pedig díjmentesség alaposan várható. Ezekkel kimerítve látszik lenni a teendők azon része, mely a súlyos körülmények méltá­nyos számbavétele mellett a kormány kötelessé­geihez tartozónak mondathatik, s ha a társadal­mi tevékenység hasonló buzgalommal fog az őt megillető körben az országos csapás enyhítése körül serénykedni, a jövőnek a teljesített köte­lesség szülte megnyugvással nézhetünk elébe. (Sürgöny.) Vidéki tudósítások. B.-F U r­e d, sept. 7. (Folytatás.) Paizs Boldizsár elismeri, hogy a mér­nköknek mathematicai tudománya csalhatatlan, és itt, hol nem 2 X 2-ről, hanem az annyi elétegességnek kitett Balatonról van szó, hol a­­ víznek mikép állását emberi erőnek előre biz­tosítani annyival inkább nem lehet, mert az­­ időjárás különböző módozatai különböző hatás­sal vannak a víz mennyiségére és állására, a mérnöki tudományt sem tartja csalhatatlannak. Itt az észlelés, a különféle okok által a Balaton­nak vízállására gyakorolt befolyásnak megfi­­­­gyelése és észbentartása fontosak, s a ki észlelt és figyelt, az mind szakavatottan szólhat e­­ tárgyhoz. Királyi biztos. Nem hitte, hogy a tanit­­­­ványt tanítója akkor c­áfolja, mikor az a tőle­­ tanultakat ismételi. Ma d. e. épen Paizs Boldi­zsár úr ajánlotta, hogy a jelenleg támadása tár­­­­gyát képező munkálat elkészítésére a mérnök­ö­kök, mint az ügy technikai oldalát szakértők­­­­ben ismerők, küldessenek ki. Ezért fejezte ki csodálkozását is a felett, hogy megtámadtatok, még­pedig azon oldalról a szakértők munkálata, a­mely oldalról az ők, mint szakértők kikülde­­­­tése javaslatba hozatott. Paizs Boldizsár. A kiküldött szakértő fér­fiak egyike , a somogyi balatoni társulat mér­nöke, nem a benyújtott munkálat, hanem az ő módosításuk mellett nyilatkozik, s azt kivihető­nek tartja. „Én nem értem, mikép lehetne keresztül vinni az april elsőt egy láb magas tartalék víznek april 1 je után azonnal, tehát még az napon, vagy legkésőbb tán april 2 án 6"-re leendő át­szállítását. A Sió csatornán leereszthető víz ma­ximuma 4',­­ annál több vizet a Sió mellékiek elöntetésének veszélye nélkül ereszteni nem le­­­­het. Tudjuk az előzményekből, hogy 4' víz le-­­ eresztés egész éven át folytatva, 15' el szállítja alá a Balaton vízszinét. Egy napra e szerint, ha a Sió csatornán leereszthető víztömeg maximuma (4') eresztetnék is le, az évi 15'-nyi vízszin szállásból csak IA/3­5", azaz körülbelől V2" esnék.“ Jankovics László számokkal mutatja ki, hogy az általuk áprilie 1 jéig meggazdálko­­dásra felajánlott minimál vonal feletti 6" tarta­lék víz minő eredményekre ’ vezetne a Balaton vízállása tekintetében. Felvette 1-el a nedves időjárású évet. Ily évben a Balaton víz­felszíné­­nek csapadék általi emelkedése 21". Ehhez hozzáadva az április 1-jéig 0 án (minimal vona­lon, künftiger Niederwasserstandon) felül meg­gazdálkodott 6" vizet, lesz a Balaton víztükré­nek emelkedése 21"-­-6"-27". Ekkor leeresz­­tetik a Sió csatornán leereszthető 4' magasságú (értvén a csatornában folyó víznek magasságát) vízmaximum, melynél többet más érdekek sérel­me nélkül leereszteni nem lehet. 4' magasságban folyó víz leeresztésével 15"-el száll alább a víz felszíne, mit kivonván a 27' emelkedésből, ma­rad még 12'­a ) felül. Ez oly magas víz, mely elönti bozótjaikat, de megnyugosznak, mert ez oly eventualitása a fluctuatiónak, melyet tűrniök kell, s nem kívánnak egyebet, hogy a fluctuatio­nak rá nézve kedvezőtlen esélyét a másik fél is tűrje el akkor, ha az az időjárás, nem pedig a zsilipkezelés által idéztetik elő. Ezután átment a középidőjárású évre. Ily évben csapadék által 8"-el emelkedik a vízfelszín, ehhez hozzáadva a meggazdálkodott 6 láb vizet, lesz az emelke­dés a 0 felül 14". Ekkor már csak 3' magasságú víz eresztetik le a csatornán, e leeresztés 10"-el szállítja a viz felszínét. Kivonván ezt a 14" emelkedésből, még 4"-el áll a vizszin­t 0 felett. Végre száraz időjárású évben a kipárolgás 10"el, a már csak 2' magasságú vizleeresztés 5" el szál­lítván alá a vizszint, sülyedés 15", melyből ki­vonván a gazdálkodásra fennhagyott 6" tarta­lékvizet, a Balatonnak víztükre 9" el­sülyed alól a 10, vagyis minimal vonalon. Kéri a különféle érdekek képviselőit, nyugodjanak meg a So­mogy által javasolt módosításban, mint olyan­ban, mely megosztja az érdekeltek között a fluctuatió esélyeit. Paul Dienes mérnök, ki már a délelőtti tanácskozmányban is szakértőleg szólt az ügy technicai oldalához, most azt indítványozza, hogy a­mennyi esélyt kívánnak tőlünk a somogyiak, annyi plusz részünkre ne difficultáljanak. Ez in­dítvány mintegy közvetítő a szakértők munká­lata és a somogyiak módosítása között. Királyi biztos: Ismétli utasítását, mely a meghatározott vízszin-magasságnak kellően és változhatatlanul megjelölését és oly intézkedést tesz kötelességévé, hogy e vonalon alóli leszál­lítás soha ne történjék. S mert Jankovics László ő méltóságának számokkal illustrált ter­ve szerint is száraz évében 9"-el szállna alább a víztükör a meghatárzott és kijelölt vízszín-magas­­ság vonalánál, ő a tervet, mint utasításával ellen­kezőt, intézkedéseinek hasisául nem fogadhatja el, hanem felhívja az érdeklett feleket, nyilat­kozzanak : a szakértő küldöttség műszaki véle­ményét változatlanul fogadják-e el, vagy pedig a somogyi balatoni társulat által javaslatba ho­zott változtatással ? Veszprém és Z­ala megye a szakértő küldött­ségnek munkálatát változtatás nélkül tették ma­gukévá, a somogyi módosítást, mint a Balaton víztükrét száraz években még a minimál vona­lon is alulszállítót, mely az eddigi lecsapolásnak engedélyezése által is már sértett érdekeiket még nagyobb veszedelemmel fenyegeti, elvetették. Ellenben a sióberki, kaposi és nádorcsator­nai társulatoknak képviselői kijelentették, hogy ők a somogyi balatoni társulat képviselői által tett módosításon is megnyugosznak azon okból, mert a Sió csatorna részére szükségelt 2' magas­ságú viz e módosítás mellett is biztosítva van. Ekkor Vadnay Rudolf zánkai közbirto­kos szólalt fel, és tiltakozást bocsátván előre az ellen, mintha a zalamegyei birtokosság érdekeit a közhatósági orgánumok képviselhetnék, saját nevében és a jövő nemzedék valódi érdekei szem előtt tartásával tiltakozik Zala megye közható­sági orgánumainak a lecsapolás ellen tett nyilatkozatai ellen , s kijelenti, hogy oly mérvbeni lecsapolását óhajtja a Balatonnak, mely a Siónak kereskedelmi hajók által jár­hatóságát tegye lehetővé, s a Balatont hajó­zásra alkalmassá tett Sió által hozza össze­köttetésbe a Dunával, ez által a tengerrel és a világkereskedelemmel. Kérte nyilatkozatának jegyzőkönyvbe leendő bevezettetését, mi meg is történt. Csillag László zalai alispán nyilvá­nítja, hogy ő nem akarja senkire rá­erőszakolni általa, mint közhatósági orgánum által­­ leendő érdeki képviseltetését, a nyilatkozás tere min­denki előtt szabad, és senki sincs gátolva érde­keinek személyes képviselésében. A tanácskozás ezzel befejeztetvén, b. Eör­­ményesi Fiáth Ferencz kir. biztos ő méltósága kijelentette, hogy miután azon intézkedésekre nézve, melyek iránt közmegegyezésen alapuló határozat az érdekek elágazásánál fogva léte­ Különfélék. Pest, sept. 11. —­ A cholera pusztít, s egymás után szedi ál­dozatait. Azt halljuk azonban, hogy a városi hatóság az eddigi pusztulással nincs megeléged­ve, mert a cholerások kórházát a város közepébe az országúton, a Kunewalder-féle állatgyógyin­tézet épületébe akarja behozni. Tehát a­helyett, hogy a közvélemény szavának engedve, a Rochus közeléből kisebb — mint ajánlók — a város szé­lére vinné a kórházat, újabbat akar állítni — mert amaz már megtelt — a város kellő közepébe. Noha hiteles kútfőből halljuk, se­hogy sem adhatunk hitelt e hírnek, ez már mégis túlság lenne­. Több oldalról vettünk újabban figyelmez­tetést az iránt, hogy a hatóság azon rendeleté­nek, hogy a házak udvarait, csatornáit és mosa­­dék zagyváit tisztán tartsák, nem tesznek ele­get, így pl. egy újvilág-utczai házban, mint tudó­sítónk jelenti, a legelhanyagoltabb mocsok, sze­mét és bűz miatt dögleletes a jég, s a ragály be­költözésének mintegy utat mutat. Azt hiszszük, hogy ha a hatósági közegek nem állhatnak ele­gendő számmal az ily rendetlenségek ellenőr­zésére, a negyedekben és utczákban a polgárok­ból kellene egészségügyi ideiglenes bizottságo­kat szervezni. — A boldogult Czuczor Gergelyért ma tartották meg a gyász-isteni tiszteletet a plébániai templomban, — a barátoknál szerdán reggel tartják. — A Gyulainé haláláról szóló családi gyász­jelentés következőleg hangzik: Gyulai Pál maga és gyermekei: Aranka, Kálmán és Margit nevében, úgy Szen­drei Ignácz és Szen­­drei Julia Horváth Árpádné mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett neje édesanyjuk, ille­tőleg leánya és testvére, Gyulai Pálné Szendrei Máriának folyó hó 10-ikén dél­után 4 órakor, élete 28 dik, boldog házassága 8-ik évében, néhány órai rövid szenvedés után történt gyászos halálát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 12 dikén délután 3 órakor fognak a rózsahegyi doktor-utczai 216. számú házból, ünnepélyes beszentelés után, a pesti kerepes úti teme­tbe szálittatni. — Az engeszte­lő szent mise áldozat folyó hó 13-án d. e. 9 óra­kor a szent ferenczi rend pest belvárosi egyházá­ban fog megtartatni. Pest, 1866. September 10. — Sz.­Benedekről a következő levél közlé­sére kérettünk fel : „Minthogy hazánk több vidékéről tudósítta­­tunk hírlapok által, a cholera járvány mutatko­­zásáról , igénytelenségem is bátorkodik a t. ez. nagy közönségnek, e járványról nézeteit és ta­pasztalatait közzé tenni. „J­ör. Nagyon üdvös volna, ha a hatóságok a nyilvános helyeken való eredeti bormérést esz­közölnék , mert jelen íőséges időben a nép több­nyire nehéz, sovány táplálékú eledellel él, t. i. árpából készült kenyeret, de még tésztaféle ele­delt is ebből készítenek, főkép ezen vidéken, mivel minden termesztmény hiányzik. A nyilvá­nos helyeken va­n borok átalánosan roszak, de lehet mondani, hogy nem is borok, mert nem szöllőtőkén termetteket mérnek, hanem külön­féle tárgyakból összekevert zagyvalékokat, me­lyeket az alulírt mér több ízben az elöljáróság által lefoglaltatott, de felsőbb helyeken jóváha­gyatott. „B-or. Nagyon sikeresnek ajánlom, minden lakszobában kámfort tartani, de úgy, hogy a kám­for párologhasson egy pár óráig, főkép a reg­geli szellőztetés után, t. i. nem valami bedugott edényben. Mert a cholerának oka leginkább a vér egy része majdnem rothadásba való átmenete , már pedig a rothadás megakadályozására leg­sikeresebb gyógyszer a kámfor, mert a kámfor­ral vetünk a fenésedett sebnek is leghama­­rább határt. „3 or A vizital engedhető gyakran, hanem mindenkor csak egy kanálnyi, a­hol mód van hozzá —­ezitromos víz, nem szükség a vizet mindenkor lenyelni, hanem csak a szájban tar­tani, midőn megmelegszik, ki lehet köpni, és is­mét hideget venni, a szomjúság így is enyhül, a­hol czitrom nincs, egy szere vizbe elég két evő­kanál jó fajta boreczet. „Sok cholerás beteg körül volt tapasztalásom, már 1831, úgy 1855-ben, mint orvos működ­tem, a hosszas tapasztalásból az eddig ajánlott gyógyszerek közt leghasznosabbnak találtam : belsőképen */b szemer eczetsavas szánnyal (ace­­tas morphii), a szemer mákony (laudanum pu­rum) kevés czukorral. „Külsőképen mértékletes, de fülig való taka­­ródzás, a láb­talpakat meleg téglával melegít­getni, a felkaroknak belső oldalait, úgy a szív táját meleg eczettel dörgöltetni, a fentebb aján­lott porokból minden órában egyet beadni, míg a görcs nem szűnik, a görcsök szüntével már az érvelés is mutatkozik: megemlítésre méltó, hogy az igazi cholerás betegnél az érvelés nem érezhető. Mindenesetre az ajánlott gyógymódo­kat a betegség megjelenésénél mihamarább fo­ganatba venni. „A hírlapokban olvassuk egyik vagy másik or­vostudornak a cholera kórban biztosan ajánlott gyógyszereit, de csak kizárólagosan, hogy egyes­­egyedül itt vagy amott kapható rejtélyes arca­num. Minek ezzel titkolódzni, hiszen mi orvo­sok, azért vagyunk a nép közt, hogy bármiféle kitalált vagy tapasztalás útján hasznos gyógy­módot használjunk és nyilvánossá tegyük, nem pedig azért, hogy a meggazdagodás végett ke­reskedést űzzünk a reánk bizott foglalkozással. Kelt Sz.-Benedeken, sept. 8. 1866. Gyurcsek István, k. r. orvos. — P­u­­­s­z­k­y ismét eltávozott a fővárosból és a hazából, a „Főv. lapok" szerint már teg­napelőtt elutazott. Vajha a kegyelem minél előbb haza hozná! — A vidéki szülőknek vélünk jó szolgálatot tenni, midőn közöljük, hogy egy ismerőnk egy­két jó házból való tanulót teljes ellátásra, ha szükséges, az iskolai tanulmányokon kívül nyel­vekre és egyéb oktatásra, szóval a szülői házat pótló gondoskodásra elvállal. Bővebb felvilágo­sítást e rovat vezetője vagy Rózsaági An­tal ad, ősz utcza 28. szám alatt. — A szász király Bécs közelében R­o­d­a­u­n t megvette. Ebből azt következtetik, hogy János király valóban lemondana az uralkodásról a szász trónörökös részére. — Az „Österreichische Zeitung“ nem sokat tétovázott, hanem September 1- én minden nagy teketória nélkül meghalt. Az új „Presse“ meg­­énekli, azonban helyszűke miatt csak holnap közölhetjük az „Österreichische“ érdekes élet­rajzát. — Felhívás: Az országos magyar izr. tanító-egylet első, illetőleg alakító közgyűlése ez évi sept. hó 27-én Pesten fog tartatni. Kívá­natos lenne, ha a tagok legalább három nappal előbb nálunk megérkeznének, hogy a szükséges előtanácskozmányokban részt vehessenek. A t. ez. vendégek felkéretnek, szíveskednének köz­vetlenül megérkeztük után a fogadási bizottság helyiségében, Herminatér 12. sz. a. megjelenni. Pest, sept. 9. 1866. Dr. Meisei főrabbi elnök, Lederer A. alelnök, Bau­er M. Lörincz titkár. Kugler László bizományában megjelent „Ö g y e k D a 1t a i“ I. füzet. Ára 1 ft. — A dunántúli ref. egyházkerület pápai fő­iskolájában, még pedig a theologiai, a nyil­vánossággal felruházott jogi és böl­csészeti szakban és a gymnasiumban az 186%­­dik iskolai évben a magán-, pót- és javító-vizs­gák October 1—4-dik, a beiratások pedig 5—7- dik napjain történnek. Az előadások minden szakban 8-án kezdődnek. A főiskolai igazga­tóság. *) — Figyelmeztetés szülőknek és gyámnokoknak. Budán egy tisztességes úri háznál, egy két ifjú a legközelebbi tanév folyama alatt szállással, élelmezéssel és minden szükségesekkel elláttatik. — A lakás úgy a gymnasiumhoz, mint a reáliskolához és mű­egyetemhez egyaránt igen közel van, azonfelül tiszta és egészséges — A felügyelet atyai és anyai. — Azon szülök tehát, kik gyermekeiket Budán jól el kívánják helyezni, figyelmeztetnek ezen helyre , mely iránt bővebb felvilágosítást adand jagócsi Péterffy József, sept. hó végéig Budán, a város major-utczában, 295. sz. a., azon­túl szintén Budán a várban, Sz. Háromság tér, 123. sz. a. — A magyarhoni e. e. e. gyámin­tézet f. é. oct. 2. és következő napjain Pes­ten tartandó közgyűlésén megjelenni kívánó követeket a D­unagő­zhaj­ó­zási társaság, a cs. k. déli vasút és a cs. k. oszt. délke­leti állami vaspálya igazgatóságai, kérel­memet teljesítő válaszaik szerint, azon kedvez­ményben részesítik, hogy meghívó levelek elő­­mutatása mellett mind a Pestre, mind az innen visszautazás alkalmával felényi vitelből el­engedtetik nekik. Az általam kiállított nyomta­tott meghívók az illető pénztárnoknál lesznek előmutatandók , ki azokat megpecsételvén, a leszállított áru feljegyet ki fogja szolgáltatni. A vonatot vezénylő kalauznak is szabadságá­ban álland­ó meghívó levelet megtekintés végett előkérni. Az említett kedvezmény értelmében leszállított jegyek a cs. k. déli vasúton a pálya­kocsik 2. és 3. osztályában f. é. sept. 20-ától oct. 10 -ig, a cs. k. oszt. délkeleti államvasuton pedig csak a 2-dik osztályban f. é. oct. 1-től 6-ig lesznek érvényesek. Kéretnek tehát a Pestre utazó követ és résztvevő urak, kik ama köz­gyűlésen megjelenni kívánnak, hogy nyomtatott meghívók kiadásáért forduljanak Dunán innen ft. G­e­d­u­­­y Lajos (Pozsonyban), Dunán túl nt. P­á­l­f­y József (Sopronyban), a bányakerület­­ben nt. Sárkány János (Aszódon),­­ a tiszai kerületben nt. C­z­e­k­u­s István (Rozsnyón) ke­rületi gyámintézeti elnök urakhoz, kiket ily meghívók elégséges példányával láttam el. Kelt Pesten, 1866. sept. 6-án. Székács József. — F. évi sept. hó 1 9-kén a pesti lövöldében tartott ezéllövéskor dijat nyert , szeglövéssel : Grund magának, Zoller Schlechta Ignácz urnák, Zoller magának, négyes körlövéssel: Nitsch Mayer Béla urnák, Pollák magának, dr. Barna Röck István urnák, Schiefner Wallenfeld urnák, Nitsch Papelitzky urnák, dr. Barna Röck István urnák, Pollák magának, Zoller Reitter urnák. — A pesti nemzeti dalkör f. hó 16-án kirán­dulást rendez a zugligeti „fáczánhoz.“ A mulat­ság társas ebéddel fog megnyittatni, mely d. u. 1 órakor veendi kezdetét. Ezt követve, 5 órakor­­ lesz a dalelőadás, mely után a teremben táncz­­! mulatság fog tartatni. A társas ebédhez jegyek­­ 1 fzért személyenként bezárólag f. hó 14-ig Sám­­­­son Sándor egyleti pénztárnok urnái (Lipót utcza * 12. sz.) válthatók. A testvér dalárdák kéretnek ; mulatságunkat minél számosabb megjelenésük­­­­kel díszíteni. Kedvezőtlen időben a kirándulás­nak elhalasztása falragaszok által fog közzé­­­­tétetni.­­ — A Kolozsvári ev. ref. egyház néhai zágoni Bodola Sámuel erdélyi ev. ref. püspök emléke­­­­zetére, f. hó 9-én gyászünnepélyt rendezett. Az­­ imát Vadas József esperes mondotta, az emlék­­es beszédet pedig Szász Gerő egyházmegyei jegyző.­­ — Ő Felsége a f. évi sept. 5-ről kelt legfel­■ föbb kéziratával Paulovics László sz. k. Buda városa polgármesterét, tanusitott loyalis magavt­(______________­­ *) Kéretnek szívesen a többi t. lapok is e sorok fel-­­ vételére. selete és érdemteljes működése elismeréséül a ii£ madik osztályú vaskorona-renddel díjmentes­ felruházni méltóztatott. — A kecskeméti reform, főiskolában­­ 186%-diki tanévre a beiratások a jövő odtob hónak 1—3 dik, a javító , magán-és pót­vizsga 4—6-dik, a Szentlélek segítségül hívása és­­ iskolai törvények ünnepélyes felolvasása 7-di végre az előadások kezdete a főiskola mindc osztályában 8 dik napjaira tűzték ki. A főiskoli igazgatóság. *) — Figyelmeztetjük a közönséget arra, hog a képzőművészeti társulat kiállításába az orosz régiségek albumának II. sorozata, u. n fegyverek, vértek, kocsik stb., csak e hó 20-i leend kiállítva, a midőn is a III. sorozat veene kezdetét, mely a másodiknak folytatása leenc — A mezőtúri hat osztályú helv. hitv. gymna­siumban a beírások a jövő 1866-diki iskola évre oct. 1-jén történnek, az előadások pedig 2-án fognak megkezdetni. M.-Tur, sept. 8. 1866 Az igazgatóság. — A pesti jótékony nőegylet f. , sept. 2-től oct. 27-ig terjedő 8 hétre, jelenleg létszámban álló 417 szegény számára, kik közü 37 új, és 380 már előbb is részeltetett, 2233 f 98 krt utalványozott, és pedig hetenkénti része­sülésben álló szegényeknek 606 ft 60 krajezárt */4 évenként részesítetteknek 1194 ft 69 krt. Egyszer mindenkorra segélyzett szegényeknek 144 ft 70 krt. A szürke­ hályog gyógyintézetben 24-en voltak gyógykezelés alatt, kik közül 21 en teljesen visszanyerték látásukat. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tár­­gyazó 5 vizsgálatról tettek jelentést. — Az egy­let kötő­ intézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 19 szegény talál foglalkozást és ke­resetet ; ezen intézet raktára Liedemann B. F. ur boltjában (Váczi-utcza és városháztér sarkán) létezik. — A betiltott s most újólag engedélyezett „Abauj- és tornamegyei gazda­sági e­g­y­l­e­te­s. hó 15-kén d. e. 10 órakor Kassán, a Léderer szállodában alakitó közgyű­lést fog tartani. Fogadják ezen közlést az egylet tagjai meghivásképen. — Emmerling Anna, szül Fischer, saját és gyermekei: Károly, Lujza, férj. Böckh, és Vil­mos, nem különben az összes rokonság ne­vében, mélyen szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett férje, illetőleg atya, após, nagyatya és testvérnek, Emmerling Károly, szállodatu­lajdonos, volt szab. kir. Pest városi községi taná­csos, és az 1-ső magyar polgári gyalogságnak zászlós-parancsnoka halálát, a­ki hosszabb szen­vedés és az utolsó szentségek ájtatos felvétele után, munkás élte 67 ik, boldog házasságának pedig 45. évében, 1866-iki sept. 7 -én, esti fél 10 órakor Bécsben jobblétre szenderültét. A bol­dogultnak hült tetemei Pesten, hétfőn, f. hó 10-én, délután 5 órakor a kerepesi út melletti sírkertben a családi sírboltban örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent­mise-áldozat pedig kedden, f. hó 11-én, délelőtti 10 órakor, a Lipótvárosi főtem­plomban tartatott. F­a. A budai dalárda zászló szentelési ünnepélye. Múlt pénte­ken este szokatlan fény zavarta fel és Buda vá­rosa utczáinak hagyományos sötétét. A népszín­háztól számtalan lámpa vonult az Albrecht után felfelé, közben nemzeti szinű zászlók lobogtak, s egy katonai zenekar lelkesítő indulóit hallatta. A budai dalárda Lónyay Menyhértnénél, ki az egyleti zászló keresztanyai tisztét elvállalta, a a várhegy oldalában levő nyári lakásban sere­­nade-al tisztelgett. A zászlószentelés szombaton ment végbe, s meg kell vallanunk, hogy az ünnepély egészben úgy, mint részleteiben, oly ügyesen és tapintato­san volt rendezve, hogy bizonyára kedves emlé­ket fog hagyni mindazoknál, kik abban részt vettek. A programm szerint rég. 9. órakor indult a a menet az egylet helyiségétől , a népszínház­tól, a Budavári plébániába. A meghívott egyle­tek részint testületileg, részint kü­ldöttségileg vettek részt az ünnepélyben, de képviselve vol­tak mind, az egyetlen „unió“ dalárdát kivéve, melynek részéről egy képviselőt sem láttunk. Annál testvériebb volt a „nemzeti dalkör“ fel­lépése, mely nemcsak hogy testületileg, élén az egyleti lobogóval jelent meg, de a budai da­lárda zászlóját egy szép babérkoszorúval is fel­díszítette. Említést érdemel a derék „debreceni dalárda“ is, melyet négy tagja képviselt. De menjünk sorban. A menetet egy katonai zenekar nyitotta meg, utána jött nemzeti szin lobogó alatt a pesti torna egylet, ezután szintén nemzeti zászlóval a hajósegyletek képviselői; ezeket követte az óbudai dalárda (hasonlag nemzeti zászlóval) s a pest-budai dalárda kül­döttsége; ezután jött a nemzeti dalkör, lobogó­jával, utána a promontori dalárda küldöttsége s a debreczeni dalárda képviselői; a menetet a bu­dai dalárda zárta be. Templomba érve, a ven­dég egyletek a hajó hosszában két sorban fel­álltak, míg a budai dalárda a karzaton foglalt helyet, s onnan Storch gyönyörű miséjét hangoz­tatta ; ez­úttal az előadásról csak annyit jegy­­zünk meg, hogy az a dalárda jó híréhez s az ünnepély köréhez méltó volt- Mise végeztével Eberling főtisztelendő ur a szószékre lépett, s elkezdett prédikálni — németül, de ez még hagyján; azonban, hogy miért kellett a fő­­tisztelendő urnak politikába bocsátkozni, s kü­­lönösen mit akart azzal elérni, hogy a 48-iki szabadságharczról, melynek emléke a magyar nemzetnek örökké szent lesz, oly kíméletlen szavakkal tett említést ? — azt valóban nem tudjuk. Különben illetékes helyről hallot­tuk, hogy a német prédikátió a dalárda tud­ta, akarata és beleegyezése nélkül csusztat­­tatott a programmba. Miután ennek is vége volt, következett a tulajdonképi szentelési szertartás, melyet Lipthay püspök­­ mlga végzett, s mely­nek folyama alatt a dalárda a hymnus-t éne­kelte. Délutáni 1 órakor kellő számban megrendelt társas kocsik szállították a közönséget a „Lasz­­lovszky“ féle majorhoz, s innen zeneszóval tör­tént a felvonulás a „fáczán“hoz, hol mintegy 300 terítékű társas ebéd volt megrendelve. Ez­zel kezdődött az ünnepély kedélyes része. Szép hölgykoszorú, jó zene, lelkes pohárköszöntések, riadó éljenektől és taraczkdurrogásoktól kisér­ve, fűszerezték az ebédet, melyben a zászló­anyán és férjén kívül Buda városa tanácsának tagjai, valamint az irodalom és művészet kép­­ e) Tisztelettel kéretnek a többi nagyobb hírlapok tisztelt szerkesztőségei is ezen közlésnek bees­ő lapjaikba felvételére. síthető nem volt, a végleges halászatot a nm. m. kir. Httó Tanács magának tartotta fenn, ezen értekezlet jegyzékkönyvének a nevezett magas kormányszékhez leendő felterjesztését szüksé­gesnek látja,­­ az onnan nyerendő elhatározást az érdekletteknek annak idejében újra össze­hívandó gyűlése elé terjesztendő 1. 1. A „P. Napló“ tájSÜrgirnyei Kon­s­tan­ti­náp­oly, sept. 11. Úgy hallani, hogy Savei pasa nagyvezérré, Cobuli effendi kereskedelmi miniszterré, Salil pasa a tüzérség nagymesterévé fog kineveztetni. De Monstier gyémántokba foglalt Osmanie rendet nyert. Candiába és Samosba csapat erősítések küldettek. Egy amerikai corvette érkezett ide. Sz.­Pét­er vár, sept. ll. Muraviev töeb meghalt a jószágán. Páris, sept. 11. A mai „Patrie“ con­­statálja, hogy a Dunafejedelemségek kér­dését gyorsan meg kell oldani Károly her­­czeg elismertetése által, hogy a török el­ismerési feltételek elfogadhatlanok, s hogy olyan transactio szükséges, mely által a Porta, az ő suzerenitásának elismerteté­sét kikötve — elismerje a választott ural­kodót. Ez által eloszlattatnék a keleti kérdésnek Európa felett összevonuló jel­lege.

Next