Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-19 / 5250. szám
r Apucho-illavai kerület választóihoz. „Tisztelt honfitársak ! „Midőn választókerületök országos képviseletét nekem felajánlották, a honfi jutalom legnemesbikében részesültem. A becsülés a rokonszenv és bizalom ezen ékesszóló nyilvánulásáért legbensőbb köszönetemet nyilvánítom;—kétszeres örömmel teszem pedig ezt azon több rendbeli keserű tapasztalatok után, melyeket hazám földére alig visszatérve tennem kellett. Fogadják addig is, míg legközelebb becses körükben megjelenek, őszinte testvéri üdvözletemet. „Programmot önök tán nem is várnak tőlem, de azért kötelességemnek tartom politikai nézeteimet nyíltan előterjeszteni. Irántam rokonszenvük úgy, mint saját múltam megengedik, hogy röviden szóljak ; röviden, mint oly emberhez illik, ki nem szóval, hanem tettekkel szolgálta hazáját. „Engedjék reménytenen), miszerint elfogadják programotul múltamat. — A mint egykor kész valók hazánk önállása és szabadságáért a csatasikra szállni, úgy ha maradok ez elvekhez a jövőben is. A mi pedig a jelent illeti : — midőn 18 évi száműzetés után hazámba visszatértem, e tettemmel bizonyitim, miszerint a fennálló tényeket elismerem. Ezek képezik azon alapot, melyre állva fogok ezután működni hazám önállása és szabadságának fokozatos továbbfejlesztésén. Elismerem, mint mondom, a mai tényeket, de nem hódolatból a tények hatalma előtt; nem csüggeteg lemondásból, hanem azon szilárd meggyőződésből, miszerint a jelen európai constellatiók közt azon alap, melyre az 1867-ik év — bár áldozatokkal összekötve — fekteté hazánk közjogi viszonyait, mégis a legbiztosabb, melyet szerezhettünk, s hogy ez alapra kell egyelőre építenünk hazánk jövendőjét. E munkában minden igaz hazafinak kétség és habozás nélkül részt vennie nemcsak lehet, de kell is. Bezáratván már most János templomának ajtaja, kilépek a békés küzdelem terére, melyen ezentúl ugyanazon hazaszeretettel, ugyanazon szilárd meggyőződéssel és kitartással fogok küzdeni, mint közvitéz a nép által megválasztott társaim sorai közt, mint egykor ezt a harcz véres mezején dicső bajnokaink élén tevem. Midőn végre felkérném önöket, legyenek meggyőződve, hogy belém helyzett bizalmukban nem fognak csalódni, s hogy a hazához és nemzetemhez, önökhöz úgy, mint önmagamhoz örökké hű fogok maradni. Honfiúi üdvözlettel vagyok Pesten, 1867. october 15-ként. KLAPKA GYÖRGY: Sok idő 16 nap, de ezért a 16 napért ne kárhoztassa őket senki, mert e napok emlékezetesek maradtak a szépért és jóért, a mit ez alatt tettek. Egy megnyugtatás van abban, hogy a házassági peroket illetőleg elértek a miniszteri javaslattól, polgári törvényszék elé utasítván az ily pereket. Az Isten éltesse érte a bizottmányt! E sorok írója meg van róla győződve, hogy az ország rokonszenvvel, megelégedéssel fogadja munkájukat. — De mindig fennmarad az a kérdés, hogy hát nem lehet azt a jót gyorsabban csinálni ? Lehetne bizart, csak egy kissé gyakrabban kell összegyűlni, és ha összeültek, tovább kell együtt maradni. Ha ezt az egyszerű megoldást elfogadja a bizottmány, november közepén a ház elébe lehetne hozni a javaslatot. Akkorra talán ott lesz a megyerendezés is. És új évre megajándékozhatnák a képviselők az országot azzal a renddel és törvényes állapottal, amely ellen a most annyi zavart okozó ambitió és tudatlanság nem merné kezét felemelni. A szepesi XVI. városok kerülete, mint a nemzetiségek önzetlen és higgadt szószólója! Ugyanis Zaránd megye a román nyelv használata tárgyában szétküldött körlevelére a szepesi XVI. város september 30-dikán tartott közgyűléséből oly választ kapott, miszerint ezen német ajkú kerület, bár nyelv tekintetében Zarándhoz hasonló helyzetben van, mégis nemzetisége igényei iránt teljesen eltérő elveket vall Ezen szabad kerület nézetei szerint a haza érdekeit nem szabad a nemzetiségek külön érdekeinek alárendelni, tiszteli minden nemzetiség történeti hagyományát, mely anyanyelvében és népe szokásában gyökeredzik, de aki külön politikai önállóságot keresve, a közügyek központi kezelésében is öt nyelv alkalmazását kívánja, az nem a nemzetiség kérdését akarja kiegyenlíteni, hanem külön hazát keres, az mintegy szembeszáll a hazával, mely magyar, s melynek védszárnyai alatt a többi nemzetiségek alkotmányunk minden jogaival élve, a nemzetiség kérdése többé nem közjogi kérdés. Az országgyűlés, mint az egész ország képviselete, hasonló értelemmel karolja körül azon területeket, melyekben a magyar faj fészkel, mint azokat, melyeken tótok, szerbek, románok, ruthenek laknak, meg is fogja azt adni, mit a nyelv és népjellem biztosítása folyán, de megtagadná azt, mi a magyar állam egységét veszélyeztetné. A szepesi XV. város kerülete aggodalom nélkül, sőt örömmel tapasztalja a lassan bár, de egyrehaladó magyarosodását, évek óta használja központilag a magyar nyelvet anélkül, hogy a közszolgálat, vagy akit akar perrendtartást alkotni; ott van a miniszteri javaslat, kik azt készítették, eleget gondolkoztak, tessék szavazni. Szerintünk a képviselőház bizottmányának más a küldetése, már azon körülmény, hogy az első 16 nap alatt csak 16 (??) paragraphust végezett, mutatja, hogy a javaslat szövege nem úgy van összeállítva, miszerint azon csak úgy könynyedén átnyargalhatnánk. A javaslatnak eddig tárgyalt nem 16, de közel másfél száz paragraphusa nemcsak áttekintést, de lényeges részeiben átdolgozást és szövegezést tett szükségessé, s hogy ezen újraszerkesztés nem ügyvédi bőbeszédűség, vagy jogtudós szőrszálhasogatás következménye, tán onnét is kiderül, hogy azt az igazságügyminiszter legnagyobb részében mint helyest és szabatost, elfogadta Megemlíthetnénk még a naponként tartatni szokott egyéb bizottmányi üléseket, értekezleteket, ország ülést stb., hol a kodifikáló bizottmány tagjainak szintén jelen kell lenni; megemlíthetnék, hogy csak sept. 16-án hivattak össze, hogy a javaslat kinyomatott példányai némely taghoz még időre sem érkeztek meg, felhozhatnánk még egyebet is, de nem akarunk polemizálti.^ ^ ^ magánosok érdekei bármely hátrányt szenvedtek volna, s ezen nézeteit Zarándmegye, úgy az összes testvérhatóságok becses figyelmükbe körlevelei mellett ajánlotta. Országgyűlési tudósítás A képviselőház oct. 18-án tartott ülése. Elnök: Sszentiványi Károly; jegyző : Gajzágó Salamon. A közelebbi Illés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök úr a következő irományokat mutatja be u. m. Sáros megye közönsége a miniszteriális vasúti hálózat tervének három pontára észrevételeit figyelembe vétetni kéri, és a kassa-przemysdili vasútvonalának Eperjes-Dukla között való vezettetését megállapíttatni kéri. Győr városa közönsége a katonaság részére kiszolgáltatni kellő előfogatok súlyos terhét a közteherviselés alapján szabályoztatni kéri. Ugyancsak Győr város közönsége a városi hatóságoktól követelt bélyeg-illetékeket az ingatlanok átruházása eseteiben megszüntetni kéri. Krátzl Mihály, bajai lakatosmester, az 1849- dik évben a bácsmegyei lovas védsereg felszerelésére készített munkálataiért járó 1000 forintot kifizettetni kéri. Karádi Ignácz, aradi lakos, az 1858-ban elhalt ifj. Karádi Ignácz atyja, anyagi segélyezésért folyamodik. Bántó Ferenczné, szül. László Terézia, néhai férje által az államnak kölcsönzött 1200 ezüsthúszasnak megtérittetését kéri. 8 ’ry Gábor, lévai lakos, az 1849-ben tőle elvett faanyagokért járó 2000 forintot megfizetni kéri. Özv. Szammer Pálné és fia, székesfehérvári könyvnyomda-tulajdonosok, az ellenük követelésbe tett 2000 ftnyi könyvnyomdai biztosíték alól magukat felmentetni kérik. Felvétetvén a napirend, elnök úr bemutatja a közvádló által hozzá intézett levelet, mely is a jegyző által felolvastatva; tartalma következő : 3514-1867. Méltóságos elnök úr! Böszörményi László országgyűlési képviselő úrnak felelős szerkesztősége alatt, a kiadótulajdonos Heckenast Gusztáv nyomdájában megjelenő „Magyar Ujság” czímű politikai napilap f. évi augustus 28-kán kelt 121-dik számában — melynek egy példányát tisztelettel idefektetem — e felirat alatt: „Kossuth Lajos válasza Rutkay József urnak, mint a váczi kerület választási elnökének, Váczon“ — egy, Turinból, aug. 20-dikán 1867. keltezett, s Kossuth Lajos névaláírásával ellátott czikk jelent meg. A czikk tartalma és iránya eddig már oly ismeretes, hogy annak részletes taglalgatása helyett bizvást csak azon speciális tétel kiemelésére szorítkozhatom, mely egybevetve a czikk többi tételeivel és egész irányával — közvádlói állásom szempontjából tekintve, a sajtótörvény 6-dik §-ába világosan ütközik, s a most idézett törvényszakaszban foglalt sajtóvétség tényálladékát kétségtelenül megállapítja. Ezen tétel — a 42-dik kikezdés — szóról szóra ezt tartalmazza : „Igaz, — és nem újságot mondok, mert hirdettem azt ezernyi ezerek hallatára, két világrészben éveken át, — igaz, én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállásával incompatibilisnek hibzem.“ A kérdésben forgó czikk tehát a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolat tettleges felbontására célzó izgatást foglal magában. Ezen sajtóvétség alapján 1. évi aug. 29 dikén a pesti esküdtszéki kerület bűnvizsgáló bírájához panaszbejelentést tettem, minek folytán a vizsgálat be is fejeztetett. A vizsgálat által azonban kiderült, hogy a kérdéses czikk szerzője annak közzétételéért feleletre nem vonattathatik, mert Rutkay József úr, kihez a válasz intézve volt, azt közzé nem tette, de nem is tehette, mert ő a levelet aug. 29 én vette, holott annak tartalma a „Magyar Újság“ czimű lapban már egy nappal előbb, t. i. aug. 28-án megjelent; a most nevezett lap felelős szerkesztője pedig , részben a vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint, csak annyi felvilágosítást nyújt, hogy ő e választ azon meggyőződésben közölte, miként az csakugyan Turinban lakó Kossuth Lajostól származik ; ellenben azon lényeges körülmény, hogy a szerző ezen levelét sajtó útján közzététetni szándékolta volna, kinyomozható nem volt, s így azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kívül visszaélés nem történt volna, lerontva nem lévén, e nélkül őt a sajtótörvény útján feleletre vonni nem lehet. A körülmények eme helyzetében előáll a sajtótörvény 33-ik §-a, mely ezt rendeli: „Ha a szerző felelősségre nem vonattathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is feleletteherrel tartoznak.“ A felelős személyek, melyekről a 33. §. rendelkezik, azok, kik a sajtótörvény 30-ik § al-ső pontja értelmében felelősségi nyilatkozatot adtak, mely mellett a kérdéses lap megindíttatott. Ezen személyek a kérdésben forgó „Magyar Újság“ czimű lapra vonatkozólag, Böszörményi László, szabolcsmegyei nagykállói kerület országgyűlési képviselő úr, mint felelős szerkesztő, és Heckenast Gusztáv, mint kiadó-tulajdonos. Minthogy azonban nevezett felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőháznak f. évi február 4-én tartott 91-ei ülésében hozott határozata szerint, a ház előleges engedelme nélkül vád alá nem helyeztethetik, annálfogva, közvádlói tisztemhez képest, teljes tisztelettel felkérem méltóságodat, kegyeskedjék ezen megkeresvényemet a képviselőház elé terjeszteni, és intézkedni, miszerint a t. háznak az iránti előleges beleegyezését kinyerhessem, hogy Böszörményi László országgyűlési képviselő ellen a felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czímű lap idei 121-dik számában közzétet és fent körülírt czikkben foglalt sajtóvétség miatt a vizsgálat, illetőleg a közkereset megindíttathassék. A t. képviselőház által ez érdemben hozandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mellett — további hivatalos eljárás végett kérem vélem mielőbb közöltetni. Pesten, 1867. oct. 15-én. Méltóságodnak alázatos szolgája: Ráth Károly, királyi ügyek igazgatója. A levél felolvastatása után felszólal — — mint indítványozó Somissich Pál. T. ház! Az országgyűlési tagoknak törvényes függetlensége és szabadságuknak törvényes biztossága nélkülözhetvén feltétele minden valógi alkotmányosságnak. Érezték és értették ezt őseink, akik e tekintetben több, erre majd közvetve, majd közvetlenül vonatkozó törvényeket alkottak ; érezte és értette ezt ezen képviselőház, mely a legújabban általa alkotott és ő Felsége által szentesített 1867. XII. tezikk 47. szakaszában a képviselőknek törvényes szabadságát és törvényes függetlenségét körülíra, jelesen kimondván, miként a delegátióban kiküldött tagok megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény, vagy vétség miatt, a tettenérés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül le se nem tartóztathatnak, sem közkereset alá nem vétethetnek. Fontos e tárgy tehát, mely előttünk fekszik, először is teljesen alkotmányos tekintetben; fontos másodszor, mert ily formában első eset, melynek eljárása jövőre ha nem zsinórmértékül, mindenesetre egy oly precedensül szolgálhat, melyből következést lehet vonni. Alázatos véleményem szerint tehát, kérem a t. házat, hogy ezen, most felolvasott megkeresésben rögtön határozni ne méltóztassák , és azért indítványozom, méltóztassanak ezen tárgyat fontosságánál fogva kiemelni azon közönséges tárgyak sorából, melyeket a kérvényi bizottsághoz szoktunk utasítani, hanem méltóztassanak egy külön bizottságot, legalább 11, a jogi téren nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is avatott egyénekből állót választani, kik a most beadott megkeresést, az ahhoz csatolt irományokat, s talán a bírálás és vizsgálat alatt felmerülő egyéb körülményeket komolyan megfontolván, jogilag és törvényesen indokolt véleményüket a t. ház elé terjeszszék, mely vélemény akkor kinyomatván, kellő idő közbejöttével napirendre tűzessék. (Helyeslés.) Indítvány. A közvádlónak hivatalos megkeresésére küldjön ki a képviselőház egy 11 tagú bizottságot, melynek tagjai a közvádlónak hivatalos megkeresését az ahhoz csatolt irományokkal, s minden, a tényállás tisztán felderítésére szolgáló körülményekkel együtt komolyan megbírálván, jogilag indokolt véleményét a ház elé terjeszsze, mely vélemény kinyomatván, a ház tagjai közt kiosztassék, s kellő idő közbejöttével napirendre kitüzessék. Pesten, 1867. oct. 18-án. Beadja Somssich Pál 8. k., képviselő: Tisza Kálmán. T. ház! Én az előttem szóló t. képviselő úr azon előadását, hogy ezen ügy egy küldöttséghez utasíttassék, s ezen ügy elintézése czéljából, ha jól értettem, egy 11 tagú küldöttség választassék, úgy fogom fel, mint egy indítványt. Bátor vagyok tehát ajánlani : méltóztassék a t. ház mind az ezen indítvány alapjául szolgáló beadványt , mind magát az indítványt kinyomatni, s a házszabályok értelmében legalább 3 nap közbejöttével napirendre tűzni. (Helyeslés.) A két nyilatkozat után elnök kimondá a ház határozatát, miszerint úgy a közvádló beadványa, valamint az annak következtében tett indítvány is kinyomván, szétoszlatnak, a hétfőn tartandó ülésben fog a ház tárgyalási határnapot kitűzni. Más tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. Ősi dolgok Birodalmi tanács. (Alsóházi XXXIX. oct. hó 17-én.) Az ülést 10 órakor nyitják meg. A miniszteri padon T a a f e és későbben B e u s t foglalnak helyet. Elnök felszólítja a házat, hogy ő Felségének a püspökök feliratára adott válasza alkalmából (a választ szó szerint tegnapelőtti lapunk távirati rovatában közöltük), üdvözölje fejedelmét, s hódoljon neki éljen kiáltással, mire a ház háromszoros éljen-riadást hangoztatott, melyhez, természetesen, a tiroliak s a lengyelek nem járultak. * A petitiók közt tizennégy községé szól a concordatum ellen. A napirend első tárgya volt a februári alkotmány megváltoztatásáról szóló törvény harmadszori olvasása. A törvényjavaslat név szerinti szavazással 119 szavazattal 46 ellenében — tehát a szükséges fl/s-nyi szótöbbséggel — elfogadtatott. A napirend 2-ik tárgya a büntető eljárás mikénti tanácskozás alá vétele iránt tett kormányjavaslatról szóló bizottmányi jelentés. A bizottmány azt javasolja, hogy az előtanácskozás a kormány által javasolt módon eszközöltessék, úgyszintén a kilátásba helyezett büntető eljárási törvény is. Mely javaslatra a ház a formaszerű eljárás útján háromszoros olvasása mellett rá áll. Következett a kérvényezési bizottmány néhány előterjesztése után a lembergi affaire érdemében kiküldött bizottság jelentése, mely oda irányul, hogy azonnal tétessék oly intézkedés, hogy Radamszki leánya a kolostorból kiszabadíttatván, a gyámhivatal közbenjárása mellett a személyes viszonyok megvizsgálása mellett vagy atyjának visszaadassék, vagy ha a leány személyes biztonsága úgy kívánná, számára más tartózkodási hely jelöltessék ki, s minderről részletes jelentés tétessék. Ha e reményli, hogy a ház elismerendő, hogy ez eset a végrehajtás körébe esik, s arra szorítkozand, hogy a dolog gyors végrehajtását a minisztériumnak ajánlja. Megjegyzi továbbá az ügy érdemlegére, hogy a tényállás felderítése előtt a leányt a kolostorból kivenni nem lehet, mert a zsidó gyermekek kereszteltetését egy császári kibocsátvány szabályozza, melyet tekinteten kívül nem hagyhatni. Ezen kibocsátvány értelméhez képest minden zsidó gyermek 7 éven túl, 14-en innen, csak apja vagy gyámja beegyezésével keresztelkedhetik ki, 14 éven túl pedig önakarata is elég. Szívesen beismerem — folytatja az igazságügyét — hogy e rendelet sürgős reformot követel, de egyelőre nem tehettem többet, mint a keresztséget késleltetni, a az atyának leányával való találkoztatását elrendelni. A gácsországi helytartó ellen hnlelt késlekedési vádakra nézve azon felvilágosság adja igye, hogy az öt heti szabadságidőre volt. Zimialkowszky: Természetesnek találom, hogy ez esetet indignatióval fogadja a ház , azonban a kérvényezési bizottmány indítványa ellen kell szavaznom. Az igazságügyminiszter úr ez esetet tegnap oly módon juttatta a ház tudomására, hogy szavait ily felkiáltások kisérték : „el a helytartóval, le kell tenni Goluchowszky grófot!“ A miniszter úrnak tudnia kellett volna, hogy a helytartó 4 hét óta hivatalosan utazza be Gácsországot; helyettese pedig egy német, még a Bach idejébeli régimé maradványa, kiért Gácsországot nem lehet felelősségre vonni. Pratobevera indítványozza: határozza el a ház, hogy ezen kérvény utaztassék azon felszólítással a kormányhoz, hogy az rögtön és szigorúan segítsen a bajon, mellőzésével és büntetésével minden törvényszegésnek és mulasztásnak. Mühlfeld: Pártolom a bizottmány indítványát. A dolog világos: ne engedjék magukat a bevont 1838-as császári rendelet által megzavarni. — Azon rendelet a zsidógyermekek kikereszteléséről szól. Itt arról nincs szó. A tény ez: Egy gyermek nincs szüleinél, hanem a benczés apáczák zárdájában. Kérdem, kit illet a gyermek, a zárdát e, vagy szüleit ? — Megszüntette-e az 1838-as császári rendelet a polgári törvénykönyvet, mely a szülőket feljogosítja, hogy megszökött gyermeköket a hatóság segélyével visszaszereztessék ? — Soha, de sohasem ! Ezt tartotta szem előtt a bizottmány. Ezek jogellenes cselekvények. Itt csak az határozhat, hogy váljon Radamszki Ádám atyja-e Sárának ? s elsősorban mérvadó a zárda által elkövetett jogsértés. Ami a helytartó úr személyét illeti, arra nézve nem fogják velem elhitetni, hogy azért, mert ő az országban utazgat, nem lehet semmit sem tudomására juttatni, hogy az elnökség nem képes őt megtalálni. (Nagy derültség.) Ha ma politikai zavarok ütnének ki bármely zugában Gácsországnak, tudom istenem rögtön megtalálnák ő excellenciáját. (Nagy derültség). Hát miért nem találják meg ez ügyben is ? — Kérem önöket uraim, szavazzanak a bizottmány javaslata mellett. K u r a n d a" támogatja őt egy analóg eset elbeszélésével. Hye: Uj telegrammot kaptam a helytartótól, mely szerint a tény igaz, de szöktetésről nincs szó. A rendőrség azonnal közbenjárt, az ellopott tárgyak elszedettek, a tolvajság elleni bünkereset megindíttatott. A bialai esetről nincs tudomása. Berger a bizottmányi javaslat mellett szól, végre Fgy, mint előadó megjegyzi, hogy a két indítvány — a bizottmányé és a Prastobevera-féle — lényegben nem, csak a formában különbözik, mire a ház 84 szavazattal 56 ellenében az utóbbit fogadta el. Ezután még néhány peticiót intézett el a ház lönfélé Pet, ott 18. — Türr Zágrábba érkezett, s ott léte igen jó hatást tett. Valamennyi pártfőnökkel érekezett— Váczról sürgönyeik nekünk, hogy az országgyűlési képviselőnek megválasztott Drágfy Sándor tiszteletére a város tegnap önkénytesen ki volt világitva, s a polgárság azon felül fáklyászenével tisztelkedett a megválasztottnál. — Történetlen várainkat egy becses oklevélgyűjteményre figyelmeztetjük, mely, eredetiek után közzétéve, a szorgalmas ifj. Kubinyi Ferencz által, 210 csupa árpádkori oklevelet, s 11 ugyanazon korbeli pecsétrajzot foglal magában. Az okleveleknek több mint fele, i. i. 134, eddig kiadatlan, a mi már magában is nagy becsűvé teszi a gyűjteményt. A jelen kötet különben csak első kötete a derék gyűjtő által folytatandó vállalatnak, mely közös latin-magyar czira alatt jelenik meg : „Monumenta Hungáriáe historica“, Magyar történelmi emlékek“. Kapható Osterlamm Károly utján minden könyvárusnál. — A török medsidie-rendjelt az utóbbi időkben számos magyarnak küldette meg a szultán, igy Mikó és Wecckheim minisztereknek, Fakh tanácsosnak, Házmán és Szentkirályi budapesti polgármestereknek, stb. Szentkirályi, mint halljuk, a rendjelt el nem fogadta, kijelentvén, hogy nem tudja olyatén érdemeit, melyeknél fogva e kitüntetés megilletné. — Színi Károly urat, ki lapjaiért a törvény szabta biztosítékot ismételt felszólításokra sem tette le, a pestvárosi törvényszék egy havi fogságra és 100 ft birságra ítélte. Fogságba tétetvén, panaszt intézett az igazságügyérhez, hogy közönséges gonosztevőkkel zárták össze ; az igazságügyér e panasz folytán meghagyta, hogy a városi törvényszék 48 óra alatt jelentést tegyen neki az üdey állásáról. — Lyka D. Anasztáz úrtól a honvédalapra 100 ft érkezett szerkesztőségünkhöz, illető helyére szolgáltatjuk. — A „Fiumaner Zeitung“-ot egy benne Haynauról megjelent czikkért a katonaság részéről perbe fogatták, a fiumei törvényszék azonban kinyilatkoztatta, hogy a kérdéses czikk által nincs a katonaság megsértve, ennélfogva pernek sincs helye. — Egy arab — írja az „Esti Lap,“ — aki Arábiában született, Konstantinápolyban nőtt fel, a napokban fővárosunkba jött, s állandóan itt óhajt letelepedni. Már Konstantinápolyban tanulta a jogot, tanulmányait itt folytatni akarja, 8 ügyvédnek készül. Nyelvünket folyékonyan beszéli. Az egyetemnél egy fennálló törvény szerint nem vehették be, mig csak a közoktatási minisztertől nem mutat fel engedélyt. Az arab folyamodott. Érdekes jelenség, egészen nemzeti öltözetben jár. — Az országgyűlési gyakornokok testülete f. hó 20-án d. e. 11 órakor az országházban a tisztujitás idejének meghatározása végett, közgyűlést tart. Csuk ési Károly, elnök. — A budai népszínházban „1848-ki táborozás“ czimü színmű betiltása után először e hó 22-én kerül színre a budai honvédsegélyző egylet gyámolitására. — A „Honvéd“ katonai hetilap t. ez. helybeli előfizetői tisztelettel felkéretnek : az „oktatólevelek“ díját 60 krt még e hét folytán a kiadóhivatalhoz (egyetem-utcza 4-dik szám) múlhatatlanul beküldeni, hogy mi is a szükséges előkészületeket megtéve, ezen első magyar katonai kézikönyv első számának szétküldését pontosan megkezdhessük. Pest, october 14 én 1867. A szerkesztőség. czimű — A „Rajtalhámodik kiadásban jedalkönyvecske kozeleb Kaitizsán Előfizetési lenik meg Wajdicsnal ■ Hilft. .. nalcsokoru chí“ Zimay László,, megjelenik. mű gyűjteménye révítészét Nemcsak a nagyszámú előfizetők, de az is nagy érdekel várja. , Márton, — Névváltoztatás. élesen u medinai lakos és gy»mekei Békásira vrták vezetéknevüket. m — A, őrs. m.g„r kép»'!»“vészeti társulat igazgató választm nya ! hó 15-én tartott rendes ülésében kizárólag azon pótjavaslati munkálatot vette tárgyalás alá, melyet, minapi végzése szerint, bizottságilag kidolgoztatván, az irodalmi és művészi tulajdonjog törvényjavaslatának kiegészítésére s részben módosítása czéljából a kir. magyar igazságügyi miniszter e nagyméltóságának felterjeszteni elhatározd. A javaslat n£** mely fényesebb pontja igen élénk eszmecserére adott alkalmat s a hosszú vitatkozásban az igazgató választmány igen számos, s úgyszólván minden törvénytudó tagja részt vett. A kir. magyar minisztériumnak benyújtandó felterjesztés, s magának a pótjavaslatnak behatóbb indokolást igénylő szerkesztésével Öreguss Ágost, Perlaky Kálmán és Ráth György urak bizattak meg. Pest, 1867. oct. 16. Keleti Gusztáv, társ. szerkesztő. — Beküldetett a „Honvédek könyve“ czimü, 1861 „előreláthatlan körülmények“ miatt megszűnt vállalat uj folyamának 1-ső füzete. Hogy mily nagyérdekű-e füzet, a tartalomból kitűnik. Ez a következő : Klapka, Perczel és Mogyoródynak Barabás által köré rajzolt arczképei. — Vezérszó, a szerkesztőtől. — A 8-ik huszárezred 1848. és 49-iki története, Thuránszky Nándortól. — Adatok Plathy István, honvédőrnagy naplójából. A Pápa alatti ütközet. A hegyesi diadal. Titel ostroma. A temesvári és a lugosi ütközet. — Néhány szó Görgei gazdátlan leveleire. Asbóth Lajostól. — A magyar szabadságharca és emigrátió kitünőbb hőseinek, különösen Klapka, Perczel és Mogyoródy jellemrajzai. Vahot Imrétől. — A magyar légió újjászervezése Garibaldi alatt. Hevesy Gézától. — Szépirodalmi rész. Egy nőhuszár. Regényes korrajz. Vahot Imrétől. — Honvédkoszoru . Kiadó (1848-ból) Petőfitől. — Lisznyay, Tóth Kálmán, Sárossy Gyula, Szabados J., Arany János, Szász Károly, Gyulay Pál, Zalár költeményei. A második füzet hozza Asbóth és Vetter tábornokok arczképét és dolgozatokat Perczel, Vetter, Dobozi eredeti emlékiratai nyomán, továbbá csikkeket Plathy J., Molnár L., Csorba A. és Rosti Zs. tollából. — A honvédek könyve ez uj folyamának 5 füzetére, mikben legalább is 15, Barabás által művészileg rajzolt becses arczkép fog önálló lenyomatokban megjelenni, hogy igy keretbe foglalhatók is legyenek, folyvást lehet előfizetni 5 forinttal. Egy-egy füzet ára alólirtnál megrendelve és postán megküldve 1 forint, a menynyit maga a 3 díszes arczkép is megér. Bolti ára magasabb. Klapka, Perczel, Mogyoródy arczképe nagy alakban és színes nyomással 1—1 forintjával külön is megrendelhető. A honvédkönyvnek 1861-ben kiadott, s ugyanekkor betiltott régi folyama 3 kötetben Vahot Imrénél még néhány példányban kapható 3 forintért. A t. gyűjtőknek minden 8 után 1 tiszteletpéldány jár. — Grün J. M. a vigadóban tartandó négyes estélyeinek műsora.12-ik hegedű Sabathil úr, mélyhangú hegedű: Möldner ur, Gordonka: Udel ur, I. Estély hétfőn 1867. november 18. 1. Vonósnégyes (B-dur) Haydn J. 2. Zongoranégyes (C- dur, 66 mü. Rubinstein A. először.) Zongora: Rubinstein A. ur, 3. Vonósnégyes (F-dur, 18 mü.) Beethoven L. — II. Estély hétfőn 1867. novemb. 25. 1. Vonóshármas Serenáda D-dur 8. mü (először) Beethoven L. 2. Zongoraötös (Es-dur) Schuman F. Zongora: Swalda R. ur. 3. Vonósnégyes (D-dur, 44. mü.) Mendelssohn F. — III. Estély hétfőn 1867. december 9. 1. Vonósnégyes (C dur) Mozart A. W. 2. Zongoranégyes (G-moll 23. mü.) Brahms J. (először.) Zongora: Brahms J. ur. 3. Vonósnégyes (A-moll.) Schumann R. — IV. Estély hétfőn 1868 martius 2. 1. Vonósnégyes (D moll) Haydn J. 2. Zongorahármas (B-dur) Beethoven L. Zongora : Deutsch Vilmos ur. 3. Ötös (C-dúr először) Schubert F. 2-dik gordonka , Szubolics ur. — V. Estély hétfőn 1868. martius 9. 1. Vonósnégyes (A moll) Volkmann R. 2. Sonata zongora és hegedűre (D moll, 121 mü.) Schumann R. Zongora: Theindl I. N. ur. 3. Ötös (G- dur) Spohr L. 2 dik mélyhangu hegedű Saphir C. ur — VI. Estély hétfőn 1838.martius 16. 1. Vonósnégyes (Es-dur) Haydn J. 2. Zongorahármas (B-dur 99. mü.) Schubert F. Zongora : Morgenistern Aur 3. Vonósnégye§ (Es-dur 127. mü.) Beethoven L. — A zongorák Börsendorfer és Ehrbar bécsi, és Beregszászy L. pesti műterméből valók. Kezdete naponként pontban esti 7 órakor. A t. ez. hallgatók kévetnek helyeiket jókor elfoglalni, mert a teremajtók minden egyes részek között zárva lesznek. Bérlet 6 estélyre. Körszék : 15 frt, számozottszék: 9 frt. Bemeneti jegy: 50 forint. Egyes estélyekre. Körssék: 3 frt, számozott vagy pamlagszék: 2 frt. Bemenet 1 frt. Kaphatók Treichlirger J. s Rózsavölgyi és társai műkereskedésében. — Felszólítás a két haza öszszes műkedvelő társulataihoz.*) Miután a nemzeti színház igazgatósága az eredeti drámaírók és fordítók közt történt megállapodás nyomán, már évek óta minden színdarabot — írói vagy fordítói díjfizetés nélkül — oly feltétellel enged át a hozzá folyamodó műkedvelő társulatok használatára, hogy ezért a nemzeti színházi nyugdíjintézet alapjára, mint különben is jótékony czélra, jövedelmeikből tíz százalékot fizessenek, a nyugdíjintézet választmánya annyival inkább kötelességének tartja a t. ez. műkedvelő társulatokat e feltételre figyelmeztetni, mert e mostohán díjazott jótékony intézetnek ez évben is a legszerényebb nyugdíjazásokra rendelt jövedelme 3000 ft hiányt mutat fel. Egész tisztelettel felszólítja tehát a műkedvelő társulatokat, hogy rendezett, vagy ezután rendezendő előadásaik jövedelméből a 10 százalékot annyival is inkább beküldeni szive«, kedjenek, mert az e czélra történt óa hilli b» i. kivétett kegyes .d'%»kbeküldendő összegek a Tulinthol !“10"‘ják A sz.) ezimzendök. Pest, 1867. oct. 1(fZágUt’ 38‘ Jereki Miklós, alasztmányi jegyző. *) A fővárosi és vidéki lapok . ■ ségei kéretnek e felszélitis átvételre* szőkerate*