Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-26 / 5425. szám
Az építési szerződés az elsorolt módosítások szerint szövegezve, az I. szám alatti mellékletben terjesztetik elő. A szerződési tervezet megvitatása és megállapítása után a közp. bizottság másodsorban a Zákánytól Zágrábig, és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalakról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Ezen vonalak elsejét, vagyis a zákány-zágrábit illetőleg, a központi bizottmány kijelenti, miként nagyon megnyugtatónak találta volna, ha a több oldalról nyilvánított jogos óhajtások az által nyerhetőnek kielégíttetést, hogy a buda-fiumei vonalnak a déli vonalból kiágazó pontjául nem a jelentéktelen és fekvésére nézve sem kedvező Zákány helység, hanem e helyett úgy forgalmára, mint népességére és kereskedelmi fontosságára nézve sokkal tekintélyesebb, ezen kiágazási pontul kiválólag alkalmas Nagy-Kanizsa város választatott volna. Tekintettel azonban, a pénzügyminiszter és a közlekedésügyi államtitkár urak előterjesztéseire, s az ezekben felhozott fontos okok sorában azon körülményre, hogy a tervezett vonal a nagy-kanizsai kiágazással mintegy két mértfölddel meghosszabbodván, az építési költségek is nevezetesen emelkednének ; ezt pedig országos pénzügyeink jelen állapota, főleg ott, hol a közlekedés fenntartására már egy — államilag segélyezett, amazzal párhuzmos vaspálya használatban van — nem engedi meg, — a központi bizottság a javaslati zákányi kiágazást elfogadja; kellő figyelemmel azonban a jövőre, s különösen a buda-fiumei vonalnak minél hosszabb térre kiterjesztendő függetlenítésére, kéri a házat, határozná el: 1. Hogy mihelyt a buda-fiumei vonalnak forgalma annyira élénkül, hogy általa a kiágazási pontnak Zákányból Nagy-Kanizsára áttétele indokolva lesz, a kormány ezen áttételt, illetőleg a zákány-zágrábi vonalnak a surdi völgyön Nagy-Kanizsáig leendő kiépítését azonnal eszközölje. 2. Hogy a buda,-fiumei vonalba eső, a közforgalomnak már átadott, s a déli társaság tulajdonát képező zágráb károlyvárosi pályaszakasz, mielőbbi kisajátítása iránt a most nevezett társasággal folytatandó egyezkedések alapján, kisajátítási törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a II. sz. alatti melléklettel van előterjesztve. A törvényjavaslatnak második része, vagyis a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalnak tárgyalásába bocsátkozván, a közp. bizottság ezt, mint olyat, mely régi óhajtásnak és rég érzeti szükségnek ígérkezik megfelelni, általánosságban elfogadja. Tekintettel azonban a Gyöngyös és Eger városok által előterjesztett kívánalmakra, egyértelműleg a vasúti és pénzügyi bizottságokkal a ház által határozatilag kimondatni kéri, hogy: 1. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter meghatalmaztatik, hogy a hatvan-miskolczi vasútvonal végleges megállapításánál bírálat alá véve Gyöngyös városnak előterjesztett kérelmét, mely a most nevezett vonalat a városhoz közelebb vezettetni kívánja, s ha e kérelmet olyannak találná, mely a kormány által javaslatba hozott vonalnak sem hosszát, sem költségeit tetemesen nem növeli, s az országos forgalom érdeke*y „Agj'wowi'ikhM miuugmftzá’zigf'no.e17 . leg eszközöltesse. 2. Hogy ezen vonal építésénél Eger városa és vidéke érdekei szintén számításba jöjjemk, de egyszersmind az építés azon főszempontja se szenvedjen, hogy a fővonal Kápolna és Mezőkövesd közt a legegyenesebb irányban vezettessék : a közmunka- és közlekedésügyi miniszter meghatalmaztatik Eger városát a hatvan miskolczi vonallal, valamely legalkalmasabbnak mutatkozó ponton, szárnyvonal által hozni kapcsolatba oly módon, hogy ezen vonal a szükség és körülmények szerint idővel Egerből a gömöri vasipar telepek felé folytattathassék; ez okból az egri pályaudvar hova építése miniszteri elhatározásnak tartatik fenn. Ezen indítványok határozati javaslat alakjában a HL sz. alatti melléklettel vannak előterjesztve. A törvényjavaslat egyes szakaszaira nézve a közp.bizottság szintén módosításokat indítványoz. A törvényjavaslatnak ezen módosítások értelmében kijavított szervezete a IV. sz. alatti melléklettel van előterjesztve. A közp.bizottság harmadsorban tárgyalás alá vette a magyar észak-keleti vasútvonal engedélyezésére alapul szolgáló feltétel-pontozatokat, valamint az ezek tárgyalásáról vezetett bizottsági jegyzőkönyvekben fogllt megállapodásokat. Hogy azonban a nagyhorderejű kérdés kellő szabatossággal, s a czélzott eredmény biztos kilátásával oldathassék meg, s hogy a képviselőház tárgyalása alá oly munkájat terjesztethessék, melynek alapján a törvényhozás minden fennakadás, s az adatok helyességére vontkozó minden kétely nélkül, úgy a javaslatba hozott feltételek egész és tiszta átérzésével intézkedhessék: szükségesnek tarta a köz. bizottság ezen feltételi pontozatokat egybehasonlítva a rájuk vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodásokkal, egy alakszerű engedély-okmány-tervezetbe foglalni, s p. feltételeket szakaszokra osztva, az egész okmánynak a biztos megvitatásra, s majd beczikkelyezhetésre alkalmas szerkezetet adni. E nézetet a kormány jelen volt képviselője Hollán Ernő államtitkár úr is osztván, egész készséggel vállalkozott a rendelkezésére álló szak erőkkel a kívánt engedély-okmány tervezetnek a pontozatok és rá vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodások szerinti összeállítására s beczikkelyezhető okmány alakjábani szerkesztésére. E készséges és szakavatott segédkedés mellett elkészített, a magy. éjszak-keleti vasútvonal engedélyezésére vonatkozó engedély-okmánytervezetet a közp. bizottság elfogadván, azt az V-ik sz. alatti melléklettel a t. ház elé terjeszti. Végül felvévén a magyar éjszak-keleti vasút tárgyában előterjesztett törvényjavaslatot, ezt átalánosságban a közp. bizottság elfogadta, a hálózatnak zombormunkácsi szakaszára vonatkozólag azonban, melynek a határszélig leendő kiépítésénél a vállalkozó társaságnak — hasonlóan kedvező ajánlatok közt elsőbbségi jog fenntartása igértetett — a közp. bizottság, csatlakozva a vasúti és pénzügyi bizottságok nézetéhez, határozatilag kijelentendőnek kéri, hogy a munkácsi pályának a határszélig való folytatása a jövő teendője lévén, ennek akkori eldöntésénél az elhatározás szabadságát az ország magának fenntartja. Határozatilag kimondatni kéri még a bizottság : intézkedjék a kormány, hogy a csapsátoraljai vonal bodrogközi része úgy építtessék, hogy az időszakonként bekövetkezni szokott vízáradások a pályára rombolólag ne hathassanak, s az állam e tekintetben is megóvó legyen a károsodások ellen; valamint intézkedjék a kormány, hogy ezen pályaszakaszon a földterület kisajátítása egyelőre csak egy vágányú töltésre eszközöltessék. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a VI-ik sz. alatti melléklettel terjesztetik elő. A törvényjavaslat egyes szakaszaira a közp.bizottság módosításokat hoz javaslatba. A törvényjavaslatnak az előadott módosítások szerinti szövegezése a VII. melléklettel terjesztetik elő. A törvényjavaslatokhoz mellékelt, az átalányösszegekért kiadandó vonalak építését és felszerelését szabályzó „feltételek füzeté“re, mely czím szót a bizottság a magyarosabb „feltétel könyv“ elnevezéssel ajánl felcserélni, a központi bizottság megemlíti, hogy mivel a kormány képviselője által tett kijelentés szerint is a közlekedésügyi minisztériumnál egy átalános vasúti törvényjavaslat már nemcsak munkában van, de az rövid idő alatt az országgyűlés elé is fog terjesztetni, az itt előmutatott feltételkönyvnek országgyűlési tárgyalását nem javasolja, e helyett meghatalmazandónak véli a közmunka- és közlekedésügyi minisztert, hogy addig, míg a törvényhozás az átalános vasúti törvényt megalkotná, a bemutatott szabályokat, valamint az. évi ápril 20-kán kibocsátott, s a ház el is terjesztett rendeletet — kormányhatóságilag léptethesse életbe. Ezen indítvány határozati javaslat alakjában a VIII. sz. alatti melléklettel terjesztetik elő. Kelt Pesten, május 20-kán 1868. Királyi Pál, közp. bizottsági előadó. Hatósági élet — Tordamegye évnegyedes bizottmánya Szász Régenben máj. 11. és 12-én. Főispán ur ő méltósága megnyitó beszédét éljenzések között végezvén, ő Felsége a királyné szerencsés szülése alkalmából hálafelirat inditványoztatott, mely a bizottmány által, alkalma nyilván ezen örvendetes jelenség felett, Felséges királynénk iránti e megye összes lakóinak örömét és háláját tolmácsolni a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. B. főispán ur megnyitó beszédében híven előadta azon nevezetesebb eseményeket, melyek a múlt gyűlés óta megyénket illetőleg előfordultak, erre a napirendre jött tárgyak adattak elő a főjegyző által, melyek közül rövidség okáért a főbbeket kívánom csak elősorolni u. m.: 1-er. Örvendetest tudomásul vette a bizottmány, miszerint egy Tordán építendő megyeháza felépítése közel kilátásba van helyezve. 2 or. Hogy az adósságérti személyes fogság enyhittetett. 3- or. Hogy az annyira szükséges úrbéri tör-4- er. Hogy a kébli pénztár a maga idejében megvizsgáltatott és rendben találtatott. Ugyancsak ezen gyűlés folyama alatt végül olvastatott Gyéres városának önkormányzata visszaállítása végett az ország gyűlésétől a belügyminisztériumhoz áttett, s onnan némely pontok felvilágosítása tekintetéből a tisztséghez leküldött, s a tárgy fontossága miatt a megyei bizottmányhoz juttatott kérésére, egy — a múlt gyűlés bizottmánya által kiküldött fiók-bizottmánynak véleményes tudósítása, mely véleményes jelentést a megyei bizottmány helyeselvén, teljtartalmúlag elfogadta, s annak alapján a felelős magyar minisztériumhoz a helyzet állásáról felvilágosító felirat el is határoztatott, egyszersmind a bizottmány jegyzőkönyvileg rászólását fejezte ki az irt ügyben a gyéresiek által aláírt kérvényben a főispán és a megyei tisztség ellen, minden helyes ok nélkül használt gyanúsítás és sértő kifejezések miatt. A második napon az első ülésről készült jegyzőkönyv felolvastatván, hitelesíttetett, s némely kebli ügyek, indítványok stb. tárgyalása után a főispán azon nyilatkozat mellett rekesztette be a bizottmányi gyűlést, miszerint időnként a felső kerületben is fog bizottmányi gyűlést tartani. Fel kívánom említeni, mint fontos jelenséget, hogy az első gyűlés bezárása után országgyűlési képviselőnk, báró Huszár Károly úr —jelen volt választóinak, az országgyűlés folyamáról részletes és felvilágosító előterjesztést tett; kiemelte főleg azon sokoldalú nehézségeket, melylyel a böngyűlésnek és a kormánynak küzdenie kell, s azt, hogy mennyire veszélyes a mostani oppositió túlzása, s hogy választóinak tett ígéretét nemcsak hogy hiven megtartotta, de a fentebbiekből kifolyólag most még erősebben ragaszkodik zászlójához. Mely nyilatkozata átalános helyesléssel találkozott. tf Hivatalos. 20 szászári s Apostoli királyi Felsége f. hó - én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy pallini Inkey Nándor, cs. kir. kamarás a pápai Szent-Gergely-rend, s dr. Kovács József, pesti egyetemi magántanár a szász királyi Albrecht-rend lovag-keresztjét elfogadhassa és viselhesse. 20 császári és Apostoli kir. Felsége folyó hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán legkegyelmesebben megengedni méltóztatott,miszerint Rauscher Ferencz magy. k. pénzügyi főtanácsosnak, nyugdíjazása alkalmával, sok évi kitűnő szolgálatáért a legmagasb megelégedés tudtára adassék. — Folyó évi május hó 1-jén 6356. szám alatt kelt itteni intézmény kapcsában értesittetik a közönség, hogy a folyó évi május hó első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, a keleti marhavész sárosmegyei Hrabske községében megszűnt, ellenben Veszprém megye Lázi helységében kiütött. Ez időközben tehát Pest sz. kir. fővárosában, pestmegyei Rákos Keresztur és veszprém megyei Lázi községekben fordultak elő egyes vészbetegek, melyek azonban a gyanúsokkal együtt azonnal lebunkóztattak; a 3 község pedig az óvintézkedések folytonos szigorú fentartása mellett, a 21 napi figyelő idő leteltéig még zárlat alatt tartatik. Kelt Pesten, 1868. május hó 18-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. Miután a Magyar- és Erdélyországgal határos moldva oláhországi kerületekben a keleti marhavész megszűnt, a tömösi, törcsvári és hosszufalvi veszteglési intézeteknél a szarvasmarha behajtása húsz napi veszteglési idő megtartása mellett megengedtetett. Pest, 1868. máj. 19-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. Ü a lé ti f é l é k. Pest, május 25. Személyi hírek.Királyné ő Felsége jud. 9-dikig fog Budán időzni, mely napon viszszatér Bécsbe. — Károly Lajos és Lajos Victor főherczegek, e héten Királyné ő Felsége látogatására Budára fognak érkezni. — Wenckheim és Majláth tegnap Bécsbe utaztak ;Wenckheim ma reggel ismét viszszatért. — Ő Felsége Bülch Ágost fényképésznek, a koronázási album képeinek művészi kiviteléért „magy. kir. udv. fényképész“ czimet adott. — A belügyminisztériumtól névváltoztatásra engedélyt nyertek : Rauen Ferencz bányatanácsos „Rónaiéra; Mattersdorfer Sándor z.-egerszegi lakos „Mártonfalvi“-ra; Graffer Gyula pécsi lakos „Pécsi“-re, Gregonovits János aradi ügyvéd „Vári“-ra, Ribánszky Mátyás telekkönyvi tollnak „ Halászi“-ra és Vmlida Mór cs. kir. tartalék őrmester „Vértes“-re. — Borosjenői báró Atzél Antal udv. tanácsos, Csanádmegye volt főispánja máj. 13-án, élete 78-dik évében Bécsben meghalt. — Buzgó hirkovácsok, kik jólértesültséget szeretnek fitogtatni, tegnap azon hirt szórták a közönség közé, hogy a kereskedelmi miniszter, Gorove úr, tárczájáról lemondani szándékoznék. Biztos tudomás után állíthatjuk, miszerint e hir teljesen alaptalan. — A Deákpárt tegnap (május 26-dikén) 12 órakor tanácskozást tartott, melyben Gorove kereskedelmi miniszter jelentést tett a minisztérium azon intézkedéséről, hogy a Poroszországgal kötött kereskedelmi szerződés az országgyűlés kivonata szerint módosíttassék. A miniszter előadta, hogy ő felsége teljesen helyesli, miszerint Magyarország a szerződésben, mint szintén szerződő fél, világosan megneveztessék, hogy a porosz kormány erről már értesíttetett, s hogy a porosz kabinetnek helyeslő válasza várható. Deák kijelente , hogy általában véve meg van elégedve az imént hallottakkal, de meg kell gondolni, hogy a kérdéses szerződés egy példánya, t. i. az, amelyet az országgyűlés elé fognak terjeszteni elfogadás végett, ki fog ugyan javíttatni, de még nincs elhatározva, mi fog a szerződés azon példányával történni, melyet az osztrák országgyűlés elé terjesztenek. Nem elég, hogy a szerződésnek csak egyik példánya feleljen meg Magyarország közjóállásának, sőt inkább arra kell törekedni, hgy a szerződés abban az alakban tudattassék az európai hatalmakkal, amely alakban azt a magyar országgyűlés fogadandja el s kívánatos, hogy a kormány az erre szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye. A párt csatlakozott e vélemény-1 ^ ________14 ° A tárgy országgyűlési tárgyalását. Az alsóház osztályai már tegnap belekezdtek a szerződés érdemleges tárgyalásába, még pedig négy osztály 4, a többi 5 órakor tartott ülést. A vita élénk volt, de nem volt végleges eredmény, annálfogva folytatni fogják. (P. Corr.) — A „P. Lloydsnak írják Bécsből, miszerint a nevezett lapnak azon felfogása, hogy a magyar korona tartományai számára kinevezett consulok megerősítése a magyar kormány hatáskörébe tartozik, a hivatalos körökével teljesen egybehangzott, a mennyiben a Pesten felállítandó franczia consulátusnál tettleg a magyar kormány gyakorlá e jogot. Folyó évi ápril végén — igy írja le a levelező a követett eljárást, — Beust b. hivatalosan értesíté gr. Andrássyt, hogy a franczia kormány elhatárzó Pesten elsőrendű consulátust állítani fel. Beust úr kijelenti ez értesítésben, hogy szerinte a kívánat helyes, de a magyar miniszterelnök nézetét is kéri, mielőtt ő Felségének a legmagasabb megerősítés iránt előterjesztést tenne. Andrássy gróf erre azt felelte, hogy a dologban teljesen beleegyezik. — Erre májusban Beust báró megírta gr. Andrássynak, hogy őfelsége az exequaturt megadta, s felkéri őt, intézkednék a kinevezett consul elismertetése és bebocsáttatása iránt. Ebből világos, miszerint a felségi megerősítés gyakorlati megvalósítása tettleg és kizárólag a magyar kormány hatáskörébe tartozik, s hogy a consul valamint a magyar miniszterelnök beleegyezése nélkül az exequaturt meg nem kapta volna, úgy a magyar kormány engedélye és segélye nélkül hivatalos teendőinek végzése végett a magyar hatóságok elé nem is bocsáttatnék. — Nagy-Károlyról ezeket írják a Deák-pártiak sorakozásáról a „Nagyváradi Lapokénak: „Mi volt indító oka a Deák-párt megalakulásának ? Ugyanaz, mely valószínűleg önöket is e lépésre úgyszólván kényszerítette. Ha nem is számbeli, legalább erkölcsi ellensúlyt vetni azon veszélyes törekvéseknek, melyeket a szélső bal emberei az úgynevezett balközép köpenye alatt véghez vittek és visznek, mert tagadhatatlan tény az, hogy megyénkben a szélső bal túlszárnyalta a balközépet, s alapos okom van azon hitemet kinyilvánítani, miszerint ez Biharban is úgy van, mert másként mi rezzentette volna úgy fel pártjának Bihar megye feletti túlsúlyát biztosítva hitt Tisza Kálmán urat, hogy kénytelen volt ama nevezetes felhívásban pártja tagjait, mintegy azon felkiáltással sorakozásra felhívni, hogy „Róma veszélyben van ?! ” A „Századunk“ vasárnapi és az „Alföld“ szombati első czikke mulatságos szélmalom harczot vívnak. Lapunkat támadják meg, miért mondta szerencsétlennek a „Hazánk“ azon indokolását, hogy „ő Felsége czíme lévén ausztriai császár, magyar apostoli király, a követek is képviseljék az ausztriai császárt és magyar királyt. Mind a kettő egy kis ferdítéssel, melybe a kormányra intézett támadások alkalmával gyakorolta be magát oly kiválóan ellenzékünk, midőn egy kis ferdítésre csakugyan szükség volt, hogy indokoltnak látszassák azon jajveszéklés, melyet emelni szokott, — egy kis ferdítéssel tehát azt imputálják nekünk, mintha magát az indítványt, nem pedig az indokolást támadtuk volna meg. Csodálatos logikával teszik ezt, melyben az értelem hiánya sem palástolhatja a részakaratot. Kimondtuk, hogy pártunk javaslatot még nem formulá^oU^vdá^, hogy pártunknak nem praeocup olvassák résben az illetők maguk magural hogy lapunkban csak az indoka , námadva és mégis azt látják mint e o » 8?^ lünk „a birodalmi eszme győzött, ^ás a szerencsétlen logicusok igy a „ e® , . j világosnak látják, hogy az indítványt lehetne indokolni az ellenzéktől perhor escált -diki törvények követke/.etessegeire, hogy a „Hazánk“ indítványozója furcsa köveltetésekre jutna indoklásából, ha következésekre képes volna.“ Világos, hogy nem lehet másnak, mint szerencsétlennek nevezni azon indoklást, melyből folyólag követeink a „Jeruzsálem királyt és a lymburgi herczegizett grófot“ is képviselnék. Ezen az indoklás sérti leginkább azon befolyást és önálló positiót melyet nekünk a 67 diki törvények biztosítottak De érthető a siralmas helyzet, melybe ama lapok jutottak. Nem akarják az egyetlen valódi indokkal indokolni indítványukat: a 67 diki vényekkel, mivel ezeket mumus gyanánt parádéztatták mindenha, mely államiságunkat tönkre tette. Igaz, hogy az „Alföld“ legalább - sz°enbaton józan napja lévén — más nézeteket kezd acceptálni : „A dualismus szerint a monarchiában két állam van, mely az államiság attributumával bír. S ez Ausztria és Magyarország,“ mondja ugyanazon czikkében, melyben lapunkat megtámadja. No lám, az az „Alföld“ nem is volna olyan mint a minő újság, ha igaz meggyőződését úgy , mint itten, mindig nyíltan kimondaná, vagy ha igaz meggyőzéssel bírna s nem volna hétfőn szélsőbal, kedden derékba!, szerdán középbal — szombaton pedig Deák-párti. — A „Néptanítók Lapja“ 14,989 példányban küldetik szét, éspedig 8400 példány magyar, 2162 példány német, 2337 példány román, 1208 példány szláv, 476 példány ruthén, 328 példány szerb, 88 példány horvát nyelven. — A „Magyar Újság“ félhivatalosan jelenti, hogy Pesten porosz consulatus van tervben. — Vasárnapi számunk főrendi ügénének leírásában hibából Andrássy Gyula gr. van szedve Andrássy Manó gr. helyett. — Jótékonyság. J. F. a hármas szülötteknek küldött 1 szo. A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött, s ő Felsége által 1868. jan. 19 re Bécsbe összehívott bizottság (delegatió) naplója, jegyzőkönyve és irományai három külön füzetben a bécsi államnyomdában hiteles kiadásban megjelentek, s a könyvkereskedésekben, nevezetesen Ráth Mórnál is megszerezhetők. — Zalamegyében olasz kereskedők nagy mennyiségben vásárolják a lovakat, mint ott hirlik, a franczia kormány számára. — Herczeg Batthyány Fülöp a nagykanizsai nagygymnasium megalapításához 4000 fttal járult. — Az „Ung. Monatschrift“ szerkesztője s „Magyar Ujság“-ban egy proclamatiót tesz közzé melyben többek közt e szeretetre méltó passusokat találjuk : „Magyar európai külpolitika nem létezik, valamint nem létezik spanyol vagy olasz európai külpolitika. Európai szempontból csak latin, germán és szláv külpolitika van, és ha a magyar nemzet fenn akar maradni, kénytelen lesz valamelyik nagy európai népinterveken képviselni az európai státusok sorában. Nem szükséges magyaráznunk, hogy a magyar nemzet külpolitikája csak a germán faj külhatalmi viszonyaival egyeztethető meg, miután európai szempontból a Duna még hosszas ideig német folyó keilend, hogy maradjon, amit azonban a német faj csak úgy érhet el, ha mindenek előtt a Dunamentén egy magyar-román confoederatiót teremt. A magyar nemzet tehát európai létezésének alapindokát a germán faj külhatalmi állásából kell, hogy mentse.“ Köszönjük az olyan törekvést, mely a souverain államok sorából örökre ki akar bennünket törölni, megtagadva tőlünk örökre az önálló külpolitikát, mely kényteleníteni akar bennünket, hogy ne a magunk, hanem valamelyik nagy európai népfaj érdekeit képviselük ; mely külpolitikánkat nevezetesen a germán faj külhatalmi viszonyai alá rendeli, mely a Dunát még hosszas időre német folyónak óhajtja ; az egész nyakatokért okoskodás pedig oda irányul, hogy Németország legyen megint a mi régenten, a római-német szent birodalom volt Magyarország pedig legyen satellese. Úgy látszik, Bismark roszul választotta a „Monatschrif“ szerkesztőségét. Dobba nem lehet vérebet fogni. — A bajai casino és kereskedelmi csarnok Deák Ferencre Türr István altábornagyot és Kapka György tábornokot dísztagjává választá. Ebbéli okmányokat az ezzel megbízott egyleti tagok Latinovics Gábor prépost és Nyers Lajos bácsmegyei tb. főügyész ma voltak szerencsések az illetőknek átnyújtani. „67 Egyletek és intézetek. Meghívás. A budapesti ügyvédi egylet magánjogi szakosztálya f. é. május 30-kán d. u. 6 órakor a kegyesrendüek épületében levő tárgyalási teremben ülést tartván, a tisztelt tagok ezennel szívesen meghivatnak. — Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület igazgató válaszmányi rendes havi ülését f. é. jan. hó 4-én délutáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. — A nemzeti zenede részéről szombaton f. 1868. évi május 30-án délutáni 5 órakor a zenene teremében kecskeméti utcza 2-ik szám a.t..tk emeletben) a múlt évi számadások és működési jelentés előterjesztése, valamint a tisztviselők 3 évre, és az ig. választmány tagjainak egy évre, megválasztása végett, közgyűlésszes tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak A gyűlésnek főtárgyai: az egyleti alapszabály0* végleges megállapítása, az egylet organisa,z'!;!,^ gazdasági kiállítás rendezése. Egyúttal felkéretnek az egyletnek tisztelt részvényes agjai? Hogy tagsági illetékeiket a torontálmegyei takarékpénztárhoz, a levél borítékján azon megjött"gazdasági egyesületi tagdíj“ minél előbb beküldendőm szíveskedjenek. T. Becsén, 1868. május 17-én. ---------------------- — elnök.. . i ván és köszönet A fehérmegyei kórház javára i. é. május 4-én rendezett ,alátokkal egybekötött tánczvigalom nevezett SáSapnaEddigelé 2048 ft 56 krt jövedelmezvén, a kórház-bizottmány nevében köszönetet mondok elegye mindazon nemes fiai és leányainak, a kik a sorsjegyek vásárlásában nagyobb s kisebb mérvben részt venni kegyeskedtek. De kötelesnek érzem magam hálásan kiemelni e nemesek között méltóságos gróf Zichy György urat, ki 100 ft, Lángi gróf Zichy Camillo ki 50 ft, ifj gróf Zichy Jánost ki 40 ft, a Ungi gróf Zichy testvéreket, kik 25 ft gróf Zichy Jenőt, ki 40 ft, Szögyéni László főispán ur exellentiáját, ki 22 ft 50 kr gróf Zichy Domokost, ki 50 ft, Blum Bernát birtokos urat ki 50 ft, Bartal Pál urat ki 30 ft, mélt. gróf Lamberg Rudolf urat ki 12 ft 50 kr ifjú gróf Batthyány László urat, ki 12 ft 50 kr, gróf Waldstein J. exellentiáját, ki 7 ft 50 kr, Singer Ede birtokost, ki 12 ft 50 kr, Bölcskey Adolf urat, kik 15 ft, báró Miskó Imre urat, ki 3 ft 50 kr. főtiszt. Radnics kanonok urat, ki 2 ft, kik részint ez alkalommal egyszerűen ajándékozni, részint felülfizetni kegyeskedtek. Köszönetet mondok továbbá mindazon lelkeseknek, kik sorsjegyeink elárusitása körül buzgólkodtak — ezek közt a legnagyobb eredménynyel fáradozott Horty Szabadhegyi Valburga urhölgy ő nagysága és ngos Venosz Imre kanonok s báró Splény Ödön szkbó uraknak. Bocsássanak meg a tisztelettel elősoroltak, ha — mire nem számítottak — nyilvános köszönetet mondok nekik, de e kötelességet, el nem engedhette magának. Székesfehérváron, május 21 én 1868. a megyei kórházi bizottmány elnöksége.“) A „P. Napló“ társürgönyei Bécs, máj. 25. A reichsrath mai ülésében a hitbizományról, a marhadög terjedésének gátlásáról és az egyenes reichsrath választásokról szóló törvényjavaslatok elfogadtattak. Az utóbbinál a lengyelek és tiroliak kijelentették, hogy nem szavaznak. A belügyminiszter e javaslatot mint az államalaptörvényben rejlőit ajánlotta, mely által az egyes országok érdekei nem sértetnek meg. Bécs, máj. 25. A hivatalos lap ma a császári szentesítést nyert házassági, iskolai és hitfelekezetközi törvényeket közli. Kiel, máj. 25. A vámparlament tagjai tiszteletére rendezett ünnepélyességek fényesen mentek végbe. Tegnap délelőtt a hajók ágyúdörej közt szemléltettek meg. A lakónánál számos toast mondatott. New York, máj. 14. (Hajótudósítás.) Hirlik, hogy Stanton beadja lemondását, ha Johnson felszabadíttatik. Hivatalosan meghazudtolják azon hírt, hogy Juarez Mexikóból menekült. A forradalom elnyomatott, Martinez meghódolását ajánlotta fel. Queretaroban és Sinolában csend van. Közgazdaság. Az első magyar biztosító társulat közgyűlése. E közgyűlés e hó 23 án tartszott meg Lónyay Menyhért miniszter ur elnöklete alatt. Helyszűke miatt egész terjedelmében nem adhatván annak leírását, kivonatila,s adjuk az 1867. évi üzletről szóló jelentést. E szerint a lefolyt évben minden biztosítási ágban emelkedés mutatkozott, a biztosított összegek tetemesen emelkedtek, a visszaszetődő károk mennyisége sokkal csekélyebb volt mint előbbi években. A biztosított összeg 1867 ben tett: 567 569 245 ftot. A premium bevétel 4,276,364 ft 32 kr A káresetek száma felment 8213 ra. Az ezért fizetett kártérítés összege: 2,541,212 ft 47 kr s a részvényesek számára fennmaradt nyeremény tartalék 765,252 ft 20 kr. * 7 A jelentés felolvasása után abban állapodott a részvény után adandó 90 ft e hó 24-től kezdve minden levonás nélkül fizettessék ki. Határozatba ment továbbá hogy ez évtől kezdve az elnök épúgy mint az igazgató a nyereményből IV. osztalékot kapjon. A sorsolás folytán kilépendő igazgató Fuchs Rudolf újra megválasztatott, úgyszintén választmányi tagokul: Somssich Pál, Ürményi József, Vecsey Sándor, Herrich Károly, Karlovszkyj Zsigmond, Deutsch József. Revisoroknak : Gi-Ma?n ITS G°ldbe per Z°ig mond, Jelynek Nyilatkozat Stoll Károly „Bányaügy“ czimü czikkének a kémlészetre vonatkozó pontjára. A »Pesti Napló“ folyó évi ápril hava 29-iki számában megjelent „Bányaügy“ czimü czikkbe iy. p.°,at van beékelve, mely a nagy-bányai kir. főkémlészeti hivatalt élesen rójja meg, s mintha tá Bányán működő szepességi salaktarzó társulat részére hibás kísérleti kémléket adna ki, súlyos vád alá helyezi. Miután a műmenet rendjét, s a kémlék kiállja. utó egy hagyoványai k. főkémlészeti hivatalnál köztudomás szerint nem az én elveim állanak érvényben, meg vagyok győződve, így ezen megrovás nem engemet illet, mindazonáltal, minthogy a kisérleti kémlék készítése az én műkörömbe esik, felhiva érzem magánakt,nyilatkoztatni, miszerint a Nagybányán a Gollnitzen kiállított kémlék közti állítólagos szembetűnő különbségnek az üres mendemondán kívül semmi más alapja nem lehet. Mert ha igen kémlék itten csakugyan készültek volna valamikor, ugy azoknak itt is nyomuk volna! De a nagybányai kir. főkémlészeti hivatal kisér-A.haz'alapok ezen czikk f'elvévésére az ügy érdekében kéretnek. **