Pesti Napló, 1866. november (17. évfolyam, 4961–4985. szám)
1866-11-22 / 4978. szám
6- or. A tiszta jövedelem hányad részét adhatja az író vagy fordítónak , az írót előnyösebben részesítve a haszonban, mint a fordítót. 7- et. Meghatározni, hogy a jövedelemről mikor számol, s az illető író vagy fordító részét mikor fizeti ? 8- or. Beleegyezik-e abba, hogy ha véletlenül valamelyik író vagy fordító maga akarná művét kiadni, azt bárhol is eszközölhesse? 9- er. Mi módon kötelezi magát és minő elővigyázati rendszabályt alkalmaz arra, hogy az író és fordító joga a vidéki szin- vagy műkedvelő társulatok irányában lehetőleg megóvó legyen? Azon t. könyvárusok és nyomdászok, kik vállalkozni akarnak, szíveskedjenek ajánlataikat folyó évi december 15-éig a nemzeti színház titkárának írásban beadni. A vállalat annak fog átadatni, ki az írók és fordítók részére a legelőnyösebb ajánlatot teszi és az egyes példányok árát a legkisebbre szabja. A kötelezettség 1867. január 1 -től kezdődik. Pesten, november 18. 1866. Radnótfáy Sámuel, udvari tanácsos és intendáns. Vidékel tudósítás»1*. Árvából, nov. 17. (Az árvamegyei közkórház alapjának ismertetése.) Alsó-Kubinban a mostani katholika iskolaház és az uradalmi vendéglő közti téren — a kórházi iratokból világosan meg nem határozható, de régi idők óta egy, fából épült magán kórház létezett, mint hasonmása ama négy testvér kórháznak, melyek Podvilk, Oravka, Trsztena és Nagyfalu községekben, illetőleg mezővárosokban léteztek, s némely csekélyre olvadt alapítványokban jelenleg is fennállanak. E magán kórházak egy közös Turcsányi féle törzs alapítványnál fogva testvéreknek nevezhetők, melyből mindannyian egy egy ötödrészben részesülnek, e törzs alapjuk mindazonáltal könyöradományok, különösen pedig a megyei clerus kegyes adakozásai által időközben annyira szaporodott, hogy némelyikében több betegágy állíttathatott fel. Hogy e magán kórházak alapítása körüli érdem leginkább a megyei clerust illette, onnan is következtethető, hogy e kórházak közvetlenül a templomok közelében, az illető egyházak terén álltak, sőt némelyikük, például a podvilki most is ott áll, csakhogy a közbejött pénz devalvatió s egyéb viszontagságok folytán megfogyott alapnál fogva üresen. A vonatkozó iratok nyomán a régi alsó kubini magán kórház alaptőkéje 1846 kig 296 ft 40 váltó krral olvadt le, s évenként 11 ft 10 váltó krt kamatozod, és miután e különben is igen csekély tőkének érintetlenül maradnia kellett, az illető plebánosok 1859 -ig, melyben ez alapítvány Kohuth József plébános által a megyei kórház alaptőkéjéhez csatoltatott, a befolyt évi kamatokkal — bevett szokás szerint — akként rendelkeztek , hogy évenkénti számadás mellett a helybeli legügyefogyottabbak közt felosztás. Hogy az alsó-kubini magánkórház alaptőkéje a csak imént említettem összegnél eredetileg szintén többre rúghatott, azt minden kétségenkívül helyezi ama körülmény, hogy annak évi kamatai a kórház berendezése s ellátására elegendők volának, idővel azonban alkalmasint ez alapítvány is oly sorsban részesülhetett, mint az itteni régi insurrectionális megyei harcosok rokkantjainak segélyezésére a megyei karok és rendek által megajánlott pénzalap, mely eredetileg 1062 ft 33 krból állt s 1845 fkben, ugyanez évi április 3 -án kelt Országba Gazda Sándor kötelezvénye szerint, már csak 120 ftot tett, minek következtében az intézet szegényeit elbocsátani kellett, s idővel maga az intézet faépülete is romba dőlt. Az 1841 ki apr. 5 ki megyei közgyűlésre összesereglett karok és rendek a szenvedő emberiség iránti meleg részvéttől indíttatva, hogy valamint saját gyámoltalan polgárijaiknak, úgy azon idegeneknek, kiket átutazunkban a mostoha sorsnak súlyos keze megyénkben érvén, oly hajlék, melyben szenvedésük s fájdalmaiknak a felebaráti szeretettől méltán várható enyhítés nyujtathatnék, hiányában gyakran a szabad ég alatt hallanak el, vigasztaló menhelyet nyithasson, egy megyei közkóroda alapításának eszméjét pendité meg, — és miután e korszerű indítvány megyei határozattá emeltetett, idősb Gallasz József szlaniczai gyolcskereskedő e magasztos czél szentségétől áthatva, a végzésileg kimondott megyei közkórház alaptőkéjéül 400 ftot tett le, melyhez Eichlener Mária megyei bábának 200 ftnyi, valamint Zmeskal Mór és mások, kiknek neveik mindazonáltal a kórházi iratokból ki nem puhatolhatók, kisebbszerű adakozásai járulván. 1846 ban a megyei közkórház alaptőkéje 798 ftot tett, s Medveczky Ferencz akkori megyei főügyész kezelésére bízatott. Az 1846 ki január hó 30 -i megyei közgyűlés által a kórház érdekének előmozdítására Meskó Károly táblabirónak elnöklete alatt egy választmány küldetett ki, mely a legközelebbi megyei közgyűlés elé terjesztett jelentésében azon véleményes javaslattal lépett fel, hogy az adakozások útján alakult új közkórházi alaptőkéhez a régi alsó kubini magánkórház és a rokkantak heverő alapítványa csatoltatván, a további adakozások a járásbeli szolgabírák által előveendő gyűjtse megyeszerte rendeltessék el, de e czélszerű javaslat, ámbátor az a megyei közgyűlés által első és utolsó pontjában elfogadtatott, foganat nélkül maradt, minthogy eredménye nyomára a kórházi iratokban nem akadhatni azon 36 fő kivételével, melyeket Hiros- Szlraczky Imre nagyfalvai, Misik András kunyazsai plébánosok és ifj. Mesko Vendel táblabíró e czélra adakozónak. Ez év végével a megyei közgyűlés utasítása folytán ifj. Kubinyi Mihály akkori központi főszolgabíró által ideiglenes közkórház helyiségéül idősbbchna Mihálytól egy faház béreltetett ki, évenkénti 30 pulton, s ez ideiglenes kórház egy ápolónővel 12 pontnyi évi fizetés mellett láttatott el, mely idő óta egészen 1850-ig e kórházról a vonatkozó iratokban csak azt olvashatni, hogy a felfogadott ház s ápolónő bére pontosan fizettetett; minthogy az akkori általános mozgalmak, valamint az egész ország úgy e megye figyelmét is mással foglalkoztatták, a most kiírt év január havában mindazonáltal Kutsényi Rudolf akkori megyei főnök, ki magának e kórház alaptőkéjének előteremtése körül legtöbb érdemet szerzett, és Szontagh Dániel törvényszéki közbíró kezdeményezése folytán a megyei közkórház ügye újból felkaroltatván, ugyanennek érdeke előmozdítása szempontjából e megyének lelkesb fiaitól több tagú bizottmány alakult, mely a kórház javárai adakozások gyűjtését e megye s hazaszerte megindító s nehány évnek lefolyása alatt oly eredménynyel folytatta, hogy 1857-ik évben a kórházi alaptőke 3400 pontra rúgott, s ennek kezelése az alsó kubini cs. kir. adóhivatalra bízatott. Minthogy pedig e megyében a megyei főnökök, kik a kórház ügye mellett nem lelkesültek egyaránt, minduntalan változtak és Szontagh Dániel a czélszerű intézetnek egyik legbuzgóbb apostola, mint úrbéri törvényszéki elnök Trencsin megyébe távozott, nehogy a kórház dolga ismét fennakadást szenvedjen . Nozdroviczky Gyula helybeli úrbéri törvényszéki elnök vezetése alatt ismét új, számos tagú kórházi bizottmány jött létre, mely a kórházi ügynek felélesztése tekintetéből 1858-ban a kórház javára egy sorsjátékkal összekötött tánczvigalmat, melyhez az itteni lelkes honleányok különféle kézi munkákkal járultak, húsz pengő kros 1500 darab sorsjegy alapján s részvények útján oly kedvező kimenettel rendezett, hogy a februárhó 3-kán megtartott tánczeszély, azon felül, hogy a sorsjátékból elnyert tárgyak a nyertesek által a kórházi alapnak visszaajándékoztatván ezek újbóli kisorsolásából 116 ft 55 p, kr jött be, a kitűzött czélra 617 ft 24 kr tiszta jövedelmet eredményezett, mely pénzösszegen Thuránszky Vendel, a legújabban alakult kórházi bizottmány pénztárnoka által bizottmányi megbízás folytán földtehermentesítési s egyéb államkötvények vé tettek. A most említettem tánczvigalom üdvös eredménye a kórházi bizottmányba új lelket öntvén, általa legiselőször a járásbeli szolgabirák az iránt kerestettek meg , hogy a bírságolási , egyéb fenyítékes pénzeknek egy részével a kórházi alaptőke növeléséhez járuljanak, később pedig további adakozások gyűjtéséhez folyamodtak. Ily pénzek, valamint az alsó-kubini magán kórház s rokkantak régi alapjának beolvasztása által 1860 kig s ettől fogva f. é. julius hó 19 kéig, a kórházi alaptőke, mely jelenleg a megyei házi pénztár által kezeltetik, kamatai által oszt. ért. 8319 ft 71 krra emelkedett, — mely pénzösszeg oszt. ért. 5 ft 71 kr készpénzből, 5235 ft magán s 3079 ftot képviselő különféle államkötvények értékéből alakul. Ezen felül a kórházi alap Alsó Kabinban Fischer Leótól 100 p. fton vett „Banisko“ nevű házhelylyel s ama, még 1845 ben az árvai ínségesek javára a temesi Bánságban gyűjtött, de ki nem osztott, s eredetileg a pozsonyi császári királyi országos fiókpénztárban letéteményezett, azonban onnét még el nem kívánt 236 forint 25/2 p. krajczárral rendelkeznék, sőt azon pár ezerre menő bírságokból begyűlt pénzzel is, mely a vél féle rendszer végső éveiben a megyei hatóságnál Turócz Szent-Mártonban, az egyesített Árva-Turócz két megyéből összegyűlten hevert, rendelkezhetett vala, ha annak birtokába a kórházi bizottmány addig , míg az ott megvolt, jutni nagyobb erélylyel iparkodott volna. Hogy a kórház alaptőkéje 1860-ik óta mai napig csak egyetlenegy árva adakozással sem szaporodhatott, ennek oka abban keresendő, hogy ez évtől kezdve, valamint az alföldön, úgy a megyében a terméketlen, ínséges nyomor teljes évek egész sora datáltatik, sőt az alaptőke 1860 ik előtti időkben némely veszteséget is szenvedett. Hogy pedig a megye a czélba vett, a szenvedő emberiségre oly jótékony s üdvös hatású intézetet valahára létesíthesse , miután a kórház alá örökáron szerzett tér a kórházi épület elfogadására, valamint a befolyt pénzösszeg ugyanannak felépítése s berendezésére nem elegendő, e czélra gróf Zichy Edmund árva - uradalmi teljhatalom főkormányzó ur ő méltóságának kikérendő közbenjárása mellett a nagyméltóságu uradalmi közbirtokosságtól a nagyfalvai uradalmi ház, mely a legutabbi uradalmi intézkedések folytán az uradalomra nézve különben is nélkülözhetővé vált, adományképein átengedését oly lekötelezés mellett a napokban kérelmezni szándékozik, hogy azt folytonosan jó karban fenntartani kész, — s ha a megye e kérelmének óhajtott sikere leend, a jótékony intézet — főleg boldogabb idők beálltával megnyitható lenne, minthogy ennek ellátásáról a megye lakossága, netaláni kedvezőbb körülmények közt több jóakarat, áldozatkészség, vonzó példaadás s ösztönző lelkesítés mellett tehetségéhez képest a legnagyobb készséggel gondoskodni fogna, mely üdvös czél eléréséül, hogy a mostani alaptőke neveltessék, ebbe a többi négy magán kórháznak alapítványa is beolvasztathatnék. Panczák Máté, az egész vidéken barázda fenéknek hatott jó eső volt. Bár lenne sok hó mielőbb tartósan, lassú olvadással, hogy a szántóvető ember jobb kedvvel várná a tavaszt és nyarat, megmenekülne az annyi ínséget hozott szárazság miatti súlyos aggodalmaitól. Aratás óta folyvást emelkedő árakon mindennemű gabonafélének gyors jó kerete van: a nagykereskedők sokat összevásároltak, bár szállítani a vasúti nyomori viszonyok miatt nem tudják; ezeken kivül Csongrád Csanád ínséges része, — s megyénk sújtott némely községei a kenyérnek, állatetetésre és vetésre valót a heti piaczokon folyvást mohón megvették, emelkedett árakon. Utolsó heti piaczi árak voltak : első rendű tiszta búza mérője 5—5 ft 20 kr, másodrendű 4 ft 80—90 kr, a kukoriczáé 3 ft 20—50 kr, a jó árpáé 2 ft 50, a csekélyé 2 ft 35 kr, a zabé 2—2 ft 20 kr, legjobb kétszeres búzáé 4 ft 50 kr, csekélyebbé 4 ft 30 kr, rozsé 3 ft 80—90 kr, köleskása itezéje 8 kr, paszulyé 9—10 kr, vereshagyma itezéje 6 kr, egy iteze disznózsír 40—44 kr, nehéz kövér sertés fontja 24—25 kr, könnyebbé 20—22 kr, vékony pecsenyének valóé 16—17 kr, a vételi szerencséhez képest, 1 font marhahús 14 kr, egy font juhus 8—10 kr, a minőség és árulási helyhez képest. Városunk, daczára az ezer meg ezer bajnak, tehernek, az utczák rendezésére, kivált a főbb utczáknak, az elrongált tölgypadlók helyett 5 és 6 lábnyi széles gyalog téglajárdákkal ellátására sok munkát és pénzt fordított. Gyámolttá ezen mind szépészeti, mind kényelem és egészségügyi tekintetben fontos és hasznos munkának végrehajtásában a városi elöljáróságot, a mi, szépre, jóra mindig kész erélyes főispánunk azzal is, hogy a megyei könnyebb vétségű rabokkal a megye-utczán a rendkívül nagy darab, már alig járhatott kopott kövezetét felszedette, részben meg is törette, s macadamizálva ismét lerakatta, segítette azzal is, hogy a téglajárdák melletti vízvezető csatornákhoz,utczák keresztüljáróihoz, úgy a kapuk bejárataihoz, az ügyesen meggazdálkodott terméskövekből, habár a város, illetőleg az egyes házigazdák kárpótlása mellett, jó részt juttatott. Ugyancsak főispánunk, mint inségügyi kir. biztosunk erélyes közreműködése folytán a hármas Kőrös alsó részein rég tervezett csatornázási munkálatok, melyek a tiszakőrösi ut tervezettt hajózási csatornával is jól combinatióba hozhatók, a hevesmegyei oldalon megkezdettek, mint a kenyeretlen nép számára kijelölt ínséges munkálatok, melyek bár Szarvas városát érzékenyen sértik házi érdekében, de műtanilag sok évi megvitatás után jóknak, legjobbaknak állíttatnak a szaktudósok által. Kedvesen hatott ránk a nagyvárad-kolozsvári, úgy a nagyvárad-fiumei vasútvonalak ügyének, melyek egymást fogják éltetni és fokozatosan erősíteni, újabban is előtérbe hozatála, mert hiszen, a milyen életfeltételünk a szellemiekben az alkotmány teljes visszaállíttatása, olyan az anyagiak közt nekünk a mi „debreczen-nagyvárad fiumei vasutunk.“ A mutatkozó realitásokat, hiszszük, legyőzi a hazai érdekek józan felfelfogása, vagy ha az hamarjában nem lehet, az egyik ágnak tán gyorsabb kiépítése után is, csak az idő kérdése lesz a másik ágnak elkerülhetlen szükségesül ismert kiépíttetése, s akkor egy erdélyi út helyett kettővel leszünk testvérileg összekötve,a mit az Alföld csak köszönhet. I. 1. József, Maléter Vilmos, Melczer Béla, gróf Nyáry Tamás, Rimanóczy Ferencz, gróf Sztáray Béla, Wilmrotter Henrik és gróf Zichy Rezső urak, kik a folyó hó 27-dik napján városházunk tetemében reggeli 10 órakor ülésezendnek. B. Gyula, nov. 17. A porosz háború után a birodalmi közös hadipótlékból, a kolerából , megyénknek is volt része; azonban istennek hála, másokhoz hasonlítva mégis csak tűrhető mértékben. Ugyanis már September első hetében ütvén ki, s itt ott még most is mutatkozván a járvány , mind e mellett az a folyó hó második napjáig terjedő hivatalos orvosi kimutatások szerint, eme napig a kerek számban 158.000 főnyi népességet magában foglaló 16 város, község és puszta területén, összesen megbetegült 1250 egyén, ezekből meggyógyult 731, gyógykezelés alatt maradt 75, s meghalt nem több, mint 451 egyén. Csaba városát érte egész megyében a csapás legnagyobb mérvben, mert egy magára az összes betegültek és megholtak számának felénél valamivel több jut. Csabán a betegülteké 740, a halottaké 233-ra menvén. — Csaba után Orosházára esett legtöbb halott, t. i. 78, Tótkomlósra 22, Mező Berényre 21, Gyulára 20, Békésre 19, Szarvasra 16, Szent- Andrásra 18 stb. Csabán October 24-étől november 2-áig szaporodott volt a betegek száma 98-al, Békésen 19 el, Berényen 31-el, Orosházán 62-el, Szarvason 10-el stb. Kitüny szerencsében részesült: Doboz, Endrőd, Kőrös-Ladány, Szeghalom, Füzes-Gyarmat és Kétegyháza, mely községek ama napig menten maradtak a járványtól. Az ősziek elvetése úgyszólván mindenütt véghez ment, csak kivételkép szántnak vetnek már egyesek. — Oly helyeken, hol ugar volt, vagy octoberben egy vonalon jó eső volt, rendes jó szántásvetés esett, egyébként másutt a föld rendkívüli szárazsága és keménysége miatt, csekély szántás esett. — Tegnap azonban itt és A kassai lóversenyegylet megtartotta a folyó hó 14-dik napján a városházán alakuló közgyűlését számos vidéki és helybeli részvényes tagok jelenléte mellett. — Különös örömünkre szolgált a városunk ezen ügye iránti érdekeltséget abban is látni, hogy Abaújmegye számos birtokos osztályán kívül a távolabb vidékek is voltak képviselve, jelesül gróf Sztáray Béla urban Ungh, gróf Nyári Tamás urban Zemplén, Meitzer Béla urban Borsod és Tihanyi Ferencz urban Nógrád vármegyék is. Elnöknek megválasztatott egy akarattal gróf Forgách Kálmán, kinek telivér lovak tenyésztése, a lóversenyek és a kassai versenyegylet körüli érdemei köztudomásra vannak, a választmány tagjaiul pedig megválasztottak az elnökön kívül Bárczay Albert, Bárczay András, Bárczay József, Bárczay Ödön, Komáromi László, gróf Csáky János, Darvas Imre, Draveczky Aurél, Elischer Károly, báró Fischer Ágoston, gróf Forgács László, Fröhlich Károly, Gleviczky Sándor, Hammersberg László, Hlavács Jenő, Kain Dávid, gróf Károlyi Ede, gróf Klobusiczky János, Kubinyi Miklós, Maléter Vilmos, Máriássy Antal, Melczer Béla, gróf Nyáry Tamás, gróf Péchy Manó, Péchy Tamás, Rimanóczy Ferencz, Semsey Jenő, gróf Sztáray Béla, gróf Sztáray János, Tihanyi Ferencz, Willrotter Henrik és gróf Zchy Rezső urak, jegyző pedig lett közfelkiáltás mellett Hammersberg László. Örömmel értesült a közgyűlés arról, miképen városunk polgárai és minden rendű lakossága példás buzgalommal sietett aláírni; miképen a városi tanács és annak élén érdemes polgármesterünk Rimanóczy Ferencz úr nem késett a közjóra czélozó ügyet a magáévá tenni; miképen a közjóért mindenkor lelkesülő főuraink, s névszerint gróf Péchy Manó főispán és királyi biztos úr is siettek a verseny ügyet felkarolni és annak kiviteléhez nagyobb összegek aláírásával járulni; miképen ámbár a széjjel küldött 400 aláírási ívek nagyobb részben még be nem küldettek, mégis már azon örvendetes eddigi eredmény lett tudva, hogy t. i- már is 162 darab 10 forintos részvények, és azonkívül külön dijakra 464 forint van aláírva; miképen elnök gróf Forgách Kálmán a versenyügy emelése tekintetéből, a maga részéről egy tiszteletdijat is felajánlott; s miképen végtére Rimanóczy Ferencz úr mint városunk polgármestere oda nyilatkozott, hogy méltányolván azon nagy horderejű szellemi és anyagi nyereményeket, melyek a Kassán létesítendő lóverseny által a hazára és különösen Kassa városra is háromolandnak, — ezen város mint hatóság és földes ur a buzditó példák után hátramaradni nem akar, s magához méltó tekintélyes városi díjjal fog az üdvös ügy emeléséhez hozzájárulni. Mely utóbbi nyilatkozatra a közgyűlés a lelkes várost , és érdemteljes polgármesterünket illető hangos éljenekkel fogadta. A felsőbb helyre is felterjesztendő alapszabályok kidolgozása végett kiküldött alválaszt-mányba megválasztattak a következő tagok, gróf Csáky János ur elnöklete alatt: Bárczay Különfélék. Pest, nov. áli. A „Deák-kör“ egyelőre az „Európa“ szállodában vett szállást, mely ma estve meg is nyílik. A kör igen fényesen van bútorozva, igen kényelmesen berendezve, s ha oly távol nem esnék a város közepétől, véglegesen is megtelepedhetnék itt ezen kör. Egyelőre, mint halljuk, újévig köttetett a szerződés Duchange-al, ki minden igyekezetével azon lesz, hogy a kört szállodájában megtarthassa. Az irósegylet alapszabályai kidolgozásával megbízott ötös bizottság munkálatával elkészülvén, jövő vasárnap délelőtt 10 órakor a „Hon“ szerkesztőségein ismét értekezlet lesz. Ezúttal értesítjük az aláírni szándékozókat, hogy az aláírási ívek még folyton nyitva hagyattak. A „közép dunai gőzhajó társasági hajóit Új-Pesten jövő szombaton délelőtt 11 órakor fogják vízre bocsátani. Hogy ezen érdekes látványnak és ünnepélynek sok nézője lesz, mondanunk is felesleges. A vízvezetéki társulat közgyűlése kedden is az alapszabályok megvitatásával foglalkozott. Ennek bevégzése után megválaszta a társulat igazgatóságát és választmányát. A választás eredményét a szerdán tartott közgyűlésben tették közzé, eredménye következő: szavazott 89 választó, 361 szavazattal, Elnökké valamennyi szavazattal Szápáry Antal gróf választatott. Alelnökké: Karlovszky Zsigmond. Igazgatókká: Fröhlich Frigyes és Reitter Ferencz. Választmányi tagokká: Majmé István, Szumrák Pál, Hajós József, Perger Ignácz, Orczy Béla báró, Gorove István, Rózsa Lajos, Koppély Frigyes, Jármay Gusztáv, Schossberger Henrik, Bucher Lénárd, Stepháni Lajos. Póttagokká: Sztupa György, Ráth Károly, Nyiry Józsa, Steiner Ármin, Beliczay József, Fuchs Rudolf. — A „Főv. Lapok“ tegnapi számában azon hitt közlé, hogy a képviselőház terméből Patay képviselő a pesti főpolgármestert kiutasította. E bbr, mint biztosan állíthatjuk, alaptalan. Tán nem lesz felesleges figyelmeztetnünk az illető rovatvezetőt arra, hogy ha ily „eredeti hírekkel“ kívánja érdekesíteni lapját, mit mi egyébiránt, még ha megtörtént volna sem tartunk kihíresztelendőnek, legalább járjon utána, való e vagy nem, mert az eredeti hírnek csak úgy van becse, ha 24 óra múlva nem kell azt hallania közlőjének, hogy „alaptalan.“ — A pest losonczi vasuttársulat igazgató választmánya már teljesen megalakult s majdnem naponként tart tanácskozást, melyekben Forgách Antal távollétében Wodianer Albert szokott elnökölni. — Miután a Schuller féle conto más előbbeni bizottmány által liquidáltatott, s a társaság többi kisebb hitelezői nagyobbára Pesten laknak, ezen ügyek elintézésére, mint a „P. L.“-ban olvassuk, bizottmány alakíttatott, mely Festetics Béla gróf, Zichy Jenő gróf s Winter S. urakból áll- E bizottmány már nevezetes tételeket utalványozott kifizetésre. Minthogy a vasút kiépítése gyorsan előre halad, Rinner főfelügyelő, csász, tanácsos Bécsből már Pestre érkezett, hogy az egész pest-tarjáni vonalon megtekintse a munkálatokat. F. hó 24 dike s 26-ika között az igazgató-választmány összes tagjai Bécsben gyűlnek össze, hogy a társulat ezégjének a „magyar északi vasút“ elnevezésre való átváltoztatását s ez újabb ezégnek kereskedelmi bejegyeztetését eszközöljék. A kezelés szervezése, a kőszén árszabálya, valamint a vasút megnyitásának részletei szintén ekkor fognak megállapittatni. A társulat számára újabban is 400,000 frt illeték utalványoztatott, mely összeg jövő hétfőn fog a budai orsz. főpénztárnál kifizettetni. Az „I. T.“ egészen hiteles forrásból közli, hogy fehérvári püspökké Jekelfalusi Vincze czimz. püspök és pozsonyi nagyprépost neveztetett ki. — A budai népszínház ügyében mind nagyobb mozgalmasság tapasztalható, mely azt jelzi, hogy e színház megnyitásának engedélyeztetése már nem soká késhetik. Közelebb, mint halluk, nov. 14-én a népszínházát építő bizottság ülést tartott, hogy felsőbb helyről való felszólítás folytán, e tárgyról véleményezést adjon. Alkalmasint Hubay folyamodása szolgáltatott erre indokot, ki valóban megérdemelné, hogy a színházat neki átengedjék, véli a „Hírnök.“ A múlt szombati tanácsgyűlésen elhatároztatott, hogy az utczasöprők számát legalább 100-ra emelik, azonkívül 6 kerületi biztost neveznek ki, kiknek egyedül az utczák tisztántartására kell majd felügyelni. A tisztátlanságra vonatkozók a gazdasági bizottmány kebléből a tisztasági ügy kezelésére felállított különös bizottmánynak lesznek feljelentendők, mely a szükséges intézkedéseket egyetemben a városi hatósággal fogja eszközölni, s az erre vonatkozó rendeletet végrehajtani. — Beus miniszter dresdai útját, bekövetkezett akadályok miatt, elhalasztá, így nem 20 kán, hanem e hó végével fog elutazni. A miniszternek múlt szerda és csütörtök közötti éjjel cholera rohama volt, melyből azonban már tökéletesen kigyógyult. A természettudományi társulat intézkedni fog, hogy a tavalyi „természettudományi estélyek“ modorában az idén is tartassanak a természettudományikból felolvasások. A „Lohengrin“ előadását dec. 1-re halasztották. Huber karmester csak akkor óhajtja színrehozatni, ha a maholnap megérkező Wagner Richard teljes megelégedését kinyeri. — Esztergomból írják az „I. T.“-nak, hogy az ott nov. 27- i 28 kán országunk boldogult legprimása emlékének szentelendő exequiák gyászünnepélyéhez sürögve készülnek. Már vagy 200 vendég jelentkezett, köztök a pápai nuncius ő exta, az egri érsek, a Csanádi, szombathelyi, pécsi, váczi, szathmári püspökök, az alkanczellár és kir. személynöki exoláik, több főispány, a pannonhegyi főapát, a zirczi apát, a jászói prépost, több káptalan és város küldöttsége, rendfőnökök stb. Sajnos, hogy mindazok, kik a főkáptalan meghívása folytán a boldogultnak a végtiszteletet Hasadni készülnek, ezzel egyszersmint a~Grai alkotmány és autonómia egyik sarkkövéhezi ragaszkodásukat is feltüntetendők, ily szándékukat a felhívás értelmében eleve tudatul késnek, miután így az illő elszállásolást a kisebb városban eszközölni alig lehetene. Seyler Károly jeles főegyházi karnagy gyászünnepélyi zene programmot készített. Különben jó tudni ezt is, hogy Esztergomban az utasító s illetőleg szállásolási irodák Szántófy kanonok (vár, káptalan-tér 92. szám alatt), és Majer István kanonok (viziváros fő-utcza 86. sz alatt) uraknál vannak. A gyászravatal Lippert hírneves bécsi építész hazánkfia terve szerint fog felállittatni. — Az olasz király nem barátja a szertartásos és feszes udvari üledéknek. E napokban Mehring osztrák tábornokot a kávéházból hivatta fel magához hadsegéde által, a tbk szabadkozott ruhája miatt, s haza akart menni tisztelgéshez átöltözendő, de a hadsegéd ismét viszszatérvén, haladéktalanul felvezeté a tbkot a királyhoz, úgy amint volt, köpenyben és sipkával. A király a tábornokot fesztelen szívélyességgel fogadó, kezet szorított vele, pamlagra ülteté maga mellé, szivarral kinálta, s másfél óráig társalgott vele. A tbk hazatértével már ott találta az udvari ebédre hívót, s másnap, a Móricz és Lázár rendjelt adta át a hadügyminiszter. Ily fesztelen barátságos magaviselet által a király nemcsak saját népénél kelt rendithetlen szeretetet és ragaszkodást, hanem az idegeneket is teljesen megnyeri. —r.s. A börtönkönyvtárak ügyében tett felhívásra Heckenast Gusztáv azon nemes ajánlatot tette, hogy kiadványaiból a czél eredményes*kivitelére 1000, mondd: ezer kötet jó irányú könyvet küld be. Khór és Wein könyvnyomdászok, Lauffer könyvárus és többen szintén rakják öszsze e czélra ajándék könyveiket — A pesti lövészegylet a lövöldében e tél folytán zeneestélyeket rendez. — (H—n) A budapesti szerb ifjúság (omladina), mely évek óta önképző körrel bir, az idén is, mint az iskolai év kezdetén megtartván constituáló gyűlését, testületté alakult. Tegnapelőtt a Tököli intézetben, mely az itteni szerb ifjúságnak focusa és gyűlhelye, vagy 80 fiatal jött öszsze, hogy „Preodnica“ czimű önmivelő társulatának tisztviselőit megválaszsza. Elnöknek átalános felkiáltással Joannovits Vladimir, a pesti „Zastava“ tapintatos főmunkatársa választatott meg, alelnöknek szavazattöbbséggel dr. Nenadovits Ljubomir, titkárnak Dimitrievits Mihály, könyvtárnoknak Toponarszki Milivel és pénztárnoknak Boksán Szilárd. A társulat még a múlt iskolai évben nyilvánosságért és alapszabályainak mentősítéséért folyamodott a helytartótanácshoz, s miként hallják, az engedély a megerősített alapszabályokkal nem soká késenb. — Hallomás szerint Francziaország azon tárgyalásokat, melyek épp most az új franczia mérték- és súlyrendszer felett Ausztriában tartatnak, nemcsak nagy részvéttel kíséri, hanem már Bécsben tudakozódott is, miszerint mennyiben számíthat Ausztria támogatására, hogy a délnémet államcsoportulat is ama rendszert elfogadja. Az érempénz-egység óhajtandó helyreállítására nézve, szintén történtek volna előleges értekezések. Ausztria mint, mint egy bécsi levelező mondja, az illető nyilatkozatokat nagy érdekkel fogadó, de azonnal ki is nyilatkoztatta, hogy mindenekelőtt nagy becset tulajdonítana annak, ha Poroszország szintén bevonatnék az értekezletekbe, s hogy eltökélve van mindentől óvakodni, mi a megpendített tárgyalásoknak valamely Poroszország ellen célzó politikai izgatás jellegét vagy csak színét is kölcsönözné. — Masan József, a kalocsai főkáptalan urod. ügyésze, a magyar földhitelintézet v. bizottm. jegyzője, hites köz és váltó-ügyvéd, folyó évi nov. 14 kén, esti 6 órakor, hosszas betegség folytán, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, élete 53 dik, házasságának 30 dik évében, jobb létre szenderült. Elhunytát mély fájdalommal jelentik neje, született Kovács Teréz, gyermekei, unokái és testvérei. A boldogultnak hűlt tetemei nov. 16-kán délután 4 órakor takaríttattak el; lelke örök üdvéért pedig az engesztelő sz. mise áldozat e hó 17-kén reggel 8 órakor mutattatott be. Béke hamvainak! — Nemzeti színház. A nemzeti színházi drámabiráló bizottmány „Albert utódai,“ „Péter király és udvarnokai“ és „A szent korona tövisei“ czimü eredeti színműveket, előadásra nem ajánlotta. Pest, nov. 21. 1866. Csepregi Lajos, titkár. — A „Lloyd“ irja: „Az államvaspályának kíméletlen eljárása által okozott fennakadása a forgalomnak, a déli vaspálya intervenciója folytán befejezettnek tekinthető. Mint ugyanis egy itteni kereskedőháztól értesülünk, a déli vaspálya, minthogy az ujszony bécsi vonalat illetőleg az államvaspályatársulattól engedmények nem voltak kieszközölhetők és igy e rövidebb vonal használata a magas vitelbér miatt nem volt lehetséges a pest-bécsi forgalom számára, a déli vaspálya ez okból elhatározta piaczunk forgalmának rendelkezésére állítani a kanizsa sopronyi vonalat, s e vonalon a vitelbért tetemesen leszállítani.“ — Beküldetett szerkesztőségünkhöz : „Der Canal und dessen Bedeutung für Ungarn.“ (A csatorna és jelentősége Magyarországra nézve.) Irta Perlimann. Külön lenyomat a bécsi cs. kir. gazdasági egyesület lapjából. — „Honvédelmi kötelesség, mint államerő, s családi és egyéni teher.“ Irta egy nyugalmazott törzstiszt, magyarra fordította Damján. Kapható Pesten Geibelnél. Ugyancsak a fentebbi szerzőtől: „Plaudereien eines pensionirten Hauptmannes über Magnaten - Erziehung und vaterländische Politik.“ (Egy nyugalmazott százados fecsegései a főúri nevelésről és hazai politikáról.) Kapható Győrben Hennicke könyvárusnál. — Rózsavölgyi és társa műkereskedésében megjelent: Férfi négyesek, összesen hat darab, egy füzetben, Balog Zolán és Losonczy L. által irt, szövegekre, zenéjét szerző Zimay László. Ára 1 frt. — Hirdetés. Az országgyűlési gyakornokok testülete, több fontos tárgy elintézése végett, f. hó 25-kén d. e. 9 órakor, az országház épületében közgyűlést tartana, mit azon szives kéréssel van szerencsém tudatni a testület t. ez. tagjaival, miszerint a fent kiirt helyen és időben, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Pesten, 1866. nov. 20 án. Kovács Sebestyén Gyula, elnök. — Ösztöndíj-pályázat. A vasvárszombathelyi káptalan kezelése alatt lévő Krancsics József féle családi iskolai ösz-s töndij állomás, évi 170 forinttal oé, üresedésbe jővén, arra folyó 1866-ki december hó 31-ig csőd hirdettetik. Ezen állomást elnyerni óhajtó rokonok felszólittatnak: kellő keresztelési és