Pesti Napló, 1866. szeptember (17. évfolyam, 4910-4934. szám)

1866-09-21 / 4926. szám

A hitelesített jegyzőkönyv azon pontját érdek­­lőleg, melyben gróf Széchényi Béla e méltósága arra kéretett fel, hogy Yeruda szakértő épitész­­szel egyetértőleg, különböző eshetőségeket véve fel — melyek által a hajón segitni lehet — nyújtson be e gyűlésre jelentést a felől, mibe kerül 1) kisebb, palliatív kijavítása, 2) gyöke­resnek mondható új átalakítása, 3) új hajótest­tel ellátása a hajónak ? vagy ha a hajónak eladá­sát határozná­ el a nagy­gyűlésen megjelenő ta­goknak többsége , mi a hajónak jelenlegi állá­­sábani értéke , melyen elárusítható ? E pontot érdeklőleg jelentette elnök ő méltósága, hogy gróf Széchényi jelenleg külföldre lévén kényte­len utazni, jelen gyűlésben részt nem vehet, s kimerítő írásbeli jelentésének megtételét a jövő gyűlésre kénytelen halasztani, de a tisztelt gróf­tól nyert értesités folytán előleges felvilágosítá­sul jelentheti, hogy kisebb, palliatív kijavítás 3—4000 frtba, gyökeresnek mondott új átala­kítás 9 -10,000 frtba, az egész hajótest helyett újnak, czélszerűbbnek, a balatoni gőzhajózási érdekeknek megfelelőbb hajótestnek építtetése, de úgy, hogy a mostani hajónak gépezete, mint a­mely igen csekély kicse­rélése mellett egyes jelentéktelenebb , az idő folyamában némileg elhasznált részeknek egé­szen újnak tekinthető , megtartassék és használtassák, 20,000 frtba kerül körülbelől. Ez előleges jelentés után az elnök maga ré­széről a kisebb, vagy­is palliatív kijavítást, mely mellett a folytonos igazittatásnak, javíttatásnak újra meg újra felmerülő tatarozásoknak szüksé­gessége állana elő, mint csak is ideiglenesen kisegítő, és még­is költséges javítási módot nem tartja czélszerűn­ek, s nézete szerint addig is, míg gr. Széchényi Béla hivatalosan előterjeszt­hetné a részletezett és rajzokkal ellátott tervet, a lényeg felett lehetne és kellene határozni, hogy egészen új hajótest építéssé (a­mely 20,0''0 frtba kerül), vagy a régi hajótest tartas­sák meg, de gyökeres, újnak mondható átalakí­tással, mely­hez 9-10,000 frt szükségeltetik.? E kijavítási mód­ok azonban bármelyike is csak úgy eszközö­hető, ha a szükségelt pénzösszeg előteremtetik. Ezt két után véli eszközölhetőnek, az első a részvényekre oly arányban ráfizetés, min­t az elfogadandó tervnek megfelelő pénz­összeg előállíthatása kíván, a­k­ik­et az évi tisz­ta jövedelemnek a részvényesek közt ki nem osztása, hanem mindaddig félretétele és taka­­rékpénztárakbani jövedelmeztetése, míg a szük­ségelt pénzösszeg együtt nem leend. Ezután röviden feltüntette a gö­.hajózási tár­sulatnak jelen anyagi állását, melyből kiderült, hogy a tetemes adóssági teher nemcsak le­ van törlesztve, hanem a múlt évi üzletből 2000, a jelen éviből körü­lbelől másfél ezer forint tiszta jövedelem maradt fenn, daczára azon körülmény­nek, hogy a jelen évi fürdői saison egy­ike volt a lehető legkedvezőtlenebbeknek, a hadjárat következtében a saison tetőpontján, a legélén­kebb közlekedési időszakban, a vasutaknak csak­is állami czélokra használtatja, a magánosok személye és értéke szállításának megszüntetése, később is — mikor megnyilt a vasútoni rendes közlekedés — a már elriasztottaknak hon mara­dása, az egész országot, de főleg a középosz­tályt le­gérzékenyebben sújtott nagymérvű ínség, a fürdőt rendesen látogatni szokott vendégeknek ezáltal hontartóztatása stb., stb., mint megannyi csapások mind jövedelem csökkentőleg hatottak, s a hajónak kijavítására is több, mint 200 fo­rint fordíttatott. Valószínűnek állította, hogy ha csak a jelen év csapásai nem ismétlődnek (me­lyektől Isten őrizze a magyar hazát) jövő évek­ben még magasabb lesz a jövedelem, s annyival inkább, mert ez évben a Kisfaludy gőzös kija­víttatván, pár évig aligha kell igazítására költe­kezni. s hogy a hajó elég erős és bizton lehet rajta utazni, abból is kitűnik, hogy ez évben a hajó erejét és biztosságát kemény próbakőre állítot erős hullámzások, nagy zivatarok jártak ; a Balatonnak nagymérvű lecsapolása és párol­­gása folytán igen alászállván a Balaton tüköre, s csekély lévén a kikötőkbeni viz magassága, a gőzös többszörösen annyira megfeneklett, hogy csak nagy erőfeszítéssel, a hajó fenéknek föld­­közi súrlódásával s igy nagy veszélynek kitett­ségével lehetett igen sokszor a hajót a kikötőből elindítani, s még­is, ez erőszakos súrlódás da­czára is — mely nagy mértékbeni kopást idéz elő — a hajófenék oly jó, oly hibátlan, hogy a szigorú vizsgálatból kitűnőleg azon legcseké­lyebb víz átszivárgóé sem mutatkozik, s így tett­legesen c­áfolja meg azokat, kik a Kisfaludyn utazási biztonságot fenyegetőnek állították.­­ Reményét fejezte ki, hogyha az évi jövedelem fel nem osztatik, hanem jövedelmeztetésért ta­karékpénztárba helyeztetik, négy év múlva (a­mennyi ideig a hajó javítást nem szükségesvé egész biztossággal járhat) 9—10,000 írtra emel­kedik a tiszta jövedelem, melyből a jelenlegi hajótest gyökeresen átalakítható, ha pedig — a­mi óhajtandóbb — új hajótest építtetését hatá­rozná el a mai nagy­gyűlés, ezt is meg le­hetne kezdni azon esetben , ha a társulati tagoknak jobb jövedelmű évekbe helyezett erős hite az eddigi áldozatokhoz a kellő ráták elfo­gadása által új áldozatot hozatna, vagy ha ta­lálkoznék nagylelkű hazafi, ki a hiányzó össze­get előlegezné. Kilátásba­­helyezte a fejedelmi kegyet is. A hajótestnek újból építését olyanul tüntette fel, melynek létesítése esetén azon rész­vényesek, kik eddig — évek hosszú során át — nagylelkűleg áldoztak a Balatonon való közle­kedés fenntart­hatásáért, de még eddig semmi jövedelmet nem húztak, bizton várhatják, hogy áldozataik jutalmát elveendik. S mert úgy a régi hajótest gyökeres átalakításának, mint a­, új hajótest építtetésének múlhatlan feltétele a tiszta jövedelemnek fel nem osztása,­­ szőr is azon kérdés eldöntésére hívja fel a nagy­gyűlést, felosztassék e a múlt és jelen évi tiszta jövedelem, vagy pedig a hajónak czéls­erű átalakíthatásáért stb., jövedelmezés végett ta­karékpénztárakba helyeztessék el mindaddig, míg a szükségelt pénzösszeg együtt nem leend ? Egyértelműleg jön határozattá emelve, hogy a tiszta jövedelem takarékpénztárakba helyez­tessék jövedelm­ezés végett mindaddig, míg az átalakítási munkálatokhoz kellő pénz együtt nem leend. 2 szoc. E kérdésre kért választ: A régi hajó­­test alakíttassék e át gyökeresen, vagy pedig egé­sen új hajótest épittessék? A jelenlevő tagok mindannyian az új hajótest építése mellett nyilatkoztak, s az elnök mint végzést mondta ki, hogy új hajótest lesz épí­tendő, s e czélra az évenként bejövő tiszta jöve­delem takarékpénztárakba helyeztetik,kamato­zás végett mindaddig, míg a szükségelt összeg előteremtve nem leend. Trestyánszky sajnálattal említi fel a tár­sulati tagoknak az ügy iránti csekély érdekelt­ségét, mint alapját egy részről a társulat meg­szűnését tárgyazó félelemnek, más részről azok merész, jogosulatlan támadásainak, kik e félel­met saját előnyükre akarják felhasználni. Érinti, hogy vannak magas állású tagjai e társulatnak, kik szellemi erejöket nem ez ügy támogatására, hanem ott, hol más, s talán jövedelmezőbb ér­dekeik, a Kisfaludy gőzhajótársulatnak érdekei­vel jönnek összeütközésbe, e társulat ellen hasz­nálják fel. Indítványozza, hogy tartassák mi­előbb tisztújító gyűlés, s tisztviselőkké csakis azok választassanak, kik az ügy iránti meleg érdekeltségükről ismeretesek, s a Kisfaludy­­gőzhajótársulatnak érdekeit védelmezni nemcsak képesek, hanem készek is. Az indítvány elfogadtatik, s az elnök végzési­­leg kimondja, hogy a jövő rendes nagy­gyűlés egyszersmind tisztújító­ gyűlés is leend. Második főtárgya volt a nagy­gyűlésnek az alapszabályok át­vizsgálására hivatott bizott­mánynak megválasztása- Elnök e méltósága annak előre bocsátása mellett, hogy a múlt gyűlés bízta meg a jelenlegit e bizott­mánynak megalakításával, kijelenti, hogy az alapszabályok szükségesül elismert átalakítása nemcsak e bizottmánynak összeállítását, hanem a rábízott munkálattal mielőbb elkészülést is, szük­ségessé teszi, mert oly időben élünk, melyben az átalakított alapszabályokra a felsőbb jóvá­hagyás könnyen kinyerhető, s ez időnek felhasz­nálása bölcseség. Tudatja, hogy mihelyt a bizott­mány elkészül munkálatával, ő azonnal rend­kívüli gyűlést, fog összehívni az új alapszabályo­kat tartalmazó munkálatnak meg­­rálására, s ha ott e munkálat megrostálva — jónak találva és elfogadva leend, akkor lesz helyén a tiszt­ujitó gyűlésnek összehívása. Felhívja a nagy­gyűlést a bizottmánynak megalakítására. E felhívás folytán bizottmá­nyi tagokul Simon, tihanyi apát­i nagysága, Teasdale Vilmos, Her­­ti­lendy Kálmán, Écsy László, Várady Károly, Beze­rédy Gyula, Warda Emánuel, Terstyánszky, Gaal, ifjú Nádassy, Weisz. Bernát és Testory Antal, a bizottmány elnökéül Ürményi József, társulati elnök, jegyzőjéül Sárváry választot­tak meg. Harmadik tárgya volt a gyűlés­nek, a kormányzó-választmány­nak új tagok beválasztása ál­tali kiegészítése, s az elnöknek e célra irányzott felhívása után közakarattal azt határozták a jelen voltak, hogy az alapszabályok átalakítási munkálatával megbízott bizottmány tagjai kérendők fel a kormányzó választmányi tagságnak elfogadására is. Kettős választatá­sokról hivatalosan mielőbb értesitendők. Negyedik tárgy a siófoki ki­kötő. Az előbbi gyűlés panaszt emelt a so­mogyi Balatoni-lecsapoló társulat ellen a nm. m. kir. helytartótanács előtt a Balatonnak nagy mérvbeni lecsapoltatása, s a siófoki medenczé­­nek tisztán nem tartása miatt, s egy részről a törvényes víz­felszínnek fenntartására, más rész­ről a siófoki medenc­ének kellő kimély­ítésére — ez utóbbira, mint átvállalt kötelezettség teljesí­tésére kérte utasíttatni a nevezett társulatot. Elnök­i méltósága jelentette, hogy részint ezen, részint több oldalról is (Keszthely, tihanyi apát­ság) az érintett helyre a Balaton lecsapolásának nagy mérve ellen benyújtott panaszok folytán kir. biztosul­t. Fiáth Ferencz, veszprémi főispán , maga neveztetett ki, s az érdeklett felek a kir. biztos által sept. 3 óra Balaton-Füredre commis­sionalis gyűlésbe voltak összehiva. Őt elfoglal­­tatása gátolván a jelen lehetésben, a társulati alelnököt, somogyi főispán Jankovich László e méltóságát kérte meg, hogy a füredi gyűlésen képviselje a balatoni gőzhajó társulat érdekeit. A siófoki kikötő ügyét, és a törvényes vízfelszín fenntartását érdeklőleg alelnökünktől várnák a szerint a relatiót, de ő azt mind ez ideig sem nyújtotta be. Különben — miután folyamodá­sunk be van adva — királyi biztos úr e tekin­tetben is fog véleményt felterjeszteni a nolgu m. kir. helytartótanácshoz, s e jelentés eredményét be kell várni. ígérte, hogy úgy ő, mint gróf Széchenyi Béla meg fogják tenni az óhajtott eredmény elérhetéséért a szükséges lépéseket. Olvastatott a déli vasuttársulatnak a csak egy évig használhatott Szántódi kikötő felállítta­tására általa fordított költségek megtérittetését kérő levele, miután ez ügyet érdeklőleg részben elnök ő méltósága, részint Écsy László, uradalmi felügyelő, részben Sárváry titkár, érdekes fel­világosításokat tettek; elnök ő méltósága ké­retett fel, hogy a déli vasúttársulat elnökével tegye magát összeköttetésbe, s eszközölje a gyű­lésben felhozott — de nyilvánosság elé vinni nem akart — iuridicus docék alapjára támasz­­kodottan, ez ügynek békés után leendő compla­­náltatását. Indítványoztatott, hogy a gőzhajótársulat igyekezzék az által is jövedelem­forrást nyitni, hogy a Balaton két partja között a b.-füred sió­foki rendes napi járat megkezdése előtt és bezá­ratása után tegye a Kisfaludy gőzöst a kereske­­delmi összeköttetésnek közvetítőjévé. Felemlít­­tetett, hogy kő­, vagy fa vagy bor stb. szállítás által tán ezreket is lehetne nyerni, ha a veszpré­mi kereskedő, s a veszprém-zala­somogyi birto­kos urakkal összeköttetésbe jönnének, s nagyobb szállítmányok átvitelét eszközölnék stb. Ez in­dítványra Terstyánszky megjegyezte, hogy ő levélben kereste meg a Fülöp és Boglár között járó kompnak haszonbérlőjét ez ügyben, s fel­­mut­­ta eredetiben az attól nyert választ, mely­ben nincs semmi biztató, mert a maga által szükségelt kő már átszállittatott, s más forgalom csekélyebb, sem mint a gőzösnek járásával ösz­­szekötött költségek kifizetésén kívül még jöve­delmet is biztosíthatna. Elnök m mga is azt jegy­zi meg a fülöp-bolgári átjáratra, hogy ott a sze­mélyszállítás csekély, nem fizet ki semmit, csak­is a teherszállításnak jelentékenysége tenné ér­demessé az ottani átjárást. Az ezen érdemben szükségelt lépések megtételére, a szállítókkal értekezésre, a Kisfaludy gőzös saisonon túl is járhatását egyedül biztosítható jelentékenyebb teherszállítmányoknak a Kisfaludy-gőzösön le­endő szállításának kieszközlésére a társulatnak minden tagja, s különösen B. Füred vidékén Écsy László és Teasdale Vilmos (kik — mint szinte Orzovenszky Károly füred fürdői főorvos is nagy érdekeltséget tanúsítottak a gőzhajó iránt, s a támadás visszaverésének dicsőségéből jelentékeny rész őket illeti), Veszprém vidékén Warda Emánuel stb. kérettek fel. Örömmel értesült a gőzhajózásen­eti közgyű­lés elnök­s­éga által azon kedves hír felől, hogy a nemzetünk iránti rokonszenvét több ízben ta­núsított felséges királyné jövő évben valószínű­leg szerencsésirendi magas látogatásával a b.­­füredi regényes, s egészséges fürdőhelyet, s jegyzőkönyvbe vezettetett, hogy miután szakér­tők véleményezése folytán a Kisfaludy-gőzhajó évekig járhat igazítás és a biztosság fenyege­tettsége nélkül, a jelen év viharai, a zivatarai, víz csekélysége miatti gyakori hajófenéklés, a hajófenéknek az általi soroltatása és mégis tel­jesen ép állapota a szakértők véleményére tett­­leg ütötték rá a hitelesség pecsétjét, a balatoni gőzhajózási társulat kijelenti, hogy ha a királyné ő Felsége azon szerencsében részesítendi B.­­Füredet, hogy a jövő évben meglátogatja — a­mi több, mint valószínű, hogy bekövetkezik : azon esetben a Kisfaludy-gőzös, mint teljesen biztos — fogja átszállíthatni. Végül elnök ő mga indítványára határozatta jön, hogy a rendes nagy­gyűlés minden évben augusztus hó utolsó napján fog tartatni. Ürményi ő mga a gyűlés napján délután visz­­szement Pestre, magával vivén azon gyönyörű virágcsokrot, melyet báró Sennyeyné ő excellen­­tiájának b. füredi tisztelői e fürdőhelynek még folyvást egész szépségekben viruló nemes virá­gaiból köttettek. 1. 1. Különfélék. Pest, sept. 20. — Pulszky Ferenczet újabb gyászos csapás érte. Mintha nem volt volna elég az, mely szeretett nejének és viruló­ kedves leányának ha­lálával sujtá, mintha nem lett volna elég az, hogy kedveseinek végszavait nem hallhatá, vég­pillantásait, melyek az édes atyát és szerető férjet keresék, nem láthatá, s csak a hideg, néma halottaktól vehető végbucsut. —■ Íme, most ezek tetőzéséül, s alig pár nap múlva, szép reményű fia, Gábor, kit Flerencből a gyász alka­lomra magával hozott, szintén itt hagyá édes atyját, itt hagyá a hazát, melyet csak azért lát­hatott meg, hogy benne meghaljon, átmenve az édes anya és testvér után ama jobb hazába... A szép reményű tehetséges ifjú Pátyon, Pest me­gyében, Várady József udvari tanácsos házá­nál adá ki véglehelletét. Az ég adjon vigaszta­lást és férfias erőt a hármas gyász súlyának elvi­selésére a szenvedő édes atyának, s tartsa meg őt erőben a haza számára ! a­kr. A pesti állatkert iránti valóban országos érdekeltségről tanúskodik a következő levél is, melyet Ferenchich Berta kisasszony két szép pávagalamb kíséretével a pesti állatkert igazga­tóságához intézett. A levél ekkép szól: „Hogy némi csekélységgel én is szolgálhassak kedvelt és ifjú hazai vállalatunknak, van szerencsém egy pár galambot azon fajból, melyet nagy hazánkfia, gr. Széchenyi István Döb­lingi lakásán tenyésztett, átküldhetni, azon kérelemmel, hogy azt a tettes igazgatóság szíve­sen fogadni méltóztassék. Maradtam honleányi tisztelettel Apostagon, 1866.sept. 17-én,Feren­chich Berta.“ — Balázs Sándor „A szereplők“ czimű 3 felvonásos vígjátékot nyújtott be a nemzeti színházhoz. — A cholera újabb tudósítások szerint Pesten csökkenőben van. — A „Tagesb. a. Böhm“-nek írják Bécsből, hogy a kormány végre elhatározta, hogy a Deák­­párttal, mely egyedül képes reális eredményt biztosítni, a legtágabb körű kiegyezkedést léte­sít. Minden mesterkélt egyezkedést és összeol­vadási kísérletet félre téve, csupán e pártból ala­kítják a magyar minisztériumot. Kaiserfeldnek, a tudósító szerint, a Lajthán túli minisztériumban a belügyet adják, elnök B­e­­­c­r­e­d­i lesz. L­a­r­i­s­c­h nem lesz többé pénzügyér, utódául Holzgethant jelölik ki. — A „Fővárosi lapok“ alkalomszerű felszóla­lást közöl a nemzeti színház dalmű ügyében. Először is kiemeli azt, hogy színházunknál tehet­séges női erők vannak, s mindnyájan fiatalok, te­hát még nem lehetnek egy s más rész szokás­ban rögzöttek, szóval haladhatnak. Szükséges lenne tehát, hogy egy kis karmesteri buzgalommal változatos műsorozatot,uj­donságokat, s mindenek felett nemes vetélkedést keltsenek művésznőink közt, egyiket a másik szerepében léptetve fel, a nemes verseny csak a művészeti sikert emelné, s a közönségben is érde­keltséget keltene. — Hugo Károlynak — mint a „Hungária“ hallja — 600 főnyi állam­segélyt rendeltek. — A szüret már a hét eleje óta foly Budán, a bor ugyan kevés, de a­mi van, az jó. — A helytartótanács, mint értesülünk, több cholera orvost nevezett ki vidékre. Ezek közt a Rochus kórháznak egyik szép ismeretű fiatal se­géd­orvosa, Magyari Károly, Komárom megyében kapott alkalmazást. Az eredmény, melyet e jeles orvos ismeretei és szorgalma foly­tán felmutatand, kétségkívül örvendetes leend. — Trautenauban nagy kitüntetéssel fogadták a porosz fogságból megtért R­o­t­h polgármes­tert, és fogolytársát Scheps kerületi segédet, valamint P­a­u­e­r­t képviseleti elnök­helyettest. Mindnyáját tiszteletbeli polgárokká választák. Roth arczképét a városházban felfüggesztik. Sroth köszönetét mondván, átvette a városi ügyek vezetését. — Prohászka András pesti kályha­gyártó, kinek készítményei nemcsak a hazában, hanem külföldön is elismerésben részesülnek, az állatkerti majomház számára két kályhát aján­­lott fel ingyen. E szép ajándék tete­ti, és költségtől menti meg a társulatot, értékeli, mint a „Lloyd“ írja, 180 ftra megy. — A „Székely néplap“ ban Eötvös Jó­zsef bárónak egy levele jelent meg, melyben a nemes báró üdvözli a vállalatot, s ígéri, hogy miután elfoglaltatása nem engedi meg azt, hogy a lapnak rendes munkatársa legyen, azon fog működni, hogy e lap a Királyhágón innen mi­nél tágabb körben elterjedjen. Ajánljuk e lapot mi is olvasóinknak. A lap Maros-Vásárhelyt je­lenik meg hetenként egyszer, s előfizetési ára évnegyedre 1 ft 20 kr, félévre 2 ft 40 kr. — Karagyorgyevics Ilona herczegnőt, Karagyorgyevics Sándor leányát — mint a „P. L.“-ban olvassuk — tegnapelőtt jegyezte el Si­­mics György, az elhunyt Simics Stoján, szer­biai senatus elnök fia. — A pest-losonczi vaspályaü­gyé­­ben — mint halljuk — egy új akadály merült fel. Tegnapi számunkban közölve volt, hogy a hitelezőknek f. hó 17-én tartott gyűlésén, azok, vagy képviselőik, mind aláírták a csőd megszün­tetésére vonatkozó jegyzőkönyvet, minélfogva úgy látszott, hogy többé semmi sem akadályoz­­­za, hogy a csőd megszűnjön, mi, mint tudva van, előfeltétele a kormány által engedménye­zett segély tényleges kinyerésének. De azóta egy új akadály gördült az ügynek végleges meg­oldása elé. Ugyanis a társulatnak egy volt mérnök-igazgatója, néhány ezer forint, eddig be nem jelentett követeléssel lépett fel, s úgy lát­szik, hogy azon körülmény, miszerint a követelő a társulatnak volt hivatalnoka és díjazottja (alkal­masint diurnumok fejében követel néhány ezer forintocskát) kiveszi a követelést azon szabály alól, mely szerint a kitűzött határidőre be nem jelentetvén, a csődben való részvétre jogát veszti. Mi ugyan nem hiszszük, hogy ez akadály sokáig tartóztathassa a dolog végkifejlését, de a leg­rövidebb haladék is sajnos ezen, annyi huzavonán átment ügyben, annyival sajnosabb, mert az akadály a vállalat egy volt hivatalnokától szár­mazik ; annyival feltűnőbb, mert a közvélemény tanúskodása szerint, e hivatalnok működése nem olyan volt, hogy a vállalat részéről hálát érde­melne, és természetesebb lett volna, ha az illető a feledés fátyoléval kívánta volna azt fedni, mint­hogy követelésével újra emlékezetébe hozza a közönségnek. (Hon.) — A „Máramaros“-ban M­i­h­á­l­k­a László figyelemre méltó felhívást közöl a népnevelés ügyében. E felhívásban a teendőket következő szavakkal adja elő a derék indítványozó : Ter­vem a következő: Alakítsunk „Egyletet,“ melynek feladata első­sorban, a tagjai által be­szerzendő adatok alapján, a megyei népnevelés­nek jelen állásáról magának a legtüzetesebb tu­domást szerezni. Tudomására kell tehát jönni, van e iskolaház minden községben, és hány gyer­meket képes az befogadni ? Van e tanító, és mi annak fizetése vagy más járadéka ? Hány isko­laköteles gyermek van a községben — úgy leány mint fiú, és hány látogatja ezen számból az iskolát ? Kik az iskolát látogatják, mit tanul­nak ? — az olvasást, írást, számolást mily fokon tanulták meg ? — mert hogy valamin javítsunk, arra mindenek előtt az szükséges, hogy az álla­potot tüzetesen ismerjük. De az iskolák állapo­tának ez után való javítását is csupán és egye­dül morális befolyása által mozdítaná elő az egylet. Nevezetesen a részletes adatokat koron­ként úgy a „Máramaros“ — mint külön nyom­tatványok útján a lehető legnagyobb világos­ságra hozná. — Mindazokat, kiknek buzgalma folytán egyes iskolák felvirágoznak és nagyobb eredményeket mutatnak, dicsérőleg, kiknek mu­lasztásai vagy hanyagsága folytán egyes isko­lák hanyatlásnak indulnak, kárhoztatva említené fel az egylet úgy közgyűléseiben, mint nyomtat­ványaiban. Szeretjük magunkat oly nemzetnek nézni, hol a közvélemény erős és fegyelmezett, a­mit, ha nagy politikai kérdésekről van szó, be is bizonyítottunk nem egyszer. Kísértsük meg e szerencsés körülményt a sociális téren is fel­használni , és az eredmény még nagyobb lesz, mint a politikáin. A germanizáló törekvéseket, a bureaucraticus irányt, mit reánk akartak tol­ni, nem nyílt ellenszegüléssel törte meg a nem­zet, nem azzal, hogy annak eszközeitől erősza­kos útón szabadította meg magát. Nem akar­tunk németek lenni, nem akartunk úgy kormá­­nyoztatni, hogy a lényeg a formának feláldoz­­tassék, és nem lettünk németek, s fel kelle hagyni a kormányformával, mely pedig morális ellenszegülésünknek csakugyan impozáns anya­gi erőt volt volna képes ellenébe állítani. Pró­báljunk egyszer mivelt nemzet lenni; akarjuk a műveltséget a nagy tömegre kiterjeszteni, de akarjuk ezt teljes erőnkből, legyünk meggyő­ződve, hogy ez hazánk életfeltétele, és minden anyagi erőszak nélkül lesznek iskoláink, lesz felvilágosult népünk. Az egyletből minden fele­kezeti színezetnek kizárva kell lenni, mert nem valamely felekezet, hanem az összes nép taní­tása a czél. Ugyanazért e felszóllításomat, val­lásra való tekintet nélkül, mindenkinek meg­küldöm, és azon reményben vagyok, hogy azok, kik a községbeliekkel nincsenek is egy vallá­son, azért a közügyre való tekintetből a községi iskola ügyét előmozdítani morális kötelességek­­nek fogják ismerni. Felhívom ennélfogva .... hogy f. évi sept. 25-ik napján délelőtti 9 órakor Szigeten a megyeház teremében az ezen Egylet alakítása érdekében tartandó értekezletre meg­jelenni szíveskedjék. m. v. A „Hon“-ban a következő figyelemre­méltó sorokat olvassuk : Zimay László, a par excelence magyar műdal költő, szép tehetségét a zongora­zenében is érvényesítette egy „Éji hangok a Balatonon“ czímű nocturnnel, mely az eszmét, a kivitelt, a tökéletes magyar zamatot tekintve, úgy hiszszük, még a magyar zene fej­­leszthetésében kételkedőket is meg fogja lepni — ha majd megjelenik. De mikor fog megje­lenhetni ? Nálunk a zenetehetségek zongoralecz­­kék adására vannak utalva, ez adja meg min­dennapi kenyerüket, mikor a napi fáradalmak által elbágyasztva azután mégis geniusuk su­­galmait követik, azt mecénások hiányában a kiadónak átadhatják, ki fizetés fejében őket sa­ját szerzeményüknek 5—10 példányával örven­dezteti meg. Fiatal csárdás-iróink özöne ily fize­tést jutalmazásnak vehet, de oly egyén, ki te­hetségét, kiképzését életének felével vette meg, az ily jutalmat legfeljebb arra veheti buzdítás­nak, hogy a teremtő tollat letegye. A zenéért buzgó főurainkat és a vagyonosokat figyelmez­tetjük e kitűnő tehetségre. — Roszbacher Rudolf b. és A­r­b­­­e­r Ignácz altábornagyok a hadügyminiszter he­lyetteseiül, W­e­i­g­t Lipót lovag vezérőrnagy, a königgrätzi várparancsnok pedig altábornagy­­nak neveztetett ki, a csehországi orsz. főhadpa­­rancsnoksághoz való beosztással. — Gozlan Leo, az ismert franczia regény és vígjáték író, sept. 14-én éjjel hirtelen meg­halt. — Viszonzásul Jablonkay Géza úrnak. Ön jónak látta engem, illetőleg ezégemet, nyilvánosan felszólítani, miszerint úgynevezett regényének megjelenését ne késleltessem, mint­hogy előfizetői nagyon zaklatják. Megvallom, hogy ezen eljárás nemcsak nagyon furcsa, de rám nézve nagyon meglepő, minthogy 1847 óta fennálló üzletemben számos irodalmi mű készült, a­nélkül, hogy valaha panaszra adtam volna alkalmat, sőt a mi több, önnek sincs oka ezen sajátságos fellépésre, a­mennyiben f. é. május végével átadott kézirata, daczára annak, hogy a correktura iveket postán kellett önhöz juttatni, és így sok időbe került, július végével ki volt nyomatva. Ön erről értesítve lett, de miután azt írta, hogy személyesen veendi át a munkát, aug. 11-kéig vártam ennek eljövetelét, s mivel nem jött, újra figyelmeztettem, hogy a munka kész, s ennek folytán utasítva lettem, a munkát kötés végett Boldog Lajos könyvkötő úrnak átadni, a­mit meg is tettem, sőt a munka már be is van kötve, s a hozzám küldött 130 előfizető ki is van elégítve, mit kellő térítvénynyel be is tudok bi­zonyítani. Annál meglepőbb tehát, hogy ön ö­t héttel később a lapok útján engem mulasz­tással vádol, mintha a történtekről semmi tudo­mása sem volna. Ellenkezőleg, méltó okom volna a t. szerző úr mu­lasztása miatt panaszt emelni, minthogy a már kész munkát hat hétig minden intézkedés nélkül beveztette, s a nálam jelentkezett t. előfizetők ré­széről számtalan reclamatió­­kat akasztott nyakamba, a­mit valóban meg nem érdemeltem, hanem egyszerűen a t. szerző urat illették volna. Hajlandó va­gyok azonban hinni, hogy ez csak ürügyül szol­gál arra, hogy ön a journalistikai téren is bemu­tassa írói tehetségét, mert különben fel nem te­hető, hogy 8—9 ívnyi munkája végett, mire kö­­rülbelől 200 előfizető tart igényt, oly nagy zajt ütne, hogy méltán fogják alkalmaztatni a „tant de bruit por une omelette" közmondást. Ennyit önigazolásomul. Pest, 1866. September 19. M a­n d­e 11 o J. — Helyreigazítás. Tegnapi szá­munk újdonságai közt az idegen kifejezések és hibákról szóló újdonságban toll­­­hiba majdnem ellenkezőjét érteteti annak, mit mondani aka­­runk. A foglaló mód félmúltját illető pontot így kell olvasni: pl. szeretnék látni őt, e helyett azt mondják szeretnénk látni öt, a­mit pedig már a tanulónak is hibául kell felróni.........Ez ismét­lés tán kissé unalmas, de aligha árt, tán figye­lemre inti azokat, kik ez ellen csak rosz szo­kásból vétettek. A „P. Napló" társürgfényei B­é­c­s , sept. 20. A „Wien. Abdpost“ jelenti, hogy Haymerle követségi tanácsos ma este Berlinbe utazik, hol addig, míg a követségi állomás betöltet­nék, mint diplomatiai ügyvivő fog mű­ködni. Milano, sept. 19. A „Perseve­­ranza“ jelenti, hogy még f. hó 16-kán a felkelők és Palermo őrsége között folyt a harcz, bizonytalan sikerrel. A kormány 14 zászlóaljat küld Siciliába M­e­d­i­c­e tábornok parancsnoksága alatt Livornó­­ból, Anconából és Tarantóból. Florenc, sept. 20. A mai hivatalos lap tudatja, hogy a távirati összeköttetés Siciliával megszakíttatott. A kormányhoz Palermóból közvetve érkezett tudósítások constatálják, hogy a csapatok elfoglalták a köz­épületeket és a kikötőt. A „Tan­­ered“ corvette a börtönök környékét grá­nát­lövésekkel tartotta biztosan a felke­lőktől. A lakosság nem vesz részt a fel­kelésben. A környékbeli nemzetőrség felajánlotta szolgálatát a kormánynak. C a d­o r n e tbk Sicilia rendkívüli kor­mánybiztosává és az ottani haderők pa­rancsnokává kineveztetvén nemsokára Palermoba fog érkezni Angioletti és Longoni hadosztályaikkal. Teg­nap már elérkezett oda 1500 ember. Koppenhága, sept. 19. Dockum tengernagy kineveztetett tengerészeti mi­niszterré. Dagmar herczeg-kisasszony­­nak Sz.-Pétervárra elutazása szombatra van megállapítva. — Elterjedt hír, hogy Koppenhágába és Berlinbe Éjszak-Schles­­wigre vonatkozó sürgönyök érkeztek vol­na a franczia és orosz kormánytól. Tolna megye főorvosa a következő uta­­sitást bocsátá közre megyéje területén, mit mi tájékozás és alkalomszerű fel­­használás végett ismertetni czélszerűnek tartunk. Népszerű utasítás cholera idején. Származása. — Ezen betegség fejlődését mai nap az állati hulladékok sajátságos szétbom­lásának, s legfőkép a cholerások ürülékeinek származékául tekintjük, mely erjedésbe menve, különféle utón és módon széthurczoltatván, a fogékony és nem eléggé óvatos emberre nézve ragályzóvá leszen. Minélfogva ha valaki megbe­tegszik, először bizonyos ragályt kellett felven­nie, s másodszor ennek kifejtésére fogékonyság­gal is kell bírnia. Kinél egy vagy más feltétel hiányzik, annál a cholera ki nem fejlődhet. És csak így magyarázható, hogy nem mindig és mindenkit ragályoz, s hogy megbetegült ember­társunkat a ragályzás félelme nélkül ápolhatjuk. Minő legyen ezen ragályzó anyag, még nem tudjuk, de sejdítjü­k tapasztalás folytán, hogy egyében kívül a cholerabetegek hányás és hasme­nés által kiürített béltartalmának felbomlásából fejlődik, s így nem is a betegnek kipárolgása, légköre, hanem annak rothadásba átment ürülé­ke a ragályzó anyag hordozója. Ennélfogva mindazon hely és tárgy, mit ezen ürülékek tar­tós érintkezésükkel megfertőztetnek, legyen az lakház, udvar, árnyékszék, ágy, ruhanemű, ivó­víz, tespedt levegő stb. ragályzóvá válhat. Beis­mervén ilyszerű termedését és terjedését, önként következik, miszerint mindazon cholerás hasme­nésben szenvedő ember, kinek ürüléke ártalmat­lanná nem létezik; mindazon vidék és hely, hol ily emberek összezsufoltan, tespedt levegőben élnek, s hol legfőkép az ivóvíz közé ily rothadt hulla­dék szivároghat, a cholera terjesztőjévé válhat. Öveljárás. — Bár nincs oly szer, mi fel­tétlenül megóvhatna, mégis bizonyos törvények szigorú követése nyugalmat szerez, és sokban biztosító. Ily időben sok ember összejövetele vásáron, búcsún, lakomákon, tározásnál ártal­mas, valamint a holttest körül sok a tartózkodás is. Minélfogva mind­ez szigorúan kerülendő. Minden község ügyeljen a közpiaczok, utczák, udvarok, lakházak tisztaságára, egyesek szobáik szellőztetése s a padlózat szárazon tartására !

Next