Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)

1868-05-17 / 5419. szám

Melléklet a „Pesti Napló“ 115 —5419. számához. ző delegatio eszméjét hazánkra károsnak állít­ják. Állítják azt is, hogy a delegatio által hazánk függetlensége részben feladva, eljátszódva van, s ez intézmény életrevalóságát is tagadják. De mi ezen aggodalmakat nem osztjuk, sőt épen ellenkezőleg, azt hiszszük és valljuk, hogy a delegatio hasznos és czélszerű, mert teljesen megfelel annak, a­miért felállíttatott, s általa semmi jog se áldoztatott fel, de a­mi magában is nagy nyeremény, a homályosak tisztába hozat­tak, szélesbittettek, sőt a 48 előtti kört tekintve, újak is léptettek életbe, melyek mind az alkot­mányosságnak, mind a függetlenségnek újabb és biztosabb garantiát nyújtanak.­­ A­mint eze­ket a delegatio feletti tanácskozás alkalmával több jeles hazánkfia, s különösen Deák Fe­­rencz a meggyőzésig kimutatta, és bebizonyította azt is, hogy a mohácsi szerencsétlenség után ha. ..uk, a mostanihoz hasonló önállást, függet­lenséget nem élvezte. A közelebb Bécsben lefolyt közösügyi tárgya­lások a delegativ intézményének életrevalóságát fényesen igazolták, valamint azt is, hogy ez in­tézmény a jövőnek útjába nem áll, s továbbfej­lődését nem gátolja. A Deák Ferencz és ötét pártoló jobboldal il­domos politikája állította helyre a trón és nem­zet közti fájdalom, mindkét fél kárára sokáig nélkülözött bizodalmát, melynek kifolyása lett 48-diki alkotmányunk helyreállítás, s a politikai foglyoknak megszabadulása, száműzött hazafi­társainknak hazajöhetése, s mindenekfelett a le­gitimitás diadala az önkény és erőszak felett. A birodalom sugárai áthatottak a monarchia másik felébe is, melynek természetes következ­ménye lesz a kölcsönös érdekek méltányos ki­egyenlítése a paritás alapján, s a két fél, mely eddig képzelt vagy való okokból egymással mint ellenség állott szemben, ma, mint barát és szövetséges, kezet fogva halad azon után, melyen a birodalom jóléte és hatalma elérhető. E tény, mely a szabadságnak és mérsékelt­­ségnek bélyegét hordja magán, az európai nem­zetek simpathiáját nyerte meg részünkre, mert hazánk ezáltal csalhatatlan bizonyítványt és ke­zességet nyújtott arról, hogy a magyar mint a harczban erős, úgy a béke és polgárisodás mű­vében is az európai műveltség színvonalára emel­kedni képes, mit a nemzet a legnagyobb erőfe­szítéssel és hősies áldozatok árán fegyverrel ki­vívni nem birt, azt 1867-ben erkölcsi erővel és eszélylyel visszaszerezte. Minekutánaa nemzetünk, Isten kegyelmével, Európa jelen helyzete, hazánk fekvése, külső és belső viszonyai tekintetében a lehető legjobbat elérte, mert ön sorsának ura lett, teljes remény­nyel és bizalommal vagyunk, hogy a többi, nem­zetünk életébe vágó fontos kérdések is, a jelen és jövő szükségeinek megfelelő és kielégítő mó­don fognak megoldatni. Ezek, s több felhozható okok bírtak arra, hogy a Deák Ferencz bölcs vezérsége alatti or­szággyűlés többségének elvét és politikáját, meggyőződésünk szerint, helyzetünkben egyedül helyest és czélra vezetőt magunkénak is vall­juk, s míg az eddig követett úton halad, tehet­ségünk szerint támogassuk a hatalmunkban álló minden törvényes eszközökkel. S midőn pártunk zászlójára e nagy nevet felírtuk, erkölcsileg kötelezetteknek érezzük ma­gunkat arra is, hogy mint az elvekben, úgy­­azoknak alkalmazásában és minden eljárásunk­ban a nagy hazafit és országgyűlési jobboldalt kövessük. 1868. május 4 én a párt által helybenhagyat­­ván, megerősittetik S.-Szent-Györgyön. P­ü­n­k­ö­s­s­i József, J­o­s­h Mihály, korelnök, jegyző. Ki meghatározására, javaslat készítésre egy bi­zottmány küldessék ki, mind a tanárok, mind a tudor tagok részéről egyenlő számmal, s megha­gyatott, hogy ezen bizottmány munkálatát mi­nél előbb adja be. Elnök Tanárky Gedeon, ál­lamtitkár volt, ki a tárgyalást mély belátással s a mi — hol pártok vannak — a fő dolog, rész­­rehajlatlanul vezette. A tárgyhoz bővebben szó­lottak a tanárok részéről: Balogh, Jendrassik, Rupp, Wagner; a tudor tagok részéről: Flór, Havas, Halász, Kováts Seb. Endre. — Balassa János egyetemi tanárságának 25-ik évfordulója alkalmával az egyetemi or­vostanhallgatók a polgári lövöldében f. hó 20-án zártkörű díszestélyt rendeznek. A negyedszáza­dos forduló egyéb ünnepélyességekkel is egybe lesz kötve. Többek közt az ünnepeknek élet­­nagyságú, ez alkalomra Barabás Miklós által festett arczképét ugyanaznap d. e. 10 órakor fogják leleplezni. Igen szép jele ez azon ragasz­kodásnak és tiszteletnek, melylyel az érdemdús tanáron növendékei csüggnek. — Ismét van alkalmunk azon örvendetes tényt constatálni, miszerint honi termelésünk több ágában már nincs okunk a külföldi ver­senytől tartani vagy épen a külföldre támasz­kodni. Azon 30 darab kos ugyanis, melyet Czilchert Róbert ura lóverseny ideje alatt Pesten a köztelken a szintén ott megjelent külföldiek mellé eladásra felállított, mint hall­juk, 2 nap alatt el volt kapva, s nevezett hazánk­fiának közel 10,000 frtnyi bevételt eredménye­zett. — Ma este megérkezett a Bécsből jövő vontató gőzössel állatkertünk egy új, még pedig igen előkelő lakosa — a giraffe. — A budai ének akadémia második hangversenyét hétfőn, 1868-ki május 18 án, esteli 8 órakor, a budai reáliskola nagytermében fogja rendezni, következő műsorozattal: 1. „Bucsuzás az erdőtől,“ vegyes kar Mendelssohn B. 2. „Min­den mély csöndbe boruló,“ vegyes kar zongora kí­sérettel Volkmann R. 3. „ Változatok“ zongora kí­sérettel, előadva Humann Olga kisasszony által. Rode C. 4. „Panasz,“ vegyes kar Brahms J. 5. Nagy ábránd Erkel F. „Bánk bán“ czimű­ dalművé­ből, zongorára írta Székely J., előadja temesi Reitter Mari kisassz. egyleti tag. 6. „Ima,“ vegyes kar négy magán hangra zongora-kísérettel; a négy magán hangot következő egyleti tagok ének­lik: Knahl Adél asszonyság; Schreiber Emma kisasszony; Szobovics Lajos és Schmidt F. Schu­ber F. 7. „Kettős: „Ördög Robert“ dalműből Meyerbeer V. előadják Kneifel Antal és Michelis Gyula. 8. „Esti dal az Istenhez“ vegyes kar zon­gora kísérettel Haydn J. Számozottszék 1 ft. be­menet 60 kr. Jegyek kaphatók Pesten, Rózsa­völgyi és társai és Treichlinger mükereskedésé­­ben.— Budán : A lánczhid-kávéházban és az egyl. pénztárnok Stauffer A. urnái, vár, Fortuna­ utcza 134. sz. — Az Ó-Budára vezető lóvonatu vaspá­lyán tegnapelőtt történt meg a budai főkapitány­ság jelenlétében az első p­róbamenet. Végre le van tehát győzve minden akadály, s a menet ide­­oda 38 percz alatt minden fennakadás vagy sze­rencsétlenség nélkül megtörtént. — A budapesti munkás egylet va­sárnap, f.hó 17-én, a budai hegyekben a Fáczán közelébe eső Csillag völgyben majálist rendez. E kiránduláson, mely bizonyára egy vig és ke­délyes népünnepéllyé fog válni, nemcsak egy­leti tagok, hanem idegenek is részt veh­etnek, kik a Beleznay kertben levő egyleti helyiség­ben 40 krás jegyet váltanak. A résztvevők 5 órakor reggel a Beleznay kertben fognak össze­gyűlni, honnan aztán egy zenekar s az egyleti lobogó élén a menet megindul, s az egylet bu­dai tagjai által a hídfőnél fogadva lesz, a hely­színen torna mutatványok, az egyleti dalárda előadásai, társasjátékok stb. fogják a napot tölteni, estére pedig tűzijáték van tervezve. Vég­re nem szenved kétséget, hogy befejezésül a csár­dások felvillanyozó dallamai a kedélyeket és lá­bakat is mozgásba fogják hozni. Étel, ital, vala­mint kocsikról a visszaindulásra, a bizottmány bőven gondoskodott. A fesztelen és jókedvű mu­latságnak barátait csak felhívhatjuk ezen egy­leti ünnepélyen minél nagyobb számban részt­­venni. —Több zágrábi távirász hazafias soro­kat intézett hozzánk, komolyan visszautasítván azokban a bécsi „N. Fr. Presse“ egyik czikkét, mely a felett jajgat, hogy a magyar miniszté­rium, érintkezésben a zágrábi távirdai hivatalok­kal, a magyar nyelvet használja. Meg nemsértés­től és félreértésektől a„Presse­“ nos, a derék zá­grábi távirászok biztosítanak bennünket, hogy van köztük elég, a ki bírja nyelvünket, s hogy valamennyien törekednek helyre ütni azt, a miben még netalán hiány volna. Különfélék. Pest, május 16. — Ő Felsége folyó évi május 6-án az abauj­­megyei ongai helv. hitv. ev. egyházközségnek, temploma újbóli felépítéséhez, a mindkét hitfe­­lekezetü evangélikusok egyházi és iskolai czél­jainak előmozdítására rendelt évi átalányból négyszáz o. é. frtnyi segélyt engedélyezni mél­­tóztatott. A Sárosmegyebeli Berthót községnek imaháza belső felszerelésére pedig ő Felsége 200 forintot adományozott.­­ A királyi palotának a fegyvertárral való összeépítése azonnal a királyi udvar eltávozása után foganatba fog vétetni, hogy a munka őszig elkészülhessen. Az előleges költségvetés e czél­ra mintegy 80.000 forintra megy. Ez átalakítás folytán a királyi palota csak lakosztályokat fog képezni. — Emlékezni fognak olvasóink, hogy B­al­­­o­g­h János egri polgár, midőn az egri küldött­ség ő Felségét Mária főhgnő születése al­kalmából üdvözlé, szerencsekivonatának még külön népszokás módjára kifejezést adott. Most ő Felségének cabineti titkárja, a Felség nevében köszönő levelet intézett hozzá. —A hivatalos lap ismét 193 fegyencz név­sorát hozza, kiknek ő Felsége május 7-ki elha­tározásával büntetését egészen vagy részben el­­engedte. — A minisztérium kérdésére, miféle nyelveken óhajtja Pest városa megküldetni az új törvényeket, a városi tanács a magyar, né­met, tót, szerb, görög és oláh nyelveket je­lölte meg.­­ Mint tudjuk, a Deák-körben elfogad­­hatlannak jelentették ki a Poroszországgal kö­tött kereskedelmi szerződést, minek folytán Go­­rove keresk. miniszter a kellő lépéseket már meg is tette. Egy berlini tárlat arról értesit, hogy Bismarck gróf késznek nyilatkozott a szer­ződés ratificatiója alkalmával megtenni a szük­séges változtatásokat, hogy Magyarország álla­,­misága kifejezve legyen. — Az egyetemi orvoskar gyűlése 1848/9 óta i. é. május 14 én tartott az egyetemi összes orvoskar először rendes ülést; mind a tanárok, mind a tagok közül számosan jelentek meg. Aránylag a tanárok sokkal nagyobb szám­mal vannak. A tanári testület ugyanis mindig kiegészítette magát; ellenben kültagok már 20 év óta nem választhattak új tagokat, azt az ab­solut kormány meg nem engedvén. Az absolut kormány függesztette fel ezen testület rendes működését, melynek újbóli megindítását czéloz­­za a miniszteri rendelet.­­ Azon kérdés, hogy ez miként történhessék, képezte a hosszú érte­kezlet tárgyát; végre Pólya József indítványára abban jön a megállapodás, hogy ennek közeleb­­ b „P. Napló“ távsürgönyei. B­é­c­s, május 16. Az urakháza az osz­trák éjszak-nyugati vasútról szóló tör­vényjavaslatot a bizottság többsége véle­ményezése szerint 43 szavazattal 28 elle­nében az alsóház szerkezetében elfogadta. Prága, május 16. Az új cseh nem­zeti színház alapkő letétele nagy nemzeti ünnepélyességgel ment végbe, melyre a közönség nagy számmal jelent meg, Stad­­kovsky tarta az ünnepélyes beszédet. Az ünnepély minden zavargás nélkül ment végbe. Berlin, május 16. Az angol és né­met lapok közleménye, hogy legközelebb Mainz közelében csapatok vonatnak ösz­­sze, oda igazítandó ki, hogy mint rende­sen, osztálygyakorlatok fognak tartatni. P­á­r­i­s, május 15. Peyer Guertier a törvényhozó testületben a kereskedelmi szabadság ellen beszélt, az ő beszéde be­töltötte az egész ülést. Spanyolországból nem érkeztek sürgönyök, melyek az ot­tani izgalmat megerősítenék. New-York, május 6. (A „Java“ gő­zösön.) Bingham ügyész beszédében ki­mutató, hogy az elnök ellen emelt vádak tökéletesen bebizonyíttattak, és hogy anarchia keletkeznék abból, ha a senatus megengedné az elnöknek, hogy a törvé­nyeket értelmezze, vagy hogy azok érvé­nyességét vittassa. A Jefferson Davis el­leni per jun. 3-káig halasztatott el. KÜLFÖLD. Henry Brougham. (Szül. 1778. sept. 30., meghalt 1868. május 7.) Angolország egyik kiváló tudósa és államférfia szállott a napokban sírba. Hosszú életén keresz­tül — 90 éves korában zárta be földi pályáját — buzgón részt vett hazája közügyeiben, önálló személyisége tetteiben és elméleti munkáiban egyaránt nagynak nyilatkozik. Mert az angol ál­lamférfiak kitűnő sajátsága épen az, hogy nem­csak a gyakorlat terén bizonyulnak az élet felté­teleit helyesen bíráló és megértő erőteljes küz­dőknek, hanem hogy az elméleti kérdésekbe is szerény munkássággal, lelkiismeretes odaadással el tudnak merülni. A gyakorlatot az elmélet eszméi által emelik, az elméletet az élet való kér­déseivel teszik termékenynyé. Az ifjú Brougham természettudományokkal foglalkozott, s 17 éves korában oly jelesen érte­kezett a világsugarak visszaverődéséről és meg­töréséről, hogy értekezése a tudományok kir. társulatának füzeteiben kiadatott. A természet­­tudományi tanulmányokkal a jogtudomány ta­nulmányozását kapcsolta egybe, s e mellett Demosthenes és Cicero műveinek tanulmányo­zása által szónokká képezte ki magát. Egyetemi tanulmányai befejezése után beutazta Hollandiát és Németországot, majd mint ügyvéd,Edinburgh­ban telepedett meg. Itt alapította 1802-ben Jeffrey és Sydney Smithtel az „Edinburgh Re­­view“-t. Az új lap, „index damnatur cum nocens absolvitur“ mottójának megfelelve, csakhamar hatalommá növekedett, melytől rettegtek mind­azok, kik a visszaélésekből és jogtalanságból élősködtek. A lap jelentőségének helyes felfogá­sára tudnunk kell, hogy a napi sajtó akkor még pályájában volt, s hogy a franczia forradalom okot szolgáltatott a szabad sajtó mindennemű megszorítására. Anglia haladásáról, de az alapí­tók államférfiai felfogásáról is fényes bizonysá­got tesz azon körülmény, hogy az ostromlott visszaélések megszűntek, a sürgetett reformok teljesültek. Edinburghból Londonba költözvén,Darlington gróf Canelföld képviselőjévé választatta. Parlia­­menti tevékenysége oly fényesen kezdődött, hogy el lehet róla mondani, hogy sohasem volt újoncz az alsóházban. Első beszédét a rabszolga­kereskedés szigorúbb megszüntetése mellett tar­totta, s e beszéde már mint teljesen kifejlett po­litikust és szónokot mutatja be. Ezentúl B. min­den nevezetesebb vitában felszólalt, s a szabad­elvű párt régibb vezérei mellett ismeretei és buz­galma által egyenrangú helyet vivott ki magá­nak. 1816-ban ő szólalt fel legerélyesebben a szent szövetség politikája ellen, és ugyancsak hazája reactióját is keményen ostromolta. Hazája örök háláját vivta ki magának­­. a „Commitee on Education“ alapításával 1816-ban, mely a tanügyi visszaélések iszonyú sorát bátran felfe­dezte, s az iskolai pénzalapokat parliamenti el­lenőrzés alá helyezvén, igen jótékonyan hatott a tanügy további reformjaira. 1820-ban B. oly tevénységet fejtett ki Ka­rolina királynő védelmében, hogy ha egyéb ér­demei nem is volnának, a világ első szónokai és jogászai közé kellene őt sorolni. B. és barátja Deuman tiszteltettek meg azzal, hogy a királynő védelmével bízattak meg. Julius 5-­ kén olvas­tatott a felsőházban először a királynő degrada­­tiójára és az elválásra vonatkozó inditvány. — Aug. 17 től september 8-ig tartott a tanuk ki­hallgatása; a mily utálatos ezen vallomások szeny­­nyes során keresztül hatolni, oly vonzó azon mo­dor, melylyel B. a terhelő tanukat faggatta ke­resztkérdései által. October 3-án tartotta B. véd­­beszédét és csak másnap fejezhette be egészen. Olvasni kell e beszédet, hogy felfoghassuk mély hatását a jelenlévőkre. Az emberi kedély min­den érzelmét felkeltette szónoki ereje, s midőn beszében e szavakhoz ért: „Ez, műlordok, a vád, mely előttünk áll, ezek a bizonyságok, melyek mellette felhozatnak; bizonyságok, melyek nem elegendők, hogy egy egyszerű adóssági kötele­zettséget támogassanak, alkalmatlanok arra, hogy magánjogi ítéletet lehessen azok alapján hozni, nevetségesek, ha rendőri kihágás bizonyí­tására akarnak használni, botrányosak, ha sú­lyos bűntettről van szó, szörnyűek, ha Anglia királynőjét akarjuk megfosztani becsületétől és jó hírnevétől.“ Amidőn e szavakat mondá, bizo­nyos volt, hogy azon eljárás, mely által egy pa­rázna, hitszegő király nejét becstelenné akarta nyilváníttatni, a­ki, ha vétkes volt, csak férje magaviselete által taszíttatott a vétek örvényébe, soha sem nyerheti meg Angolország parliament­jének helybenhagyását. A vád­bili nemsokára ezután visszavonatott, a királynő felmentetett a vád alól. London lakossága, mely a királynőt már csak azért is szerette, mert a királyt gyű­lölte, amint a haza megmentőjét ünnepelte. Időközben a katholikusok emancipatiója, a gyarmati rabszolgák állapotának javítása és a jogi reform mellett buzgólkodott. Alapítója volt a „mechanics institutions“ nevű ipariskolai tár­sulatoknak ; ezen időben a londoni egyetem alapítása érdekében is igen sokat tett. Midőn IV. György meghalt, s IV. Vilmos vette át az uralkodást, a Wellington-miniszte­­rium sem tarthatta magát sokáig. B. 1830. nov. 2-kán tette meg indítványát az alsóházban a parliamenti reform érdekében, két héttel később bejelentette Wellington a minisztérium vissza­lépését, s újabb héttel később Henry Brougham Anglia lord-kanc­ellárja, s báró Brougham és Vaux volt. A Grey minisztérium megalakult a whig-párt, mely 25 év óta nem volt kormányon, kezébe vette ismét Anglia közügyeinek vezeté­sét, s B., mint a felsőház elnöke, a híres gyapjú­­zsákon jelentékeny szolgálatokat tett pártjának és hazájának. A reform­bili létesülésének érdeme nagy rész­ben B-t illeti. A felsőháznak gyakran kellett kemény szavakat hallania elnöke ajkairól, midőn makacsnak mutatta magát az alsóház javaslatai ellenében. „Valamennyi kastélytok, nyári palo­táitok, vadászházaitok, mit érnek azok, ha An­glia középosztályával hasonlíttatnak egybe? Semmit! Ha el nem fogadjátok a választási törvényt, legyetek elkészülve arra, hogy egy évi parliamentet, titkos szavazást, átalános sza­vazatjogot rendel a parliament!“ — Ezekkel fenyegeté a felsőházi urakat. Az angol parlia­menti reformot a scot és az ir reform követé, ezt a municipális reform, az utóbbi a szegény­ügyi reform. 1834-ben megvált hivatalától, hogy többé vissza ne érjen abba, még akkor sem, midőn ismét pártja jutott uralomra. Egyéniségében rejlett, hogy nem tudott egyik párttal sem megférni, ámbár mindegyik tisztelte, vagyis inkább félt tőle. A jog teréni hivataloskodása idejében eszkö­zölt reformjaitól eltérnek a vélemények, de még ma is hálásan említik, hogy a Court of Chancery évek óta meggyűlt hátralékait ő tel­jesen feldolgozta. Sok üdvös reformot készített elő a „Law-Amendment­ Society“ alapítása által, mely jogászokat és államférfiakat számít tag­jai közé. B. kétségen kívül a Pitt és Fox után követ­kezett államférfiak között az első helyen fog mindenkor neveztetni. Tudományra nézve vala­mennyi kortársát meghaladta. Jellemére csak határtalan hiúsága vet homályt, ez fejti meg azon körülményt is,hogy önpártjával meghason­­lott. Mint szónok, megközelíti Macaulayt és csak annyiban áll mögötte, a­mennyiben görög és római bilincseiből nem tud teljes önállósághoz jutni. Nevezetesebb művei: Historical sketches of the Statesman who flourished in the time of Ge­orge III. 3. köt. — Liver of men of letters and Science who flourished in the t­ime of George III. 3. köt. — Speeches 3 köt. Államférfiainak rajza az „Edinburgh Reviewben“ jelentek meg eredeti­leg, később átdolgozta és önállóan adta ki. Az eszmedún rajzok élvezetét azon körülmény há­borítja, hogy mindent pártszempontból ítél. An­nál jelesebb tudósainak , Voltaire , Rousseau, Davy, Cavendish rajzai, melyekben az illető szakmákban bámulatraméltó jártasságot mutat. Legelőbb kellett volna említenünk „Political Philosophy“-ját. Három kötetben tárgyalja ebben a régi és újkori államalkotmányokat és a politi­kai tudomány kiváló gazdagodásának tekinthe­tő az eszmedus­ma. Összes műveit önmaga rendezte és adta ki 1857 óta ily czím alatt: Historical and political Dissertations of Henry Lord Brougham London and Glasgow. Már évek óta nyári lakott szerzet­t. Cannes­­ben, Francziaország középtengeri partján. Május 7-én a szokott időben lefeküdt, s midőn nehány perczczel később a szolga parancsokat várva, hozzá belépett, halva találta. Nyári lakán követ­kező szavakat olvas a vándor: Inveni portum , spes et fortuna, valete, Lat me lusistis ludita nunc alios. Eder báró válasza Golesco jegyzékére. A bukaresti ausztriai konsul, Eder báró, a ro­mán külügyminiszter, Golesco jegyzékére a kö­vetkező jegyzékkel válaszolt: „Az ismételt lépések folytán, melyeket a Mold­vában üldözött izraeliták érdekében volt szeren­csém önnél tenni, ön egy jegyzéket intézett hozzám, melyben tiltakozik oly vádak ellen, —a­miknek szívós magatartásával — mint ön magát kifejezi — csak alaptalanságuk versenyez. A zsidók legújabb üldöztetésének hírét kezdetben távsürgönyök által vettem. Ez igen rövid és tö­kéletlen közlésekhez ön formális, a bakeni prae­­fectusra alapított tiltakozásokat csatolt. Be kel­lett tehát várnom a leveleket és okmányokat, melyek már útban voltak hozzám. „Csak tegnap jutottam a posta által körülmé­nyes tudósításokhoz, ezek által képesítve vol­tam nyomára jönni a valónak , czáfolhatlanul állapitni meg a szomorú részleteket, melyek a moldvai zsidók ellen irányzott eljárást ki­sérték. „Jelenleg kezemnél egész sora van az okmá­nyoknak, melyek kétségbevonhatlanul bizonyít­ják, hogy a zsidók kiűzését a községekből majd­nem az egész kerületben a bakeni praefectus szorgalmazta. Azon kevés izraelita család, kik­nek még maradniok lehet, e szabadalmat nagy összeg pénzen vásárolta meg. „A kormány orgánuma , Lecca praefectus adott első példát ily üldözésekre, mert saját bir­tokairól elűzte azon hét zsidó családot, kik ott meg voltak telepedve.“ Most több üldöztetést constatál, azután így folytatja : „Csak a fontosabb okmányokat hoztam itt fel, vannak még mások is, melyeket sietni fogok előterjeszteni, mihelyt ön ebbeli kivonatának kifejezést fog adni. „Ez okmányok átolvasása után, azt hiszem, nem igen lehet kétségbe vonni, hogy az izraeli­ták elleni törvényjavaslat Moldvában vált elő­ször ténynyé. „Ápril 22-ei jegyzékében ön vádat intéz az ausztriai konzul ellen Jassyban, hogy — mint ön­magát kifejezi — az koholmányokat terjeszt, holott ezek tények, melyek eltagadhatlanul van­nak bebizonyítva. „Nehezemre esett, miniszter úr, hogy ön hibás, meg nem állapított hírek után indulva, vádakat emelt egy császári tisztviselő ellen, kinek becsü­letessége nem eshetik kétség alá, s ki a fenn­forgó esetben oly buzgalmat tanúsított, mely iránt önnek teljes elismeréssel kellene viseltet­nie. A császári kormány ez orgánuma első tett jelentést egy oly törvényjavaslat életbe lépteté­séről, melyet maga a fejedelem kárhoztatott. Ön nem tartózkodott, miniszter úr, nézeteit közleni velem, melyeket nem vonakodom téve­seknek nyilatkoztatni. Ön még tovább is ment, hivatalos módon terjesztette elő azokat a védha­­talmak képviselőinek Bukarestben. „Hízelgek magamnak azon reménynyel, hogy ön ma, helyesebb tudomást vévén a dolgok va­lódi állásáról Moldvában, sietni fog az ép oly helytelen, mint sértő közléseket igazolni. „Megelégszem miniszter úr, ha tudomására hozhatom az erőszakosságokat s hivatalos kihá­gásokat, melyek Moldvában előfordultak, köte­lességem még sürgetni önt, hogy befolyását a fejedelmi kormánynál akkér érvényesítse, hogy a hatósághoz azonnal rendeletek bocsáttassanak, melyek az izraeliták ellen irányzott üldözések­nek végett vessenek, hogy Bakenban erélyes rendszabályokhoz nyúljanak , hogy a város és kerületekben biztosítva legyen a rend és nyuga­lom, hogy azok, kik e tettekben, melyeket jelez­tem, részt vettek, törvény elé állíttassanak, meg­büntessenek ; hogy végre a községekből kiűzött zsidók viszahelyeztessenek s kármentesitessenek azért, hogy erőszakos és törvénytelen módon elűzettek. “ Angolóráva ”. A felsőház május 11-ei ülésében visszavonta a lord kanc­ellár azon három bilit, melyek a csődtörvényhozást voltak szabályzandók, a kor­mány belátja, hogy a parlament kifogyott a billek kellő megvitatására szükséges időből. Az ülés folyamában tárgyaltatott a vasúti­ rendsza­bályokra vonatkozó bili. Az alsóház ülésében azon czimek miatt inter­pellálták a kormányt, melyeket Cullen érseknek adott Irhon helytartója a walesi herczeg látoga­­tása alkalmával rendezett ünnepélyekkor. Ezen és hasonló kevésbé fontos interpellációk után a tengerészeti miniszter terjeszti elő a tengerészeti budgetet, mely 10,973,988 f. sz.-re rúg. Két in­dítvány­nak elvetése után, melyek az összeg ke­­vesbítését sürgetik, a budget megszavaztatik. — Napoleon császárnak orleansi beszédét, mely inkább az által nyer jelentőséget, a mit elhallgat, mint azzal, a­mi benne van, az angol lapok is megjegyzésekkel kísérik. A „Morning Post“ nem tartja jogosultnak az átalános béke megemlítését utóbbi két év alatt, miután ezen időben az elfojtott izgatottság és nyugtalanság képezték a hangulatot. Hogy a császár nem emel­te ki a maga békés hangulatát, azon nem lehet fenakadni, miután ez által azon gyanúra adott volna alkalmat, hogy igazolásra szorul. — A „Héráid“ is természetesnek tartja a békés han­gulat fel nem említését, mert azt mondja a „Hé­ráid,“ a császár jól tudja, hogy senki sem hinné el neki. Különben megvan már azzal is eléged­ve, hogy a császár nem használja fel az alkal­mat izgatásra; ezt leginkább békés jellegűnek tartja.­­ A „Post“ is erősen hiszi, hogy a béke biztosítva van, szerinte az európai viszonyok nem olyanok, hogy egy fejedelem szavától függ a háború vagy béke kérdése. Esti posta. — A berlini „Börs. u. Hand. Z.“-ban a pesti franczia consul kinevezéséről igy ir: „A pesti franczia konzullá kinevezett és imént az exe­­quaturával ellátott gróf Castellane az ismeretes legitimisticus marsai fia, a ki önmaga sem ment legitimisticus hajlamoktól. A magyaroknak igen hizeleg ezen kinevezés és Beust­ur kénytelen volt az exequaturát javaslatba hozni. A kineve­zés egészen rendkívüli eset, miután sok év óta csak a tengerparti városokba neveztek ki consu­­lokat. Valószínű, hogy már most porosz consu­­latus is fog Pesten szerveztetni.“ Várjon mit ért a berlini lap az alatt, hogy Beust kénytelen volt az exequaturát ajánlani ? Vagy nem tudja talán, hogy a közös külügyminiszter más állást foglal Magyarország irányában, mint a vö­ .Reichs­­miniszter ?“ — Az „Idők Tanújáénak a következőket írják Rómából máj. 8-ról Crivelli haláláról és eshetőleges utódairól: „Ma tarto itt az osztrák­magyar követség templomában a rögtön elhunyt gróf Crivelliért a gyászon sét Nardi. Hogy ki fogja az elhunytat pótolni, itt még nem tudjuk. Közlöm azonban a hirt, melyet hallottam, hogy maga a bécsi cultusminiszter, Hasner Jenő, Mey­­senburg bárót nehezen küldik, ő sokkal jobb Meggyőződések embere, hogysem a mostani bé­csi minisztériumnak megtehesse a kívánt szolgá­latot. Dr. Hye, gondolom, volt bécsi miniszter jár most itt, s abban fáradoz, hogy valami új ki­­egyenlítésmódra tanítsa ő­szentségét, és mint hallom, kapott már a római udvartól olyan vá­laszt, mely elég lesz neki, hogy a­mint jött, szé­pen vissza is utazzék.“ Ha az olvasó v­égig ment e sorokon, nézze meg még egyszer, hogy melyik lapból vettük a közleményt. •­ Az angol alsóház tegnapi ülésében végre az utolsó roham is megtörtént a minisztérium megbuktatására,melynek kénytelen lesz engedni. Armstrong bizalmatlansági indítványt ter­jesztett elő, melyet az ellenzék tetszéssel fogadott. A javaslat így hangzik : „Az alsóház összefér­­hetlennek tartja a kabinet állását az alkotmány elveivel és a parlament méltóságával.“ — Rómából sürgönyzik, hogy d’Andrea bibor­­nok 15-én hirtelen meghalt. Nemzeti színház. Május 17-ére van kitűzve: „Éljen az egyenlőség.“ Eredeti vígjáték 4 felv. Budai színkör. Május 17-dikére van kitűzve : Kirschnigg Ede ur utolsóelőtti vendégjátéka „Sapeyrouse és majma.“ Este a színházban „Az ördög paulái.“ v­erni*«. Pesten, máj. 16. . . . 15' 0“­0 felett. Pozsonyban, máj. 16. . . 13' 11" „ „ Sz.-Németiben, máj. 16. .11' 0" „ „ Tokajban, máj. 16. . . . 21' 3“ „ „ Szolnokon, máj. 16. . . 19' 10" „ „ Nagybecskereken, máj. 15. 4' 6 ' „ „ Felelős Bzerkexstrt : jjj ReiBilH flSlgfr 0 üli • Nyilt-tér. Az állhatatlan, változékony időjárás a házi állatok egészségi állapotára nézve már is mutatja káros befo­lyását. A marhabetegségek ismét gyakrabban jönnek elő és veszélyesebb jellemet vesznek fel, azért taná­csosnak tartatik, mér a jelentéktelennek látszó beteg­ségek jelenségeinél, alkalmas szerek használata által annak előhaladását megakadályozni. Azért tanácsoltatik a t.­ez. gazdász uraknak ilyen szerek megszerzése, melynek hatása k­ipróbáltatott, el nem mulasztani,és ajánlt ilik e tekintetben az Ausz­trál birodalomra, Porosz- és Szá­zországra nézve en­gedélyezett, és több éremmel kitüntetett korneuburgi marhapont, továbbá ő Felsége I. Ferencz József csá­szár által kir. szab.­liditő nedvet (Restitutions Fluid) lovak számára Kwizda Ferencz Jánostól, mint a­mely két készítménynyel a házi illatoknál leggyakrabban előjövő betegségi esetekben a legkedvezőbb eredmé­nyek éretnek el. Megszerezhetési forrását illetőleg ezen két czikk­­­ek a mai szám hirdetési rovatában feltalálhatók. Eddigi üzlettársam Borsos József úrtól barát­ságosan elválván, a számos év óta itt Pesten, Kristóf tér, 4. sz. a. „Heller“ cz ég alatt fennálló, kitűnőnek elismert fényképészeti mű-intézetet örökáron megvettem, és a nagytekintetű közön­séget minden a fényképészet körébe vágó meg­rendelésekre kérem, miután a fentemlített üzletet Doctor és Kozmata cz ég alatt az eddigi helyiségben folytatni fogom. Doctor Albert,­­ akadémiai festő és fényképész"

Next