Pesti Napló, 1868. február (19. évfolyam, 5331–5355. szám)

1868-02-23 / 5350. szám

I KÜLFÖLD, Angolország. A felsőház f. hó 17-iki ülésében Clar­­n­ica­r d­e marquis kijelente, hogy Derby lord huzamos­ távolléte miatt egy hétig elhalasztatni kívánná azon bejelentett indítványt, mely sze­rint az izlandi földbirtok-törvény jelen helyzete iránt vizsgálat eszközöltetnék. Ab­b­e lord a had­ügyi államaltitkártól azt kérdvén, hogy váljon létettek-e valamely lépések az 1860-as védelmi bizottmány ajánlatainak létesítésére, kimutatja, hogy az egész angol pánczélos hajóhadban alig létezik két, fegyverzetére vagy nagyságára nézve egymáshoz hasonló hajó. Ő a kormány köteles­ségének tartja, két külön osztálybeli hajókkal bírni; az egyik osztálybeliek tengeren czirkáló, a másik osztálybeliek pedig csupán parti és kikö­tői szolgálatot tevő hajókból állván. Langford lord azt válaszolja, hogy az 1860-diki védelmi bizottmány ajánlatai 11 millió font stb. költséget 1- szer. A losoncz - beszterczebányai vonal Oderberg föld, 2- szer. A garamvölgyi, melynek kiindulási pontja vagy az esztergom-nánai, vagy a komá­­rom érsekujvári lehet, mint szárnyvonal Zólyom­­megyébe kebelezett Zólyom városáig vezeten­dő volna, hol ezt a losoncz-beszteczebányai fővo­nal felvenné, e ez azon esetre is kiépíthetnék és az országos vasúthálózatának VIII. pontja szerint tervezett vágvölgyi vonal Szucsánig csak­ugyan kiépitetnék; azon esetre pedig, ha ezen vonalnak czélszerűtlensége és szükségtelensége kitűnnék, ellenben a garamvölgyi vonalnak czélszerűsége s közérdekű hasznossága elismer­­tetnék, a komárom-érsekujvári, illetőleg vág­­völgyi vonal helyett, az esztergom nánai, illető­leg garamvölgyi vonal fővonalnak vétetnék fel az országos vasúthálózatba, mely Zólyom váro­sánál a losoncz-beszterczebányai fővonallal egy­bekapcsolva és egyesülve, Beszterczebányán ke­­­resztül Szucsánig vezetve, hol a tervezett VI.­­ kassa-oderbergi vonalt elérvén, Zsolnán és a Jablonkai szoroson át Teschen és Oderberg felé kinyúlván, az éjszak német, porosz, sziléziai és orosz-lengyel vonalakkal összeköttetésbe jönne. A losoncz-beszterczebányai vonal czélszerűsé­­gét igazolja nemcsak a Zólyom és Losoncz vá­ros közti legrövidebb távolsági terület, hanem azon tény is igazolja, hogy a pest-salgó­tarjáni Losoncz felé vezetendő vonal már nagyobb részben felépült, kimutatva lévén egyébként a szakértők által az is, hogy ezen vasúti bizott­mány a miniszteri előterjesztményre mi észre­vételt sem tehet, s inkább forrón óhajtja, mikép a magyar kir. közmunka és közlekedési minisz­ter úr ő excellentiája által az országos vasúthá­lózatban VII. pont alatt felvett pest-oderbergi, illetőleg losoncz - beszterczebányai vonal Szu­csánig mielőbb és pedig úgy épitessék ki, hogy e sz. kir. Beszterczebánya városa s annak környé­ke a bácsi, temesi tiszakerületi termékeny róna vidékkel összeköttetésbe jöhessen, s lehetséges­sé váljék, onnét gazdag termesztményeit Beszter­czebánya kizárólag fogyasztó körvidékének, in­nét pedig az alsó vidéknek oly ipar áruczikkeket legrövidebb uton s legolcsóbb módon szállítani, melyeket a róna lakói nagy nehezen nélkü­löznek. A garamvölgyi vonal, melynek induló pontja vagy Esztergom-Nána, vagy Komárom Érsek­újvár lehet, elkerülhetetlen kiépítése nem any­­nyira e város környékének magány érdeke, mint inkább hazánk közérdeke megkívánja azon, az 1862 évi september 1-én és 1863. évi május 14-én Léván az Esztergom Nánától a Ga­­ravölgyén s a bányavárosokon át Oderbergig ve­zetendő vasút tárgyában tartott Barsmegye gaz­dasági egyesület gyűlésében, valamint az orszá­gos magyar gazdák egyesülete által hirlapok utján közrebocsátott memorandumban, s e téren legtekintélyesebb szakértő Hollán Ernő ur ő méltósága által a barsmegyei gazdasági egyesü­letnek előterjesztett emlékratában számtalanszor előhozott kicsavarhatlan s tökéletesen kimerí­tett érvek s azon indokolások alapján, hogy egyedül a garamvölgyi vonal képes leend Ma­gyarország éjszak-nyugati vidéke érdekeinek megfelelni,­­ mert a tervezett komárom-érsek­újvári illetőleg vágvölgyi Oderberg felé Szucsá­nig vezetendő vonal messziről sem vetelkedhetik a honvédelmi és közforgalmi szempontból, leg­­kevésbbé pedig a helyi industriális viszonyok te­kintetéből a Garamvölgyen Oderberg felé Szu­csánig vezethető vonallal azon oknál fogva sem, minthogy az állítólagos gazdag Nyitra és Vág­­völgy gazdagabb helyi termése Pest, Esztergom- Nána és Bécs felé s onnét visszavezető vonalon tettleg már is közforgalomnak örvend, ellenben az esztergom-nánai Pozsony felé Nyitra és a Vágvöl­gyi szegényebb fekvésű terület terméseiből az elszállítási közforgalomra mi sem maradván fenn, következőleg az állítólagos gazdag Nyitra és Vágvölgynek gazdagabb termésbeli részének kivételével, a termés semmivel sem bőkezűbb a garamvölgyinél, kicsi a népesség, nincs bányá­­szi, nincs civilis indulzia, nincsenek gyárak, nincs kereskedelem, Trencsény városán kívül nincsen más város, szóval nincsen közforgalom­ra való anyag, holott a Garamvölgyben hét kir. bánya, két királyi és négy mezőváros, sokféle kincstári, és magány vas, réz, ezüst, aranybá­nyákkal, vashámorokkal, réz, ezüst és aranyko­hókkal, réz és vashengeri műhelyekkel ellátva lévén, melyek közül csak a kincstári vashenge­ri műhely évenként körülbelül 150000 mázsa vas­sineket gyárt, holott gyors közlekedés s a közforgalom felvirágzása esetében 300000 vas­­rudat (sineket­) gyárhatna; van tömérdek sok és jó karban létező erdő, van tehát tűzi s épületi fa, s annyi égetni való mészkő, hogy ezen épüle­ti anyagokkal újból lehetne Magyarország váro­sait s községeit építeni, vannak gyárak, van ke­reskedelem, melyeknek tétele,felvirágzása egye­dül a tevezett vasútvonalnak az illető hálózat­ba való felvételétől feltételeztetik; ellenkező esetben minden iparüzlet, kereskedelem s bőség­ben elszállítandó sok hasznos anyag a közfor­galmat veszélyeztető hanyatlásnak elébe néz. Kelt Beszterczebányán 1867. évi október hó 7-dikén.­­ A losonczi takarékpénztár kimutatása sze­rint üzletforgalma az 1866. évben 126,379 ft 24 kr ment, mig az ugyanazon évről szóló mérleg- és vagyonkimutatás szerint tőkéje 61,424 ft 36 kr. Az 1867. évről kiadott kimutatás szerint ez évben üzletforgalma 520,653 ft 54 kr. Tőkéje pedig 177,086 ft 95 kr. A takarékpénztár ily­­szerű emelkedésén örvendünk, hanem hogy ily gyors gyarapodás mellett a jótékony czélokra irt rovat alatt csak 7 ft 50 krt találunk beje­gyezve, azt csakugyan nem bírjuk összhangzásba hozni az intézet felvirágzásával.­­ Az esztergomi takarékpénztár mérleg és vagyon kimutatása szerint vagyona 959,789 ft 13 krt tesz. Üzleti kimutatása szerint forgalma az 1867. évben 1,842,426 ft 30 kr ment fel. Jótékony czélokra ezen intézet a le­folyt évben 520 ft adott. Pest, febr. 22. A gabnaüzletben fentartotta magát a ked­vező hangulat. Búza folytonosan kerestetik malomtulajdonosok és kiviteli kereskedők által. Eladatott bánságiból 2,500 m. 87—89 fons 7 ft 7y0 krjával készfizetésre, pestmegyei­­ből 1500 v.mázsa 827? fontos 6 ft 26 krjával készfizetésre az éjszaki pályafölöl , tiszaiból 500 m. 87—89 fns 7 ft 20 krjával, 1000 m. 86 fns 7 ttjával, mindkettő 3-havi, 2000 v. mázsa 84‘12 fns 6 ft 45 krjával, 800 v. mázsa ugyan­olyan kevés roz­zsal vegyes 6 ft 35 krjával, 600 v. mázsa 83 m­s 6 ft 45 krjával, 1500 v. mázsa 82114 fontos, roz­zsal vegyes 5 ft 85 krjá­val, mindez készfizetésre; szerbiaiból 2000 má­zsa hibás súly meghatározása nélkül 5 ft 80 kr­jával, mindez készfizetésre. Rozs­a 78—80 m­s 4 ft 65—75 krjával fizettetett, s 79—80 fns 4 ft 72 krjával az északi pályafőről. — Árpa 70 fontos 2 ft 85— 90 krjával, a 72 fns 3 ftjával.Kukoricza készáru 80 fns 2 ft 90—92 Va krjával. R e p c­z e 5 V2 ftjával kelt. N­a­gy vár­a­d. febr. 18-án 1868. tartott heti vásáron következő árak jegyeztettek: a. m.tisz­ta búza 1-ső oszt. 5 ft 50 kr, 2-ad oszt. 5 ft, 3-ad oszt. 4 ft 70 kr; kétszeres búza 1-ső oszt. 4 ft 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft 40 kr, 3-ad oszt. 4 ft 20 kr; rozs 1-ső rendű 4 ft, 2-ad rendű 3 ft 80 kr, 3-ad rendű 3 ft 70 kr; árpa 1-ső rendű 2 ft 20 kr, 2-ik rendű 2 ft 10 kr, 3-ik rendű 2 ft; zab 1- ső rendű 1 ft 70 kr, 2-ik rendű 1 ft 60 kr, 3. rendű 1 ft 50 kr, tengeri 1-ső rendű 2 ft 90 kr, 2- ik rendű 2 ft 80 kr, 3-ik rendű 2 ft 60 kr, 1 mérő borsó 5 ft, lencse 5 ft, bab 4 ft 50 kr, kö­­lesk. 5 ft, burgonya 1 ft 60 kr, 1 mázsa láng­liszt 12 ft, zsemleliszt 10 ft, fehér kenyérliszt 8 ft 50 kr, barna kenyérliszt 7 ft 50 kr, széna 2 ft 80 kr, szalma fuvarral 1 ft 40 kr, szalonna 34 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 7 kr, 1 részlet (3 font) alomszalma 3 kr, 1 és 6 láb tűzi bikkfa 15 ft, tölgyfa 14 ft, cserfa 17 ft, 1 font marha­hús 18 kr, öntött gyertya 44 kr, lámpaolaj 38 kr, 1 szeze óbor 20 kr, uj 14 kr, pálinka 18 kr, szilvapálink 44 kr. Szesz 30% 191­0 kr. — Győr, febr. 19. A gabnaüzlet e héten nem igen élénk volt. Eladók és vevők egyaránt tar­tózkodóknak mutatkoztak. Búza csakis gyön­gébb kelt el nyomott áron. Rozs szintén nem kerestetett, de igen az árpa és a zab. Azok következők jegyeztettek : Búza, bánsági 88—89 m­s 7 ft 40—50 kr, helyi 80—82 m­s 6—6 ft 30 kr. Rozs helyi 78—80 fns 4 ft 60—95 kr. — Eger, febr. 17. Mai hetivásárunkra beho­zatott : búza 245, kétszeres 228, rozs 56, árpa 65, zab 42, kukorica 95, összesen 731 köböl. Az árak következők voltak : búza 11 frt 20 kr, rozs 8 frt 5 kr, árpa 4 frt 50 kr, zab 3 frt, ku­­koricza 4 frt 60 kr köbsönkint. Széna mázsája 2 forint. Vegyes. — Gazdasági irodalom. Az erdészeti füzetek ez évi első füzete igen gazdag tartalommal meg­jelent, különösen ki kell emelnünk két czikkét, u. m.: „A franczia dongák árának meghatározásáról“ „és a jegenyefe­nyőről“ Írottat, mely eme kevéssé méltá­nyolt fanemről nagy szakavatottsággal van Írva, vonnak maguk után, 1 millió ft. styel a part­vidékekre. Ha csak a tengerészeti költségben többlet nem léteznék, ő nem láthatja át, hogy miként lehetne ezen egy milliót a kikötők vé­delmére előszerezni. Erre még a keleti londoni múzeumra vonatkozó javaslat ment keresztül a bizottmányi tárgyaláson. Az alsóházban Mago lord kijelenti, hogy az izlandi reform bilit mart. 9-kén terjesztendő elő, s hogy mához egy hétre mondandja meg, mit szándékozik a kormány tenni az izlandi földbirtok kérdése iránt. Erre a habeas-corpus-törvény Izlandban való felfüg­gesztésének meghosszabítására vonatkozó javas­lat másodszor felolvastatván, Fortescue elismer­vén ezen kivételes teljhatalom megtagadásának lehetetlenségét, azt állítja, hogy annak szüksége a folyvást tartó elégedetlenség bizonyítványa, s fájlalja, hogy annak csillapítására nem kísérte­tett valamely orvosló rendszabály. Barron hosz­­szasan bírálja az izlandi kormányzat rendsze­rét, panaszt emelvén az iránt, hogy teljesen szem elől téveszték azon tényt, hogy Izland ka­­tholikus tartomány, s hogy az izlandiak nem ré­­szesíttetnek méltányosan a közigazgatási alkal­mazásban. Erre a javaslat másodszor felolvas­tatik. A lord­ ügyész előterjeszti a skót-reform-billt, kifejtvén, hogy annak a választási jogra vonat­kozó része az angol tanügyre lesz alapítva. A helységekben a választási jog minden adófizető háztulajdonosra ki fog terjesztetni. „A grófsá­gokban 5 ft sterlingnyi tiszta évi értékű tulaj­don, s 12 ft sterlingnyi bérlői választó­jog lé­teznék. Intézkedések fognának létezni az adó­kivetés jogossága és egyformasága iránt is. 7 új tag fogna adatni Skótországnak. Ezen 7 tag­ból 2-te a skót egyetemeknek, 1—1 Ayr, Lanork és Aberdeen grófságoknak,1 Glasgownak, s egy, 74,000 lakossal biró csoportozatnak adatnék. Emellett noha azt tartja, hogy a scótországi ta­gok szaporítását Angolország és Izland képvi­seletének kevesbítése által kellene megnyerni,­­ a scót tagokat arra inti, hogy fogadják el az ajánlatot, azon elvből, hogy jobb valami, mint semmi. Laing azt véli, hogy a háznak azon gya­korlati kérdést kell eldöntenie, hogy váljon a ház tagjainak száma szaporíttassék e, vagy pe­dig Skótország képviseletének jogos szaporítása határozatlan időre halasztassék. Ő kész elfogad­ni az igazságszolgáltatásnak ezen kezdetét a kormánytól, s azt állítja, hogy ez az uralkodó ér­zület Skótországban. Monorieff, Sykes ezredes és McLaren szigorúan bírálják a feliratási terv rész­leteit, s a javaslatot a múlt évinél roszabbnak állítják, noha a ház tagjai számának szaporítá­sát helyeslik. Fergasson az ellenvetésekre vála­szolva, kiemelő annak nehézségét, hogy Scótor­szág javára még több angol helység fosztassék meg választási jogától, s a scót tagokat arra inti,hogy ne vessék el ezen kilátást számuk szapo­rításának megnyerése iránt. A kincstár kanc­el­­lárja némi meglepetést fejez ki a felett, hogy a scót tagok elemezni akarnak oly javaslatot, mely a szavazatjog legtetemesb kiterjesztését foglalja magában, mely valaha egyszerűen a felosztási terv alapján ajánltatott fel. A javaslat ama ré­szének egyedüli elve Skótország képviseletének szaporításában áll, s ezen szaporítás létesítésé­nek módját a bizottmányban kell elintézni. Ő a scót tagokat arra figyelmezteti, hogy ha bármi­kor Angolországban a választásjogtól való meg­fosztás tovább terjesztetnék, az ekkér megnyert he­lyek az angol képviselet tökéletesbítésére for­­díttatnának, és nem szolgáltatnának át Skótor­szág számára. Erre a javaslat első ízben felolvas­tatott. Lord Derby egészségi állapota elenyésztette azon végső reményt, hogy képes leen, továbbra is az államügyek élén maradn­i. Visszaléptének módozatáról mind a kabinetben, mind azon kívül a párt főbb tagjai között folytak tanácskozások. Eleinte arról volt szó, hogy visszalépte csak ideiglenes intézkedésnek tekintetvén, ezen időre lord Stanley fogná helyettesíteni, mint a­ki atyja gondolatainak legjobb értelmezője. Ezzel a tory párt minden ellenmondásának elejét akarták ven­ni és Disraeli miniszterelnökségét meghiúsítani. E tervvel azonban felhagytak, miután maga Dis­raeli ajánlotta, lord Standleyt miniszterelnöknek. Disraeli tudja mennyire nélkülözhetlen ő párt­jára nézve, tudja, hogy az készségesen követi mint vezért, hogy pártjának mestere, lelke, csak azt nem szeretné pártja, hogy ő legyen látható feje is, ő, a plebejus származású, kinek elődei nem voltak hódító Vilmos seregei között, hanem Mózes Csökönös népe között. A új változást nem sokára be fogják a parlamentnek jelenteni, helyettesítené. E szerződés által biztosíttatnék a pápa világi uralma, egyszersmind biztosítaná Olaszország részére szükség esetében a franczia segélyt, mi­által neki lehetővé tétetnék hadser­­gét tetemesen leszállítani, s e megtakarítás se­gélyével ír ' ~'i'é­vi állást rendezni. A „Journal de Paris“ azonban egész, nagy hűhóval elmon­dott hírt demontirozza, és határozottan állítja, hogy jelenleg Páris és Florenc között semmi oly értekezés nem foly, melynek czélja a septem­­beri szerződés megváltoztatása lenne.­­ A félhivatalos „Patrie“ folytonosan nagy figyelemmel kiséri a keleti ügyeket. Február 19-ei számában brailai híreket közöl, melyek szerint orosz hadcsapatok összpontosíttatnak a moldvai és bessarábiai határokon. A „Patrie“ tüzetesebben szólva e hírről, így ír : „Ezen moz­galmak , melyeknek okai ismeretlenek, azon kellemetlenséggel járnak, miszerint nyilván meg­erősítik azon állítást, hogy bolgár bizottságok léteznek, mely bizottságok azon biztosítás ál­tal igyekeznek felvenni a bolgár népet apathiá­­jából, mikép orosz hadcsapatok jönnek segítsé­gére azon esetre, ha felkelnek. Az orosz kor­mány igen eszélyesen cselekednék, ha kikerülné mindazt, a­minek következtében hitelre talál­hatnának az ilyen hazugságok. “­­ A tavaszszal kitörendő háborúról csak úgy szárnyalnak a hírek, mint kikeletkor a lep­kék. Minő alappal ? Az már más kérdés. Köze­lebbről az „International“ hoz következő közle­ményt . Goltz gróf párisi követ legbensőbb kö­reiben beszélik, hogy a gróf Berlinben léte al­kalmával határozottan akként nyilatkozott a király előtt, mikép­p szilárdul meg van a felől győződve, hogy Francziaország háborút akar, és pedig élethalál harc­ot Poroszország ellen. A nagykövet továbbá azt is kijelentette, miszerint az, a­ki másként beszél, önmagát ámítja, vagy a királyt akarja elámítani. Fr­anciaaország: A törvényhozótestület febr. 18-ki ülésében a sajtóügy tárgyaltatott újólag. Sok kérdés merült fel, de azok mindegyike lényegtelen volt, s a kormány előterjesztése értelmében döntöttek el a többség által, az ellenzék erélyes fellépése daczára. A febr. 19-ki ülésben az idegen lapok elkob­­zási ügye került szőnyegre.­­ A „Liberté“ írja, miszerint komolyan gon­dolkoznak egy, az olasz és franczia kormány kö­zött kötendő szerződésről, mely a sept 15-kit Németország. A würtembergi kamarát pénteken zárta be a király. Azon túlzó szavak ellenében, melyek a badeni kamara bezártakor elhangzottak, a jelen trónbeszéd nyugodt és higgadt szelleme előnyö­sen tűnik fel. A trónbeszéd így hangzik : „Mióta utolszor léptem közidök, jelentős ese­ményeken esett át hazánk. Azon kötelék, mely a német törzseket egy évezred óta összefűzte, megszakadt. Azon szép birodalom, mely eddig megosztotta velünk sorsát, el van tőlünk vá­lasztva, s Németország újonnan alakult. A­mit a végből tettem, hogy az újonnan alakult Né­metországban a Würtemberget békében és há­borúban megillető állást biztosítsam, azt önök jóvá­hagyták. El vagyok határozva, hogy az átvállalt kötelezettségeket híven és becsületesen teljesítem, s azért népem támogatásában bízom. Reméljük, hogy az, a­mit Németország vesztett, ki fog egyenlíttetni a hason érzület és hason ér­dek ereje által.“ Ezután elősorolja a király a létesí­tett refor­mokat, s még egyszer a felmerült ellentétes né­zetekre­ utalva, bezárta trónbeszédét. Távirati tudósítások. — Florenc, febr. 21. Rómából jelen­tik, hogy néhány nap óta az idegen csapatoknál negyven szökési eset constatkroztatott. D’Argy ezredes Párisba utazik. Az Albano környékén tartózkodó brigantit üldözésére néhány osztály pápai katona külde­tett ki. Az unió­párt még nem tiltotta el a farsangi mulatságokban való résztvevést. A farsang eddig nem igen élénk. — Lissabon, febr. 20. A követválasz­tás márt. 22-re tűzetett ki. Mirandellában (Tras- Os-Montes tartományban), rendzavarások fordul­tak elő; most a nyugalom már helyreállt. — Zágráb, febr. 21. Az ó-szláv egyházi liturgia behozatala a latin helyett, legközelebb várható. Az ó-szláv liturgia-könyvek kiadása czéljából, ő szentsége Strossmayer püspököt bizta meg egy külön szakbizottság alakításával. — New-York, febr. 8. Johnson tegnap Thornton angol követet fogadta, ki az elnökhöz intézett beszédében hangsúlyozta a királynő ba­rátságos érzületét az Egyesült­ Államok iránt erősítvén, hogy maga részéről törekedni fog a két ország közti barátságot megszilárdítani. Johnson válaszolt, hogy a királynő bármely más uralkodónál inkább bírja Amerika tiszteletét és rokonszenvét, s hogy üzenete feléleszti a re­ményt, miszerint a még fennforgó differentiák barátságos egyezmény útján fognak megoldatni — Calcutta, jan. 23. Stewart tábornok törzskarával f. hó 10 én Abyssiniába indult. Egy hajón a cholera tört ki. Birma határán lázadás keletkezett, melynek elnyomására a király 7000 főnyi haderőt indí­tott útnak. E­sti posta, Pest, febr. 22. — Az „Ung. Lloydsnak írják Bécsből, hogy György király előbb el fogja a monarchiát hagy­ni, mint utalán hiszik. Ezen elhatározást nem a hietzingi udvar önkénytes eltökélésének tulaj­donítják, hanem a császár azon levelének, mely még tegnap György király kezében volt.­­ A kölni újság florenci levelezője írja, hogy az ausztria diplomatia azon fáradozik,hogy Francziaország és Olaszország között helyreál­lítsa az egyetértést, és kimutassa, hogy Olaszor­szágnak francziaellenes politikája nem tarthatja magát. A levelező hozzá­teszi, hogy Olaszor­szág fegyverkezik.­­ A florenci kamara tegnap elfogadta a köz­munka minisztérium költségvetésének min­den tételét. Az összes passiv budget 1868-ra 918 milliót tesz. A minisztérium megígérte, hogy mártius első napjaiban előterjeszti az 1869-dik évi költségvetést. A kamara mártius 2-ig elnapolta magát.­­ A franczia törvényhozó testület tegnapi ülésében Thiers négy pontra nézve nyilatko­zott bővebben. A kormánynak akarnia kell, hogy a kamarai viták felett szabad discussio folyjon a lapokban. A törvényhozásnak nem le­het más czélja, mint azt meggátolni, hogy az ülésekről hamis tudósításokat közöljenek a la­pok; azt nem tilthatja, hogy a viták felett ítéle­tet mondjanak. E kérdést csak a kormány za­varta össze, melynek a tudósítások kétszínű volta nem lehetett ínyére. Ezen nehézségek meg­oldása végett szükséges, hogy a februári decre­­tum megváltoztassék : a törvényhozó testület méltósága azt hozza magával, hogy e tűrhetet­len állapot mellőztessék. Lehetetlen a törvény­hozó testület vitáiról tudósítást készíteni, a­nél­kül, hogy e viták különös körülményeiről emlí­tés ne tétessék; e körülmények pedig a discus­­sio tárgyai lehetnek. B­a r­o­c­h­e azt mondja, hogy ez esetben csak tudósítást közölnek a lapok. Thiers tudomásul veszi, hogy a kormány a tárgyak fejtegetését tudósításnak tartja, és az­zal végzi, hogy szükséges az indítványt elfogad­ni. Utána Cassagnac emel szót. — A tegnapi „Epoque“ jelenti: Magán tudó­sítások azon hírt közüik, hogy a Dunafejedelem­­ségekben naponként növekedik a felkelő csa­patok száma.­­ A „France“ meghazudtolja az angol la­pokban közölt azon hírt, mintha Navarrában e hó 16-kán összeütközés történt volna a cartis­­ták és a polgári őrsereg között. A nevezett lap hozzá­teszi, hogy Spanyolországban a nyugalom nincs megzavarva, miután a kormány erélyes fellépése a politikai és pénzügyi reformok terén minden pártot lefegyverez. — Hollandiából egy újabb választásról érke­zett tudósítás, melyben az ellenzéki jelölt Ge­e r t s e m a, túlnyomó többséggel lett a győz­tes. A kormány, mint hallatszik, el van határoz­va, hogy a kamarát, ellenzékes magatartása ese­tében, még egyszer feloszlassa. — A román kormány két törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé; egyik a semmiségi tör­­­vényszékre, a másik a honvédelemre vonatkozik. — A német „Handelstag“ bizottsága elhatá­rozta, hogy a nagygyűlést a vámparlament be­zárása után azonnal egybe fogja hívni. Nemzeti színház. Febr. 23 ára van kitűzve­: „Farsangi iskola.“ Vígjáték 4 szakaszban. Budai népszínház. Febr. 23 kára van kitűzve : „A gerolsteini nagyherczegnő.“ Látványos Ope­rette 3 felvonásban. — Hétfőn febr. 24-kén : „A Cydoni alma.“ Vigj. 3 felv. Ezt követi: „A mat­rózok.“ Operette 1 felv. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. Febr. 23-kén. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint. Leg­ alant ár­a­magasb­a. d. Búza, bánsági • 86—87 6 60 6 95 „ bánsági ■ 88—89 7 05 7 15 . tiszai uj . 86—87 6 60 6 95 „ tiszai uj . 88-89 7 05 7 15 „ fehérvári uj . 83—85 5 80 6 40 „ pesti vidék uj . 83-85 6 80 6 40 „ pesti vidék tg . Kétszeres .... 86-88 6 60 7 15— — — flozs uj.......................... 78—80 4 65 4 76 Árpa serfőzésre . . 68—70 2 86 3 10 „ táplálékra 68­ 70 8 602 80 Zab, uj.......................... 45—47 1 80 1 86 Kukoricza bánsági 6— — — „ bánsági uj .— — — Bab, uj * • . • .— 5 76 6 26 Köles................................— 3 10 8 20 Káposztás repcze .— 5 83 6 — Repcze, bánsági_ 5 75 5 88 Tilt Pesten, febr. 22.................... Pozsonyban, febr. 22. Máramaros-Sziget, febr. 22. Sz.-Németiben, febr. 22. . Tokajban, febr. 22. . . . Szolnokon, febr. 22. . . Szegeden, febr. 22.. . . Aradon, febr. 21. . . Nagy­becskerek, febr. 21. 1­ alatt 191 Drágakövek, e­gyt­yök, arany­b­anAst, úgyszinte magasb­öntetre szóló ZÁLOGHÁZ- I * JEGYEK elfogadtatnak a legmagasb értékben egyes egyedül csak nJBT és aranyműveseknél Pesten, hatvani utasa 15 m­, Ji mScZ § J Sills Oh O ~ fl Je O h Q 0) ® * n S 0) b s S 3 ® S ■* a­­g x· 2 ,o © wO e-3l? -8:-2 ^ O SD • te jO N M> .-‘E » ” ■2-« ►>£ 8 áj S * asr Nincs többé mérgezés patkányméreg által­­ PATKÁNYOKAT, egeriket, mezei egereket, hörcsöküket, és va­kondokokat ivadékjokkal együtt egy egyszerű­, mindenütt könnyen kezelhető, min­denki által felhasználható cs. k. sz. ujonan feltalált módszer alkalmazása által, méreg nélkül, s majd­nem költségtelen, tüstént s gyökeresen kiirthatni. Az alapos, tiszta, s könnyen értetőleg fogalma­zott utmúlást ezen kártékony férgek s állatok kiir­tására az alulirtak 1 o.­é­­rt jutalomért adnak. Megrendeléseket tiszteletteljesen elvárnak REISS és FIA, vegyészek és több cs. k. szabadalmak, úgy mint ezen minden kártékony férgek kiirtására való uj módszer tulaj­donosai, Pesten, István tér 4. sz._______138 B. i. 8 S 2 2 VJ ■ Oj Pj ® P B c s- g s- sr 2 ** £ § Ri 0 6­­S, £13 1 «-2. L. co oy, » 8- S | b H. 2. * F ff Sí o. ^Ezen módszer csak a jutalomár beküldése után küldetik át, mivel ■ posta levélben küldeményeket utánvétellel nem fo­­gad el. Bérmentetlen levelek_cem_for­dmtnak_el__________ | Az 1729 ik év óta fennálló czég RUINART PERE (fr FILS Reimsben legjelesebb minődésü valódi pezsgöboral 'Ahra 1 f, M A Iv A 1 / La A .a a fii _ O 11 J IYA 1 I T n Zff f . 1 1 V fi *11 . * 1 .aa . .­­ _ _ I Carte blanche . . . V, bouteille 3 frt 20 kr. I La Maréchale de Sillery »/, bouteille 3 frt 70 kr. I ■ detto •• •*/* n 1 frt 70 kr. detto y# 2 frt — kr. I Vin rosé (Oeil de Perdrix) V, „ 3 frt 25 kr. Vin Crémant i/t 3 35 kr. detto detto x „ 1 frt 75 kr. | detto ya ” 2 frt 10 kr. ( egész és fél üvegekben folyvást kaphatók következő uraknál: I Emresz Károly, váczi utcza „az ar. oroszlánh.“ I Guszm­ann G., városház­ téren, a „Fortunához.“ I Loser testvérek, Erzsébet tér „az arany tigrish.“ I Hollóssy Gyula borkereskedő , Wurm utcza Vogel féle házban.­­Pfeifer István, úri utcza „a 2 matrózhoz.“ I Mészáros Béla, Kristóf-tér „a nagy Kristófhoz.“ I hindi Antal, 3 korona-uteza 12. szám. Breszler Ferencz, aldunasor kis hid-uteza sark- Schneider Imre, király-uteza Pekáry-ház. Dietrich­of* Gottschlig, thén-kereskedés, kigyó­­téren. Farkas Gyula, 3 korona-utcza 13. szám. . Weisz Florian, kalap-utcza és zöldfa-utcza sark. Fleischmann és Wéber, feldm­asor Redoute-i épületben Országos Bazár.­­ Mészáros Miklós, nádor-utcza szemben a Froh­­­­ner-szállodával. Varga L., József-tér Vogel-féle házban és Nemzeti Casinoban, hatvani utcza. . ,pe*sf?8b°rok a „3 frère« provengaux“, Véfour, Goueset és min- H .den előkelőbb párisi vendéeglőben, ugyszinte a Grand Hotelben a legkedveltebbek i­s közé tartoznak. g Árjegyzékek a fentebbi raktárakban Ingyen adatnak ki. — Vidéki megrendelések pontosan teljesittetnek. 160 N. 4-3 98 H. 6—4 Egy Freiburgi 15 francos sorsjegyet melynek 3 húzása van évenkint és 1914-ik évig játszik 50,000 és 40,009 francos fő­nyereményekkel -----------O“­wnwuitt. ígérvények kap mindenki, ki alulírott váltóirodájában egy 1864-iki 100 frtos sors­jegyet vesz 21 havi részletfizetésre 5 írtjával. Az utolsó részlet lefizetésével a vevőnek egy 1864-iki és egy eredeti freiburgi sorsjegy adatik: egy 1804-ei sorsjegy 3 húzásra, úgymint: mártius 1-én, april 15-én és junius 1-én 7 ft. 60 kr; mártius 1-ei húzásra 2 frt 50 kr. Társasjátékok az összes ausztriai 20 darab sorsjegyre egy 85 frtos badeni sorsjegy hozzáadásával, 25 részlet lefizetésre. A lefizetés el nem veszhet, mivel az utolsó részlet befizetésével a sorsjegyek eladatnak és az egész bevett összeg a 20 részvevő között egyenlően elosztatik. Eladása és megvétele­nek a napi árfolyam szerint. Károly József váltóüzlete Pesten, harninerd­ista 3. sül 3RF* Kisorsolási naptár ds programm ingyen. xL ^\n(^8ch£rlftz-Borsjegyek december havi húzásánál a fftnyervény 21,000 írttal irodámban vásároltatott részletfizetésre.

Next