Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)

1868-05-26 / 5425. szám

Az építési szerződés az elsorolt módosítások szerint szövegezve, az I. szám alatti mellékletben terjesztetik elő. A szerződési tervezet megvitatása és megálla­pítása után a közp. bizottság másod­sorban a Zákánytól Zágrábig, és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalakról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Ezen vonalak elsejét, vagyis a zákány-zágrá­bit illetőleg, a központi bizottmány kijelenti, mi­ként nagyon megnyugtatónak találta volna, ha a több oldalról nyilvánított jogos óhajtások az által nyerhetőnek kielégíttetést, hogy a buda-fiumei vonalnak a déli vonalból kiágazó pontjául nem a jelentéktelen és fekvésére nézve sem kedvező Zákány helység, hanem e helyett úgy forgal­mára, mint népességére és kereskedelmi fontos­ságára nézve sokka­l tekintélyesebb,­­ ezen ki­­ágazási pontul kiválólag alkalmas Nagy-Kanizsa város választatott volna. Tekintettel azonban, a pénzügyminiszter és a közlekedésügyi államtit­kár urak előterjesztéseire, s az ezekben felho­zott fontos okok sorában azon körülményre, hogy a tervezett vonal a nagy-kanizsai kiágazás­sal mintegy két mértfölddel meghosszabbodván, az építési költségek is nevezetesen emelkedné­nek ; ezt pedig országos pénzügy­eink jelen állapota, főleg ott, hol a közlekedés fenntartására már egy — államilag segélyezett, amazzal pár­­huzmos vaspálya használatban van — nem en­­gedi meg, — a központi bizottság a javaslati zákányi kiágazást elfogadja; kellő figyelemmel azonban a jövőre, s különösen a buda-fiumei vonalnak minél hosszabb térre kiterjesztendő függetlenítésére, kéri a házat, határozná el: 1. Hogy mihelyt a buda-fiumei vonalnak for­galma annyira élénkül, hogy általa a kiágazási pontnak Zákányból Nagy-Kanizsára áttétele indokolva lesz, a kormány ezen áttételt, ille­tőleg a zákány-zágrábi vonalnak a surdi völgyön Nagy-Kanizsáig leendő kiépítését azonnal esz­közölje. 2. Hogy a buda,-fiumei vonalba eső, a közfor­galomnak már átadott, s a déli társaság tulajdo­nát képező zágráb károlyvárosi pályaszakasz, mielőbbi kisajátítása iránt a most nevezett tár­sasággal folytatandó egyezkedések alapján, ki­sajátítási törvényjavaslatot terjeszszen az or­szággyűlés elé. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a II. sz. alatti melléklettel van előterjesztve. A törvényjavaslatnak második része, vagyis a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalnak tár­gyalásába bocsátkozván, a közp. bizottság ezt, mint olyat, mely régi óhajtásnak és rég érzeti szükségnek ígérkezik megfelelni, általánosság­ban elfogadja. Tekintettel­ azonban a Gyöngyös és Eger városok által előterjesztett kívánalmak­ra, egyértelműleg a vasúti és pénzügyi bizott­ságokkal a ház által határozatilag kimondatni kéri, hogy: 1. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter meghatalmaztatik, hogy a hatvan-miskolczi vas­útvonal végleges megállapításánál bírálat alá vé­ve Gyöngyös városnak előterjesztett kérelmét, mely a most nevezett vonalat a városhoz köze­lebb vezettetni kívánja, s ha e kérelmet olyan­nak találná, mely a kormány által javaslatba ho­zott vonalnak sem hosszát, sem költségeit tete­mesen nem növeli, s az országos forgalom érde­ke*y „Agj'wowi'ikhM miuugmftzá’zi­­gf'n­o.e17 . leg eszközöltesse. 2. Hogy ezen vonal építésénél Eger város­a és vidéke érdekei szintén számításba jöjjemk, de egyszersmind az építés azon főszempontja se szenvedjen, hogy a fővonal Kápolna és Mező­kövesd közt a legegyenesebb irányban vezet­tessék : a közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter meghatalmaztatik Eger városát a hatvan mis­­kolczi vonallal, valamely legalkalmasabbnak mutatkozó ponton, szárnyvonal által hozni kap­csolatba oly módon, hogy ezen vonal a szükség és körülmények szerint idővel Egerből a gömöri vasipar telepek felé folytattathassék; ez okból az egri pályaudvar hova építése miniszteri elha­tározásnak tartatik fenn. Ezen indítványok határozati javaslat alakjá­ban a HL sz. alatti melléklettel vannak előter­jesztve. A törvényjavaslat egyes szakaszaira nézve a közp.­bizottság szintén módosításokat indítvá­nyoz. A törvényjavaslatnak ezen módosítások értel­mében kijavított szervezete a IV. sz. alatti mel­léklettel van előterjesztve. A közp.­bizottság harmad­sorban tárgyalás alá vette a magyar é­szak-keleti vasútvonal en­­gedélyezésére alapul szolgáló feltétel-pontozato­­kat, valamint az ezek tárgyalásáról vezetett bi­­zottsági jegyzőkönyvekben fogl­lt megállapo­dásokat. Hogy azonban a nagyhorderejű kérdés kellő szabatossággal, s a czélzott eredmény biztos ki­látásával oldathassék meg, s hogy a képviselő­ház tárgyalása alá oly munkájat terjesztethessék, melynek alapján a törvényhozás minden fennaka­dás, s az adatok helyességére vontkozó minden kétely nélkül, úgy a javaslatba hozott feltételek egész és tiszta átérzésével intézkedhessék: szük­ségesnek tarta a köz­. bizottság ezen feltételi pontozatokat egybehasonlítva a rájuk vonatko­zó jegyzőkönyvi megállapodásokkal, egy alak­szerű engedély-ok­mány-tervezetbe foglalni, s p. feltételeket szakaszokra osztva, az egész ok­mánynak a biztos megvitatásra, s majd beczik­­kelyezhetésre alkalmas szerkezetet adni. E nézetet a kormány jelen volt képviselője Hollán Ernő államtitkár úr is osztván, egész készséggel vállalkozott a rendelkezésére álló szak­ erőkkel a kívánt engedély-okmány terve­zetnek a pontozatok és rá vonatkozó jegyző­­könyvi megállapodások szerinti összeállítására s beczikkelyezhető okmány alakjábani szerkesz­tésére. E készséges és szakavatott segédkedés mel­lett elkészített, a magy. éjszak-keleti vasútvonal engedélyezésére vonatkozó engedély-okmány­­tervezetet a közp. bizottság elfogadván, azt az V-ik sz. alatti melléklettel a t. ház elé ter­jeszti. Végül felvévén a magyar éjszak-keleti vasút tárgyában előterjesztett törvényjavaslatot, ezt átalánosságban a közp. bizottság elfogadta, a hálózatnak zombormunkácsi szakaszára vonat­kozólag azonban, melynek a határszélig leendő kiépítésénél a vállalkozó társaságnak — ha­sonlóan kedvező ajánlatok közt elsőbbségi jog fenntartása igértetett — a közp. bizottság, csat­lakozva a vasúti és pénzügyi bizottságok néze­téhez, határozatilag kijelentendőnek kéri, hogy a munkácsi pályának a határszélig való folyta­tása a jövő teendője lévén, ennek akkori eldön­tésénél az elhatározás szabadságát az ország magának fenntartja. Határozatilag kimondatni kéri még a bizott­ság :­­ intézkedjék a kormány, hogy a csap­­sátoraljai vonal bodrogközi része úgy építtes­sék, hogy az időszakonként bekövetkezni szo­kott vízáradások a pályára rombolólag ne hat­hassanak, s az állam e tekintetben is megóvó le­gyen a károsodások ellen; valamint intézkedjék a kormány, hogy ezen pályaszakaszon a földte­rület kisajátítása egyelőre csak egy vágányú töltésre eszközöltessék. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a VI-ik sz. alatti melléklettel terjesztetik elő. A törvényjavaslat egyes szakaszaira a közp.­bizottság módosításokat hoz javaslatba. A törvényjavaslatnak az előadott módosítá­sok szerinti szövegezése a VII. melléklettel ter­jesztetik elő. A törvényjavaslatokhoz mellékelt, az átalány­­összegekért kiadandó vonalak építését és felsze­relését szabályzó „feltételek füzeté“re, mely czím szót a bizottság a magyarosabb „feltétel könyv“ elnevezéssel ajánl felcserélni, a központi bizott­ság megemlíti, hogy mivel a kormány képvise­lője által tett kijelentés szerint is a közlekedés­­ügyi minisztériumnál egy átalános vasúti tör­vényjavaslat már nemcsak munkában van, de az rövid idő alatt az országgyűlés elé is fog ter­jesztetni, az itt előmutatott feltétel­könyvnek országgyűlési tárgyalását nem javasolja, e he­lyett meghatalmazandónak véli a közmunka- és közlekedésügyi minisztert, hogy addig, míg a törvényhozás az átalános vasúti törvényt meg­alkotná, a bemutatott szabályokat, valamint a­z. évi ápril 20-kán kibocsátott, s a ház el is ter­jesztett rendeletet — kormányhatóságilag lép­tethesse életbe. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a VIII. sz. alatti melléklettel terjesztetik elő. Kelt Pesten, május 20-kán 1868. Királyi Pál, közp. bizottsági előadó. Hatósági élet — Tordamegye évnegyedes bizottmánya Szász Régenben máj. 11. és 12-én. Főispán ur ő méltósága megnyitó beszédét éljenzések között végezvén, ő Felsége a királyné szerencsés szü­lése alkalmából hálafelirat inditványoztatott, mely a bizottmány által, alkalma nyilván ezen örvendetes jelenség felett, Felséges királynénk iránti e megye összes lakóinak örömét és háláját tolmácsolni­­ a legnagyobb lelkesedéssel fo­gadtatott. B. főispán ur megnyitó beszédében híven elő­adta azon nevezetesebb eseményeket, melyek a múlt gyűlés óta megyénket illetőleg előfordul­tak, erre a napirendre jött tárgyak adattak elő a főjegyző által, melyek közül rövidség okáért a főbbeket kívánom csak elősorolni u. m.: 1-er. Örvendetest tudomásul vette a bizottmány, miszerint egy Tordán építendő megyeháza fel­építése közel kilátásba van helyezve. 2 or. Hogy az adósságérti személyes fogság enyhittetett. 3- or. Hogy az annyira szükséges úrbéri tör-4- er. Hogy a kébli pénztár a maga idejében megvizsgáltatott és rendben találtatott. Ugyancsak ezen gyűlés folyama alatt végül olvastatott Gyéres városának önkormányzata visszaállítása végett az ország gyűlésétől a bel­ügyminisztériumhoz áttett, s onnan némely pon­tok felvilágosítása tekintetéből a tisztséghez le­küldött, s a tárgy fontossága miatt a megyei bizottmányhoz juttatott kérésére, egy — a múlt gyűlés bizottmánya által kiküldött fiók-bizott­mánynak véleményes tudósítása, mely vélemé­­nyes jelentést a megyei bizottmány helyeselvén, teljtartalmúlag elfogadta, s annak alapján a fe­lelős magyar minisztériumhoz a helyzet állásá­ról felvilágosító felirat el is határoztatott, egy­szersmind a bizottmány jegyzőkönyvileg rá­­szólását fejezte ki az irt ügyben a gyéresiek által aláírt kérvényben a főispán és a megyei tisztség ellen, minden helyes ok nélkül használt gyanúsítás és sértő kifejezések miatt. A második napon­ az első ülésről készült jegyzőkönyv felolvastatván, hitelesíttetett, s né­mely kebli ügyek, indítványok stb. tárgyalása után a főispán azon nyilatkozat mellett rekesz­tette be a bizottmányi gyűlést, miszerint időn­­ként a felső kerületben is fog bizottmányi gyű­lést tartani. Fel kívánom említeni, mint fontos jelenséget, hogy az első gyűlés bezárása után országgyűlési képviselőnk, báró Huszár Károly úr —jelen­­ volt választóinak, az országgyűlés folyamáról részletes és felvilágosító előterjesztést tett; ki­emelte főleg azon sokoldalú nehézségeket, mely­lyel a böngyűlésnek és a kormánynak küzdenie kell, s azt, hogy mennyire veszélyes a mostani oppositió túlzása, s hogy választóinak tett ígére­tét nemcsak hogy hiven megtartotta, de a fen­tebbiekből kifolyólag most még erősebben ra­gaszkodik zászlójához. Mely nyilatkozata átalá­nos helyesléssel találkozott. tf H­ivatalos. 2­0 szászári s Apostoli királyi Felsége f. hó - én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyel­mesebben megengedni méltóztatott, hogy pallini Inkey Nándor, cs. kir. kamarás a pápai Szent-Gergely-rend, s dr. Kovács József, pesti egyetemi magán­tanár a szász királyi Albrecht-rend lovag-keresztjét elfogadhassa és viselhesse. 2­0 csász­ári és Apostoli kir. Felsége folyó hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán legkegyelmesebben megengedni méltóztatott,mi­szerint Rauscher Ferencz magy. k. pénzügyi főtanácsosnak, nyugdíjazása alkalmá­val, sok évi kitűnő szolgálatáért a legmagasb megelégedés tudtára adassék. — Folyó évi május hó 1-jén 6356. szám alatt kelt itteni intézmény kapcsában értesitte­­tik a közönség, hogy a folyó évi május hó első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, a keleti marhavész sárosmegyei Hrabske községé­ben megszűnt,­­ ellenben Veszprém megye Lázi helységében kiütött. Ez időközben tehát Pest sz. kir. fővárosában, pestmegyei Rákos Keresztur és veszprém megyei Lázi községekben fordultak elő egyes vészbetegek, melyek azonban a gyanúsok­kal együtt azonnal lebunkóztattak; a 3 község pedig az óvintézkedések folytonos szigorú fentar­tása mellett, a 21 napi figyelő idő leteltéig még zárlat alatt tartatik. Kelt Pesten, 1868. május hó 18-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól.­­ Miután a Magyar- és Erdélyországgal hatá­ros moldva oláhországi kerületekben a keleti mar­havész megszűnt, a tömösi, törcsvári és hosszufal­­vi veszteglési intézeteknél a szarvasmarha behaj­tása húsz napi veszteglési idő megtartása mellett megengedtetett. Pest, 1868. máj. 19-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. Ü a l­é ti f é l é k. Pe­s­t, május 25. Személyi hírek.Királyné ő Felsége jud. 9-dikig fog Budán időzni, mely napon visz­­szatér Bécsbe. — Károly Lajos és Lajos Victor főherczegek, e héten Királyné ő Felsége látogatására Budára fognak érkezni. — Wenckheim és Majláth tegnap Bécsbe utaztak ;­­W­e­nckheim ma reggel ismét visz­­szatért. — Ő Felsége Bülch Ágost fényké­pésznek, a koronázási album képeinek művészi kiviteléért „magy. kir. udv. fényképész“ czimet adott. — A belügyminisztériumtól név­­változtatásra engedélyt nyertek : Rauen Ferencz bányatanácsos „Rónaiéra; Mattersdorfer Sándor z.-egerszegi lakos „Mártonfalvi“-ra; Graffer Gyu­la pécsi lakos „Pécsi“-re, Gregonovits János aradi ügyvéd „Vári“-ra, Ribánszky Mátyás te­lekkönyvi tollnak „ Halászi“-ra és Vmlida Mór cs. kir. tartalék őrmester „Vértes“-re. — Bo­­rosjenői báró Atzél Antal udv. tanácsos, Csanád­­megye volt főispánja máj. 13-án, élete 78-dik évében Bécsben meghalt. — Buzgó hirkovácsok, kik jólértesültséget szeretnek fitogtatni, tegnap azon hirt szórták a közönség közé, hogy a kereskedelmi miniszter, Gorove úr, tárczájáról lemondani szándékoznék. Biztos tudomás után állíthatjuk, miszerint e hir teljesen alaptalan. — A Deákpárt tegnap (május 26-dikén) 12 órakor tanácskozást tartott, melyben Gorove kereskedelmi miniszter jelentést tett a miniszté­rium azon intézkedéséről, hogy a Poroszország­gal kötött kereskedelmi szerződés az országgyű­lés kivonata szerint m­ódosíttassék. A miniszter előadta, hogy ő felsége teljesen helyesli, misze­rint Magyarország a szerződésben, mint szintén szerződő fél, világosan megneveztessék, hogy a porosz kormány erről már értesíttetett, s hogy a porosz kabinetn­ek helyeslő válasza várható. Deák kijelente , hogy általában véve meg van elégedve az imént hallottakkal, de meg kell gondolni, hogy a kérdéses szerződés egy példá­nya, t. i. az, a­melyet az országgyűlés elé fognak terjeszteni elfogadás végett, ki fog ugyan javít­tatni, de még nincs elhatározva, mi fog a szer­ződés azon példányával történni, melyet az osz­trák országgyűlés elé terjesztenek. Nem elég, hogy a szerződésnek csak egyik példánya felel­jen meg Magyarország közjó­­­állásának, sőt in­kább arra kell törekedni, h­gy a szerződés ab­ban az alakban tudattassék az európai hatalmak­kal, a­mely alakban azt a magyar országgyűlés fogadandja el s kívánatos, hogy a kormány az erre szükséges intézkedéseket haladéktala­nul megtegye. A párt csatlakozott e vélemény-1 ^ ________14 ° A tárgy országgyűlési tárgyalását. Az alsóház osztályai már tegnap bele­kezdtek a szerződés érdemleges tárgyalásába, még pedig négy osz­tály 4, a többi 5 órakor tartott ülést. A vita élénk volt, de nem volt végleges eredmény, annálfogva folytatni fogják. (P. Corr.) — A „P. Lloydsnak írják Bécsből, miszerint a nevezett lapnak azon felfogása, hogy a magyar korona tartományai számára kinevezett consu­lok megerősítése a magyar kormány hatáskö­rébe tartozik, a hivatalos körökével teljesen egybehangzott, a mennyiben a Pesten felállí­tandó franczia consulátusnál tettleg a magyar kormány gyakorl­á e jogot. Folyó évi ápril vé­gén — igy írja le a levelező a követett eljá­rást, — Beust b. hivatalosan értesíté gr. András­­syt, hogy a franczia kormány elhatárzó Pesten elsőrendű consulátust állítani fel. Beust úr kije­lenti ez értesítésben, hogy szerinte a kívánat helyes, de a magyar miniszterelnök nézetét is kéri, mielőtt ő Felségének a legmagasabb meg­erősítés iránt előterjesztést tenne. Andrássy gróf erre azt felelte, hogy a dologban teljesen bele­egyezik. — Erre májusban Beust báró megírta gr. Andrássynak, hogy ő­felsége az exequaturt megadta, s felkéri őt, intézkednék a kinevezett consul elismertetése és bebocsáttatása iránt. Eb­ből világos, miszerint a felségi megerősítés gya­korlati megvalósítása tettleg és kizárólag a ma­gyar kormány hatáskörébe tartozik, s hogy a consul valamint a magyar miniszterelnök bele­egyezése nélkül az exequaturt meg nem kapta volna, úgy a magyar kormány engedélye és se­gélye nélkül hivatalos teendőinek végzése végett a magyar hatóságok elé nem is bocsáttatnék. — Nagy-Károlyr­ól ezeket írják a Deák-pár­tiak sorakozásáról a „Nagyváradi Lapokénak: „Mi volt indító oka a Deák-párt megalakulásá­nak ? Ugyanaz, mely valószínűleg önöket is e lépésre úgyszólván kényszerítette. Ha nem is számbeli, legalább erkölcsi ellensúlyt vetni azon veszélyes törekvéseknek, melyeket a szélső bal emberei az úgynevezett balközép köpenye alatt véghez vittek és visznek, mert tagadhatatlan tény az, hogy megyénkben a szélső bal túlszár­nyalta a balközépet, s alapos okom van azon hitemet kin­­yilvánítani, miszerint ez Biharban is úgy van, mert másként mi rezzentette volna úgy fel pártjának Bihar megye feletti túlsúlyát biztosítva hitt Tisza Kálmán urat, hogy kényte­len volt ama nevezetes felhívásban pártja tag­jait, mintegy azon felkiáltással sorakozásra fel­hívni, hogy „Róma veszélyben van ?! ” A „Századunk“ vasárnapi és az „Alföld“ szombati első czikke mulatságos szélmalom harczot vívnak. Lapunkat támadják meg, miért mondta szerencsétlennek a „Hazánk“ azon indokolását, hogy „ő Felsége czíme lévén ausztriai császár, magyar apostoli király, a követek is képviseljék az ausztriai császárt és magyar királyt. Mind a kettő egy kis ferdítéssel, melybe a kormányra intézett támadások alkal­­mával gyakorolta be magát oly kiválóan ellenzé­künk, midőn egy kis ferdítésre csakugyan szük­ség volt, hogy indokoltnak látszassák azon jajve­­széklés, melyet emelni szokott, — egy kis fer­dítéssel tehát azt imputálják nekünk, mintha magát az indítványt, nem pedig az indokolást támadtuk volna meg. Csodálatos logikával te­szik ezt, melyben az értelem hiánya sem palás­tolhatja a részakaratot. Kimondtuk, hogy pár­tunk javaslatot még nem formulá^oU^vdá^, hogy pártunknak nem praeocup olvassák résben az illetők maguk­ magu­ral hogy lapunkban csak az indoka , ná­­madva és mégis azt látják mint e o » 8?^ lünk „a birodalmi eszme győzött, ^ás a szerencsétlen logicusok igy a „ e® , . j világosnak látják, hogy az indítványt le­hetne indokolni az ellenzéktől perhor escált -diki törvények követke/.etessegeire, hogy a „Hazánk“ indítványozója furcsa köv­­eltetésekre jutna indoklásából, ha következ­­ésekre képes volna.“ Világos, hogy nem lehet másnak, mint szerencsétlennek nevezni azon indoklást, melyből folyólag követeink a „Jeru­zsálem­ királyt és a lymburgi herczegizett gró­fot“ is képviselnék. Ezen az indoklás sérti leg­inkább azon befolyást és önálló positiót melyet nekünk a 67­ diki törvények biztosítottak De érthető a siralmas helyzet, melybe ama lapok jutottak. Nem akarják az egyetlen valódi in­dokkal indokolni indítványukat: a 67 diki vényekkel, mivel ezeket mumus gyanánt pará­­déztatták mindenha, mely államiságunkat tönkre tette. Igaz, hogy az „Alföld“ legalább - sz°en­baton józan napja lévén — más nézeteket kezd acceptálni : „A dualismus szerint a monarchiá­ban két állam van, mely az államiság at­tributumával bír. S ez Ausztria és Ma­gyarország,“ mondja ugyanazon czikkében, melyben lapunkat megtámadja. No lám, az az „Alföld“ nem is volna olyan mint a minő újság, ha igaz meggyőződését úgy , mint itten, mindig nyíltan kimondaná, vagy ha igaz meggyőzéssel bírna s nem volna hétfőn szélső­bal, kedden derékba!, szerdán középbal — szombaton pedig Deák-párti. — A „Néptanítók Lapja“ 14,989 példányban küldetik szét, éspedig 8400 példány magyar, 2162 példány német, 2337 példány román, 1208 példány szláv, 476 példány ruthén, 328 példány szerb, 88 példány horvát nyelven. — A „Magyar Újság“ félhivatalosan je­lenti, hogy Pesten porosz consulatus van tervben. — Vasárnapi számunk főrendi ügénének leí­rásában hibából Andrássy G­yula gr. van szedve Andrássy Manó gr. helyett. — Jótékonyság. J. F. a hármas szülöt­teknek küldött 1 szo­. A közös ügyek tárgyalására a magyar or­szággyűlés által kiküldött, s ő Felsége által 1868. jan. 19 re Bécsbe összehívott bizottság (delegatió) naplója, jegyzőkönyve és irományai három külön füzetben a bécsi államnyomdában hiteles kiadásban megjelentek, s a könyvkeres­­kedésekben, nevezetesen Ráth Mórnál is megsze­rezhetők. — Zalamegyében olasz kereskedők nagy mennyiségben vásárolják a lovakat, mint ott hirlik, a franczia kormány számára. — Herczeg Batthyány Fülöp a nagy­kanizsai nagygymnasium megalapításához 4000 fttal járult. — Az „Ung. Monatschrift“ szerkesztője s „Magyar Ujság“-ban egy proclamatiót tesz közzé melyben többek közt e szeretetre méltó passuso­kat találjuk : „Magyar európai külpolitika nem létezik, valamint nem létezik spanyol vagy olasz európai külpolitika. Európai szempontból csak latin, germán és szláv külpolitika van, és ha a magyar nemzet fenn akar maradni, kény­telen lesz valamelyik nagy eu­rópai népint­erveken­ képvi­selni az európai státusok sorában. Nem szük­séges magyaráznunk, hogy a magyar nem­zet külpolitikája csak a germán faj külhatalmi viszonyaival egyeztethető meg, miután európai szempontból a D­u­n­a még hosszas ideig n­é­­met folyó keilend, hogy maradjon, a­mit azonb­an a német faj csak úgy érhet el, ha min­de­nek előtt a Dunamentén egy magyar-román confoederatiót teremt. A magyar nemzet tehát európai létezésének alapindokát a germán­ faj külhatalmi állásából kell, hogy men­tse.“ Kö­szönjük az olyan törekvést, mely a souverain államok sorából örökre ki akar bennün­ket törölni, megtagadva tőlünk örökre az ön­álló külpolitikát, mely kényteleníteni akar ben­nünket, hogy ne a magunk, hanem vala­melyik nagy európai népfaj érdekeit képvise­lük ; mely külpolitikánkat nevezetesen a ger­mán­ faj külhatalmi viszonyai alá rendeli, mely a Dunát még hosszas időre német folyónak óhajt­ja ; az egész nyakatokért okoskodás pedig oda irányul, hogy Németország legyen megint a mi régenten, a római-német szent birodalom volt Magyarország pedig legyen satellese. Úgy lát­szik, Bismark roszul választotta a „Monat­schrif“ szerkesztőségét. Dobba­ nem lehet vére­bet fogni. — A bajai casino és kereske­delmi csarnok Deák Ferencre T­ü­r­r István altábornagyot és K­­­a­p­k­a György tábornokot dísztagjává választá. Ebbéli okmányokat az ezzel megbízott egyleti tagok Latinovics Gábor prépost és N­y­e­r­s La­jos bácsmegyei tb. főügyész ma voltak szeren­csések az illetőknek átnyújtani. „67 Egyletek és intézetek. Meghívás. A budapesti ügyvédi egylet magánjogi szakosztálya f. é. május 30-kán d. u. 6 órakor a kegyesrendüek épületében levő tár­gyalási teremben ülést tartván, a tisztelt tagok ezennel szívesen meghivatnak. — Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület igazgató válaszmányi rendes havi ülését f. é. jan. hó 4-én délutáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. — A nemzeti zenede részéről szomba­­ton f. 1868. évi május 30-án délutáni 5 órakor a zenene teremében kecskeméti utcza 2-ik szám a.­t..t­k emeletben) a múlt évi számadások és működési jelentés előterjesztése, valamint a tisztviselők 3 évre, és az ig. választmány tagjai­­nak egy évre, megválasztása végett, közgyűlés­szes tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak A gyűlésnek főtárgyai: az egyleti alapszabá­ly0* végleges megállapítása, az egylet organisa­­,z'!;!,^ gazdasági kiállítás rendezése. Egy­­úttal felkéretnek az egyletnek tisztelt részvényes agjai? Hogy tagsági illetékeiket a torontálmegyei takarékpénztárhoz, a levél borítékján azon meg­jött"gazdasági egyesüle­ti tagdíj“ minél előbb beküldendőm szíveskedjenek. T. Becsén, 1868. május 17-én. ---------------------- — elnök.. . i v­á­n é­s köszönet A fehérme­gyei kórház javára i. é. május 4-én rendezett ,alátokkal egybekötött tánczvigalom nevezett SáSapnaEddigelé 2048 ft 56 krt jövedel­mezvén, a kórház-bizottmány nevében köszöne­tet mondok e­l­egye mindazon nemes fiai és leányainak, a kik a sorsjegyek vásárlásában na­gyobb s kisebb mérvben részt venni kegyesked­tek. De kötelesnek érzem magam hálásan ki­emelni e nemesek között méltóságos gróf Zichy György urat, ki 100 ft, Lángi gróf Zichy Camil­­lo ki 50 ft, ifj gróf Zichy Jánost ki 40 ft, a Ungi gróf Zichy testvéreket, kik 25 ft gróf Zichy Jenőt, ki 40 ft, Szögyéni László főispán ur e­xellentiáját, ki 22 ft 50 kr gróf Zichy Domokost, ki 50 ft, Blum Bernát birtokos urat ki 50 ft, Bartal Pál urat ki 30­ ft, mélt. gróf Lamberg Rudolf urat ki 12 ft 50 kr ifjú gróf Batthyány László urat, ki 12 ft 50 kr, gróf Waldstein J.­­ exellentiáját, ki 7 ft 50 kr, Singer Ede birtokost, ki 12 ft 50 kr, Bölcskey Adolf urat, kik 15 ft, báró Miskó Imre urat, ki 3 ft 50 kr. főtiszt. Radnics kanonok urat, ki 2 ft, kik ré­szint ez alkalommal egyszerűen ajándékozni, ré­szint felülfizetni kegyeskedtek. Köszönetet mon­dok továbbá mindazon lelkeseknek, kik sorsje­gyeink elárusitása körül buzgólkodtak — ezek közt a legnagyobb eredménynyel fáradozott Hort­y Szabadhegyi Valburga urhölgy ő nagy­sága és ngos Venosz Imre kanonok s báró Splé­­ny Ödön szkb­ó uraknak. Bocsássanak meg a tisztelettel elősoroltak, ha — mire nem számítot­tak — nyilvános köszönetet mondok nekik, de e kötelességet, el nem engedhette magának. Székesfehérváron, május 21 én 1868. a megyei kórházi bizottmány elnöksége.“) A „P. Napló“ társürgönyei Bécs, máj. 25. A reichsrath mai ülé­sébe­n a hitbizományról, a marhadög ter­jedésének gátlásáról és az egyenes reichs­­rath választásokról szóló törvényjavasla­tok elfogadtattak. Az utóbbinál a lengye­lek és tiroliak kijelentették, hogy nem szavaznak. A belügyminiszter e javaslatot mint az államalaptörvényben rejlőit aján­lotta, mely által az egyes országok érde­kei nem sértetnek meg. Bécs, máj. 25. A hivatalos lap ma a császári szentesítést nyert házassági, is­kolai és hitfelekezetközi törvényeket közli. Kiel, máj. 25. A vámparlament tagjai tiszte­letére rendezett ünnepélyességek fé­nyesen mentek végbe. Tegnap délelőtt a hajók ágyú­dörej közt szemléltettek meg. A lakó­nánál számos toast mondatott. New­ York, máj. 14. (Hajótudósítás.) Hirlik, hogy Stanton beadja lemondását, ha Johnson felszabadíttatik. Hivatalosan meghazudtolják azon hírt, hogy Juarez Mexikóból menekült. A forradalom elnyo­matott, Martinez meghódolását ajánlotta fel. Queretaroban és Sinolában csend van. Közgazdaság. Az első magyar biztosító társulat köz­gyűlése. E közgyűlés e hó 23 án tartszott meg Lónyay Menyhért miniszter ur elnöklete alatt. Helyszűke miatt egész terjedelmében nem adhatván annak leírását, kivonatila,s adjuk az 1867. évi üzletről szóló jelentést. E szerint a lefolyt évben minden biztosítási ágban emelkedés mutatkozott, a biz­tosított összegek tetemesen emelkedtek, a vissza­­szetődő károk mennyisége sokkal csekélyebb volt mint előbbi években.­­ A biztosított összeg 1867 ben tett: 567 569 245 ftot. A prem­ium bevétel 4,276,364 ft 32 kr A káresetek száma felment 8213 ra. Az ezért fize­tett kártérítés összege: 2,541,212 ft 47 kr s a részvényesek számára fennmaradt nyeremény tartalék 765,252 ft 20 kr. * 7 A jelentés felolvasása után abban állapodott a részvény után adan­­dó 90 ft e hó 24-től kezdve minden levonás nél­kül fizettessék ki. Határozatba ment továbbá hogy ez évtől kezdve az elnök ép­úgy mint az igazgató a nyereményből IV. osztalékot kapjon. A sorsolás folytán kilépendő igazgató Fuchs Rudolf újra megválasztatott, úgyszintén választ­mányi tagokul: Somssich Pál, Ürményi József, Vecsey Sándor, Herrich Károly, Karlovszkyj Zsigmond, Deutsch József. Revisoroknak : Gi-Ma?­n ITS G°ldbe per Z°ig mond, Jelynek Nyilatkozat Stoll Károly „Bányaügy“ czimü czikké­­nek a kémlészetre vonatkozó pontjára. A »Pesti Napló“ folyó évi ápril hava 29-iki számában megjelent „Bányaügy“ czimü czikkbe iy. p.°,at van beékelve, mely a nagy-bányai kir. főkémlészeti hivatalt élesen rójja meg, s mintha tá­­ Bányán működő szepességi salaktarzó társulat részére hibás kísérleti kémléket adna ki, súlyos vád alá helyezi. Miután a műmenet rendjét, s a kémlék kiál­lja. utó eg­y h­agyoványai k. főkémlészeti hi­vatalnál köztudomás szerint nem az én el­veim állanak érvényben, meg vagyok győződve, így ezen megrovás nem engemet­ illet, mind­azonáltal, minthogy a kisérleti kémlék készí­tése az én műkörömbe esik, felhiva érzem ma­­gánakt,­­nyilatkoztatni, miszerint a Nagybányán a Gollnitzen kiállított kémlék közti állítólagos szembetűnő különbségnek az üres mende­mon­dán kívül semmi más alapja nem lehet. Mert ha i­gen kémlék itten csakugyan készültek volna valamikor, ugy azoknak itt is nyomuk volna! De a nagybányai kir. főkémlészeti hivatal kisér-A.haz'alapok ezen czikk f'elvévésére az ügy érde­kében kéretnek. **

Next