Pesti Napló, 1867. december (18. évfolyam, 5286–5305. szám)
1867-12-03 / 5287. szám
lat iránt mindnyájan egy nézetben vagyunk, hogy mindnyájan helyesnek tartjuk a bizottság eljárását, mert az nem támadtatott meg, még Madarász képv. ur által sem, csupán a központi bizottság előadóját támadta meg egy nyilatkozatáért mely tulajdonképpen nem lényege az ő nyilatkozatának, hanem amely az ő előadásának némileg indokolása. Mondom, elállok a beszédtől azon biztos hitben, hogy tulajdonképen nincs itt senki, ki a részletes vita alapjául el ne fogadná ezen törvényjavaslatot, talán Madarász kép urat kivéve ki kötelességének ismerte a hon iránti tekintetből kijelenteni, hogy most is hibának tartja ezt. Ő úgy látszik azt tartja, hogy a törvényesen megváltozott törvényczikkelyek is érvényesek, mert hivatkozik az 1123-ik, 1791 és nem tudom még minő törvényekre, melyek ellentétben volnának az 1867-iki XII. t. czikkel és melyeknek érvénye már eo ipso megszüntettetett, mert szentesített újabb törvénynyel állanak ellentétben. Elállok a további nyilatkozattal azon kijelentéssel, hogy én részletes vita alapjául a minisztérium által tett előterjesztményt elfogadom. (Helyeslés a középen.) Az általános tárgyaláshoz többen szólni nem kívánván, az bererkesztetett, s az elnöknek azon felhívására: „azon képviselők, kik a hányadról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalások alapjául általánosságban elfogadják — álljanak fel,“ — a szélsőbal néhány tagja kivételével az összes ház feláll, s ezen nagy többség a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak nyilvánítá. A részletes tárgyalás Ghiczy K. módosítványának kinyomathatása végett a holnapi ülésre halasztatott, mely szokás szerint délelőtti 10 órakor veendi kezdetét. Az első esküdtszéki tárgyalás dec. 2 -án. Elnök: Nyeviczky G., országbírói itélőmester, sajtóbirósági elnök. Bírák: Makowetz Ede és Bovankovits J., kir. tábl. ülnökök. Vádló: Késő Ensel Sándor, ügyvéd. Vádlott: Seregi Józsa, megyei árvaügyész. Elnök 10 órakor megnyitván a tárgyalást, jelenti, hogy az esküdtszék megalakulása végett visszavonul, felszólítja egyszersmind vádlót és vádlottat, recusálási jogát használni. Az esküdtszék megalakulván, tagjai következők : Barabás festész , dr. Barbás, Burián ügyvéd, Dárday miniszteri titkár, Deák Ignácz könyvvivő, Dankos Szabómester, Hunfalvy Pál, akad. tag, Kánya kereskedő, Offner hivatalnok, Oszteles magányzó , Ribáry tanár, Stengl. Póttagok : Filcsó, Nagy. * Elnök előadván a tárgyat, mely Késő Ensel Sándor keresete becsületsértés és rágalom miatt Seregi Józsa ellen, a szokásos előleges kérdéseket intézi vádlotthoz. Vádlott: Seregi Józsa, 42 éves, nős. Ezután az esküdtek megeskedtetnek. Vádló felhivatik, kívánja e vádlevelét egész terjedelmében felolvastatni. Igenlő válasz után a jegyző felolvassa a vádlevelet, melyben vádló előadja, hogy a „Magyarország“ 118-dik számának egy czikkében írt a megyei fenyitő törvényszék egy ülésének nehézkes menetéről, mire Seregi Jósa, ki nem is fenyitő-, hanem árvatörvényszéki ügyész, és ki sikkasztás miatt kereset alatt volt, a „Magyar Újság“ 121-dik számában válaszolván, többek közt azzal rágalmazza vádlát, hogy a Bach-korszakban hivataloskodván, germanisátor és főnökének hűséges besúgója volt, továbbá börtönkönyvtárakat alapított, oly módosítással, hogy a beérkezett értékes könyveket értéktelenekkel cserélé fel; ezekben vádló az 1848-diki törvények XVIII. tcz. 12. §-ába ütközést látja és ferdítésnek tekinti, ha vádlott az elővizsgálatban a germanizátorságot a hivatalnokoskodásra, a besugást minduntalan gyermekes panaszra menésre magyarázza, a könyvsikkaszttást pedig arra alapítja, hogy Muraközy megyei főügyész egy adományát — Jócika négy kötetes regényét: „Csehek Magyarországban“— vádló kicserélte, e csere az adományozó beleegyezésével történvén, mivel a ma börtönkönyvtárba nem tartatott alkalmasnak. A fősúlyt vádló arra helyezi, hogy a czikkben gonosz szándékot vél felismerni. Vádló mint vádlott kivánatára felolvastatnak a mellékletek, az említett czikkek is. Vádló kívánságára felolvastatik továbbá ennek beadványa a Muraközy-féle könyvek iránt. Vádló kívánja Hang Ferencz elleni beadványát is felolvastatni. Elnök a sorrend tekintetéből előbb a tanúkihallgatást rendeli el. A tanúkihallgatásra megjelenik Muraközy J. pest megyei főügyész. Vádló tanút nem tarthatja érdemesnek az eskületételre, miután érdeklett fél,miután továbbá állításait vádló képes lesz nyomtatványokkal megcáfolni. Vádlott megütközik a tanú kihallgatásán, miután vádlónak kifogása van ellene, maga pedig a kihallgatást nem óhajta. Vádló kinyilatkoztatja, hogy a tanú kihallgatását kívánja, s csak megeskettetése ellen tesz kifogást. Elnök úgy találván, hogy vádló okai aggályta tán igen, de alapos kifogásra épen nem szolgáltatnak alapot, tanút megeskedteti. Tanú. Előrebocsátván, hogy a dátumokra nem emlékezik, tisztán előadja, hogy Réső Ensel Sándor, akkori provisorius tiszti alügyészszel mint ügyvédnek dolga lévén, attól hivatalos látogatás alkalmával felszólítást nyert, támogatni a börtönkönyvtárt, mire tanú egyszerűen becsomagolva, minden levél nélkül, vádlónak elküldé a fennemlített művet. Később ettől felszólíttatván, hogy engedje meg a mű becserélését, oda nyilatkozott, hogy ezt a felszólító bölcs belátására bízza, és hogy ez inézkedjék, mint a börtönkönyvtárak alapítója. De tanú csak tartózkodásból nyilatkozott így, mert belsejében máskép gondolt. Tanú csak arra emlékezik, hogy a cserema értéktelenebb volt adományánál, és nem tekintheti vádló eljárását tisztának. Kitűnik ez abból is, hogy soha sem számolt a művekről, hanem mindig csak darabszámról. A Tanú más per mozzanatait idézvén, heves polémiába keveredik vádlóval, ki őt élesen becsmérti. Elnök: Figyelmezteti vádlót a tömeges közönség élénk helyeslése közt, a tárgyalás méltóságának fenntartására. Figyelmezteti egyúttal a közönséget, hogy tartózkodjék minden tüntetéstől. Vádlott engedélyt kérvén kérdések intézésére, a tanútól tudni kivánja, várjon gyakorolta ott-e reá pressió, mit tanú, tekintve azt, hogy mint ügyvéd az alügyész szívességét igénybe kellett vennie, elismervén, az ügyvédi eskü megszegésének vádját nyeri vádlótól. Ez a közönség derültsége közt továbbá kérdezvén tanút, várjon ismeri-e az irodalmat? — utal a Józsika-kiadás olcsó árára. A tanúkihallgatás befejeztetvén. Elnök a vádló továbbibeadványaira tér. Az elsőben vádló kérvényezi, hogy a minisztérium szólíthassák fel a Seregi elleni per iratainak kiadására. A sajtóbiróság, mint az ügygyel öszszefüggésben nem levet e kérvényt elutasító. A második Hang Ferencz, kalocsai ügyvéd ellen van intézve, ki tanúként idéztetvén, mentegetőzés mellett meg nem jelent. A tárgyalás meg nem akadályozása tekintetéből, mind vádló, mind vádlott elállott kihallgatásától. Az ez iránti beadvány azonban válló óhajára felolvastatik. Vádló ebben kifejteni igyekszik, hogy Seregi czikke következtében neveze őt Hang F. nyilvános helyen a Bach kormány besúgójának. Ezután vádló bemutatja Doboka megye hozzá intézett átiratát, melyben köszönetet mond a könyvküldeményekért. Az átirat felolvastatik. Bemutatja vádló még lajstromvezetését is, melynek egyezni kell Doboka megye átiratának adataival. Hivatkozik a minisztériumra, hogy ez előnyére szóló mozzanatokat nem időközben idézi fel. Elnök a tárgyat kimerítettnek látván, felszólítja a feleket, összefoglalási jogukkal élni. Vádlónak a tárgy tényálladékához keveset kell tennie. A tényálladék még többre ad alapot, mint a mivel Seregit vádolja. Ott van a czikkben a „gőg“, a czélzás az „őrültek házára.“ Vádlott, mint a megyei ügyvezetésnél érdeklett fél, tartván vádló tollától, hitelét akarta megrontani és becsületét bánta. A germanisátorság és a besúgás magyarázata mesterkélt ferdítés. A sikkasztást illetőleg minden tekintetben képes hiteles tiszta felvilágosítást nyújtani. Mutathatna vádló leveleket — tán a minisztériumtól is — melyek róla jobb véleménynyel vannak. Vádlott kifejezést ad örömének az első esküdtszéki tárgyalás, az alkotmány ez ünnepnapja felett. Helyzete bizonynyal nem kellemes, de sok körülmény szolgál megnyugtatására. Tulajdonkép nem neki, hanem vádlónak kellene helyén ülni. Ugyanis maga a megye akarta pörbe fogni Késő Ensel Sándort és ezt csak azért mulaszta el, mivel a bűnvizsgáló bíró felett összeütközésben volt a minisztériummal, így szorítkoztak a hírlapi válaszra. Vádlott épen azért vállalta el a válaszolást, mivel közvetlen nem volt érdekelve. Nemes polgári kötelesség indítá, nem önérdek. Utalván eljárása forrására, nyugodtan tekint az ítélet elé. Áttérvén az egyes pontokra, a germanisálásnál megjegyzi, hogy igenis, ő is hivataloskodott Bach idejében, de rögtön visszalépett, midőn behozták a német nyelvet. Egyébiránt a germanizálással vádolás miatt alig lehetne valakit elítélni, habár német nyelven hivataloskodni a főnök szembunyomítása szerint, és egyúttal Árpád sírját keresni — ahogyan vádló tévé — igen elaszus természetre mutat. A besúgás nem becsületbe vágó dolog — hisz sokat ki is tüntetnek ezért — de jellemhiány. Gyengeség, melyet ha meg nem lehetne sajtó útján róni, mi volna a sajtószabadság. A harmadik pontot — a könyvcserét — már bebizonyítottnak tekinti. Vádlónak nincs más megjegyzése, mint hogy az esküdtszék becsületét adja vissza. Elnök resumálván a tárgyalást, felveti a kérdést két pontban: 1) Az esküdtszék meg van e győződve, hogy vádlott, Seregi Józsa cselekedte azt, amivel vádolják ? 2) Váljon ezen tény, mint a vádiratban állítatik, foglal e magában becstelenítést. Makovecz sajtóbírósági bíró felszólalása következtében a második kérdésben a „becstelenítést „rágalmazással“ is egészíttetik ki. Elnök kinyilatkoztatja, hogy nem tartja szükségesnek lelkiismeretességre figyelmeztetni az esküdtszéket, midőn ez jogot gyakorol, mely szabadalmat ad neki minden bíró felett, amenynyiben meggyőződését, indokolatlanul mondja ki. Az esküdtszék végtanácskozásra visszavonul. Ismét megjelenvén a teremben, az elnök Hunfalvy P. előadja, hogy az esküdtszék szükségesnek tart pótkérdést tenni, vájjon az első pont a czikk szerzésére vonatkozik-e. És ezután az esküdtszék 9 szavazattal 3 ellen az első kérdésre igennel, a másodikra nemmel fele). Vádlott felmentetik. Bécsi dolgok. Birodami tanács. (Felsőházi XIX. nov. hó 30-án.) Az utólag magányos,a pairré nevezett Koburg herczeg már az ülésben megjelent, s jobboldalt foglal helyet. A miniszterek padján Beust, Taafe, Hye és John foglalnak helyet. Az új paterek közül még Fürstenburg van jelen. Auersperg Antal gróf két kérvényt ad be a concordatum ellen. C O 11 o r e d a herczeg mint előadó, a kérvényi bizottság két sürgős inndítványáról tesz jelentést. Ezután felveszik a napirendet : a februári alkotmány megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat feletti vita folytatását. A múlt ülésben a 11. §. e) betűjéig értek, melyhez Czartomszky herczeg a kisebbségi javaslat fogalmazványát ajálja mint előadó. A többség az összes oktatási ügyeket a birodalmi tanács illetékébe vonta, a kisebbség csak az egyetemeket és a technikai akadémiákat óhajtja oda osztani. Wassilko az alsóház fogalmazványát ajánlja, Hasner, Hartig gróf és Rokitanszky a bizottmányi javaslat mellett szólnak, Szanguszko a kisebbségi javaslat mellett. Neki hathatós és sok tetszés nyilatkozattal kísért beszédben Auersperg Antal gróf felelt, különösen a germanisatiós bureaucratismus iránt ezúttal is ismételve emelt vádakra vonatkozólag, mire a ház nagy többséggel fogadja el a bizottmány javaslatát. A 11. §. f) pontjánál Lichten felé egy jobbitmányát fogadja el, a 12. §-hoz azt toldották, hogy competentionális per esetén a birodalmi tanács és egyik tartománygyűlés közt a birodalmi tanács felterjesztése folytán a császár határoz. A 13., 14., 15., 16. és 16-ikok a bizottmány javaslata szerint fogadtatnak el, a 18-kat ismét Lichtenfels javítja, a 19., 20. §-ok vita nélkül fogadtatnak el, a 21. §. végre ismét Lichtenfels indítványára elejtetik. Az utolsó hármat (22., 23. és 24. §.) ismét vita nélkül fogadja el a ház, s úgy a törvényjavaslat 2-ik olvasása szintén be van fejezve. A tegnapi (hétfői) ülés napirendje a delegationális törvény volt. Vidéki tudósítások, Szentmárton (Szatmár), nov. 26. E vidéken Erzsébet óta beállott a tél nemcsak a hegyeken, hanem mindenütt a legjobb szán it van. úgy látszik, az idén kemény, tartós télnek nézünk elébe, a juhos gazdákat figyelmezteti, hogy , takarmányukkal takarékosan bánjanak A Szamos vize erősen zajlik , itt-ott már át is állott, a szét nem szedett vizi malmokat a jég töri, zúzza össze. Pedig még igen kevesen őröltettek télire, várván a Szamos megáradását. Az őszi vetést sem végezhették el mindnyájan ; a rest, hanyag gazdák vetés nélkül maradtak, külsönösan a kik tengeri után akartak vetni; a kik pedig az idei raggaverte és hideg vette búza helyett tavalyi búzát vetettek, azoké nem kelt ki, bizonyosan elvesztvén a maga sokáig állás miatt a termő erőt. A lépcsét, mivel az augustusi és septemberi szárazság miatt hibásan kelt, többnyíre kiszántották, búzával bevetették, vagy tavaszi alá hagyták. Jövőre e vidéken kevés repcze termést lehet várni. A bröfse szüret az avasújvárosi, szatmár-szinér-váraljai, bányai hegyeken jól ütött ki, kielégítő mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. A bor köble (20 itcze) 1 ft, 1 ft 20—40 kr o. o. A szatmári Erzsébet országos vásár véghez ment, nagyon olcsó áron kelt a ló és szarvasmarha, annál drágábban a drága eleségen hízott sertés. Keresett volt a kis borjas tehén is. A szegény embernek nagyon sokba kerül az idén a kenyérnek való, a zsírozó, tűzifa, ruha és adó. Vajha a kilátásba helyezett vasút készítése mielőbb megkezdetnék, hogy mind az itteni szegény szűkölködőknek kenyérkereset forrása nyittatnék, mind az ipar, kereskedelem és gazdászat ügye újabb lendületet nyerne. Valóban, e különben gazdag, termékeny megye leginkább azért szegény, mivel vasút hiányában el van szigetelve a nagy világ kereskedelmi forgalmától, mind anyagi, mind szellemi gyors közlekedéstől. Kétszeres örömmel üdvözöljük tehát a közlekedési minisztérium azon tapintatos eljárását, a várakozásnak megfelelő bölcs intézkedését, hogy a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal megszemlélésére Mászlaház vasútépítési felügyelőt kiküldötte. Krassó mezővárosában Bartók Sándor gyógyszerész jeles új gyógyszertárt, friss orvosi szerekkel szerelt fel, rendezett be s adott át forgalomba a szenvedő emberiség javára. Nagyon is szükséges volt e gyógytár e vidékre, mivel a szatmár-szinér váraljai, nagybányai és somkuti gyógytárak távol esnek ide, a járhatatlan út és hosszadalmas idő miatt mig a távol eső helyekről orvosi segély érkezett, gyakran veszélyezve volt a szenvedő élete. I. I. Különfélék. Pest, dec. 2. — A királyné ö Felsége, mint hallani, lebetegedését Budán fogja tartani, valószínűleg áprilisban. — Úgy értesülünk, hogy a hir, miszerint az ő felsége elnöklete alatt szombaton tartott minisztertanácsban 16000 főből álló honvéd csapat felállítása elhatároztatott volna, — alaptalan. — Matkovich, Gladicle és Randich fiumei polgárokból álló küldöttség király ö felségénél és Andrássy gróf miniszterelnöknél tisztelgett. — Ő felsége kiváló kegyességgel fogadta a deputatiót. — A miniszterelnöknél a küldöttség a magyar tengerparti város bizalmának és ragaszkodásának a kormány iránt adott kifejezést. — A zágrábi „Národne Novine“nek november 28-áról táviratozzék, hogy a daruvári választó kerületben nemzeti képviselőnek gróf Jankovich Gyula egyhangúlag választatott meg. — Annak a hírnek, hogy Uzoni Béldi Pál consullá neveztetett ki, tudomásunk szerint tényleges alapja nincs. — „Hol született Kossuth?“ E felirat alatt Kuthénról, Tápió-Bicskéről, anyakönyvi kivonat mellékletében a következő sorokat veszszük: „A nagy emberek kiváltság, hogy közönyös senki sem lehet irántok; szeretik, vagy gyűlölik , de mindenkit érdekelnek. Kossuth — ne keressük mily értelemben — kétségkívül a nagyok közé tartozik, s miért könnyen magyarázható a szorgalom, melylyel a hirlanok minden adatot összegyűjtenek, hogy nevéről, melylyel jó vagy rész oldalról, de ismét tele van az ország, naponkint mondhassanak valamit. A „Vasárnapi Újság“ f. hó 24 ki száma mostani kis ázsiai lakát, s állítólagos szülőházát adja rajzokban; — azt mondván a magyarázatul irt néhány sorban, hogy a híres ember „Monokon, Zemplénmegyében született; ott azonban evang. egyház nem lévén, a szomszéd Tállya mezővárosba vitték keresztelni, s ott íratott anyakönyvbe; — ez azonban elég vén, a jelenlegi lelkész, a Kossuth perbe fogatása alkalmával szükségelt keresztelési okmányt gondolom szerint úgy állította ki, hogy egy pár évet hibázhatott is.“ Semmi positív, semmi bizonyos ! Tartozom a történelemnek és közérdekeltségnek azon szolgálattal, hogy ez állításokat részint élő tanuk elbeszélése, részint az ide csatolt, hiteles keresztelési okmány folytán alaptalanoknak nyilvánítsam. Az anyakönyv szerint Kossuth 1805-dik évi ápril 21-kén Pest megyében, Tápió-Bicskén látta meg először a napfényt ; édes szülei Kossuth István és Perlaky Zsupánná voltak, keresetatyja és anyja pedig Sebes József és Kovács Zsuzsánna. Élő tanúk részletesen beszélik a család történetét, s tudják, hogy a mostani „Zöldfa“ vendéglő, mely akkor a Beleznay család birtokához tartozott, volt az Ugyanazon birtokot haszonba elő Kossuth István lakhelye és híres fiának, Lajosnak szülőháza. A kérdés megérdemli az eszmecserét, melyre szívesen vállalkozom.“ I» — Figyelmeztetés: Pest Pilis és Solt t. e megyék árvaügyi rendszabályai Ráth Mór könyvkereskedésében (Pesten Váczi utczában a „ Vastuskónál“) és a megyei közpárvatörvényszék kiadó hivatalában (megyeház 11-ik emelet) füzetenkint 20 krjával bárki által megszerezhetők. E figyelmezetés több oldalról jött kérdezősködés folytán azok érdekében történik, kik e munkálatot magán használatra kívánják megszerezni. Pest december 2-án 1867. Dalmady Győző, főjegyző. — A győr-pápai-molnári vasútvonal előmunkálatai teljesítésének, illetőleg azon vonal kiépítésének érdemében f. évi december 12-kén délután 3 órakor Győrött, a kereskedelmi gyülde teremében tartandó értekezletre a t. ez. érdeklett urakat tisztelettel meghívja gr. Eszterházy Pál. — A budai népnevelési egylet f. hó 8-án vasárnap reggeli 10 órakor fogja a várban az országház teremében alakító közgyűlését megtartani, melyben a tisztelt aláírók minél számosabban résztvenni keretnek. Az ideiglenes bizottság nevében Ribáry Ferencz, ideigl. jegyző. — A nagyszebeni polgár- és iparegylet m. hó 24 dikén ünnepelte meg 25 éves jubilaeumát, s ugyanaznap költözött át újon épült egyleti házába is. — A pest-soroksári lovas vasut előmunkálataihoz a héten hozzá fognak. — A daruvári kerületben (Pozsegában) egyhangúlag Jankovics Gyula gr. választatott meg a zágrábi országgyűlésre. — Ebergényi Julia kisasszony, mint a bécsi lapok jelentik, a gyilkos tettet teljesen és körülményesen bevallotta. — Gr. Chorinsky alsó-ausztriai helytartó, a bécsi urak háza tagja, Gának tudvalevő pere miatt, mindkét állásától való felmentését kérte. Lemondása még nem fogadtatott el. Gr. Chorinsky Victor, a fogva lévő Chorinsky testvére, ki a bécsi államügyészségnél volt alkalmazva, hivataláról lemondott. Münchenből pedig az a hit érkezett, hogy az ott fogva lévő Chorinsky a fogságban megörült. — Gyászjelentés. A pesti főrabbi, Meisl Farkas Alajos szombaton, alighogy szónoklatát a templomban elvégezte, szélütéstől élve, néhány óra multán elhunyt. Ötvenkét éves volt s 1859 óta volt a pesti zsidótemplomban pap. Temetése decz. 3-dikán d. e. 9 órakor lesz. — A világtalan Táncsics Mihály a soroksári fiatalságot magyar nyelvre oktatja. E végből a városháza egyik szobáját adták rendelkezésére, s egy csonka honvédet, a ki vezeti. a „P. Napló“ társsörgényei Bécs, dec. 2. Az urakháza mai ülésében a revideált alkotmánytörvényben foglalt 21. §., amely a legutóbbi ülésen kitöröltetett , Lichtenfels indítványára az alsóházától lényegileg el nem ütő szerkezetben elfogadta. Ezután a degátlótörvény került tárgyalás alá. Gróf Wickenburg és Schmerling mellette nyilatkoztak. Báró Beusz kijelenti, miszerint a múltért ugyan nem, de a szőnyegen levő törvényért teljes felelősséget vállal, mert reméli, hogy idővel abból czélszerűbb fog kifejlődni, mire az egész törvény a 29. §. kivételével, melyen lényegtelen változtatás történt, az alsóház által áttett szerkezetben elfogadtatott. Berlin, dec. 2. A „Kreuz Zig“ ufo- Ing ismétli, hogy Poroszországnak a conferentia létrejötte semminemű érdekében nem fekszik. London, dec. 2. A parlament ülései pénteken megszűnnek. Manchesterben tegnap gyászfárdalat tartatott. A csend nem háborittatott meg. Bombay, nov. 14. Szállongó hírek szerint az abyssiniai király az európai foglyokat kivégeztette. külföld, Róma és a contretitta. Figyelemre méltó következő londoni levele a kölni lapnak. Oly körökben, melyek közel állanak a Foreign Officehez, nem kevéssé csodálkoznak azon, hogy párisi kormánykörökben minősitogatva állítják a Moustier-féle conferentiai meghívás Bükerét. A mi államférfiaink nyilatkozatai szerint távolról sincs ez ügy annyira tisztázva, mint ahogy azt a sugalmazott lapok elhitetni óhajtanák, míg kevésbé előrelátható a békés szellemű, gyakorlati hasznú czél elérése, mit a conferentiától ama franczia lapok várnak. Úgy látszik, Moustier marquis dicsekszik azon sükerrel, melyet Rómában vívott ki az által, hogy a curiát tíz év óta először rábírta venni, miszerint ne fordítson hátat a diplomatának, de részrehajlatlan tudósítók értesítése szerint eme siker Pyrrhus-féle győzelemhez hasonlít. Bizonyos az, hogy nem oly könnyedén engedé a szentszék Francziaország követét hozzá jutni ama szmnleges beleegyezéshez, melylyel úgy kérkednek Párisban. Az eszközök legalább, amelyekhez folyamodtak, hogy czélhoz juthassanak, azt bizonyítják, miszerint a franczia diplomatia nagyon távol áll ma azon állásponttól, mely egykor megszerezte neki ügyességének közmondásossá vált hírét, így például Sartiges úr állítólag ígéretek s utóbb fenyegetésekhez folyamodott, mikor látta, hogy semmi más után nem ehet a pápai kormánytól a conferentia megtartásába való beleegyezést kieszközölni. Egyszer el kellett hallgatnia Antonellinek azon fenyegetést, hogy ha a curia továbbra is makacsul ellenszegül a franczia kibékülési terveknek, azon esetre a franczia sergek mind viszsza fognak vonatni, lássa aztán IX. Pius, hogyan igazodik el a forradalmárokkal, máskor meg szelidebb húrokat pengetett Sartiges gróf a Olaszország zilált viszonyaira mutatva, jelezte, hogy talán még kilátása nyílhat a pápai kormánynak , ily körülmények között korábbi igényeinek foganatosítására. Ennyire s ily módon unszóltatva, Antonelli végre rászánta magát azon nyilatkozat tételére, miszerint :■ „Ha a hatalmak eszméik kicserélése végett találkozni kívánnak, a pápa nem akar és nem fog akadályozólag fellépni. Ellenkezőleg képviseltetni fogja magát is ott, hogy visszakövetelje mindazt, mit tőle 1860 óta elraboltak.“ Ez azon „feltétlen beleegyezés, a miből oly nagy zajt ütöttek, s a miből Moustier marquis magának politikai tőkét igyekezett csinálni. Azt is mondják, hogy ha IX. Pius magát a conferentián képviseltetni fogja, legkevésbé sem gondol arra, hogy a római kérdést szóba hozatni engedje, hanem hogy az olasz ügyeket kívánja tárgyaltatni oly szempontból, amint azokat ő fogja fel Ezek a kölni lapban megjelent londoni tudósítás föltételei, azonban mi, akik épen nem táplálunk vérmes reményeket az iránt, hogy a conferentia a római igen kényes kérdést sikeresen és minden oldalra kielégítőleg megoldaná, mégis a sorok között olvasva, úgy hiszszük, miszerint a kölni lapban közlöttek nem szivárogtak a londoni levél írójának tollába a Forreign Officehoz közel álló körök nyilatkozataiból, hanem hogy az egész nem egyéb, ügyes porosz hazai gyártmánynál, de hogy hatásosabb legyen, s inkább magán hordja azt, amivel nem dicsekedhetik, t. i. a részrehajlatlanság jellegét, tehát egyszerűen ráfogták, hogy a levél Londonból keletkezik. Ez annál valószínűbb, mivel Poroszország a porosz trónbeszéd békés szelleme daczára, úgy látszik, most is gyanús szemmel, habár mosolygó alakkal tekint Francziaországra f elelős szerkesztő: dj. Kemény Zsigmond. Pesten Pozsonyban Szegen * Távirati tudósítások. — Pária, dec. 2. A tegnapi senatus-ülésben Moustier kinyilatkoztatta : Róma megszállása csak ideiglenes; a kormány Olaszországgal szemben a biztonság szavával jellemző a megszállás tartamát, melyet ugyan meghatározni nem, de tökéletesen megérteni lehet. A franczia kormány a pápa érdekei mellett az Olaszország egysége feletti kérdés iránt is kedvezőleg viseltetik. A kormány nem hiszi, hogy Olaszország egysége feloszlásához közelegjen és hogy Róma Olaszország egységére nézve szükséges legyen. A kormány vélekedése szerint a pápa Olaszországgal megélhet, de nem Mazzini, Garibaldi és Ratazzi Olaszországával, hanem Új-Olaszországgal. A pápa a conferentiába beleegyezett, és így felhatalmazottat küldene mindnyájok jogainak érvényesítésére. — Moustier Olaszországhoz nov. 2- én intézett sürgönyt olvas fel, melyben ez áll: Francziaország egy osztályt visszavont s egy másikat Civita-Vecchiában összpontosított; a teljes kiürítésre tökéletes biztonságra van szüksége. Miután a conferentia ezen biztonság elemét képezi, ennélfogva Olaszország érdekében áll annak létrejövetele. Moustier beszéde átalában felette mérsékelt és igen rokonszenves Olaszország irányában. — Karlsruhe, nov. 30. Az első kamara a honvédelmi törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. — Páris, nov. 30. A senatusban Rouland válaszol Bonnedose bibornok tegnapi beszédére. Utána a párisi érsek szólalt fel. A külügyminiszer a kormány politikáját fejtegeti, a római és olasz kérdésben. Kimutatja, hogy a kormány mindenkor következetes volt politikájában, s nem akarja Róma megszállását bizonytalan időre kiterjeszteni. „Csapataink — úgymond — csak addig maradnak Rómában, míg ezt a pápa biztonsága követeli. A pápaság és Olaszország közt megoldandó probléma kétségtelenül nehéz, de nem feloldhattam A két kormány közt bizalmatlanság uralkodik, mely egy napon el fog enyészni. Moustier azután a napirendre áttérést javasolja annak bebizonyítása végett, hogy a kormány és senatus egyetértenek. Ezzel a vita befejeztetett s a senatus áttért a napirendre. — Florencz, nov. 30. A hivatalos lap határozottan megcáfolja a „Giornate di Roma“ f. hó 28-ról kelt abbeli hírét, hogy a pápai államokban önkéntesek összpontosittatnak vagy ujabb betörés végett toborzások eszközöltetnek. — Florencz, nov. 30. A „Nazione“ a következő táviratit közli Rómából: A városban csekély számú franczia lovasság marad, a megszálló had hátralevő része elvonul. A Dumontdandár Civita-Vecchiában már hajóra szállt, a Bataille-dandár holnap követi. Múlt éjjel Florenczben két mazzinist comité vezértagjai elfogattak. — Bukarest, nov. 30. A hivatalos lap a belügyminiszternek a profectusokhoz intézett köriratát tartalmazza, melynek félreismerhetlen czélja a különböző pártokat kibékíteni és egyesíteni. Nemzeti színház. Dec. 3-kára van kitűzve : „A fekete dominó.“ Víg opera 3 felv. Budai népszínház. Dec. 3-kára van kitűzve : „Az ördög sziklája.“ Tüneményes, látványos népmonda, tánczokkal. 57.40 58.65/ 678.r 18S10 1 2040 t/.60 5.72 Távirati tudóseitá» * “bécsi biténór. 1 dec. 2-ról •' , 5V.„ metalliques-Nemzet.’. kölcse» Bankrészvény Kitekintéset Londoni váltók Esnst Amig A pesti áru börze hivatalos Dec. 2-kán Alsó-ausztriai mérő szerint 1 Dunavizállás , 4' 6" 0 felett . 1 3" 0 alatt . 9' 8" 0 fölött Búza, bánsági . „ bánsági , tiszai uj „ tiszai uj . „ fehérvári uj . , n pesti vidék uj / r pesti vidék uj/ Kétszeres ! ■ Rozs uj .. 1 • Árpa serfőzésre /• • n táplálékra/ Zab, uj n bánáti Kukoricza hiúsági óasági uj Bab, uj Köles. Káposz terepeze Repcze Bánsági Időjárás : esős, felhős, száraz, szeles zajlás.