Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)

1867-10-27 / 5257. szám

sij CS( 1 18, vei fen gát lyo baj laaj tér térj az­i anj bei óh ha nem jelent egyet, mint nem a tanító és iskola, nem a hivatalnok és az állam. Senki sincs e ház­ban, a­ki iskolát akar vallás nélkül, csupán az egyház és iskola közti viszonyt kell rendezni. A tanítón nincs segítve, ha fizetését javítjuk. Függetlenné kell őt tennünk a paptól. A csor­dásnak jobb helyzete van, mint a mesternek. Ha valamely baromnak baja van, a csordáshoz for­dulnak ; ha gyermeknek van baja, nem a mes­tert keresik meg, hanem a papot. Emancipálnunk kell a tanítót a pap alól,­­ oda kell vinnünk a dolgot, hogy végre tiszteletre méltó, képességgel bíró férfiak vállalkozzanak a tanítói hivatásra! Örömmel üdvözlöm a javaslatot ! D­e­g a­z a tiroli prépost olaszul szól a javas­lat ellen. Schneider superintendens: Üdvözölnünk kell azokat, kik néptanítóinknak alkalmat nyúj­tanak, hogy kiképezhessék magukat. Örömmel üdvözlöm az előttünk fekvő javaslatot, mert a községeknek visszaadja nevelési jogukat. Schindler : Senki sem csodálkozand közü­lünk, ha a concordatum egész sweitzi gárdája alabárdját mellünkre szegezendi, midőn a népis­kola önállóságát fogjuk e házban szóba hozni. Jaeger úr azt kérdezte, hogyan jön az állam ahhoz, hogy a tudományokban tekintélynek is­mertessék el ? — Azt hiszem, mindaz, a­mit az emberiség tett, az államban történt, a tudomány­nak úgy, mint az egyháznak körében, mely utóbbi szintén az államon belül jutott fontossá­gára és állására. Voltak ugyan önálló productiói is, de nem igen sikerültek. Például, mi­dön Galilaei azt mondta , hogy nem a nap, hanem a föld forog, akkor az egy­ház mindjárt kéznél volt tudományával, meges­­küdtette a szegény professort az ellenkezőre, p­e­­dig hát mégis a föld forog! Különben nem emlékszem, hogy a tudományt valaha idézték volna az állam stélőssége elé ; de igenis tudom, hogy az egyház gyakran idézte saját stélőssége elé, s a tudomány képviselői — a mi személyüket illeti — sohasem jártak vala­mi jól e mellett ! Ha egyik előttem azóló azt kérdezi, hogy ki fogja az ítéletet kimondani, az őt büntető bíró s a közrádló-e ? — akkor nem tudom, mikép jön arra, hogy a tudomány felett a büntetőtör­vényszék ítéljen, ha csak a történelemből nem magyarázom meg magamnak , mert p. o. a mág­lyák Spanyolország fővárosaiban, melyek alá az inquisitió gyújtott, melyeken a híres Arbues Péter, ki legújabban a szentek dicsfényével körittetett (Greuter: Pfui!).­ hja, uraim, nem én avattam őt szentté ! (Zaj, derültség, elnök rendre utasítja Greutert) Az egyensúly helyreállítása végett a „szentté avatott“ mellett Bruno Giorda­­nót, a philosophust említem fel,akit megégettek. — Ha azt állítják, hogy a szabad tudomány nem állhat fenn az államban, akkor készen kell itt lennünk azon bizonyítékokra, melyek szerint az az egyházban sem találja fel honát ! Ha a fődolog a tanításnál, hogy­ emberére akadjunk, s azt válasszuk ki; de fájdalom, ed­dig nem annyira a képességet, mint egyébnemű qualificatiót vettek tekintetbe. 1854-ből, a reactió virágzó korából tudok egy esetet, midőn egy szerencsétlennek azt felelték: „Arra, a­mit ön tud, mitsem adnak, hanem ér­ületére.“ S most azt hiszem, itt az ideje, hogy e tárgy­ban a minisztérium is szint valljon. Kívánom pe­dig ezt a minisztérium érdekében. (Élénk álta­lános tetszés.) Ezentúl még Lanczinsski beszélt a javas­lat mellett, ■ az általános vita bezáratott. Az elő­adó zárbeszéde a jövő ülésre maradt, székhelyén kívü­l teljesítendő végre­­hajtások foganatosításával pedig a szol­­gabirák bízatnak meg, azok, főkép azon­ban közülök a szolgabirák, egyéb teen­dőkkel való elfoglaltságuk miatt, a meg­kívántató gyorsasággal és a kellő alapos­sággal a végrehajtási teendőket végezni képesek nem lesznek,­­ még azért sem, mivel az ezen nembeli törvénykezési te­endőkben kiválóan megkívántató gyakor­lottságra sem képesek azok a mostani el­járás mellett szert tenni. 1. Minek folytán, a törvényjavaslatnak a végrehajtásról rendelkező szabályai által czélba vett helyes és gyors végrehajtási eljárást elérhetőnek csak úgy tartjuk, ha a bírósági végrehajtók intézménye léptet­­tetik az által életbe, hogy — mind a tör­vényszékek székhelyén, mind a szolga­­bíróságoknál — a végrehajtások teljesíté­­sére ezzel kiválólag foglalkozó és tör­vénykezési dolgokban gyakorlatilag jár­tasságot szerzett bírósági tagok alkalmaz­tatnak. Továbbá , az országbírói értekezleti szabályok 126—144. §. által a több hite­lezők javára betáblázással terhelt ingat­lan javakra vonatkozólag előírt végrehaj­tási eljárás, mint a hitelezők kielégítési igényük érvényesítésének késleltetésére az adósnak alkalmat szolgáltató, s a vég­rehajtás útján való kielégítést nem szorgal­mazó betáblázott hitelezők szükségtelen költségekkel való terheltetését eredmé­nyező törvénykezési intézmény egyhan­gúlag elítéltetvén, — ennek folytán mél­tán várhattuk, hogy az országbírói érte­kezleti szabályok fentebb hivatkozott §§. által előírt végrehajtási eljárás az újonnan behozandó perrendtartásban egy czélsze­­rűbb más eljárás által fog helyettesíttetni. Ezen várakozásunkban azonban csalat­koztunk. Miután az országbírói értekez­leti szabályok által életbe léptetett kielé­gítést késleltető fentebb jelzett végrehaj­tási eljárás a törvényjavaslat által nem­csak át van véve, hanem egyes oly intéz­kedésekkel még meg is van toldva, me­lyek a kielégítés késleltetését még inkább előmozdítani felhasználtathatnak. Mert épen úgy, mint az országbírói ér­tekezleti szabályok előírják, a törvényja­vaslat 335. §. szerint is, a végrehajtásilag lefoglalt ingatlanok ellen netalán bejelen­tett igények tárgyalására, a betáblázással vagy elsőbbséggel biztosított követelések kielégítési sorozatának és árverési feltéte­leknek megállapítására, az árverést meg­előzőleg, az árverés alá kerülendő nagy­obit jószágtesteknél hírlapilag is kihirdetendő tárgyalási határnap kitűzése és megtar­tása van előírva, még­pedig az országbí­rói értekezleti szabályok rendelkezésétől eltérőleg, azon esetre is, ha a lefoglalt in­gatlan egyéb betáblázással, mint a vég­rehajtás alapjául szolgáló kereseti köve­telés, nem terheltetik, továbbá azon lénye­ges eltéréssel is, mikép ezen tárgyalási határidő a törvényjavaslat 360. § által előírt külön kitűzendő bejelentési határidő eltelte után tűzethetik csak ki, s hogy a törvényjavaslat 290. §. g) pontja szerint, az árverési feltételeket és kielégítési sor­rendet megállapító végzés ellen használt semmiségi panasz, a­mennyiben az árve­rési feltételek ellen van intézve, az árve­rést megakadályoztatja. Már most gondoljuk magunkat az in­gatlan vagyon ellen végrehajtás teljesí­­tésére­ utalt végrehajtató helyzetébe, s ve­gyük fontolóra, hogy a fennforgó viszo­nyok mellett mennyi időveszteségébe ke­rülhet a végrehajtátnak, míg a törvény­­javaslat által előírt eljárás mellett a le­foglalt ingatlan elleni végrehajtást az ár­verés foganatosításáig keresztül vinni ké­pes, a­midőn az országbírói értekezleti szabályok által megállapított eljárás sze­rint is, az adós rendszerint éveken át gyö­törhette hitelezőjét, mire az odáig tudott jutni,hogy az árverés foganatosítása tovább megakadályozható nem lévén, valahára kielégítést remélhetett, a törvény­javaslat szerint pedig az országbírói értekezleti szabályok által előírt eljárási nehezékek még megtoldattak. Holott, tekintve azt, hogy a telekköny­viig felvett birtoktestek ellen, a törvény­javaslat 368. §-a szerint is, csak a fogla­lást megelőzőleg a nyilvánkönyvekbe jegyzett igények alapján indított igény­­keresetek gátolhatják meg az árverést, és hogy ott, a­hol nyilván könyvek nem lé­teznek, az árverést gátoló hatálylyal az igénykeresetek a törvényjavaslat 359-ik cév szerint csak azon esetre bíznak, ha az tény az ennek bejelentésére kitűzendő határidőig bejelentetett, — továbbá, te­­kintve at, hogy » iginy bejelentésére kitűzendő határnapon a lefoglalt ingatlan beceértékének meghatón»*»,­­ az ér-18’­tín az adós a végrehajtatót, ha az ju­tott, kielégíteni szokta, ez által pedig az árverés foganatosításának elejét veszi, és így a végrehajtások legtöbb eseteiben a végrehajtást nem szorgalmazott hitelezők kielégítése be nem következik,­­ mind­addig, míg az árverés valósággal meg nem történt, a legtöbb végrehajtási ese­tekben a betáblázott hitelezők kielégítési sorrendének megállapítása végetti tárgya­lás és eljárás semmi más, mint szükségte­len időveszteséget és munkát, úgy a be­táblázott hitelezőknek költségekkel ok nélkül való terheltetését előidéző, s" így a hitelre is kártékony hatást gyakorló szükségtelen törvénykezési zaklatás, né­zetünk szerint, az érdekeltek jogainak teljes megóvása mellett, az ingatlanok elleni végrehajtások, az azokra vonatko­zólag a törvényjavaslatban előírt szükség­­feletti stádiumok megkevesbítése által, tetemesen kevesebb időveszteséggel foga­­natosíthatók lennének azon esetre, ha a foglalást teljesítő bírósági kiküldött ál­tal az igények bejelentésére és azok tár­gyalása iránti intézkedés megtételére, va­­lamint­ a lefoglalt ingatlanok becsértékének megállapítására, s az árverési feltételek és napok meghatározására ugyanazon egy határnap tűzetnék ki, s az érdekeltek az illető telekkönyvi hatóság vagy törvény­szék ek­be, általa lennének megidézendők — megtartatván pedig a tárgyalás, csak a mennyiben igénykeresetek jelentettek be, — azok, míg jogerejűleg el nem in­téztetnek, valamint az árverési feltételek megállapítása — úgy a végrehajtást szen­vedett fél által az árverést elrendelő hatá­rozat ellen netalán használt semmiségi panaszok akasztanák meg az árverést, de ezeknek, valamint a netalán bejelentett igénykereseteknek jogerejű elintézése után az árverési határnap azonnal kitűzendő és kihirdetendő lenne. Minthogy pedig a be­­táblázott hitelezők kielégítési sorrendé­nek árverés előtt történendő megállapí­tása iránti eljárás által, az árverésnek valóságos megtörténtéig csak a végrehaj­tató és végrehajtást szenvedett közt fenn­forgó , és csakis ezeket érdeklő végre­hajtási ügybe a betáblázott hitelezőknek is belevonatásával, a végrehajtási ügy ok nélkül bo­nyolíttatik, de ez által a betáb­lázott hitelezők szükségtelenül fárasztat­­nak és költségekkel termeltetnek, — a be­táblázott hitelezők kielégítési sorrendének megállapitása végetti tárgyalás, az árve­rést helybenhagyó határozat jogerejűvé válta után, midőn a kielégítési sorrend meghatározásának szüksége már valóban fennforog, lenne megtartandó. Bécsi dolgok- Birodalmi tanács. (A­l s­ó­h­á­z­i XLII1. ülés pd­ 25-én.) Elnök az ülést­­ 11 órakor nyitja meg. A ministerek közül Taafe és Becke vannak jelen. A concordatum megszüntetését negyven­e­gy petitió (kerületi és községi képviseleteké) kérelmezi, köztük Bozen városa, melyet, Schind­ler indítványa folytán, fel is olvassák, mert abból kiviláglik, hogy nem egész Tirol osztja a német­­tiroliak nézetét. Z a­­ 11 e­r a horcen­ platzi választókerület vá­lasztóitól nyújt be egy beadványt, melyben ezek kinyilatkoztatják, hogy papuk és testvére által félrevezetve, a concordatum mellett szóló egy pe­­titiót aláírtak, de ezennel — jobbról győződvén meg — azt visszavonják, a kérik a concordatum eltörlését. Napirend : az iskola törvény — (az is­kolának az egyháztól leendő elválasztása.) Előadó F i g a r y. J a e g e r : nem fogadhatom el a törvényben foglalt elvet. Az állam se nem tanító, se nem nevelő, ép úgy nem, valamint nem tekintély a tudományok terén. Még csak nem is egyedüli ura az iskoláknak az állam, vannak itt más ér­deklettek is: a szülők és az egyház. A gyer­mek első­sorban a szülőké , a vallásé. (Ellen­mondás.) Bizonyítékul szónok a Radamski-féle ügy­ben folyt vitára hivatkozik. Első­sorban tehát — ismétli — a gyermekek iránti jog a szülőket il­leti, másod­sorban az egyházat. A szülők a gyer­mekeket saját nézeteik szerint akarják oktatni és nevelni. Az iskola nem a tanterv kedvéért van, hanem a gyermekek kedvéért, és semmi más, mint a szülőket támogató intézet. Az iskola nem lehet vallástalan, mert nemcsak tan, hanem nevelő intézet is; sőt ez utóbbi mo­mentum a fontosabbik, mert az elhanyagolt ta­nulmányt helyre lehet pótolni, de az elhanyagolt nevelést soha ! Ha pedig feladata az iskolának, hogy vallás­­erkölcsileg hasson, honnan merítse­ eszközeit, ha nem a vallásból? Az iskola tehát nem elválaszt­ható az egyháztól. Ezt követelik a katholikus szü­lők, a katholika egyház s a katholikus községek (Közbekiáltások : A’petitióks) Erre szónokszá­­mokkal felel: a­mennyi petitió ea értelemben eddig érkezett, annyi jöhet még, és fog jönni el­lenkező értelemben. A katholika egyház nem mondhat le jogáról, küldetéséről. Az államnak is van joga és kötelessége, az, hogy őrködjék azon, hogy az egyház jogaiban megvédessék. Ki u­n : Senkinek sem fog eszébe jutni, hogy az államot kérdezze meg tudományos theóriák iránt, de senki sem fog kétkedni azon sem, hogy az iskola és nevelés mai napság az állam dolga. Honnan jön iskoláink szomorú állapota ? (Bravo.) Hamis volt, uraim, az ut, melyet követ­tek, az elv, mely uralkodott ! Uj szellemet, az uj kor szellemét kell az isko­lákba önteni ! Az iskola nem az egyháztól akar szabadulni oly értelemben, mint előttem szóló monda; csak a fogalom meghatározásától függ a dolog, mert­­ azt hiszem, hogy a papság •­z egyház ép úgy Különfélék. H­r­t. oct 26. — Kiss Ernő eleméri birtokrészének örökösein honvédalap javára 200 ftot és az aradi vértanuk emlék szobrára 100 ftot tettek le szerkesztőségünknél, mely összegeket köszönet­tel fogadva, az illető helyre szolgáltatjuk át. — Ugyancsak a honvédalap javára Somoskeőy Antal hétszemélynök 25 .ftot adakozott, mely adomány az előbbivel fog általunk átszolgáltatni. Köszönet érte. — A vasúti kölcsönre, mint újab­ban jelentik, a pesti takaréktár 3 millió, a nagy­­várad! 300,000 frankot ir alá. — A budai takarékpénztár fél millió frankkal járul a vasúti kölcsönhöz. — Patti k. a. hites „Kaczagónjával vett 7” esti közönségtől búcsút Kacz­a­ghatott is, mert 1­­­1 m a­n­n impressariója csak 1700 ftot vitt el abból az eszélyből, melynek tiszta jövedelme a honvédalap javára volt felajánlva, úgy hogy es alapnak csak 85 ft jutott. — A magyar földhitelintézet zálogleveleinek alapszabályáéért­ fél­évi kisorsolása, százhatezer ft erejéig, i. é. oct. 31-én d. e. 10 órakor fog királyi biztos és fel­ügyelő bizottsági tagok jelenlétében, az intézet saját házánál (kétzas-utcza 9. sz.) nyilvánosan megtörténni.­­ A m­a­g­y­a­r o­r­s­z­á­g­i műegylet mostani állapotáról a „Fővárosi Lapok“ tározója a napokban egy isakismerettel irt csikket kö­­­lött, írója Keleti Gusztáv, melegen ajánlja a ha­sai intését pártolását, mely szükséget pótol a mennyilvenm­ártintc egyetlen közvetítője a haladot­tabb külföld művészetének. E külön feladata által A „P. Napló“ társst igényel Bécs, oct. 26. A követek háza ma az iskola törvényjavaslat hat első czikkelyét elfogadta. München, oct. 26. A kamara vámszerződést elfogadta. Berlin, oct. 26. A birodalmi gyű­lés bezáratása alkalmával a király trón­beszédében annak megfeszített tevékeny­ségéért köszönetet mond, s megelégedését nyilvánítja az iránt, hogy az oly fontos törvények nagy többséggel fogadtattak el. A szövetséges kormányok panaszkod­nak, hogy ha a vámegyleti intézmény ezután nem minden délnémet államra ter­jeszkedik ki, akkor a már elfogadott olasz hajózási szerződés elősegítendő, hogy ama viszonyok, melyekhez bennünket fontos közös érdekek kötnek az ország­ban megállandósulnak. A király végre reméli, miszerint a követeket egyesülve a déli államokéival, a vámparlamentben nemsokára viszontlátandjó. Róma, oct. 25. A pápai csapatok a. felkelőket, kiket Acerbi 'titótTviM» felé visszaverték. Turin, oct. 25. Garibaldi megverte a pápai csapatokat Monterotondo mellett , három ágyút elfoglalt. * Toulon, oct. 26. A .'páncsél-fregat­­te-raj ma elindult, ezt folyvást követik csapatokkal megrakott hajók. A fel­wv*». kezés egyre folyik. J ******­ L o n d o n, oct. 26. A mai «Times« Civita-Vecchiába küld* flvT£Í- mé* ■* Nők isköve-­ ­ Klapka megválasztása. Trencsén, oct. 22. Szabadságharczunk legkitűnőbb vezéreinek egyike, Klapka György, a puchó illavai kerület választóinak kérelmére képviselőjelöltként kö­rünkben megjelenvén, tisztelői nagy számmal ■ereglettek össze üdvözlésére. A városunk nem­zeti lobogókkal felékesített utczáin hullámzó nép­tömeg a magas vendég tiszteletére rendezett fák­lyásmenet szónokának éltető üdvözletét ezersze­resen visshangoztatá , de a lelkesültség netovább­ját érte a nagyhírű tábornok következő vála­szára : „Thurzovkát említették. Alig múlt egy éve, hogy ott fegyveres erővel megjelentem, nem azért ugyan, hogy hasztalanul lángba és vérbe borítsam hazánk felső vidékeit, hanem hogy e tett által újra bizonyítsam a világ előtt, hogy mindaddig, míg alkotmányos törvényeink és jo­gaink helyreállítva nincsenek, a magyar ki nem teszi kezéből végkép a fegyvert, s hogy vissza­­szerzésekre mindig kész életét és vérét felál­dozni. Most ellenben, mint egyszerű csendes pol­gár jelenek meg önök körében, mint jelöltje egy választókerületnek, hogy a megnyert törvényes téren teljesíthessem polgári kötelességeimet. — Adja Isten, hogy jövőnk szebb és boldogabb legyen, mint a milyen múltúnk volt, s hogy a csél elérésére erőszakos eszközökhöz nyúlni többé ne kényszerittessünk; de ha az isteni gond­viselés máskép akarná, akkor engem ismét ott fognak látni, a­hol mindig voltam, valahányszor hazánk léte és szabadsága veszélyben volt. Tart­sunk össze szeretett honfitársaim, a millióknak összetartása és közakarata többet nyom és na­gyobb eredményeket szül, mint a legvészesebb csatáknak győzelmei.“ A nap ünnepélyét diszestély fejezte be, mely­nek fényét szeretett főispánunk és Mednyánszky Dénes b. köztiszteletben álló képviselőnk jelen­léte emelte, ki a tábornokot Pestről megyénkbe Másnap magas vendégünk a lelépő képvi­selővel a választókerület területére érkezve, Skrbenszky báró díszes fogatán, bandérium és hosszú kocsisor kíséretében, az utat elösönlött nép lelkes éljenzései között Puchóra vonult be, hol­­a határtalan lelkesültséggel egyhangúlag képviselőnek kikiáltatott Innét az összegyűlt megyei közönség a nagy érdemű képviselőt Illavára kisérte fényes és sok hazafias pohárköszöntéssel fűszerezett discebéd alatt következőleg fólalt fel: „Honfitársak ! Eddig többnyire csak fegyveres erővel működhettem szeretett hazánk jogaiért és szabadságáért. Ma ellenben, hála az égnek, mint egyszerű csendet polgár jelenhetek meg körük­ben, mert ha nem is egészen, de annyit legalább­­ visszanyertünk alkotmányos jogainkból, hogy­­ hazánk fejlődése és tétele biztosítása végett erő­szakos eszközökhöz nyúlni kénytelenek nem vagyunk. E diadalt kivívta magának a nemzet férfias magaviselete és kitartása által, s valóban e diadalra ép oly büszkék lehetünk, mint legvé­­szesebb csatáink győzelmére. Én elismertem a tényt, s elismerem azt is, hogy minden nemzet jogában áll törvényeiben, kormányzatában és intézményeiben mindazon változtatátokat meg­tenni, melyek állásánál fogva szükségeinek leg­inkább megfelelnek. A nép ezen jogát szabadon választott képviselői által gyakorolja. Ez a több­ség szent joga, mely előtt meghajolni elsőtől utol­sóig minden honpolgárnak legszentebb köteles­sége , s a­ki ellene vétkezik, az a polgári szabad­­ság, a democratia örökös alapelve ellen vétkezik. De bár­mily örömmel üdvözöltem is a szabadság ez újabb hajnalsugarát, azzal korán nem akartam kimondani azt, hogy már most mindent elér­tünk, a­mi után húsz év óta küzdöttünk. Az eddig elért­ eredményben én csak egy részét látom, annak, miután mindnyájan aovárgunk, nem a c­élt, hanem csak az eszközt annak elérésére; ha pedig hátra maradni és újólag a tespedés vagy törvénytelenség sötét örvényébe sülyedni nem akarunk, folytatnunk kell a nagy munkát; hogy pedig azt sikerrel tehessük, szükségünk van biztosítékokra, a­melyek közül szerintem a legfontosabbak a következők : erős és minden körülmények között az országgyűlés többségét képviselő felelős kormány, mely képes legyen a nemzet jogait és érdekeit megvédeni és fenntar­tani ; a megyei rendszer és a községek autonó­miájának az 1848 ki törvények szellemében vég­leges megalapítása; a törvény előtti és jogegyen­lőség az ország minden polgáraira nézve, osz­tály, nyelv és valláskülönbség nélkül, ebből ki­folyólag a nemzetiségi kérdés megoldása demo­krata alapon, az ország integritásának csorbítása nélkül, és a zsidók emancipatiója, a sajtószabad­ság s az egyleti jog, szabadelvű törvények vé­delme és biztosítéka alatt, mert a közvélemény s az eszmék szabad menete éltetőleg hat a köz­­szellemre, míg ha gátolják, hatalmas árjával az elébe gördített legerősb korlátokat is összezuz­­za; az anyagi érdekek és jövedelmi források emelése, késlekedési közegek javítása és újak építése által; a népnevelés és közművelődés elő­mozdítása, terjesztése és serkentése, egyenlő mérvben minden nemzetiségnél, mert minél mű­veltebb és felvilágosodottabb a polgár, annál in­kább hódol a törvénynek s annál erősebben ra­gaszkodik hazája szabadsága jogai és intéz­mé­nyeihez; az államvagyon kezelése és a nyilvános kiadások körüli takarékosság, hogy az államot zsibbasztó deficit terhétől mihamarabb menekül­vén, az adózók helyzetén, a közterhek fokon­kénti alábbszállítása által könnyíteni lehessen ; a szabad egyház a szabad államban és a polgári házasság behozatala; békés külpolitika, azoz vi­gyázattal kerülni minden okot, mely az országot az alig megkezdett békemű tetemes hátrányával a háború esélyeinek tenné ki. Végre a leszállí­tandó állandó hadsereg mellett nemzeti véderő szervezése a svárezi védrendszer mintájára, mely míg egyrészt háború idején az állandó hadsereg­nek hatalmas támpontul szolgál, másrészt a nem­zeti önbizalom, erő és biztonság tudatának leg­­hathatósabb emeltyűje. Ezek azon biztosítékok, melyeknek fenntartását és megőrzését, a­meny­nyiben már léteznek, és kieszkö­léseket, a­meny­nyiben még nem bírunk velük, meggyőződésem sugalla minden erőmből, a sajtó útján úgy, mint a törvényhozás békés terén előmozdítani szent kö­­telességemnek fog­om tartani. Vajha a szabadság szeretete, a jogtisztelet kötelékei­t a testvéries érzület maradandó frigyben egyesítene mindnyá­junkat drága hazánk körül, melynek újjászüle­tése felett a gondviselés mindenható keze őr­ködjék!“ Ezen aranyszavak hallatára ecsetelhetlen örömérzet sugárzott a jelen volt megyei közön­ség arczáról, s a lelkesültség harsány és szűnni nem akaró éljenzésben tört ki Örömmel s meg­elégedéssel teli kebellel távoztunk, áldva sorsun­­kat, hogy Komárom hős védőjével a bizalom legszentebb kötelékeivel oly szorosan össze­fűzött. A T . r. 1. arra van hivatva, hogy az őrsé. m. képzőművé­szeti társulatnak ne vetélytársa, hanem szükséges kiegészítője legyen. Anyagi helyzetére vonatko­­zólag a következő megnyugtató adatokat vesz­­szük át: „A társulat eddigi működésének bezár­­tával (azaz f. é. sept. végén) a pénztári készlet kerek összegben 3500 ftot tett. Oct. 1-jén kez­­dődött az egyletnek új alapon működése, s az új költségvetés szerint ez első évben 1200 rész­vényes tagdíja, s a bemeneti díjak után, hozzá számítva a fentebbi pénztárkészletet, a várható jövedelem 10.800 ft. A kiadások tetemes leszál­lítását lehetővé tette többek között Kubinyi Ágos­ton úrnak, mint a M. nemz. Museum igazgatójának­­abbeli ígérete, hogy a társulati kiállítások szá­mára a Museum csarnokát ingyen átengedi. A költséges lakbér tehát elesik, a hivatalnokok dí­jazási összege leolvad 870 ftra, s az összes ki­adás, bele­számítva az irodaszereket, a szállítási és vámdíjakat, s a műlap kiállítása költségét 3000 fton túl nem terjed. Ez összeget leszámítva a 10,800 ftnyi jövedelemből, s ebből még a tar­talékalap részére az alapszabályok értelmében viss­ztartandó összeget, marad képek és műtár­gyak vásárlására 7200 ft. Adjunk ez összegben még 5000 ftot, azon 50 hazafi részvénydíjat, kik Festetics Béla gr. választmányi elnök útján ki- k. jelentették, hogy évenként 100—100 fttal akar­nak ezentúl a társulat művételeiben risst venni, s ime művásárlási czélokra a társulat évi 12.000 fttal fog rendelkezni. Ez, csekély művészeti for­galmunkhoz mérve, tekintélyes összegnek mond­ható. A választmány azonfelül határozatilag ki­mondta, hogy mű vásárlásai közül jelezebb hazai művekre is kellő tekintettel lesz, minélfogva nem csak a hazafiatlanság vádját el fogja magától utasíthatni, hanem kitűzött czélja toló, ezélyez ügyvezetés mellett mindinkább közeledvén, a hazai műpártoló közönség rokonszenvére és tá­mogatására teljes igényt tarthat.­­ A honvédségnek f. hó 28-kán reggel 10 órakor a budai nyári színkörben or­szágosan tartandó gyűlésén jelen lenni kívánó hallgató közönség értesíttetik tisztelettel, misze­rint az erre vonatkozó belépti jegyek a központi elnökségnél (az arany sas vendéglőben) kapha­tók. Ezen jegyek nélkül senki a gyűlés termébe nem mehet, valamint hogy az igazolt honvédtár­sak is felhivatnak, miszerint belépti jegygyel szí­veskedjenek magukat ellátni. — A központi ideiglenes választmány főjegyzője. — A peredzsigárdi honvéd­­szobor felállítására mai napig be­küldött nemes adakozásokért az illetőknek ha­zafias köszönetet mondva, felkérjük egyúttal mindazon t. pr. gyűjtőket, kik iveiket még be nem küldötték, miszerint azokat neve­lő­dikig, habár üresen is, az ellenőrködés szempontjából, a pozsonymegyei hon­védegylethez beküldeni szí­veskedjenek. — Pozsonyban, october 22-dikén, 1867. — Beck Antal, alelnök, Sembery Lajos,­­ jegyző. — Az egyetemi dalárda ez évi közgyűlését f. hó 27-én (vasárnap) d. e. 11 óra­kor tartja meg az egyetemi nagyobb épület­ dísz­termében, melyre Vesztrócsy Jenő, ideiglenes elnök tisztelettel meghívja a tagokat. — Bécs városának egyik ki­tűnő zeneművésze Stadler Henriette kisasszony a pesti műkedvelő közönségnek , ma­gát bemutatni szándékozván, első fellépését jó­tékony czélra szánta s a m.­gazdasszonyok egy­lete árvaleé­ny növeldés­e javára f. hó 3- án (szer­dán) esti 7 ha órakor a városi vigadó termében, több helybeli kedvelt művész közreműködésével hangversenyt rendez, mely élvezetes előadásra, valamint a tv. gazdasszonyok egylete által, ka­rácson első napján rendezendő karácsonyi ünne­pélyre a t. ez. nagy közönséget előleg is figyel­meztetjük. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi, Treich­­linger és Medecz urak kereskedésében. — A kereskedő ifjak társula­ta a régi posta­ utasában lévő uj termeinek ün­nepélyes megnyitása, holnap (27-én) délután 3 órakor fog végbemenni; a könyvtár pedig, mely azóta különösen a magyar tudományos és szak­irodalom termékei által tetemesen gyarapodott, nov. 1-étől kezdve a tagok rendelkezésére áll. Az olvasó teremben pedig egy encyclopaedicus munkákból álló kézi­könyvtár fog felállíttatni.­­ A Kisfaludy­­Társaság jövő szer­dán tartja havi ülését, s abban, mint halljuk, Asbóth János egy szépészeti értekezése fog fel-­­ olvastatni.

Next