Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)
1867-07-02 / 5158. szám
150-5158. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szént földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Vililli Előfizetési föltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . 1(1 frt 50 kr. o. é. fcivuegyedre . í» frt -5 kr. o. ó. Hirdetményei». (iíjVi 7 hasábos petitnér egyszeri hirértésnél 7 uj kr Bélyegdíj külön 36 ujkr Nyílt-tér : 5 hasábos petit ...r •á6 uj kr. • Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ julius—decemberi Féléves és julius—septemberi negyedéves ft P a \ Julius—«’«‘«•emberi n évre ■ | Julius—septemberi , évre a „ A PESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. kr. Pest ? julius 1. 1861 A „Fremdenblatt“ vádat emel a birodalmi tanács ellen, mondván, hogy ezen törvényhozó testület tekintélyei vonakodnak tárczát vállalni, azt hívén, hogy a situatió, mind az alkotmány kérdésére, mind pedig különösen Magyarország irányában, a pénzügyi viszonyokra nézve, még nincs eléggé kitisztázva. Szeretnének várni , szeretnék addig húzni és halogatni a kérdéseket, míg minden nehézség elháríttatik, s a megoldás, mint az érett gyümölcs, az orrok elébe hull, hogy felszedhessék. Ki ne óhajtotta volna közülünk is ezen fáradtság nélküli eredményhez jutást, de éreztük, hogy bokros tenni valónk van, hogy a Gondviselés is rendszerint csak akkor jön a nemzeteknek segédül, midőn az ajánlkozó perczet felismervén, tudnak és akarnak magukon segíteni. A konok tétlenségnek ugyanazon veszélyei vannak, mint a roszul választott tevékenységnek. A ,Fremdenblatt“ azt gyanítja, hogy ugyanazon egyének, kik Belcredi gróf siszírozását kárhoztatták, és parliamentáris kormányt, sürgettek, a ,,várhatunk” jelszót, melylyel Schmerling- Ausztria erkölcsi és anyagi csődrejutását hatalmasan igyekezett előmozdítani, pártjelszóvá akarnák emelni. S várjon miért? Mert abban bíznak, hogy a magyarok követeléseiket majd lejebb szállítják, az európai viszonyok majd kedvezőbbekké válnak, s akkor aztán nekik alkalmuk lesz rájuk nézve kedvezőbb feltételeket diktálni reánk. Alig lehet a helyzet fonákabb felfogását képzelni, mint a minő ez volna. Valóban nincs kilátás arra, hogy mi, mint a zivatartól megijedt hajósnép, legdrágább kincseinket bedobjuk a tengerbe, hogy aztán a cislajbánusok mentőcsarnokain , koldusként ügyefogyottan, egy kis révbe menekülhessünk. A páni félelem nem a magyar nemzet tulajdona. Hiszszük, hogy országos önállóságunk és alaptörvényeink megóvása mellett nemcsak a mélyebb politikai felfogás, de maga az egyszerű és elfogulatlan józan ész is nagy mértékben teszi ajánlatossá a kibékülést, de mi e részben már annyit tettünk, minél többet a nemzet aligha akarhat tenni. Ami pedig az európai eventualitásokat illeti, azok, kik „a várhatunk“ jelszót megint felélesztenék, valószínűleg keservesen siratnák meg tévedéseiket. Az európai viszonyok nem mutatnak tartós derűre. Ha mi nem intézzük el ügyeinket, a legelső háború vagy kitörés által nagy veszélybe sodortathatunk, de bizony még terhesebb lesz a cislajthánusok helyzete. Könnyű volt pár évvel ezelőtt azt hánytorgatni, hogy a cislajbhanusoknak, ha itt törik és szakad, van egy más és nagy hazájuk, hová menekülhetnek. De most már a csehek, a ruthenok, a slovének, s a zászlóját maholnap kitűzni akaró panslavismus, semmi könnyelmű hitet nem tesz ajánlatossá. S ha azok, kik a birodalmi tanács pártvezetői, a „várhatunk“ szóért a tárczákat visszautasítanák, a rendkívüli körülmények kivánják, hogy azok üljenek a miniszteri padokra, kik, midőn rém és parliamentáris múlttal nem is bírnak, a kibékülés akadályainak gyors lerombolása, és esélyes kezdeményezéseik által, erős rokonszenveket csoportosíthatnak maguk köré, s a régi korhadt pártok helyére új csoportozatokat gyűjthetnek össze. Nem kell elfeledni, hogy nekünk, ha a kiegyezkedés dugába nem dől, a jövő évet okvetlenül külön budgettel kell megkezdenünk, de ez csak úgy történhetik, ha a birodalmi tanács korán készíti el az általános költségvetést, s ha a quota aránya elhatároztatik, és ha a delegátiók megalakulnak és kötelességeiket frissen teljesítik. Mihelyt a reichsrath a helyzet intő szavát nem hallgatja meg, mihelyt mereng, töprenkedik, s a közösügyi munkálatot módosításokkal spékelgeti, s hosszú tárgyalásokat álít, hogy időt nyerjen, akkor kétségkívül elvesztette a sikert, s fölbátorította mind az alkotmányosság, mind pedig a monarchia ellenségeit. KEMÉNY ZSIGMOND: Czikkünk befejezése után , néhány percz múlva megérkezett a „Wiener Zeitung“ vasárnapi száma, hozván a minisztériumban történt változásokat. A centralista párt tekintélyei s úgyszintén az autonomisták — mint látszik — még most nem találták szükségesnek az államügyek élére állani. Vagy igen súlyos, vagy igen könnyű volt számukra a tárcza. Elhajtjuk, hogy ezen vonakodásukból ne háruljon rájok semmi erkölcsi felelősség, s tettük ne hasonlítson Horátz parasztjának eljárásához, ki meg akarta várni, mig a folyam vize lefoly, és száraz lábbal mehet a túlpartra. K. Országgyűlési tudósítások. Főrendi ülés június hót*1 .11 déli 2 órakor. Elnök : Majláth György ; jegyző: Apor Sándor b.; a miniszteri padokon Lónyay Menyhért és Wenckheim Béla b. Elnök jelenti, hogy a közös ügyi költségek tárgyában kiküldendő küldöttség megválasztása képezi a mai ülés tárgyát; a választás öt tagra és egy póttagra fog terjedni; az a kérdés, vájjon a póttag is kijelöltessék-e, vagy az legyen póttag, ki az ötön túl legtöbb szavazatot nyer. A ház az utóbbit fogadja el. A szavazás előtt Károlyi György gróf, mint az állandó bizottmány elnöke, előterjeszti a május havi költséget, mi helybenhsigyatik. Ezután a választás megtörténvén, az ülés a szavazatok összeszámitása végett felfüggasztetik. Jóra inílva az illés újra megnyittatván, kihirdettetik a szavazás következő eredménye: Széchen Antal gr., Zichy N. János gr., Haynald Lajos, Sennyei Pál b., Lipthay Béla b. Ezeken kivül több — de csak relativ többségben — szavazatot Pejachevich László gr. és Zichy Ferencz gr. nyertek. Ezek uj választás alá bocsáttatván, utóbbi választatott meg 31 szavazattal póttagnak. Elnök: Az eredmény a képviselőházzal közöltetni fog. Az ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Legközelebbi ülés kedden, melyre elnök, a tárgyalás alá kerülendő ügy felette fontos lévén, a méltóságos rendeket felkéri, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Élés vége d. u. 5/4 4 órakor. A képcselődás július 1 jén tartott Ülése. Elnök : Szentiványi K.; jegyzők: Ráday László gr. a jegyzőkönyvre; Gajzágó Salamon a szólókra. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Ezután elnök bejelenti Wesselényi József báró megválasztását; megbizó levele az igazoló bizottmányhoz utasittatik. Szentiványi Adolf a cultus minisztériumba történt kineveztetése következtében lemond. Uj választás eszközlésért fog a liptó megyei központi választmány felszólíttatni. Szathmár városa képviselője Gyene Károly családi körülmények miatt mond le, az új választás itt is el fog rendeltetni. Ezután a következő kérvények jelen-t tetnek be. Fogler László breznóbányai lakos, a kincstár tulajdonába átment ez előtti kegyesrendiek kolostora és folyamodó háza között fennálló épületet jelen állapotában meghagyatni kéri., Kálnoki Dénes gr. fakirály biró, Szentiványi Gábor szepsi-szentiványi lakos által 861. sz. a. beadott kérvényt alaptalannak állitván, azt félretétetni kéri. Szabó Gábor és társai Fülöp-szállási lakosok az 1848-ik évben kibocsátott és az osztrák kormány által megsemmisített magyar papír pénz által számos árva s egyéb pénztáraknak, nemkülönben magánosoknak okoott károsítást panaszolván, országos kártalanitást eszközöltetni kérnek. Nyárád ungkmegyei község összes lakosai curialis telkeik után 1836-ik évben kiadott birtok-illetőségük örökárom meg- váltását s minden úrbéri terhektől felmentetésöket eszközöltetni kérik. Kovácsik János, Békésmegye, Szarvas városbeli lakos az 1848/9-ik évi hadjáratban kiszolgáltatott bőrárukért járó 1776 frt 95 kr követelését kifizettetni kéri. Schröder Keresztély, pesti üveges, a budai general-commando épületén berakott ablak-üvegtáblákért járó fizetetten 385 frt 51 kv követelését kifizettetni, vagy azokat természetben visszaadatni kéri. Vácz város több választópolgárai kérik, hogy Vácz város külön választói joggal ruháztassék fel. Mindezen kérvények a kérvény bizottsághoz utasíttattak. Markos aziránt szólal fel, vájjon vannak-e a képviselők határozatképes számmal jelen ? Elnök szavazás útján akarja eldönteni, mire a növekedő zaj közben Markos megjegyzi, hogy a felett a ház nem határozhat, hogy vájjon határozóképes-e. Kéri, olvastassák fel a névsor, kezdik a névsort olvasni. Keglevics Béla gróf ezt feleslegesnek tartja, egyszerűen meg kellene számlálni. Ghyczy Kálmán : Erre nincsen szabály. A gyakorlat úgy tartja, s ezt 861- ben is követtük, hogy a névsort fel kell olvasni. Zsédényi : Fel kell olvasni a névjegyzéket, hadd tudja meg az ország, kik vannak jelen. Erre felolvastatik a névsor. Jelen volt 253 tag, távol 123, tehát határozatképes számmal voltak jelen. Következett az utolsó ülésben a deputáció megválasztására beadott szavazatok eredményének kihirdetése. Eszerint kapott beadott 204 szavazat közül Csengery Antal 191-et, Trefort Ágoston 191-et Podmaniczky Frigyes 181-et, Somsich Pál 177-et, Ghyczy Kálmán 169-et, Bethlen Farkas gr. 168-at, Kautz Gyula 168, Kemény Gábor 161-et, Bartál György 155-öt, Fest Imre 136-ot, póttagokid Pulszky Ferencz 94, Semsey Albert 61 szavazattal választattak meg; két szavazat üresen adatott be. Keglevich Béla: Azon észrevételem van, hogy eddig szokatlan volt azon eljárás, hogy póttagok választassanak. Ennélfogva vagy ki kell azokat hagyni, vagy először határozatot kell e tárgyban hozni. Bernáth Zs. A házszabályokban van, hogy határozatokat változtatni nem kell; a határozat megvan, ennek értelmében történt az eljárás, ennek most meg kell maradni, s azon változtatni nem lehet. Szaponczay, A minisztérium által beadott határozati javaslatban csak 10 tagról volt szó, s ezt fogadta el a ház, ha már most egynémely tagnak tetszett póttagokra is szavazni, ezt a ház figyelembe nem veheti. Zsedényi: A határozati javaslatban csak 10 tag választása határoztatván el, többet választani nem is lehetett, és így a póttagokra esett szavazatok, mint nem történtek tekintendők. Patay interpellálja a jegyzőt, kinek parancsára vette fel a jegyzőkönyvbe a póttagokat . G az ág a 8. jegyző azt feleli, hogy csak ma hirdettetvén ki a szavazás eredménye, ennélfogva a ma felolvasott jegyzőkönyvben nem is foglaltathatott, amint csakugyan nem is foglaltattik. A jegyző csak felolvasta a megválasztott póttagokat, a háznak fennhagyatván, azokat megerősíteni, vagy elmellőzni. Bűn is. Ne tartózkodjunk e kérdésnél, hanem mondjuk ki, hogy a póttagok választása semmisnek tekintendő. A ház csak a 10 tagra történt választást kívánja érvényesnek tekintetni. Elnök szóba hozza, hogy a koronázási ünnepélyeknek hű leírása a múlt ülések egyikében bemutattatván, a ház azt felolvasottnak kívánta vétetni, s kinyomatását elrendelte. Ez megtörténvén, kérdi a házat, várjon most is felolvasottnak kívánja-e tekinteni, és mit kíván arra nézve határozni, hogy hol foglaljon az helyet. A ház a régi szokás figyelembevétele mellett e leírásnak az országgyűlési irományok közt leendő felvételét határozza el. Zsedényi Ede. T. ház! Azon határozatunkban, amelylyel a közös érdekű viszonyokról szóló törvény folytán most épen a 15-ös orsz. választmányt küldöttük ki, egyszersmind azt is kimondottuk, hogy üléseinket el akarjuk napolni, vagy pedig a főrendi háznak, melynek ezen elnapolás kifejezése ellen kiogása volt, tökéletes megnyugtatására, nem akarunk egyebet kimondani, mint azt, hogy a ház szünetelvén, üléseit több ideig el fogja halasztani. Ezen határozatunk nyomán, miután csakugyan addig, míg az igazas ügyi miniszte törvényjavaslata iránt kiküldött bizottság, s az érintett országos küldöttség jelentéseiket be nem adhatják, más részről a minisztérium is egyébb előterjesztéseket nem tehet, országos tanácskozmányaikat haszonnal ezúttal nem is folytathatjuk. Már most arra szóllítom fel a 1. képviselőházat, hogy jegyzőkönyvileg mondja ki, hogy szerdától, azaz folyó évi július hó 3-dik napjától kezdve, mindaddig üléseket nem tart, míg a ház elnöke a képv. ház összehívását okvetlenül szükségesnek nem tartván, az általa megszabandó határnapról a képv. ház tagjait eleve a maga idején nem értesítendő S miután ezen szünetelés valószínűleg 3 hóig is tarthat (közbeszóllása jobboldalról: „Aligha“), ezen idő alatt csakis a kiküldött bizottmányokban működő tagoknak járjanak ki a napi díjak (Helyeslés), hanem egyszersmind azt teszszük hozzá, hogy azon esetre, ha előre nem látható körülmények miatt rövidebb idő alatt összehivatnék a képv. ház, úgy, hogy a képv. ház tagjainak ide és visszautazási költségeiket figyelembe kell venni / a kép. ház fenntartja magának a napidíjak iránti utólagos rendelkezési jogát. (Följ kiáltások: Zárt ülésbe való !) Ezek volnának, melyeket a szünetelés iránt a jegyzőkönyvbe iktatni óhajtanék. Bón is előadása következtében, Zsedényi azon indítványai felett zárt ülésben határozta a ház tanácskozni. Erre az ülés zárttá alakíttatott, am 41-kor ismét megnyittatván, elnök felolvassa azok neveit, kik a felolvasáskor neveiket nem hallották, s most jelentkeztek az elnökségnél, ezek: Kardoss Kálmán, Székács József, Thury Gergely, Csengery Antal, Odeschalchi herczeg, Frideczky Timor, Ács Károly, Huszár István és Lángli Gusztáv. Alikó Imre gr. : T.. házliAz eredményre jutás, és az idővel való gazdálkodás mindenkor kívánatos, de legkívánatosabb most, midőn a szünetelésnek küszöbén állunk.Ezt kívánta a kormány eszközölni az által, hogy értesülve a vasútépítések iránt beadott határozati javaslata felett több felől felmerült véleményekről, ezeknek egyeztetése végett, egy közvetítő szerkezetet kíván a ház figyelmébe ajánlani. Határozati javaslat. Addig is, míg az egész vasúthálózat és annak kiépítési módja iránt a minisztérium részletes javaslatot terjeszthet a törvényhozás elé, s a törvényhozás azon javaslat tárgyalása folytán e tárgyban véglegesen intézkedhetik, jelen orsz. határozattal felhatalmaztatik a minisztérium. 1. Hogy haladéktalanul tegye meg mindazon munkálatokat, melyek az ország érdekében mielőbb kiépítendő vasútvonalak létesítésére szükségesek. 2. Hogy az alább kijelölt vasútvonalak kiépítésére megkívántató pénzre nézve a lehető legczélszerűbb módon s kedvező feltételek mellett szerződhessék, s ezen szerződést jóváhagyás és beczikkelyezés végett, az e czélra akkor azonnal egybehívandó országgyűlés elé terjeszsze. 3) ezúttal a) az alföld-fiumei, azaz nagyváradszeged-fiumei, b) a kottori-zágrábi, c) a nagyvárad-brassói vonal, legsürgősebb része a nagyvárad-kolozsvári és d) a miskolczi-hatvani vasútvonalak jelöltetvén olyanok gyanánt, melyeknek létesítését az ország érdekei elsősorban követelik, a többi vonalok megállapítása a legközelebbi ülészakra halasztatik, a midőn a minisztérium az összes hálózati vasút tervét az országgyűlés elé terjesztendő 4) a harmadik pont alatti vonalak azon részére nézve, mely a társországok területén vonul keresztül, a mint a politikai nehézségek elhárításával egyidejűleg elsőbbség adatván a Károlyváros-fiumei vonalnak, saját felelőssége mellett megteendi mindazon intézkedéseket, melyeket a vasutak czélszerű és lehetőleg olcsó kiépítésére nézve szükségeseknek tartanid. Kardoss a szótól elállván , felszólal Trefort. A vasutak építése azon eszköz lévén, melylyel nyomasztó közgazdasági viszonyainkon leggyorsabban segíthetünk; én a napirenden levő javaslatot örömmel üdvözlöm, s elfogadom. Pártolom különösen e javaslatban kijelölt vonalak építését, mert ezáltal nagy tőkék fognak beruháztatni, s e beruháztatás nemcsak anyagi jólétünket, hanem politikai állapotaink konsolidációját is fogja előmozdítani. Megengedem, hogy a kijelölt vasutak építése nem fogja az ország minden igényeit kielégíteni ; de miután egyszerre mindent tennni nem lehet, az országgyűlés harmadik sessiójában hivatva lesz az orrszág vasúti hálózatáról gondoskodni. De miután a felfogásom szerint vasúti politikánk kulcsa a fiumei ügy, bátorkodom nézeteimet ez ügyről röviden előadni. (Halljuk !) . Külkereskedésünk ez idő szerint főleg a nyugat és délfelé megy.' — A nyugati irányban kellő vasutakról gondoskodva van.’ De rém úgy áll a dolog a déli irányban. A buda-trieszti vasút nem felel meg a szükségletnek, mert terményeink e hosszú és drága szállítást nem birják el. Tengeren eszközlendő kivitelünknek természetszerű kikötője nem Triest, de Fiume, Fiume s tengermellékünk általán véve, ha Magyarország ország akar maradni — reánk nézve politikai s közgazdasági tekintetben rendkívüli értéktel bir —, valamint Fiuméra s tenger mellékünkre nézve — annak összeköttetésére oly productiv országgal, mint Magyarország, felette nagy becsli. — De azok csak imaginariusi javak s mint arany hegyek a holdban — ha Fiume vasút által Magyarországgal összekötve nincsen. A kérdés tehát az, hogy micsoda irányban kell Fiumét az országgal vasutalal összekötni. Azt fogják mondani, hogy e kérdésre a választ adja az 1848-iki XXX. t. sz. mely Buda-Pestnekvasuti összeköttetését Fiúméval rendeli. Én e törvénynek hódolná,e vasútnak építését igen szükségesnek tartom, s óhajtomt, hogy írottoritól Zágrábig, s Károly városul Fiuméig a vasúti munkák mielőbb kezdessenek meg. De e törvény szellemét kijátszotta az élet, midőn a buda-trieszti vasút létesült, minek következtében a buda-pest-fiumei vasút Kottoritól Zágrábig, s Károly várostól Fiuméig csak a buda-trieszti vasútnak a mellékvonala lehet. — Ne csináljunk magunknak ez iránt illuziókat : e vasut által Fiúmén segítve nem lesz, s e vasút kivitelünket a tenger felé nem fogja nevelni. — Ha időnk lett volna s mi egy komoly enquettet nem oly dilettánsok által, mint mi vagyunk, vagy másod, s harmadrendű mérnökök által, de oly szakférfiak által, kik a vasúti ügy tudományát tökéletesen bírják, megindíthattunk volna, kiderült volna, hogy minden esetben, hol a fővonal egy hatalmas társaság birtokában van, annak sokféle módok rendelkezésére állnak a létező forgalmat — a fővonalon megtartani, úgy hogy biztonsággal feltehetjük,miszerint azon 1,000,000 mázsára menő forgalomból, mely Budapest s Triest közt létezik, a Fiumei mellékvonalnak 25—30°/p-nél több nem fog jutni. De amint mondom, kivitelünk a tenger felé szinte is fog a fiumei mellékvonal építése által tetemesen növekedni. Ha tehát Fiumén segíteni, s kivitelünket a tenger felé előmozdítani akarjuk, nekünk a buda-triesti combinatióval ellenében egy más vasúti combinátiót fel kell állítanunk, melynek, kiindulási pontja túl a Tiszán leend, mely az Alföldön s Slavonián keresztül vezet. E tekintetben bátor leszek egy nehány adatot idézni. Egy mázsának szállítása B. Csabáról Buda Pesten keresztül Fiuméba 2 ft 16 kr. — Eszéken keresztül az egyenes vonalon lft 90 kr.-ba kerül, s igy a differentia 26 kr. Szegedről Pesten keresztül 2 ft 13 kr. — Eszéken át 1 ft 66 kr. a differentia 47 kr. —• Szabadkáról Pesten át 2 ft 23 kr. Eszéken át 1 ft 55 kr. — a differentia 68 kr. Zomborból a Dunán Tétényből Fiume felé 1 ft 77 kr. — Eszéken át 1 ft 40 kr. a differentia 37 kr. Ezen előny a szállításnál oly nagy, hogy ez által a legtöbb esetekben a concurrentiát állhatjuk ki más országok gabnájával, oly előny az, melylyel a termelő az adóját kifizetni képes. Hol legyen azonban e tiszántúli pályának kiindulási pontja — erre nézve több tervek léteznek, nevezetesen : 1) a tervezett zimony-fiumei vonal, 2) a brod-sziszeki, 3) az arad-kikindazágrábi, 4) a Nagyvárad, Szeged, Eszék, Sziszek és Zágráb-Károly városon át Fiuméba. Ha az ország mappáját elfogultság nélkül tekintjük, s e vonalakat egymás közt összehasonlítjuk, tisztába jövőnk az iránt, melyeket illeti az elsőség. A zimony-fiumei vasút a török határszélek szomszédságában vezettetnék, Magyarország azt nem saját számára, de Szerbia és a Dunafejedelemségek javára építené, — arról tehát a magyar parlamentben komolyan vitázni helyén nem volna. — Azonkívül a Dunától Fiuméig vasutat építeni, a nélkül, hogy az a Duna bal partján folytattatnék, valóban közgazdasági nonsens volna. —■ A brod-sziszeki vonal az előbbinek kiadása kisebb formátumban, annak nem is lehetne más tendentiája , minthogy Zimonyig folytattassék. Az arad-kikindai, mely egynéhány hónap előtt egyenesen Trieszt felé gravitált, és a nagyvárad-szegedi , mindkettő Eszéken át terveztetvén , a kérdés tulajdonképen arra reducáltatik, mi előnyösebb az országra nézve, váljon túl a Tiszán Fiume felé vezetendő vasút Araddal vagy Váraddal mint kiindulási ponttal építtessék b e ? Itt ismét Magyarország mappájára provocatore, az aradi vonal az első erdélyi vasúttal volna összeköttetésben, a Nagyváradi Kolozsvárral Debreczennel s egész Felső- Magyarországgal, azonfelül a nagyváradi vonal átmetszi a tiszántúli vasutakat, az aradit, Temesvárt, a Tiszát, a Dunát, a Ferencz- csatornát, s felfogja az Alföld s a Bánság forgalmát s az alföldi nagy városokon és községeken keresztül menvén, igen nagy helyi forgalomra nemcsak Fiume, hanem Pest felé is számot tarthat. — De e kérdést azonkívül az élet is eldöntötte, az után Csabától Zomborig a földmunkák és az expropriatio legnagyobb részben készen van, sőt létezik tőkepénzesek consortiuma, mely e vasút építésére a kormánynak kedvező feltételek mellett ajánlatot tett, s szeretem hinni, hogy azt a kormány visszautasítani nem fogja. Ismétlem tehát, hogy én e napirenden levő javaslatot pártolom, de ellenezni fognék minden más javaslatot, mely a vasúti ügyben ez idő szerint kevesebbet nyújtana az országnak, mert ily javaslat elfogadása azonos volna egy közgazdasági vereséggel, s mert nemcsak közgazdasági, hanem egyszersmind politikai bűn volna, ha mi a jelen kedvező conjuncturát vasutaink építsére nem tudnók felhasználni; — nekünk veszteni való időnk. (Élénk helyeslés.) Kedd, julius 2.1867. 18. évi