Pesti Napló, 1867. szeptember (18. évfolyam, 5209–5233. szám)

1867-09-11 / 5217. szám

lezetlenül ezt nem mondhatván ki — ka­­tholikus és protestáns oppositió csodála­tos egyetértéssel a vallás köpenyébe bur­kolódzik, a felekezetesség kérdését toltja előtérbe, s f­e­­ akarja hitetni, hogy ő az egyetlen vezető, ki a népet Kánaánba képes vezérelni. Pedig hogy nem képes, azt kézzelfog­­hatólag látjuk. Pedig hogy a támogatást alig lehet nélkülözni már tovább, azt a statistikai tabbellák nyilván hirdetik. Pe­dig hogy a nevelés ügyének a fel­ekeze­tesség­től felmentetése nem történik a ka­­tholicismus vagy protestentismus rovásá­ra, bizonyítja Amerika: hol a nevelésügy nem felekezeti ügy, s a­hol még is emel­kedik a katholicismus és virágzik a pro­testantismus. S ha mégis, e tiszta tény ellenére is, felekezeti ügygyé kívánjátok tenni a nép­nevelési egyletek ügyét — k­ til­ el at­tól? Nincs-e magában a tervrajzban en­nek lehetősége megadva, s nem hordoz­za-e homlokára írva, hogy nem lépett fel semmi praetensióval, csakhogy zsinórmér­tékül szolgáljon? De ti ezt ignoráljátok szántszándékkal, készakarva, cs­akhogy opponálhassatok. — Meg sem olvassátok a körlevelet, s elitélitek a tervrajzot bizonyos malice-szal, bevégzett ténynek tüntetve fel azt, pedig jól tudva, hogy ennek czélja nem más volt, mint hogy tájékozást nyújt­son az alakulni kívánó egyleteknek. Ám ragadják kezükbe az eddigi közegek az ügyet, a­hol erre hajlamot és kedvet érez­nek, s erkölcsi súlyukat vessék latba. Ez befolyásuk és hatáskörük mérlegéül is szolgálandó tevékenységöknek és népsze­­rűségöknek lesz bizonysága ,­s az ügy­nek emelésére fog szolgálni. S ezt bizo­nyosan tenni is fogja minden felekezet papságának azon része, mely Eötvös in­dítványának horderejét felfogta, mely nem fél befolyását megosztani a világi elem­mel, mert látja, hogy e megosztás az ügy­nek kiszámíthatatlan szolgálatokat teend, mely czéljainak tisztaságát belátva, nem csavar ki szavaiból olyan értelmet, mely­re ő nem is gondolt, mely az ügyet haza­fias és nem felekezeti szempontból mérle­geli- s mindenek felett nem akarja e ket­tőt erőszakos­­ is ellentétbe hozni — saját önző czéljai kedvéért. Az egyetemes magyar papságnak ezen jóravaló­ és tiszteletreméltó — s szeretem hinni, tetemesen — nagyobb felére számí­tott, kétségen kivül b. Eötvös, midőn szó­zatát kibocsátá, s nem reátok, vaskal­apos hierarchák. Ti csak erőlködjetek, csak csavarjátok az ügyet, csak kapaszkodja­tok az idő haladó kerekébe, s ha tetszik, próbáljatok vihart is támasztom — ennek is meglesz a maga haszna: tisztítani fogja a láthatárt. De nem fogjátok meggátol­hatni, hogy az egyletek ne szervezked­jenek és életbe ne lépjenek, mert ez már idő követelménye, halaszthatatlan szük­ség, s első fontosságú kötelesség az álla­m irányában S a sajtó átalános érdekeltsége az ügy iránt mutatja, hogy Eötvös eltalálta a kellő perczet : az idő követelményének megértése pedig már magában is biztosí­téka a sikernek. Et­nézve a marosvásárhelyi, a királyföldre nézve pedig a szebeni királyi ítélőtáblák. A 1z. fek­. és rendezett tanácsú városok azon királyi tábla illetőségét követik, melynek terüle­tén feküsznek. 3. §. Harmadbiróság. A legfőbb birói hatóságot Magyarország és Erdély egész területére nézve a magyar kir. cu­ria gyakorolja. A kir. curia első osztálya az országbíró elnök­lete alatt mint semmitő­, második osztálya pedig a kir. személynök elösülése alatt mint harmad folyamodási ítélő­szék határoz. A semmitő­szék­­hez egyébiránt azon hivatásánál fogva, hogy az alaki jog sérthetlensége felett őrködjék, egyedül az alaki jogszabályok sérelméből eredt panaszok elintézése tartozik , ellenben az érdemleges kér­désekre nézve a legfőbb törvényszék hatósága a magyar kir. curia második osztályát illeti. 4. §. Előadás és határozathozatal. A szavazó bírák, a­mennyiben aggkoruk vagy egyéb fontos tekintet miatt az igazságügyi mi­nisztériumtól felmentést nem nyertek, egyszer­smind előadók is. A felmentettek helyettesíté­séről az igazságügyi minisztérium fog gondos­kodni. Minden első folyamodású törvényszéknél érvé­nyes határozat hozatalára az elnökön kívül leg­alább két, a másodbíróságnál négy, s a magyar kir. etim­ánál hat birói tag szavazata kivántatik. Azonban a seramite-szék a harmad bíróságnál fennforgó semmiség felett mindig teljes tanács­ülésben ítél. 5. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi megha­tározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi minisztériumnak tartatik fenn. II. Fejezet. Birói hatáskör. 6. §. Birói hatáskör : a személyekre és javak­ra nézve. A személyek vagy javak nemesi és nem ne­mesi minősége sem a birói hatáskörre és illető­ségre, sem átalában az eljárásra nézve különbsé­get nem tesz. 7. §. A városokban. A városi törvényhatóságnak alá vannak vetve a város határában létező minden egyének és javak, különbség nélkül. Mennyiben van e sza­bály alól kivételnek helye egyes esetekben a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve , a jelen fejezetben van meghatározva. 8. §. Az eljárás módjai szerint. Az 1 § ban 1. a) 2. a) és 3. a) alatt említett bíróságok a 60. §. szerint a sommás eljáráshoz utasított perekben ítélnek. Minden egyéb ügyek az első folyamodási törvényszékek hatósága alá tartoznak. 9. §. Az úrbéri és ezzel rokon ügyekben. Az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek ezentúl is az alispánok hatásköréhez tartoznak. (1. §. 2. b.) 10. §. Birtokbiróság. A birtokbiróságot átalában, valamint a telek­könyvi hatóságot mindazon ügyekre nézve, me­lyek az 1855. december 15-kén kelt telekkönyvi rendelet szerint kezeltetnek és láttatnak el, sz. királyi valamint a jászkun és hajdu-kerületi vá­rosokban a városi, s a megye egész területén a megyei törvényszékek gyakorolják. Egyébiránt az igazságügyi minisztériumnak joga leend nagyobb és népesebb mezővárosokat dologi- és telekkönyvi törvényhatósággal felru­házni. 11. §. Hitbizományi biróság. A hitbizományi ügyek úgy az anyagi jogok meg­bírálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasitvák, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez után megállapítható nem volna, az eljáró bíróságot az igazságügyi minisztérium jelöli ki. 12. § Házassági biróság. A róm. kath. és gör. egyesült, valamint a ke­leti egyházi törvényszékek illetősége alá egye­dül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak, a­mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és akár az ideiglenes elválást, akár a végképi felbontást tárgyazzák. Minden egyéb, a házassági viszony­ból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek ítéltek,­­ jele­sül a születés törvényességének kérdése, a per­lekedő házastársak közt a gyermekek tartása, és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni kö­vetelések iránti keresetek az illető polgári, és pedig sz. kir. városok lakosaira nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei, és az 1. §-ban 3. sz. alatt említett kerületekben az ille­tő kér. törvényszékekhez utasíttatnak. A végrendeletek külkellékeit illető perekre , a hamis eskü tényálladékának megállapítására nézve a szentszékek szintén megszűnvén ille­tékesek lenni, a bíráskodást a jelen törvény szabályai szerint illetékes törvényszékek gyako­rolják. 13. §■ Gyámhatóság. Az árva- és gyámhatósági ügyekben, valamint a gondnokság (curatela) és zárgondnokság (se­­questrum) eseteiben illetékes bíróságnak azon városi vagy megyei törvényszék tekintendő, mely a 24. §. értelmében az örökösödési perek elintézésére van hivatva. 14. §. Az 1836 : XVIII. törvényczikkben sza­bályozott vásári bíróságok az ott körülírt illető­ségük és hatáskörükben továbbá is fenntarthat­­nak, azonban : a) a vásári bíróság országos és heti vásárok idején és azonkívül, a napi piac­i forgalomból származó adásvevési üzletek és alkukra nézve is ugyanazon szabályok szerint jár el; b) a vásári bíróság sz. kir. városokban az el­nökön kivül csupán két szavazó bíróból s egy jegyzőből ál. 15. §. Kivételes bíróságok. Váltó- és kereskedelmi ügyekben első folyamo­­dásilag a kir. váltótörvényszékek, másodbirósá­­gilag a kir. váltófeltörvényszék, legfelsőbb biró­­ságkép pedig a magyar királyi curra ítél. 16. §. A kir. bányabiróságok első és további fokozatokban, továbbá a jövedéki hatóságok a je­len illetőségi körrel, végre az egyházi­ törvényszé­kek eddigi illetőségüknek a 12. §-ban foglalt mó­dosításával továbbá is fennhagyatnak. A cs. kir. főudvarnagyi és katonai bíróságok illetősége azon egyéneknek, kik a kir. udvar és illetőleg a valóságos hadiszolgálatban állók lét­számához tartoznak, csupán személyes ügyeire nézve ezen törvény által nem érintetik. Birtok­ügyeikre nézve azonban ily személyek is a 10. §. szabályai alatt állanak. III. Fejezet, Birói illetőség. 17. §. Személyes keresetekben : alperes lak­helyéhez képest: Személyes keresetekben a birói illetősége, a­mennyire a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabá­lyozza. 18. §. Ha alperes felváltva különböző helye­ken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek bírósá­gai közt felperes szabadon választhat. 19. §. Több alperestársak, ha különböző tör­vényhatósági területen laknának, azon bíróság illetősége alá vonhatók, melynek területén a na­gyobb rész lakik. Ha számuk a különböző területek közt egyen­lően oszlik meg, tekintettel a 17. § ra, felperes e bíróságok közül bármelyiket választhatja. 20. §: Jogi személyek, jelesül a közintézetek, részvény- és egyéb társulatok, gyári és kereske­delmi c­égek, a mennyiben közpolgári ügy után beperelhetők, vagy alapszabályaik értelmében más kijelölt bírósághoz nem utasítvák, azon helynek birói illetősége alá tartoznak, melyen az igazgatóság, illetőleg a telep létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az or­szágon kivül létezik, azon helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség, s ennek nem lété­ben a főügynökség székel; ilyenek hiányában hol a társulat ingatlan vagyonnal bir, s ha ingat­lan vagyona sem léteznék, hol az ügylet, mely­ből a követelés származik,­­ megköttetett. Mennyiben van biróküldésnek helye ott, hol valamely rendezett tanácsú város vagy megye közönsége vonat van perbe, a különben illetékes biróság érdekeltnek vagy elfogultnak látszik, a 42. §. határozza meg. 21. §. Idegenek, a­mennyiben az országban beperelhetők, rendes szállásuk vagy netáni birto­kuk illetősége alá tartoznak. (Folyt. köv.) Első czim. A bíróságokról. L Fejezet. Birósági szervezet. 1. §. Elsőfolyamodásu bíróságok : •Polgári ügyekben a bíráskodást elsőfolyamo­­ásilag gyakorolják : 1. Szabad királyi és rendezett tanácsú mezv­­árosokban (7. §.) a) a­­városi biró vagy helyettese, kikhez egy egyzőkönyvvezeti) járul; b) a városi törvényszék. 2. Megyékben: a) a szolgabiró, esküdt társával; b) az alispán, kihez egy szolgabiró és esküdt mint birótársak járulnak; c) a megyei állandó törvényszékek. A megyék a népességhez és helyi viszonyok­­hoz képest több törvényszékeket alakíthatnak, erre azonban a bel- és igazságügyi minisztérium­iak előleges jóváhagyását kell kikérniök. 3. A jász-, kun-, hajdú-, szepesi és nagy-kikin­­iai kerületekben: a) a városi bíró vagy helyettese egy jegyző­könyvvezetővel ; b) a városi törvényszék; c) a kerületi törvényszék. 4. Erdélyben az első folyamodású bíróságok jelen szerkezetükben továbbá is fennhagyatnak. 2. §. Másodbiróság. A másodbiróságot a kir. ítélő tábla gyakorolja, következő székhelyeken : 1. Pesten. Ide tartoznak: Bács-Bodrog, Ba­ranya, Csongrád, Esztergom, Fehér, Komárom, Nógrád, Pest-Pilis és Solt, és Tolnavármegyék, végre­ a jász- és kis­kun kerületek. 2. Kőszegen. Ide tartoznak : Győr, Mosony, Somogy, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vár­megyék. 3. Nagyszombatban. Ide tartoznak : Árva, Bars, Hont, Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz Zólyom vármegyék. 4. Eperjesen. Ide tartoznak : Abauj, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Mármaros, Sáros, Szepes, Torna,­­Ugocsa, Ung és Zemplén várme­­vék s a szepesi kerület. 5 Debreczenben. Ide tartoznak : Békés, Bi­­ar' H°ves és Külső-Szolnok, Szabolcs, Szatmár, •’z 'a Közép-Szolnok, Zarándvármegyék , Ivár vidéke, s a nagy-kun és hajdú kerületek. 6 Temesvárott. Ide tartoznak : Arad, Csanád, Temes, Torontál és Krassóvármegyék, s a nagy­-Erdélyben a megyék és székely székekre Hatósági élet. — Széke­s-F­e­h­é­r­v­á­r, sept. 6. Fehérmegye állandó bizottmánya f. hó 2-án, a folytatólagosan 3 án és 4-én tartotta meg rendes havi közgyű­lését, melynek első napján Szögyényi M. László főispán ur­i­excja meleg szavakkal üdvözölvén a nagy számmal egybegyült bizottmányi tagokat, röviden számot adott a tisztikarnak a legutóbbi (júl. 3-án tartott) közgyűlés óta folytatott hivata­los működéséről. Ez előadásból megelégedéssel győződött meg a bizottmány, hogy a telektör­vényszéknél átvett hátralék nagy tömege a re­ferensek fáradhatlan buzgalom munkássága által a folyó ügyek rendes elintézése mellett is tete­mesen megapadt, a polgári törvényszéknél a be­adványok egy hétnél tovább nem maradtak el­intézetlenül,­­ a közigazgatási ágban s a bün­tető törvényszéknél pedig ez idő szerint egyetlen darab sincs elintézetlenül hátralékban. Nyomban utánna Rosty Zsigmond biz. tag állt fel, egymásután két indítványnyal. Az első tar­talma röviden ez : kerestessék meg a kereskedelmi minisztérim, hogy a hadseregben szolgáló kato­náknak — közlegénytől őrmesterig — szóló pos­tai küldemények bezárólag 20 ft értékig csak az 5 kros egyszerű levél vitelbérrel terheltessenek. Ezen indítvány vita nélkül el is fogadtatott, s ily értelemben a minisztériumhoz felterjesztés hatá­­roztatott. A 2-dik indítványban hosszasabb tör­ténelmi deductiókban fejtegetvén Dalmátiának Magyarországhoz való viszonyát, indítványozá: kerestessék meg a minisztérium, hogy Dalmátiá­­nak Magyarországhoz leendő mielőbbi vissza­­kapcsoltatására teljes erélylyel törekedjék, s egy­szersmind tiltakozzék a megye a néhány év óta szokásossá vált három egy királyság elnevezés ellen. Ezen indítványra D­e­t­r­i­c­h Zs. képviselő és Fekete János m. főjegyző válaszoltak tüzetesen, minek folytán az, oly indokolással, hogy a társországok Magyaror­szághoz való viszonyának elintézése az ország­gyűlés teendői közé tartozik, s annak folytonos gondoskodása tárgyát képezi, a háromegy király­ság elnevezés ellen pedig annak idején mind az országgyűlésen, mind a magyar-horvát regnico­­laris küldöttségben nyomatékos óvások tépettek — el nem fogadtatott. Ezek után a kormány­intézmények, a testvér­hatóságok levelei, s a közönséghez intézett egyéb megkeresések olvastattak fel, s az utóbbi köz­gyűlésen kinevezett küldöttséget és állandó vá­lasztmányok mutatták be jelentéseiket a hozzá­juk utasított megbízások minkénti elintézése felöl. Az elsők közül kiemelendőnek vélem a m. k. belügyminisztérium azon intézményét, melyben tudatja, hogy a Balaton-szabályozáshoz főispá­nunk Szögyényi M. László­­ exéja neveztetett ki K. Fiáth F. helyett királyi biztosul, valamint azt, melyben a megyei közbiztonsági személyzetnek két csendbiztossal és 16 pandúrral leendő szapo­rítása engedélyeztetett, s a fizetések és felszere­lési költségek folyóvá tétettek. Mindkét intéz­­vény örvendetes tudomásul vétetvén, a csendbiz­tosi állomások betöltése főispáni kinevezésre bí­zatott, minélfogva Urs Ferencz és Paczona Elek, amaz Bodajk, ez Sárkeresztúr állomáshelylyel, csendbiztosokul kineveztettek. Olvastatott b. Eötvös József felhívása a nép­nevelési egyletek alakítására, mit annyiban em­lítek meg mint különösen érdekest, minthogy az állandó választmányok alakítása alkalmával a nevelés-ügyről a bizottmány egészen megfeled­kezett ; ennélfogva az idézett felhívás folytán jelen közgyűlés jön egy ily állandó választmány alakítására hivatva, mi megtörténvén, a felhívás az újon alakult választmánynak beható megfon­tolás és javaslattétel végett azonnal ki is adatott. A közegészségügyi választmány intézkedése, melynél fogva a zárlat a marhavész tekintetéből a megyének Pest megye felöl fenyegetett határain elrendeltetett, helybenhagyatott, s a szolgabiró­­ságok községenként vészbizottmányok alakítá­sára utasítottak. A hus­árszabályozási választmány jelentéséből figyelmet keltett azon megállapított tapasztalat, hogy a mészárosok a két éven aluli marhák vá­­gatásával (minthogy azok a kinőtt marháknál sokkal olcsóbbak) rendkívül elterjedt visszaélést űznek, a­mennyiben egy részről a fiatal marha húsa sokkal kevésbé tápláló, más részről pedig a fiatal marhák vágása a nemzetgazdaságban oly fontos marhatenyésztésnek rendkívüli kárával történik. Indítványoztatok is ez ellen a szigorú tilalom elrendelése, azonban határozattá nem emelkedett, oly ellenvetések miatt, hogy más megyékben hasonló tilalom nem létében a megye magán álló tilalma a marhatenyésztésen mit sem segít, a lakosságnak pedig kárával lenne, ha a felnőtt marhák jóval drágább húsának fogyasz­tására szok­ttatnék, s e mellett a tilalom a ki­játszást még ki nem zárván, oda jutnánk, hogy az apró marhák húsát is a felnőttekért szabott ár mellett kellene fizetni.­­ Véleményünk szerint ily fontos tárgy megérdemelte volna a tüzete­sebb megfontolást, az indítványozott tilalmat min­den esetre el kellett volna rendelni, s ugyanerre az ország összes hatóságait felszólítani, a felszó­lítás bizonyára nem hangzott volna el eredmény­telenül. Rozgonyi György főbíró indítványa folytán a honvédelmi minisztériumhoz felirat határoztatok a végett, hogy a megyét minden szomszéd me­gyén túl ará­nytalanul terhelő nagyszámú lovas­katonaság egy része eltávolíttassák. Décsey Lajos főbíró indítványa folytán pedig ugyancsak a honvédelmi minisztériumhoz felir­it határoztatok a végett, hogy a szabadságos ka­tonák, kiknek vakmerő kicsapongásai miatt a személy- és vagyonbiztonság megyeszerte foly­tonosan veszélyeztetve van, s kik a polgári ható­ságok tekintélyét semmibe nem veszik, s ez által a nép demoralisatiójának eszközlőivé válnak, szabadságidejük alatt fenyitó ügyekben a polgári jurisdictio alá vettessenek. Ezek voltak főbb vonalakban azon tények, melyeket, átalánosabb érdeküknél fogva, e köz­gyűlésről közlendőknek véltem. Megemlítem még, hogy a megye két remény­­teljes fia : Verebi Végh János és István — amaz tiszt, aljegyzővé, emez tiszt, esküdtté nevezte­tett ki.­­ U. V. Vidéki tudósítások. Veszprémmegye, sept. 5. A veszprémmegyei honvédegylet f. hó 2-kán megalakult. Az igazolt honvédek nagy számmal gyülekeztek össze a megyeház teremében. Kun Géza nyitotta meg a gyűlést. A számvevő jelen­tette, hogy Paul Dienes honvéd-nyugdíj-egyleti pénztárnok számadását jól vezetettnek, pontos­nak, minden tételben hibátlannak, s pénzkezelé­sét­ lelkiismeretesen vittnek találta. Paul Dienes lelkesen éljeneztetett. Az alapítványi tőke mek­­koraságát akkor lehet csak tudni, ha a be nem fizetett és nem is kamatozott alapítványok, s ezek kamatainak be vagy nem fizettethetése tisz­tába leend hozva. E czélból a volt igazoló bizott­mányok Sám­pék József számvevő indítványára egyleti fiók választmányokká alakíttattak át, s az alapítványoknak tisztába hozatalára, járásuk te­rületén lakó alapítványt tett hazafiaktól alapít­­ványlevél kérésére hivattak fel. Kun Géza felhívására az új tisztviselő válasz­tás megkezdetett, s eredménye következő : Elnök gróf Eszterházy Pál. Alelnök Zombath István. Főjegyző Pap Gábor. Aljegyző Sóos La­jos. Ügyvéd Sóos Lajos. Pénztárnok Kasinczky János. Ellenőr Kovács Imre. Számvevő Sám­pék József stb. A megye területén lakó igazolt honvédek ösz­­szes létszáma 1630. Csakhogy a valódi honvéd­létszám még sokkal magasabb, mert voltak köz­honvédek — kik újra besoroztatástól tartva — nem íratták be magukat, s az enyényi választó­kerületből az igazolási jegyzőkönyv nem küldet­vén be, nem lehet tudni, mennyi az ottan igazolt honvédek száma ? Az enyéngi járás igazoló bi­zottmánya a jegyzőkönyvnek minél előbb leendő beadására sürgetőleg szólittatott fel. Az 1861-ki tisztviselőknek önzéstelen, hazafias fáradozásukért a közgyűlés köszönetet szavazott. 1. 1. szerződés egyes pontozni nem hozhatók n "nep. 10. Az éjszaknémet szö­vetség gyűlésének megnyitásakor a rály által tartott trónba«« tevent elégtételt, hogy a szövetség minden egyes államai, az éjszaknémet­ szövetség alkot­mányát alkotmányszerű törvénnyé emel­­ték. A király a gyűlést úgy saját, mint a szövetkezettek nevében üdvözli, a a szö­vetség alkotmány alapján összehívott el­ső gyűlés elé örömteljes bizalommal te­kint. A szövetségnek a dél-németország­­hozi nemzeti viszonyát illetőleg a szövet­ség-alkotmány kihirdetése után azonnal fontos lépés létetett. Németország és a szövetkezettek érzülete a vámegylet szá­­mára új alapot teremtett, s annak fennál­­lását biztosította, az erre vonatkozó szer­ződés szintén elő fog terjeszteni. A szö­vetségi háztartás a tanácskozásoknak ki­váló tárgyát képezendi, s a kiadások foly­tonos korlátozása lehetségessé teendő, hogy az előszámított egyes pótlékok mintegy */4-ed része a szövetség saját bevételei által fedeztessék, s az összes kiadásokra elegendő legyen. A szövetségtanács elé törvényjavaslatok fognak terjesztetni, me­lyek különféle irányban annak rendezé­sére vonatkoznak, a minek rendezése azon­nal szükséges, s a mit az idő megenged. A trónbeszéd ezután részletezi a szabad költözködés, a hadi szolgálat, a postaügy, a mértékrendezés, szövetségi konzulságok felállítása, nemzetiségi, s a kereskedő ha­jókra, m­int az egységes tengerészet alap­jára vonatkozó törvényjavaslatokat. A király reméli, hogy ezen törvényjavasla­tok úgy az országgyűlés, mint a szövet­ségtanács beleegyezését megnyerendik, miután meggyőződése, hogy a szövetség nagyszerű feladata csak úgy oldható meg, ha a külön érdekek az általános és nem­zetiekkel minden oldalról készségesen közvetíttetnek. A király felhívja az or­szággyűlést, hogy munkához fogjon, mely által a szövetség-alkotmány által meg­kezdett művet bevégezni lehessen, s így végzi beszédét . Önök a béke munkájára vannak hivatva ; én bizom, hogy Isten segélyével a haza önök munkájának gyü­mölcseit békén élvezendi. D­e­é­s , sept. 6. Deés városa szervezése is be van végezve. Miután a választmány ellen folyamodók elutasit­­tattak s a városi főhadnagy Miller Adolf meg­­erősittetett és esküjét le is tette, az újonnan vá­lasztott alkotmányos tisztikar működését meg­kezdette. Hogy a folyamodóknak sok tekintetben igazuk volt, megmutatta a következés, a­meny­nyiben az újonnan választott tisztviselők közül két tanácsos állomásáról lemondott, kiknek he­lyébe új választás rendeltetett. Tisztviselőink e szerint megyén és városon megválasztják, azonban a közigazgatási és tör­vénykezési rendszer, s általában a dolog folyama csak a régi, s az alkotmányos életnek kivált anya­gi javadalmait, mi erdélyiek épen nem élvezzük, hő vágygyal nézünk a reformok eleibe. A leg­­érezhetőbb szükségek közé tartozik : az osztrák törvénykezési rendszer kiküszöbölése, az úrbéri ügyek rendezése úrbéri törvényszékek felállítá­sa útján, a telekkönyvek behozatala, váltótör­vényszékek felállítása. Most, midőn az 1848—49 ki hadjáratban el­esettek emlékeinek megőrzése van mindenfelől kilátásban, szabadjon az illetők figyelmét felhív­ni a most felhagyott kis temetői sirkertben látható sirhantra, a mely alatt nyugosznak az 1848 dán nov. 20-án városunk utczáin vívott utczai harcz­­ban elesettek — 17-én. Ezen csatában, mely Katona Miklós vezérlete alatt Urbán ellen folyt, nevezetes része volt a közelebbről Pesten el­hunyt ezredes, Zsurmai Lipótnak, ki akkor mint őrnagy vett részt e csatában, mely másképen üt vala­ki, ha a fővezérség, a közkívánat szerint, reá bizatik. A múlt héten lefolyt országos vásárunkban a forgalom nagyon élénk volt, minden jó áron kelt, különösen a marháknak magas ára volt, egypár jó ökörért 500 ftot is megadtak. Mindamellett is, hogy az aratás már lefolyt, s a cséplés is elkezdődött, a gabona ára nem szö­kött, egy osztrák mérő tiszta búza 4 írton, ku­­koricza 3 írton kelt, pedig nálunk jó termés van, egy 32 kévés buza-kalangya 2 vékát ereszt, s minden elvetett mag 6 magot adott. A törökbúza terméshez is van kilátásunk. A hüvelyes vetemények is jók, gyümölcs­termé­sünk középszerű. Ily körülmények­ közt remélni lehet, hogy a deési jótékony nő-egylet által okta­­bér 23 dikára hirdetett terménytárlat jól fog ki­ütni, mely inkább a haszonkertészet, s a női munkakör és gazdasszonyság körére van szorít­va, s melynek eredményéről a közönséget annak idejében tudósítani el sem mulasztom. 1. 1. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, sept. 10. A mai „Wien. Abend­post“ mondja : Az angol biztosok eluta­zása, s a bizottsági munkálatoknak, me­­­­lyek az angol-osztrák szerződés 4 pontja­­ szerint azért ültek össze, hogy az angol­­ áruk átlag­ára meghatároztassék, a be- s végeztéhez azon vélemény kapcsoltatott, miszerint új szerződés hozatik létre ; ez azonban nincs úgy, s minthogy a tárgya­lások még mindkét részről folynak, a Különfélék. Pest, sept. 10 — A képviselőház codificationalis bizottmá­nyának tagjai f. hó 16-kára vannak összehiva, hogy az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslatok iránt véleményt készítsenek.­­ Az erdélyi földtehermentesítés gyors keresztülvitele ügyében ülésezett bizottmány a kir. kormányszék keblében bevégző tanácsko­zásait, s elkészített javaslatára, mielőtt a minisz­tériumhoz felterjesztené, szakértő földbirtokosok véleményét is fel akarja kérni. Remélni lehet, hogy a minisztérium Erdély e sürgető szükségén erélyes és gyors intézkedéssel fog segítni. „Unió.“ — Szatmáron a tűzesetek egy ottani tudósító szerint igen gyakoriak. Aug. 31-én este a püspöki mosóház és istálló. September 4-kén délben 3 szalmás ház, ugyanaz­nap este egy olajgyár a hozzá tartozó épületekkel együtt el­égett. Hogy mindez szerencsétlenségből történt volna, alig hihető. jj_ — A pesti népbank sept. 9-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tár­gyai a következők valának : 1) Igazgatósági je­lentés. 2) Módosított alapszabályok kihirdetése. 3) Elnökség, igazgazgatóság, választmány és szám­vizsgáló bizottmánynak megválasztatása. 4) Szava­­zatszedő bizottmányi tagoknak és elnöknek meg­választása. 5) Indítvány azon esetre, ha hogy a megválasztandó­ alelnök visszalépne, a reá adott szavazatok az igazgatói választásra számítandók a visszalépett részére, ugyanez követendő, ha va­lamelyik igazgató visszalép a választmányba be­­választatásánál. A gyűlési pontban d. u. 3 órakor nyitotta meg Érkövy Adolf elnök, s az igazgatósági jelentés olvastatott fel és helyben hagyatott mint szintén a módosított alapszabályok is jelentéktelen megjegyzések közbejöttével és mertetésével el­fogadtattak. Ezután felolvastatott az elnöki jelen­­tés, meyből kiemelük, hogy az intézet örvendetes tej­onévnek indult, , m.t legjobb,,,, bismír,n.t . Mvettee­rtooki Au intézet megnyittakor, f. é. febr. 11-én 980 törzs betevője volt 7443 ft törzskészlettel; az üzleti könyvek f. é.aug. végén történt bezárásával most 1896 tagot 13,61 1 törzs részlettel számit, s e szerint az intézet megnyitta­ 918 taggal é, 6168 ts,«„é,tl.7tefo­ rodott, összes pénztári forgalma pedig 67 296 ft 72 kTM rúg. Az elnöki jelentés­t art.it­t mellőzve, csak azt említjük, hogy végén az elnök maga s az igazgatóság és választmány nevében leköszönt ideiglenes állomásáról. Végre jött a választás maga, de ez hosszas vitát idézett elő ban alko !? U­ “ ^ A bán ajánlott tagok ellen. A többség azonban sza­azást sürgetett, s így az ott maradtak beadták szavazó czédiáikat. Melynek eredményét még nem­­ Prm,n­ő herczegsége báró Sennyey Pálné « AA*budai kWed4TOa* 1.1*. A p.®8d­ ^ath- legényegylet 12-dik évi em­lékünnepélye és munka kiállítása megnyittató« A megnyitás vasárnap délelőtt 10 órakor TM! ' és — mint a „F. L “ i­ia — í­ro", meglelt vendégekkel , cineam­ WreekLisztT­gényekkel, kiknek munkái asztalokkor­­ , hoz állítva tarkáltak. — Dr Szabói- 3 ur.az egylet tevékeny, iCi e­l 6}-\;**~lf fogadá az érkezőket. Ott S volt a ú­j ügyérségtöl gr. Z­i­c­h­y József .8kfd®lmi nácsos, ki Gorove miniszter urat -T’? inta’ Szentkiráyi Mór, » vircei tinta

Next