Pesti Napló, 1867. március (18. évfolyam, 5059–5083. szám)
1867-03-07 / 5063. szám
Brassóban, Günther Ede vásáros Brassóban, Alexi János nagykereskedő Brassóban. Csanádmegye: Breuer Gusztáv mérnök Makóban. C s i k 8 z ó k : Száva Gerő Gyergyó-Sz.Miklóson, Bocskor Mihály ügyvéd Csik Szereden. Csongrádmegye: Zsótér Andor iparos Szegeden. Kovács József birtokos Holdmező- Vásárhelyen. Blaskovich Gyula birtokos P.-Kisszálláson. Bakay Nándor kötél gyártó Szegeden. Dobokamegye: Korbuly Simon Szamos Újváron. Esztergom megye: Schwanz József iparos Esztergomban. Szerencsés Károly kereskedő Esztergomban. Fehérmegye: Gebhard váltóüzlet birtokosa Sz.-Fehérváron. Kenessey Kálmán birtokos Nyéken. Pete Dániel kereskedő Sz. Fehérváron. Fogaras vidéke: Fülep Elek Fogarason. F m e 111 e S y e : Frankovits Lajos kereskedő Fiuméban. Radics Ákos mérnök Fiuméban. Gömör megye: Volny József vasgyári főigazgató Rima Brezón, Szontagh Pál Csetneken, Schlosser Károly Rosnyón, Dobay Vilmos bányaigazgató Dobsinán, Latinák Rudolf vasgyár tulajdonos Ploszkón, Serényi László gróf Putnokon. Győrmegye: Jersfy Antal kereskedő Győrött, Szabó Kálmán Győrött. Hajdu-kerület: Lengyel Imre törvényszéki elnök Böszörményen. Kiss Dániel Szoboszlón. Háromszék: Zachariás Kristóf kereskedő Kézdi-Vásárhelyen. Heves Szolnok megye: Kovách László (visontai) képviselő P.Györkön. Sir Antal kereskedő Egerben. Mansbart Ignácz kereskedő és kaszinó elnöke Szolnokon .Berecz Ferencz Gyöngyösön. Hontmegye: Prugberger József képviselő és bányatulajdonos Selmeczen. Geitner Tivadar kereskedő Selmeczen. Mikulássy Gyula kereskedő Ipolyságban. Hunyadmegye: Velicska Lajos Déván. Bartal János bányahivatalnok Vajda-Hunyadon. Rajnis Ágoston bányanagy Nagy-Ágon. Madersbach Hátszegen. Jász-Kun-Kerület: Tóth János mérnök és gőzmalomtulajdonos Halas. Papp Mór ügyvéd Karczag. Beleznay Ignácz ügyvéd Jászberény. Horváth László birtokos Kun-Szt.-Miklós. Komáron megye: Amtmann Jenő takarékpénztári elnök Komárom. Kolozs megye: Tauffer Ferencz kereskedő Kolozsvárt. Ákoncz János kereskedő Kolozsvárt. Vágner gyógyszerész Teke. Közép Szolnok, Kraszna, Kővár v., Zaránd m.: Lugossy Károly ügyvéd Zilah. Krassó megye: Czibelius Frigyes bányafelügyelő a franczia államvasut-társaságnál Oraviczán. Müller Károly főkezelő ugyanott Resiczán. Kőhalom szék: Kősmért György Kőhalom. Küküllőmegye: Kinisi István gyógyszerész Dicső Szent Márton, Csíki István képviselő Erzsébet város. Liptó megye: Oberschall Adolf ügyvéd Rózsahegy. Mikó Péter fakereskedő Liptó-Szt.Miklós. Mármarosmegye: Várady Gábor képviselő. Szöllösy Balázs M.-Sziget: Hyeromini Károly megyei mérnök M.-Sziget. Marosszék: Petri Ádám Maros-Vásárhely. Mosonymegye: Bischof Károly kereskedő Mosony. Dr. Cselley János ügyvéd Magyaróvár. Medgyes szék: Heidendorf Károly Medgyes. Nagy-Sink szék: Babhesz Frigyes Nagy- Sink. Naszód vidéke: Mihálovits bányatiszt Naszód. Naprád megye: Kuhinka Ferencz vasgyár birtokos Czinabánya. Jeszenszky Dániel ügyvéd Balassa-Gyarmat. Czebrián László grófLosoncz. Nyitramegye: Nagy József megyei főorvos Nyitra. Degradi Ferencz gyógyszerész Tapolcsány. Colegner gyógyszerész Érsekújvár. Mittak Lajos birtokos Szakolcza. Pest megye: Csörgey Imre kalapos iparegylet jegyzője Kecskemét. Ábrahámffy János ügyvéd Kalocsa. Gubody Sándor orsz. képviselő Nagy - Körös. Tury János ügyvéd Czegléd. Drágffy Sándor takaréktári elnök Vácz. Pozsony megye. Edl Tivadar takaréktári igazgató Pozsony. Pantocsek Rezső gyógyszerész Pozsony. Smekál nagykereskedő Nagy- Szombat. Prileszky Tádé birtokos Pozsony. Wigand Károly könyvkereskedő Pozsony. Sárosmegye : Kirchmayer Gergely bérlő Palocsán. Czizer orvos Bártfán. Kosch Frigyes kereskedő Eperjesen. (Folyt, következik.) A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, mart. 6. Hess tábornagy ma a haldoklók szentségével elláttatott. Triest, mart. 6. Egy császári elhatározás helybenhagyván az ázsiai expeditió újólag leendő eszközlését, azt ez évi késő őszre rendeli el. Bukarest, mart. 6. A kamara a ma tartott ülésben elfogadta Gradistiano indítványát, mely a miniszteriumra bizalmatlanságot kíván szavaztatni. Ennek következtében a minisztérium azonnal beadta lemondását, ezt azonban a fejedelem még nem fogadta el. Berlin, mait.6. Cornelius Péter ma meghalt. — Az éjszak-német parlament ma elfogadta a porosz képviselőház ügyrendjét. — A berlini „Bank Zig“ írja : Midőn az Éjszak-Schleswigre vonatkozó szavazási kérdésben a kezdeményezés harmadik oldalról megtértett, — Dánia oda nyilatkozott, miszerint okai vannak a kérdés kielégítő megoldását remélni, és azt óhajtja, hogy a kérdés ezen megpendítésének ne adassék hely. KÜLFÖLD. Angolország. Febr. 28 án a felsőházban kérvényekkel foglalkoztak. Az alsóházban több csak helybeli érdekű tárgy után Adderley úr, a gyarmatok al államtitkára indítványba hozza az éjszakamerikai brit gyarmatok szövetséggé alakulására vonatkozó és a felsőház által már elfogadott törvényjavaslat második olvasását. E törvényjavaslat főbb pontjai ezek : A szövetség Canada nevet fog viselni, s Ontario, Quebec, New Brunswick és Nova Scotia tartományokból állani. A közös parliament áll egy senatusból, melynek 72 tagját a főkormányzó élet hosszára nevezi ki (ezek tehát nem esnek választás alá), kikhez a királyné még hatot nevezhet ki, — és egy 181 a nép által választott tagból álló alsóházból. E felett a négy tartomány mindegyikének lesz külön helybeli törvényhozása és egy alkotmányozója, kit a főkormányzó nevez ki. A gyarmatközi vasút kiépitésére a brit parliament kölcsönt fog biztosítani, miután e vasút nélkül a szövetség lehetetlen volna. — Cardwell úr, volt gyarmati államtitkár az utolsó minisztériumban melegen pártolja az indítványt, s azt hiszi, Prince Edward’s Island és Newfoundland egykoron keserűen meg fogják bánni, hogy nem csatlakoztak a szövetséghez. —Aytoun sajnálja e törvényjavaslat siettetését, s azt hiszi, a gyarmatközi vasút mind katonai mind kereskedelmi tekintetben silány vállalat lesz. — Bright úr azt mondja, hogy míg a kormány e törvényjavaslattal annyira siet, Londonban egy ellenséges kérvény hever készen, aláírva Nova Scotiának 81,000 teljes korú lakosa által. Avagy Anglia mindörökké a tengeren át küldje-e saját adóit a gyarmatok kormányköltségeinek fedezésére? Mindörökké 12—14,000 katonát tartson-e a canadai várakban, noha ezen erő egy amerikai betörés ellen tehetetlen volna ? Egyébiránt az amerikai népnek legkisebb kedve sincs Canadát erővel elfoglalni. Aztán vannak némely emberek, kik azt hiszik, hogy a canadaiak lojalitásának ára van. Szónok legczélszerűbbnek tartaná, ha a választás a gyarmatokra bízatnék, teljesen függetlenek akarnak e lenni, vagy az Egyesült Államokhoz csatlakozni, vagy egymás közt szövetséggé alakulni. — Sir J. Pakington védi a canadaiak lojalitását. Ami Nova Scotiát illeti, ennek törvényhozása a szövetség mellett nyilatkozott. — Watkin úr óvakodásra inti a házat Bright úr eszméitől. Az éjszakamerikai brit tartományok függetlensége már anyagi tekintetben is káros volna Angliára nézve. Aztán a lakosoknak egy százaléka sem szavazna elszakadásra a brit koronától. Többen szólnak még idestova, mire a második olvasás megengedtetik. lonna leendő elnök mellett nyilatkozott. Czikkének főbb vonásait ide mellékelve adjuk : nA második császárság alatt Francziaország 738.000 lakost magában foglaló három megyével nagyobbodott. Ámde mily áron? Először 500 millió kölcsön árán, amely 60*/s árfolyamon köttetett; továbbá mindazon kiontott franczia vér árán, a mely Olaszországnak Ausztria elleni védelmében ontatott. Azután meg Olasz- és Németország egygyé tömörülésök árán, végre pedig annak árán, a mibe kerülni fog hadseregünk új szervezete, amely minden fegyverfogható férfit, tehát évenkint legalább 160,100 embert hadiszolgálatra kényszerítend, holott 1852 óta csak 80 ezer embert kellett évenkint kiállítanunk. Mi jobb sorsot, s a világban milyen nagyobb befolyást köszön Francziaország a mexicói expeditionak, a mely 1862 óta oly sok erős, izmos, az ekétől, a műhelyektől elvont fiába került, és oly sok nélkülözhetlen s saját rendeltetésétől elragadott pénzébe? Mi nyomatékkal, birtak 1863 ban Drouin de Luys megszámlálhatlan sürgönyei Gortsakow hg. mérlegében ? Megóvattak-e általuk, avagy csak egyetlen egy bántalmazástól is a szerencsétlen s annyira félrevezetett lengyelek ? Mi hasznunk van azon győzelmeinkből, melyeket az angolok és piemontiak szövetségében vívtunk ki az oroszok felett ? Mi hasznát látjuk az olaszokkal közösen Ausztria felett nyert győzelmeinknek, mi hasznát látjuk a sadovai csatának, melyet vívni és megnyerni engedünk a poroszoknak, kik a mi beleegyezésünkkel szövetkeztek az olaszokkal? Láttuk e legalább azt a hasznát, hogy felbonthatatlan szövetség keletkezett volna Porosz-, Olasz- és Francziaország, ezen százmillió lakossággal bíró három állam között, mely nagy erővel szemben e hármas szövetség tudta és akarata ellen semmi se történhetett volna? És micsoda szövetségesünk van ezen általunk nélkülözött vagy visszautasított frigy hiányában ? Mi szerepet játszunk most a keleten Oroszország és Törökország között, amelyek elsőbbike ellen, a másiknak pedig védelmére harczolunk 1854—1856-ban? Mi kárpótlásokkal kínálnak bennünket és milyen kárpótlások engedhetők meg részünkre mindezen áldozatokért ? S forduljunk már most a belpolitika felé. Erkölcsi tekintetben Francziaország a második császárság alatt teljességgel semmit se nyert, azt az egyet kivéve, hogy a munkások strikjai büntetlen maradnak. A mi 1851. dec. 2-dika előtt szabadság volt, ezen nap után már csak eltüzetett; a mi e nap előtt jog volt, utána egy nappal felsőségi engedelemmé vált, s az engedélyek, melyeknek semmi értelmük sincs, megtagadtattak még olyankor is , midőn csupán irodalmi tárgyak feletti ártatlan értekezletek forogtak szóban. Az összehasonlítás fokmérője szerint szabadság tekintetében Francziaország sokkal, de sokkal alantabb áll, mint Angolország, Belgium, Holland, Olaszország, Portugállia és Svájc. Francziaországnál e tekintetben csak Spanyolország áll Európában alantabb. Minélfogva gyümölcstelen maradt minden abbeli kutatásunk, hogy melyek azon tények, okmányok és törvények, amelyekre támaszkodva mondhatta volna jogosan az államminiszter úr, hogy „az ország fokozatosan és évről évre jobbjobb sors felé halad ?“ — Már említettük tegnap, hogy a sajtóhatóság megkérése a többi lapokat, hogy Girardin czikkéből egy szót se közöljenek, s ezért néhány hü érzelmű lap nem is polemizálhatott, mert hát egyes helyeket idézni kellett volna. A „Constitutiones“ mart. 4-iki számában azonban Limayrac igen ügyesen és egész páthoszszal kelt ki Girardin ellen a nélkül, hogy czikkét vagy bár nevét említené. Czikkének felirata ez: Les veritables ennemis de la libertás aztán többek közt igy szól: Egy fájdalmas és egyszersmind nagyszerű szemle áll előttünk, egyik részről egy nagy birodalom fejdelme, ki leghatályosabb előjogaitól fosztja meg magát, változhatlan komolysággal hajtván végre alaposan átgondolt reformokat, mindig előre haladván s a szabadság útját egyenlítvén ; másrészről a legerőszakosabb szenvedélyek jó tetteire hálátlansággal, elhatározásaira gunynyal, s nemes érzelmű kezdeményezéseire boszantó kihívásokkal felelnek, s első csapásra szomoru végletekbe viszik a vitatkozást. A császár miniszterei, s állam és magánytanácsosaitól körülvéve elmélkedik és tanácskozik a leghasznosabb lépésekről, a szabadelvű intézményekről. S a bölcseségnek és lelkiismeretességnek ezen elmélkedései a legmagasabb körökben, természetesen bizalmat és mély tiszteletet keltenek minden irányban? Nem, és ellenkezőleg szemeink előtt látjuk, hogy mily dühvel támadtatnak meg a legszentebb szándékok stb. Őrködjünk mindnyájan Francziaország szabadsága felett, de ne kövessük ezen írókat, kik minden jó szándékot gyanúsítanak, minden jó gondolatot elfacsarnak, és mindent bemocskolnak, ami nagy és nemes. S az ország is tudja meg, hogy a szabadságnak valódi ellenségei nem azok, kik a gyors reformoktól kissé tartózkodnak, hanem azok, kik örökké elégedetlenek, s kiknek nagyravágyása minden előterjesztett reformot gúnynyal és méltatlansággal illet. — Limayrac úr czikkével szemben áll azon tüntetés, hogy az egyetemi ifjúság küldöttség által fejezte ki elismerését Girardin czikkéért. — Az államtanács e hé kén gyűlt össze, hogy az egyesülési jogra vonatkozó törvényjavaslatot készítsen. A törvényhozótest ülésezése csütörtökig van elhalasztva. — Serriére, a „Liberté“ nyomdásza is bevonatott a sajtóperbe. Girardin, mint a „Journal des Deb.“ jelenti, már meg is jelent beírái előtt, az ügy vezetése Gouet arra van bízva kivizsgáló bíró. Francziaország. Girardin czikke, melyért sajtóperbe fogták, egész terjedelmében előttünk fekszik. Roucher államminiszter azon szavai ellen van intézve, hogy : „mi az országot évről évre fokonként jobb állapotba vezettük. Francziaország — úgymond Girardin — ma nem erősebb, mint azon napon, mely megelőzte az államcsínyt, mely által Francziaország szabadságát veszté. Mi csak annyit jegyzünk meg, hogy Girardin méltán e, vagy méltatlanul, most már másodízben lett a sajtószabadság és írói szabadság confessora. És hogy a politikában mindig erős érzékkel birt, ő volt az elsők egyike, ki a Hl. Napó Bécsi börze már ez. 5-én. Vasutak köztek c. ülése. Gőzhajózás. A Dunán. Pestről fölfeléPestről Váczra és Esztergomba : 1 órakor délután. Váczról Esztergomba : 3 őrs felé délután. Esztergomból Váczra és Pestre : 6 01 órakor reggel. Váczról Pestre: 8 óra felé regg. Pestről Győrbe : minden páros számu napon 7 órakor reggel. Győrből Pestre : minden páratlan számú napon 7 órak. regg Pestről lefelé. USVUJ Via •litjuvn SZiOlUCtU szombaton 7 órakor reggel. Pestről Orsovára és a fium..,jedelemségekbe : szerdán 7 ó reggelt itonyból Orsovára: péntekéi reggel.rsováról Galatzra : vasáron, délben. Galatzról Orsovára : kedden reggel. Orsováról Zimony és Pestre szombaton reggel. Zmonyból Eszék, Mohácsé, Pestre: vasárnap, kedden, csütörtökön 10 órakor délelőtt. Mohácsról Pestre , hétfőn, szerdán, pénteken 3 ór. délut. A magyar érlekparmrok árfolyama. Pesten 1867. martius 6-án. Államadóssag. 57,-es nemzeti kölcsön 100 frtos 57,,-es metalliques 4'/, "/Ve» „ 1 »39-dik évi teljes 1»39-dik „ ötödrész 1854-dik „ teljes 1860-dik „ teljes 1860-dik „ ötödrész 100 100 100 100 100 100 100 Záloglevelek Nemzeti bank 10 éves 6“/« , „ kisors. ezüst. 5 „ , „ „ osztr. é. 5 „ Gall. hit. int. osztr. ért. 4 „ Magyar Földhitelintézet 57, „ „ 10 év. jöv.jegy 6 „ Földtehermentesitési kötelezvények. 5“/,-es magyarországi 100 frtos erdélyi 100 horvát 100 Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Triesti Budai Eszterházy herczeg Salm Pálffy Clary St. Genois VVindischgrätz Waldstein Keglevich^^^^^^^^ 71 90 61 70 54 — 148 — 146 59 78 5 89 30 92 75 105 96 75 92 — 75 25 88 75 100 frtos 100 , 100 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 45 , 20 , 20 , 10 , Adott ár Tartott ár 73 25 69 75 75 -132 25 89 — 115 — 26 50 85 - 30 50 26 26 — 24 18 — 21 50 14 — Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 600 frtos Lomb.-velenczei Uunagőzhajózási 148 10 Osztrák Lloyd . 147 500 . . , Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-ausztr. esc.-bank Éjszaki vasút Állam „ Déli 72 — 61 80 54 50 79 — 89 50 93 25 500 200 frtos 500 „ 97 — 75 •6 ‘“iTiszai 89 25Dunagőzhajózás Lloyd Pesti lánczhíd 73 75 70 25 75 50 132 75 Váltók (devisek) három hónapra. Augsburg 106 db német frt 4 /„ 17, 6 Lf„ . 1 AO fr» BV. _ 27 60 95 31 50 27 27 25 19 22 50 14 25 100> 200 200 200 200 500 500 500 752 189 70 617 — 619 - Frankfus 1100 frt Hamburg 100 bankmark London 10 fnt sterling Páris 100 frank Pénznemek. Császári arany Reczés Korona...................... Napoleond’or . . Orosz imperialok Porosz pénztár-utalvány Ezüst............................ 87, „ 37, „ 3. Tartott : r 125 25 116 89 754 189 90 1665 211 60 211 50 147 25 147 25 491 195 370 197 107 10 95 30 127 90 50 85 6 03 6 03 10 23 10 45 1667 211 80 212 147 75 147 75 493 200 380 A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. Bécs . . Ind. 8 ó. — p. este. 7 ó. 45 Érsekújvár „ 1 ó. 28 p. délu. 2 ó. 21 Pest . . „ 6 ó. 31 p. regg. 5 ó. 19 Czegléd „ 9 ó. 49 p. regg. 8 ó. 4 Szeged. „ 12 ó. 12 p. éjjel. 2 ó. 65 Temesvár . Érk. 4 ó. 55 p. regg. 7 ó. 47 Temesvár—Bécs. Temesvár Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. o 4 ó. 25 Szeged „ 2 ó. 26 p. reggel 2 ó. 53 Czegléd . „ 5 ó. 46 p. este. 5 ó. 55 Pest . . 8 ó. 40 p. este. 8 ó. 56 Bécs . . Érk. 6 ó. — p. regg. 6 ó. 36 107 20 107 30 95 50 128 25 51 — 6 04 6 04 10 24 11 50 1 89 1 89'/, 126 —i1?6 25 reggregg este. este. délu. este reggdélu. regg' regg' este. A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolc* Kassa Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolcz Kassa . Kassa Kassa . Miskolcz Tokaj . Debreczen P.-Ladány Szolnok Czegléd Szolnok Csaba Arad . Ind. nerk. 9 ó. 49 p 10 ó. 57 p. 1 ó. 33 p. 3 ó. 6 p. 5 ó. 31 p. 7 ó. 24 p. P ó. 21 p. regg. regg. délu. délu. délu. este. este. Miskolcz—Debreczen—Czegléd Ind. 5 ó. 12 p. „ 7 ó. 56 p. „ 9 ó. 37 p. „ 12 ó. 19 p „ 1 ó. 57 p. „ 4 ó. 43 p. __ Czegléd—Arad. Ind. 9 ó. 34 p. regg. „ 10 ó. 42 p. regg. „ 2 ó. 43 p. délu. reggregg. regg. délu. délu. délu. délu. Arad—Czegléd. Arad Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . . _ „ 12 ó. 7 p. déle. Czegléd . Érk. 5 ó. 31 p. délu. Pülspök-Ladány—Nagyvárad, P.-Ladány . Ind. 2 ó. 5 p. délu. Nagyvárad . Érk. 4 ó. 31 p. délu. Nagyvárad—Püspök Ladány Nagyvárad . Ind. 12 ó. 27 p. déle. P.-Ladány Érk. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. Buda-Bécs ind. 6 ó. 35 p. regg. és 9 ó. 16 Bécs-Buda ind. 7 ó. 45 p. regg és 5 ó. 20 Buda- Fehérvár. Buda . Ind. 6 ó. 35 p. regg. 6 ó. 30 Sz.-Fehérvár . 8 ó. 50 p. r. érk. 9 ó. Fehérvár-Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 5 ó. 55 p. délu. 6 ó. — Buda Érk. 7 ó. 58 p. este. 6 ó. 3 Fehérvár—Kanizsa. Fehérvár . Ind. 8 ó. 50 p. regg. 9 ó. p. este. N.-Kanizsa . Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár. N.-Kanizsa . Ind. 1 ó. 22 p. délu. 9 ó. - Fehérvár Érk. 5 ó. 46 p. délu. 6 ó. — Fehérvár—Bécs. Fehérvár Ind. 11 ó. 5 p. regg. Uj-Szőny . 11 ó. 30 p. délu. Bécs . Érk. 8 ó. 17 p. este Bécs—Fehérvár. Bécs Ind. 7 ó. 45 p. regg Szőny . n 2 ó. 10 p. délu. Fehérvár . Érk. 5 ó. 55 p. este. GYORSVONATOK Pestről Bécsbe ind. hétfőn, pént. 7 ó. 34 p. reggel. Bécsből Pestre kedden ég szomb. 2 ó. 30 p. délut. p. este p. este p. este. p. este. P. reg& p. dele. p. este. Pregg. Árfolyam. A. Bank- és iparpapirok | Áru és részvények. Pénz Pesti kereskedelmi bank .825-80— Pesti iparbank . 220-224 — Pesti takarékpénztár 1230-1250-Budai takarékpénztár . 465 —470 — Ó-budai takarékpénztár 70— 77 — Pesti hengermalom-társ. 1160-1190-‘Pannónia* gőzmalom társ— (1)1780-Első budapesti gőzmalom 685 -710-Budai gyár-telep . . 5321—534-Pesti ker. testület-épület 390— Budapesti lánczhid 3821-385-Budapesti alagút . . . 661-69-Első magyar ált. bizt. társ 640 -614 -Pannónia* viszont-bizt.-t 2081-210 — Pesti biztositó-intézet . •—265-Pest-losonczi vasút 80— 855 Pesti közúti vasút ■ 298 299 — B. Záloglevelek.1 571% Magyar Földhitelintézeti záloglevelek . 8875 90-6% Magyar Földhitelintézeti jövedékjegyek . ..—— Esti posta Pest, mart. 6. — Az „Independance“ belgrádi levelezője tudósit, hogy a porta megígérte ugyan Belgrád vára kiürítését, de oly lealázó feltételek alatt, hogy azok el nem fogadhatók. Szerbia adjon nagyobb adót a souverain udvarnak , bocsássa el a nemzeti katonaságot, szállítsa le a rendes katonaság létszámát, ígérje meg, hogy a békét sohasem fogja megzavarni, s még több olyan feltételeket, melyek mind a nemzeti fejlődés gátlására czéloznak, stb. Biztosan írhatom, hogy a kormány ezt semmi esetre sem fogadja el, s új jegyzéket fog írni, melyben a vár feltétlen egyszerű kiürítését fogja követelni. Azonkívül egy hadcsapat mozgósittatik Bosnia határai felé s készületek létetnek Belgrád bekövetkezhető ostromára. Szóval kilátás van arra, hogy a háború junius körül ki fog ütni s akkor bizonyosan nem csak az erőségek kiürítésére, hanem Bosnia, Herzegovina visszafoglalására is ki fog terjedni. — Miklós nagyherczeg, az orosz czár öcscse, poharát köszönte Szebasztopolban a jelenleg Törökország ellen harczoló önkéntesekre. E pohárköszöntés is azon jelek közé tartozik, melyeket sokan magyaráznak arra, hogy Oroszország siettetni akarja a keleti kérdés színrehozatalát és megoldását. Ily jeleknek tartják a sok izgatást, amelynek nyomait a törökföldi keleti vallásúak közt mindenfelé látni lehet. A harcz még eddig csak Kandiára szorítkozik, de valószínű, hogy tavasz kezdetével nagyobb mértéket fog ölteni. Ide mutatnak azon ide vonatkozó sűrű jegyzékváltások, a különböző nyugati tartományok közt ; ide az is, hogy az osztrák külügyiminiszter báró Beust gondosan részt vesz az eszmecserében, s különös figyelmére méltatta a szerb és török kormány egymáshoz küldött üzeneteit. — Legutóbbi hírek szerint az orosz, angol és franczia kormányok egyértelmű nyilatkozatokat tettek a keleti kérdésre vonatkozólag. —• Újabb tudósítások a Girardin személyéről, a kormány — Írják Párisból e hó másodikáról — nagy gondot vett magára ezen ügygyel, melylyel pedig mit sem nyerhet, csak veszíthet, még akkor is, ha győzni fog. Girardin az az ember, aki 9 millió választót csalogat egybe azzal a szép nótával: „Si vous voulez un bon — prenez Napoleon!“ Ő azon ember,kit a kormány meg szokott hívni az őszi kedélyeskedésekre Compieghebe; ki be van avatva az udvari segélyforrások titkainak mélyébe és miniszteri viszonyokba — félig kalandor, szellemdus egyén és a mily becsülhetlen ha híve, és oly félelmes, ha ellenese a kormánynak. Ő hivatik most a sorompók elé, hogy tegyen vallomást: mit tart a mostani kormányrendszerről. Ő —"amily hiú és igazi politikus színész — nem fog váratni magára, hanem önmaga fogja védni saját ügyeit és ezt könnyen teheti — ha akarja — mert nagy bévségében van a védelmi eszközöknek. — Londonban a conservativ Carlton-club helyiségén febr. 28-kan 120 a kormánynyal semminemű hivatalos viszonyban nem álló alsóházi tag gyűlt össze. A gyűlés egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy lord Derby a reform kérdés körüli engedményeiben a lehető maximumig menjen, sőt, ha a szükség úgy hozná magával, saját felelőségére még Gladstone úr tavalyi reformbilijénél is szabadelvűbb törvényjavaslatot terjeszszen elő, de semmi esetre ne adjon a szabadelvűeknek alkalmat arra, hogy a bilit a bizottmányi tárgyalás alkalmával bővíthessék. Formaszerű határozatok nem hozattak, csak annyit határoztak, hogy lord Derbynek tudomására fogják adni a gyűlés hangulatát. Az éjszaknémet birodalmi gyűlés második osztálya azt határozta, hogy nem tesz kifogást Oheimb választása ellen, de tudatni fogja a lippei kormánynyal az ezen választásnál előfordult szabályellenes körülményeket. — Dublinban egy fiatalember fogatott el, ki az által tette magát gyanússá, hogy jegyet váltott egy gőzhajóra Amerikába. A rendőrség csakhamar rájött, hogy az utas O’Connor féni tábornok táborkarához tartozik. — Johnson elnöknek szörnyen meggyűlt a buja követségi kinevezéseivel, melyeknek viszszavetéséből a senatus, úgy látszik, valóságos rendszert csinált. Az elnök Motley úr helyett Cowan senatort nevezte ki Bécsbe követnek, de a senatus e kinevezéstől a megerősítést megtagadta. Hasonló sors érte Ewing tábornokot, ki Hágába volt kinevezve. Azt mondják, Sandford a brüsseli udvarnál meg fog ugyan erősíttetni , de Dix tábornok követségének Parisban kevés kilátása van a senatus jóváhagyására, pedig a tábornok már be is van mutatva Napoleon császárnak, és hivatalos viszonyba is lépett a franczia külügygyel M’ Ginnis ur, kit az elnök a svéd udvarhoz nevezett ki, szintén visszautasíttatott, s az elnök most Joe Bartlett tábornokot ajánlja ezen állomásra. Természetesen, Johnson úr követségi jelöltjei mind megannyi telivér demokraták, kik nem képviselhetik az amerikai congressus politikáját. És igy most Johnson úr és a congressus közt (melyet, mellesleg mondva, az elnök nagyon megboszantott ügyetlen vétóival) az az ismeretes játék foly: „Ha te vered az én zsidómat, én is verem a te zsidódat.“ - - -----------Nemzeti •uhás Mart. 6 skára van kitűzve : „ILKA és a huszár-toborzó.“ Eredeti opera 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről mart. 6 ról : 5% metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet .... Londoni váltók Ezüst ........................... Arany .... 61.60. 71.90., 750.. 190 30. 127.75. 125.75. 6.02. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Martius 6-án. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmondi Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint Les- S alantigmairas ár o. é. Búza, bánsági . 86-87 6 306 6d „ bánsági . 88—89 6 756 90 „ tiszai uj . . . 86—87 6 306 65 „ tiszai uj . 88—89 6 806 95 r tehén ári uj . 85—86 —-— " •. • 87-88— — „ pesti idők uj 85-86 87 88 6 10 6 70 6 35 ti 85 Kétszeres .... 80-81 4 604 8') Rozs uj • ■ . 77—78 4 454 60 Árpa, serfőzésre 69-70 3 603 70 „ táplálék . 66—68 3 153 30 Zab. uj 44-46 1 831 87 Kukoricza, bánsági u . - -3 603 00 „ bánsági uj . 3 603 56 Bab, uj— 5 756 — Köles........................— 3 453 66 Káposztás repeze 66 25 Repcze, bánsági 5 756 — Dunavizállás 8' 6"I Időjárás derült N Y I LT-T E R. Az olcsó kávéraktár. Bécsben Wollzeile Nr. 9. számos láthatónak örvend, és érdekében áll minden vidéki lakosnak abban élénken részesülni. Bizonyos Balogh Julián, fiamul adva ki magát, Baranya s a szomszéd megyékben, számos barátom s ismerőseimtől mindenféle hazug és koholt ürügy alatt, nevemre pénzt kölcsönöz és vesz fel, nyugtat, s családi czimeremre, 8 megyebeli számos képviselteimtől néhány jelentéktelen és képviselteimet érdeklő ügyiratra is szert tevén, pecsétemmel s ezen ügyiratok felmutatásával visszaélést gyakorol, s nekem tetemes kárt okoz. Miután volt ugyan Julián fiam, de most már nincsen, s ezen fentjelölt csavargó nem tartozik gyermekeim közé: figyelmeztetek mindenkit, hogy ezen csavargónak nevemre netáni névbecsülésből sem kölcsönt, sem pénzt, de semmit se adjon. Mohács, febr. 28. 1867. Balogh Károly, ügyvéd. Beküldetett. Igazítás. Az a Pollák ur, a ki az „Austro-Transatlanti gyószerkiviteli társulat kialakítására engedélyt nyert, nem a gyufagyáros Pollák, hanem a 4 év óta Matzlerndorf-ba települt eczet- és rosoglio-gyáros. Ilála nyilvánítás. Hosszabb idő óta a jobb vállamban fájdalmas csuzot- bántalmakban szenvedtem, melyek az angol patcsutos vászon használata után szűntek és végleg elmaradtak, ezért legforróbb hálámat nyilvánítom ezen kitűnő gyógyszer terjesztőjének, Török József gyógyszerész úrnak Pesten, minthogy én oly gyors és könynyen alkalmazható módon végtelen fájdalmaimtól megszabadultam« Buda, február hó 14. 1867. Winkler Terézia, cs. k. posta-conductor neje.