Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-27 / 5257. szám
sij CS( 1 18, vei fen gát lyo baj laaj tér térj azi anj bei óh ha nem jelent egyet, mint nem a tanító és iskola, nem a hivatalnok és az állam. Senki sincs e házban, aki iskolát akar vallás nélkül, csupán az egyház és iskola közti viszonyt kell rendezni. A tanítón nincs segítve, ha fizetését javítjuk. Függetlenné kell őt tennünk a paptól. A csordásnak jobb helyzete van, mint a mesternek. Ha valamely baromnak baja van, a csordáshoz fordulnak ; ha gyermeknek van baja, nem a mestert keresik meg, hanem a papot. Emancipálnunk kell a tanítót a pap alól, oda kell vinnünk a dolgot, hogy végre tiszteletre méltó, képességgel bíró férfiak vállalkozzanak a tanítói hivatásra! Örömmel üdvözlöm a javaslatot ! Deg az a tiroli prépost olaszul szól a javaslat ellen. Schneider superintendens: Üdvözölnünk kell azokat, kik néptanítóinknak alkalmat nyújtanak, hogy kiképezhessék magukat. Örömmel üdvözlöm az előttünk fekvő javaslatot, mert a községeknek visszaadja nevelési jogukat. Schindler : Senki sem csodálkozand közülünk, ha a concordatum egész sweitzi gárdája alabárdját mellünkre szegezendi, midőn a népiskola önállóságát fogjuk e házban szóba hozni. Jaeger úr azt kérdezte, hogyan jön az állam ahhoz, hogy a tudományokban tekintélynek ismertessék el ? — Azt hiszem, mindaz, amit az emberiség tett, az államban történt, a tudománynak úgy, mint az egyháznak körében, mely utóbbi szintén az államon belül jutott fontosságára és állására. Voltak ugyan önálló productiói is, de nem igen sikerültek. Például, midön Galilaei azt mondta , hogy nem a nap, hanem a föld forog, akkor az egyház mindjárt kéznél volt tudományával, megesküdtette a szegény professort az ellenkezőre, pedig hát mégis a föld forog! Különben nem emlékszem, hogy a tudományt valaha idézték volna az állam stélőssége elé ; de igenis tudom, hogy az egyház gyakran idézte saját stélőssége elé, s a tudomány képviselői — a mi személyüket illeti — sohasem jártak valami jól e mellett ! Ha egyik előttem azóló azt kérdezi, hogy ki fogja az ítéletet kimondani, az őt büntető bíró s a közrádló-e ? — akkor nem tudom, mikép jön arra, hogy a tudomány felett a büntetőtörvényszék ítéljen, ha csak a történelemből nem magyarázom meg magamnak , mert p. o. a máglyák Spanyolország fővárosaiban, melyek alá az inquisitió gyújtott, melyeken a híres Arbues Péter, ki legújabban a szentek dicsfényével körittetett (Greuter: Pfui!). hja, uraim, nem én avattam őt szentté ! (Zaj, derültség, elnök rendre utasítja Greutert) Az egyensúly helyreállítása végett a „szentté avatott“ mellett Bruno Giordanót, a philosophust említem fel,akit megégettek. — Ha azt állítják, hogy a szabad tudomány nem állhat fenn az államban, akkor készen kell itt lennünk azon bizonyítékokra, melyek szerint az az egyházban sem találja fel honát ! Ha a fődolog a tanításnál, hogy emberére akadjunk, s azt válasszuk ki; de fájdalom, eddig nem annyira a képességet, mint egyébnemű qualificatiót vettek tekintetbe. 1854-ből, a reactió virágzó korából tudok egy esetet, midőn egy szerencsétlennek azt felelték: „Arra, amit ön tud, mitsem adnak, hanem érületére.“ S most azt hiszem, itt az ideje, hogy e tárgyban a minisztérium is szint valljon. Kívánom pedig ezt a minisztérium érdekében. (Élénk általános tetszés.) Ezentúl még Lanczinsski beszélt a javaslat mellett, ■ az általános vita bezáratott. Az előadó zárbeszéde a jövő ülésre maradt, székhelyén kívül teljesítendő végrehajtások foganatosításával pedig a szolgabirák bízatnak meg, azok, főkép azonban közülök a szolgabirák, egyéb teendőkkel való elfoglaltságuk miatt, a megkívántató gyorsasággal és a kellő alapossággal a végrehajtási teendőket végezni képesek nem lesznek, még azért sem, mivel az ezen nembeli törvénykezési teendőkben kiválóan megkívántató gyakorlottságra sem képesek azok a mostani eljárás mellett szert tenni. 1. Minek folytán, a törvényjavaslatnak a végrehajtásról rendelkező szabályai által czélba vett helyes és gyors végrehajtási eljárást elérhetőnek csak úgy tartjuk, ha a bírósági végrehajtók intézménye léptettetik az által életbe, hogy — mind a törvényszékek székhelyén, mind a szolgabíróságoknál — a végrehajtások teljesítésére ezzel kiválólag foglalkozó és törvénykezési dolgokban gyakorlatilag jártasságot szerzett bírósági tagok alkalmaztatnak. Továbbá , az országbírói értekezleti szabályok 126—144. §. által a több hitelezők javára betáblázással terhelt ingatlan javakra vonatkozólag előírt végrehajtási eljárás, mint a hitelezők kielégítési igényük érvényesítésének késleltetésére az adósnak alkalmat szolgáltató, s a végrehajtás útján való kielégítést nem szorgalmazó betáblázott hitelezők szükségtelen költségekkel való terheltetését eredményező törvénykezési intézmény egyhangúlag elítéltetvén, — ennek folytán méltán várhattuk, hogy az országbírói értekezleti szabályok fentebb hivatkozott §§. által előírt végrehajtási eljárás az újonnan behozandó perrendtartásban egy czélszerűbb más eljárás által fog helyettesíttetni. Ezen várakozásunkban azonban csalatkoztunk. Miután az országbírói értekezleti szabályok által életbe léptetett kielégítést késleltető fentebb jelzett végrehajtási eljárás a törvényjavaslat által nemcsak át van véve, hanem egyes oly intézkedésekkel még meg is van toldva, melyek a kielégítés késleltetését még inkább előmozdítani felhasználtathatnak. Mert épen úgy, mint az országbírói értekezleti szabályok előírják, a törvényjavaslat 335. §. szerint is, a végrehajtásilag lefoglalt ingatlanok ellen netalán bejelentett igények tárgyalására, a betáblázással vagy elsőbbséggel biztosított követelések kielégítési sorozatának és árverési feltételeknek megállapítására, az árverést megelőzőleg, az árverés alá kerülendő nagyobit jószágtesteknél hírlapilag is kihirdetendő tárgyalási határnap kitűzése és megtartása van előírva, mégpedig az országbírói értekezleti szabályok rendelkezésétől eltérőleg, azon esetre is, ha a lefoglalt ingatlan egyéb betáblázással, mint a végrehajtás alapjául szolgáló kereseti követelés, nem terheltetik, továbbá azon lényeges eltéréssel is, mikép ezen tárgyalási határidő a törvényjavaslat 360. § által előírt külön kitűzendő bejelentési határidő eltelte után tűzethetik csak ki, s hogy a törvényjavaslat 290. §. g) pontja szerint, az árverési feltételeket és kielégítési sorrendet megállapító végzés ellen használt semmiségi panasz, amennyiben az árverési feltételek ellen van intézve, az árverést megakadályoztatja. Már most gondoljuk magunkat az ingatlan vagyon ellen végrehajtás teljesítésére utalt végrehajtató helyzetébe, s vegyük fontolóra, hogy a fennforgó viszonyok mellett mennyi időveszteségébe kerülhet a végrehajtátnak, míg a törvényjavaslat által előírt eljárás mellett a lefoglalt ingatlan elleni végrehajtást az árverés foganatosításáig keresztül vinni képes, amidőn az országbírói értekezleti szabályok által megállapított eljárás szerint is, az adós rendszerint éveken át gyötörhette hitelezőjét, mire az odáig tudott jutni,hogy az árverés foganatosítása tovább megakadályozható nem lévén, valahára kielégítést remélhetett, a törvényjavaslat szerint pedig az országbírói értekezleti szabályok által előírt eljárási nehezékek még megtoldattak. Holott, tekintve azt, hogy a telekkönyviig felvett birtoktestek ellen, a törvényjavaslat 368. §-a szerint is, csak a foglalást megelőzőleg a nyilvánkönyvekbe jegyzett igények alapján indított igénykeresetek gátolhatják meg az árverést, és hogy ott, ahol nyilván könyvek nem léteznek, az árverést gátoló hatálylyal az igénykeresetek a törvényjavaslat 359-ik cév szerint csak azon esetre bíznak, ha az tény az ennek bejelentésére kitűzendő határidőig bejelentetett, — továbbá, tekintve at, hogy » iginy bejelentésére kitűzendő határnapon a lefoglalt ingatlan beceértékének meghatón»*», az ér-18’tín az adós a végrehajtatót, ha az jutott, kielégíteni szokta, ez által pedig az árverés foganatosításának elejét veszi, és így a végrehajtások legtöbb eseteiben a végrehajtást nem szorgalmazott hitelezők kielégítése be nem következik, mindaddig, míg az árverés valósággal meg nem történt, a legtöbb végrehajtási esetekben a betáblázott hitelezők kielégítési sorrendének megállapítása végetti tárgyalás és eljárás semmi más, mint szükségtelen időveszteséget és munkát, úgy a betáblázott hitelezőknek költségekkel ok nélkül való terheltetését előidéző, s" így a hitelre is kártékony hatást gyakorló szükségtelen törvénykezési zaklatás, nézetünk szerint, az érdekeltek jogainak teljes megóvása mellett, az ingatlanok elleni végrehajtások, az azokra vonatkozólag a törvényjavaslatban előírt szükségfeletti stádiumok megkevesbítése által, tetemesen kevesebb időveszteséggel foganatosíthatók lennének azon esetre, ha a foglalást teljesítő bírósági kiküldött által az igények bejelentésére és azok tárgyalása iránti intézkedés megtételére, valamint a lefoglalt ingatlanok becsértékének megállapítására, s az árverési feltételek és napok meghatározására ugyanazon egy határnap tűzetnék ki, s az érdekeltek az illető telekkönyvi hatóság vagy törvényszék ekbe, általa lennének megidézendők — megtartatván pedig a tárgyalás, csak a mennyiben igénykeresetek jelentettek be, — azok, míg jogerejűleg el nem intéztetnek, valamint az árverési feltételek megállapítása — úgy a végrehajtást szenvedett fél által az árverést elrendelő határozat ellen netalán használt semmiségi panaszok akasztanák meg az árverést, de ezeknek, valamint a netalán bejelentett igénykereseteknek jogerejű elintézése után az árverési határnap azonnal kitűzendő és kihirdetendő lenne. Minthogy pedig a betáblázott hitelezők kielégítési sorrendének árverés előtt történendő megállapítása iránti eljárás által, az árverésnek valóságos megtörténtéig csak a végrehajtató és végrehajtást szenvedett közt fennforgó , és csakis ezeket érdeklő végrehajtási ügybe a betáblázott hitelezőknek is belevonatásával, a végrehajtási ügy ok nélkül bonyolíttatik, de ez által a betáblázott hitelezők szükségtelenül fárasztatnak és költségekkel termeltetnek, — a betáblázott hitelezők kielégítési sorrendének megállapitása végetti tárgyalás, az árverést helybenhagyó határozat jogerejűvé válta után, midőn a kielégítési sorrend meghatározásának szüksége már valóban fennforog, lenne megtartandó. Bécsi dolgok- Birodalmi tanács. (Al sóházi XLII1. ülés pd 25-én.) Elnök az ülést 11 órakor nyitja meg. A ministerek közül Taafe és Becke vannak jelen. A concordatum megszüntetését negyvenegy petitió (kerületi és községi képviseleteké) kérelmezi, köztük Bozen városa, melyet, Schindler indítványa folytán, fel is olvassák, mert abból kiviláglik, hogy nem egész Tirol osztja a némettiroliak nézetét. Z a 11 er a horcen platzi választókerület választóitól nyújt be egy beadványt, melyben ezek kinyilatkoztatják, hogy papuk és testvére által félrevezetve, a concordatum mellett szóló egy petitiót aláírtak, de ezennel — jobbról győződvén meg — azt visszavonják, a kérik a concordatum eltörlését. Napirend : az iskola törvény — (az iskolának az egyháztól leendő elválasztása.) Előadó F i g a r y. J a e g e r : nem fogadhatom el a törvényben foglalt elvet. Az állam se nem tanító, se nem nevelő, ép úgy nem, valamint nem tekintély a tudományok terén. Még csak nem is egyedüli ura az iskoláknak az állam, vannak itt más érdeklettek is: a szülők és az egyház. A gyermek elsősorban a szülőké , a vallásé. (Ellenmondás.) Bizonyítékul szónok a Radamski-féle ügyben folyt vitára hivatkozik. Elsősorban tehát — ismétli — a gyermekek iránti jog a szülőket illeti, másodsorban az egyházat. A szülők a gyermekeket saját nézeteik szerint akarják oktatni és nevelni. Az iskola nem a tanterv kedvéért van, hanem a gyermekek kedvéért, és semmi más, mint a szülőket támogató intézet. Az iskola nem lehet vallástalan, mert nemcsak tan, hanem nevelő intézet is; sőt ez utóbbi momentum a fontosabbik, mert az elhanyagolt tanulmányt helyre lehet pótolni, de az elhanyagolt nevelést soha ! Ha pedig feladata az iskolának, hogy valláserkölcsileg hasson, honnan merítse eszközeit, ha nem a vallásból? Az iskola tehát nem elválasztható az egyháztól. Ezt követelik a katholikus szülők, a katholika egyház s a katholikus községek (Közbekiáltások : A’petitióks) Erre szónokszámokkal felel: amennyi petitió ea értelemben eddig érkezett, annyi jöhet még, és fog jönni ellenkező értelemben. A katholika egyház nem mondhat le jogáról, küldetéséről. Az államnak is van joga és kötelessége, az, hogy őrködjék azon, hogy az egyház jogaiban megvédessék. Ki un : Senkinek sem fog eszébe jutni, hogy az államot kérdezze meg tudományos theóriák iránt, de senki sem fog kétkedni azon sem, hogy az iskola és nevelés mai napság az állam dolga. Honnan jön iskoláink szomorú állapota ? (Bravo.) Hamis volt, uraim, az ut, melyet követtek, az elv, mely uralkodott ! Uj szellemet, az uj kor szellemét kell az iskolákba önteni ! Az iskola nem az egyháztól akar szabadulni oly értelemben, mint előttem szóló monda; csak a fogalom meghatározásától függ a dolog, mert azt hiszem, hogy a papság •z egyház ép úgy Különfélék. Hrt. oct 26. — Kiss Ernő eleméri birtokrészének örökösein honvédalap javára 200 ftot és az aradi vértanuk emlék szobrára 100 ftot tettek le szerkesztőségünknél, mely összegeket köszönettel fogadva, az illető helyre szolgáltatjuk át. — Ugyancsak a honvédalap javára Somoskeőy Antal hétszemélynök 25 .ftot adakozott, mely adomány az előbbivel fog általunk átszolgáltatni. Köszönet érte. — A vasúti kölcsönre, mint újabban jelentik, a pesti takaréktár 3 millió, a nagyvárad! 300,000 frankot ir alá. — A budai takarékpénztár fél millió frankkal járul a vasúti kölcsönhöz. — Patti k. a. hites „Kaczagónjával vett 7” esti közönségtől búcsút Kaczaghatott is, mert 11 m ann impressariója csak 1700 ftot vitt el abból az eszélyből, melynek tiszta jövedelme a honvédalap javára volt felajánlva, úgy hogy es alapnak csak 85 ft jutott. — A magyar földhitelintézet zálogleveleinek alapszabályáéért félévi kisorsolása, százhatezer ft erejéig, i. é. oct. 31-én d. e. 10 órakor fog királyi biztos és felügyelő bizottsági tagok jelenlétében, az intézet saját házánál (kétzas-utcza 9. sz.) nyilvánosan megtörténni. A magyar országi műegylet mostani állapotáról a „Fővárosi Lapok“ tározója a napokban egy isakismerettel irt csikket kölött, írója Keleti Gusztáv, melegen ajánlja a hasai intését pártolását, mely szükséget pótol a mennyilvenmártintc egyetlen közvetítője a haladottabb külföld művészetének. E külön feladata által A „P. Napló“ társst igényel Bécs, oct. 26. A követek háza ma az iskola törvényjavaslat hat első czikkelyét elfogadta. München, oct. 26. A kamara vámszerződést elfogadta. Berlin, oct. 26. A birodalmi gyűlés bezáratása alkalmával a király trónbeszédében annak megfeszített tevékenységéért köszönetet mond, s megelégedését nyilvánítja az iránt, hogy az oly fontos törvények nagy többséggel fogadtattak el. A szövetséges kormányok panaszkodnak, hogy ha a vámegyleti intézmény ezután nem minden délnémet államra terjeszkedik ki, akkor a már elfogadott olasz hajózási szerződés elősegítendő, hogy ama viszonyok, melyekhez bennünket fontos közös érdekek kötnek az országban megállandósulnak. A király végre reméli, miszerint a követeket egyesülve a déli államokéival, a vámparlamentben nemsokára viszontlátandjó. Róma, oct. 25. A pápai csapatok a. felkelőket, kiket Acerbi 'titótTviM» felé visszaverték. Turin, oct. 25. Garibaldi megverte a pápai csapatokat Monterotondo mellett , három ágyút elfoglalt. * Toulon, oct. 26. A .'páncsél-fregatte-raj ma elindult, ezt folyvást követik csapatokkal megrakott hajók. A felwv*». kezés egyre folyik. J ****** L o n d o n, oct. 26. A mai «Times« Civita-Vecchiába küld* flvT£Í- mé* ■* Nők isköve- Klapka megválasztása. Trencsén, oct. 22. Szabadságharczunk legkitűnőbb vezéreinek egyike, Klapka György, a puchó illavai kerület választóinak kérelmére képviselőjelöltként körünkben megjelenvén, tisztelői nagy számmal ■ereglettek össze üdvözlésére. A városunk nemzeti lobogókkal felékesített utczáin hullámzó néptömeg a magas vendég tiszteletére rendezett fáklyásmenet szónokának éltető üdvözletét ezerszeresen visshangoztatá , de a lelkesültség netovábbját érte a nagyhírű tábornok következő válaszára : „Thurzovkát említették. Alig múlt egy éve, hogy ott fegyveres erővel megjelentem, nem azért ugyan, hogy hasztalanul lángba és vérbe borítsam hazánk felső vidékeit, hanem hogy e tett által újra bizonyítsam a világ előtt, hogy mindaddig, míg alkotmányos törvényeink és jogaink helyreállítva nincsenek, a magyar ki nem teszi kezéből végkép a fegyvert, s hogy visszaszerzésekre mindig kész életét és vérét feláldozni. Most ellenben, mint egyszerű csendes polgár jelenek meg önök körében, mint jelöltje egy választókerületnek, hogy a megnyert törvényes téren teljesíthessem polgári kötelességeimet. — Adja Isten, hogy jövőnk szebb és boldogabb legyen, mint a milyen múltúnk volt, s hogy a csél elérésére erőszakos eszközökhöz nyúlni többé ne kényszerittessünk; de ha az isteni gondviselés máskép akarná, akkor engem ismét ott fognak látni, ahol mindig voltam, valahányszor hazánk léte és szabadsága veszélyben volt. Tartsunk össze szeretett honfitársaim, a millióknak összetartása és közakarata többet nyom és nagyobb eredményeket szül, mint a legvészesebb csatáknak győzelmei.“ A nap ünnepélyét diszestély fejezte be, melynek fényét szeretett főispánunk és Mednyánszky Dénes b. köztiszteletben álló képviselőnk jelenléte emelte, ki a tábornokot Pestről megyénkbe Másnap magas vendégünk a lelépő képviselővel a választókerület területére érkezve, Skrbenszky báró díszes fogatán, bandérium és hosszú kocsisor kíséretében, az utat elösönlött nép lelkes éljenzései között Puchóra vonult be, hola határtalan lelkesültséggel egyhangúlag képviselőnek kikiáltatott Innét az összegyűlt megyei közönség a nagy érdemű képviselőt Illavára kisérte fényes és sok hazafias pohárköszöntéssel fűszerezett discebéd alatt következőleg fólalt fel: „Honfitársak ! Eddig többnyire csak fegyveres erővel működhettem szeretett hazánk jogaiért és szabadságáért. Ma ellenben, hála az égnek, mint egyszerű csendet polgár jelenhetek meg körükben, mert ha nem is egészen, de annyit legalább visszanyertünk alkotmányos jogainkból, hogy hazánk fejlődése és tétele biztosítása végett erőszakos eszközökhöz nyúlni kénytelenek nem vagyunk. E diadalt kivívta magának a nemzet férfias magaviselete és kitartása által, s valóban e diadalra ép oly büszkék lehetünk, mint legvészesebb csatáink győzelmére. Én elismertem a tényt, s elismerem azt is, hogy minden nemzet jogában áll törvényeiben, kormányzatában és intézményeiben mindazon változtatátokat megtenni, melyek állásánál fogva szükségeinek leginkább megfelelnek. A nép ezen jogát szabadon választott képviselői által gyakorolja. Ez a többség szent joga, mely előtt meghajolni elsőtől utolsóig minden honpolgárnak legszentebb kötelessége , s aki ellene vétkezik, az a polgári szabadság, a democratia örökös alapelve ellen vétkezik. De bármily örömmel üdvözöltem is a szabadság ez újabb hajnalsugarát, azzal korán nem akartam kimondani azt, hogy már most mindent elértünk, ami után húsz év óta küzdöttünk. Az eddig elért eredményben én csak egy részét látom, annak, miután mindnyájan aovárgunk, nem a célt, hanem csak az eszközt annak elérésére; ha pedig hátra maradni és újólag a tespedés vagy törvénytelenség sötét örvényébe sülyedni nem akarunk, folytatnunk kell a nagy munkát; hogy pedig azt sikerrel tehessük, szükségünk van biztosítékokra, amelyek közül szerintem a legfontosabbak a következők : erős és minden körülmények között az országgyűlés többségét képviselő felelős kormány, mely képes legyen a nemzet jogait és érdekeit megvédeni és fenntartani ; a megyei rendszer és a községek autonómiájának az 1848 ki törvények szellemében végleges megalapítása; a törvény előtti és jogegyenlőség az ország minden polgáraira nézve, osztály, nyelv és valláskülönbség nélkül, ebből kifolyólag a nemzetiségi kérdés megoldása demokrata alapon, az ország integritásának csorbítása nélkül, és a zsidók emancipatiója, a sajtószabadság s az egyleti jog, szabadelvű törvények védelme és biztosítéka alatt, mert a közvélemény s az eszmék szabad menete éltetőleg hat a közszellemre, míg ha gátolják, hatalmas árjával az elébe gördített legerősb korlátokat is összezuzza; az anyagi érdekek és jövedelmi források emelése, késlekedési közegek javítása és újak építése által; a népnevelés és közművelődés előmozdítása, terjesztése és serkentése, egyenlő mérvben minden nemzetiségnél, mert minél műveltebb és felvilágosodottabb a polgár, annál inkább hódol a törvénynek s annál erősebben ragaszkodik hazája szabadsága jogai és intézményeihez; az államvagyon kezelése és a nyilvános kiadások körüli takarékosság, hogy az államot zsibbasztó deficit terhétől mihamarabb menekülvén, az adózók helyzetén, a közterhek fokonkénti alábbszállítása által könnyíteni lehessen ; a szabad egyház a szabad államban és a polgári házasság behozatala; békés külpolitika, azoz vigyázattal kerülni minden okot, mely az országot az alig megkezdett békemű tetemes hátrányával a háború esélyeinek tenné ki. Végre a leszállítandó állandó hadsereg mellett nemzeti véderő szervezése a svárezi védrendszer mintájára, mely míg egyrészt háború idején az állandó hadseregnek hatalmas támpontul szolgál, másrészt a nemzeti önbizalom, erő és biztonság tudatának leghathatósabb emeltyűje. Ezek azon biztosítékok, melyeknek fenntartását és megőrzését, amenynyiben már léteznek, és kieszköléseket, amenynyiben még nem bírunk velük, meggyőződésem sugalla minden erőmből, a sajtó útján úgy, mint a törvényhozás békés terén előmozdítani szent kötelességemnek fogom tartani. Vajha a szabadság szeretete, a jogtisztelet kötelékeit a testvéries érzület maradandó frigyben egyesítene mindnyájunkat drága hazánk körül, melynek újjászületése felett a gondviselés mindenható keze őrködjék!“ Ezen aranyszavak hallatára ecsetelhetlen örömérzet sugárzott a jelen volt megyei közönség arczáról, s a lelkesültség harsány és szűnni nem akaró éljenzésben tört ki Örömmel s megelégedéssel teli kebellel távoztunk, áldva sorsunkat, hogy Komárom hős védőjével a bizalom legszentebb kötelékeivel oly szorosan összefűzött. A T . r. 1. arra van hivatva, hogy az őrsé. m. képzőművészeti társulatnak ne vetélytársa, hanem szükséges kiegészítője legyen. Anyagi helyzetére vonatkozólag a következő megnyugtató adatokat veszszük át: „A társulat eddigi működésének bezártával (azaz f. é. sept. végén) a pénztári készlet kerek összegben 3500 ftot tett. Oct. 1-jén kezdődött az egyletnek új alapon működése, s az új költségvetés szerint ez első évben 1200 részvényes tagdíja, s a bemeneti díjak után, hozzá számítva a fentebbi pénztárkészletet, a várható jövedelem 10.800 ft. A kiadások tetemes leszállítását lehetővé tette többek között Kubinyi Ágoston úrnak, mint a M. nemz. Museum igazgatójánakabbeli ígérete, hogy a társulati kiállítások számára a Museum csarnokát ingyen átengedi. A költséges lakbér tehát elesik, a hivatalnokok díjazási összege leolvad 870 ftra, s az összes kiadás, beleszámítva az irodaszereket, a szállítási és vámdíjakat, s a műlap kiállítása költségét 3000 fton túl nem terjed. Ez összeget leszámítva a 10,800 ftnyi jövedelemből, s ebből még a tartalékalap részére az alapszabályok értelmében vissztartandó összeget, marad képek és műtárgyak vásárlására 7200 ft. Adjunk ez összegben még 5000 ftot, azon 50 hazafi részvénydíjat, kik Festetics Béla gr. választmányi elnök útján ki- k. jelentették, hogy évenként 100—100 fttal akarnak ezentúl a társulat művételeiben risst venni, s ime művásárlási czélokra a társulat évi 12.000 fttal fog rendelkezni. Ez, csekély művészeti forgalmunkhoz mérve, tekintélyes összegnek mondható. A választmány azonfelül határozatilag kimondta, hogy mű vásárlásai közül jelezebb hazai művekre is kellő tekintettel lesz, minélfogva nem csak a hazafiatlanság vádját el fogja magától utasíthatni, hanem kitűzött czélja toló, ezélyez ügyvezetés mellett mindinkább közeledvén, a hazai műpártoló közönség rokonszenvére és támogatására teljes igényt tarthat. A honvédségnek f. hó 28-kán reggel 10 órakor a budai nyári színkörben országosan tartandó gyűlésén jelen lenni kívánó hallgató közönség értesíttetik tisztelettel, miszerint az erre vonatkozó belépti jegyek a központi elnökségnél (az arany sas vendéglőben) kaphatók. Ezen jegyek nélkül senki a gyűlés termébe nem mehet, valamint hogy az igazolt honvédtársak is felhivatnak, miszerint belépti jegygyel szíveskedjenek magukat ellátni. — A központi ideiglenes választmány főjegyzője. — A peredzsigárdi honvédszobor felállítására mai napig beküldött nemes adakozásokért az illetőknek hazafias köszönetet mondva, felkérjük egyúttal mindazon t. pr. gyűjtőket, kik iveiket még be nem küldötték, miszerint azokat nevelődikig, habár üresen is, az ellenőrködés szempontjából, a pozsonymegyei honvédegylethez beküldeni szíveskedjenek. — Pozsonyban, october 22-dikén, 1867. — Beck Antal, alelnök, Sembery Lajos, jegyző. — Az egyetemi dalárda ez évi közgyűlését f. hó 27-én (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja meg az egyetemi nagyobb épület dísztermében, melyre Vesztrócsy Jenő, ideiglenes elnök tisztelettel meghívja a tagokat. — Bécs városának egyik kitűnő zeneművésze Stadler Henriette kisasszony a pesti műkedvelő közönségnek , magát bemutatni szándékozván, első fellépését jótékony czélra szánta s a m.gazdasszonyok egylete árvaleény növeldése javára f. hó 3- án (szerdán) esti 7 ha órakor a városi vigadó termében, több helybeli kedvelt művész közreműködésével hangversenyt rendez, mely élvezetes előadásra, valamint a tv. gazdasszonyok egylete által, karácson első napján rendezendő karácsonyi ünnepélyre a t. ez. nagy közönséget előleg is figyelmeztetjük. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi, Treichlinger és Medecz urak kereskedésében. — A kereskedő ifjak társulata a régi posta utasában lévő uj termeinek ünnepélyes megnyitása, holnap (27-én) délután 3 órakor fog végbemenni; a könyvtár pedig, mely azóta különösen a magyar tudományos és szakirodalom termékei által tetemesen gyarapodott, nov. 1-étől kezdve a tagok rendelkezésére áll. Az olvasó teremben pedig egy encyclopaedicus munkákból álló kézikönyvtár fog felállíttatni. A KisfaludyTársaság jövő szerdán tartja havi ülését, s abban, mint halljuk, Asbóth János egy szépészeti értekezése fog fel- olvastatni.