Pesti Napló, 1866. szeptember (17. évfolyam, 4910-4934. szám)
1866-09-16 / 4922. szám
adtam neki, hogy ne hányhasson, azonban Vbesteg engemet mindemellett mintegy vizipuskából arezon nedvesített , mi volt természetesebb, minthogy én beoltottnak higyem magamat, és mégis hol maradt a ragály? Nekem semmi bajom se lett, bár semmi óvszert nem használtam. — Mi ketten, mint hajdan a levegőt tisztító angyalok, minden cholerásnál megfordultunk, és semmi bajunk se lett, de a házban lakó kis pap, ki egy cholerást sem látott, megkapta azt és belehalt. Az egyik fiókegyházunkban katonák tanyáztak, kik csakugyan katonásan bántak a cholerásokkal, a beteg mellé két katonát (controllét) állítottak, hogy vizet a világért ne kaphasson, bár az Istenre és mindenre, ami szent, kérte őket, de nem, hanem e helyett melegített téglákkal, holmivel telt zsákokkal annyira túlhalmozták, hogy az ágy egy fűtött kályhához hasonlított, melyhez közelíteni kivált nyáron, bajos volt, mindezek, a kikkel igy bántak, meghaltak. Gróf Kolovrát e hadosztály parancsnoka, mikor megértette tőlem, hogy mi a vizivásra nézve még az orvost is megtérítettük, azonnal ő is megengedte azt, s aztán számosan felgyógyultak. A 49-ei cholera idején már plébános voltam, de káplán nélkül, híveim száma 2350 volt, akkor ezek közül 6 hét alatt mintegy 750—800-an estek cholerába, kik közül csak 243-an haltak meg, és ezek sem mind cholerában, hanem az utódajban a typhusban, amikor az orvosi segélyt nélkülözni kényteleníttettek; mivel pedig az orvos később beteg lett, azért hiveim rimánkodva hozzám tódultak, hogy most már mit tegyenek ? Kiknek, hogy megnyugtassam, a kegyeletes és háladatos emlékemben levő Dr. Argenti ur hasonszenvi szereit osztogattam, s mondhatom, hogy ha nem kevesebben, de többen bizonyára nem haltak meg ezen szerek használata mellett. Ezen időszakban azt tapasztaltam, hogy mindazok, kiknél az ürülés előre vagy hátra akadályozva volt, vagy szerek által akadályoztatott meg, menthetlenül meghaltak, emlékszem, miként jajgattak némelyek, hogy meghalnak, mert az orvos beadván nékiek, nem birünk hányni. Ez volt a harmadik cholerás idő, de melyben szinte a sok fáradalmak után megbetegedtem, és ki hinné, mert azt mondják, hogy cholerává fajulnak ekkor nagyobb részt minden betegségek, nem estem cholerába, hanem csak négy napi forró lázba. Azóta itt cholera nem volt, s mégis 1856-ban, mikor e tájon sehol sem volt, én estem bele, én, kibe 13 évvel ezelőtt be sem lehetett oltani a cholerát, az egyik szomszéd helységben ugyanezen időben a kántor, a másikban a syndicus. Uraim, mondja meg nekem valaki, honnan került mi reánk három különböző helységben lakókra azon cholerai ragály, mikor itt sehol sem sem létezett cholera ? Hogy ez cholera volt, arról kétség nem lehet, mert én ezt 36 év alatt számtalanszor láttam, s most magam is éreztem súlyát. Minthogy pedig meggyőződésem szerint másoknak mértékletes vizivást ajánlottam, tehát magam is e szerint cselekedtem, kezdődött a baj reggel 2*/a órakor székürüléssel, tartott 7/a óráig, aztán bekövetkezett a hányás, ekkor minden órában 1izeze vizet elköltöttem, s az igen tisztelt dr. Argenti fent emlitett szereiből minden 14 órában bevettem, s igy 7 órakor estve, a midőn már 9 szeze vizet megittam, utolsószor hánytam olyan tiszta vizet, a minő szoros értelemben a kutból jött, mire a hányás meg is szűnt, de a görcsök csak éjfél felé szűntek meg, melyek ellen felesleges minden melegítés, elég paplannyal takaródzni, s arra ügyelni, hogy a küllevegő hozzánk ne férjen. Mindezekből azt tapasztaltam, hogy a cholerát, midőn rajtunk már kiütött, egyes egyedüli médiummal az ártatlan vízzel lehet a testből kikergetni, melyet ha mértékletesen iszszuk, belsőnket mintegy kimossuk, s igy a cholerát is megszüntetjük, minden oly szerek, melyek az ürülést gátolják, halált hozók is. A cholera olyan, mint bármely fekély, ha ki nem folyik, az ember nem gyógyul; mértékletesen mondani, mert ha a viz a cholera anyagát ki is hordja, azt nem szabad kerebe egyszerre tenni, valamint ha az orvos hashajtót rendel, az csak több órai idő alatt szabad elkölteni, mert ha valaki mégis egyszerre bevenné, meglehet, hogy az orvosság helyett mérget venne magához. Egy szezi víz 1 órára elegendő, melyet mégis lassan kell elkölteni, mert minél mohóbban s több vizet iszik a beteg, annál erősebben s gyakrabban fog hányni, mi aztán az életerőt sarkaiból ki szokta ugrasztani; azért vádolták eleinte a vizet, mert nem tudtak az ivásban mértéket tartani. A jeges vizet ajánlják; nem akarok senkivel vitatkozni de észrevételemet kimondom, a cholerás éltető melege, ürülések által egyre fogy, ha most már még jéghideggel is elősegítjük ezt a fogyást, nem jutunk e annál gyorsabban a dermedtségbe ? A jeges italok az egészségesekre nézve is könnyen lehetnek ártalmasok, hát még az a nélkül is megmerevedésre gyorsan siető cholerásoknál, az ilyféle hűtők nem lehetnek-e még ártalmasabbak ? Legjobb az egyedüli üde kutyit. De ha a cholerán túl vagyunk, s ha KÜLFÖLD. Angolország. — A „Morning Post“ a porosz képviselőházban a kormány által kért indemnitás felett folytatott vitára lényegesen következő megjegyzéseket tesz: „A berlini képviselőház vitái az indemnitásra vonatkozó törvényjavaslat felett bizonyítják , hogy a szabadelvű párt épen nem fejezte ki egyértelműleg azon óhajtást, hogy a múltakra fátyol vettessék. Nagy kérdés azonban, ildomos volt-e a képviselőház egyik részéről a kormánynak megszavazandó indemnitást feltételekhez kötni akarni. Tökéletes kibékülést az uralkodó és képviselőház közt tűzött ki czélul mindenik párt magának, s világos, hogy a bizalmatlanság leplezetlen nyilvánítása a képviselők részéről nem a legalkalmasabb eszköz e czél elérésére. Tegyük fel, hogy a minisztériumnak őszinte szándéka, ezentúl szigorúan az alkotmány értelmében cselekedni, ez esetben felesleges a javaslatba hozott indemnitást csak a jövő évi költségvetés elfogadása után léptetni életbe; ha pedig az ellenkezőt teszszük fel, úgy a szabadelvű pártra igen kevés haszon hárulna abból, ha egy évre alkotmányos költségvetést nyerne ugyan, de a következő években a kormány saját tetszése szerint vezetné a pénzügyeket. Az a körülmény, miszerint a király indemnitást kért miniszterei számára, majdnem teljes bizonyossággal előre láttatja, hogy ő felségének eltökélt szándéka : ezentúl az alkotmányt úgy, a mint az általában értve van vennij cselekvése zsinórmértékéül. Ama nyers őszinteség, melylyel parlamentjének kijelentette, hogy hasonló körülmények közt kénytelen lenne megint csak úgy cselekedni, arról győz meg bennünket, hogy a király nem godolkozik oly kisszerűleg, miszerint oly jogokat adjon meg alattvalóinak, melyeket elismerni nincsen szándéka. Minden esetre nagy különbség van a porosz király és I. Károly (Stuart) angol király magatartása közt. A különbség a kettő közt az, hogy I. Károly folyvást oly ígéretekkel ámította az angol parlamentet, melyeket megtartani soha esze ágában sem volt, míg I. Vilmos király tétovázás nélkül kijelenti, hogy engedményei azon kétségtől fognak függni, melylyel alattvalói hajlandók lesznek őt terveiben támogatni. A porosz király az alkotmányt akkép magyarázza, hogy az uralkodónak, valahányszor véleménye a nép véleményével összeütközésbe jó, joga van meghatározni, mi a legüdvösb az állam érdekeire nézve, és végzései előtt az alattvalók meghajolni tartoznak. Nálunk (Angliában) e magyarázat nem fogadtatnék el, s azt hiszszük, Poroszországban sem fog elfogadtatni, mihelyt a háború által aratott dicsőség mámora kissé kipárolog a nép fejéből. Minthogy azonban ama körülmények, melyek a királyt arra indították, hogy az államügyek vezetését saját kezeibe vegye, némileg kivételes természetűek voltak, a szabadelvű párt nemcsak teljesen igazolva van, ha a kért indemnitást megadja, de azon reményre is jogosítva van, hogy a nép alkotmányos jogai ezentúl feltétlenül el fognak ismertetni.“ — A hannoveri küldöttség fogadtatását a porosz király által melyről az angol hírlapok már sokat írtak, a „Daily News“ félig meddig tréfásan írja le, s a leírásba egy-egy szeszélyes megjegyzés is be-becsúszik. „Ez a leyális küldöttség — úgymond — György királynak Isten kegyelméből származott jogára oly biztos hiedelemmel hivatkozott, mintha nem is tudná, hogy a hannoveri háznak legalább is egy ága (t. i. az angol ág) egy forradalom által csinálta szerencséjét, mely az Isten kegyelméből származott jogot a politikai czélszerűségnek és a nemzeti szükségnek rendelte alá. A királyi válasz nyelvezetében kézzelfoghatólag bizonyos „collaboration“t lehet észrevenni, amint szomszédaink (a francziák) szokták nevezni. A királyi Jákob az érzést adja hozzá, a kabinet Ézsauja pedig a politikát. Épen mint a cég tulajdonosa, ki, valahányszor valami kedvezést megtagadott, mindig társának — egy, a hátulsó szobában ülő szerény és félénk urnák — rettentő szigorával mentegette magát, úgy Vilmos király is nagyra becsüli és bámulja a hannoverrai nemesek loyális érzületét, s majdnem megsiratja a politikai körülményeket, melyek őt öreg napjaiban arra kényszerítették, hogy karddal és gyűrűvel anyagi hódításokat tegyen, így a királyi Jákob. De ime, most fellép a miniszteri Ézsau, oly iszonyúan fontos okokat ad elő, hogy a küldöttségnek nem marad egyéb hátra, mint önmegadással hajolni meg a gondviselés változhatlan akarata előtt. . . . Nagy mértékben tanúsítja Bismark gróf tekintélyét, hogy sikerült királyi urát alattvalói és Németország iránti kötelezettségeiről meggyőznie, hogy sikerült rábírnia a királyt saját és a közös haza érdekeit semmi érzelgő scrupulusnak, semmi családi érzelemnek alá nem rendelni és fel nem áldozni. Arra sincs szükség, hogy az angol loyalitás — ha csak nem rendkívül ábrándszerű — nagyon erős megindulásra ragadtassa magát a hannoveri dynastia nem egészen megérdemletlen balszerencséje által; mert hiszen ez a dynastia elég sokáig uralkodott annak megmutatásánál, mikép válhatnak a különben legszeretetreméltóbb fejedelmek őszintén bigotokká és becsületesen reactionariusokká, ha St. James Parkból visszaültettetnek ama régi jó németföldbe, melyből eredetileg származtak.“ Csakhogy György exkirály néhai atyja, mikor még mint Cumberland herczeg St. James Parkban székelt, teljességgel nem tartatott szeretetreméltó egyéniségnek. Ami pedig felvilágosult szellemét illeti, ország-világ tudja, hogy Cumberland herczeg a parliamenti határozat által eltörölt és betiltott Orange-rend nagymestere volt, s mint ilyen, a legtürelmetlenebb és legdühösebb protestáns factio élén állott. Politikai tekintetben a legsötétebb színezetű ultra toryk benne látták természetes fejeket, s ha hatalmában áll az idő folyását és a józan eszmék fejlődését megakasztani, úgy bizonyosan sem a kath. emancipatio, sem a reformbill nem jó vola létre. S mikor IV. Vilmos meghatározása után a sáli törvény erejénél fogva Hannovera trónjára jutott, legelső gondja volt az 1833-ks szabadabb szellemű hannoverai alkotmányt megsemmisíteni. Ilyenek voltak Ernő Ágost király előzményei Angliában, s ilyen volt országlása szelleme Hannoverában, rajtunk utóbajok mutatkoznának, ekkor igen is szükséges az orvosi segély. A 2-ik tapasztalás, mikor t. i. egy cholerás az arczomat bepiszkolta, s én még sem estem cholerába, bátoríthat kit kit, hogy a cholera ragályosságától oly nagyon ne féljen. A 3 ik, mivel 3 különböző faluban, oly időben, midőn a környéken sehol sem volt cholera, hárman estünk bele, azt bizonyítja, hogy cholerába minden időben lehet esni; tudok egy nőt, ki 1835-ben, a mikor sehol sem volt cholera, mégis cholerában, s ennek minden symptomáival szenvedett / s azért minden haszontalan félelmet félretévén, mérsékelten kell élni, minden szokott eledelt enni, s Istenben egyedül bízni. Experientia optima magistra. Kulischich István: Nemzeti színház. Sept. 16-ára van kitűzve : „AZ IDEGESEK.“ Vígjáték 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről sept. 16-ről: 5*/» metalliques....................61.90. Nemzeti kölcsön................ 68.20. Bankrészvény................. 724.9. Hitelintézet.........................156.10. Londoni váltók . . . . 128.15. Ezüst................................... 128.25. Arany ..................................... 6.13. Francziaország. A „France" értesülése szerint Lavalette ideiglenes külügyminiszter körlevele rövid időn meg fog jelenni a „Moniteur“-ben. E körlevél Francziaország külföldi diplomatiai képviselőihez intézve, megfejtendi, hogy mily szempontból tekinti Francziaország az Olasz- és Németországon történt eseményeket. Az augsburgi „Alig. Zrg“ párisi levele szerint Benedetti azért kérte Berlinből viszszahivatását, mert megszűnt ott kedvelt személy lenni, miután Bismarkról egy emlékiratot készített, melyben a porosz miniszterelnököt ravasznak, hálátlannak és olyannak festi, kibe Francziaország nem helyezhet bizalmat. Az Olaszország iránt ellenséges indulatú lapok azt írják, hogy Francziaország a velenczei szavaztatásban következőleg akarja feltételni a kérdést: „Független állam akartok-e lenni, vagy Olaszország tartománya ?“ Sokkal valószínűbb, hogy a szavaztató kérdés az, melyet Olaszország indítványozott, s mely így hangzik: „ Akartok-e az olasz királysághoz tartozni, Victor Emmanuel alatt?“ Távirati jelentések. — Prága, sept. 13. A poroszok saját élelmi készleteiket: czukrot, kávét, zabot, lisztnemüeket, ajánlati után 285.000 frton eladták; azonban a szivarok és a só hazavitettek. A pályaudvar odahagyatása holnap kezdődik. — München, sept. 13. Azon társulatát, mely a bajor kölcsönt átvette, az Erlanger-házból, továbbá a berlini tengeri kereskedelmi házból, a berlini disconto-társulatból, a bajor állam és zálogbankból áll. — Athen, sept. 6. (Marseillen át.) Felső- Epirusban több helység fellázadt a hatóságok kihágásai ellen. A mozgalom kezd egész Epirusban elterjedni. A felkelőkhöz újabban 1500 önkénytes csatlakozott. Mondják, hogy Franczia- és Angolország követei nagy vigyázatra intették a Portát, miszerint az általános forradalomnak elejét vegye. — Konstantináply, sept. 13. A syriai Hauranból e hó 3-ról érkezett tudósítások szerint egy beduin törzs, mely kiutasíttatott, a druzokkal egyesülve, csatába ereszkedett a kormány csapataival, mely alkalommal ez utóbbiak megverettek és 30 halottat vesztettek. A druzok főnöke, Ismail Afradi, megtámadta a Libanont, és ez összeütközésben 15 maronita esett el. Karam József sebet kapott. — Bécs, sept. 14. A békealkudozások Victor Emanuel megbízottjával kedvező folyamatot vettek. A határkérdés kivételével minden egyéb rendezve van már. Valószinü, hogy e hó 20-áig a békeszerződés alá fog íratni. — Brünn, sept. 14. A császári csapatok bevonulása alkalmával Giskra beszédet tartott a parancsnokhoz, üdvözlé a csapatot, mint egy részét azon vitéz hadseregnek,melyet a lakosság rokonszenve kísért mindig. Végül háromszoros „hoch“-ot kiáltott a császárra. A parancsnok köszönetet mondott a meglepő elfogadásért. A legénységnek bort és szivart osztottak, a bevonulás élénk örömzaj közt történt. — Prága, sept. 14. A városi tanács egyhangúlag elhatározta, hogy a nagy költség és felelősség miatt a községi rendőrséget feloszlatja, és folyamodik a katonai rendőrség visszaállításáért. Esti posta — A „Patrie“ Castelnau tb. mexikói küldetésének egészen más magyarázatot ad, mint amelyet tegnapi lapunkban az „Independance“ után közlöttünk. A nevezett lap szerint a tábornok útjának czélja : újra szervezni a mexikói hadserget és közigazgatást, hogy ezek képesek legyenek a franczia beavatkozást, helyettesíteni, midőn ez véget érendi. Azonban az „Indep.“ most is megmaradt tegnapi véleménye mellett, s nem hajlandó a „Patrie“ optimismusára. Újabb hír szerint a franczia külügyminiszter körlevele, melyben a franczia kormány által követendő politikáról értesítendő a franczia külföldi ügyvivőket, csak akkor fog megjelenni, midőn Poroszország kész lesz az új szövetség alakításával. Ha e hír való, az idén nehezen fogjuk látni az annyira várt és annyit emlegetett okmányt. A Berlini lapok szerint Leopold toscanai nagyherczeg meggyőződött restaurátiója lehetetlenségéről, és kész elismerni a dolgok új rendjét, ha magánbirtokát visszaadják. De Ferdinand főherczeg, kinek részére leköszönt, hir szerint ez elhatározása nem ért egyet. — A bécsi „Presse“ szerint az a hir forog a közönségben, hogy Menabrea tábornok jövő olasz követnek volna kiszemelve a bécsi udvarnál, s hogy Wimpfen gróf Ausztria részéről hasonló minőségben fogna alkalmaztatni a flórenczi udvarnál. Egy brünni távirat szerint az első osztrák katonai csapat, t. i. a 18-dik vadász zsászlóalj, f. hó 14 kén délután 5 órakor vonult be Brünn városába, ünnepélyesen fogadtatván a hatóságok által. Giskra beszéddel üdvözölte a parancsnokot, s hármas éljent kiáltott ő felségére. — A porosz keresztes újság úgy van értesítve — ha ugyan jól van értesítve , hogy a kölcsönre vonatkozó törvényjavaslat megtagadtatása esetében a kormány a képviselőházat el fogná oszlatni. — A „N. Fr. Presse“ szerint Poroszország nem akarja megengedni, hogy a szász király az éjszak-német szövetség megalakítása feletti tárgyalásokban részt vehessen. Egy f. hó 10-kén a lengyel szélekről kelt levél szerint Lengyelországban folyvást terjedelmes katonai mozgalmak történnek. Az országban levő 80,000 emberből csak 40,000 marad az országban, a többi vagy útban van Varsó felé, vagy már a polowski táborba érkezett, hol Miklós nagyherczeg — ki jelenleg Varsóban tartózkodik — nagy hadi szemlét fog tartani, mire az egész sereg vasúton szállíttatik majd dél felé, minthogy, az oroszok véleménye szerint a keleti kérdés megoldása immár a küszöbön áll. — A lengyelek közt megint kitört a régi pártviszály. Az Oroszországgal rokonszenvező párt egy feliratot köröztet aláírás végett, melyben Lengyelország teljes bekeblezése kéretik Oroszországba, mint egyetlen mód arra, hogy az ország megint felvirágozhassék. E mozgalomra Miklós nagyhű jelenlétének és a rémitgetésnek is nem csekély befolyása van, s a felirat, a nemzeti párt rémületére, már ezer meg ezer aláírással van ellátva. — Egy Varsóból Sz.-Pétervárra küldött kérvényre, melyben a czár Varsót meglátogatni kéretik, tagadó válasz érkezett, azzal okadatolva, hogy noha az utolsó felkelés már feledve van, a legújabb lengyel demonstrátiók nem olyanok, hogy a czárt Varsó meglátogatására határozzák. — Az a hir volt elterjedve, hogy Berg tábornok oda fogná hagyni állomását. E hírt most hivatalosan alaptalannak nyilvánítják. Czartoryski bg és az általa vezetett ariszocratapárt csatlakozása Ausztriához, a nemzeti párt részéről határozott ellenszegülésbe ütközik. A nemzeti párt mit sem vár Ausztriától saját ügyére nézve, mert úgy vélekedik, hogy osztrák ügyek rendezése utóbb is dualizmussal fog végződni, mely esetben a lengyelek a többi szlávokkal együtt a háttérre fognak szorulni. E felett a nemzeti párt úgy van meggyőződve, hogy a keleti kérdésben Ausztria a porta részén fog állani, míg a lengyeleknek — szerintök — saját érdekük parancsolja a felkelő kereszténység ügyét karolni fel, alkalmasint azért, mert azt hiszik, hogy a forradalom ez esetben nagyobb mérveket fog felvenni. Az sem szenved semmi kétséget, hogy e czélra már huzamos idő óta toborzások történnek. — Lengyelországban a zsidók a falusi korcsmálástól eltiltottak. — Több angol lap bizonyosnak tartja, hogy Cowley lord végkép le fogna lépni a nagykövetségről Párisban, mely esetben Stanhope lord lenne utódja. ___ _____ Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Nyílt, text (Beküldetett.) Jó szolgálatot vélünk tenni azoknak, kik a valódi szép és izlésteljes arany és ezüst ékszereket kedvelik, midőn tudatjuk, hogy Pais Ferencz helybeli ékszerárus , kinek művei úgy eredeti szép rajz, mint fényes kiállítás tekintetében, mind bel, mind külföldön igen kedveltek, miután jelenlegi boltját a vácziutczai Mosonyi házban elhagyja, áruit az eddigi árnál 25% olcsóbban adja el, s igy azon t. urak és hölgyeknek, kik izlésteljes ékszereket keresnek, a legjobb alkalom nyilik, ilyeneket nevezett ékszerárusnál oly olcsón, mint sehol máshol vásárolhatni. SÜT* Uj áruraktára ezentúl a régi német szintMP’ háttéren i. sz. a. a b. Sina-féle házban lesz. A pesti áru Börze hivatalos árjegyzése. Szombat, sept. 16. 1866. 5.10. 5.10. Alsó-ausztriai mérő. S i Bánsági uj................................................. 86—87 fontos 4.90—5.05. „ 88—89 „ „ 5.20—5.35. £1 /Tiszai uj......................................................... 86—87 „ „ 5. 5.15. Búza . . . „ 88—89 „ „ 5.30—1.45 fj /Fehérvári uj ................................................... 85—86 „ „ 5.1 N / „ 87-88 „ „ 5.20-5.35. " 2 [Pesti vidék uj............................................ 85—86 „ „ 5.* 3 \ „ „ n ............................................ 87-88 „ „ 5.80-5.30. i 83 Róza . . <Kozs u j.......................................................... 78—80 „ „ 3.70—3.86. u] 45 [Árpa uj .................................................. 68—70 , „ 2.90-3.10. " d Árpa . . |Táplálék............................................ . -------„ „ 2.50—2.65. Stí Zab. . . (Zab . ................................................. . 46—48 , „ 1.70—1.80. M 'Cg \ , uj............................................................. 45-46 „ „ 1.55-1.57. " 25 Kukoricán (Kukoricza bácskai ).....................................................„ „ g j bánsági.....................................................„ „ 3.30-3.86. £ © Bab . . Bab .................................................................................. 7.50-8.. glfi Köles . . Köles.................................................................................. 2.20-2.40. 5 2 Repeze . Káposztásrepcze...................................................a. á. 6 frt, t. á. 6/, frt. 21h I Bánsági...................................................... . a. á. 5.75, t. á. 5.871/, ft. O “ . . • S Búza . . kielégítő minőségű. 4R „ uj bánsági sept.—oct. 87—89 fut 5.26. +» 45 uj September. *2 a Rozs . . augusztusra. •d W Zab. . octoberre. m 2 Kukoricza ObC £S ---------------------------------------------------------------------------*————— — 0> <n £3 2 Olaj nevékendermag adott ár 21. frt, tartott ár 3 frt. 5 Cs nyolv. -. káposztásrepcze bánsági * _ HIRDETÉSEK. Csász. kir. szab. ausztriai államvasut-társaság. F. é. September 15-től kezdve a visszahúzásig, a társulati vonalakon fennálló árszabály-pótlék 211/i°/0-ra leszállittatik. — Ez által az árszabály-pótlékok nem szenvednek változást. 1020 2—2 1 W — l■l^■lHlllllH'^llll illnl TT') | - ' i -j..t Ti...... iíi Védbklal a CHOLERA terjedése ellen! Fertöztelenitő szerek használati utasítással. 1. Havanya vashalvagoldat chlormésiszel összeköttetésben : árnyékszékek, sárgödrök és éji edények fertöztelenitésére. Arak : Savanyu vashalvag-oldat fontja . . — frt 10 kr. „ „ „ mázsája . 8 frt kr. Chlormész . . . . fontja . . — frt 18 kr. „ . . . . mázsája . 16 frt — kr. 2. Fermangansavas kali-oldat az ivóvíz fertöztelenitésére. Árak : nagyobb üveggel......................................50 kr. kisebb „ ......................................30 kr. Kaphatók Pesten a „Nádorhoz“ czimzett gyógyszertárban, váczi ut 59. SZ. a. 984 5-7 W&T Nincs többé mérgezés patkányméreg általi . Patkányokat, egereket, mezei egereket hörcsököket és vakondokat ivadékjokkal együtt egy egyszerű, mindenütt könnyen kezelhető, min-denki által felhasználható cs. k. szab. újonnan fel-talált módszer alkalmazása által, méreg nélkül, s majdnem költségtelen, tüstént s gyökeresen kiirthatni. Az alapos, tiszta s könnyen érthetőleg fogalamazott útmutatást ezen kártékony férgek s állatok kiirtására az alulirtak 2 frt o. é. jutalomért adnak. I Megrendeléseket közelről és távolról tiszteletteljesen elvárnak REISS és FIA, , ’vegyésznek, és több cs. k. szabadalmuk, úgy mint ezen minden kártékony férgek kiirtására való uj módszer tulajdonosai Pesten, István tér 4. sz. ] Ezen a módszer csak a jutalomár beküldése után küldetik át, mivel a posta levélbeli küldeményeketutánvétellel nem fogad el. Bérmentetlen leveleknem fogadtatnak el. 947 4—4 Titkos bajok és ezekből származott fenyvei — még a legelhanyagoltabbak is — 30 évi öntapasztalás alapján biztosan s alaposan gyógyittatnak 759 12 Kereacfy Béla homeopatha orvos által. Értekezhetni reggel 8—9, délután 2—5 óráig a gránátos utcz( 1. sz. )[iH—l'WHH | Ajánlkozás. Egy a szőlőmivelésben, javításban és nyitásban elméletileg és gyakorlatilag jártas egyén ajánlkozik hivatása szerint nagyobb kiterjedésű szőlőbirtok kezelésére szerény feltételek mellett. Értekezhetni e tárgyban személyesen vagy levél által Parragh Gábornál Pesten, országút 16. sz. a. 1012 3—2 Több 1000 tölgyfaparquet száraz fából szilárdul készítve, folyvást nagy készletben s jutányos áron kapható Hegyes 1 91. asztalosmesternél, üllői út 7. sz. Pesten. Végeladás. MEINL A. ÖRÖKÖSEI-nél sa pesti raktár feloszlatása végett mindennemű csipkék, csipke- s szövetek, himzemények, függönyök és más e szakmába vágó czikkek a legjutányosabban kiárusittatnak. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek. Színháztér 4. sz. a. Pesten. S®p~ Számos bizonyítványok tiszteletreméltó egyénektől, orvos tudoroktól és városi orvos iosoktól, mindannyi megkisérlett észleletek után adatván, min- denkor előterjesztethetnek. HF Ház- és földbirtokosoknak ezáltal a lehetőség kezökbe szolgáltak, hogy házaikat és fl földeiket a mindent megrontó férgektől akármely szolgálok által biztosan, tartósan, majdnem költség nélkül és gyökeresen 8 mPITR-zsihadifflCigír.