Pesti Napló, 1866. október (17. évfolyam, 4935–4960. szám)

1866-10-02 / 4935. szám

a­b 1 " ,c­e D­r­o­n­i vasútvonal kiépítését végrehajthassa. A déli vaspályákon jövő novem­ber elsején ármérséklést léptetnek életbe. János szász király, mint jelentős, nem megy Teplitzbe, hanem Schlackenwerthre, a toscanai nhg birtokára.­­ Prágából jelentik, hogy a császárt Bel­eredi kíséretében octóber végére várják oda. —t.— A m. kir. tudományos egyetem tanári karának évi közgyűlése ma oc­. - jén számos je­lenvolt egyetemi tanár és tanuló jelenlétében ment végbe. E közgyűlést az egyetem érdemdús rektora Wencz­el Gusztáv jr. hivatalá­ból visszalépő beszéddel nyitotta meg. A nagy tudományű­ férfiú egyetemünk tudományos és társadalmi állását fejtegetvén, adatokkal bizo­nyította annak félreismerhetlen felvirágzását. Ezután rövid jelentést adott az egyetemi tanárok által megjelent és még a sajtó alatt levő mun­kákról, a tanulók számáról, a bevételek és ki­adásokról stb. Emelkedett hanggal és őszinte örömmel emlékezett meg a rektor Győr városá­nak derék lakosairól, kik az egyetemet az által tüntették ki, hogy egyik jeles­ tanárát, Kautz Gyulát, országgyűlési képviselőnek válasz­tották. Megemlékezett még az egyetemi tanulók­ról is, kik egész éven át panaszra alapos okot nem adtak. Végtére köszönetét fejezte ki az egyetemi tanácsnak becses bizalmáért, úgy mint támogatásáért, de ama biztos reményét is, hogy az egyetem meg nem fog szűnni a haza szellemi érdekei mellett küzdeni és működni. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Szamasza tr. a theologiai kar derék tanára igen ékesen szólt az egyetem állásáról és a lelépő rektor nagy ér­demeiről, kinek személyében a tudomány, jel­lem és szellem a legszebb egységgé olvad. Ez­­után még L i­p p a­­ tr. az orvosi kar érdemes ta­nára néhány szót intézett az uj rectorhoz, ki­emelvén ennek érdemeit a tudomány terén. Vé­gül a megszólított uj rector R­u­p­p tr. köszö­netét fejezte ki érdemes választóinak megígér­vén azoknak, hogy tő­e kitelhetőleg fog töre­kedni, díszes, de a viszonyok folytán nehéz ál­lásának megfelelhetni. — Pest város t. főorvosa f. é. augustus havi egészségügyi jelentéséből a követke­zőket közöljük :A közegészség álla­pota felette megváltozott, miután aránylag a közönségesen uralgott betegségek rendes aránya csökkent, s már e hó második felében a cholera, mint járvány uralgni kezdett. A vörheny és ka­nyaró, mint járvány, szűnni kezdett, váltólázak alig voltak észlelhetők. A kimutatott 3294 bete­­gesedési eset közt 1320 járólag, 1674 a kórhá­zakban fekvőleg gyógykezeltetett, és pedig: 1336 a 87. Ród­us-, 62 a szegény gyermek , 104 az iz­raelita-, 131 a keresked. stb. kórházakban; ezek­ben a gyógyulási arány 48:18, a halálozási 10.63°/0- ra rúgott. Egy-egy ezer beteg köztátalában szen­vedett: 14 tüdőlábban,56 tüdőgümőben, 81 buja­kórban, 8 vörhenyben, 1 kanyaróban, 18 hagy­­mázban, 6 váltólázban stb. A halálozás sokkal nagyobb mint a m. julius hóban : össze­sen halt 810, és pedig 433 fi-, és 377 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 243, 1—10 é. 164, 10-20 é. 40, 20—30 é. 100, 40—50 é. 85, 50-60 é. 42, 60—80 é. 95, 80 éven felül 11. A halál indokát tekintve, volt 23 halvaszülött, 17 veleszülött és 12 agg gyöngeségben, 1 himlőben, 24 vörhenyben, 3 kanyaróban, 24 h­agymázban, 10 vérhasban, 171 cholerában, 28 tü­dőlokban, 141 tüdőgümőben, 61 rángásokban, 10 büdösben, 1 öngyilkos stb. Született 578, és pedig : 293 fi- és 285 leánygyermek; volt 194 törvénytelen, tehát ez utóbbi 33,5% aránynyal. Házasult 102 pár. — A kalocsai fögymnasiumban az 1866. tan­év folyó 1866. november 1 én veendi kezdetét , miről az illetőket tisztelettel értesíti a gymnas. igazgatóság. — A pápai ref. collegium igazgatósága táv­iratilag tudatja, hogy a tanodai év a pápai col­­legiumban az idén november 1-ső napján veszi kezdetét.­­ Mint a „Tagesbote“ hallja, pesti tőkepén­zesek és jó nevű mérnökök értekezlete abban álla­podott meg, hogy a Dunát a Tiszával csa­torna által minél előbb összekapcsolják, s erre nézve a már régebben­ készült javaslatok tekintetbe vételével közreműködnek.­­ A magyar izraelita tanítóegylet alakító közgyűlése September hó 27-kén délelőtti 10 órakor a pesti kir. izr. mintatanoda helyiségében nyittatott meg. Elnöklők : Dr. M­e­i­s­e­­ pesti főrabbi és G­a­m­p­e­r 1 városi tanácsnok, mint kir. biztos. A szokásos bevezetés után az ideig­lenes titkár, Bauer M. Lőrincz, az általános jelentést magyar nyelven olvasó, melyben az egylet fontosságát és keletkezési történetét a legjobb alakban vázolá. Erre az iroda és képvi­selet választása jött napirendre. A választások eredménye ez: Dr. Meisel elnök, Lederer Ábrahám a­l­e­l­n­ö­k, Bauer M. Lőrincz f­ő­j­e­g­y­­z­ő, Oblatt Mór aljegyző, Kohn Salamon pénztárnok, Posner K. Lajos és Rosenberg Henrik ellenőrök. — Választmányi tagok Pest Budán: Braun Lipót, Schwarz Mór, Deutsch Henrik ; ezeknek póttagjai: Deutsch Ignácz és fia, és Holitscher Fü­löp. Választmányi tagok a vidéken: Weisz Samu Liptó-Sz.­Miklóson,Strausz Pozsonyban, Lackner Nyitrán, Ehrentheil Győ­rött, Eichberg N.­Kanizsán, Roder Rohonczon, Strumer Szegeden, Kohn Zsigmond Aradon, Hol­länder Leo Eperjesben, Fischer Náthán S.-A.­Uj­­helyen és Kohn Temesvárott. A pest budai és a budai izr. tanító testületek igen számos kép­viselőitől, valamint a pesti izr. hitközség választ­mányi tagjaitól meg volt látogatva. A beszédek és felszólalások az elnök, alelnök, főjegyző, el­lenőrök és más jelenlevők részéről, a parlamen­táris rend törvényei szerint folytak , s minden­ben a résztvevők jó tapintata és műveltsége nyil­vánult. Az egylet, mely körülbelül 300 tagot számlál, megalakult, s az előttünk ismeretes eseményekből azt a reményt merítjük, miszerint az a magyar izraelita tanügy érdekében mind erkölcsi mind anyagi tekintetben áldásdús tevé­kenységet fog kifejteni. tudósítás s bécsi bűn­éröl Németi szintjét. Oct. 2-ára van kitűzve : „A FEHÉR NŐ.“ Opera 3 felvonásban. — Távirati oct. 1-röl: 5*/, metalliques Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst . . . Arany 61.35 67.25. 719... 151.60. 126.75. 126.50. 6. 6. A „P. Napló“ távsurgönye? F1 o r e d c, sept. 30. Egy királyi ren­delet az önkéntes csapatokat feloszlasztja. A senatus mint legfelsőbb törvényszék fog Persano felett ítélni. B­é­c­s, oct. 1. A hitelintézeti mai sors­játéknál kihúzott számok: 914 sorozat 89 szám nyer 200,000 ftot; 3227 sor. 98 sz. nyer 40,000 ftot; 2501 sor. 69 sz. nyer 20,000 ftot. A többi kihúzott soro­zatok a következők: 955,2666,3911, 3945, 3046, 532,1341,3517,1855,3692, 1481, 3060, 4193, 2711, 1494. K . LI­OL­­). Keleti ügyek. Az a nézet, miszerint a keleti keresztények mozgalmát bajos lesz kizárólag Candia szigetén localizálni, tökéletesen igazolva van a legújabb hírek által. A porta, nyugtalanítva a candiaták iránt Görögországban minden tartózkodás nél­kül nyilatkozó rokonszenv által, több ízben de­­monstrációkat tett a görög kormánynál, s híre volt, hogy Görögország, látván, hogy a felkelés ügye nem sok támogatásra számolhat az euró­­pai hatalmak részéről, szigorú semlegességre határozta volna el magát. Ez, meglehet, így tör­tént, ámbár eddig csak a távirat által vagyunk a dologról értesítve. De időközben György király Corfuból visszatért Görögország fővárosába, s­zept. 21 én zajos örömmel fogadtatott Athén la­kossága által. A török követ a néplelkesedés e szokatlan kitörésében kétség kívül többet látott csupa lojalitásnál, s mindjárt más­nap a diplo­­matiai viszonyok félbeszakasztásával fenyege­tődzött. S ámbár igen furcsának látszik, hogy egy külhatalom sérelméől tekintse, ha egy nép rendkívüli örömet nyilvánít uralkodója megér­kezésén, e demonstratiónak ez alkalommal kü­lönös jelentőséggel kelle bírnia a porta ellené­ben, miután ez angol és franczia követek is jó­váhagyták a török követ eljárását. Kétség kívül félremagyarázhatlan jelekből volt látható, hogy Görögország a candiaták mellett cselekvésre ké­szül, különben a két nyugati védhatalom e fel­lépése alig volna érthető. Egyébiránt még nem tudni, mit válaszolt a görög kormány a porta követének ez utolsó demonstrációjára. A nyugati hatalmak részrehajló fellépése a porta mellett minden­esetre fontos esemény a keleti kérdés jelen stádiumában, s ámbár hihe­tőleg nincs egyébre számítva, mint a végzetszerű kérdés elhalasztására, sikeréről senki sem állhat jót, mert nem kell feledni, hogy Oroszország ernyedetlenül lesben áll, s kész minden előnyt felhasználni, melyet a nyugati hatalmak részé­ről legkisebb elhibázott politikai lépés nekik ad , pedig ez újabb fordulat épen oly mértékben fogja a görögökben és általában a keleti ke­re­sztény népfajokban a nyugati hatalmakba ve­tett bizalmat s az irántuk való rokonszenvet csökkenteni, mint a­mely mértékben növekedni fog a ragaszkodás azon hatalomhoz, mely elnyo­mott és szabadulásra sóvárgó helyzetükben se­gítő kezét nyújtja ki feléjük. A kiéhezett embert hasztalan intjük, hogy ilyen vagy amolyan ele­del végkép megrontja egészségét; az éhhalállal szemközt hozzá fog nyúlni mindenhez, mivel kínos étvágyát enyhíthetni véli. A polgárosodás által cserben hagyatva, Kelet népei megint Éj­szak felé fognak fordulni, s könnyen megeshe­­tik, hogy az angol és franczia politika épen azt a catastrophát fogja siettetni, melyet most, lega­lább egy időre, el szeretne napolni. Az angol követ Athénben köztudatul alaptalannak nyil­vánította azt a hírt, miszerint Anglia Candia szigetének átengedését tanácsolta volna a portá­nak. E hír épen oly lelkesedéssel fogadtatott volt a görög nép által, mint a­milyen nevetőleg hatott most annak nyilvános meghazudtolása a török birodalom valamennyi keresztény né­peire. Egyébiránt e csüggesztő körülmények, úgy látszik, teljességgel nem hangolták le a felkelők havczszomját. A kérdés elnapolása csak úgy volna lehetséges, ha a portának sikerülne a for­radalmi tüzet birodalmának minden pontján mi­nél gyorsabban eloltania, s a csendet sikeresen helyreállítania. Erre azonban igen csekély a ki­látás. A török diadalmi hírek daczára, a harcz Candia szigetén változó szerencsével foly, sőt legújabban a felkelőknek sikerült Metaxánál egy erős állást rohammal elfoglalniok, s a fel­kelők közt kitört viszályokról és egy részek meghódolásáról terjesztett hir is csak annyiban valósul, a mennyiben a két Candia mellett fekvő apró sziget, Kasa és Szandia, lakosai a török ha­tóságoknak megadták magukat, s a mennyiben Mustafa Kasa Candiába érkezvén, a candiatákat azonnal fegyverletételre szólította fel, és sérel­meik előterjesztésére öt napi határidőt adott. Aleppóból érkezett hírek szerint a Gyaurdagh hegységben, mely az Antitaurus lánczához, és az aleppói helytartósághoz tartozik, s ör­mény keresztények és kurdök által van lak­va, szintén felkelés támadt; itt azonban a hegység körül vándorló arab néptörzsek a fel­kelők, s az aleppói basa Syriából érkezett segéd­­hadakkal személyesen sietett a lázadás elnyo­mására. Mytilene szigetén is forradalmi mozga­lom tört ki, s a Zeitoun hegyfokon néhány felkelő főnök fogatott el a törökök által. A „Times“ egy hosszabb vezérczikkben, mely­ben nem sok rokonszenvet árul el a görögök iránt, s melynek minden szavából az a félelem rí ki, hogy a candiai felkelés által a keleti válság időnek előtte törhetne ki, s a nyugati hatalma­kat oly bonyolatokba sodorhatná, melyekre még elkészülve nincsenek, következőt mond: „Bármennyire elkerülhetlen legyen is a keleti kérdés megoldása, még­pedig nem is távol eső időben, nagyon bölcs lesz azt minél továbbra halasztani. Ma már igen kevés ember van, a­ki ne tudná, minő becsmérték szerint kelljen a gö­rögöt úgy, mint a törököt, megítélnie s mit kelljen a közöttök fennforgó czivakodásokról tartani. A kérdés már nem igazság, hanem czélszerűség, nem rokonszenv, hanem politika kérdése. Igen csekély kétség van benne, hogy a török biro­dalom napjai megszámítvák, de még nem egé­szen világos, mikép töltessék be azon át, melyet a kiűzött mozlem fog maga után hagyni. Sem György király, sem bármely főnöke a görög nemzetnek nem fog egy­könnyen a tengerszoro­sok (Hellespont és a Bosphorus) őrzésével meg­­bizatni. Egy európai hatalom sincsen elkészülve rá, hogy e pillanatban e rettentő keleti kérdés szeme közé nézzen. Sőt még az is kérdés, ha fognak e valaha az európai hatalmak csak kí­sérletet is tenni elkészülni rá. E kérdés bizonyo­san hirtelen fog előttök teremni. Bármi régóta nézünk is elébe, az a világot mindig véletlenül fogja meglepni. Az igazat megvallva, e kérdés elintézése egy súlyos és egyetemes európai ca­­tastrophával jár. Békés vagy diplomatiai után annak megoldása lehetetlen, s azt utóbb is az u 11 i m a r a t i ó v a 1 (t. i. fegyverrel) kellene megoldani. Lehet e csodálkozni, ha államférfiak oly sürgetőleg szeretnék a gonosz perczet minél továbbra halasztani. »Elég e napra maga a baj “ - - így szólnak ők — „a vízözön bizonyosan be fog következni, s ám, következzék is be — csakhogy ne a mi időnkben.“ Olaszország. Az „Italia“ és „Nazione“ írja, hogy a béke megkötése Ausztria és Olaszország között min­den órán várható. E lapok szerint a pénzügyi kérdések teljesen és méltányosan meg vannak oldva, nincs egyéb rendezni való már csak am­­nestia, a vasutak ügye és a levél­tárak vissza­adása. Azt hiszik, hogy a béke legfeljebb hét­főig alá lesz írva, és Victor Emanuel 10 — 12- dikén megtarthatja bevonulását Velenczébe. Erre nagy szükség is van, hogy minél hamarább megtörténjék, mert az ideiglenes állapot nagyon nyomasztólag hat a lakosságra. Allemann táborszernagy, Velencze kormány­zója, megtilt egy kiáltványban minden felesleges politikai tüntetést mindaddig, míg Velenczének Olaszországgali egyesítése végre nem lesz hajt­va. Ő figyelmezteti a lakosságot, hogy a császári csapatok erélyesen, szükség esetében fegyverrel nyomnak el minden kísérletet, melylyel a nyu­galmat megzavarhatnák. A velenczei hivatalos lap egy hirdetést tesz közzé, melyben Toggenburg, Velencze tartomány­kormányzója , hivatalos teendőit egy bizott­mánynak adja át, melynek elnöke Sordis taná­csos. — Garibaldi nem megy még Caprerába, ha­nem Floreneben marad, hogy részt vegyen a bé­kekötés felett keletkező parlamenti vitákban. Távirati jelentések. — Schwerin, sept. 28. A „Schwer. Korr.“ közli a mecklenburg strelitzi országgyűlés elé terjesztett kormányi propositiót, mely a német szövetség megszűnésére vonatkozólag lényegben megegyezik a mecklenburg-schwerini előterj­eszt­­vénynyel s kiemeli, hogy Mecklenburg nem gya­korolhat irányadó befolyást az éjszak-német szö­vetség mi módon való alakulására, ellenben, hogy a fejedelmeknek s a rendnek áldozatokat kell hozniok, s arra kell törekedni, hogy a mecklen­­burgi alkotmány az uj viszonyok között is fen­­állhasson. — Meiningen, sept. 27. A rendek mahó­doltak az uj uralkodó herczegnek. A trónbeszéd­ben ki van emelve, hogy Németországban a he­gemónia Poroszországot illeti. Az új uralkodó herczeg Németország érdekében örömmel csatla­kozott az éjszak-német szövetséghez. A porosz csapatok visszahivattak Szász-Mei­­ningenből. — Newyork, sept. 19. Az elnök kíséreté­vel együtt visszatért Washingtonba s a katonák és tengerészek által lelkesedéssel fogadtatott. A clevelandi conventio magáévá tette a phi­ladelphiai conventio határozatait. — Berlin, sept. 29. A „Nordd. Alig. Zig“ utal a mecklenburgi miniszterelnöknek junius 18-ki jegyzékére s megjegyzi, hogy az éjszak­német parlament Mecklenburg részvétele nélkül is össze fog ülni. A parlament létrejövetelét Po­roszország soha sem teszi függővé — úgymond — a mecklenburgi rendek beleegyezésétől, mi­vel ha azt tenné, úgy ez annyi volna, mint visz­­szatérés a régi szövetség politikailag használ­­hatlan állapotaira, midőn a legjelentéktelenebb állam minden reformot meghiusithatott A „Zeidl. Corr.“ irja : Az annectálandó területek birtokbavételét illető pátensek már készek s nemsokára min­den illető városban és községben ünnepélyesen ki fognak hirdettetni. A­ polgári kormányzat az uj porosz tartományokban biztosok kezébe tétetik be, kik tartományi főelnökök hatásköré­vel fognak bírni. A Alkormányzók hatásköre tisztán katonai ügyekre szoríttatik. A létező szervezetek s szokások kimeltetni fognak. A törvényszékek szerkezete egyelőre változatlanul hagyatik: a cellei legfelsőbb fellebbezési tör­vényszék is fenmarad. — K­o­ns­t­anti­nápoly, sept. 29. Kandia szigetén a felkelők Mataxa mellett az elvesztett hadállást visszaszerezni törekedtek s egyúttal a kerámiai magaslatok ellen is támadást intéztek, mely utóbbiak uralkodnak Kanea felett. Azonban Riza basa a felkelőket visszanyomta. Sept. 22-kén megint csata folyt a kerámiai hegységben; ezt Mehemet basa hét zászlóaljjal rohammal vette be s a görögöknek érzékeny veszteségeket okozott. Ezek a sphakiai hegy­ségbe húzódtak vissza, a spakioták meg akarnak hódolni. Kiritli basa személyesen viszi a parancsnok­ságot. A török főhadiszállás Nepkor­ban van. — Róma, sept. 29. A pápa a mexi­kói császárnénál viszontlát­o­­g­a­t­á­s­tt tett s ez alkalommal hosszasan be­szélgetett a császárnéval. Stuttgart, szept. 30. A Poroszországnak fizetendő 8 milliónyi hadi kárpótlás múlt éjjel egy hét vagyonból álló külön vonaton — Reusch­­ler adóügyi főtanácsos és Rueff pénzügyi taná­csos felügyelete alatt — Berlinbe indíttatott. — Kiel, sept. 29. A schleswig-holsteini főelnök elrendelte, hogy az eddigi külön holsteini és schleswigi rendelvénylapok szűnjenek meg, s­­ közös schleswig-holsteini kormánylap alakit­­­­tassék. — Koppenhága, sept 29. Neergard hadügyminiszter beadta lemondását, s a Washing­tonból visszatért Raaslef tábornok által válta­tott fel. — Pétervár, sept. 29. (Délutáni 5 óra.) Dagmar herczegnő épen most tartja ünne­pélyes bevonulását a nép örömujjongásai kö­zött. Este kivilágítás. — Az időjárás állandóan meleg; ma a hévmérő 28 fokot mutatott. — P­á­r i­s, sept. 30. A vízáradás által ká­rosultak felsegélésére a császár 100 ezer, a csá­szárné 25, s a császári herczeg 10 ezer frankot irt alá. A „Moniteur“ következő mexikói tudósításo­kat közöl aug. 29-éről: Bazaine marsal aug. 26-án visszatért Mexikóba a San Louis-Potosi­­ban Douay tábornokot hagyta; ott nem volt csata. A mexikói völgy vidékén folyvást a leg­nagyobb rend és nyugalom uralkodik. Huesteca helyzete nem javult, az osztrákok Tulancingo­­tól oldalvást pontosultak össze. Tuxpan folyvást fenyegetve van, de nem foglaltatott el a juaris­­ták által. — Florenc, sept. 29. Garibaldi Caprera szigetére utazott. A „Nazione“ határozottan jelenti, hogy a si­­ciliai vizekre semmiféle angol hajóraj sem érke­zett meg. Egy angol hajóraj 25-én Syraeus s 26 dikán Girgenti átellenében a nyílt tengeren volt, de a szigethez nem közeledett s sept. 28-kára Cagliariba volt megérkezendő. — H a a g a, sept. 30. A második kamra fel­oszlatása jön elhatározva. Erősítik, hogy a király kiáltványt fog kibocsátani, melyben a feloszlatás indokai lesznek előadva. Az ülésszak holnap záratik be. — Konstantinápoly, szept. 30. Stirbey küldetése sikerült. Károly herczeg elis­mertetik Moldva-Oláh­ország fejedelmének. Az investitura s az illető fermán átadása október el­ejére van határozva. — Moustre intette a por­tát, hogy az aegei tenger egy kikötőjét se en­gedje át Oroszországnak vagy az éjszak ameri­kai uniónak. Sebesült egyptomi katonák érkeztek ide. Sav­­fet basa is ide érkezett. A szultánnak fia született Esti posta. — Prágában keringő hírek szerint Poroszor­szág az osztrák kabinetnek oly feltétel alatt ajánlkozott volna Szászországot teljesen helyre­állítani és a szász királyt valamennyi fejedelmi jogaiba visszahelyezni, hogy Ausztria dacz és véd szövetséget kössön Poroszországgal. — A hannoverai királyné sept. 27-kén el­hagyta Hannoverét és Marienburgba utazott, hol ezután tartózkodni szándékozik. Lindenben a királynét keresztül utaztában egy zenekar akarta fogadni, mit azonban egy porosz őrcsapat meg­akadályozott. A vidéki parasztságból több lovas ember jelent meg, kik a magas úrnőt el akarták kísérni, de a porosz katonaság e megtisztelék el­len is beavatkozott. A királyné távozása után a hannoverai királyi színek és czimerek mind a kir. kastélyból, mind az udvari színházból, s ál­talában mindenünnen, a­hol még léteztek, eltá­volittattak és porosz színekkel váltattak fel. ICO font, hordó és göngy nélkül 100 font ICO font, hordó és súly levonással 10 font 100 font, hordókban hordó és súly levon, ment­, zsákokban ment, a zsák, nehe­zék tisztán Hordó menten suly­­levonással 10. Nettó mázsa leszám, göngyöt 100 font 100 font, hordó és súly mentesen 100 font hordó n­­lk. 100 font, hordó és sulylevonás menten 100 font A pesti áru Börze hivatalos árjegyzése. Hétfő, oct 1. 1866. Here-mag . Répa mag­os ny . , Sissiagolai Olajpogácsa Disznóssk­ Szalonna . Faggyú Szilva , török, átviteli Szilva-lekv. Dió . . . Gnbaas Umm­aair . Borkő . . természetes Mez legalább 30 fokú Nseor bordó nélk fokonk 1 kendermag adott ár 27, frt, tartott ár 3 frt. káposszászepeze bánsági 1 1 3.55—3.80. 6.­7.­. a. 1. 6 V, frt, t á. 6 V, frt. a. á 5.75. t. á. 5.871­, ft. Búzaliszt 0 sz. 12 frt — kr. 1 sz. 11 frt 20 kr, 2. sz. 10 frt 40 kr, 3. sz. 9 frt 80 kr, 4. sz. 9 frt 30 kr, 5. b. 8 frt 60 kr, 6. sz.’» frt 20 kr, 67, sz. 7 frt 80 kr, 67, sz. 7 frt 4 .? kr, korpa finom 2 frt 10 kr durva 2 frt — kr, daraliszt 5 f­t 30 kr. Luczerna magyar t. á. 25, a. á- 26 fil. „ franczia „ olasz 1 'Vörös (szíriai) a. á. 32, t. á. 33—34 frt. (nyers, sept. a. á. 24 7„ t. ár 247, ft. X kétsz. tiszt. sept. ad. ár 2674, t. á. 27 frt. adott ár 38 frt­ Repcze egysz., sajtolt t. á. 2 frt. Olajpogácsa 4 frt. Kendermag pogácsa 1 frt 40 kr. ) Pesti városi kész szállitm. a. ár 85 7„ t. á. 36 frt. (Vidéki „ „ a. á. 33 7„ 847, frt. (Szerbiai Használható. .Magyar 1 légsz. neh. áru minőség szerint a. ár 29, t. á. 29’­,— 80 frt. helybeli, táblás. . . „ „ t. á. 32-33 frt. füstölt . . „ „ t. á. 88—95 frt. Mag-faggya a. á. 30, t. á. 3 '■ frt. gömböse t. á. 28 frt. (1866-ki hordóban, jó áru a. ár 157,—16 ft, t. ár 16 167, ft. (Zsákokban, jó áru. 1866-ki I. a. á. 14-147,,­­ ár 15 frt. (Szerbiai, átvit., fogyasztásra a t. á. VI. uj átvit. t. á. 77, frt.­­Magyar debreczeni t. á. 8, uj a. ár 9-97, frt. Magy. uj I­ma 8 frt 40 kr, II. 9 frt 20 kr, sze rb. (Magy. fehér ad. á. 13 frt, t. á. 140 frt, kékes 117,—127, névszerint. ,kék házi, 97,—10 t. á. névszerint. (illiriai ad á. 157,, erdélyi 12 frt a. á. névszerint. (fehér, prima 29'­,—31 t. 4. (veres, „ 26—39 t á. II. 24—26 frt t. á. nyers minőség és vidék szerint ad. i. 18, t. á. 14 frt (h.% súly levon.) tisztítva kis edényekben hiányzik, (107, súly levon.) nagy edény a. á. 17, t. á. 18 nehezék tisztán.­­ Ro­nnyói h. á. 110 bánáti, szlavóniai (Somogy). Jó rendszer hordó nélkül­­. &r 53, uj rendszes hordóval a. ár 537.- 54. Bécsi mérték 100 font. 100 font. 0 U N « M 0) “© ■■o M u© 60 © ©­­o»4 ■®a #4 a0a■“Ow tó 4 » a -g u g «cg W “ 35 (3 O O r° ‘5*0 ■dJ o M ^ osn © aN a© A Alsó ausztriai mérő.­­ Bánsági uj..................................................... 86—87 fontos 5.15—5.30. t­uzs Hozz Árpa Zab . . Kukorlcza Rab KAI­* . Repcze Búza Rozs Zab . Kukorlcza OlajnAré­nyek. .88—89 1 Hazai uj................................................................86—87 88—89­­Fehérvári gj........................................ .85-86 87—88 Pesti vidék aj....................................................86—85 87—88­­R°zs uj....................................................................78-80 Árpa ut..........................................................68-70­­ Táplálék................................................................ pabuj....................................................... 45 46 (Kukoricza bácskai ).......................................................... ( „ bánsági.......................................................... Bab­a....................................................................................... Köles . .................................................................. 2.20—il. 40 5.4°—5.55. 5A0-6.40. 5.50— f. 60. 5.20— 6.3 X 5.40-5.55. 5.20- 5.30. 5.4C--5.55. 3.70—3.86. 3.90—3. IC. 2.50— 2.65. 1.50— 1.55. I Káposztásrepcze I Bánsági . . . kielégítő minőségű­, uj bánsági oet. u.1 sept.—oet. Liszt Viasz A „Debatte“ következő okmányt közöl: „Születésem napja alkalmából a kedvelt Han­­novera minden részéből feliratokban, levelekben s táviratokban igen sok s szívélyes üdvözlést s szerencsekivánatot kaptam. Ezért külön külön szerettem volna kifejezni köszönetemet mindazok­­nak, kik e súlyos napokban rólam megemlé­keztek ; de az, a szerencsekivánatok nagy száma miatt, mivel százezrével érkeztek, lehetetlen. Azért ezennel mindazon hannoveraiaknak, kik ha megemlékezésök oly szép jelét tanúsították irányomban, egyetemlegesen legszivesb köszö­­netemet fejezem ki. Legyenek meggyőződve, hogy mindnyájokról s a nehéz kísértéseknek kitett hazáról a messze távolban is szeretettel emlékezem me . Legyenek kitartók a szilárd hűségben legkegyelmesb királyunk az én drága atyám iránt, egy jobb jövő reményében. — Hietzing, Bécs mellett, 1866. évi szept. 23-án. Ernő Ágost, hannoveri koronaherczeg. — Angliából folyvást újabb meg újabb kato­nacsapatokat küldenek Canadába. A canadai hirlapok alig tárgyalnak egyebet, mint a félnek fenyegető betörését, melyért a szövetségi kor­mányt és az összes amerikai népet teszik felelős­sé. Az ő vélemények szerint a brit kormánynak nem lehet más alternatívája, mint vagy határo­zottan és kereken a féntek mozgalmának elnyo­mását követelni az uniótól, vagy háborút szenni az Egyesült Államoknak. A mozgalom elnyomá­sa bajoran fog menni, miután az amerikai pár­tok épen most nagyon is kedvében járnak az ír lakosságnak; a hadüzenet eredményét pedig a új amerikai Monitorok nagyon is kétessé teszik. Fdlelfo szwfcfisífA • B. Sí •»«*»*» y lSTyil'fc­­fcöT. Cholera elleni óvszer. Haséveket orvosi utasítás szerint készít POLITZER MÓR, Veztyü- ab sérvkütö k­én/.it. Deák-utcza (ezelőtt nagy hiduteza) 1. sz. Vidéki megrendelésnek utánvétel mellett pontosan feleltetik meg. A Fröhlich­­éle leány­­­nevelő - intézet elöljáróitól Bécsben a múlt nyáron egy újabb patatán utazást tettek, és ebben támogatva a csász. franciia követség hercieg Grammontnak t­gy­.necen a császári oktatás­ügyi m­inisztariumhoz Párisb­a intézett ajánlásai foly­tán Franc­iaorszá­g legöröke'öbb nyilvános és magán intézet­ét, valamint Déli Nénae kora­ságot meglát­­zat­ták. A pillanatban azzal foglalkoz­ik, hogy az utazá­son szerzi-­tt tapasztalataikat az intézet javára hasz­nálhatóvá t­egyék. Tekintettel erre, valamint a mos­tani egészségi viszonyokra Bécsben, az idei vidéken való tartózkodása az intézetnek meghosszabbíttatott, s a folyam kezdete oktober 15 én áttétetett, melylyel az elöljáróság bebizonyítja, hogy az oltalmára bízott növendékek sikerét minden erejével és az anyagi ál­dhatok tekintetbe vétele nélkül megóvni törekszik

Next