Pesti Napló, 1867. november (18. évfolyam, 5261–5285. szám)
1867-11-22 / 5278. szám
Kiadva a f. év végéig járó kamatokat is : 12,774 ftt37 krt (azaz : tizenkétezerhétszázhetvennégy forintot) tesz, de ezenkívül vannak még be nem küldött összegek is (Félegyházán, Kolozsvárott stb.) úgy hogy elnök a Petőfi-tábla leleplezése alkalmával Félegyházán nem ok nélkül mondá, miszerint a szoboralap közel jár a 15.000 írthoz, vagyis a megkívántató összeg feléhez, S az előterjesztett javaslatok megnyugtató fölvilágosítást nyújtanak az iránt, hogy a még hátralevő összeg mintegy három év alatt együtt lesz, s így a mintázási pályázatot már jövő tavasszal ki lehet hirdetni. 2) Az intéző bizottság következőleg alakult meg : elnökül az összes jelenlevők által tovább is Reményi Ede kéretett fel; alelnökül Tóth Kálmán ; pénztárnokul Lévai Henrik; bizottsági tagokul: Arany János, Becker Károly, Beliczay Imre, ifj. Emich Gusztáv, Feleki Miklós, Greguss Ágost , Gyulai Pál, Hajós József, Haitianer Nándor, Heckenast Gusztáv, Jókai Mór, b. Kemény Zsigmond, Királyi Pál, Kubinyi Lajos, Lendvay Márton, Orlai-Petrics Soma, Radocza János, Ráth György, Rónay Jáczint, Sárkány József, Szabó Pál, Szász Károly, Szentkirályi Mór, Szokoly Victor, Than Mór, Tolnay Lajos, Tomory Anasztáz, Tóth Lörincz, Török József és Vadnai Károly; végre a jegyzői teendőkkel Reményi Károly bízatott meg. 3) Határozatta jön, hogy az elnök vagy akadályoztatása esetében az alelnök évenként legalább is kétszer tartson bizottsági ülést. 4) Oly vidékekre, hol eddig kevés alkalom nyílt adakozásra, új aláírási ívek fognak küldetni. Egyszersmind az ország közhatóságai, takarékpénztárak, casino-egyletek, műkedvelői társulatok (stb) szintén fölkéretnek az ügy önkéntes gyámolitására. 5) Fölolvastatott s kevés módositással helybenhagyatott a amíg a belügyminisztériumhoz intézendő fölterjesztés, hasonlag a sz. kir. Pest város tekintetes tanácsához intézendő kérelem. 6) A meglévő pénzeknek könnyebb kezelés végetti egyesitése czéljából a hazai lapok utján felszólitás lesz közzéteendő. Eink az ülést köszönet nyilvánítással s azon reménynyel fejezé be, hogy a bizottsági tagok együttműködése olyan lesz, mikép a haza minden hit fia és leányának megelégedését vívják ki. — Kelt Pesten, 1867. nov. 17-én. Reményi Károly s. k. bizottsági jegyző.*) (Komócsy József költeményei. Pest, Ráth Mór bizománya, 1868. Szerző sajátja. Ára ?) Komócsy József azon szerencsés halandók közé tartozik, kiket azon appositio mellett ismerünk, hogy „ifjabb költőink legjelesbjeinek egyike.“ — Hanem a sok ifjabb költő sorában hol kezdődik a jelesek, jelesebbek s legjelesebbek Sora, erre még nem igen feleltek meg a csimosztogatók, s aligha meg nem volának akadva, ha felelniük kellene. Az ifjú költő oly sok , a jeles közte oly kevés, s csak a mindenkivel jó lábon álló magyar kritika, mely jelenleg a műkedvelőség aranykorszakát éli, tud annyi legjelesb ifjú költőről, az olvasó közönség csak hírből. Az olvasó közönség ismer egy lantot, melyet évek előtt megkoszorúzott, utána megkoszorúzta a Kisfaludy-társaság, mondják egy kissé megkésve, de az anticipandó adott koszorúkat az illető, szintén a legjelesbek egyike — utólag nem érdemelte meg, s a Kisfaludy-társaságra kisül, hogy korán találta megkoszorúzni. Ennek Komócsyt föléje teszszük ma. Komócsi egyike a jeleseknek. Amivel felette áll pályatársainak, az, hogy ő individuális. Kizárólag a kedély költője, s ha megleli tárgyát, igen sikerült költeményt ir, s elmondhatjuk, hogy tárgyát rendesen megleli. Magasabb sphaerákban nem csapong, égetni nem akar, de melegít mindig. „A kék szem“ czímű nyolcz soros dalocskája többet ér egyik „legjelesbünk“ két kötetes világfájdalmánál. Legnagyobb botlásait ott követi el, ahol önismeretén túl téve magát, feszültebb húrokat penget, mint melyek alkalmasak arra, hogy kedélye világának megfelelő hangokat adjanak. Ekkor a máskor sikerülő, de itt magasabb hatványban jelentkező dolgok is cserben hagyják őt. A merészebb ellentétekben nincs összefüggés ilyenkor, képeiben nincs logica. Ez főkép ott tűnik ki igen szembeszökőn, ahol Komócsi az eszme, a gondolat költészetében kísérti meg magát, mint például „A nyomdában“ czímű költeményben, melyben legpraegnánsabbak a botlások. Komócsié a kedély, maradjon e mellett. — Igen nagy előnye Komócsinak, hogy feladatával, anyagával s erejével tisztában van. A sok idétlen ballada mellett, mely Tolnai sikerei után mániává vált, igaz gyöngy K. J. „Szegény Margit“ja; ez románcz ugyan, de amikkel szembe állítottuk, azok sett *) Az ügy érdekében tisztelettel és bizalommal kérem a hazai lapok szerkesztőségeit, szíveskedjenek becses lapjaik hasábjain tért adni e kivonatnak. A szoborügyi bizottság fizetéses írnokot nem tarthatván, egyszerűen idő- és nem fáradságkimélésből történik, hogy sok más, a szoborügyet illető teendő mellett a jegyzőkönyvi kivonatot minden lapnak külön be nem küldhetem. K. B. balladák, sem románczok. A „Túl a siron“ czimü allegoricus románcz pedig vetélkedik az újabb versirodalom bármely termékével, s különösen a plasticus befejezésű vég, hol a földöntúli történet, a sírok élete az élő világgal kapcsolatba hozva, hatásában a képzeletből az érző világba helyeztetik át. Van sok darab e kötetben, melyet érdekes és érdemes volna elemezni, s ez tán a legjobb dicséret, amit mondhatni Komócsira, de szűk terünk nem engedi, hogy bővebben tárgyaljuk ezúttal e kötetecskét. Ami feltűnő itt, az, hogy nem találunk alkalmat azon gáncsokra, melyekkel a legtöbb fiatal költőt szoktuk illetni, midőn egy-egy gyűjteménynyel lepnek meg bennünket, mert Komócsi, úgy látszik, sok gonddal járt el a megválasztásnál, s többet szánt asztalfiókjának mint könyvének, s ez oly önmegtagadás, melylyel ugyan tartozott ő, s tartoznék mindenki a közönségnek, de mely ha csak tartozás lerovása is, mégis ime megtermi gyümölcseit. Csak azon egy megjegyzésünk van, hogy azon költemények, melyeket a gyűjteményben a legjobbaknak tartunk, nem a legújabbak, mi e kötet érdeméből ugyan egy hajszálnyit sem von le, de a mi azon aggodalom kifejezésére kény tet bennünket, nehogy a költő izmait első sikereinek mámora meglazítsa! Erre mai napság 10 példát említhetünk egy helyett. Nem tudunk verses könyvet az ifjabb irodalomból, melyet a szépművészetek barátjainak melegebben ajánlhatnánk, mint Komócsi költeményeit. És —inte például ismételjük — ebben egy kis érdeme azon önmegtagadásnak is van, hogy legalább is hat évi működése után a lelkiismeretes szerző csak egy kötetet mutat be. —i —i. — Az országos honvéd segélyző alap gyarapítására Zala-Egerszegen e hó 4-én alulírottak által rendezett tánczvrgalom alkalmából a vidékre kiküldött jegyek ára fejében befolyt 536 frt; felülfizetésekből 357 frt és 2 db arany; a tánczvigalom pénztáránál váltott jegyekből 124 frt, ugyanott felülfizetésekből 17 frt, összesen 1034 frt és 2 db. arany. Az öszszes kiadások tettek 309 frtot s igy mutatkozik 725 és 2 db. arany tiszta jövedelem. Felülfizetéseket tettek: gróf Szapáry Géza megyei főispán: 50 frtot; — gr. Festetics György minister : 40 frt; — Hertelendy Kálmánná : 40 frt; — gróf Deym Ferencz altábornagy : 30 frt; Inkey Lászlóné : 20 frt; Inkey Eugenia : 20 frt; Szabó Sámuelné : 20 frt; — ifj. gr. Batthyány Ferencz 2 db. arany; Hg. Batthyány Fülöp, gr. Pejachevich Gábor, Svastics Benőné, Ramasetter Vinczéné, Rechniczer Lajos (Pápáról) fejenkint 10 frt. Glavina Lajos, Bezerédy Sándor, fejenkint 7 frt. özv. Csertán Sándorné, b. Putbeani Ödönné, özv. Nedeczky Zsigáné, Hertelendy Kálmán, Sümeghy Ferencz, Királyi Pál, Szabó Imre és Tolnay Károly országgyűlési képviselők fejenkint 5 fzót , Kerkápoly Mórné, Deák Józsefné, Bezerédy Lajos, Farkas Imre, Skublics Zsiga, Magyar József, Viosz Lajos és Locatelli N. fejenkint 3 frt, Inkey Lajos, Fack Gedő és Donáthy Miklós egyenkint 2 frtot, Martinkovics Károly és Griesz János fejenkint 1 frtot. A fentebb kimutatott tiszta jövedelemből az országos honvéd segélyző alap részére gr. Siapáry Géza megyei főispán ur önlágának 600 frt és 2 db. arany, — a fennmaradott 125 frt pedig Bezerédy Lajos volt honvéd alezredes úrnak a zalamegyei honvédegylet rendelkezésére bocsáttatott. — A netán még befolyandó összegek szintén a zalamegyei honvédegyletnek fognak átszolgáltatni. A segélyezésre szorult honvédek nevében, midőn a résztvettek hazafias pártolásáért köszönetet mondunk, figyelmeztetjük egyszersmind a tánczvigalomban jelen volt hölgyeket, miszerint a tánczteremben egy arany karperecz találtatott, mely a tulajdonosnő által Zala Egerszegen a szállásháznál bármikor átvehető.*) Zala Egerszegben 1867. novemb. 16-án. Csertán László, Skublics Jenő, Benenyei György, Gyömöry Vincze. Közgazdaság. — Az országos magyar iparegyesület f. é. nov. 16-án tartott képviselő bizottsági gyűlésében érdekes tárgyak merültek fel. Az igazgatóság előterjeszté rövid működéséről szóló jelentését. Továbbá jelentés történt az országos iparegyesület iránt a közönségnél mutatkozó rokonszenvről, azon ajándékokról, melyekben az egyesület részesült, melyek közül „a budapesti magyar bútorkézműzet“ ajándéka kiemelendő, mint a mely az egész iroda bebútorozásából áll. Az egyesület pénzeit az „első magyar iparbank“ kezelésére bizta, mely azt 1% jutalék mellett vállalta el. Szóba jött az 1850-ben feloszlatott régi iparegylet vagyona is, mely a felosztáskor a nemzeti múzeumra ruháztatott. Iparczélokra s mely minta gyűjteményből, kiállítási készülékekből, bútorzatból mintegy 6—8 ezer ft értékben, s részint befizetett, részint künn levő követelésekből áll s 30 ezer ftra rúghat. Miután ezeket a muzeum a kitett czélra nem *) Felkéretnek az összes hazai lapok szerkesztői, miszerint ezen nyilvános számadást helyettesitő közleményt becses lapjaik hasábjain közölni szíveskedjenek. A rendezők. Bécsi börze novemb. 20-án. Vasutak közlekedése. Fehérvár Uj-Szőny . Bécs 80 p. este. — 1- este. — P este. 45 p. Gőzhajózás. Ilsó szab. gőzhajó-társ. Győr—Pest: parti nap. 77. ó. r. Esztergom—Pest: nap. 6 ó. r. és 4 ó. felé d. u. Pest—Tass: nap. 2'/, ó. d. u. Pest—Mohács: hétf. szerd. szom. nap. 7 ó. r.*084—Zimony: szerd. szomb. 7 ó.r. Pest—Konstant.-ba: szerd. 7 ó. r. Pest—Győr: páros nap. 7 ó. ó. r. Pest—Esztergom : nap. 3 d. u. s 6 ór. déln. Tass—Pest: nap. 6 ó. r. Mohács—Pest: kedd, szer., pént. nap. 8 ó. d. n. Zimony—Pest: hétf., cstttt. 4 ó. r. Konstant.—Pest: pént déle. Középdunai gőzhajótárs. Pestről Mohács felé indulás naponként reggel. 67. órakor. Pestről Vácz és Esztergom felé d n. 8 órakor. Mohácsról Pest felé mindennap a pécsi vasút megérkezte után. Kalocsáról elindul reggel 4 órakor, Pestre ér déli 1 óra körÜL Váczról Pestre indul reg. 7'/ ór Esztergomból Pestren. r. 51// a) Pesten 1867. nov. 21-kffa. J A magyar értékpapírok árfolyam. Allassadoosag. ____ 5”/.-«« nemzeti kölcsön 100 frtos 66 70 %-en metalliqnes 100 * 57 — .7,7.-e« . 100 „ 50 50 1889-dik évi teljes 100 „ 1*6 — 1793-dik „ ötödrés. 100 , 145 — 1864-dik , teljes 100 „ 75 50 1860-dik „ teljes ICO , 83 40 860-dik 0 ötödrés* 100 . 91 80 lársgimlik. rmzeti bank 10 éve* 6% . . kisors- estist. 5 „ . * • esstx . i. 5. 3al. hit. int p»ztr. ért. 4, 11 agyar Földhitelintézet 67, „ , „ 10 év. jöv.-jegy 6 , o Idtoh« ■« tesktési hfttelszréíjfik. ,-t»a magyarországi 100 trtol . erdélyi 1000 horvat 100 ■Üatrajagyak. .telintéseti ...nagoshajósá« 'i're*ti Bk« isi sVéterházy kör黫* St’.im Pálffy Clary St. (Jenői* Windischgrtttz Waldstein Keglevich^^^^^^^ 100 100 40 10 *0 4010 1520 20 10 Adott ár Tartott ár 97 50 92 90 78 50 89 75 72 50 66 71 50 66 90 67 10 50 75 14« 145 50 76 83 92 — Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 600 trtoa Lomb.-velencsei 600 . Dunagőzhatósági .... Osztrák Lloyd....................... 97 70 93 I0 79 50 90 100 frto» 128 25 86 Augsburg 100 db német frt Frankfurt 100 frt 128 75 Hamburg 100 bankmark 118 —120 24 — 106 30 60 22 50 24 — 28 25 19 25 78 65 50 72 60 Részvények. 60 Bankrészvény...................... 688 — Hitelintézet 200 frtot 182 10 E rasstr. cta-baak 600 , 614 — ü varat 1000 „ 1735 . 200 „ 288 50 Déli , 200 , 169 50 Nyugati , 200 , 138 Tusai , 200 „ 147 — _Dunagosiutósái 500 „ 478 Lloyd 600 , 182 — Pesti Jánoshió 500 , 380 -ra a Válték (devinek) hónap ro ---------uwuiwing J.WUlUAUICt* 87 — London 10 fut sterling Pária 100 frank 24 50 Pénznemek. 81 50 Császári arany . . 23 — Reczés .... 26 — Korona .... 24 - Napoleon dor 19 75 Orosz imperialok 47, »V. 0 3 * »V, , 3 . Air av »V viv/gB nyvonatos , , 19 50 20 —(Porosz pénztár-utalvány Adott ir 120 103 97 50 90 — Tartott ár 120 50 103 60 98 50 92 — 188 50Bfc* 147 479 — 185 385101 90 102 10 90 15 122 25 48 55 6 79 6 8 9 77 10 05 180 120 50 690 182 30 616 — 1737 238 70 170 — ___ngvár Pest . . Csegléd . Szeged. . Temesvár . Temesvár Sf 1 102 15 102 30 90 30 122 50 48 60 délkeleti vaspályán Becs—Temesvár. ind. 8 ó. — p. este. 0 1 ó. 28 p. délu. ■ 6 ó. 81 p. regg. s 9 ó. 49 p. regg. 12 ó. 12 p. éjjel, a o. a1 Krk. 8 ó. 66 p.regg. 7 ó. 4? Temesvár—Becs. Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. 7 ó. * 11 pro«K 12 ó 6 ó. 21 p. este. 6 ó. 35 9 ó. 80 p. este. 9 ó. 65 6 ó. — p. regg. $ ó. 38 A tiszavidéki vaspályin. czegléd—Debreczen—Miskolcs—Ka«*«w£k . “ w i;?; 16. 88 a! 8 ó. 6 p. 6 o. 31 p. 8 ó. 24 p. 9 ó. 56 p. 5 81- 9 78 ffrk. 7 ó. ét p. 1 ó. 54 p. 5 ó. 1 p. 7 ó. 5 p. a ó. 51 p'egg regg este. este. áéln. este. X regg. Arad—Czegléd. Arad . . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . . 12 ó. 7 p. déle. Czegléd . Krk. 5 ó. 81 p. déln. Püspök-Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány . Lid. 2 ó. 5 p. déln. Nagyvárad . Krk. 4 ó. 81 p. déln. Nagyvárad—Püspök-Ladány Nagyvárad. ind. 10 i. 27 p. déle. P.-Ladány . fok. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. Buda-Béca ind. 6 ó. 86 p. regg. regg Béca-Buda ind. 7 ó. 46p. regg. Buda—fehérvár. este Buda . . Sv.-Fehérvár P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolc* Kassa X déln. déln. fok. Kasza Miskoláz . Tokaj . Debreczen. 581— P.-Ladány. Szolnok . Kasa*—Hiskele Ind. 5 ó. 7 ó. « 9 ó. . 12 ó. a ló. * ó. -Debrcenei 21 p. regg. Czeglég . Ind. 10 10 Szolnok Csaba Arad 66 p. 87 p 19 p 57 p. — 48 n. Czegléd—Arad. X* 14 ► 10 ó. 42 p. regg. 2 ó. 48 p. dél.- 4 ó. 40 1'1 n. d 9 ó. 17 p. este. ló. 8 p.éjjel. 8 ó. 48 p. reg. 8 ó. 9 p. regeste. 10 ó.46 p. reg. este. 1 ó. 51 p. d. a - -Czegléd. 12 ó. 1 p. d. n. regg- 3 ó-20 p. d. n. regg- 5 ó.&O P d. a. céla. 10 ó. 26 p-éjjel, déli 12 0.39 p-éjjel, déle. 4 ó. 39 p. reg Ind. • regg- » . r. érk. 9 6. 6 ó. 85 p . 8 ó. 50 p.___ Fehérvár—Beda. Ind. 5 ó. 56 p. déln. 5 ó. fok. 7 ó. 58 p. este. 8 ó. Fehérvár—Kasisaa. Ind. 8 ó. 50 p. regg. 9 fok. délben és este. Kansasa—Fehérvár. Ind. 1 ó. 22 p. déln. 9 ó. fok. 5 ó. 46 p. déln. 5 ó. Fehérvár— Bécs ind. 10 ó. — p. regg - 2 ó. 25 p. déln. fok. 8 ó. 17 p. este ■ées—Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. regg. . »ó. 10 p. déln. Érk. 6 ó. 38 p. est«. 6I0I8V0N4IOKIPestről Bécsbe ind. naponkint 7 ó. 84 p . Bécsből Pestre * . 2 ó. 80 Sz.-Fehérvár Buda Fehérvár N.-Kanissa . N. Kanizsa . Fehérvár 45 p. 12 p.e 5 p. este. Béca Szőny Fehérvár reggel. Bank- és Iparpapinéz részvények. Pesti kereskedelmi bank Pesti iparbank . Pesti takarékpénztár Budai takarékpénztár Ó-budai takarék. Pesti hengermalo «Pannóniai gőz Első budapesti elosziom Budai gyár-tel Első magyar •Pannóniai Pesti biztos^6-intézet „Haza“ émh. bank . , Pest-lost^0« vasut Pesti lipoti vasút . . Pesti int. testület-épület Budapesti lánczhidonát- pesti alagút . . B. Záloglevelek.,70 Magyar Földhitelt intézeti záloglevelek Keresk. bank zálogl. Áfolyam. m —*r /én*[ Áru 7700 710I-f 224 226— . 1320 1360— 426 48C 66 70— 1660 1600— . 2220 2250_ 842 845 509 511— . 668 672— . 265 270— ' . 245,260 . 210 212 8475 85 441 445— 890 400 886, 890 73-79 89 íJ901. 96 501 971 1 használhatja, de be sem hajthatja s az orsz. iparegyesület a régi iparegylet czéljainak és hatáskörének betöltését tűzte ki feladatául, s igy méltán tekinthető a régi egylet utódjának, elhatároztatott, hogy mind a cultusminiszterhez, ki köztudomás szerint a múzeumi alap kezelője, mind az országgyűléshez kérvény intéztessék az iránt, hogy az országos magyar iparegyesület a régi iparegylet örökösének elismertessék s hagyatékának birtokába bevezettessék. Egy az iparos nevelést és szakoktatást előmozdító tanügyi javaslatról is említés történt, mely azonban még most, mielőtt az igazgatóság tüzetesebb megvitatás alá vette volna, nem lett a képviselő bizottság elé felterjesztve. A fogyasztási malom alapítói oda egyeztek, a többi gőzmalom alapszabályai szerint gőzmalmi részvénytársaságot alapítani e czím alatt:„Pesti molnár- és sütő-gőzmalmi részvénytársaság“. Az aláírás a napokban kezdődött meg a pesti iparbank helyiségeiben. A részvényaláírás 10%,azaz 20 forint. Az első mozdony Erdély felé e hó 11-én megindult az arad-károlyfehérvári vonalon. Az első kémut Győrökig történt, mint az „Arad“ írja, 45 perez alatt. A gyoroki indóház ez alkalommal ünnepélyesen fel volt díszítve. Visszafelé az út már kevesebb ideig tartott, s általában amit ekkor 45 perez alatt végzett be, 30 perez lesz csak szükség, ha a szállítások meg fognak indulni. — Szebennek tehát maholnap lesz gyors közlekedési eszköze, az ipar és kereskedelemnek megnyitják az új csatornát, s mi csendesen várjuk, míg a kölcsön sikerül, s döczögünk szépen — more patrio — a posta és Biassini kocsiján Várad felé. Az arad-szebeni vasút jóval kevesebb lármával épül, mint a várad-kolozsvári, de úgy tetszik gyorsabban. (M. P.) Arad, november 18. Gabnaüzletünkben a hangulat igen lankadt s a felülről érkezett kedvezőtlen tudósítások az üzlet iránt nem sok rokonszenvet keltettek. A rosz hangulatnak nagyban oka a késedelmes vasúti szállítás. Áraink hevernek s a kereskedők nem igen vállalkoznak oly árak megvételére, a melyeket legrövidebb idő alatt tova nem szállíthatnak. Búzában a szállítmány elég nagy, hanem vevő nem igen akad. Tegnap néhány ezer mérő búza kelt el és pedig vámmázsánkint 87 fontjával számítva őtt 75 kr. A többi gabnafajokban az üzlet nem épen élénk. Debreczen, nov. 12. A mai hetivásárunk, daczára az őszi szántás- és vetési dologidőnek, oly népes volt, hogy nemcsak a szekerek, hanem a gyalog emberek is gázolva voltak a bátran menésben. — Gabonanemüekből nagy mennyiség szállíttatott piaczunkra, mely a következő áron kelt: Tiszta búza 4 ft 60—80 kr, kétszeres 3 ft 50—60 kr, rozs 3 ft 40—50 kr, árpa 1 ft 5— 10 kr, zab 1 ft 50—55 kr, tengeri 3 ft 90—2 ft, köles 2 ft 60—70 krt, kása 4 ft 60—80 kr, paszuly 4 ft 10—30 kr. Baja, november 16. Heti vásárunkra folyvást tetemes szállítmányok érkeznek és a felső piaczokról érkező kedvező hírek folytán, minden gyorsan elkél. Mai piaczi áraink a következők : búza 5 ft 67—87 kr, rozs 3 ft 80— 87 kr, zab 1 ft 50-54 kr, kukoricza 2 ft—2 ft 14 kr mérőnként. Kolozsvár, nov. 18. A múlt heti piaczárak jó forgalom mellett a következők voltak : Búza alsó-ausztriai mérő : 4 ft 36 kr, kétszeres 3 ft 40 kr, rozs 2 ft 60 kr, árpa 2 ft, zab 1 ft 50 kr, kukoricza 2 ft 10 kr, marhahús fontja 16 kr. Tries t, nov. 12. (Liszt.) Magyarországból folyvást jelentékeny szállítmányok érkeznek, de mindez, kivitelre történt régibb eladások fedezésére szolgál. A készáru még mindig hiányzik s az árak igen magasan fenntartják magukat, mely okból a forgalom néhány száz zsákra szorítkozik, mely helybeli szükségletre vetetik meg ; az . sz. e héten 15*/3, a 6. sz. 12 ftjával fizettetett. A közép és csekélyebb fajta magyarországi liszt e héten nagyon kerestetett. Gabonaforgalmunk a lefolyt héten is korlátolt volt; az üzlet valami kevés kész búzára szorítkozott, melyet malmok vásároltak, valamint keveset kivitelre is. A hét elején búzára nézve lanyha volt a hangulat, de később nagyobb szilárdság állott he.lyek alatt egyedül lehetséges hivatalos nyilatkozat. Angolország, Oroszország és Poroszország hihetőleg különféle alakban nyilatkoznak. Minden tüntetést, vagy összes és identikus fellépés színét is természetesen kerülni fogják. Hogy Angolország ezúttal is ismét büszke „nem“-re szorította volna válaszát, azon igen kétkednek. Végre említhető még, hogy Poroszország fentebb valószínűnek mondott válasza közöltetnék a párisi porosz követtel is. Ez csak vélekedés, és még épen nem volna hivatalos formulázás, amit egyébiránt a franczia meghívás természete nem is követel . A „Nat. Ztg“ megbotránkozik azon, hogy a franczia trónbeszéd kinyilatkoztatja, miszerint nyíltan és tartózkodás nélkül kell a Rajna másik partján végbement változásokat acceptálni, s Francziaország mégis meghívja a conferentiára Szászországot és Hesseni Fájdalom — úgymond — nincs a szövetség tagjaitól végkép megvonva a külön diplomaticai képviselet joga. De világos és természetes, a szövetség állásából és illetékességéből következik, hogy ez csak tiszteleti jog lehet, mely szűk körre, tisztán csak dynastikus udvariasságukra szorítkozhatik. Államok, melyek lemondtak a katonai felsőségről, s melyek diplomatiája nem indíthat egy embert sem, önálló politikát nem űzhetnek. KÜLFÖLD. A conferentia kérdése Éjszak Németországban. Berlinből írják, hogy a conferentia mit sem nyert valószínűségben. Állítják, hogy több kormánynak szándékában van egyelőre szóban elfogadni a meghívást, de kinyilatkoztatni, hogy • Írásban csak akkor fgadhatná el, ha az alap felöl tisztában van. Valószínűnek mondják, hogy Poroszország válasza is ez lesz — avagy talán már ez volt. Nem lehet aztán mondani, hogy az így válaszoló kormányok megtagadták, vagy teljesíthetlen feltételekhez kötötték részvétüket De beleegyezésnek sem lehet ezt tekinteni a franczia kívánságokhoz képest. Francziaországnak meg kellene felelnie azon feltételeknek, me Francziaország. A franczia kamarák megnyitása a szokott ünnepélyességekkel ment véghez. Feltűnt azonban az, hogy azokban Napóleon herczeg nem vett részt, mely körülményt különbözőképen magyarázzák, s hogy az feltűnt, igen természetes, mivel a császárság fennállása óta ez az első eset, hogy a herczeg egy ülésszak megnyitásánál nem volt jelen. A trónbeszéd felolvasása alatt a ház nagy többsége hű maradt magatartásában ismert conservativ jelleméhez. A egyházi államok megszállásának lehető megszüntetéséről szóló passust hallgatagon fogadta, ámde mikor a császár a September 15-diki conventiót megemlítette, még mielőtt a tételt befejezte volna, zajos nyilatkozatban tört ki, azután ismét előbbi némaságába esett vissza mindaddig, míg azon biztosítást nyerte, hogy a sajtó szigorúan és erélyesen fog a törvények korlátai között tartatni. Ez ismét kitörő tetszésnyiatkozatokra szolgáltatott alkalmat, melyek utóbb nem ismétlődtek , csak az ülés végén hangzottak a szokásos éljenzések. Olaszország: A none 11 i bibornok nov. 3-káról keltezett körjegyzéket intézett a külállamokhoz, melynek első részében elősorolván a Garibaldi által czélba vett Róma elleni vállalathoz történt nyilvános készülődéseket, Garibaldi nyilvánosan tartott lázító szónoklatait, az olasz sajtó magatartását, s azzal fenyegetőzését, hogy nemsokára az olasz kir. rendes hadsereg is benyomul a szentszék területére, így folytatja a bibornok államférfim nyilatkozatát. Ezen jelek, különösen az utolsó, oly komolyaknak tűntek fel, hogy azon nehéz, de szükséges elhatározást szülték, miszerint Rómában pontosittassék össze csekély pápai hadsereg, mely azelőtt szétosztva a tartományokba, a bátorság csodái közt e tartományokat a támadók erőszakoskodásaitól megszabadítottat. A francziák császára ekkor újra elhatározta magát új fegyveres interventió által védelmére sietni az említett területnek, melynek lekötötte volt Francziaország szavát, melyet nyíltan vagy kijátszani, vagy lábbal tapodni igyekeztek. A szent atya bátorittatva e segély által, a fenyegető vihart már eloszlottnak hitte. Az ily hatalmas segély által támogattatva, hős csapataink már visszamenni készültek a tartományokba, honnan a garibaldista csapatokat, noha azok folyton növekedtek, s hírhedt vezérek jelenléte által lelkesítettek, bizonyára elverték volna. Ekkor, rendkívüli meglepetésünkre, épen midőn a szentszék erkölcsileg valóságosan ostromzárolva volt, amennyiben a távirdai és postai közlekedés néhány napon át el volt zárva, arról értesültünk, hogy a rendes piemonti csapatok a garibaldisták nyomdokait követve, szintén átlépték a pápai határt, s a római területnek több, már megjelölt pontja ellen fordultak. A királyi csapatok különös magatartása a garibaldista bandákkal szemben, vagy helyesebben mondva, azon furfangos ürügy, melylyel ezen váratlan beavatkozást takargatták, még inkább növelte az invasio törvénytelenségét. De mellőzzük azon számos megjegyzéseket, melyeket itt tehetnénk, legyen elég kiemelnünk, hogy egy ily tény újabb megsértése a népjognak, súlyos vétség a szent atya joga ellen, egy oly kormány által követve el, mely miután a sz. atya területének háromnegyed részét már bitorolja, miután a még megmaradott részt számos forradalmi bandák által elözönleni engedte, miután a hit alattvalókat lázadásra izgatni akarta, s jelenleg a gúnyt még megkárosítással tetézi, kétségkívül azért, hogy folyvást követett, s eddig még soha meg nem tagadott czéljainak elérését megkönynyítse. A szent atya, ki nem titkolhatja el azon vigasztalást, melyet mid a franczia nemzet felséges fejének nagylelkű segélye nyújt, mint a mely nemzet magát méltán az egyház legidősebb leányának hirdeti, egyszersmind nem hallgathatja el azon újabb keserűséget, melyet az ő és a sz.szék jogai ellen ismételve inttett merénylet miatt érez, mely jogokat õ minden hatalmában álló eszközzel oltalmazni és védeni tartozik. Ennek folytán meghagyt® az alólírott bibornok államtitkárának, hogy ezen meg nem nevelhető tény ellen egész erélyességgel tiltakozzék, a körülmények által parancsolt reclamatiókat előterjeszsze. Ezen parancsot a bibornok a jelen jegyzék által siet teljesiteni, melyet excládhoz intéz azon kérelemmel, hogy arról kormányát értesitse stb. Antonelli. Távirati tudósítások. — Páris, nov. 20. A kormány tegnap az államtanács eleibe terjesztette a hadseregről szóló törvényjavaslatot. A javaslat elfogadtatott és a törvényhozó testülettel közöltetett. Az esti „Moniteur“ constatálja a császár trónbeszédének békés jellemét és említi, hogy minő mély benyomást tett az. A népek és kormányok abban egy magasztos politika újabb bizonyítékát ismerték fel, és a jövő iránt bizalmat keltett fel egész Európában. — Róma, nov. 19. A pápa fogadta gróf Sartigest, a franczia követet. A franczia trónbeszéd kedvező benyomást idézett elő. A főváros és tartományok csendesek.Páris, nov. 20. Állítják, hogy Darboy monsignor a pápához szóló titkos feladattal bízatott meg, melynek folytán Rómába fog utazni. — Berlin, nov. 20. A képviselőházban Forckenbeck elnökül, Keller első, Benningsen másod-alelnökül választatott. A nemzeti párt a Twesten-féle per elejtését indítványozta. — New-York, nov. 9. Az elnöki üzenet s a miniszteriuma jelentései decemberben terjesztetnek a congressus elé. Alabama törvényhozása emlékiratot nyujtana be a congressushoz a gyapotadó eltörlését illetőleg. — Páris , nov. 21. Az „Etendard“ demontirozza, hogy Szerbia ultimátumot nyújtott volna át a portának. A kormány az államtanácsnak új törvényjavaslatot terjesztett elő , mely, miután helybenhagyatott, a törvényhozó testtel közöltetett. — A „France“ és „Etendard“ az angol trónbeszéd azon helyét kiemelik, mely a római expeditiót tovább meghosszabbítani nem ajánlja, és sajnálja, hogy ez az olasz igények felbátorítása. A „France“ megjegyzi: Anglia, hagyományos’politikájához mértten beszél, mely a franczia túlsúlyra féltékeny. — New York, nov. 20. Mexicóból érkezett tudósítások szerint Tegetthoff tengernagy Miksa császár holttestét kiadva, megkapta. — Florenz, nov. 20. A hivatalos lap királyi rendeletet közöl, mely által a senatus és kamra decz. 5-ére összehivatik. Nemzeti színház. Nov. 22-kére van kitűzve : „VIIL Henrik király.“ Dráma 4 felvonásban. Budai népszínház. Nov. 22-kére van kitűzve: „Dunanan apó.“ Operette 3 felv. Szombaton először : „Bajor Ottó.“ Eredeti történeti dráma 5 felvonásban. Irta Szinovácz. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Nov. 21-kén. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Nyílt-tér. 1864-iki ígérvények a december 1-jei húzáshoz főnyervény 250,000 forint. Kaphatók 2 frt 50 krajczárjával, beleértve a bélyeget. Kanitz és Társa, váltóüzletében, színháztér 4. sz. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint. Búza, bánsági . „ bánsági ” . . . tiszai uj . „ tiszai uj . „ fehérvári uj . „ pesti vidék uj . „ pesti vidék uj . Kétszeres .... Rozs uj......................... Árpa serfőzésre „ táplálékra Zab, uj......................... „ bánáti . . . . Kukoricza bánsági u . „ bánsági uj . Bab, uj......................... Köles............................... Káposztás repcze . . Repcze, bánsági Le*- i galant magnabár o. é. 86—8? 88—89 8€—37 88—39 83—85 88—85 86—38 78—80 68—70 68—70 45—47 6 25 6 75 6 25 6 75 5 80 5 80 6 25 4 30 2 80 5 60 1 70 3 90 6 — 8 10 6 — 6 88 6 55 6 55 6 20 6 20 6 75 4 40 3 10 2 75 1 76 8 96 6 25 8 20 6 —