Pesti Napló, 1867. március (18. évfolyam, 5059–5083. szám)

1867-03-17 / 5072. szám

Folytatás-melléklet a „Pesti Napló”*64—5072. számához a­ zik, hogy a rendes állapotban, mikor a legbizto­sabb alapon lehetne állani az egyforma termesz­tés túlhalmozása miatt, a magyar gazdának gaz­­dászatával, sőt minden vagyonával ingadozni kell. Nem tagadhatni, hogy erre egyébb eszközük hiányában még éghajlatunk is különös befolyás­sal bír, de épen azért az eszközök előállításával iparkodjunk az éghajlat mostohaságát szelidíteni, más, alkalmas, de még eddig hiányzó növények termesztésében. Ilyennek tartanám a len és ken­dertermesztést. Ugyanis tapasztalásból tudjuk, hogy e két czikk előteremtésére mi külföldre pénzt szivárogtatunk ki, a­helyett, hogy pénzt nyer­hetnénk be, pedig bebizonyítva van, hogy mind a két czikk nálunk virágzásra vergődhetnék, mit mondjak a naponként sülyedező marhatenyész­­tésről. Hol keressük mindennek okát? Abban, hogy száraz éghajlatunk következtében takar­mányt termesztő földjeink kiszáradtak, s ma a szénatermék helyett az eltéveli művelet alá vétel sokkal több nyereménynyel kecsegtet, nem gon­dolva arra, miszerint gazdászatunk ily kezelé­s mellett napról napra sülyedezni fog. Mindezek, de más növények, sőt a kereskedelem előmozdítá­sára elutasíthatlan szükségünk van a vízre, s mert Magyarországnak annyi folyója van, oly szerencsés fekvéssel, hogy az egész országot csa­tornákkal behálózhatná, minek okvetetlen, hogy megélhessünk, bekövetkezni kell; nem látom át, miért száratik az ínséges alap minden czél és haszon nélkül, midőn nemcsak hasznos, de égető szükséges munkának legalább megkezdésére le­hetne fordítani, annyival inkább, mert egyedül csak az ásás lehet azon mód, mely az ínségesek­nek minden időben biztos kereseti forrást nyújt. A minisztériumnak tehát feladata az ínséges munkáltatást hasznossá tétetni, az ínségügyi bi­zottmányoknak pedig azon buzgósággal, mint az emberek életük biztosítását szívükön hordozták, ez irányban a minisztériumot felvilágosításokkal istápolni. S­z­a­b­e­­­y Antal, Pestmegyei kéz. inség-bizott­­mányi tag. Felhívás, Pest, Pilis és Solt t. e. megyék 1861 ki központi bizottm­ányi tagjaihoz. A felelős magyar minisztérium átvette a haza kormányzatát. E tény biztosíték az iránt, hogy saját törvé­nyeink, s ott, hol azoktól némi eltérés szükségel­tetett, csak az országgyűlés által felelős kormá­nyunknak adott és körülírott felhatalmazás ér­telmében fogunk kormányoztatni ezentúl. A felelős kormány nem saját kinevezésétől függő hivatalnokok, de alkotmányunk értelmé­ben általunk, kik arra képesítve vagyunk, sza­badon választandó köztisztviselők által kormá­­nyozand­ó megyék útján. A kormányt eljárásában korlátozza a törvény és abban kimondott felelősség, s ez biz­tosítékunk a hatalom lehető túlcsapongásai ellen, de a kormánynak viszont joga van megvárni tőlünk, hogy választási jogunk gyakorlása ré­szünkről olyan legyen, melynek eredményéből kitűnjék, hogy a törvény tiszteletében a fe­lelősségben vele osztozni akarunk. E nézet által vezéreltetve, szükségesnek tar­tom a tisztelt megyei bizottmányi tagokat egy, a tisztválasztást megelőzőleg Pesten a megyeház nagy termében folyó hó 24-én délelőtti 10 órakor tartandó értekezletre ezennel hírlap útján — egyéb eszköz e czélra rendelkezésemre nem lé­vén — tisztelettel felkérni. Ezen megyei értekezletnek czélja: egyetér­tésre jönni nem a megválasztandó személyek, ha­nem azon tulajdonok iránt, miknek hiányában valakit választásra ajánlani, s az ily ajánlott­nak megválasztásában közreműködni, nézetem szerint az alkotmányos választási jog megsértése leendne. Azt hiszem, hogy az ezen értekezlet által ki­tűzendő napon és kijelölendő helyen később járásonként tartandó értekezletben csak az itt közegyetértéssel felállított törvényes és azonos elvek lelkiismeretes alkalmazásával lehetene majdan a személyeket illetőleg egyedül biztosan eljárni. Ne feledjük, hogy a­midőn a megyék végleges rendeztetéséig a jog, 600 ezer alkotmányos és egyenjogú polgár nevében a 18 évig szünetelt önkormányzati szervezetet újra életbe­léptetni — a törvényhozás által jelenleg kezünk­be adatott, ez azon bizalomból eredt, hogy kö­telességünket szigorúan teljesíteni akarjuk is, tudjuk is. Kelt Pesten, 1867. martius 17. N­y­á­r­y Pál: Különfélék. Pest, mart. 16. — Örömhír Fiuméból. Távsürgönyileg ér­tesülünk, hogy Matcovichot ma délelőtt 11 óra után szabadon bocsátották. Roppant nép­tömeg fogadta. .Kifogták kocsijából a lovakat, s úgy szállították haza, éltetve a királyt, királynét, minisztériumot, Deákot és a magyar hazát. " Fiuméből távírják nekünk, miszerint a lakosság a szabadon bocsátott Matcovic­h-ot ma (16-án) este serenadd­al és fáklyás­ zenével akarta megtisztelni, ezt azonban a hatóság be­tiltotta. — A horváth ügyekben, mint hallani, tanácskozás készül Budán, melyre Beus­­ton kívül Kussevich horvát kanczellár is le van hiva. .. A törökbecsei alkotmány­­ünnep alkalmával feltűnt, hogy az ottani rom. kath. papnak — mint tudósítónk jelentette — volt kivilágítva. Ennek oka, mint a fiú­i Híradó“-ban olvassuk, az volt, hogy a lelkész, kinek hazafias érzülete különben minden gyanún felül van, épen akkor Szegeden időzött. Ú­r ,ám fá­r,fi­­ltják nekünk, hogy ott febr. 24-kén ünnepelték meg az alkotmány visszaállí­tását általános kivilágítással és fáklyásmenettel mely alkalommal a mintegy két ezernyi városi polgárság több helyütt tisztelegvén, a templom előtti téren megállapodott, s ott a mezőváros jegyzője .Utal egy, a jelen üdvös fordulatot élén­ken festő lelkes beszéddel üdvözöltetett, mire a menet zajos éljenzések között a község házához visszatért. Annál örömestebb jegyezzük ezt fel, minthogy ez ünnepély is mutatja, hogy ezen, bár az elemi csapások, s kivált a múlt évi hadjárat folytán majdnem véginségre juttatott nép mily tántorithatlanul ragaszkodik alkotmányához, a­melyért, midőn a haza kívánja, mindenkor ál­dozni is kész. — Tűrj­én (Zalában) szintén megünnepelték az alkotmány helyreállását, s Tedeumot is tar­tottak, mint általában az illető püspöki megye minden egyházában. — A dettaiak táviratilag értesülvén a fe­jedelem Budapestre érkezésérel, üdvlövésekkel, lobogók kitűzésével, este kivilágítással és fáklyás menettel fejezték ki örömüket. — Zágrábból sürgönyzik a „Lloyd“nak, hogy a megyékbe küldött kir. biztosok minden megyei tisztet elmozdítanak, ki a hadkiegészítési rendelet foganatosítását megtagadja.­­ Eszékről írják a „Zukunft“-nak, hogy a budai cs. kir. országos pénzügyigazgatóság az eszéki pénzügyigazgatóságot utasította, hogy a pénzügyi épületekről az ausztriai jelvények le­vétessenek, s később fog tudtul adatni, mi tétes­sék helyükbe. A levevés, ha eszközölhető, inkább éjjel történjék. Az eszéki városkapitány végre­hajtja a hadkiegészítési rendeletet. — A gyors­vonatok Pest és Bécs között ápril 1-jétől fogva napon­ként fognak közlekedni. — A magyar Akadémia hétfői ülé­sében fog a Teleki-jutalom kiadatni. Ezenkivül Thaly Kálmán II. Rákóczi Ferencz levéltárát fogja ismertetni. — Magyar királyi néphymnus. A „Hon“-ban olvassuk . A tegnapi fáklyásme­­nettől vissszatérve hallottuk beszélni, hogy ő Fel­sége Wenkheim báró belügyminisztert megbízta, hogy egy kiválóbb magyar költőnket és zene­szerzőt bízna meg egy magyar királyi néphym­nus szerkesztésével, s terjeszsze elébe legmaga­sabb megerősítésre. — Somogyból írják nekünk, hogy ott áta­lánosan óhajtják, vajha Jankovich László ez­után is megmaradna a megye főispánjának. — Nagy-Körösön e hó 4-én a lyceumi tanuló ifjúság az ínségesek számára kitűnően si­került tánczvigalmat rendezett, mely alkalommal igazgató tanár Szarka Mihály szép és kellemdús neje, mint bálanya, az ínségesek számára 45 fiát gyűjtött össze.­­ A „Budapesti tanári egylet“ jövő szerdán, azaz f. hó 20-dikán délutáni 5 órakor az Akadé­mia Kisfaludy termében közgyűlést fog tartani, melyre a t. ez. tagok ezennel tisztelettel meghi­vatnak. Főtárgy: A tantervi bizottság munkála­tának megvitatása. Budán, mart. 16. 1867. Mé­száros Nándor, egyl. titkár. — A Csanádi püspöki megye birtokviszonyainak rövid tör­ténete, irta Oltványi Pál pápai kamarás és földeáki lelkész, Szegeden egy 183. lapnyi kö­tetben megjelent, s 1 ft 20 kron minden könyv­árusnál kapható. — Mai számunkhoz van mellékelve a politi­kai tartalmú „Heti Posta“ előfizetési felhívása, mely rendkívül olcsó lapnak mutatványszámáról tegnapelőtt ajánlólag emlékeztünk meg. Ily jóra­­való lap terjesztése körül legtöbbet tehetnek országgyűlési képviselőink, ha azt választóik részére megrendelik, vagy azok körében megis­mertetni s ajánlani szíveskednek. — Bereg megyében, mint egy bereg­szászi levélben többen értesítenek, Lónyay Já­nost óhajtják főispáni helytartónak. — V­eszprém megye inségügyi bizott­sága, különösen a tavaszi vetőmagbeli segélye­zésre nyert kormánykölcsön felosztása tárgyában, f. hó 25-kén Veszprémben a megyeház teremében ülést tart. — A veszprémmegyei gazd. egye­sület igazgató választmánya f. hó 26-kán Vesz­prémben a korona vendéglő teremében ülést tart, melyre az igazg. választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. — Heckenast Gusztáv kiadó „Magyar Újság“ czira alatt uj politikai napilapot indít meg; szer­kesztője e lapnak Böszörményi László kép­viselő. A „Magyar Újság“ a szélső­bal közlönye lesz, f. évi ápril 1-jén jelenik meg első száma. — (E) Helmesberger második és harma­dik hangversenye mind a közönség számát, mind a művészi sikert tekintve, az elsőnél nem állott hátrább. Hellmesberger hegedűjén ismét oly szé­pen, elragadólag játszott, s társai oly híven kö­vették felfogását, s együttes játékuk oly tökéletes, hogy ily előadásnak minden dicsérete felesleges. A második hangversenyben Goldmark K. ha­zánkfia B-dúr négyese igen nagy tetszést ara­tott, s különösen az elégiai és sentimentális ér­zületű lassú tétel és a szellemdús Scherzo sok tapsban részesült. Beethoven G dur Négyesét remekül játszották, mint azt csak ily művészi en­­semble tól várni lehet, és különösen az első Allegro tétel humoristicus felfogása által egé­szen újszerű zamatot nyert. A középszám Volk­­mann mester gyönyörű B moll Hármasa volt Hellmesberger, Rover és Theindl urak igen dicséretesen adták elő ez igazán költői szép, egyöntetű művet, s csak az utóbbi játéká­ban szerettünk volna a tökéletes szabatosság és virtuositáson kívül még több lelket, me­legséget. Az utolsó estélyt Volkmann E­moll Négyese nyitotta meg, s ebben különösen az Adagio bájos és elragadó előadásával any­­nyira megnyerte a közönség tetszését, hogy a szűnni nem akaró tapsnak engedve, ismételni kellett. De leginkább mutatták meg Hellmesber­ger és társai művészetüket Schubert D-moll Né­gyesében, melynek minden tétele a közönséget zajos tetszésnyilvánításra ragadta, míg az nálunk már gyakrabban mások által előadva, egészen hidegen hagyta a közönséget. A lassú tétel és a változatok előadása valóban a kamarai zene értelmezésének netovábbja. A két négyes közt előadott Schumann zongora­négyese, melynek zongorarészét Deutsch Vilmos ismert tehetséggel és szabatosan játszta, sok tetszést aratott ; azon­ban a zongora hangolatlansága, zenészi füleket mindenesetre sértett, s valamivel több figyelem­mel kellett volna azt hangoltatni az előadás e 1­8 11. S most köszönetet mondva a derék mű­vészeknek az elodás estélyekért, azon remény­ben búcsúzunk tőlük, hogy nemsokára ismét körünkbe jönnek. — Hál a nyilatkozat. A múlt 1861. évi sept. 26-án Pápoczi, vasmegyei községben, a tűzvész által 63 család jutott koldusbotra, s a kár köny­­nyen felvéve, 94,000 ftra rúgott. Ezen szeren­csétlen helyzetünkben akadt egy lelkes férfiú, akkori alkotmányos szolgabiránk, t. Koczor Dá­niel ur, ki nemeslelkűen igyekezett kárvallott községünket felsegélni, s nehány nap alatt 160 m. gabonát és 80 ftot gyűjtött s osztott ki a szü­­kölködöknek, — továbbá elhamvadt házaink fel­­épithetésére a községnek nevezetes összeg köl­csönt eszközölt ki. — Mely nemes tettéért fo­gadja az érdemes férfiú egész községünknek, bár kissé későn érkező hálanyilatkozatát, azon óhaj­tásunkkal, bár adjon a Gondviselés minden vi­déknek ily buzgó, s a közjót minden önzés nél­kül előmozdító tisztviselőt. Midőn e hála­nyilatkozatot az egész közönség megbízásából közzé teszszük, csak kötelességün­ket teljesítjük. — Kelt Pápoczon mart. 11.1867. Takáts Sándor m. k. községi biró, Takács Pál m. k. megbizott, Kapócsi György m. k. községi jegyző és megbizott (P. H.) — Pesten 1867-ik évi mártius 14-én tartatott heti marhavásáron volt: 547 ökör 80— 240 ftig párja, 147 tehén 69—170 ftig párja, 50 borjas tehén 45—120 ftig párja, 63 fiatal marha 20— 70 ftig párja, 219 borjú 18—34 ftig párja, 312 bárány 5—7 ftig párja, összesen 1338 darab. Mázsája a marhahúsnak 19 ft 50 krtól 22 ftig, 1525 sertés 24—31 ftig mázsája, szalonna 30— 35 ftig mázsája, zsir 31—35 ft 75 km­g mázsája. KÜLFÖLD Keleti ügyek. Érintettük ama négy sürgönyt, melyeket a „Journ. de St. Petersburg“ nem­régiben közre­bocsátott, s melyek iránt Layard úr az angol alsóházban néhány nappal ezelőtt kérdést inté­zett a külü­gyek államtitkárához, Stanley lord­hoz. E sürgönyüket Gorcsakoff herczeg mind Brunnow bárónak Londonban, mind Budberg bárónak Párisban megküldötte volt, miszerint a három hatalom közt a keleti ügyekben követendő eljárásra nézve egyetértés eszközöltessék. E sürgönyök elseje aug. 20-kán kelt s mind a két követnek szól. A kiindulási pont a candiai felkelés, és a sürgöny felemlíti ama közös intést, melyet a három hatalom már 1830 bán ápril 30- kán intézett a portához Candia ügyében; felem­líti továbbá az 1856-diki febr. 3 kán kelt Hat- Humayunt, mely a törökországi keresztények­nek újabb és tertelmesb biztosítékokat adott. A két követ oda utasíttatik, hogy hivatkozva e ki­indulási pontokra, igyekezzenek Anglia és Fran­­cziaország kormányait közös közbenjárásra bír­ni, mely esetben a három hatalom képviselői Konstantinápolyban ily értelmű utasításokkal volnának ellátandók. A sürgöny az eset sürgető voltát is kiemeli. A második sürgöny (kelt September 12-kén) Brunnow báróhoz van intézve Londonban, s Gorcsakoff herczeg benne különös súlyt fektet Anglia közreműködésére; erősíti, hogy Oroszor­­szág ment minden önzéstől, távol van minden ellenséges tervtől a török, birodalom épsége ellen, és minden utógondolat nélkül csak békés, en­gesztelő megoldást óhajt A német-olasz hábo­rúra vonatkozólag figyelmet érdemelnek a sür­göny következő szavai: „Mi hívek maradunk e békülékeny hajlam­hoz, noha nem titkolhatjuk magunktól, hogy oly pillanatban, mikor a szenvedélyek mindenütt túlingerültek és az európai szárazföldön szerves forradalmak történnek, egy közbenjáró szózat­nak gyönge kilátása van arra, hogy mind a két fél által meghallgattassék. Több állam végzetes fenekestől felforgattattak. Lehet e­­ly esetben várni, hogy oly népségek, melyek egy a vallási ellentét miatt oly súlyosan rájuk nehezülő kor­mányt kénytelenek maguk felett tűrni, oly ked­vezőknek látszó körülmények közt a felkelés kísértésének ellentállhassanak?“ A harmadik sürgönyben (kelt oct 27-kén) Gorcsakoff herczeg Brunnow bárót egy Sir A. Buchanan brit követtel tartott értekezéséről tu­dósítja. A brit követ Mihály szerb fejedelem fel­lépése ellen panaszkodott. Anglia — úgymond — azt várta volna, hogy Oroszország mérséklő befolyást fog gyakorolni. De most alapos ok van hinni, hogy a szerbek a görögökkel összekötte­tésbe tették magukat, miszerint általános izgatást idézzenek elő a muzulmán uralom ellen. Erre ő (Gorcsakoff) azt válaszolá, hogy az orosz kor­mány ismételve kíméletes bánásmódra szóllította fel a portát a szerbek iránt, de szavai elhang­zottak a pusztában, s ennélfogva Oroszország tanácsainak befolyása is a másik félnél napon­ként gyöngébb lesz. A negyedik sürgöny egy levél kivonatából áll, melyet Gorcsakoff herczeg nov. 23-kán intézett Brunnow báróhoz. A kivonat itt következik : „Mi nem vagyunk azon véleményen, hogy az elnapolás és csillapítás egyszerű óhajtása — az angol kabinetnek ezen óhajtása, melyben külön­ben magunk is osztozunk — elégséges lesz a jelen bonyolatok elhárítására. A kedélyek han­gulata, sőt kimondom egyenesen, túlingerült fe­szültsége a keresztény népességekben erősen fenyegeti Kelet nyugalmát. A kabinetek, melyek a közbéke iránt érdekeltséggel viseltetnek, az­által, hogy egy óhajtás platói és gyümölcstelen kifejezésére szorítkoznak, teljességgel nem há­rítják el azon veszélyeket, melyek e közbékét fenyegethetik. Mint az angol miniszterek, úgy mi is azt óhajtjuk, hogy a külbonyolatok ne súlyos­bítsák"a belnehézségeket, mint ők, úgy mi is bé­kés kifejlődését óhajtjuk a czár által munkába vett nagy reformoknak;­­de azt is hiszszük egy­szersmind, hogy egy feltétlen tartózkodás, egy philosophiai közönyösség távolról sem felel meg a pillanat követelményeinek. „ A tér, melyet mindig elfoglaltunk, s melyen most, a­mint látszik, az osztrák kabinet is hoz­zánk akar csatlakozni — t­i. a keresztény nép­ségek belsólétének kifejlődése a szultán uralma alatt, sőt autonómiájuk is a hűbéres uralom kap­csolatával, minthogy ezen autonómia az egyetlen biztosíték, mely bizalmat keltene a népességben — előttünk mindig a leggyakorlatibb útnak lát­szott arra, hogy a keleti kérdés ellenséges össze­ütközés és általános fellobbanás nélkül, egy­szersmind pedig az emberiség és méltányosság alapján oldassák meg. „Ha Európa pillanatnyi arc­kifejezését tanul­mányozom, állíthatni vélem, hogy ezen eszme­kor a kedélyek áltagos áramlásának meg lát­szik felelni, és különösen azokénak, kik a poli­tikai problémák szűk látkörű felfogását a legve­szélyesebb hibának tartják, s azt hiszik, hogy a jövő veszélyeit csak az által lehet elodázni, ha­ a jelen, látkörén túlemelkedünk. „Ámde itt a puszta elméleti beleegyezés sem elegendő. A nagy kabineteknek komolyan kell a munkát kezökbe venniök, és egyetértésükből meríteniük az erőt, miszerint az igazság és gya­korlati bölcseség szándékait erőszakos megráz­­kódások nélkül valósítsák, azon szándékokat, melyek a hatalmak előtt nem lehetnek idegenek, s melyek sikere arra szolgálna, hogy a muzulmán hatalom Európában létezhetésének egyetlen alak­ját meghosszabbítaná. Minden óhajtásaink ezen egyetértés eszközlésére vannak irányozva, s fel­séges urunk legőszintébb segélyét nyújtaná rá. „Én ma e komoly kérdést csak felületesen érintettem, de úgy hiszem, eléggé kimutattam azon elvet, mely körül egyesülni a hatalmakat felhívjuk. Tőlük fog azután függni ezen eszmét tovább fejleszteni, s mi bizonyosan nem fogunk vonakodni a magunk részéről is hozzájárulni.“ — A török kormány a krétai özvegyek és árvák gondoskodására egy bizottságot alakított, mely­nek elnöke Server effendi, s tagjai közt van C­o­s­t­a­k­i effendi és S­a­v­a­s effendi tudor.­­ Az Athénből és Konstantinápolyból jövő hírek némileg megnyugtatók. Azt írják, hogy Belgrád népe kitörő örömriadással üdvözlé a török kormány azon fermánját, mely Szerbor­szág várainak kiürítését rendeli.­­ A thessaliai és epirusi felkelési kísérletek meghiúsultak, s a felkelők azon csapatait, me­lyek Thessalia és Görögország határain mu­tatkoztak, a török csapatok semmivé tették, ez utóbbiak száma több mint 10,000. Ugyanazon tudósító írja, hogy Bosniában és Montenegróban háborútlan csend és rend uralko­dik. Mindezen h­íreket az udvari légkörben élő „France“ után írtuk, és ugyancsak a tegnap esti „Wiener Abp.“ egy utólagos közlést hoz, melynek tartalma ez: „Salonikból febr. 2- ról kelt hírek szerint, ugyanazon hó 16 kán W­o­­­o közelében a thes­salia felkelők és a török csapatok közt kemény összeütközés történt, mely egészen a felkelők hátrányával végződött. Két görög csapat R­e­d­i­­n a falu mellett erős állást vett, a falu keresztény lakói azonban nem támogatták a felkelőket, sőt inkább a négy zászlóalj rendes török csapatnak nyújtottak segélyt. A felkelők csapatának egész szétverése P­a­n­a­g­­ a zárda mellett történt. A veszteség nagy, s a török fegyverek e győ­zelme teljesen meghiúsító azon szándékot, hogy a thessali határszél mentében minden ponton tá­madják meg a török területet.“ Nem ítélhetünk e hírek alaposságáról, de hiszszük, hogy ha bár a fennálló kormányok készséggel terjesztik a békehíreket, maguk a kormányférfiak minden eshetőségben éber figye­lemmel kisérik a keleti ügyeket. Francziaország. — A francain ailuui Vau&ca­mtalláík gyűjtése a senat­us cons. tárgyában még fényesebb volt. — Beszélt Baroche, Laguerro­n­i­é­r­e és mások s végre is a javaslat egyhan­gúlag elfogadtatott. A lapok majd mind a sena­­tus consultumról vezérczikkeznek, kiki a maga módja szerint. (Közelebbről tüzetesen fogjuk ismertetni.) — A császári herczeg néhány napig roszul volt, szombján ugyanis valami sérülés találta, de már egészen jobban van, s pár nap múlva ismét folytathatja szokott gyakorlatait. — Benedetti Párisba jövetelével annyiféle hírt hoztak kapcsolatba, hogy ép a sokféleség s az azok közt lévő ellentétek miatt egyiknek sem adhatunk hitelt. — A törvényhozó test­ülésében a vámok ügyét tárgyalták. — A Tuilleriákban minisztertanács volt a császár elnöklete alatt. — A napokban Duruy nevelésügyi miniszter nagy ebédet adott, melyen Thaine és About Ed­mund szabadelvű írók is jelen voltak. — Az a hir szárnyal, hogy a sajtó vétségekért általános amnestia fog adatni mart. 16 dikán a császári herczeg születése napján. Olaszország. — Rómából írják a „France“ nak, hogy a farsang utolsó napjai nagyon élénkek valának, s hogy a nemzeti comité tilalma nem akadályozá a római népet és az idegeneket, hogy minden mulatságban részt vegyenek. Az utazók száma, kik ez időben Rómába szoktak jőni, soha se volt ily nagy,­mint ez évben. Pénz van elég, s nyuga­lom uralkodik nemcsak Rómában, hanem egész környékén. És mi utána tehetjük, hogy ha ez így van , ez aztán a földi boldogság! — Tonello küldetésének sikere felbátorítja a kormányt a politikai kibékülés ügyében is, s hogy ez ügy körét szélesebb alapokra terjeszsze, nem lehetetlen, hogy Vegezzi nagyobb mérvű felhatalmazással fog Rómába küldetni. Beszélik azt is, hogy az olasz kormány a római kérdésben körsürgönyt fog intézni külföldi képviselőihez. — Mindez ideig a piemonti főbb városok vá­lasztásairól egyetlen távsürgönyt sem vettünk. Mi lehet ennek az oka, kérdi az „Opinion Na­tional“? Távirati tudósítások. — L­o­n­do­n,, mart. 16. A parliament pén­teki ülésében Derby jelenté, hogy Törökország kiüríti és nem rombolja szét Belgrád várát. Tö­rökország haladék nélkül valósítandja a keresz­tények javára megígért reformokat. Az állam­tanácsba már is több keresztény tag vétetett fel. — Pár is, mart. 16. A kamara tegnapi ülésében folytattatott a vita Thiers interpellátiója felett. O 1­1­­­v­­­e­r védelmezi a nemzetiségi elvet, helyesli a kormány politikáját annak al­kalmazásáért, békét és barátságot óhajt Franczia- Német- és Oroszország között, mi Konstantiná­poly miatt veszélyeztetve van. Meg kell akadá­lyozni a szövetséget Német- és Oroszország között. b _ L o n d o n mart. 15. Montrealból jelen­tik mart. 1 -*«1 ----­állítólag az újonan alakult confoederatiót Arthur hg alatti királysággá fogja proclamálni. — Newyork, mart. 14. Karolina állam­ban a fénnek gyűlést tartottak, és elhatározták, hogy segélyt küldenek testvéreiknek Izlandba. — Ne­w­ Y­o­r­k, mart 14. A déli államok katonai kormányzatára vonatkozó törvényjavas­lat jóváhagyatott. (De ki által ?) — Athen, mart 9. Az Arkadion-gőzös újból 4000 font sterlinget vitt a krétai ideiglenes kormánynak. Thessalia csendes. A felkelők a hegyekbe vonultak vissza. A király aprilban Dániába utazik. Kalergis tábornok Párisban roszul lett, és útját nem folytathatja Amerika felé. — Smyrna, mart. 9. Hetedikén és ma heves foldingás. 7 dikén érezték Magnesiában, Adramitiben, Aigaliban, a Dardanellákon, Galli­­poliban és Konstantinápolyban. — Konstantinápoly, mart. 9. A szultán az arkadi zárdát (hol a véres csata volt) a maga költségén akarja felépíteni. — Athen, mart. 9. A­mint hírlik, a nagy­hatalmak azt követelik Konstantinápolyban, hogy Krétában az ő felügyeletök alatt új követválasz­tások eszközöltessenek. A krétaiak ideiglenes kormánya két körsürgönyt bocsátott ki: egyik a néphez szól és kitartásra ösztönöz, a másik a consulokhoz van intézve, s újólag kifejezi azon szándékát, hogy hazájukat vagy megszabadítják, vagy meghalnak. Esti pest* Pest, mart. 16. — Athénéből febr. 28-káról írják, hogy az adó­felemelés miatt némi nyugtalanság mutat­kozott a nép között, sőt a képviselőház ellen­zéke számát is növelte. A király a közelebbi vasárnapon sétalovaglásra menvén, egy kávéház előtt lova zablását valaki megragadta, s beszélni kezdett a kormány ellen. A rendőrség, rögtön elfogta, s ugyanazon órában több zavargókat is fogtak el, s miután ez nemcsak a fővárosban történt, a nyugalom mindenfelé helyre állott. — Miksa császár febr. 21-kén 10,000 ember­rel Queretaro környékén állott. Escobedo mint­egy 8—9 mért­föld távolságra táborozott tőle, és segédcsapatokat várt, miszerint megütközhessék vele. Porfirio Diaz hasonlókép erősítéseket várt, hogy a főváros ellen nyomulhasson. — Távirati mart. 16-ról : tudósítás a bécsi börzéről Nemzeti színház Mart. 17-kére van kitűzve. „ILKA ÉS A HUSZÁR-TOBORZÓ.“ Eredeti opera 3 felvonásban. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Martius 15-én. fént a NYILT-TÉR. Nyilvános köszönet. A szem legdrágább kincse az embernek, en­nek elvesztése feldúlja az egész életet, megfosztja az embert minden szellemi foglalkozástól s nyo­­moru tengődésre kárhoztatja e földön. Ily ve­szélyben forogtam én is, makacs szembajom a gondos orvosi kezelés daczára egy év alatt any­­nyira sulyosodott, hogy a legroszabbtól kelle tartanom, midőn is csaknem reményt vesztve Siklósy Gyula orvos úrhoz folyamodtam, (Károly utcza 2. sz.) ki is pár hét lefolyása alatt gonosz bajomtól teljesen megmentett.­­Fogadja ezért leghálásabb köszönetemet a t. orvos ur! Pest, 1867. febr. 25. Ungerpek Domokos. Dr. Pearce Edw. szabadalmazott Cy­omor-szesze*) jeles hathatóságáról uj tanúságal szolgál a kö­vetkező : Bizonyítvány: hIVK»k-n -V9akneS m,‘nden hónapban bizonyos idö- A uT a,te8tl *prcsbt“ szenvedtem, mely ellen néhány hónap óta most a londoni Dr. Pearce F.dw elet.aeszet, t. Török József ur király-utczai „szent lélekhez“ czimzett gyógytárából a lelttel­­ebb sikerrel használom. Egy legkrfsebb ír I*“S' nyua, hogy nálam még nyoma sem marad. A fájilalom leXgy^dömíT1 gyö?gébben alánul, s remél-Ezt'a ^gmenekszem tőle. Ezt a való igazolásául bizonyítom. Pesten, martimban 1867. , Schelinski Ludmilla, asztalos -mesternő, vitéz-uteza 8-ik szám. 1-ről, miszerint az uj-kanadai parlament Lásd a nagy hirdetményt a mai lapban. 5*/a metalliques .. ... 60.10 Nemzeti kölcsön .. ... 70.70 Bankrészvény. ... 737.­Hitelintézet .. ... 185.20 Londoni váltók .. ... 128.30 Ezüst. ... 126.— Arany Leg­alant ár o Leg­magas . .. Alsó ausztriai mérő szerint Súly font szerint Búza, bánsági . 86—87 6 806 60 „ bánsági . 88—89 6 756 90 „ tiszai uj . 86—87 6 306 65 „ tiszai uj . . 88—89 6 806 95 „ fehérvári nj . 85—86— — „ n uj . . 87—88— — „ pesti vidék uj 85-86 6 106 35 „ pesti vidék uj . 87-88 6 706 85 Kétszeres .... 80-81 4 604 80 Rozs uj......................... 77—78 4 464 60 Árpa, serfőzésre 69—70 3 603 70 „ táplálék . 66—68 3 163 30 Zab, uj......................... 44—16 1 801 85 Kukoricza, bánsági u .— 3 653 60 „ bánsági uj . - -3 403 45 Bab, uj........................— 5 756 — Köles.........................— 3 453 65 Káposztás repcze .— 5 956 — Repcze, bánsági— 5 755 88 Dunavizállás: 1 Időjárát: 9' 2" 1 esős.

Next