Pesti Napló, 1867. szeptember (18. évfolyam, 5209–5233. szám)
1867-09-12 / 5218. szám
tartal müvelnek családjuk szentélyében, örökítenek meg utódaikban. A fennforgó tárgy ilymódoni megvilágításával tartoztam önmagamnak és tartoztam a nagy közönségnek, mely elé ez ügy vitetett, ítéljen már most a nagy közönség maga, ki a támadó és ki a megtámadott. Szentkirályi Albert. Első czím. A bíróságokról. (Folytatás.) 22. §. A teljesítés helyéhez képest. A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek azon bíróság előtt indítandók, melynek területén a szerződés létrejött, vagy a dolog természete, avagy törvény szerint teljesítendő. Könyvkivonati és számla követelések azonban egy és fél év alatt, s ha a könyv- vagy arámviteli kivonat törvényesen meghitelesületett, három év alatt azon hely bírósága előtt is beperelhetők, hol a megrendelés történt. 23. A házassági perekben. A róm. kath. és a g. egyesült, valamint a keleti szertartásu keresztyének házassági viszonyból származható minden perei, melyekre nézve a szentszékek eddigi illetősége megszüntetett, továbbá a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok válóperei, valamint a házassági öszszeköttetésből és elválásból keletkező egyéb keresetek, amennyiben ezen felekezetek egyházi bíróságai rendezve nem volnának, „végre az izraeliták válóperei, akár kölcsönös megegyezéssel, akár per után szándékoltatik az elválás: a 12. §-ban megnevezett azon törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a házas feleknek állandó és utolsó együttlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kérelmeztetik , a távollevő fél, amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, — azon törvényszék elé idézendő, melynek kerületében a folyamodó fél lakik. Egyébiránt a mindkét felekezetű evangélikusok házassági ügyeire, valamint az eljárásra nézve az 1791. XXVI t. sz. illetőleg az 1786. martina 6-ikán kiadott utasitás és az addigi törvényes gyakorlat szolgál tovább is zsinórmértékül. A zsidók házassági ügyeire nézve addig is, míg a minisztérium törvényjavaslatot terjeszthetne az országgyűlés elé, a tettleg fennálló gyakorlat tartatik fenn. 24. §. Az örökösödési perekben: Az örökösödési perekben különbség nélkül arra, várjon a kereset szerződésből származott, vagy törvény avagy végrendelet jogczimén nyugszik, s az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van irányozva — azon törvényszék, és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik , azon birtokbiróság ítél, melynek területén az örökhagyó halála idején lakott. 1ia az örökhagyó az országon kívül halt el, az örökösödési perek azon belföldi bíróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott Az egyes bírák hatásköre az előleges intézkedések és biztosítás tekintetében az örökösödési eljárásban van meghatározva. 25. §. Holtnak nyilvánítás iránt. A holtnak nyilvánítási eljárás ahhoz képest, amint házassági végelválás, vagy örökösödés czéljából kérelmeztetik, azon polgári törvényszék előtt indítandó, melyhez a házassági (12. §.) illetőleg örökösödési (24. §.) perek vannak utasítva. 26. §. Elvesztett okiratok megsemmisítése TMt. Elvesztett okiratok megsemmisítése — amennyiben egyes társulatok, alapszabályaiknál fogva, külön bírósághoz nem utasítvák — a folyamodó fél személyes birósága előtt eszközlendő. Ellenben az elvesztett magyar államkötelezvények, valamint az elvesztett magyar földhitelintézeti értékpapírok megsemmisítése továbbá is a pesti e. b. kir. váltótörvényszékhez tartozik. 27. §. A birtok perekben: terület szerint. A birtokbiróságot, a 10. §-ra tekintettel, rendszerint azon törvényszék gyakorolja, melynek területén a keresetbe vett ingatlan vagyon fekszik. Minden dologi cselekvények, u. m. a leltározás, becslés és zárlat, kivéve ha valamely hagyaték biztosítása czéljából esiközlendő, v úgy szintén az árverés teljesítése és a végrehajtási árverésnél bejött vételárnak felosztása, a birtokbírósági teendőkhöz számíttatnak. Csekélyebb értékű ingatlanokra nézve azonban a szolgabíró vagy esküdt kiküldetése által foganatosíttatnak. 28. §. Felperes választása szerint. Ha a ingatlan vagyon, mely a kereset tárgyát képezi, különböző birtokbiróságok területein fekozik, azon törvényszék lesz illetékes, mely felperes által megkerestetik. 29. §. Előjegyzés igazolása iránt Telekkönyvi előjegyzések igazolása — valamint az előjegyzés által biztosított tulajdoni és szolgalmi jogok felett azon telekkönyvi bíróság ítél, amelynél az előjegyzés történt. Ellenben valamely bekeblezett vagy előjegyzett követelés behajtása még akkor is, ha ez utóbbi az előjegyzés igazolásával van összecsatolva, felperes választásához képest alperesnek vagy személyes birósága, vagy pedig azon biróság előtt érvényesíthető, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. 30. §. Csödügyekben. Csödügyekben a bíráskodás : a) Kereskedőkre, gyárosokra és közkereseti társaságokra nézve azon törvényszéket illeti, melynek körében a csőd alá kerültnek kereskedési telepe van ; ugyanazért még akkor is, midőn az ilyen kereskedő a megyében ingatlan javakkal bir, de a kereskedési telep királyi vagy e. b. hatósággal ellátott mezővárosba van helyheztetve, a csődbíróságot az illető városi törvényszék gyakorolja ; ha pedig a kereskedési telep megyei hatóság alatt van, akkor a csődbíróság minden kivétel nélkül mindig a megyei törvényszéket fogja ületni ; midőn végre a kereskedőnek több telepe van, melyek nem ugyanazon egy törvényhatóság alatt feküsznek, ezek közül az fog a csődben bíráskodni, mely annak megrendelése végett legelőbb megkerestetett. b) Azokra nézve, kik nem kereskedők vagy városok, de szab. kir. városokban vagy h* u tósággal felruházott mezővárosokban laknak, minden tekintet nélkül arra, hogy ingatlan gyónnál Viroak-e vagy sem, mindig a*oa váró* iránt, vagy mezőváros törvényszéke, melyben rendes lakásukat tartják ; azokra nézve, kik városi területen kívül megyében laknak, ugyanezen megyének törvényszéke ; ha pedig rendes lakásuk változtatva hol egyik, hol másik megyében vagy városban volna, vagy épen az országon kívül tartózkodnának, ama megye vagy város törvényszéke, melynek területén legutóbb laktak; végre ha utolsó rendes lakásukat kipuhatolni nem lehetne, azon törvényszék, melynek területében ingatlan javaik feküsznek, és ha az ingatlanok több törvényszék területében vannak, azon törvényszék, mely a csőd elrendelése végett legelőbb megkerestetett. c) Azokra nézve, kik bányabirtokon kívül más vagyonnal nem bírnak, a csődper egyedül a bányaszék előtt fog lefolyni; különben a csődper bírája mindig az illető polgári bíróság leend. Ha a bukottnak bányavagyona egy járásban fekszik, mindig az illető, — különben pedig azon járásbeli bányaszék leend a csődper bírája, melynél legelőbb a csőd bejelentetett. d) A jászkun , hajdú-, XVI. szepesi és nagykikindai kerületekben a csődbíróságot első folyamodásilag s a fentebbi elvek szerint az illető városi törvényszék gyakorolja. 31. §■ Viszonkereset. Viszonkeresetek, a mennyiben a főügygyel közös megoldást nem nyerhetnek (62. §.), azon bíróság előtt hiasztandók, mely a főügyben felperesnek illetékes bíróságát képezi. 32. §. Perújítás. A perújítás kivétel nélkül azon első folyamodási bíróságnál indítandó meg, melynél az alapper tárgyaltatott és elintéztetett 33. §. Végrehajtás. A végrehajtás elrendelése, valamint a végrehajtási foglalás alkalmából felmerült tulajdoni és elsőbbségi igények illetősége a végrehajtási eljárásban van meghatározva. (Folyt. köv.) Hatósági élet. — Veszprém, sept. G. F. hó 2-dik és következő napjain tartotta Veszprémmegye állandó bizottmánya sept. havi közgyűlését b. Fiáth Ferencz elnöklete alatt. Önálló, közérdekű indítványok nem emeltettek , ami emeltetett — annak elejtését — illetőleg az indítványozó általi visszavonását is keresztül vitte a többség, így csakis azon leiratok hatására szorítkozom, melynek élénkebb eszmecserét és vitákat idéztek elő. Olvastatott a m. k. közmunka- és közlekedési minisztériumnak 3680. sz. a. kelt intézménye, az állammérnöki hivatalok teendői és mikénti eljárásuk szabályozása érdemében, s a Rosos I. által megkezdett, s legélénkebben vitt discussiók leginkább e nézetek körül forogtak . Az állammérnöki hivatalt érdeklőleg, megyei közönségünknek e leiratot eredményezett felterjesztése két fő részre: szellemire és anyagira különíthető. Kérelmünk szellemi része: az állammérnöki hivatalnak a megyei bizottmányyal szemközt alárendeltségi viszonyba helyezése megadatott, úgyszinte azon megyei szerszámok is, melyek az állammérnöki hivatal által átvetettek — visszakövetelhetők -, de anyagi része , hogy az állammérnök a megye közönsége által fizetendő számlákat ne nyújtson be, még nincs teljesítve; de mert a leiratban világosan ki van fejezve, hogy az állammérnöki hivatal csak az építészeti hivatalnak tovább szervezéséig szükséges, bár a megyei bizottmány az állammérnöki hivatalt törvényesen existálóul nem ismerheti el, megnyugszik abban, hogy fennállása ideiglenes. A m. k. belügyminisztérium leküldte intézkedés végett Horváth Mihály déghi községjegyző folyamodását, melyben panaszolván, hogy fizetése csak 200 ftból és 300 hold föld terméséből áll, míg vannak jegyzők, kik igen is gazdagon dijazvák, a hivatalos teendőkkel egyformán terhelt jegyzőknek egyenlő arányban leendő dijaztatását kéri; a folyamodó a községrendezés időszakának bevárására utasittatott, s annyival inkább, mert fizetése szerződésen alapulván, szabadságában állott a kérésért fizetésért el, vagy nem fogadnia a déghi jegyzői állomást. Olvastatott a közmunka és közlekedési m. k. minisztériumnak 4019. sz. a. kelt intézménye, a Balaton lecsapolásából és a siófoki zugó eddigi kezeléséből eredeti panaszokra vonatkozólag, melyben értesittetik a megye közönsége, hogy kir. biztosul a szomszéd Fehérmegye főispánja Szögyényi Marich László neveztetett ki. Minthogy a Sió zsilipek leomlással fenyegetődznek, mely esetben nemcsak a Balaton víztömege, hanem vele együtt a homok is lerohan, s míg a vizár csak egy évi termést semmisít meg, addig a homok most termékeny és gazdag vidékeket tehet elbortás által terméketlenné; a kinevezett és örömmel üdvözölt kir. biztos felkérendő a helyszínére mielőbb leendő kimenetelre, hogy a rész karban levő zsilipek általi fenyegetettségéről a siómenti vidéknek, ugyszinte azon részről — mely Veszprém-Zalát a Balatonnak elveszthetése által fenyegeti, a helyszínen személyesen győződjék meg. Sajnálja ugyan a megyei közönség, hogy a kir. biztos kinevezésénél a m. minisztérium megyénknek óhajtását nem teljesítette, de megnyugszik azon gondolatban, hogy míg egy részről a kért b. Fiáth Ferenczet az érdekeltség gyanújának árnyékától akarta megmenteni, más részről csakugyan oly kir. biztos kinevezésével örvendeztetett meg, kinek igazságszeretete felöl nincs okunk kétkedni. S mert a Sió zsilipek rosz állapotban létéről a mezőföldi alsójárás szolgabirája tette a megyei bizottmány előtt először a jelentést (melynek eredménye lett Paul Dienes megyei főmérnöknek a helyszínére lett kiküldetése s a zsilipek állásáróli hivatalos jelentése) ugyancsak ő lett utasítva a kinevezett királyi biztosnáli hivatalos jelentésnek is minél előbb leendő megtételére. A mérnöki hivatalos jelentést közzétettem az augusztusi gyűlést ismertetett levelemben, a csak mellékesen jegyzem meg itt azt a sajtóhibát, hogy Paul Dienes főmérnök neve Gaal Dienesnek nyomatott. A megye felterjesztése következtében a rögtönítélő bíróságnak az igazságügy minisztérium által tett megszüntetését tartalmazó intézmény tudomásul vétetett. A m. kir. belügyminisztériumnak a megyénk által felterjesztett költségvetési munkálatokra vonatkozó intézményeiből azon szomorú meggyőződést merítette megyénk közönsége, hogy a meggazdálkodások lehetőleg nagy mérvben eszközölhetéséért — holott a meggazdálkodott pénzösszeg különben is a bécsi pénztárba vétetik , az igazságszolgáltatásnak czélszerűen és gyorsas eszközölhetése, is személy és vagyon biztosítása is háttérbe szorittatik, mert sem a praporított tisztviselők fizethetésére szükséges pénzössszeget, sem a csendőrök kivonásával szükségesnek vélelmezett pandúr-létszámot nem ajánlotta, illetőleg hagyta helybe a minisztérium, holott a csendőrökre fordított költségből R. L állítása szerint Veszprém megyére közel 40,000 ft esnek, s Veszprém megye tisztviselőinek szaporítása, s a pandúrok létszámának a csendőrök kivonása folytán szükségképenivé vált emelése oly elővigyázattal történt, hogy az ez által követelt kiadás csak 4000 ft körüli összeget tevén — a 40,000 írtból 36,000 filot gazdálkodik meg megyénk a kormány részére. — Ide járul az , hogy az előbbi rendszer emberei már adósságot hagytak az uj tisztviselőkre, s azt kellvén először fedezni , minden év szükségkép adóssággal végződik. Felemlittetett, hogy a meggazdálkodott összeget kiviszik az országból a bécsi pénztárba, s hogy oda minél többet vihessenek ki, s mi igazságszolgáltatásunk szenved, a mi személy- és vagyonbiztosságunk lehet a pandúroknak kellő létszámban ki nem állíthatása miatt fenyegetve. Ez előadásra Kerkápoly azon észrevételt teszi : ne mondjon a megye olyant, ami a tényleges körülményekkel ellenkezik, hogy a felírás előre látható ellenészrevételekkel ne találkozhassék— a tényleges körülményekkel ellenkezőnek látja azon állítást, hogy Veszprém m megyére azon 2 millióból — mely összegbe Magyarországon a csendőrök tartása került: 40,000 ft esik , s igy a megye közel 36,000 irtot gazdálkodik meg, hanem igenis indokolja a tisztviselők szaporításának, s a pandúroknak a megyei felterjesztésben kitet létszámának szükségességét. Ha a meggazdálkodott pénzösszeg a bécsi pénztárba foly , sa Magyarország részéről fizetendő közös ügyi költségekre foly be, s ha tán több folynék be évi illetékünknél, az jövő évben előnyünkre tudatik be. Ezen okoskodás ellenében R. megjegyzi, hogy épen a jelen időt nem találja alkalmasnak capitális csinálásra, s egy újabb felterjesztésben kifejeztetni óhajtja, hogy nekünk is van szavunk, mint csupán eszközök vagyunk, s ugyanazért az igazságszolgáltatásnak gyorsítása s a közbiztonság eszközlése végett a megtakarított összegnek egy részét az uj tisztviselők fizetésére s a pandúroknak kellő létszámmal kiállíthatására fordittatni kérjük. Végzésileg kimondatott, hogy a trigye közönsége fájlalja, miszerint a leirat nemcsak az igazságszolgáltatás gyorsításáért szükségessé vált tisztviselők szaporításának költségeit , hanem a személy és vagyon biztosítására szükséges pandúr-létszámot sem hagyta helyben, s ily szellemben újabb feliratnak felterjesztése határoztatok el. Olvastatott a m. kir. pénzügyminisztériumnak a marhasó körül tapasztalt visszaélések raeggátlását célzó intézménye . Rosos I. megjegyzi, hogy bár törvényeink rendelkeztek a sóár túlzott felemelése ellen, mégis oly nagasra emeltetett fel, még ez intézmény szerint is oly magas a marhasónak ára, hogy Triesztből olcsóbban kapja a vörös só mázsáját, mint amennyibe a Győrből szállítandó marhasó kerül, mert míg amaz ide szállítva 2 ft 65 kr, addig a kormány által árult marhasó 2 ft 75 kr mázsánként Határoztatott, bármelyik alispánnak elnöklete alatt gyűljön össze a gazda választmány, s mentális okokkal bizonyítja be a marhasó árának is alább szállítása szükségességét, s ez érdemben is történjék felírás a miniszteriumhoz. 1. 1. — Maros-Vásá rhely, sept. 3. Városi tisztújitásunk nagyja ugyszólva már lefolyt; képviselő testületünk megalakulva, a tanács két legfontosabb állomása — a főbírói és rendőr főnöki — betöltve, úgy hogy rövid két-három hét letelte után Maros-Vásárhely egészen alkotmányosan lesz szervezve. Előbb képviselőtestületünk 75 tagját választák meg,és pedig kielégítő összeállítással, képviselve lévén közlök mind a vallásfelekezetek, mind a társadalmi osztályok, mind pedig a választásuk folyamán megalakult pártok — sőt, városunk büszkeségére mondhatjuk, egy megválasztottal : izraelita polgártársaink is. — Nem szólhatunk ily elismeréssel magukról választóinkról, mert 1400 egynéhány szavazatképes egyén közül p. o. a képviselőtestületre történt harmadik szavazat alkalmával csupán 47- en éltek jogukkal, s azóta is volt egy szavazatunk, melyben csak 539 választó vett rszt. Haum azért, ha valaki kérdésbe tenné az illetőknek választójogukat: tudora lenne harcz, háború. Nem helyeselhetjük továbbá azon eljárást, mely előbb tűzi ki a főbírói választást, mintsem a már megválasztott képviselőtestület be lett volna igtatva és fel lett volna esketve. Legjobb, ha az ily választások egészen függetlenül folynak le, s ilyenkor a lehető gyanúsításnak még alkalmát is kerülni kell. Az említettem képviselői beigtató gyűlés megtartása kormánybiztosunknak, m. Karós László úrnak, mint ilyennek, utolsó működése volt. A gyűlés szép csendben és rendben folyt le, csupán D. S.-nek abbeli felszólalása okozott kissé hevesebb vitát, hogy a király őfelségének csak mint Magyarország királyának adassék meg az eskümintában az „apostoli király“ czime, nem pedig — a mint az szentesített törvényeinkben s a legközelebb a minisztérium kiadta főispáni eskümintában ki van fejezve — mint „Cseh-, Dalmát, Horvát-, Tót stb. országok királyának“ is; úgy látszik, elfeledte, hogy nem az ország, hanem egy város képviselőtestületében ül, s eleinte szavazást is sürgetett a szöveg megváltoztatására, de midőn az elnök felállással való szavazásra hívta fel a testületet, a vitázó látta, hogy a tagok nagyon meg vannak üléseikkel elégedve , visszavonta szavazást kívánó indítványát. Az eskü tehát a megszabott minta szerint történt. Ez megesvén : a kormánybiztos azonnal eltávozott, az elnöki széket választott főbírónknak, Fekete Józsefnek engedvén át. Az új gyűlés első teendője jegyzőkönyvi elismerő és köszönő nyilatkozat volt a kormánybiztosnak, tapintatos és buzgó eljárásáért, egyszersmind a város tiszteletbeli képviselőjéül választván meg őt, mit egész testületileg adott tudtára, elnök vezetése mellett a megtisztelt szállására vonulván, ki szép szónoklattal viszont a főbiró üdvözlő beszédét. Megemlítem még, hogy a városi polgárság főtóránkat, megválasztása napján, fáklyánmenettel * -tdé meg, melynél a helyben állomásozó Gori* le]«« zenekara is közreműködött. A tutti ezren — ng volt a beszélő, alkalmat • *“ törekvései szabatos adván fő tóránknak elvei e& . előadására. Közigazgatási tanácsosaink és többi tisztviselőink megválasztása most foly. Időjárásunk a rendkívüli tartós szárazsággal rontja kukoricánkhoz kötött közepes reményeinket Búzánk nagyon vékonyan ereszt, s amit ereszt is, üszögös. A gabonaárak mégis a lehető legroszabbak. A helybeli ref. főiskolának — az idén megnyílt 4-ik évfolyammal — immár teljes jogtanfolyama van. Ezeket tartom ezúttal megírásra méltóknak. r. L Hivatalos (A. „B. P. K B-ből.) A magyar királyi igazságügyminiszter Pesti megye közönségének Pesten. Megütközéssel értettem a megye közönségének f. é. aug- 31. 2725. sz. a. kelt jelentéséből, miszerint a pesti esküdt Széki kerület bünvizsgáló birájának, Ebeczky Emilnek, a megye első alispánjához intézett abbeli megkeresését, melyben a Kossuth Lajos által a váczi választókerület elnökéhez czímzett nyilatkozvány nyomtatott példányainak zár alá vétele kéretik, a megye közönsége azon ürügy alatt, mintha az, alakjára és lényegére nézve törvénybe ütköző volna, egyszerűen félretette. Hogy a megye közönsége ezen eljárásának helytelenségét kitüntessem, szükségesnek tartom észrevételeimet a következőkben előadni. Az alakra nézve azon kifogást teszi a megye közönsége, hogy miután Ebeczky Emil kinevezte,ésevele hivatalosan nem közöltetett, őt esküdtszéki bűnvizsgáló bírónak el nem ismerheti. Ezen kifogás merőben alaptalan. Törvényeket és rendeleteket szokás ugyan a hazai törvényhatóságokkal közölni, nem ismerek azonban törvényt, mely azt kívánná, hogy a kormány minden egyes közegeinek kineveztetését a törvényhatóságokkal különösen is tudassa. Ebeczky Emilnek a pesti esküdtszéki kerület bűnvizsgáló bírájává lett kirendeltetése annak idejében közölve lett a hivatalos lapban, miről a megye közössége magának tudomást szerezhetett. De ha nem szerzett volna is, és ha őt, mint vizsgáló bírót hivatalosan nem ismerné, ebből korántsem az következik, hogy jogosítva van annak megkeresését egyszerűen félretenni , hanem kötelessége lett volna a megyének, a megkeresés alaki hitelessége iránt bizonyosságot szerezni, az eredményhez képest tenni meg intézkedéseit. Annál szembeötlőbb az érintett kifogás alaptalansága , miután a megyei közönség fentebbi jelentésében maga is hivatkozik az 1947/g. XVIII. t. sz. 22. §-ára, melyen a bűnvizsgáló bírói intézmény alapul. Elismervén tehát ezen intézmény létezését és törvényességét, az engedelmességet, amelylyel annak mindenki tartozik, nem teheti függővé a személytől, aki azt esetleg betölti. A személy változhatik, de az intézmény marad, s nem a bíró egyénisége, hanem a bíróság intézménye az, melytől a megyéhez intézett felszólítás eredt. Másik kifogásuk az, hogy az esküdtszéki vizsgálóbírót a megyei törvényhatósággal coordináltnak el nem ismerhetik, s hogy a megkeresésben foglalt intézkedésre maga a vizsgálóbíró van hivatva, a nélkül, hogy e tekintetben más hatóság közreműködését igénybe vehetné. Igaz ugyan, hogy az 1848: XVIII. t. sz. 22. §-a a nyomtatványok és metszvények zár alá vételének elrendelési jogát a vizsgáló bírónak adja meg, de minden hatóságnak vagy törvényes közegnek, mely hatalmát a törvényből meríti, joga van más hatósághoz megkereséseket intézni, s arra, hogy coordináltnak tekintessék, nem szükség egyenlő hatáskörrel bírnia. Például csak a rendezett tanácscsal ellátott mezővárosi törvényszékeknek a megyei törvényhatósághoz intézet törvényes megkereséseit említem, melyeknek a megye ép úgy tartozik eleget tenni, mint más egyenlő hatáskörű törvényhatóság megkeresésének. Miután pedig a vizsgálóbíró az esküdtszéki intézménynek a kormány által kirendelt egyik törvényes közege, amint ilyennek, működési köre az ország egész területre kihat, joga van megkereséseket intézni a törvényhatóságokhoz, s ezeknek, mint a végrehajtó hatalom törvényes orgánumainak, a fennálló bűnvádi gyakorlathoz képest is kötelességükben áll azokat teljesíteni. Egyébiránt, noha egész teljében ragaszkodom a bűnvizsgáló bíró azon törvényes jogához, hogy a lefoglalást és zár alá vételt, ha czélszerűbbnek látja, az ország területén bárhol, önmaga közvetlenül teljesíthesse, mindamellett csak helyeselhetem a pesti bűnvizsgáló bírónak a fennforgó esetben követett azon eljárását, mely szerint az áltaa elrendelt lefoglalás és zár alá vétel eszközlésére, Pest megye területén, magát a megyei törvényhatóságot kereste meg , mert sokkal több kíméletet, s a féltékenységre vagy félreértésekre sokkal kevesebb okot látok ebben, mintha a bűnvizsgáló bíró valamely törvényhatóság területén, a törvényhatóság mellőztével, az ily jogcselekvényeket a kormány karhatalmával hajtatná végre. Azon állítás ellenében, mely szerint a bűnvizsgáló bíró zár alá vétel esetében a perrendtartás szabályai szerint a személyt és helyet is tartoznék kijelölni, mi a vizsgáló bíró megkeresésében hiányzik , egyszerűen a dolog természetére utalok, melynél fogva az a jelen esetben merőben lehetetlen. Egyébiránt a megkeresés tárgya a megye részéről csupán a szükséges köröztetés, s a található nyomtatványok lefoglalását igényelvén, erre nézve e perrendtartás szabályai bizonyára nem, s csakis a fennálló bűnvádi gyakorlati szabályok szolgálhatnak zsinórmértékül. Reményem, hogy a megye közönsége, belátva az okok tarthatlanságát, melyeknél fogva közreműködését a fennforgó esetben megtagadta, jelen felhívásom vételével azonnal sietni fog a bűnvizsgáló bíróság megkeresésének eleget tenni. Ezt annál inkább elvárom, mert amint egyrészről csak méltányolni tudom, ha a törvényhatóságok jogaikhoz ragaszkodnak , úgy más részről állásom felelősségénél fogva szigorúan követelnem kell mindenkitől, hogy viszont mások jogai iránt is tisztelettel viseltessék, s hogy ne ingassa meg a közös szabadság és rend azon erkölcsi alapját, mely a kölcsönös jogtiszteletben áll, amely ha megdől, mind egyesek, mind a törvényhatóságok jogait menthetlenül magával rántja. Végül, félreértések megelőzése tekintetéből, szükségesnek tartom a megyei közönséget értesíteni , hogy amennyiben az eddigelé megjelent igazságügyi szabályrendeletek hiányosan küldettek volna meg a megyei közönségnek, a mi csak elnézésből történhetett: e netaláni mulasztás azonnali pótlása iránt a kellő intézkedéseket ~**«em. «i. « - » . - j . Pesten, 1867. September lén. JL12J22ÜZ£ szitése tárgyában f. évi juhus ^ sz. a kiadott intézvényemet «»** 71 tjárásra vonatkozónak nem tart a ’ .a^régetben részéröl további intézkedésnek szüksége* neEbbifi eljárását azzal indokolj»» város közönsége, miszerint a közgyűlés az esküdtek összeírására kinevezett küldöttséget semmi és biztó lekezeli korlátozást tartalmazó utasítása»,, lá ván el, miután a kihagyottaknak a «lám lásra elég idejük volt, a mennyiben ezt tenni mulasztották, úgy tekintendők, mint » kik magát képesítve nem érezték, vagy polgári jogukat élvezni nem akarták, s így éjküükbn a asbályrendelet megtartásával létrejött összeírási munkálatot felforgatni nem lehet. A törvény ezen magyarázata szerint:"Látszik, a városi közönség az esküdt-bíráskodást egyedül jognak tekinti,melynek élvezete a jogosuítottnak tetszéséről van feltételezve. Az esküdtszékek felállítása iránt kiadott miniszteri rendelet 6. § a, mely az esküdtképességgel bírók összeírását feltétlenül megrendeli, kapcsolatban a 28. 9-sal, mely a meg nem jelent esküdtet 1ostig terjedhető bírságban rendeli elmarasztalni, meggyőzhette volna a város közönségét, miszerint az esküdt-bíráskodás nem egyedül jog, de olyatén törvényes kötelezettség 10, mely alól magát senki, annál kevésbé a polgárok egy egész osztálya, törvényes ok nélkül ki nem vonhatja. . . E szempont lebegett szemeim előtt május 17-i rendeletem alkotásánál, s azon vezérelv, hogy a szabadság érdekében annyira üdvös esküdtszéki intézmény életbeléptetését és megszilárdulását nem lehet és nem szabad egyesek közönyétől függővé tenni. Nem arról van tehát szó, várjon a közgyűlés minő utasítással látta el az összeíró küldöttséget, s hogy egyes felszólalások megítélésénél a vallásfelekezeti különbség volt-e irányadó vagy sem? Hanem arról, valjon az izraelita hitfelekezeti osztálynak esküdtképességgel bíró tagjai általában felvétettek-e az összeírásba, vagy sem? Miután pedig nekem nemcsak jogom, de kötelességem is az esküdtszéki intézmény függetlensége s az összeírások helyessége felett őrködni, s miután a küldött jelentésből nem tűnik ki az, ha váljon az összeíró küldöttség által az öszszeírás az esküdtszéki képességgel bíró izraelita vallásunkra is kiterjesztetett-e , ez oknál fogva újból felszólítom a város közönségét, miszerint erről hozzám rögtön jelentést tegyen, és az esetben, hahogy az esküdtszéki tagok összeírásánál a fentebb jelzett hiány előfordult volna, annak pótlására nézve a i. é. 488/el. sz. a. közleti rendelet szabályai szerint intézkedjék, s az eredményről engem annak idejében értesítsen. A m. kir. pénzügyminiszter Márffy Ágostont a budapesti adóbizottmány főnökévé, Kovács Jánost pénzügyi tanácsossá és váczi pénzügyi felügyelővé nevezte ki. Az erdélyi királyi pénzügyigazgatóság II. osztálybeli adótárnokokat Sotropa Sándort, Turóczi Andrást és Demecsynski Györgyöt I-ső osztálybeli adótárnokokká; rendelkezés alatt volt ifi osztálybeli adótárnokot Tischler Antalt, úgymin az adóellenőröket Bárbénius Edét, Fábri Ede és Pál Istvánt II-dik osztálybeli adótárnokokká továbbá rendelkezés alatt volt gyűjtő pénztárnokot Lachner Andrást I-sö osztálybeli adóellenőrré, és az adótiszteket Richter Károly és Gyürich Pétert Ildik osztálybeli adóellenőrökké; végül a IIl-dik osztálybeli adótisztet Gencey Istvánt és az adósegédeket Paál Albertet, Ziebardt Frigyest és Schillinger Józsefet U dik osztálybeli adótisztekké ideiglenesen kinevezte. Nagy-Sieben, augustus 28-án 1867. Különfélék. Pest, sept 11. —“ Akadémiánkat s általán a magyar tudományosságot érzékeny csapás érte. Ismét elhalt el veterán tudósunk, akadémiánk legrégibb rendi és több külföldi tudományos társaság leveles tagja : Dr. Almási Balogh Pál. Azokik személyesen ismerték a már idős, de fiat lelkű jeles férfiút, kétszeresen fájlalják elhuntát, de mélyen fájlalják azok is, kik orvosi segyében részesültek, mert benne a tudományi kívül a szenvedő emberiség veszített el egy úileg keblű emberbarátot. Temetése f. hó 18-ki délután 4 órakor megy véghez a három korom utczai 18. számú házból, s tetemei a helv. hitegyház sírboltjába fognak letétetni. — Terr tábornok ön neje tisztletére holnap este diszvacsorit rendelnek mlyen nők is fognak résztvenni. Helyiségüléi vördét szemelték ki. Résztvehet bárki. Az étlap szerint lesz. — A jövő tavaszaval 222.000 frtn összeg álland a város rendelkezésére iskol épületekre. A józsef- és ferenca-városi iskol épitését szándékoznak legelőbb ia megkezd«! /p . . — Erdélyi superintendensné dr. Teutschot vlasztották 55 szavazat közül 54 szavazattal — A margitszigeti park rendezése erélyes« foly. Naponként nagyszámmal szállítják csőinken a munkásokat oda és vissza. A fürdőépítlőee nyújtott tervek nem voltak elégítők, csődöt hirdettek, három jutalommal, a ártézi kút vízmennyisége és szökőereje,a„Hoi szerint meglepő, a a hatalmasan sikerült kísérli hozza létre a második kutat is, melyet aalig, elején, a fürdőintézetek közelében fognak főni . Vasárnap a remetemáriai bácsi kéépes volt. Délelőtt Pestről 19.000 ember ment át lánczhidon, a e szám egy nagy része bizonyosa oda tartott. Egész napon át több mint 2800 ember haladt át a lánczhidon. (p. jjs — nGymnasiumaink reformja Pesi ma munka jelent meg Debreczenben. Irta di Emericzy Géza. Ara 60 kr. — A téli félévi előadások szülésznők számára n. kir. egyetemen oc. 1-én veendik kezdetüket. — A „Budapesti Szemle“ 1867. évi folyamának V. füzete (az uj folyam XXV. füzete) a szekott irodalmi szemlén kívül érdekes történeti pénzügyi és népköltészeti közleményeket tártál