Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-23 / 5253. szám
245-5253. Szerda, october 23. '81P. sz. évi főiram Szerkesztési iroda: "pHrentíziek tere 7. szám. 1. emelet. 1 v • •. • —-* — — »• 6 lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ki idó-hivatal: Ferencziek tereszám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ITAPLÓ Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva ! Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díjat 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 új kr. Bélyegdij külön 30 ujkr Nyílt-tér, 5 hasábos petit 25 új kr. határon túlmenőt pedig senkinek nem kell tűrnie. Megemlítettük azonban a tényt annak kimutatására, miszerint Beust báró élénken érzi, mily sikamlós még most is a tér, a melyen áll. Nagyon mulattató benyomást tett itt egy clericalis lap azon közleménye, miszerint: Mühlfeld tudott stante sessione, midőn épen a házassági törvényt védte, a guta megütötte. — Íme, mondák, az ég büntetése! Hanem az ég megbüntette szegény Mühlfeldet, mielőtt még esze ágában volt a concordatumot megtámadni. A bécsi követ ugyanis évek óta ki van téve rögtöni mellgörcs-rohamoknak, s az ötvösök nem tagadják, hogy az ily roham egysz tragikai vég felé vezethetne. Hanem az a köret, melyet Mühlfeld a minap egyik bizottmányi ülésben kapott, oly csekély jelentőségű volt, hogy a követ másnap már ismét szónokolhatott az alsóházban. Elleneinek tehát még kissé várakozniok kell a Nemesisre, amelyről még épen nem tudatik bizonyosan, hogy kit fog utolérni!? A házszabályok némely hiányairól. Igazolás. II. (Vége.) §. Ezután az igazolási.. . bizottság elkészíti, s jóváhagyás végett a ház elé telterjeszti az elnökök névjegyzékét ( Chairmen’s Panel), kik, számszerint 6—12, a választások felett ítélendő külön bizottságokban (Select committees) mint elnökök, felváltva működnek. Ezeknk minden kifogáson fölül álló, független és részrehajlatlan képviselőknek kell lenni, s hivatalaikban 3 nap alatt azáz által megerősittetvén, az ülésben megjelennek, s ott a következő esküt teszik le: „Én.... esküszöm, hogy az előttem tárgyalandó ügyekben, minden részrehajlás és mellékes tekintetek nélkül, híven és lelkiismeretesen fogok eljárni, s minden igyekezetemet az igazság kiderítésére forditandom. Isten enge n úgy segéljen !“ §. Ezen elnökök aztán a bíráskodás kötelessége alól felmentetnek, (t. i. a select committee-kben.) §. A többi, szolgálatra köteles (liable) tagokat azután az igazolási. . . bizottság sorshúzás utján öt osztályra (Five Panels) osztja fel, melyek kebeléül fogja hetenként felváltva a biráskodó tagokat — a tulajdonképeni igazolási (külön vagy albizottságot — számszerint négyet, kiszemelni. (Select committ.) §. A szolgálatot teendő osztály a tárgyalás előtt mindig 15 nappal, bíráskodó tagjai azonban csak 24 órával előbb jelöltetnek ki és hozatnak köztudomásra. §. A beadott kérvények beérkezésük sora szerint, az egyidőben érkezők betűrendben (a választókerült nevének kezdőbetűje szerint) fognak tárgyalás alá kitűzetni. §. A kitűzött határidőről az illető felek értesittetnek. D. §. Elérkezvén a kitűzött határidő, az (állandó) igazolási bizottság*, 24 órával a tárgyalás előtt, zárt ülésben kiszemelt a szolgálatban levő osztályból (from the Panel in service) azon négy tagot, akik, mint igazolási bíróság (eztán legczélszerűbb elnevezése volna a select committee-nek?) a választás érvényessége felett ítélni fognak. . §. Ezek rokonok vagy érdekelt felek nem lehetnek. Kifogást önmaguk ellen is ’/4 óra alatt tehetnek. §• Egyidőben az elnökök bizottsága (Chairmens Committee) is összeül, s a maga kebeléből választ elnököt az alakuló igazolási bíróság számára. Az eredményt az (állandó) igazolási bizottságnak csak a bíróság megalakulása után adja tudtára. §. A biróság egész személyzete most köztudomásra hozatván, a felek mind az elnök, mind a birák ellen 2/a óra alatt szabatosan indokolt kifogást tehetnek, mely alaposnak találtatván, azonnal uj választások történnek. Ha ismét kifogás lenne, ez a ház elé terjesztendő, mely e felett véglegesen határoz.*) *) Ha a General committee rész választást tesz, az ügy a ház elé kerülvén, esetleg a G. committee feloszlatását is vonhatja maga után. [ §. Ha a ház jónak látja, a fennforgó esetre külön elnököt is nevezhet. §. A bíróságnak ily módon megválasztot tagjai másnap (a ház által meghatározandó büntetés terhe alatt) a házban megjelenvén, ott a következő esküt teszik le : „Én... esküszöm, hogy az általam tárgyalandó választási ügyben, minden személyválogatás és részrehajlás nélkül fogok ítélni, s a tisztemhez tartozó dolgokban hiven és lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen \. §. A bíróság tagjai azután tisztekben eljárni, szintén büntetés terhe alatt köte■ leztetnek-E. §. A bíróság megalakulván, a kitűzött időben az illető ügynek tárgyalásához fog. §. Annak befejezése előtt, a ház különös engedelme nélkül, 24 óránál tovább magát e1 nem napolhatja. §. Érvényes határozat hozatalára minden tájának jelenléte szükséges, de egynek vagy kettőnek kényszerű távolléte miatt fel nem oszlik, sőt ily esetben a maga kebeléből elnököt is helyettesíthet. §. Ha a bíróság két tagra olvadna le, ezt a háznak bejelentvén,feloszlik, kivéve azon esetet, ha a felek beleegyeznek. A felek ily önkénytes beleegyezésével a bíróságnak egyetlen egy tagja is elítélheti az ügyet. §. Ülései rendesen nyilvánosak , de zárt ülésben is tanácskozhatik. Esküvel hallgatásra kötelezett gyorsírók mind a két esetben jelen lesznek. §. Ezen bíróság maga elé idézteti és kihallgatja a tanukat, szükség esetében a helyszínen vizsgálatot tarthat, s mindazt elrendelheti, mit a tényállás tisztába hozatalára szükségesnek vél. §. Megkereséseinek az ország minden hatósága engedelmeskedni tartozik. §. Vizsgáldja azonban a képviselőház valamely tagját, csak maga a képviselőház küldheti ki. §. Az igazolási biróság (miként az angol „Select Committee“-t nevezzük) a kérdést, feljebbvitel nélkül, véglegesen eldönti. §. ítéletét a többség véleménye szerint mondja ki. Ha a szavazatok megoszlanának, az elnök szavazata kétszer számíttatván, a kérdést eldönti. (A casting vote.) §. Kétség esetében, ha törvények magyarázatáról vagy valamely közjogi elv kimondásáról van szó, a bíróság a kérdést a ház elhatározása alá terjeszti. § A képviselőháznak parancsára, az ügyet ujabb tárgyalás alá veszi. §. Az ügy mindaddig befejezettnek nem tekintetik, mig a bíróság ítéletét ki nem mondotta s a képviselőháznak be nem jelentette. §. A főkérdés után ugyanazon bíróság egyúttal a költségek felett is itél, s ítéletét a legrövidebb uton vagy maga végrehajtja, vagy az illető hatóságok által végrehajtatja. (A házszabályok többi hiányairól alkalmilag folytatjuk.). • . Z. A. Pest, oct. 22. Csernátony úr azt kérdezi a „Hon“ mai lapjában : „Vájjon mit értzne a pozsonyi országgyűlések valamelyik elhunyt ellenzéki bajnoka, ha feltámadna látni és hallani, hogy 1867-ben Somssich Pál és Zsedényi Eduárd urak viszik a szót a, magyar nemzet képviselői többségének nevében ?” Megfelelünk Csernátony urnak . Bizony azok, ki 48 előtt elhunytak, ha ma feltámadnának, sok dolgokon lennének kénytelenek csodálkozni, s hamarjában nem igen volnának képesek magukat mindenekben tájékozni; de ha kis ideig szétnéznének köztünk, azon csak megnyugodnának, hogy Somssich és Zsedényi néha néha a többség nevében viszik a szót. Csernátony úrnak is körül kellene egy kissé tekinteni, hogy megérthesse, amit szemeivel lát, mert hiszen ő is hasonló e tekintetben az általa idézett elhunyt képviselőkhöz. Gondolom, nincs szüksége Csernátony úrnak bővebb magyarázatra, — ha kell, azzal is szolgálunk. 7. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház oct. 22-én tartott ülése. Elnök: Szentiványi Károly , az ülés jegyzője Radich Ákos. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök úr a következő irományokat m mutatja be: A képviselőház tisztviselői lakbér - illetékért folyamodnak. Kérvényük a költségvetési bizottsághoz utasittatik. Tordamegyében lévő Gyéres község önkormányzatába való visszahelyeztetését kéri. Két Baranyamegyebeli helység panaszolván, hogy 1852-ben a földadót kétszer vették meg rajtuk, orvosoltatást kérnek. Vasmegyében levő Német Genes lakói Kovács Istvánt közakarattal néptanítóul választván meg, s e választás a szombathelyi szentszéktől megsemmisittetvén, Kovács Istvánt hivatalában megerősittetni kérik. Ezen folyamodványok a kérvénybizottsághoz utasíttatnak. Ezután elnök úr a tegnapi határozat értelmében felhívja a ház tagjait a tizenegy tagú bizottmány megválasztása végett szavazatjegyeiket beadni. A szavazás legott név szerint meg is történt. A nem szavazottak felolvasott névjegyzéke arra látszik mutatni, hogy ezen szavazásban a baloldal nem vett részt. Elnök azon kérdésére, vájjon a beadott szavazatok azonnal számíttassanak-e öszsze, mely czélból az ülést rövid időre felfüggeszteni kellene, a ház Bónis Sámuel felszólalására abban állapodott meg, hogy mivel az osztályokban is vannak teendők, a mai szavazás eredménye a holnap d. e. 10 órakor megnyitandó ülésben fog kihirdetetni. Más tárgy hiányában az ülés eloszlott. A képviselőház oct. 21-ki üléséből. Zsedényi Ede : Azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a t. háznak a jelen esetben a leggondosb óvatossággal kell eljárnia, nem fogadhatom el előttem szóló azon állítását, hogy épen azért, mert nem a minisztérium tette az előterjesztvényt, de a korona ügyésze, azt úgy, mint Csiky képv esetében, a kérvényi bizottsághoz kellene utasítani. Mert az én véleményem szerint nagy különbség van ugyanis azon tett között, melyről Csiky vádoltatott és azon politikai vád között, mely Böszörményi ellen intéztetik. Az én véleményem az, hogy épen e kérdés gyakorlott törvénytudó tagtársainkból alakult bizottsághoz utasítandó, mely véleményt adjon afelől, hogy mit parancsol egy részről a képvisérthetlensége, más részről az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatása.Mert hiszen előttem szóló tagtársam sem fogja tagad hatni, hogy a képviselő és magánpolgár joga ugyanazon egy személyben minden parlamentáris országban és kormány alatt szorosan el van választva. De épen, miután könnyen megtörténhetik, hogy a kormány hatalmával visszaélve, a magánpolgárt a büntető bíróság elé vezetni akarná, csak azért, hogy a képviselőt sújtsa, a képv. testületek minden alkotmányos országban saját tagjaikra nézve fenntarták maguknak azt, hogy a közvádló ellenük bűnvádi keresettel fel nem léphet előleges engedélyük nélkül. A törvényhozás ezáltal nem akarta a képviselőt arra felhatalmazni, hogy különb szabadságokkal éljen, mint bármely magánpolgár, vagy hogy külön törvények alatt álljon , de biztosítani akarta őt azon hatalom visszaélései ellen, mely a közvádlót politikai tekintetekből a képviselő ellen használhatná fel. Tehát a képv.ház érdekében fekszik meggyőződni, hogy váljon oly tények hozattak e fel vádlott tagja ellen, melyek először nem a képviselő, de kizárólag a magánpolgár hatáskörébe esnek, és melyek másodszor elegendők azon meggyőződés elnyerésére hogy ha a vádlott nem is volna ellenzéki képviselő, mégis a közvádló csak törvényes kötelességét teljesíti, ha ellene, mint magánpolgár ellen fellép. Ezen irányadó elveket a jelen esetre alkalmazva, azt látjuk ugyan, hogy Böszörményi tagtársunk ellen, nem mint képviselő, de egyedül, mint újságíró ellen akar sajtótörvények szerint bűnvádi keresetet indítani. De vájjon azon meggyőződést szerzi-e nekünk a vádtevés azon tartalma, mely szerint más hírlapok által is közhírré tétetett Kossuth leveléből idézett szavakban jelöltetik ki azon izgatás, melyet a 48. X III. tez. 21. §-a szerint a közvádló megtorolni kíván ? (Ivánka Imre közbeszól : Nem ide tartozik, napirendre.) Tessék meghallgatni Ivánka úrnak, azután felelni, tehát, ha váljon elegendők-e az adatok arra, hogy tagtársunk ellen, ha nem is volna ellenzéki képviselő, mint magánpolgár ellen indíttathassák sajtóper, ennek bővebb megfontolását egy külön küldöttségre akarjuk bízni. (Zaj a baloldalon.) Kérem, beszédemet meghallgatni. Most tehát nem arról van szó, hogy lehet e tagtásunkat bűnvádi perbe fogni vagy nem, mert arról, hogy perbe fogják, a törvényszék fog ítélni, hanem hogy olyan ő a közrádió kérelme, mely az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatása tekintetéből bővebb megfontolást igényel, és épen azért nem a kérvényi bzottsághoz, mely hóról hóra változik és nem erre volt kiküldve, hanem külön küldöttséghez kívánom utasuttatni. (Helyeslés.) Azért Somssich indítványát pártolom. Perczel Mór I. T. ház! Ha valaha kétkedtem volna hazám jövőjében, megvallom, a mai discussió minden kétségemet eloszlatta volna, lutván férfiakat, kik az alkotmányosságnak, s f meg az ezen alkotmányosságot kiválólag biztosit immunitásnak védelmére oly avatottan és éj jeles dialecticival szólalnak fel, mint azt Staassich Pál képviselőtársunk az imént téve. Távol vagyok attól, hogy én több indokot hozzak fel és csatoljak azokhoz, melyeket ő az immunitás meóvása tekintéen előhozott; de nem oszthatom azon véleményét, hogy azon választmányba, melyet ő kiküldetni javasol, csupán szakértők, csupán jogtudósok választassanak. Én nemcsak ily tárgyakban — t. i. publico-posit'CU9 kérdésekben — de a szaktudományt még inkább Pest, ocl. 22 1867. (J. F.) Ha az ember Mocsáry Lajos urnak, Borsod vármegye érdemes alispánjának a „ Hon “ban megjelenő czikkeit olvassa, akarattam! eszébe jutnak Bernát Gáspár mulatságos tréfái: az a nagy kappan, mely akkora volt mint egy lovas zsandár; az a nagy hideg, a melyben ködműiden szillettek a csecsemfík stb. Mocsáry úr is megingyit mindent, és semmit sem lát az ő természetes színében és valódi helyén. O , ha a kormány kiad egy rendelet egy törvénytelen jegyzőkönyv mgsemmisítésére, abban feléledni látja azt a gyalázatos bűnt, mely a Hlavics névhez van tapadva. O azt hiszi, hogy a kormány szándékosan idézte elő a hevesi estezést, hogy alkalma legyen oda biztost küldeni, s kedvtelését, mely abból áll, hogy a megyéket megalázza, teljesíthesse. Csak azt csodálom, hogy nem látott kormány-küldön ezöket, akik pénzzel vásároltk meg a bizottmány ellenszegülését. Ő azt az állapotot, melyben Heves van jelenleg, „egy kis alkotmányos ostromállapotának nevezi. Talán csak azért nem nevezte valóságos ostromállapotnak, mert félt, hogy mégis igen nagylesz a kappan. Természetesen, egy ily szem, bármerre forduljon,TM sehol sem lát semmit úgy, hogy igaz és józan ítéletet hozhasson felőle. Igaz, józan ítélet-e az, a kormánynak Heveshez küldött rendeletét helytelennek, vigyázatló lépésnek nevezni, azért, mert Kossuth személyére szemben, hivatkozik a törvényre ? — Sérti — úgymond — a magyar nép erkölcsi érzését. Mintha csak azt mondaná , hogy Kossuthnak szabadjon mindent tenni a magyar nép rokonszenvének fedezete alatt, s a kormán csak akkor tesz helyesen, ha olyanokra alkalmazza a törvényt, akiket nem fedez a nép erkölcsi érzése. Mintha a bálványimádást akarná a törvények uralma helyébe emelni. A jelen esetben Mocsáry úr nem helyeslése készetes a helytelen, mert oly törvény sértéséről van itt szó, mely Magyarország lételének alapját képezi, s itt a nép erkölcsi érzésével szemben, a törvény iránti köteles tisztelet mellett, a politikai ildomot is mérlegbe kellett volna vennie. Most, miután Magyarországnak koronás királya van, a királyi széket sem a szuronyok, hanem a törvények védik. Az ország csak önmaga iránti kötelességet teljesít, ha e védelmet oly biztossá és állandóvá teszi, hogy a szuronyok védelme végleg a történelmi emlékek közé temettessék. A kormány fellépése a helyzetből a legtermészetesebben folyt. Kötelességét teljesítette. A koronázó országgyűlés perbe foghatta volna, ha fel nem szólal a korona védelmére. Aki ezt nem helyesli — mint péld. Mocsáry úr — itt-ott talán nagy hunfinak, de igen sokan a törvény nagyon kicsiny tisztelőjének fogják tartani. És hogy látja ez a szem, t. i. Mocsáry úr szeme, a némely megyében kiütött anarchiát. Előrebocsátván azt, hogy a kormánynak nem azért, mert alkotmányos, hanem azért, mert kormány, kell engedelmeskedni, mer különben anarchia áll be, bámulatos logicával így folytatja — de a megye lehet engedetlen, mert ez nem anarchia, hanem institutió. Sajátságos valami ez — úgymond — de hát nem sajátságos-e a mi egész állapotunk? — kérdezi, s nagy megnyugvását találja benne, hogy Ausztriával való állami viszonyunk, a delegatió, a quota, a közösügy, mind olyan dolgok , melyekkel csak oly megye harmonizálhat, amely engedetlen. Ajánlom az államtudósok figyelmébe ezt az eredeti eszmét, hogy a megye engedetlensége nem anarchia, hanem institutió, s ajánlom azt a felfedezést, hogy van egy oly ország, melynek államszerkezetébe beleillik egyes részeinek engedetlensége. Úgy hiszem, a megye rendezésénél ezen institutionális rendetlenség megörökítésére gond lesz; részemről én ezt igen szükségesnek látom, mert ez méltányos elismerés egy egészen eredeti, egészen új államtani gondolatért, mely dicsőséggel megállhat a mellett a bihari gondolat mellett, hogy a megyének törvény magyarázási joga van, ha mellett a pesti mellett, mely a megyét a minisztériummal coordinálta. Bár az uj államfőn compheusai kiegészítenék valahára ezt az elméletet, mert e nélkül az uj szervezetben az anarchiát kitörölheti az institutiók sorából, s az egyetlen czél, a miért a nagy eszmék születtek , talán örökre elehetetlen marad ! Bács, oct. 21. A Az itteni lapok csak halvány képét nyújtják azon ujjongásnak, melylyel ő Felsége tegnap, a Schwarzenberg-emlék lelepleztetése alkalmával, fogadtatott. Aelkesedés annyira megt, hogy egy pár hövérű fiatal ember a császári hintóból a lovakatakarta kifogni, ha idejekorán nem figyelmeztetik őket, hogy ezen jó.zándéku tüntetés épen nem illik egy szabad vagy szabadnak lenni akaró néphez, melynek még öröme közben sem szabad megfeledkezni emberi méltóságáról. Megváltjuk, hogz ily utczai ujjongásnak rendesen nem szoktunk valami nagy súlyt tulajdonítani, hanem itési e sajátsá,ei a viszonyok forognak fenn, melyeket — bár nagyon kényes természetűek — legalább gyöngéden érinteni mélhatlanul szükséges. Köztudomású dolog, hogy miként minden residentia, úgy Bécs is a fejedelemhez mintegy közelebb állónak vélte magát a birodalom egyéb részeinél. Ferdinand alatt a csásár szivisiga és szeretetreméltósága mégbensőbbé tette e viszonyt; a szeretet kölcsönös volt. A boldogult Górsz grófnőtől hallottuk, hogy midőn ő egyszer látogatóban volt Mária Carolina császárnénál V. Ferdinand Lelépett kalappal kezében és örömtől sugárzó archal. A grófnő, örömét fejezte ki a felett, hogy ő felségét oly derült kedvben látja: „Hogy is ne! — válaszolt a császár — épen most térek haza a bástya körüli rendes sétámról, s valahányszor látom, hogy tódulok felém, és mily nyájasan köszöntenek nekem a bécsiek, mindnyiszor igazán boldognak érzem magamat.“ Fölösleges azon körülményekre emlékeztetni, melyek 19 évvel ezelőtt e szívélyes viszonyt megzavarták, és azon okokra, melyek azóta folyvást gátolták e viszony visszatérését. Tény az, hogy bizonyos tartózkodó tiszteleten túl nem ment a közérzület, s miként az udvar köreiben beszélik, e tény őfelsége előtt épen nem volt közömbös. Miért nem történt semmi annak megváltoztatására? — ennek fejtegetése ismét oly részletekre vezetne, melyeket nem akarunk érinteni. Hanem a püspökök feliratára adott válasz, utóvégre megtörte a jeget. Pillanatig a város felvilágítására volt szó. Ha eme szándék ellenében felhozatott, hogy innen-onnan talán valami utczii zavar támadhatna olyanok közvetítése által, kik a fejedelmi válaszszal nincsenek megelégedve , ez aztán az amúgy is ingerült népet még inkább felbőszíthetné, s ki tudja, mire vestett volna az ilyen összeütközés. Hanem tegnap a lelkesedés minden tartózkodás nélkül nyilvánulhatott, és csakugyan nyilvánult is oly mértékben, hogy maga ő Felsége is ezáltal a legörvendeteebben volt meglepetve. Azt hiszszük, a kedélyek e kölcsönös közledése jövőre nézve is jó gyümölcsöt fog hozni A leleplezési ünnepélyen Beust báró nem volt jelen , azt mondják, erős nátha következtében , hanem aki ma Párisba tud utazni, tegnap nem lehetett ely beteg, hogy a kevéssé fárasztó ceremóniában részt nem vehetett volna. A dolog abban van, hogy ő excja egy hét óta szándékosan vonul félre azon okból, hogy reá legkisebb részecskéje se vitessék át az uralkodót megillető hálának, és mivel elleneit nem akarja még inkább felingerelni, nem akar nekik ürügyet szolgáltatni arra, hogy népszerűség-hajhászatról vádolhassák őt. A reichenbergi út alkalmával tett tapasztalás óta e tekintetben nagyon óvatos lett a birodalmi kancellár úr. Hasonló okokra vezethető vissza a sajtóhatósághoz intézett azon utasítás is, miszerint a szokottnál figyelmesebb legyen a magas clerus elleni megtámadásokra, s ne engedje meg, hogy a lapok itt a kellő határon túl menjenek. Nem vagyunk barátai az ilyutasításoknak,amelyek mindenkor megzavarják az alárendelt hivatalnok elfogulatlanságát, magától érthető dolog lévén, hogy a törvény határain innen maradó megtámadást mindenkinek, még a püspöknek vagy érseknek is, az e