Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)
1867-05-16 / 5121. szám
Törvényszéki jegyző és egyszersmind igtató: Füley Gusztáv. Levéltárnok és telekkönyvvezető: Cseterás János. Számvevő: Csillag István. Város gazdája: Sarudi Mihály. Kapitányi segéd vagyis Írnok : Sarmaság Mihály. Hadnagy : Kakas József. — Szerencsésnek nevezzük e tisztújítást a törvényszék összeállítására nézve, mivel a négy tanácsos között, három okleveles ügyvéd van, míg eddig valódilag jogtudó tanácsosunk egy sem volt. Követválasztásunk f. hó fokán lesz. Nyilván fellépett jelöltek : Bercsey Lajos és Stoll Károly. Beszélnek Grenzenstein József és Smecser Ignácz felléptéről is. A választókerület közhajtása összpontosul abban, hogy kormánypárti követ választassák. A Mármaros megye bizottságáé ha 3 dikán tartott ülésében elhatározta, hogy Deák Ferencz arczképét természeti nagyságban a megyeház termében felfüggeszti. Ugyanazon ülésben a magyar minisztériumnak bizalmat szavazott. Választási mozgalmak: Maros-Vásárhely, május 7. Végre Ma- Srosszék is adá némi jelét az alkotmányos élet újra ébredésének. A szék egyik köztiszteletü követének, id. gr. Teleki Domokosnak felhívására, a napokban, dr. Knöpfler Vilmos úr barátságos házánál, magán színezetű, bizalmas értekezletet tartott a birtokosság és értelmiség egy része, az alkotmányos érzelmű honfiak legközelebbi teendőire és maguktartására nézve. A mintegy 50 — 60 tagból álló gyülekezet elnökéül, mindenekelőtt közakarattal gr. Teleki Domokost kiáltá ki, aki is eleven színekkel rajzolván a jelen helyzet fontosságát; az országgyűlésnek és a hazának nehéz körülményeit; azon aggodalmakat, melyek bizonyos felsőbb körben, Erdély alkotmányos életének teljes helyreállítása ellen felmerültek, s a restitutio in integrumot — bár oly mértékben, mint az Magyarországon immár megtörtént — mindeddig meggátolák . indítványozó, hogy a jelen csak magánszinezetű értekezlet, legalább az egyes jelenlevőknek, mint egyes egyéneknek nevében egy, a v. kir. minisztériumhoz intézendő feliratban nyilatkoztassa ki Marosszék benne vetett teljes bizalmát, továbbá teljes készségét, hogy azon esetben, ha a minisztérium az országgyűlés által neki megszavazott indemnity értelmében szükségesnek látná, hogy a jelen rendkívüli átmeneti helyzetben — mielőtt még az országgyűlési unió bizottság munkálatával elkészülne — az ős székely jogok némileg tekinteten kívül hagyassanak : e szükség parancsolta abnormitás miatt sem lesz féltékeny, csakhogy végre valahára ízlelhesse az alkotmányos élet amaz első vizes gyümölcseit, hogy maga választott tisztviselői által lássa e széket kormányozva. Indítványozá továbbá, hogy az értekezlet a napokban székhelyére, Kolozsvárra érkezendő erdélyi kir. biztos úrhoz intézzen szintén bizalmi feliratot, kérvén egyszersmind, hogy a mellékelt feliratot juttassa mielőbb a minisztériumhoz és támogatva a benne foglaltakat , eszközölje ki, hogy alkotmányos tisztviselőinket mielőbb alkotmányosan megválaszthassuk , az értekezlet azt is kijelentvén, hogy Marosszék felfogván a jelen átmeneti kor nehézségeit : itt semminemű rendetlenkedéstől, kihágásoktól félni nem lehet. Az értekezlet azonnal elfogadta a feliratok küldésének szükségét, s mindjárt a feliratok tartalmát vette hosszasabb tárgyalás alá. A jelen levők egy része ugyanis azon véleményben volt, hogy a székelység tisztviselőire nézve nem adhatja fel azon ösjogát, mely szerint azokat a minden székely férfiból álló ösgyűlés választhatja kijelölés nélkül. A másik, és túlnyomólag nagyobb rész emlékeztette azonban őket, hogy igaz ugyan, hogy kijelölés nélkül és személyes szavazás utján választottuk hivatalnokainkat, de minden állomásra, minden bevett vallásból 3—3-at, s igy kilenczet, a kormány aztán épen azt erősítvén meg a kilencz közül, a kit neki tetszett. Jobb tehát, hogy nekünk kandidáljanak s mi válaszszunk, mint hogy mi kandidáljunk, s nekünk (nálunk nélkül) válaszszon a kormány. Épen azért az először 1849-ben, később 1861- ben gyakorlott eljárást pártolá, mely szerint az egy Magyarországnak mindnyájan egyenlő polgárai lévén , egyenlő jogokkal is kell, hogy bírjunk, s igy, mint a megyében a főispánt, úgy nálunk is a főkirálybirót a kormánynak kell kineveznie, s ő jelölvén ki aztán a többi hivatalokra jelentkező alkalmas egyéneket,az 1861-ki eljárás módjára, a bizottmány válaszsza meg a szék tisztviselőit. Az értekezlet, érdekes vitatkozások és felvilágosítások után, közakarattal, ez utóbbi nézetben egyezett meg, és igy az elnök indítványát magáévá tette, azon módosítással, hogy a két feliratot egy bizottság vigye fel Kolozsvárra, a kir. biztoshoz, élő szóval is támogatván a bennfoglalt kérést. E bizottság — élén id. gróf Teleki Domokossal — e hó 10 kén indul el útjára s lépteiket a székfiainak teljes bizalma követi, mert mindnyájan reméljük, hogy a kir. biztos ur támogató felterjesztése folytán a minisztérium nem fog késni és közigazgatási s törvénykezési életünket alkotmányosan fogja szervezni. Adja Isten! A „Székely Népi“ azt mondja egyik újdonságában, hogy „városunk egyik követe, Dózsa Dániel, miniszteri hivatalnokká neveztetvén ki, követségéről lemond; a másik követ: Dózsa Elek, jogtanár pedig katedrájára tér vissza, s igy mindkét követi állomásunk megürül. Úgy halljuk, h hogy helyükbe Berzenczey László és Lázár Ádám urakat választják meg.“ E tendentiosus újdonságra, melynek lólába nagyon is kirí, ezúttal csak annyit jegyzünk meg, hogy: Dózsa Dánielről hiszszük, Dózsa Elekről tudjuk, hogy akárkivel is előbb közli cselekvési szándékát, mint épen a „Sz. N.“ szerkesztőjével. Ha Dózsa Dániel hivatalt vállal is (amit a „Sz. N.“ tényleg még nem tudhat), akkor is nagyon természetesen és nagy hihetőséggel előtte áll, hogy ismét megválasztják, és bízunk is Vásárhely választópolgárainak higgadtságában annyira, hogy nem fog a Deák-pártnak és a minisztériumnak bizalmatlanságot szavazni avval, hogy ha D. D. lemond is , ne megint őt válaszsza meg. Hogy D. Elek lemondana követi állásáról , azt a Sz. N.“ bizonyosan álmodta, amire egyébiránt szüksége volt, mert különben hogyan léptethette volna fel L. A. urat követjelöltül? Pedig bizony elmerjük mondani, hogy nincs Vásárhelyt 10 ember, aki magát D. Elek helyett Lázár Ádámmal kivánná képviseltetni. Különben Berzenczey László megérkezett szép csendben városunkba, s elkezdé felolvasásait „külföldi utazásairól.“ A pesti lapok hallgattak pesti felolvasásáról, s igy, hogy a „Pesti Napló”-t ellenmondásba ne hozzam önmagával, én is hallgatok. r. i. Vidéki tudósítások. Brád, máj. 6. Zaránd megye uj főispánja, Janeskó Döme, ápril 29-én a Hodosiy alispán és követ elnöklete alatt megállapított hivatalos szinti elfogadási programm gyöngéd mellőzésével, egész csendben Körösbányára érkezett, ahol a Pipos János felmentett megyekormányzó úr által még mindig megszólva tartott helyiségek felajánlását ennek megköszönve,a városi vendég fogadóba hajtatott. A megyei független és alkotmányhű magyar birtokosság, iparos és kereskedelmi osztály egy része t. Bibiczey Ferencz megyei birtokos által felhivatván, e hó 3-án tette tiszteletét e méltóságánál, a megyeház nagy termében, mely alkalommal I. Kirinyi Lajos ur az országgyűlésnek 1861 től 1866-ig a hatalommal szemben ismeretes magatartását, s az uj főispánnak legközelebbi országos párthelyzetét jelezve, a tisztelgő testvér érzelmei kifejezését tolmácsolta. Mire a főispán kijelenté, miszerint a megyei pártok felett dván állam, s hivatásához képest mindenki iránt igazságos és méltányos eljárást tanúsítani, a czélt közösnek mondván, t. i. a haza és megye jóllétének előmozdítását; felkérte a jelenlevőket, öt jó irányú törekvésében s a kibékítés terén tehetségükhöz képest gyámolítani, kifejezvén egyúttal, hogy nehéz küldetését e megyében teljesen felfogja. Május 5-én a provin. román ajkú megyei tisztviselők által gyász isteni tisztelet tartatott Popa György aradi volt főispánért a brádi g. n. e. egyházban, hol Hodosiu a megboldogultért, mint a román nemzetiség legnagyobb fiáért tartott elökbeszédet. Isteni tisztelet után program szerinti ebéd következett, mely egyúttal Pipos János volt főispán búcsúztatója volt. A mintegy 80 személyből álló társaság Hodosiu és Borlea urakon és négy magyar tisztviselőn kívül, román papok, tanítók és tisztviselőkből állott. Alkotmányos főispánunk, Jonesko Döme, a meghívást tapintatosan mellőzte. Az egyetlen magyar olvasó-egylet e megyében Brádon újból megalakult, s legelső nagygyűlésében Deák Ferenczet dísztagjává választá, s egyszersmind a nagyteremben arczképét nagy Széchenyink mellé tétető. Éppen midőn e sorokat irom, látom Pipos volt főispánt e megyéből távozni, volt tisztikara kísérete mellett. A mintegy 10 nap előtt ide érkezett, s a május 3-dik és 4-iki esőzések által nagy részben kipusztitott kolumbácsi legyek vagy 40—60 drb szarvasmarhát, öt lovat, számos sertést és bárányt pusztítottak el. A köznép praeservativumul a kocsikenőcsöt meglehetős sikerrel használja. Tisztújításunk a jelenlegi sorozás miatt csak e hó vége felé lesz. Keszthely Antal: Hivatalos. Az országban uralgó keleti marhavész, folyó aprilió második felében beérkezett jelentések szerint, Pest megyében és a kiskunsági kerületben megszűnvén, Békés és Nyitra megyék a vész állásáról ez időközben jelentést nem terjesztvén fel, e két megyéhez tartozó bejelentett két község mint még fertőzött fordul elő, hol 314 darab szarvasmarha-létszámból, 4 udvarban 50 darab megbetegedett, ezekből 12-tö meggyógyult, 21 elhullott, 2-tö lebunkóztatott és 15 darab ápril hó első fele végén még mint beteg, orvosi ápolás alatt maradt — Békésmegye Gyulavári községében. Az 1866. évi junius hó 10-kétől, mint a vész kiütése napjától kezdve 78,962 darab szarvasmarha-létszámból, 23 megyéhez tartozó 156 községben 14,298 db megbetegedett, ezekből 5851 meggyógyult, 7066 elhullott, 1366 lebunkóztatott, és 15 darab, mint már fentebb említtetett, még orvosi ápolás alatt maradt. A kellő évrendszabályok pontos és szigorú foganatosítása elrendeltetett. Pesten, május 11-kén 1867. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi (Bp. K.) minisztériumtól. Különfélék. Pest, május 15. — A királydomb földje, mint olvasóink tudják, az egyes törvényhatóságok földjéből kerül. Nagy részüktől az illető földilleték már beérkezett, az illető hely megjelölésével együtt, honnan a föld vézetett. íme azt eddig tudomásra jött érdekes sorozat. Buda városa a Jánoshegye tetejéről vette földjét. Selmecz városa a híres Kálvária hegyről küld földet, ahol ezelőtt a város állt. Zalamegye Deák Ferencz szülőhelyéről vette földjét. Kecskemét városa a történeti hirü „Csontoshalom”-ról küld földet. Sopron városa a király hegyről, melyhez népmonda fűződik. Ugocsa megye a megyeház előtt levő kertből küld földet, s ennek helyén emléket állít. Esztergom városa ama helyről, hol a népmonda szerint Sz. István király született. Liptómegye e czélra a szinhorai síkságot választá, melyen Rákóczy Ferencinek egykor nagy csatája volt. Szabolcsmegye az egykori kállói várból veszi földjét. Esztergom megye azon helyről, hol Sz. István király lakhelyének kápolnája állt. Unghmegye az ungi vár földjéből, hol a magyarok Álmos alatt elsőben megtelepedtek, s honnan Árpád hóditó népe kivonult. Heves Saarról, Aba Sámuel sírhelyéről küld. A horvát-tót megyék is a legnagyobb készséggel teljesítik a föld beküldésére hozzájuk intézett felhívást, s küldeményeik f. hó 20-káig Pesten lesznek. — Pulszky Ferencz képviselő minőségében a holnapi (csütörtöki) országos ülés által el lévén foglalva, szokott csütörtöki előadását a képzőművészeti társulat régiségtárlatában ez nap nem fogja megtartani. — A margit-szigeti vívmány. Tegnap egy szakértőkből és más meghívottakból álló nagyobb társaság rándult ki a Margit szigetére, hogy a Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetése mellett tegnapelőtt befejezett artézi kutatás eredményét szemügyre vegye. Ez eredmény mindenképen fényesnek mondható, a mennyiben a mondott napon mintegy 60 ölnyi mélységre hatolvány fúró, a nyíláson hatalmas vizsugár lövell fel, mely naponként 70—100,000 akó, 35 foknyi meleg vízmennyiséget szolgáltat. Szaga, íze a víznek a császárfürdő meleg forrásvizéhez hasonló. Egyelőre minden használat nélkül, embertest vastagságú sugárban több alnyi magas rugót képez, mely máris jó mélyre vájt vederben a közel Dunába iimleszti vizbőségét, s az egész környezettel terebélyes vén nyárfák alatt meglepőleg érdekes és festői látványt nyújt. Ez idén mindamellett a sziget el lesz zárva a közönség előtt, mert nagyszerű munkálatok vannak készülőben, melyek az ásatás szerencsés sikere folytán a Margit-szigetet nagy, világhírre jutandó fürdőhelylyé fogják alakítani. E fényes czél elérésére a sziget tulajdonosa József főherczeg tetemes pénzösszegeket szán, s teljhatalmazottja, Suborics tanácsos már is a legnagyobb erélylyel hozzá lát a legterjedelmesebb előintézkedések megtételéhez. — Többek közt halljuk, hogy a czélbavett építkezések mentül czélszerűbb tervezése ügyében Ybl építész már is megbízást kapott ő fenségétől, hogy a leghíresebb európai fürdőhelyeket tanulmányozás végett beutazza. A Margitszigetre e szerint fényes jövő vár, mely a testvér-fővárosok gyarapodásának is kétségen kívül nagy lendületet fog adni. — Trencsén megye vágujhelyi kerületében , mint egy hozzánk érkezett távsürgöny tudatja, a főispánná kinevezett gr. Csáky László helyébe országgyűlési képviselőül tegnap, 14-én Kvassay László ügyvéd választatott meg felkiáltással. — A tegnapi szavazás eredménye: közigazgatási főjegyző: Gerlóczy Károly 1844; törvényszéki főjegyző: Janicsek József 3318; főügyész : Csengey Endre 1717; részvevő: Cserhalmay Ferencz 2032; főmérnök Szumrák Pál 2390; tiszti főorvos: Flór Ferencz 1568; telekbiró: Salacz Antal 1990 ; bel lipótvárosi alkapitány : Stadler Endre 1267; terézvárosi alkapitány : Henszler Ignácz 1855; józsef-ferenczvárosi alkapitány: Pisztory Alajos 2103; mezei kapitány : Kereztes Károly 1135 szavazattal. — Az éjszaki magyar vasútról lapunk mai számának hirdetései között egy jelentés foglaltatik, melyre ezennel figyelmeztetjük olvasóinkat. — A pesti kegyesrendi nagy gymnasiumban az önképző egylet megalakult, s elnökei lettek Rakovszky Aladár és Csillag Gyula, jegyzői Barna Gyula és Szivák Imre, könyvtárnoka Hindy Géza, pénztárnoka Justh Gyula, ellenőr Rainer Ede. Az egylet Horváth Pius tanár vezetése alatt áll. — Ritka műtét. A gége és légcsőbajok magántanára egyetemünkön. Navratil Imre Jr. a Rókus kórházban a napokban ritka műtétet vitt véghez egy fuldokló betegen. Megnyitotta ugyanis légcsövét, s a légzést mesterséges után tette lehetővé. Az ily módon megmentett beteg most már veszélyen túl van, s teljes felgyógyulása legközelebb várható. — A győri jogakadémia, ő Felsége elhatározása folytán, az 1867/s-ik tanévben, a tett javaslathoz képest visszaállíttatik. — A magyar statiszikai hivatal igazgatójává, mint értesülünk, Keleti Károly nemzetgazdasági írónk fog kineveztetni. — A józsefvárosi választók küldöttségileg Ráth Károlyt kérték fel a képviselőség elvállalására. — Az utczai levélszekrények számát, mint a hivatalos lap írja, 10-ről 68-ra emelték. El is kelt. A „Pesti nemzeti dalkör“ folyó hó 18-kán, vagyis szombaton tartván tánczmulatsággal öszszekötött IX. dalestélyét, ezennel értesittetik a t. közönség, hogy a társaskocsik egész éjen át fognak közlekedni, és pedig a Deák-, Sebestyén- és Zrínyi-térről. Kötelességének tartja továbbá az egylet hálás elismeréssel felemlíteni, hogy Carina Anna, Schwartz Róza k. a.-ok és és Deutsch Vilmos úr szívességből ígérték meg közreműködésöket, valamint Beregszászy ur is szívességből engedi át zongoráját az egylet használatára. A dalestély programmja a következő : 1. „Honfidal“ férfikar , szövege Balogh Zoltántól zenéje Zimay Lászlótól. 2. „Nem tudom én, mi a bajom“ Zimaytól magándal zongorakisérettel énekli Schwarcz Róza k. a. 3. „A víg vándor“ férfikar Mendelsohntól. 4. „Miserere“ Liszt Ferencztől zongorán előadja Deutsch Vilmos úr. 5. „Tavaszi dal“ Mosonyitól. 6. „Népdalok“ férfikarra alkalmazva. 7. „Magyar dalok“ a) „Elvirágzott“ írta Vecsei Sándor, b) „Kék ibolya“ Zajzoni Istvántól, c) „Harmat csillag“ Battlay Imrétől, mindhárom zenéje Zimaytól zongorakisérettel énekli Carina Anna k. a. dalt férfikar Volkmanntól. 7. „Vadász— A Magyar Történelmi Társulat ma tartotta alakitó közgyűlését az akad. kis termében. Elnök: Migs Horváth Mihály igen szép alkalmi beszéddel nyitotta meg az ülést. Ezután Thaly Kálmán jegyző az alapszabályok tervezetét olvasta fel, mi megvitattatván, elfogadtatott, s az elnökség felkéretett, hogy a kormányhoz nyújtsa be. Mintegy 40 tag volt jelen s köztük K. Eötvös miniszter, Csengery, Ipolyi, Wenzel, Toldy, Hunfalvy, Botka T., Horváth Árpád, Tóth L., Nagy Iván, Kerékgyártó, Pesti Frigyes urakat ismertük — s ezek jobbára élénk részt vettek az alapszabályok megállapításában. Amint ezek helybenhagyása leérkezik, azonnal összehivatik az uj közgyűlés. 1867-ik évi III ik közleménye a besztercze ev. ref. templom felépítésére tett kegyadományoknak. 26. Tkts Bod Péter ur 5 ft. 27. A széki ev. refor. egyház 16 ft 80 kr. 28. Szeged város tkts tanácsa 5 ft. 29. Jász-apáthi város tkts tanácsa 5 ft. 30. Torda város tkts tanácsa 5 ft 69 kr 31. A kolozsvári nj ev. refor. egyház 30 ft 32 Özvegy Mauks Adolfod néhai Dékáni Amalia úrasszony — végrendeletig 100 ftot érték papírban. Mely könyöradományok, egyházunk hálás köszönete mellett, nyilvánosan nyugtáztatnak. — Beszterczén, 1867. april 30-án. Borosnyai L. Pál, gondnok. A „P. Napló“ távsürgönye. Konstantinápoly, május 15. Halil basa a tüzérség nagymesterévé, Saviét basa kereskedelmi miniszterré neveztetett ki. Rizza basa hadügyminiszterré fog közelebbről kineveztetni. — Omer basának Kandia elleni hadművelete sikeresnek ígérkezik. KÜLFÖLD. Jf A s g o 1 a r s a £ g. Május 9-kén a felsőházban lord Cowper a Láz elébe terjesztetni kívánja a korona jogászok véleményadását a gyülekezési jogot illetőleg a parkokban. A nemes lord erősen kárhoztatja a kormányt ezen okmány titkolása miatt, s azzal vádolja, hogy magaviseletével szükségtelen rémületet támasztott, s mind saját, mind a törvény méltóságát lealacsonyította. Lord Derby bevezetésül sajnálattal jelenti ki, hogy Walpole úr„elgyöngült egészsége miatt“ kénytelen volt lemondását beadni; a kormány azonban nem riad vissza a felelősség elvállalásától mindenért, amiről Walpole úr intézkedett. A kormány, támaszkodva a korona-jogászok 1856- diki véleményére, azt hitte, hogy joga van a politikai meetingeket a Hyde-Parksól kitiltani, s csak későbben tudta meg a korona-jogászoktól, hogy a tilalom gyakorlatilag kivihetetlen lesz, mert minden egyes személyt mint tilalmasban járót (trespasser) el kellene fogatni. E pillanattól kezdve a népgyűlésnek semmi akadály nem vettetett, s a kormány a főváros csendjének fenntartására szorítkozott, melyet a várt néptolulás fenyegetni látszott. Lord Russellt e válasz nem elégíti ki; a kormány magatartását tapintatlannak és oktalannak bélyegzi, s örömesebb venné, ha a kormány többet bízott volna a nép józan értelmében. — Grey és Granville szintén megtámadják a kormányt, noha mégsem szeretnék a parkokat egészen a tömegek discretiójára bízni. A lordkancellár, Lord Cairus és Rutland herczeg a kormányt védik, mire lord Cowper visszahozza indítványát. Az alsóházban szintén szóba jő a népgyűlés , legfontosabb tárgy volt azonban a conferencia. Labouchereur már előre bejelentett interpellátiójára: „ha várjon a luxemburgi garantia kérdése, mielőtt végkép elintéztetnék, fog-e tárgyalás végett a parliament elébe terjesztetni? Stanley lord lényegesen következőleg válaszolt: „A most Londonban ülésező conferentia ma ülést tartott, s habár nem illenék is állásomhoz, hogy az egyes hatalmak képviselői közt előfordult részleteket megemlítsem, annyit mégis közölhetek, hogy lényegileg egyezkedés történt, s hogy kevés egyéb marad hátra, mint némi formaszerűségeket elintézni. Tíz nap előtt itt e helyen egy hozzám intézett kérdésre azon reményt bátorkodtam kifejezni, miszerint a luxemburgi kérdés, mely akkor egész Európát háborgásban tartotta, barátságoskiegyenlítés útján van, s most szerfelett vérmesség nélkül is kimondhatni merem, hogy akkor én kifejezett reményem tényleg valósult. Mind a háznak, mind az országnak szerencsét vélek kívánhatni, hogy az ezen viszályban elsősorban érdekelt hatalmak józan értelme és mérséklete, párosulva a semleges hatalmak ép értelmével és mérsékletével, elhárította egy európai háború leirhatlan csapását, mely még kevés nap előtt igen fenyegető közelségben volt. — Ami azon részt illeti, melyet ő felsége kormánya ezen intézkedésekben vett, mi az alkotmányos szokást követtük, és saját felelősségünk alatt cselekedtünk, mint tanácsadói a koronának. Mi mindig magunkra vettük a felelősséget, valahányszor azt a helyzet kényszerűsége úgy hozta magával, és sem magam,sem társaim nem kívánunk cselekvéseink netalán szükségesnek mutatkozó igazolása elől hátrálni. Nem szeretek titkot csinálni oly ügyekből, melyekkel hivatalos viszonyban állok, vagy szükség nélkül titkolózni a ház előtt; a jelen eset azonban oly sürgető volt, hogy némi tartózkodás szükségesnek látszott. Minden héten sürgetőbb lön a helyzet, minden héten fenyegetőbb lön a háború lehetősége. Világos tehát, hogy a tárgyalások elnapolása veszélyes bonyolatokat indézett volna elő, s érzem, hogy egy magam nem halaszthatom el bizonytalan időre a tárgyalásokat, mert a halasztás talán nem vezetett volna egy, mindenik érdekelt fél által egyaránt óhajtott megoldásra. Most áttérek a garantia kérdésére. Nem csodálkozom, és nem is sajnálom, hogy e házban erős kételyek támadnak a garantia megadása ellen. De ami e külön kérdést illeti, a ház jól tudja, hogy Anglia az 1839 kikötések többi aláíróival együtt a leghatározottabb és legfeltétlenebb módon biztosította Luxemburgot a németalföldi királynak. Ez oly kötelezettség, melyet nem ma vállaltunk magunkra, s melyet csak a változott körülményekhez és azon álláshoz, melyet Luxemburg a német szövetség feloszlása után elfoglalt, illesztettünk. Ezzel nem vállaltunk magunkra újabb kötelezettség, sőt inkább a meglevőt is inkább szűkebbre szorítottuk. Valóban én azt hiszem, hogy mi azon felelősséget, mely Luxemburggal összefüggőleg bennünket terhelt, bármi nagy vagy kicsinyt volt legyen is az, megszükítettük. Ez azonban oly tárgy, melyet én, ha annak tárgyalása kívántatnék, kész vagyok majd jövőben a ház elébe terjeszteni; de mikor egy interpellatiora felelek, nem bocsátkozhatom részletekbe. Még csak azon reményemet fejezem ki, hogy a tárgyalások néhány nap alatt oly előre lesznek haladva, miszerint képes leszek az ezen ügyre vonatkozó okmányokat a ház asztalára tenni.A tárgyat oly hoszszadalmasan vonszolnak tovább, ülésről ülésre, s például hozzák fel a német parlamentet, mely óriási fontosságú törvényeken a legnagyobb gyorsasággal áthaladott. (Pedig ez nem a legjobb példa, mert a törvényhozás műveletében nem jó elem az a katonai parancsszó!) S úgy látszik, folytatja a „France,“ hogy nálunk a sajtótörvény elkészítésére is két ülésszak fog kivontatni. Javaslatok azonban mindennap adatnak b-t a sajtótörvényre, így Mathieu és Kervegnen úr pedáns aprólékosságával egészen ellentétben, Belmontet ur egy nagyon egyszerű javaslatot adott be, mely körülbelől így hangzik : 1. czikk. A sajtó a franczia császárság minden részeiben teljesen szabad. 2. ez. Minden polgár kinyomathatja a mit akar, személyes felelősséggel a közlés után. (1815-iki rendelvény.) 3. ez. Minden polgár, ki gondolatait közli felelős: a) a személyes bántalmakért, b) olyan dolgokért, a mi árthat az állam békéjének, a politikai érdekeknek, a fennálló szokásoknak, és a fejedelem kétségbe hozhatatlan jogainak. (1809. a st. cloudi államtanács végzése a császár elnöklete alatt.) 4. ez. A sajtószabadság következtében minden hírlap ki van véve a cautio-tétel terhe alól. 5. ez. Bélyeg-köteles minden lap, mely hirdetéseket, reclámokat és törvényszéki műveleteket közöl. 6. ez. Minden lap, mely az igazsággal ellenkező tényeket tartalmaz , köteles a cáfolatot legközelebbi számába felvenni. 7. ez. Minden régi sajtó-törvények eltöröltetnek. A „France“-nak tetszik e rövid javaslat, és szerencsés ötletnek tartja az első császárság sajtó rendelvényeinek idézését. Egy lap kiszámította, hogy 1859. óta 1,400,000 karát gyémánt jött Európába, s mégis folytonosan drágul, jelenlegi ára épen két anynyi, mint volt 1848 ban. Fr a n c z i a o r s 2 fi g. — A „Moniteur“ hivatalosan jelenti, hogy a luxemburgi kérdésre vonatkozó szerződés aláíratott. S ugyan csak a „Moniteur“ hivatalosan közzéteszi azon törvényezikket, mely Lamartine Alfonznak nemzeti jutalom fejében 500,000 frankot rendel. — A szép művészetek és a császári ház minisztere, Vaillantmarchal fényes tánczvigalmat adott, s míg a termek egy részében gondtalan tározóit a vidám ifjúság —addig a távolabbi termekben Páris legügyesebb színészei az éj folytában három divatos vígjátékot adtak elő. — A tárlat kertjében úgy látszik legkedveltebb hely kezd lenni a chinai pavillon és környéke, már a császár és császárné is több ízben meglátogatták , s egyszóval a divatvilág előkelő tagjai itt láthatók leggyakrabban. — A francziai lapok egyhangú örömnyilvánítással fogadják a „Moniteur“ hivatalos jelentését s a kormány azon szándékát, hogy a kérdés minden részletét a kamrák elibe hozza. — A kormánylapok „France,“ „Patrie“ stb. zúgolódnak, hogy a törvényhozási munkálatok oly lassan folynak, a a bizottságok minden egyes Távirati tudósítások. Páris, máj. 14. Gorcsakov higet f. hó 25-ére várják Párisba; a belga király és neje ma érkeztek Páriába. A „La Presse“ írja: Moustier azt mondja, hogy Poroszország engedett Európa nyomásának, de Francziaország bebizonyított barátságától mindent megtagadott. A „Presse“ azt tartja, hogy ez nagy elhidegülést fog szülni Franczia és Poroszország között. New-York, máj. 4. (Brest felé.) A legújabb mexikói tudósítások bebizonyítják, hogy Porfirio Diaz Queretaroból kiverte a császáriakat, hogy Miramon elesett, s Miksa megfutott. New-York, máj. 14. A „Cimbria“ hajó megérkezett. Jefferson Davis Newyorkba megy. — Berlin, május 14. A „Nordd. Alig. Ztg“ ezt írja : „Az éjszak-német szövetségi alkotmány azonnal ki fog hirdettetni, mihelyt a szövetségi kormányok közt a kihirdetés idejére nézve megállapodás lesz, s mihelyt az alkotmány valamennyi szövetségi képviselőségek által végérvényesen jóvá lesz hagyva. — Köln, május 14. A „Köln. Zig“ jelenti : Victor Emanuel király Napóleon császártól meghívó levelet kapott Párisból, hol az osztrák császárral fogna találkozni. — A franczia törvényhozótest május 13-iki ülésében de Moustier marquis hosszasabb jelentést tett a londoni értekezlet folyama és eredményéről, mely szerinte egészen megfelel Francziaország nézeteinek. Holnap ezen jelentést terjedelmesen fogjuk ismertetni. Lelastot! «Bsuhá]. Május 16-kára van kitűzve : „A TROUBADOUR.“ Opere 4 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 15-ről: 57a metalliques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltik Ezüst Arany 60.10. 70.25. 730.— .82.40 127.-. 125.— . 599. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Május 15 én. Felelős szerkentű: B. Kemény Zsigmondi Alsó ausztriai mérő szerint Busa, bánsági . „ bánsági . „ tiszai uj . „ tiszai uj . „ fehérvári uj . r. " . °j ' : poeti valáb uj . pesti vidék uj Kérst,er.‘9 ft'.f.S uj . Aria, sörfőzésre „ táplálék . Bab, uj . Kukoricás, bánsági . „ bánsági uj Bab, uj . . . Köles Káposztás répcse Repcse. bánsági nanavizairas : 12’ 10" Súly iteg- i légfont akmnt szerint ár o. á. ^6—87 88—89 86— 87 88— 89 85-86 SS—87 85—86 87— 88 89- 82 77—80 69—70 65—68 44—46 6 45 6 75 6 50 6 85 5 45 6 70 4 9 4 50 3 45 3 — 1 78 6 60 6 90 6 65 7 10 6 55 6 90 5 20 4 60 8 60 3 25 1 85 6 — 6 25 13 35 13 65 1 5 7B — ! idatre derült, szeles. J^HET gyógyitó Rev*le»oUre A. hírlapíró legibb Kötelességei közé tartozik, olvasóinak egy uj találmányt, mely az »mberiségnek felettébb czélszerünek látszik« tudtára adni/ melyért olvasóinkat mig felkérjük egész figyelmüké: Du Barry Rev*lesetere-jére fordítani, egy tápszőre, melynek főtulajdonsága az erőt és egészséget helyreállítani, és igen tisztelt és nevezetes emberek Iratai bizonyítják, hogy a következő esetekben minden eddig ismert gyógyszereket jóval felülmúl temészthetlenségben, dugulásban, görcsökben, szédülésben, gyomorhévben,hasmenésben, autörii bajokban, ideggyengeségben, epebetegségekben,üzív-, hólyagfi vese-bajokban, fej- és rozugásban, a test némely részeinek fájdalmaiban, tüdő- és lélegzési csősikérainál, s gyomor idult gyuladásai és genyadéseinfel, köbajokbin, aranyeres bajokbin, bőrkiütéseknél,corbut, hideglelés, görvély, sszkor vizibetegség, köszvény, roszullét és hányásoknál, még a terhességben is, ismertség, léprész, általános testi gyingültség, tagbénulás, köhögés, álmatlanság, emlékezéshiányban, kimerhltssg. hu, méhgörcsben stb. 60,000 igazolvány évenként. , Ezen becses tápgyógyszer bádog szelenczében Barry da Baridé. Tár»» vecsérjével és » használati utasítással ellátva adatik el. Ara: V. font 1 írt SO kr. 1 font 1 írt 50 kr. 2 font 1 írt 76 kr • 6 font 10 frt 10 font 10 frt és 24 font 30 írt 50 kr. — Barry da Barry és Terra 77, Regent Street, London; 26, piaca Vendem, Paris; 6, Freiting, Schottenhof, Bécsben, és 10, Rossmarkt Frankfurt a/M. Breslauban Schwarts S G.-nél; Kazae- Mirgbsn Frevot és Hammernél; 8s,Pétriérott Stoll ál Soroltnál