Pesti Napló, 1867. március (18. évfolyam, 5059–5083. szám)

1867-03-07 / 5063. szám

Brassóban, Günther Ede vásáros Brassóban, Alexi János nagykereskedő Brassóban. Csanádm­egye: Breuer Gusztáv mér­nök Makóban. C s i k 8 z ó k : Száva Gerő Gyergyó-Sz.­­Miklóson, Bocskor Mihály ügyvéd Csik Sze­reden. Csongrádmegye: Zsótér Andor ipa­ros Szegeden. Kovács József birtokos Holdmező- Vásárhelyen. Blaskovich Gyula birtokos P.-Kis­szálláson. Bakay Nándor kötél gyártó Szegeden. Dobokamegye: Korbuly Simon Szamos Újváron. Esztergom megye: Schwanz József iparos Esztergomban. Szerencsés Károly keres­kedő Esztergomban. Fehérmegye: Gebhard váltóüzlet birto­kosa Sz.-Fehérváron. Kenessey Kálmán birto­kos Nyéken. Pete Dániel kereskedő Sz. Fehér­váron. Fogaras vidéke: Fülep Elek Foga­­rason. F m e 111 e S y e : Frankovits Lajos ke­reskedő Fiuméban. Radics Ákos mérnök Fiu­méban. G­ömör megye: Volny József vasgyári főigazgató Rima­ Brezón, Szontagh Pál Csetneken, Schlosser Károly Rosnyón, Dobay Vilmos bánya­­igazgató Dobsinán, Latinák Rudolf vasgyár tu­lajdonos Ploszkón, Serényi László gróf Put­­nokon. Győrmegye: Jersfy Antal kereskedő Győrött, Szabó Kálmán Győrött. H­a­j­d­u-k­e­r­ü­l­e­t: Lengyel Imre törvény­­széki elnök Böszörményen. Kiss Dániel Szo­­boszlón. Háromszék: Zachariás Kristóf kereske­dő Kézdi-Vásárhelyen. Heves Szolnok megye: Kovách László (visontai) képviselő P.­Györkön. Sir Antal ke­reskedő Egerben. Mansbart Ignácz kereskedő és kaszinó elnöke Szolnokon .Berecz Ferencz Gyön­gyösön. Hontmegye: Prugberger József képvi­selő és bányatulajdonos Selmeczen. Geitner Ti­vadar kereskedő Selmeczen. Mikulássy Gyula kereskedő Ipolyságban. Hunyadmegye: Velicska Lajos Déván. Bartal János bányahivatalnok Vajda-Hunyadon. Rajnis Ágoston bányanagy Nagy-Ágon. Maders­­bach Hátszegen. Jász-Kun-Kerület: Tóth János mérnök és gőzmalomtulajdonos Halas. Papp Mór ügyvéd Karczag. Beleznay Ignácz ügyvéd Jászberény. Horváth László birtokos Kun-Szt.-Miklós. Komáron megye: Amtmann Jenő taka­rékpénztári elnök Komárom. Kolozs megye: Tauffer Ferencz kereskedő Kolozsvárt. Ákoncz János kereskedő Kolozsvárt. Vágner gyógyszerész Teke. Közép Szolnok, Kraszna, Kővár v., Z­a­r­á­n­d m.: Lugossy Károly ügyvéd Zilah. Krassó megye: Czibelius Frigyes bánya­­felügyelő a franczia államvasut-társaságnál Ora­­viczán. Müller Károly főkezelő ugyanott Re­­siczán. Kőhalom szék: Kősmért György Kő­halom. Küküllőmegye: Kinisi István gyógysze­rész Dicső Szent­ Márton, Csíki István képviselő Erzsébet város. Liptó megye: Oberschall Adolf ügyvéd Rózsahegy. Mikó Péter fakereskedő Liptó-Szt.­­Miklós. Mármarosmegye: Várady Gábor képvi­selő. Szöllösy Balázs M.-Sziget: Hyeromini Ká­roly megyei mérnök M.-Sziget. Marosszék: Petri Ádám Maros-Vásárhely. Mosonymegye: Bischof Károly kereskedő Mosony. Dr. Cselley János ügyvéd Magyar­óvár. M­e­d­g­y­e­s szék: Heidendorf Károly Med­­gyes. Nagy-Sink szék: Babhesz Frigyes Nagy- Sink. Naszód vidéke: Mihálovits bányatiszt Naszód. Nap­rád megye: Kuhinka Ferencz vas­gyár birtokos Czinabánya. Jeszenszky Dániel ügyvéd Balassa-Gyarmat. Czebrián László gróf­­Losoncz. Nyitramegye: Nagy József megyei főor­vos Nyitra. Degradi Ferencz gyógyszerész Ta­­polcsány. Colegner gyógyszerész Érsekújvár. Mittak Lajos birtokos Szakolcza. Pest megye: Csörgey Imre kalapos ipar­egylet jegyzője Kecskemét. Ábrahámffy János ügyvéd Kalocsa. Gubody Sándor orsz. képviselő Nagy - Körös. Tury János ügyvéd Czegléd. Drágffy Sándor takaréktári elnök Vácz. Pozsony megye. Edl Tivadar takaréktári igazgató Pozsony. Pantocsek Rezső gyógysze­rész Pozsony. Sm­ekál nagykereskedő Nagy- Szombat. Prileszky Tádé birtokos Pozsony. Wigand Károly könyvkereskedő Pozsony. Sárosmegye : Kirchmayer Gergely bérlő Palocsán. Czizer orvos Bártfán. Kosch Fri­gyes kereskedő Eperjesen. (Folyt, következik.) A „P. Napló“ távsürgönyei B­é­c­s, mart. 6. Hess tábornagy ma a haldoklók szentségével elláttatott. Triest, mart. 6. Egy császári el­határozás helybenhagyván az ázsiai ex­­peditió újólag leendő eszközlését, azt ez évi késő őszre rendeli el. Bukarest, mart. 6. A kamara a ma tartott ülésben elfogadta Gradistiano indítványát, mely a miniszteriumra bi­zalmatlanságot kíván szavaztatni. Ennek következtében a minisztérium azonnal beadta lemondását, ezt azonban a fejede­lem még nem fogadta el. Berlin, mait.6. Cornelius Péter ma meghalt. — Az éjszak-német parla­ment ma elfogadta a porosz képviselőház ügyrendjét. — A berlini „Bank Zig“ ír­ja : Midőn az Éjszak-Schleswigre vonat­kozó szavazási kérdésben a kezdeménye­zés harmadik oldalról megtértett, — Dá­nia oda nyilatkozott, miszerint okai van­nak a kérdés kielégítő megoldását remél­ni, és azt óhajtja, hogy a kérdés ezen megpendítésének ne adassék hely. KÜLFÖLD. Angolország. Febr. 28 án a felsőházban kérvényekkel fog­lalkoztak. Az alsóházban több csak helybeli ér­dekű tárgy után Adderley úr, a gyarma­tok al államtitkára indítványba hozza az éjszak­­amerikai brit gyarmatok szövetséggé alakulására vonatkozó és a felsőház által már elfogadott tör­vényjavaslat második olvasását. E törvényjavas­lat főbb pontjai ezek : A szövetség C­a­n­a­d­a nevet fog viselni, s Ontario, Quebec, New Brunswick és Nova Scotia tartományokból állani. A közös parliament áll egy senatusból, melynek 72 tagját a főkormányzó élet hosszára nevezi ki (ezek tehát nem esnek választás alá), kikhez a királyné még hatot ne­vezhet ki, — és egy 181 a nép által választott tagból álló alsóházból. E felett a négy tartomány mindegyikének lesz külön helybeli törvényho­zása és egy alkotmányozója, kit a főkormányzó nevez ki. A gyarmatközi vasút kiépitésére a brit parliament kölcsönt fog biztosítani, miután e vasút nélkül a szövetség lehetetlen volna. — Cardwell úr, volt gyarmati államtitkár az utolsó minisztériumban melegen pártolja az indítványt, s azt hiszi, Prince Edward’s Island és Newfound­land egykoron keserűen meg fogják bánni, hogy nem csatlakoztak a szövetséghez. —Aytoun saj­nálja e törvényjavaslat siettetését, s azt hiszi, a gyarmatközi vasút mind katonai mind kereske­delmi tekintetben silány vállalat lesz. — Bright úr azt mondja, hogy míg a kormány e törvény­javaslattal annyira siet, Londonban egy ellensé­ges kérvény hever készen, aláírva Nova Scotiá­­nak 81,000 teljes korú lakosa által. Avagy An­glia mindörökké a tengeren át küldje-e saját adóit a gyarmatok kormányköltségeinek fede­zésére? Mindörökké 12—14,000 katonát tart­son-e a canadai várakban, noha ezen erő egy amerikai betörés ellen tehetetlen volna ? Egyéb­iránt az amerikai népnek legkisebb kedve sincs Canadát erővel elfoglalni. Aztán vannak némely emberek, kik azt hiszik, hogy a canadaiak loja­­litásának ára van. Szónok legczélszerűbbnek tar­taná, ha a választás a gyarmatokra bízatnék, tel­jesen függetlenek akarnak e lenni, vagy az Egye­sült Államokhoz csatlakozni, vagy egymás közt szövetséggé alakulni. — Sir J. Paking­­t­o­n védi a canadaiak lojalitását. A­mi Nova Scotiát illeti, ennek törvényhozása a szövetség mellett nyilatkozott. — W­at­k­i­n úr óvako­­dásra inti a házat Bright úr eszméitől. Az éjszak­amerikai brit tartományok függetlensége már anyagi tekintetben is káros volna Angliára néz­ve. Aztán a lakosoknak egy százaléka sem sza­vazna elszakadásra a brit koronától. Többen szólnak még idestova, mire a második olvasás megengedtetik. l­onna leendő elnök mellett nyilatkozott. Czik­­kének főbb vonásait ide mellékelve adjuk : nA második császárság alatt Francziaország 738.000 lakost magában foglaló három megyé­vel nagyobbodott. Ámde mily áron? Először 500 millió kölcsön árán, a­mely 60*/s árfolyamon köttetett; továbbá mindazon kiontott franczia vér árán, a mely Olaszországnak Ausztria elleni védelmében ontatott. Azután meg Olasz- és Né­metország egygyé tömörülésök árán, végre pe­dig annak árán, a mibe kerülni fog hadseregünk új szervezete, a­mely minden fegyverfogható férfit, tehát évenkint legalább 160,100 embert hadiszolgálatra kényszerítend, holott 1852 óta csak 80 ezer embert kellett évenkint kiállí­tanunk. Mi jobb sorsot, s a világban milyen nagyobb befoly­ást köszön Francziaország a mexicói expe­­ditionak, a mely 1862 óta oly sok erős, izmos, az ekétől, a műhelyektől elvont fiába került, és oly sok nélkülözhetlen s saját rendeltetésétől elragadott pénzébe? Mi nyom­atékkal, birtak 1863 ban Drouin de Luys megszámlálhatlan sürgönyei Gortsakow hg. mérlegében ? Megóvat­­tak-e általuk, avagy csak egyetlen egy bántal­mazástól is a szerencsétlen s annyira félreveze­tett lengyelek ? Mi hasznunk van azon győzel­meinkből, melyeket az angolok és piemontiak szövetségében vívtunk ki az oroszok felett ? Mi hasznát látjuk az olaszokkal közösen Ausztria felett nyert győzelmeinknek, mi hasznát látjuk a sadovai csatának, melyet vívni és megnyerni engedünk a poroszoknak, kik a mi beleegyezé­sünkkel szövetkeztek az olaszokkal? Láttuk e legalább azt a hasznát, hogy felbonthatatlan szö­vetség keletkezett volna Porosz-, Olasz- és Fran­cziaország, ezen százmillió lakossággal bíró há­rom állam között, mely nagy erővel szemben e hármas szövetség tudta és akarata ellen semmi se történhetett volna? És micsoda szövetségesünk van ezen általunk nélkülözött vagy visszautasí­tott frigy hiányában ? Mi szerepet játszunk most a keleten Oroszország és Törökország között, amelyek elsőbbike ellen, a másiknak pedig védel­mére harczolunk 1854—1856-ban? Mi kárpót­lásokkal kínálnak bennünket és milyen kárpót­lások engedhetők meg részünkre mindezen ál­dozatokért ? S forduljunk már most a belpolitika felé. Er­kölcsi tekintetben Francziaország a második csá­szárság alatt teljességgel semmit se nyert, azt az egyet kivéve, hogy a munkások strikjai bün­tetlen maradnak. A mi 1851. dec. 2-dika előtt szabadság volt, ezen nap után már csak eltüze­­tett; a mi e nap előtt jog volt, utána egy nap­pal felsőségi engedelemmé vált, s az enge­délyek, melyeknek semmi értelmük sincs, meg­­tagadtattak még olyankor is , midőn csupán irodalmi tárgyak feletti ártatlan értekezletek forogtak szóban.­­ Az összehasonlítás fok­mérője szerint szabadság tekintetében Fran­cziaország sokkal, de sokkal alantabb áll, mint Angolország, Belgium, Holland, Olaszország, Por­­tugállia és Svájc­. Francziaországnál e tekintet­ben csak Spanyolország áll Európában alantabb. Minélfogva gyümölcstelen maradt minden abbeli kutatásunk, hogy melyek azon tények, okmá­nyok és törvények, a­melyekre támaszkodva mondhatta volna jogosan az államminiszter úr, hogy „az ország fokozatosan és évről évre jobb­jobb sors felé halad ?“ — Már említettük tegnap, hogy a sajtó­ható­ság megkérése a többi lapokat, hogy Girardin czikkéből egy szót se közöljenek, s ezért néhány hü érzelmű lap nem is polemizálhatott, mert hát egyes helyeket idézni kellett volna. A „Constitu­tiones“ mart. 4-iki számában azonban Limay­­r­a­c igen ügyesen és egész páthoszszal kelt ki Girardin ellen a nélkül, hogy czikkét vagy bár nevét említené. Czikkének felirata ez: Les veritables ennemis de la li­bertás aztán többek közt igy szól: Egy fájdalmas és egyszersmind nagyszerű szemle áll előttünk, egyik részről egy nagy birodalom fejdelme, ki leghatályosabb elő­jogaitól fosztja meg magát, változhatlan komoly­sággal hajtván végre alaposan átgondolt refor­mokat, mindig előre haladván s a szabadság útját egyenlítvén ; másrészről a legerő­­szakosabb szenvedélyek jó tetteire hálátlanság­gal, elhatározásaira gunynyal, s nemes érzelmű kezdeményezéseire boszantó kihívásokkal felel­nek, s első csapásra szomoru végletekbe viszik a vitatkozást. A császár miniszterei, s állam és m­a­­gánytanácsosaitól körülvéve elmélkedik és ta­nácskozik a leghasznosabb lépésekről, a szabad­elvű intézményekről. S a bölcseségnek és lelki­ismeretességnek ezen elmélkedései a legmaga­sabb körökben, természetesen bizalmat és mély tiszteletet keltenek minden irányban? Nem, és ellenkezőleg szemeink előtt látjuk, hogy mily dühvel támadtatnak meg a legszentebb szán­dékok stb. Őrködjünk mindnyájan Francziaország sza­badsága felett, de ne kövessük ezen írókat, kik minden jó szándékot gyanúsítanak, minden jó gondolatot elfacsarnak, és mindent bemocskol­nak, a­mi nagy és nemes. S az ország is tudja meg, hogy a szabadságnak valódi ellenségei nem azok, kik a gyors refor­moktól kissé tartózkodnak, hanem azok, kik örökké elégedetlenek, s kiknek nagyravágyása minden előterjesztett reformot gúnynyal és mél­tatlansággal illet. — Limayrac úr czikkével szemben áll azon tüntetés, hogy az egyetemi ifjúság küldöttség által fejezte ki elismerését Girardin czikkéért. — Az államtanács e hé­­ kén gyűlt össze, hogy az egyesülési jogra vonatkozó törvényja­vaslatot készítsen. A törvényhozótest ülésezése csütörtökig van elhalasztva. — Serriére, a „Liberté“ nyomdásza is bevo­natott a sajtóperbe. Girardin, mint a „Journal des Deb.“ jelenti, már meg is jelent beírái előtt, az ügy vezetése G­o­u­e­t arra van bízva ki­vizsgáló bíró. Francziaország. G­i­r­a­r­d­i­n czikke, melyért sajtóperbe fog­ták, egész terjedelmében előttünk fekszik. Rou­­ch­er államminiszter azon szavai ellen van in­tézve, hogy : „mi az országot évről évre fokonként jobb állapot­ba vezettük. Francziaország — úgymond Girardin — ma nem erősebb, mint azon napon, mely megelőzte az államcsínyt, mely által Fran­cziaország szabadságát veszté. Mi csak annyit jegyzünk meg, hogy Girardin méltán e, vagy méltatlanul, most már másodízben lett a sajtószabadság és írói szabadság confes­sora. És hogy a politikában mindig erős érzék­kel birt, ő volt az elsők egyike, ki a Hl. Napó­ Bécsi börze már ez. 5-én. Vasutak köztek c. ülése. Gőzhajózás. A Dunán. Pestről fölfelé­­Pestről Váczra és Esztergom­ba : 1 órakor délután. Váczról Esztergomba : 3 őrs felé délután. Esztergomból Váczra és Pest­re : 6 01 órakor reggel. Váczról P­estre: 8 óra felé regg. Pestről Győrbe : minden páros számu napon 7 órakor reggel. Győrből Pestre : minden párat­lan számú napon 7 órak. regg Pestről lefelé. USVUJ Via •­litjuvn­­ SZiOlUCtU szombaton 7 órakor reggel. Pestről Orsovára és a fium..,­jedelemségekbe : szerdán 7 ó reggelt it­onyból Orsovára: péntekéi reggel.­rsováról Galatzra : vasáron, délben. Galatzról Orsovára : kedden reggel. Orsováról Zimony és Pestre szombaton reggel. Zmonyból Eszék, Mohácsé, Pestre: vasárnap, kedden, csü­törtökön 10 órakor délelőtt. Mohácsról Pestre , hétfőn, szer­dán, pénteken 3 ór. délut. A magyar érlekparmrok árfolyama.­ Pesten 1867. martius 6-án. Államadóssag. 57,-es nemzeti kölcsön 100 frtos 57,,-es metalliques 4'/, "/Ve» „ 1 »39-dik évi teljes 1»39-dik „ ötödrész 1854-dik „ teljes 1860-dik „ teljes 1860-dik „ ötödrész 100 100 100 100 100 100 100 Záloglevelek Nemzeti bank 10 éves 6“/« , „ kisors. ezüst. 5 „ , „ „ osztr. é. 5 „ Gall. hit. int. osztr. ért. 4 „ Magyar Földhitelintézet 57, „ „ 10 év. jöv.­jegy 6 „ Földtehermentesitési kötelez­vények. 5“/,-es magyarországi 100 frtos erdélyi 100 horvát 100 Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Triesti Budai Eszterházy herczeg Salm Pálffy Clary St. Genois VVindischgrätz Waldstein Keglevich^^^^^^^^ 71 90 61 70 54 — 148 — 146 59 78 5 89 30 92 75 105­­ 96 75 92 — 75 25 88 75 100 frtos 100 , 100 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 45 , 20 , 20 , 10 , Adott ár Tar­tott ár 73 25 69 75 75 -132 25 89 — 115 — 26 50 85 - 30 50 26 26 — 24 18 — 21 50 14 — Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 600 frtos Lomb.-velenczei­­ Uunagőzhajózási 148 10 Osztrák Lloyd . 147 50­0 . . , Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-ausztr. esc.-bank Éjszaki vasút Állam „ Déli 72 — 61 80 54 50 79 — 89 50 93 25 500 200 frtos 500 „ 97 — 75 •6 ‘“iTiszai 89 25Dunagőzhajózás Lloyd Pesti lánczhíd 73 75 70 25 75 50 132 75 Váltók (devisek) három hónapra. Augsburg 106 db német frt 4 /„ 17, 6 Lf„ . 1 AO fr» BV. _ 27 60 95 31 50 27 27 25 19 22 50 14 25 100> 200 200 200 200 500 500 500 752 189 70 617 — 619 - Frankfus 1100 frt Hamburg 100 bankmark London 10 fnt sterling Páris 100 frank Pénznemek. Császári arany Reczés Korona...................... Napoleond’or . . Orosz imperialok Porosz pénztár-utalvány Ezüst............................ 87, „ 37, „ 3. Tar­tott : r 125 25 116 89 754 189 90 1665 211 60 211 50 147 25 147 25 491 195 370 197 107 10 95 30 127 90 50 85 6 03 6 03 10 23 10 45 1667 211 80 212 147 75 147 75 493 200 380 A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. Bécs . . Ind. 8 ó. — p. este. 7 ó. 45 Érsekújvár „ 1 ó. 28 p. délu. 2 ó. 21 Pest . . „ 6 ó. 31 p. regg. 5 ó. 19 Czegléd „ 9 ó. 49 p. regg. 8 ó. 4 Szeged. „ 12 ó. 12 p. éjjel. 2 ó. 65 Temesvár . Érk. 4 ó. 55 p. regg. 7 ó. 47 Temesvár—Bécs. Temesvár Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. o 4 ó. 25 Szeged „ 2 ó. 26 p. reggel 2 ó. 53 Czegléd . „ 5 ó. 46 p. este. 5 ó. 55 Pest . . 8 ó. 40 p. este. 8 ó. 56 Bécs . . Érk. 6 ó. — p. regg. 6 ó. 36 107 20 107 30 95 50 128 25 51 — 6 04 6 04 10 24 11 50 1 89 1 89'/, 126 —i1?6 25 regg­regg este. este. délu. este­ regg­délu. regg' regg' este. A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolc*­ Kassa Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolcz Kassa . Kassa Kassa . Miskolcz Tokaj . Debreczen P.-Ladány Szolnok Czegléd Szolnok Csaba Arad . Ind.­­ n­erk. 9 ó. 49 p 10 ó. 57 p. 1 ó. 33 p. 3 ó. 6 p. 5 ó. 31 p. 7 ó. 24 p. P­ ó. 21 p. regg. regg. délu. délu. délu. este. este. Miskolcz—Debreczen—Czegléd Ind. 5 ó. 12 p. „ 7 ó. 56 p. „ 9 ó. 37 p. „ 12 ó. 19 p „ 1 ó. 57 p. „ 4 ó. 43 p. __ Czegléd—Arad. Ind. 9 ó. 34 p. regg. „ 10 ó. 42 p. regg. „ 2 ó. 43 p. délu. regg­regg. regg. délu. délu. délu. délu. Arad—Czegléd. Arad Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . . _ „ 12 ó. 7 p. déle. Czegléd . Érk. 5 ó. 31 p. délu. Pülspök-Ladány—Nagyvárad, P.-Ladány . Ind. 2 ó. 5 p. délu. Nagyvárad . Érk. 4 ó. 31 p. délu. Nagyvárad—Püspök Ladány Nagyvárad . Ind. 1­2 ó. 27 p. déle. P.-Ladány Érk. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. Buda-Bécs ind. 6 ó. 35 p. regg. és 9 ó. 16 Bécs-Buda ind. 7 ó. 45 p. regg és 5 ó. 20 Buda- Fehérvár. Buda . Ind. 6 ó. 35 p. regg. 6 ó. 30 Sz.-Fehérvár . 8 ó. 50 p. r. érk. 9 ó. Fehérvár-Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 55 p. délu. 6 ó. — Buda Érk. 7 ó. 58 p. este. 6 ó. 3 Fehérvár—Kanizsa. Fehérvár . Ind. 8 ó. 50 p. regg. 9 ó. p. este. N.-Kanizsa . Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár. N.-Kanizsa . Ind. 1 ó. 22 p. délu. 9 ó. - Fehérvár Érk. 5 ó. 46 p. délu. 6 ó. — Fehérvár—Bécs. Fehérvár Ind. 11 ó. 5 p. regg. Uj-Szőny . 1­­­1 ó. 30 p. délu. Bécs . Érk. 8 ó. 17 p. este Bécs—Fehérvár. Bécs Ind. 7 ó. 45 p. regg Szőny . n 2 ó. 10 p. délu. Fehérvár . Érk. 5 ó. 55 p. este. GYORSVONATOK Pestről Bécsbe ind. hétfőn, pént. 7 ó. 34 p. reggel. Bécsből Pestre kedden ég szomb. 2 ó. 30 p. délut. p. este p. este p. este. p. este. P. reg& p. dele. p. este. P­­regg. Árfolyam. A. Bank- és iparpapirok | Áru és részvények. Pénz Pesti kereskedelmi bank .825-80—­ Pesti iparbank . 220-224 — Pesti takarékpénztár 1230-1250-Budai takarékpénztár . 465 —470 — Ó-budai takarékpénztár 70— 77 — Pesti hengermalom-társ. 1160-1190-‘Pannónia* gőzmalom társ— (1)1780-Első budapesti gőzmalom 685 -710-Budai gyár-telep . . 5321—534-Pesti ker. testület-épület 390­—­­ Buda­pesti lánczhid 3821-385-Buda­pesti alagút . . . 661-69-Első magyar ált. bizt. társ 640 -614 -­Pannónia* viszont-bizt.-t 2081-210 — Pesti biztositó-intézet . •—­265-Pest-losonczi vasút 80— 85­5 Pesti közúti vasút ■ 298 299 — B. Záloglevelek.1 571% Magyar Földhitel­­intézeti záloglevelek . 8875 90-6% Magyar Földhitel­inté­zeti jövedékjegyek . ..——­­ Esti posta Pest, mart. 6. — Az „Independance“ belgrádi levelezője tu­dósit, hogy a porta megígérte ugyan Belgrád vára kiürítését, de oly lealázó feltételek alatt, hogy azok el nem fogadhatók. Szerbia adjon na­gyobb adót a souverain udvarnak , bocsássa el a nemzeti katonaságot, szállítsa le a rendes kato­naság létszámát, ígérje meg, hogy a békét sohasem fogja megzavarni, s még több olyan feltételeket, melyek mind a nemzeti fejlődés gátlására czé­­loznak, stb. Biztosan írhatom, hogy a kormány ezt semmi esetre sem fogadja el, s új jegyzéket fog írni, melyben a vár feltétlen egyszerű kiürítését fogja követelni. Azonkívül egy had­csapat mozgósitta­­tik Bosnia határai felé s készületek létetnek Bel­grád bekövetkezhető ostromára. Szóval kilátás van arra, hogy a háború junius körül ki fog ütni s akkor bizonyosan nem csak az erőségek kiürí­tésére, hanem Bosnia, Herzegovina visszafogla­lására is ki fog terjedni. — Miklós nagyherczeg, az orosz czár öcscse, poharát köszönte Szebasztopolban a jelenleg Törökország ellen harczoló önkéntesekre. E po­hárköszöntés is azon jelek közé tartozik, melye­ket sokan magyaráznak arra, hogy Oroszország siettetni akarja a keleti kérdés színrehozatalát és megoldását. Ily jeleknek tartják a sok izga­tást, a­melynek nyomait a törökföldi keleti val­­lásúak közt mindenfelé látni lehet. A harcz még eddig csak Kandiára szorítkozik, de va­lószínű, hogy tavasz kezdetével nagyobb mérté­ket fog ölteni. Ide mutatnak azon ide vonatkozó sűrű jegy­zékváltások, a különböző nyugati tartományok közt ; ide az is, hogy az osztrák külügyi­minisz­ter báró Beust gondosan részt vesz az eszmecse­rében, s különös figyelmére méltatta a szerb és török kormány egymáshoz küldött üzeneteit. — Legutóbbi hírek szerint az orosz, an­gol és franczia kormányok egyértelmű nyi­latkozatokat tettek a keleti kérdésre vonatko­zólag. —• Újabb tudósítások a Girardin személyéről, a kormány — Írják Párisból e hó másodikáról — nagy gondot vett magára ezen ügygyel, mely­­lyel pedig mit sem nyerhet, csak veszíthet, még akkor is, ha győzni fog. Girardin az az ember, a­ki 9 millió választót csalogat egybe azzal a szép nótával: „Si vous voulez un bon — prenez Na­poleon!“ Ő azon ember,kit a kormány meg szo­kott hívni az őszi kedélyeskedésekre Compieg­­hebe; ki be van avatva az udvari segélyforrások titkainak mélyébe és miniszteri viszonyokba — félig kalandor, szellemdus egyén és a mily be­­csülhetlen ha híve, és oly félelmes, ha ellenese a kormánynak. Ő hivatik most a sorompók elé, hogy tegyen vallomást: mit tart a mostani kor­mányrendszerről. Ő —"a­mily hiú és igazi poli­tikus színész — nem fog váratni magára, hanem önmaga fogja védni saját ügyeit és ezt könnyen teheti — ha akarja — mert nagy bévségében van a védelmi eszközöknek. — Londonban a conservativ Carlton-club he­lyiségén febr. 28-kan 120 a kormánynyal semmi­nemű hivatalos viszonyban nem álló alsóházi tag gyűlt össze. A gyűlés egyhangúlag oda nyilat­kozott, hogy lord Derby a reform kérdés körüli engedményeiben a lehető maximumig menjen, sőt, ha a szükség úgy hozná magával, saját fele­lőségére még Gladstone úr tavalyi reformbilijé­­nél is szabadelvűbb törvényjavaslatot terjeszszen elő, de semmi esetre ne adjon a szabadelvűek­nek alkalmat arra, hogy a bilit a bizottmányi tárgyalás alkalmával bővíthessék. Formaszerű határozatok nem hozattak, csak annyit hatá­roztak, hogy lord Derbynek tudomására fogják adni a gyűlés hangulatát.­­ Az éjszaknémet birodalmi gyűlés második osztálya azt határozta, hogy nem tesz kifogást Oheimb választása ellen, de tudatni fogja a lip­­­pei kormánynyal az ezen választásnál előfordult szabály­ellenes körülményeket. — Dublinban egy fiatal­ember fogatott el, ki az által tette magát gyanússá, hogy jegyet vál­tott egy gőzhajóra Amerikába. A rendőrség csakhamar rájött, hogy az utas O’Connor féni tábornok táborkarához tartozik. — Johnson elnöknek szörnyen meggyűlt a buja követségi kinevezéseivel, melyeknek visz­­szavetéséből a senatus, úgy látszik, valóságos rendszert csinált. Az elnök Motley úr helyett Cowan senatort nevezte ki Bécsbe követnek, de a senatus e kinevezéstől a megerősítést meg­tagadta. Hasonló sors érte Ewing tábornokot, ki Hágába volt kinevezve. Azt mondják, Sand­­ford a brüsseli udvarnál meg fog ugyan erősít­­tetni , de Dix tábornok követségének Parisban kevés kilátása van a senatus jóváhagyására, pe­dig a tábornok már be is van mutatva Napoleon császárn­ak, és hivatalos viszonyba is lépett a fran­­czia külügygyel M’ Ginnis ur, kit az elnök a svéd udvarhoz nevezett ki, szintén visszautasíttatott, s az elnök most Joe Bartlett tábornokot ajánlja ezen állomásra. Természetesen, Johnson úr kö­vetségi jelöltjei mind megannyi telivér demokra­­ták, kik nem képviselhetik az amerikai congres­­sus politikáját. És igy most Johnson úr és a con­­gressus közt (melyet, mellesleg mondva, az el­nök nagyon megboszantott ügyetlen vétóival) az az ismeretes játék foly: „Ha te vered az én zsidómat, én is verem a te zsidódat.“ - - -----------­Nemzeti •­­uhás Mart. 6 skára van kitűzve : „ILKA és a huszár-toborzó.“ Eredeti opera 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 6 ról : 5% metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet .... Londoni váltók Ezüst ........................... Arany .... 61.60. 71.90., 750.­. 190 30. 127.75. 125.75. 6.02. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Martius 6-án. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmondi Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint Les- S alant­­i­g­m­airas ár o. é. Búza, bánsági . 86-87 6 306 6d „ bánsági . 88—89 6 756 90 „ tiszai uj . . . 86—87 6 306 65 „ tiszai uj . 88—89 6 806 95 r tehén ári uj . 85—86 —-— " •. • 87-88— — „ pesti­­ idők uj 85-86 87 88 6 10 6 70 6 35 ti 85 Kétszeres .... 80-81 4 604 8') Rozs uj • ■ . 77—78 4 454 60 Árpa, serfőzésre 69-70 3 603 70 „ táplálék . 66—68 3 153 30 Zab. uj 44-46 1 831 87 Kukoricza, bánsági u . - -3 603 00 „ bánsági uj . 3 603 56 Bab, uj— 5 756 — Köles........................— 3 453 66 Káposztás repeze 6­­6 25 Repcze, bánsági 5 756 — Dunavizállás 8' 6"I Időjárás derült N Y I LT-T E R. Az olcsó kávéraktár. Bécsben Wollzeile Nr. 9. számos lát­hatónak ör­vend, és érdekében áll minden vidéki lakosnak abban élénken részesülni. Bizonyos Balogh Julián, fiamul adva ki magát, Ba­ranya s a szomszéd me­gyékben, számos barátom s is­merőseimtől mindenféle hazug és koholt ürügy alatt, nevemre pénzt kölcsönöz és vesz fel, nyugtat, s családi czimeremre, 8 megyebeli számos képviselteimtől né­hány jelentéktelen és képviselteimet érdeklő ügyiratra is szert tevén, pecsétemmel s ezen ügyiratok felmutatá­sával visszaélést gyakorol, s nekem tetemes kárt okoz. Miután volt ugyan Julián fiam, de most már nincsen, s ezen fentjelölt csavargó nem­ tartozik gyermekeim közé: figyelmeztetek mindenkit, hogy ezen csavar­gónak nevemre netáni névbecsülé­sből sem kölcsönt, sem pénzt, de semmit se adjon. Mohács, febr. 28. 1867. Balogh Károly, ügyvéd. Beküldetett. Igazítás. Az a Pollák ur, a ki az „Austro-Trans­­atlanti gyószerkiviteli társulat k­i­alakítására enge­délyt nyert, nem a gyufagyáros Pollák, hanem a 4 év óta Matzlern­dorf-ba települt eczet- és rosoglio-gyáros. Ilála nyilvánítás. Hosszabb idő óta a jobb vállamban fájdalmas csu­­zot- bántalmakban szenvedtem, melyek az angol pat­­csutos vászon használata után szűntek és végleg el­maradtak, ezért legforróbb hálámat nyilvánítom ezen kitűnő gyógyszer terjesztőjének, Török József gyógy­­szerész úrnak Pesten, minthogy én oly gyors és kön­y­­nyen alkalmazható módon végtelen fájdalmaimtól megszabadultam« Buda, február hó 14. 1867. Winkler Terézia, cs. k. posta-conductor n­eje.

Next