Pesti Napló, 1866. szeptember (17. évfolyam, 4910-4934. szám)
1866-09-30 / 4934. szám
velek a kereskedés több részesei czégjének kézzel írott alájegyzésével is el lehetnek látva. A javiték ivekhez oly változtatások s hozzáadások, melyek a javításra, a kiállításra, s a nyomásra vonatkoznak, hozzácsatoltathatnak ; valamint a kézirat is azokhoz mellékeltethetik. A javiték iveknél megengedett hozzátételek, tér hiányában, a javiték-ivekhez mellékelt külön czédulákra is elhelyeztethetnek. Olya5 vámlaton felüli nyomtatványok, melyek levélgyűjtő szekrényekben találtatnak, ha a feladó ismeretes, ennek visszaszolgáltatandók , máskülönben pedig a szekérpostával rendeltetési helyükre küldendők; ez utóbbi esetben az azokon levő bélyegek a szekérpostabér felszámításánál nem veendők tekintetbe, s a hivatalosan kiadványozandó fuvarlevélre ráhelyezendő bélyegjegyérti illeték kifüggesztés útján lesz behajtandó. Azon nyomtatványok árszabályozása tekintetében, melyek bérmentetlenül, vagy ki nem elégítőleg bérmentesítve küldetnek el, vagy a fentebbi határozatoknak nem felelnek meg, de máskülönben a levélpostávali szétküldésre alkalmasak, azon elv áll, miszerint a bérmentetlen levelekérti szokott postabér szabatik ki a ki nem elégítőleg bérmentesített, de egyébként a fentebbi határozatoknak megfelelő nyomtatványoknál , azonban csupán a bélyegek által nem bérmentesített súlyrészt illetőleg. Ellenben ha valamely nyomtatvány-küldeményhez írásbeli közlés van csatolva, vagy olyan van azon, vagy a kereszt vagy szalag kötésen elhelyezve, akkor nemcsak a teljes postabérrel , a postadíjakkali díjszabásnak kell történnie , hanem a jövedéki büntető eljárás is megkezdendő. A tartalmom változtatások vagy hozzátételeknél (egyes szavak vagy számok betétele, kitörlése, aláhúzása stb.), ha csak az ily változtatások a jelen szabályzatban világosan megengedhetőkül nem nyilváníttattak, a küldeménynek szintén a levélposta tarifa szerinti díjszabása áll ugyan elő, azonban a büntető eljárás a postahivatalok részéről ily esetekben jövőre csak akkor lesz eszközlendő, ha a körülményekből azon alapos gyanú ered, hogy a kijelölt módon rejtett levelezés folytatása volt szándékolva. 2. Igazi árupróbák és minták, melyek magukban nem bírnak vételbecscsel, folyadékok, üvegedények, éles eszközök és ilyfélék nem alkalmasak árupróbákként a szétküldésre. Az elpakolást illetőleg szükséges, hogy a küldemények tartalma — mint árupróbákból vagy mintákból álló — könnyen felismerhető legyen. Rendesen a kötés (kereszt- vagy szalagkötés) alatti elpakolás közt péld. len, posztó, szőnyeg stb. próbáknál, és a zsákocskákbani elpakolás között, péld. gabona, kávé, mag- és hasonló próbáknál kellene választani. A zsákocskáknak bekötve vagy összefűzve kell lenniük, de nem szabad azokat sem beragasztani, sem pedig átzsinórozással bepecsételni. Ily zsákocskák vagy hasonló tokok alkalmazásánál a czimiratot — erős papíron vagy egyéb alkalmas anyagon e czélnak megfelelő nagyságban — szorosan oda kell függeszteni. A czimiratnak az átvevő és a rendeltetési hely nevét és e megjegyzést „próbák“ kell tartalmaznia. Ezeken kívül szabad a czimiraton kitenni: a küldő nevét és cégét, a gyár vagy kereskedelmi jegyet, bezárólag az áru közelebb megjelölését, a számokat és az árakat. Amennyiben a szétküldés szalag alatt történik, ezen adatokat a czimirat helyett magukon a próbákon vagy azok mellett lehet alkalmazni. Nem szabad egy szalag alatt másféle külön küldéseket oly szalag alatt, melyek magukra nézve külön czimmel ellátvák egyesíteni. Ellenben nyomtatványok és árupróbák vagy minták egyesítése ugyanazon küldő által meg van engedve. A küldeményeknek bérmentesítve kell lenniük, és nem szabad azoknak 15 vámlatnál több sulylyal bírni. A bérmentesítésnél levélbélyegek használandók és ezek a czimbaton felül jobbra felragasztandók. Ami a 15 vámlatnál súlyosabb árupróbák és mintákkali bánást, továbbá ami oly árupróbák és minták díjazását illeti, melyek bérmentetlenül vagy hiányosan bérmentesítve adattak fel, vagy melyek a fentebbi szabályoknak meg nem felelnek, ezekre nézve érvényes, ami e tekintetben a nyomtatványokat illetőleg az 1. pontban megállapíttatott. Az árupróbához vagy mintához nem szabad levelet mellékelni vagy hozzáfüggeszteni, egyáltalában nem szabad ilyféle küldeményeket bármilynemű levelezés közvetítésére felhasználni, különben itt is, valamint az 1. pont alatt említett írásbeli közlésekkel összekötött nyomtatványoknál stb. a jövedéki büntető eljárás foganatosítandó. Ezen határozat által az 1853 ki augustus 9-ki TÁRCZA. Könyvismertetés. „Mitrég Asaeti Kalauz,“ különös tekintettel Magyarországra kiadta a Magyar Tudományos Akadémia archeológiai bizottsága. I. rész. őskori műrégészet. Irta Pr. Römer Flóris. (154 fametszettel.) II. rész. Középkori építészet. Irta Dr. Henszlmann Imre. (250 fametszettel.) Pest, 1866. Ára 2 forint. IV. Nem kisebb figyelmet igényel és dicséretet érdemel az előbbinél a Kalauz Ildik része, mely Henszlman avatott tollából a középkori egyházi építészet ismertetését adja. Ezen rész, az úgynevezett: Archaeologia Monumentális, képezi sajátlag a mai újabb archaelogiai tanulmányok vívmányát. Míg az őskori régiségek tanát és ismertetését inkább csak rendezni, s helyesebb módszerrel volt szükség kifejteni, addig a középkori műemléktant az újabb kornak úgyszólván felfedezni kellett. Amint ugyanis a középkori keresztény egyházi és nemzeti nagyszerű és sajátos fejlődésű művészet mintegy 300 év előtt véget érte, majdnem egészen feledve, elhanyagolva, lenézve volt, sőt emlékei részben már lerombolva feküdtek, míg a franczia forradalom után, mint mondók, a purismus és classical idealismus ellen a társadalomban és életben, tudományban és művészetben bekövetkezett ellenhatás ismét e feledett emlékeket is a felszínre hozta. De még a század elején is művészeink nagyobbára, meg sem állva hazájuk nagyszerű műemlékei előtt, Olaszország classiens földére siettek az idegen művészetet tanulmányozni, midőn egy szerény kölni műtudós, Boisserée Sulpic , meghatva hazája világhírű kölni dómjának nagyszerű művészete által, első kezdé 1808 ban e világremeket tanulmányozni, megkísértvén építészi méretek, felvételek és tervrajzok által kiegészítve előállítani, s mintegy 23 évi folytonos munkálatok és kiadások által iránta a műveit világot figyelmeztetve és érdekelve, hasonló tanulmányokra és vizsgálatokra ébreszteni. Ugyanakkor Francziaországban egy tudós franczia nemes, de Canmont számos éven át bejárva és vizsgálva hazája középkori nagyszerű műemlékeit, ezen vizsgálatai és tanulmányai nyomán első kísérte meg a középkori műintézetek kora és jelleme meghatározását, s ezzel egyszersmind egy monumentális Archaeologia rendszerét 1824 ben kiadott munkájával: „Essai sur l’ architecture religieuse du moyen age.“ A munka megjelenése páratlan figyelmet gerjesztett a középkor ezen kitűnő művei iránt, melyeket mindenki látott, mindenki megbámult, de melyeket senki sem értett, senki sem méltányolt, mert rendszerük egy zárt könyv volt, melynek nyitját senki sem ismerte többé. Caumont iratainak folytatott kiadásai, valamint élőszóbeli előadásai és vizsgálatai által egyszerre megfejtve a titkot, egészen új iskolát alapított. Általa teljes forradalom állott be nemcsak a műismeretekben és nézetekben, a tudományban és műtörténetben, de az ízlésben és művészetben is. Az eddig értelmetlen, barbárnak vélt középkori román és gót ízlés a legtévjedtebb és legrészletesebb tudományos és művizsgálatok, majd folytonos utánzás tárgya lett, nemcsak a magas művészetben, de még a kézi mesterségekben és gyári iparban is. S jelenleg már az archaeologia monumentális a műemléktan mondhatják páratlanul virágzó és mérhetlenül bő tudományos és irodalmi ágat képezve, számos monographiákban, műtörténeti és kézikönyvekben tárgyalva, vele első rangú tudósok és művészek, tudományos egyletek és társulatok foglalkoznak ; tanítása az egyetemek, műakadémiák és seminariumok tantermeiben hangzik ; az emlékek vizsgálata és megőrzése, fenntartása és eredeti izlésükbeli helyreállítása a művelt nemzetek kormányainak kiváló gondját képezi. Mindazáltal pedig a középkori hazai és nemzeti művészetnek sajátságos, eddig alig sejtett művilága lép élénkbe, mely a mily nagyszerű műfejlődésre utal, úgy sok tekintetben a művészetnek eddig még utol nem ért példányait állítja élénkbe. Nálunk még a negyvenes években épen az itt ismertetett kézikönyv szerzője, Henszlmann Imre hazánkfia volt az első, ki ezen emlékek iránt figyelmet gerjesztett, mint egy másik Boisserée, meghatva szülővárosának, Kassának magasztos gót dómja által, melynek árnyában született, hol atyai háza mellette állott, melyből már bölcsőjétől fogva e jeles műemléket szemlélhette. Boisseréehez hasonlón kezdé azt felmérni és rajzolni, hiányzó részleteit tervezni, és végre 1846-ban kiadott leírásával és ábrái közlésével ezen irodalmat nálunk is honosítani. Azóta e tan a külföldön és itthon is páratlanul nagyot haladt, s jelesbnél jelesb kézikönyveivel is a külföldi irodalom bőven el van látva. De ezen a téren is Henszlmann már évek előtt egyike volt az elsőknek. Midőn az első ilyen, Bloxam igen kezdetleges kísérlete a középkori egyház-építészetről angol nyelven megjelent, Henszlmann volt, ki azt már 1845 ben a német olvasóközönséggel megismertető, külön értelmező előszóval és magyarázó jegyzetekkel vezetve be a tudományos szakirodalomba. Azóta Henszlmann ezért folyvást bírta, egyike lévén úgy szólván a tan reconstruálóinak, ki abba újabb nézeteket és eszméket hozott, eredetibb felfogást és elveket érvényesített, mint ezt nagy franczia műve mellett, számos kisebb és nagyobb értekezései és leírásai tanúsítják, így kézikönyvén is mindjárt meglátszik, hogy itt nem a számos hasonlónak egyszerű, vagy biablonszerű lefordításával és compilatióval van dolgunk ; de hogy ebben is alapos, sokszor egészen eredeti és sajátos felfogásból indul ki. Ennek sokszori különsége az azonban, a mi a kézikönyv közértelműségét nehezíti. Ellenben a tárgynak mintegy alapjaiból fokozatos kifejtése azt a mélyebben észlelő előtt annál becsesebbé teszi. A mit netalán egy és más irányban ezen nézetek mellett vagy gyakran ellenében is kiemelhetnénk, itt részint messze vinne, részint, mint még eddig úgy is teljesen meg nem alapított tény — mint például emlékeink keletkeztének s az ízlések korának eddig még teljes biztossággal meg nem alapított chronologiája — csak pro et contra vitatás lehetne, melynek itt ezen ismertetésben úgy sem lehet helye. Egyes hiányok miatti kifogások is, miután az ily elhagyások a tant magában úgy sem alterálják, ez alkalommal szintén bízvást elmaradhatnak. Ilyen volna például azon állítás, hogy a franczia góti ízlés sugár kápolnái nemcsak az egri domon egyedül, mint kézikönyvünk állítja, hanem a nagyváradi egykori székesegyházon is előjöttek , melynek elemei már a vértes sz.-kereszti román egyházon is észlelhetők stb. Egyébiránt a Kalauz ezen második részére nézve is mindazon előnyök kiemelhetők, melyekre már az első résznél figyelmeztettünk. Nevezetesen, hogy nagyobbára hazai műemlékek ábráival és példáival magyarázva a tant, annak ismeretével egyszersmind hazai legnevezetesebb műemlékeink ízlését, becsét, korát és jelentőségét is megismerhetjük. Hozzájárul ehhez még egy függelék is az építészeti műszak magyarázatát tartalmazva. Hiányzik ellenben egy népszerű utasítás a például kitűzött kérdésekben, mely a műemlékek miként intézendő vizsgálatát és leírását tanítaná. De ilyet majd egy általános utasítással a III. hátralevő kötet is közzé tehet, mely még Ipolyitól a középkori többi egyházi művészetek, a szobrászat, festészet s a kisebb ötvös, faragó stb. mivek ismertetését hozza a megfelelő rajzokkal. Mi által végre az oly rég óhajtott magyar archaeologiai kézikönyv teljesen befejezve lesz. Ilyi. rendelet (birod. törv. 1. 1853. 1001. 11.) egészben hatályon kívül létezik. A jelen szabályzat a postabér-kezelésről és a nyomtatványok (keresztkötés-küldések), árupróbák és minták minőségéről, a postaegyletteli közlekedésre, melyre nézve az eddigi szabályok érvényben maradnak, nem alkalmazható. Ép úgy továbbra is hatályban maradnak a nem a posta egylethez tartozó idegen államokkali közlekedésnél az illető szerződésbeli feltételek. A kereskedelmi miniszter helyett: (Sürgöny.) L e w e n t h a t, m. k. Vidéki tudósítások. Szabadka, sept. 13-án. Az ínség ügyébeni tanácskozás, és autonómtestületi bizottmány-alakulás megindítása végett folyó hó 8-án a városház diszesb teremében Somsich Pál kir. biztos ő méltósága elnöklete alatt nálunk is gyűlés tartatott, melyben is a minden rendű és rangú meghívott számos tekintélyes honoratiorok, és több, ez időbeni képviselők vettek részt. A gyűlést Milutinovich Szvetozár, városi főbíró nyitotta meg, bemutatván kir. biztos Somssich Pál ő méltóságát, ki is az elnöki széket lelkes éljenzések közt elfoglalván, miután az öt kir. biztossá kinevező felsőbb rendeletek Cz ord a Bódog, mint a jelen tanácskozmányra felkért tollvivő által felolvastattak, országosan ismert ékesszólásával ecsetelé a szomorú helyzetet, melyben hazánknak elemi csapások által sújtott több vidéke ez idő szerint létezik, s a melyben ő cs. kir. apostoli Felsége a szűkölködő népnek országos segélyt oly módon kíván nyujtatni, hogy ennek kezelése autonom testületek, helyi viszonyokkal ismerős, tekintélyes és független férfiakra bízatván, a jelenhez hasonló 63-as évben részben tapasztalt kezelési hiányok mellőztessenek. Felséges urunk ezen atyai szándékának teljesülése képezvén kir. biztos ur ő magának kiküldetése czélját, felhívta ő maga a gyűlésben levőket, buzgó teljesítésére azon emberi, polgári és keresztényi kötelességeknek, melyek elhanyagolása, az ínséggel küzdő nép kétségbeesésével szemben, általán a közre hozhatna veszélyt. Minélfogva felszólíták maga a tanácskozmányt: egy inségi központi bizottmány alakítására, az inségügyben kibocsátott felsőbb utasítások tárgyalására, s a csapás súlyának enyhítését tárgyazó saját nézeteinek előterjesztésére. A tanácskozmány erre kijelenté, hogy kir. biztos úr ő magának erélyétől, tevékenységétől, befolyásától és országosan tisztelt egyéniségétől csak üdvös eredményeket vár, s részéről is a legbuzgóbb közreműködést ajánlja fel, mely kijelentés és ajánlat után kir. biztos ur ő mlga a gyűlésből lelkes éljenzések közt eltávozott. Ezután a tanácskozás további vezetésére elnökül pacséri Szucsich Károly cs. kir. kamarás, hétszemélynök és helybeli birtokos ur ő mlga kéretvén fel, miután ez az elnöki széket elfoglalta, a tanácskozmány a központi bizottmány megalakításához fogott. Annak előlegesen tett elhatározása után, hogy a központi inségügyi bizottmány maga fogja saját kebeléből elnökét és tollvivőjét megválasztani, ezen bizottmány tagjaivá közegyetértéssel megválasztottak : Alexics Hadován, Antunovits Pál, Bacsics Mihály, Balázs-Piri Bertalan, Birkác István, Demerácz Albert, Gábry Károly, Guth György, Hoffmann Péter plébános, Hoffmann Máté, Jankovich Mihály, Kádár Mihály, Karvázi Zsigmond , Kővágó György plébános, Lénárd Máté, Lichtnecker János, Ludaics g. n. e. esperes, ifj. Magyar Imre, Malagorszki József, Manojlovics Sándor, Mukics János, Probojcsevics János prépost, Schäffer Mór, Szárics Károly, Szkenderovics János, dr. Sztojkovics Péter, Szucsics Lajos, Jikviczky József, Váli Béla, Vermes Fábián, Vojnics Gábor, Vojnics Tivadar, Vojnics Purcsár Kozma, Vukov Márk és Zomborcsevics Ferencz (összesen 36.) Felolvastatván az inségügyre vonatkozó felsőbb utasítások, a tanácskozmány — melynek tagjai nagy részben kívül állanak a városi tisztikar és községtanács körén — kénytelen volt kijelenteni: mikép a helybeli ínségre vonatkozó adatokkal, nyilvánosság és értekezletek hiányában, nem volt alkalma olyaténkép megismerkedni, hogy azok alapján beható részletes intézkedéseket már most hozhatott vala javaslatba, minél fogva nézeteit egyelőre csak általános vonásokban közölheti ki.. biztos uramltságával, és pedig a) A városi tanácsnak f. évi julius 8-án 2825. sz. alatt kelt, bizonytalan remények és kilátásokra fektetett felterjesztése ellenében, az immár bevégzett aratás szomorú eredménye után meg van győződve a tanácskozmány, hogy ha a kis földbirtokosoknak, haszonbérlőknek és kertészeknek vetőmag beszerzésére segély nem nyúttatik, e város határában nem csekély terjedelmű föld fog a jövő évre vetetlen maradni, annyival inkább, mert a május 24 kifagy a szellő termést megsemmisítette, a kukoricza, burgonya stb. termést pedig a későbbi aszály meghiúsította. Szükséges tehát helyben is az országos segély a vetőmag beszerzésére. Ennek mennyiségére azonban a központi bizottmány fog kir. biztos uramltságának — a gyűjtendő adatok alapján s a viszonyok kellő tanulmányozása után — hova-előbb kimerítő jelentést tenni. b) Nemcsak emberiségi, hanem közbiztonsági szempontból is múlhatlanul szükséges, hogy a magát télire élelemmel el nem láthatott népnek, jelesen a 200-at felülhaladó napszámosoknak és ezek családai számára közmunkákban keresetforrás nyittassák. — E czélra a tanácskozmány elsősorban az alföldi vasútnak 1863-ban megkezdett földmunkálatai folytatását Zomborig, illetőleg a Dunáig — annyival melegebben vélte ajánlhatni, minthogy ezen munkálatok tervei már készek, s felsőbb helyt jóvá is hagyvák, és az azokra fordított költségeket a kincstár előbb-utóbb viszszakapni fogná, érdekében állván nemcsak e vidéknek, hanem az országnak is ezen tervezett vaspálya kiépítése. Hogy azonban a kérdéses vasúti munkálatok megkezdőthessenek, szükséges lenne mindenekelőtt a vasúti vonalba eső földterületeket az országos alapból kisajátítani, nehogy ismételve követtessék el azon igazságtalanság, mely 1863 ban sújtotta azon földbirtokosokat, kik — bízva a hatóságok ígéreteiben — átengedők a sürgetett földmunkálatok alá földjeiket, de az ígért kárpótlást mindekkorig — ismételt felterjesztéseik daczára — meg nem kaphatták. Előre látható tehát, hogy míg a földtulajdonosok kérdéses igényeikre nézve ki nem elégíttetnek, földjét senki, semminemű országos közmunkára erőszak nélkül átengedni nem fogja Megkérendőnek határozta ennélfogva a tanácskozmány kit. biztos úraéltságát, hogy az alföldi vasút földmunkálatainak folytatását, és ezzel kapcsolatban az illető földtulajdonosok kisajátítási igényeinek az országos alapból leendő kielégítését, hathatós befolyásával kieszközölni kegyeskedjék. A városi tanács által egy felterjesztésben javaslatba hozott községi közmunkákat illetőleg oda utasíttatott a központi bizottmány, hogy e részben úgy a foganatba veendő közmunkák, mint a kivitel módozataira, jelesen : a város számára e czélból netán szükségesnek vélt országos kölcsön iránt okadatolt javaslatot terjeszszen a kir. biztos ő mlaga elébe. c) Esedezik a tanácskozmány, hogy minden, az ínség enyhítése czéljából az országos alappal s a városi hatósággal kötendő jogügylet, bélyegmentesnek nyilváníttassék. d) Meg van győződve a tanácskozmány, hogy a f. évi adót — tőkevagyonuk, és így az adóalap csonkítása nélkül — azok se képesek helyben megfizetni, kik országos segélyre nem szorulnak. Ha ezektől követeltetik az adó, azon felül, hogy tőkevagyonuk és gazdasági karmaiktól lesznek kénytelenek szükségkép megválni, kényszerítve leendnek ugyan ők cselédjeik egyrészét elbocsátani, s ez után az ínségesek számát szaporítani. Kéri ennél fogva a tanácskozmány az. évi adó elengedését általában, s az adóexecutiók megszüntetését, illetőleg egy évre felfüggesztését az adóhátralékok és közvetlen illetékekre nézve. e) Végre, hogy a város is képes legyen az in- iség enyhítéséhez saját erejével hozzájárulni, felkérendőnek véli a tanácskozmány kit. biztos ur ő méltóságát annak kieszközlésére, hogy a város valahára kielégítést nyerjen azon több rendbeli követelésere nézve, melyeket a magas kincstár ellenében ekkorig nem érvényesíthetett. Ilyenek a Bács megye elleni katona-élelmezés a 48—49-ei hadjáratból, a katonai kórház ellátásából, a bíróságok fenntartásából származó stb. tetemes követelések. Ezeket a tanácskozmány kir. biztos uz ő méltóságának pártoló figyelmébe ajánlja, s a további teendők iránti intézkedések megtételét a központi bizottmánytól elvárja, melyekről közelebb. Közli Antunovits József. Különfélék. Pest sept. 29. — Császár és császárné . Felségeik Schönbrunnból 27-én Ischlbe utaztak. — Bécsből sürgönyzik a „Lloydsnak, hogy a kormány a magyar országgyűlést rövid idő múlva összehívja, még pedig úgy, hogy még november havában összeülhessen. Az iránt még nem történt megállapodás, vájjon a magyar országgyűléssel egy időben hivják-e össze a Lajthán túli országgyűléseket, vagy csak [ franczia kiejtése azonban elárulhatta volna azután, ha“ai magyar] országgyűlés végleg hatáj udvarnál a „hamisított nemes leveleket“ hozott. —A „Bolond Miská“ ban Spitzig Itzig követ . A „Politik“ tudósítása szerint a pénzügy- kező szavakkal temeti el a „Magyar Világ“ot , minisztérium birodalmi budgetet, továbbá két ! Hát megszűnik a „Magyar Világ“ is, amit kikülön budgetet készít, egyet Magyarország, s keszte a Ludast, kivégezte a Kecskeméti, sző egyet az örökös tartományok számára. J letett gágogásai, meghal mekegésel. És az elő — Eszterházy Mór gróf, tárczátlan mi-j phizetők ? No, azokat kártalanitni fogja kolomniszter — mint az uj „Presse“ hallja — most dárjomjával a „Spitzig Itzig.“—Itzig reményű, már maga kéri elbocsáttatását, s lemondó levele , hogy ezen emberbaráti czéljának valósithatására már több nap óta a császári kabinetben van, és áldozatának megkönnyítésére támogatni fogja elintézésre várva. . I őt a várt 250,000 előfizető. — A „Sürgöny“ írja: Tegnap volt alkalmunk ! _ a napi sajtó örömmel vette tudomásul, jelenthetni, hogy Pest városa tanácsának a hp- hogy Hubay Gusztáv igazgatása alatt egy lera ügyében tett intézkedései tekintetéből, ki.s olyan színtársulat és vállalat "alakult, mely az tárnokmester úr " excja által kormánybiztos ] évek óta divatozó operettek ellenére a drámai lett kiküldve. Újabban értesülünk, hogy ő excja színügy kizárólagos és magasabb irányú érdekét e részbeni gondoskodását az országnak e ves irta zászlójára; részünkről szívesen üdvözöljük szélyes kór által látogatottt többi részeire is ki- az eszmét, sikert kívánunk a czél elérésére, és terjesztő. O excja tudniillik meggyőződést akar- s az ügyet támogatni fogjuk. Vajha a szép példát van szerezni az iránt, ha vájjon az uralkodó epe- minél gyorsabban más színtársulatok is — külömirigy terjedésének lehető akadályoztatása és nősen a városok kebelében az intelligent köré következményeinek enyhítése czéljából a m. k. - ből alakult szinügyegyletek, minták ahelytartótanács által közrebocsátott rendszabá- klozsvári, kassai, debreczeni, aradi lyuk mindenütt, hol ezen epemirigy uralkodik, jó követnék, hogy a színpad újra eredeti pontosan végrehajtatnak e, Aranyosy Sándort, a rendeltetésének kerékvágásába jöjjön, mert a a magyar kir. helytartótanács titkárát megbízni míg belátjuk, hogy fővárosunkban egy olyan méltóztatott, hogy az ország illető részeit beutazó színházra is van szükség, mely operetteket is adván, és az illető törvényhatóságok főnökeivel éselé, addig kárhoztatjuk, s ezt kell tennünk a vidé tisztviselőivel érintkezve, mindazon intézkedéseki színpadokat elmételyező opera operetté előadókat, melyek a kérdéses nagy fontosságú ügyben ’ sokkal, melyek mindenütt a dráma rovására történettek, vizsgálja meg, s azoknak a helyszínén trténtek és történnek.A Hubay-féle kizárólag dráma, pontos foganatosításáról meggyőződést szerez- vígjáték, népszínmű színtársulat, mint biztos kutvén, a netalán felmerülő hiányokra egyrészt a forrásból értesülünk, Győrben kezdi meg üdvös törvényhatóságok főnökeit és az illető tisztviselő- vállalatának első folyamát, nagy dicséret illetikét figyelmeztesse, másrészt pedig a tapasztal-t a győri szinügy-egyletet, mely mint takr.T külön véleményes jelentést tegyen.“ , halljuk, örömmel fogadta az uj eszmét, és habea következő kérelem közlésére kérettünk zás nélkül mondott le az operette iránti szobáról: Kérelem Pest városa főtiszt’sos igény és követelésről, elvárván azonban, telendő papságához. A járványos cholera , hogy lehető jó dráma, vígjátéki színtársulat lejelenleg annyira uralkodik az emberek gondolat- egyen. Ezen társulat számos eredeti uj jeles szinjain, hogy ennek az egy gondnak mindenki min. darabokkal rendelkezik. Győrött csupán 3 hódon más cselekvényeit alá rendeli. Nem is csoda, napig fog időzni, és azután a farsangis böjti Mint valami országos csapásnál, alig van család idényre Szegedre megy, hacsak addig a mely barátot, vagy rokont nem siratna, mint budai népszínház ajtai meg nem ezen szerencsétlen járvány áldozatját. Mily kijnyittatnak, mely esetben a fejlődést fog ez még venni, azt a jó ég tudhatja, testület összetanult, váló- Meg vagyunk győződve arról, hogy a főtisztogatott műsorával minden pillendő papsághoz intézett méltányos kérelem állanatban megkezdi Budán előadámely a közegészség érdekében találja forrását, s a t . Kétszeres érdek tehát, hogy a győri jó szívvel, és a szenvedő emberiség iránti azon közönség ezen társulatot felkarolja, mely ha rokonindulattal fog fogadtatni, mely keresztyén részvétlenség miatt el nem bukik, vidéki szinépapságunkat mindenkor dicséretesen jellemezte, szemünket mintegy reformálni fogja, és ebben a kérelmünk pedig az, hogy a sok harangozást főérdem Győr miveit, jó hírben álló közönségéé a templomokban, legalább a járvány idejére, leend. Felteszszük, hogy Hubay mindent elkövet, megszüntetni szíveskedjenek. Ezen tekintetben , hogy az igényeket és reményeket, melyek valvannak fővárosunkban templomok, melyek az falata és társulatához kötvék, kielégítse, mit egész tájék tudomása szerint, mindenkor „nagyot, bizonyít már az is, hogy sikerült neki Molnár sokat tettek a jóból.“ A végtelen sok harangos Györgyöt, mint alvállalat művezetője és első más szintén bódulttá teszi még a legegészséges színészét is megnyerni a színtársulathoz. Figyesebb embert is. Most azonban akárhányszor semmel kisérjük ezen színtársulat működését, s voltunk tanúi, hogy beteg ágyban fekvők legna- kívánjuk, hogy a tespedésbe sülyedt vidéki szigyobb izgalmakba hozattak, mert a harango , neszet ügye általa kívánatos lendületet nyerjen, zájban alig alig áll be szünet. Ezt a kíméletlen- s ezzel együtt szinirodalmunk is fejlődésnek intséget, meg vagyunk győződve, nem akarhatja s dúljon, folytatni főtisztelendő papságunk , mihelyest — A vasúti mérnökök — mint a „Kolozsvári a dolog állásáról értesül, azért legnagyobb biza- ' lapok írják — már megérkeztek Kolozsvárra, lommal, és a nélkül, hogy ezen tárgyra nézve szám szerint 24 en, Werner főmérnök igazgatása részletekbe ereszkednénk, kérésünket az illetők alatt. E mérnöki kar nyolcz részre oszlik, sminte akaró figyelmükbe ajánljuk. — Tán elég volden osztályban egy mérnök két segéddel fogna, ha egyszerre mindenkorra egy negyedóráig működni. Minden osztály külön ponton kezdi harangozás áldoztatnék az összes halottaknak meg munkálatát, u. m. az első Váradnál, a manaponkint, a helyett, hogy minden egyes halott-sodik és harmadik Elegdnél, a negyedik és ötéért külön harangoznak egy fél óráig. Ha némelyedik Fehérvárnál, a hatodik és hetedik Bénikor sok száz halottért áldozó misét lehet tartani, Hunyadnál, a nyolczadik Kolozsvárnál kezdőután kevesebb nehézséggel járandó harangozás ködni, magától értetvén, hogy ahol két sectio ügyében is más rendet behozni. (Beküldetett.) szállt ki, ott a kettő két irányban fog megint Egressy Ákos harmadik felléptéül az dúlni. Egyelőre csupán a nagyvárad kolozsvári „Ármány és szerelem“ volt kitűzve, mely légvonal van munkálat alá véve, mely mihelyt elnap színre került. Egressy Ferdinánd szerepe készül, a mérnökkar Bécsbe visszatér, s a kiben ismét nagy fába vágta fejszéjét, azonban ez dolgozott vasúthálózatot , a vállalkozni kívánók alkalommal elég sikerrel oldá meg feladatát. *16 fogják terjeszteni. Óhajtjuk, hogy sikere Leszámítva első jeleneteit, melyekben elfogult s legyen hideg vala, később melegséggel s bensőséggel . A prágai jezsuiták ellen mindig hangosabb játszott. Egressynek, úgy látszik, még idegenban nyilvánul az ellenszenv. Sőt vasárnap világ a színpad, s ezért a nyugodtabb jelene tüntetésekre is vezetett az Ignácz templomban. tekben bizonyos egyhangú szavalási modorai- Egy jezsuita délutáni szónoklata alatt egy ismerleggé teszi nyelvét, s nyugtalan mozdulatai rétjén két oltárnál oly rosz szagot terjesztő főbántók, mig ellenben a szenvedélyes mozzana-lvadékot öntött ki, hogy roszullét miatt többen tok, a düh és harag kitörései sokkal jobban is voltak kénytelenek a templomot elhagyni. Egy kerülnek, s az ezekben nyilvánuló bensősége- főpásztori körlevél felolvasása alatt többen, nehézségre mutat. Addig azonban, mig a nyugalom vezetesen fiatal emberek, oly annyira zörögtek meg nem jön, határozott ítéletet hozni bajos. A botjaikkal, hogy a pap szavai alig voltak érthe a közönség kitüntetéseivel halmozó, sőt ismét dobtak. 25 dikén esti 10 órakor gyermekek gyületek koszorút is. Első alkalommal elnéztük a kokertek a jezsuiták lakása elé, s az ablakokat szarudobást, mert azt bátorításnak neveztük, kövekkel szándékoztak bedobálni, azonban a most azonban nem hallgathatjuk el, hogy azok polgári őrség által szétüzettek, talán túlbuzgó barátság igen sokszor megártott — A jezsuiták főnökéhez, mint az uj védenezének. A helyett, hogy a lóra felsegitnék, „Pressernek sürgönyzik, Prágában tegnapelőtt mint az oláh papot szentjei, tullökik a lovon. Az fiatal polgárokból álló küldöttség ment, kire egész előadás kerek és összevágó volt. Jókainé, lenté az elégületlenséget, melyet a jezsuitáknak Felekiné különösen együttes jelenetekben kitű- Prágában időzése kelt, s azon óhaját fejezte ki, nőén játszottak. Nemkülönben Szilágyi és Ko hagyja el a jezsuita rend Prágát és Csehorszámáromi, kit egy idő óta nem tudjuk miért, ha-got minél előbb. A főnök azt felelte, hogy az ernyagolni kezdenek. Tóth szintén kitűnően ját- sok eszközölte a jezsuiták Prágába hivatását, szetteleitől végig, Benedek eléggé igyekezett, csak ő távolíthatja el ismét.