Pesti Napló, 1866. október (17. évfolyam, 4935–4960. szám)
1866-10-10 / 4942. szám
232-4942. Szerda, october 10.1866. 17. évi folyam. Szerkesztési iroda: frencziek tere 7. szám. 1. emelet K *?g szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illeti közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI EAPLO Előfizetési feltételek: Hirdetményei! díja 1 Vidékre, postán : 7 haábus petitsor egyszeri hirdetésnél 7 uj kr. vagy helyben, hiúim* hordva s Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Nyílt-tér: 5 hasábos p. - -ír 25 uj kr. Bélyegdy külön 30 uj kr. Előfizetési felhívás elapok a dtoberdecemberi folyamára Előfizetési ár 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló” kiadóhivatala. Pest, oct. 9.1866. Hogyan állunk? X Sajátszerü játéka a sorsnak, hogy talán épen azon férfiak ellentik öntudatlanul a törvényes állapot visszaállítását, kik midőn kormány élére jutottak, a kiegyenlítést, tehát a törvényes állapot viszszaállítását tűzték ki czélul. Mi azt tartottuk, hogy a jelen ideiglenes kormány, mert azt egyébnek nem tekinthetjük, csak arra fog szolgálni, hogy a korona és nemzet közti közeledést elsegítendi, s ha egyszer ezen czélnak megfelelt, akkor kormány úgy, mióta korona, követni fogják azon utat, mely legbizto Babban vezet czélhoz. Azonban hova látják dolgainkat fejlődni ? Azt mondják, rescriptumokkal kísértik meg a kiegyenlítést, a minisztérium kinevezését kilátásba helyezik, de a kinevezés csak akkor fog megtörténni, ha a közös ügyek megállapítása sikerült. Ezen eljárás, ha valóban követelnék, nekünk olyannak tetszik, mint mikor a magánéletben azt látjuk, hogy két egyezkedő fél , kik meghatalmazottak által akartak egyezni, esen után czélhoz nem juthatván, nem a meghatalmazottak személyében, kik talán egymás iránt ellenszenvvel viseltetnek, tesznek változást, hanem vagy további sikertelen kísérleteknek teszik ki az ügyet, vagy azt épen abbahagyják. Avagy nem így állunk-e a kancellári közbenjárással. A magyar országgyűlés, szen reményben, hogy a törvényes állapot mielőbb viszaállíttatik, még a közös ügyek megállapítása tárgyában is készített javaslatot, mely, hogy egyezkedés hasisául nem szolgálhatna, még ellenségeink sem állíthatják , most ezen javaslat nem a képviselőház azon tagjaiból alakult törvényes kormány közbejöttével czélozttk tárgyaltatni és keresztül vitetni, mely azt teremtette, hanem oly kormányközegek által, melyekkel már a 61-ki megyék vonakodtak hivatalos érintkezésbe bocsátkozni, a 65 ki országgyűlés pedig a hajszálon függött fonalat ezért nem ejte el, hogy az uralkodó bizalmas fellépését lojalitással viszonozza. Az következikbből, hogy a választott után tovább is megmaradjunk? Meggondolták-e az illetők, hogy hát ha a 66 ki megyék, vagy a 66 ki országgyűlés azt fogják mondani, hogy mindaddig, míg a 48-ki Ill-dik törvény teljesedésbe nem megy, ők senkivel érintkezni nem fognak? Vagy hogy a két felirat a nemzet óhajtását eléggé tolmácsolván, míg ezekre kielégítő válasz nem érkezik, tovább nem mehetnek? Vájjon közelebb vitték-e a dolgot ekkor is czéljához? Vagy ki kezeskedhetik arról, hogy a választott után ez nem fog megtörténni ? Azt mondják: a közös ügyek megállapításával teljesíttetni fog a törvény! De háthn a törvényes állapot visszaállítása nélkül azok is a javaslat ellen szavaznak, kik a törvényes állapot mellett azt magukénak vallatták ? Ezek oly eshetőségek, melyekkel akár a koronát, akár a nemzetet kompromittálni, több mint rész politika. Tegyük fel, hogy a képviselőid azon része, mely a bizottmányi munkálatot a bizottmányban többségre emelte, nem képes a bizottmányi munkálatot az országgyűlésen keresztül vinni,váljon ezen légiószabb esetben is az áll ez érdekében a kormánynak és birodalomnak, hogy Magyarország törvényes kormányzatához ne juthasson ? Nem lenne-veszélyesebb ily eshetőségre is azal felelni, hogy az országgyűlést már a törvényes kormány oszlassa fel, s egy újabb országgyűlés ily kormány tanácsával alakíttassák ? Vagy azt hiszik az illetők, hogy Magyarországon törvényes kormány nélkül is lehet oly országgyűlési többségre szert tenni, mely azon netán tánczol, melyet annak mások húznak ? Ne ámítsuk sem magunkat, sem a koronát ; világosítsuk fel a legjobb akaratú fejedelmet épen úgy, mint egy mást, mondjuk ki nyíltan, hogy a testületi kormány nemes és hazafi ig feladatát az országgyűlés összehívásával befejezte, most már az országgyűlés nyilatkozott; ezen nyilatkozatból, és az időközben történtekből mind a korona, mind a birodalom összes népei meggyőződhetnek, hogy Magyarország nem elszakadásra, hanem ezer éves független kormányzatának a korkívonataihoz alkalmazott átalakítása mellett, a birodalmi kapocs és nagyhatalmi állás tettleges megszilárdítására törekszik. Amennyiben ezen czél biztosítására a régi közjogban részletekre terjedő intézkedések nem foglaltatnak , azokat törvényhozás útján kell alkotni; ugy de a törvényhozás csak úgy lehet törvényes, és kitűzött nagy feladatának csak úgy felelhet meg, ha a koronával, s amennyire szükséges, a birodalom másik felével oly kormányorgánumok által juthat érintkezésbe, melyek a nép választása utján alakult országgyűlésnek is kifolyásai ; az ily kormány mind a korona, mind a nemzet iránti felelősségének érzetében, boztosan és híven jelölendi ki az utat, melyen mind fent, mind alant haladni kell, hogy czélhoz érhessünk, mig oly kormány, mely nem az országgyűlés kifolyása, legjobb akarat mellett sem képes eredményhez vezeti, egy szóval, törvényes kormány nélkül Magyarországgal a kiegyezés lehetetlen. Országgyűlés összehívása, vármegyék visszaállítása, kellékei ugyan a kiegyenlítésnek, de mindezek a törvényes kormány visszaállítása nélkül, úgy tetszenek nekünk, mint az ausztriai hadsereg reorganisatiójában csak nemrég olvasott azon újság, hogy elhatároztatott, miszerint a vadászok jövőre csizmát kapjanak!? Tehát ismét az uniformirozás, csákó, sapka, csizma, veres nadrág stb. vinné a fő szerepet, mintha a poroszok veres nadrágja vívta volna ki a győzelmet! Akár merre tekintsünk, mindenütt a régi ezopt és sallangot látjuk szerepelni, maga a lényeg, mely a beteg testnek üdülést, erőt és életet adhatna, csak a messze távolban kullog, hogy ismét teljesüljön a sors azon baljóslatú ítélete: „már késő!” Pest, oct. 9. ” A bécsi 15 ös conferentia, úgy látszik, kevés nyomot fog hagyni Ausztria alkotmányos történetében. Az értekezésre öszszegyűlt uraknak szerencsétlenségük nem az, hogy csak tizenöten valának, hanem hogy nem értették meg, mily erős kritikát itt nézetük és eljárásuk ellen egykori elvtársaiknak kimaradása"és mentegetődzése. Mennyi lárma jön, mennyi előkészülődés egy üres teremért. Tanácskozásaiknak két része volt : 1- szer követelik a februári alkotmány teljes visszaállítását; 2- szor, sürgetik a februári alkotmány alapjának megváltoztatását , még pedig új oc’rogrozás által. Azt szeretnék, ha nem a Landtagok választanák meg őket a teljes relbara liba, hanem közvetlenül a nép. Azonban ezért még kérvényezést nem nyújtottak be Belcredi grófnak. Hihetőleg reményük, hogy az érett gyümölcs önként lehull a fájáról. Csak az időt kell bevárni. A bécsi lapok közül egy pár óra inté a centralista urakat, ne lépjenek a fictiók és konzumatuirozások egész szerkezetével ismét elő, mert az ily tüntetés roppant ingerültséget fog Magyarországon előidézni. Dehogy fog! Nem kell attól tartani. Nálunk majd mindenki meg van győződve, hogy sem Deák, sem Skene úr — a 15 tűsek szíves házigazdája — nem fognak a februári alkotmány reichsratjába belépni: az egyik azért, mert nem akar; a másik azért, mert nem engedik. Nálunk tudják, hogy ha szorongatott állapotában Ausztria itj meg új kísérletekre kényszeríttetnék is, soha vissza nem experimentálná Schmerling művét, mert az oly válságot idézne elő, melynek következményeit legkevésbé lehet szorongatott helyzetek alatt elfogadni. Mi nem szeretjük az absolutismust, irtózunk a katonai kormánytól, félnénk a financziális csődöktől, s mégsem merünk határozottan kezeskedni arról, hogy mindezek lehetetlenek, de a februári mi el van temetve. Szelleme kísérthet még, sőt már meg is jelent 15 férfiú subjectív léleklátásában , de amit ezek a veszteség fájdalma közt és a visszanyerhetés kábító reményében maguk előtt véltek szemlélni , az csak a képzelődés túlizgatottságának volt eredménye. Mellékesen említjük meg, hogy mi, kik a kiegyezkedést, hazánk önállóságának megoltalmazása mellett óhajtjuk, a tizenöt Bácsi dolgok . A cseh pártbeli »Politik“ nagy megelégedéssel említi fel, hogy a csehországi németek vezérszónoka, Herbst, nem jelent meg a német követek bécsi értekezletén. Ezt annak jeléül veszi, hogy a cseh németek sokat józanodtak politikai tekintetben. — Különös, hogy a prágai lap még mit sem tudott arról, amit bécsi lapok már írnak, mely szerint ott is történt okán a bécsihez hasonló értekezlet, — habár Herbst ott sem jelent meg, mentséget küldvén be kimaradásáért. Ott a bécsiek programmját tárgyalták, de határozat még nem hozatott. A tanácskozmány részletei nem ismeretesek, mert nagy titoktartást fogadtak a résztvevők. A graezi „Tagespost“ nak azt írják Bécsből, hogy a fenekar szállásán tartott értekezlet alkalmával kinevezett ötös bizottság oly programm kidolgozásával bízatott meg, mely alapjául szolgálhasson egy közös gyűlésnek, melyen a párt minden reichsrathbeli és tartománygyűlési tagjai részt vegyenek. Ezen közös értekezlet megtartásának ideje és helye attól van felfüggesztve, mikorra hivatnak össze a Lajthán túli Landtagok. A német centralista párt ilyes fészkelődései méltán nyugtalaníthatnák Lajthán túl a valódi szabadság és a nemzeti autonómia minden barátját, de épen Lajthán túl tudja mindenki legjobban, mily kevés támaszuk van ama reichsrathbeli képviselőknek a közvéleményben. Mi más tekintetben sem tartjuk valami viharos felhőnek azt a centralistás ködfoltot a politikai égen, mely Bécs felől szeretne feltornyosulni. — Mily nagy módjuk lett volna amaz uraknak riposant hatalomnak mutatniok magokat, midőn a reichsrath üléstermeiben egy-egy törvényhozó tekintélyével léphettek fel — Azonban míg pártértekezleteken, bizottságokban és hírlapokban roppant nagy port kavartak fel, s a reichsrathban is menydörgős szónoklatok rázták a levegőt, s egy oppositionális villám is járt a miniszterek feje körül, felállott Schmerling, és csend lett, egész kicsinylő hanyagsággal és alig érthető halkan mondta a mi épen szájára jött — és a vihar lecsöndesült.a miniszteri Neptunus előtt. Midőn gyakran azt várta az ember, hogy a miniszter eljárása és beszéde a leghangosabb óvást idézi elő, rögtön e helyett bizottságot neveztek ki, mely a miniszter szavait érett megfontolás alá vegye; midőn végső szakadást várt mindenki, és felállott egy első rendű ellenzéki tag — beszélt a miniszter és a ház közötti egyetértés szükséges voltáról ! — És az ő alkotmányosságok egész négy éve alatt, míg „nekik állott a világ,“ annyi szóbeszéd és küzdés csak tehetlenségöket bizonyította be. Még csak pártok sem tudtak alakulni négyévi parlamentáris élet alatt, ami pedig megtörténhetett volna a 13-ik §. daczára is, mely azt épen nem tiltotta. Ha már a parliamentben kevés erélyt mutattak, ha az alkotmányos viták hevében nem voltak képesek compact párttá alakulni, mit fognak kivinni most, és minő remény lehet rá, hogy pártot legyenek képesek szervezni ? Arra attól féltek, hogy a közönség tétlenséggel vádolja őket, a papír programmok míg unalmasabbakká fogják tenni őket, mert a meddő tevékenység kellemetlenebb benyomást tesz magánál a mozdulatlanságnál is. Legfeljebb annyi éltető erő lehet az új mozgalomban, hogy az „Os.d. Post“-ot feltámasztja még lalottaiból, melyet valamint nem siratott volt meg a közönség, úgy most sem fog lelkesedve éljenezni. A centralista párt elért annyit, hogy beszél róla a közönség, — s ez lehet egyedüli gyakorlati czélja, mert különben attól tarthat, hogy a világ elfeledkezik róla merőben. Lehetnek más országokban is pártok — s van olyan talán Magyarországon , egy — melyek közlegénység nélkül küzdenek ; de az ilyen nem lehet tartós, — előbb utóbb odakényszerül az élet, hogy egyesei vagy beolvadnak mín, életrevalóbb pártba, vagy leléptek a politikai térről. — Mi nem tartjuk unienmnak a mostani centralisták pártját, de nem hisztzük, hogy oly hadsereg, melyet csupán egy „general sub“ képez, hosszasan fenntartsa magát, s harca esetében egyébre képes legyen, mint a saját fenntartására való manoeuverekre, minek hadani jelentése nincs. Kimondá Bécsben az a maroknyi had, hagy ő nem hogy megadná magát, hanem még az egyezkedést sem fogadja el; — a centralisatió janicsár-bográcsát, mely különben is annyi jó iztt falatot tartalmaz, védeni fogja — Ilyes nyilvánitás nem tekinthető komoly fenyegetésnek, — mert csak magára a pártra nézve lhet veszélyes. — A „Wanderer“ szerint hivatalos köretben azt mondják, a magyar országgyűlésüssz-ég hivatni november 15 kört. De ugyanazon hivatalos körök nem tudnak semmit a magyar minisztérium kinevezéséről. Szerintünk pedig ideje mér, hogy határozott lépés történjél. Bürdggihez ő a két eset adta elő magát, mely mutaja, hogy némely jól értesültek mily gyengének tekintik Ausztriát. Poroszország — hír szériát — óvást tett Benst kinevezése ellen külügyminszterré , — Oroszország pedig elég bátor neheztelést mutatni Golchowski gallicziai kormányzóvá lett kineveztetéséért. Ilyet csak a „fényes" porta irányában gyakorolnak, melynek belső gyengeségét nagyon jól tudják. Ausztria csak a népek szabadságának elvén épülő erélyes belpolitika által eműködhetik oda hogy eszébe se juthasson senkinek, őt második ,beteg embernek tekinteni Európában. TÁRCZA, Árva, septemberben, 1865. Habár anyagi helyzetem sohasem volt oly természetű, mely utazásban nyilvánuló vágyamnak megfelelhetne, mindazonáltal nekem is jut osztályrészül néha oly év, melyben az úgynevezett iskolai szil.apokat ebbeli vágyam némi kielégítésének szentelhetem. Ily kedvezőnek bizonyult be rem nézve többek közt ez év is, és miután Árváról a hírlapokban sok egyebet olvastam, csak annak ismertetését nem, e megyének oly szülöttje lévén, ki szülőföldemtől kiskoromban szakadván el, annak tájképét sem vihettem el Örökségül gyenge emlekezdembe, hogy azt magamnak felnőtt koromban megszerezhessem, a már lejáró, de a cholera miatt meghosszabbított szünnapok kezdetével, vándorbottal kezemben, útra keltem. Szülőföldemre érve, minthogy ott azon szerény viskónak, melyben a napvilágot először pillantottam meg, báit helyét sem találtam, minden urcz, melylyel ott találkoztam, előttem ismeretlen volt, a megye beutazásához fogtam, figyelmemet mind arra, mi az utazót érdekeiben terjesztve ki. Mi Árvának tájképét illeti, ezt én korántsem találtam oly elidegenitő és visszataszítónak, mint azt magamnak eddigi hallomás után képzeltem; regényes, barátságos, élénk és vidám itta tj, mint maga a nép, mely azt lakja- Nem tagadhatni ugyan, hogy e megyének határait minden irányban nagy hegyek boritják, milyen pédául az éjszaki benakidercen emelkedő Pilszko, Jalovecz, Babjagora és Pilicra, — Dél Keleten Magura és Robáca, — Dél Nyugaton Hocs és a Fátra ormai; de e magas hegyek csúcsai — sok más hasonló hegyes vidéktől elütötten — ritkán jelennek meg csupaszon, hanem rendesen sűrü fenyvesek, mogyorós vagy gyalogfenyő bokrozatok által takarva, oldalaik pedig rengeteg erdőktől , melyek nagyobb részt az árvai uradalom tulajdonai, Körös körül evedzvék. E magas kereten belől eső terület a kikelet első nyillával, erős nyáron és őszkor gyakran elláthatlan fatutaj sorokat úsztatta Árva folyamot képező hegyi patakok, mindenfelé elágazó csinos hida magas kőutak, majd a többi erdőtömegtől elszigetelt egyes lenkek és ligetek által átmetszett, sűrűn benépesített, pirosló vagy fénylét fehér bádog tornyú templom és csinos paplakok díszítette foudus, itt ott régi várromot, milyen például Nizsnánál az Osztráz Aneza, Ziszkalníl Trnini, Felső- Kubái és Iszbebne irányában H r A dok, s egyes, gyakran tornyokkal ékített úri lakokat elötüntető magas és hullámzatos egy róna; bol azonban főleg éjszak keleti részein „bori“ név alatt ismeretes és gyeptözeggel, melyből az ottani lakosok elegendő lobinyában tűzre való téglát és mesterséges trágyát készítenek, telt lapályok sem hiányzanak. Mi Árva földtalaját illeti, ez termékenységére nézve oly változó, mint maga az éghajlat, mely alatt elnyúlik, mrt mig az alantabb fekvő déli terülét, bol búza, rozs, árpa s egyéb mellesb gabna és növényfajok szépen tenyésznek, általában termékenynek s a kedélyes munkásnők mezei vig dalától viszhangzónak mondható, addig a tenger színe felett magasan emelkedő kelet éjszaknyugati részek, bol rendesen csak zab, burgonya és káposztatermesztéssel foglalkoznak, néma busák és elég silányak ; — az egész itteni területnek különös sajátsága pedig az, hogy itt a rét igen kevés, s a csekély mennyiségű széna, mely itt terem, többnyire a havasok adománya-A légmérséket illetőleg, ámbátor itt septemberben kánikulára találtam , mégis felténőleg érezhető volt, hogy a Délre eső alsó vidék sokkal melegebb, mint a többi; különös az is, hogy midőn a különben meleg éghajlatú Alföldön ez évi május havában a fagy, úgyszólván mindent tönkre tett, itt oly kímélőleg lépett fel, miszerint némely emelkedettebb helyeken a kerti gyümölcsfákat s az akkoron viruló bükk és juharfaerdő lombozatát kivéve, a többinek megkegyelmezett, mi onnan következtethető, hogy itt az idei termés hazánk más, kezdetben fagy, később aszály által sokat szenvedett tájaihoz képest — néhány jéglátogatta határt ide nem értve — ha nem is egészen kielégítőnek, miután itt a vetések igen ritkák valának, legalább tűrhetőnek mondható, kiválóan pedig a kapás növények itt igen szépek. Mi az árvas nép szellemét és hangulatát illeti, ez — pár alsó vidéki szláv proselytát kivéve — az egész megyében jó és hazafias érzelmű. De vessünk egy futó pillanatot e megye nevezetességeire is, milyen : a polborai sósfürdő, a rorchovai vizfogó medencze (teich), az ostyei kőszéntelep, a bielopotoki vashámor, a gyerovai ásványforrás és Árva vára. A polborai sósfürdő a megye legfelsőbb vidékén a többi hegyektől elszigetelt óriásként emelkedő „Bibjagura“ tövében, mely alatt a velicskai sóbányák egyik őre nyúlik el, fekszik és bármely jótékonynak bizonyult be, kivált a görvélyben szenvedőkre nézve, igen látogatottnak még most alig mondható, miután ott a fürdői helyiség igen korlátolt; remélhetni azonban, hogy idővel ez is tágasbulni fog, minthogy annak erélyes és áldozni kész tulajdonosa, Szkicsák Ferencz úr, a jelentkező vendégek kényelme tekintetében mindent elkövet. A fleischovai fausztató vizmedencze Árvában egészen új egy vizépitmény, mely az erdődkai őserdők csendes rengetegei közt elnyúló „Fleischova“ nevű vadregényes völgyben az árva folyam forrásánál, uradalmi költségen, azon fának, melyhez tengelyen férni lehetetlen, leúsztatása czéljából épült. E nagyszerű műépitmény oszt. ért. 30,003 ftba került, s a napokban gróf Zichy Edmund mostani uradalmi kormányzó, ki alatt elkészült, nevéről „Edmunds Clause“-nek kereszteltetett nagy Ünnepélylyel. E vizmedenczébe rendes időben három hétig kell a vizet gyűjteni, hogy rajta a fatörzseket az Árvafolyam faúsztatás képe a medrébe leúsztatni lehessen. Az ustyei kőszéntelep, mely Árvának keleti részébe messzire benyúl, itt mint első fedeztetett fel, s meg is nyittatott a környékbeli kovácsok műhelyei számára, de miután magát a kőszénárat is ki nem fizethette, a haladatlan munkával felhagytak. Majd — ha a kassa oderbergi vasúthálózatnak azon vonala, mely Liptómegyén keresztül a Vág folyam jobb partján terveztetett, nem Stankovának, hanem — hogy az igen bérezés és meredek sztrecsnói part, vagy a felette keskeny, gránitköves , hósvatagoknak kitett, s óriás munkát és roppant költséget igénylő „szviuki“ szoros elkerültessék, Hrboltótól netán a sucsói malom melletti szabad és egyenes völgyön át Komjatnáig, s innét Zsacskón keresztül az Árva folyamon könnyen építhető hidon át egyenesen pászniczára, a ettől a zázrirai völgyön Tyarkovának Trencsénmegyébe — mi sokkal könnyebben és kevesebb költséggel kivihető volna s a közlekedésből várt nyeremény egyre ütne ki — vezettetnék, az ustyei kőszénnek is nagyobb kerete lenne. A bielopotoki vashámor számos évvel ezelőtt nem csekély költséggel épittetett fel, s mint a jelekből kivehető, abban a vasolvasztás is megkezdetett, minthogy körülötte az olvasztása szánt érczkehalmok ma is láthatók, de miután ez épület tekintetében az árvai uradalom és egy volt bérlője közt per támadt, A nagyszerű nusdiában a megkezdett munka megszüntetetett, s idővel a hámor is romba dőlt, melynek kijavítása és teljes felszerelése mindazonáltal azuradalmi erdők mostani bérlőjének, Poppernek egyik szerződésbeli kötelességévé tétetett. Adná az ég, hogy az itteni szegény népnek bő keresetet ígérő humor eddigi romjaból multibb emelkedjék fel ! Az árvai nevezetességek sorában hatodik az úgynevezett Árva vára, melynek régi viszontagságairól a történelem sokat jegyzett fel. Én a várról minden elfogultság nélkül csak azt mondhatom, hogy ahhoz tájképi szépség tekintetében hasonlót e hazában keveset láthatni. Egy, közvetlenül az Árva folyam partján, a többi begyármoktól elszigetelten álló iimedek kősziklára van ez építve, s bár az időnek vas foga sokáig rágódott rajta, büszkén mrrost is az utolsó években villámhárítóval s felmeneti uj karzatot lépcsőzettel ellátott teteje a maga teljas ép égében, mintha a mindent romboló idővel megdönthetetlen óriásként örökre duexoitti hívata lenne, s legfeljebb is csak fedélzeten ván időnkénti megújítást. —Eb rom cucídes fellegvárnak éjszak-keleti oldala a szokásos védfalat — mint látni — soha seuj igényelte, beéri az a védő természettől nyert I-j öt I meredekségével, s az azt benőtt győng ő/u fej/■ centralistának tüntetését ránk] nézve csak azért tartottuk némileg alkalmatlannak, mert a szélső árnyalatoknak nyújtott arra reményt, hogy a közös ügyekre vonatkozó munkálatnak, ha az nálunk többséget is nyerne, nem akad az örökös tartományokban megvitatója , miután a centralisták hozzá nem szóljanának más helyt, mint Schmerling úr birodalmi tanácsában. Az alkup-, igazságügyi-, rendőri-és hadügyminisztériumok rendele ott. 6-ról 1806 melylyel a politikai országfönököknek 1850.cet. - ről közzétett 1866. oct. 3 ki legfelsőbb határozat létesítése végett, mely által a személyes szabadság s a házjog oltalma iránti törvényeknek, s az általános törvényektől ideiglenesen elrendelt kivételes intézkedéseknek a birodalom különböző részeiben elrendelt felüggesztése 1866. oct. 4 vel hatályon kivüli helyez letett, 1860. oct. 5 ről kelt további legfelsőbb felhatalmazás következtében több végrehajtási határozatok adatnak ki; érvényes a birodalom egész területére. A politikai országfőnökök 1866. oct. 4 i el kelt hirdetményei által közzétett 1806. oct. 3 kileg-