Pesti Napló, 1868. július (19. évfolyam, 5453–5479. szám)

1868-07-11 / 5462. szám

Hivatalos. — Magyar belügyminiszterem előterjesztése folytán Schnirch Emilt, az erdélyi országos tébolyda-intézet igazgatóját, a budai országos tébolyda intézet orvos-igazgatójává kinevezem. Kelt Ischlben, 1868-ik évi junius 27-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. m. kir. belügyminiszter. — A Magyarországban fennálló 25 pénzügyi felügyelőség hivatalos működése f. évi július 31-én megszűnvén, teendőit 14, és pedig: Pozsonyban, Beszterczebányán, Kassán, Bereghszászon, Szathmárt, Debreczenben, Aradon, Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Sopronyban, Győrött, Budán és Pesten nagyobb hatáskörrel felállított pénzügyi igazgatóság veszi át. Az erdélyi országos pénzügyi igazgatóság és az erdélyi hat pénzügyi felügyelőség helyett a kolozsvári és a nagyszebeni pénzügyi igazgatóság f. évi április 24-én lépett életbe. Mi ezennel köztudomásra hozatik. Budán, 1868. junius 30 án. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. — F. é. junius 28-án az uj-becsei m. kir. távirdai állomásnál, további intézkedésig, teljes napi szolgálat rendeltetett el. Kilön fé I ó k. Pest, julius 11. — A királynénak f. hó 1- én nyujtatik át Ischlben egy küldöttség által ama diszalbum, mely sok ezer aláírásban fejezi ki a pesti polgárság tiszteletteljes ragaszkodását. Mindazok, kik ez albumba még nem írták nevöket, a következő két nap alatt, mig az album a városházán közszemlére van kiállítva, azt ugyan ott aláírhatják. F. hó 21-én pedig — amint a „Századunk“ írja — a sz. István pesti jótékonyegylet nyújtja át küldöttség által díszalbumát szintén Ischlben a királynő öfelségének. Ez egylet a koronázás idejében alakult, s a tagok, kik a jótékonyság e nevezetes manifestatiójával ünnepelték meg a koronázás napját. Mária Valéria főherczegnő születése alkalmával királynő ő Felségének tiszteletteljes hódolatuk jeléül albumot terveztek, melynek átnyújtásával azonban a királynő Ő Felsége Budán léte alatt elkésve, azt most Ischlben nyujtják át. A küldöttség vezére Török József úr, ki az albummal holnap utazik Ischlbe. — A minisztertanácsban — mint a „P. Lt.“ értesül — elhatározták, hogy ezentúl államhivatalnokok nem lehetnek igazgatótanács tagjai oly társulatoknál, melyek az állammal, terhekkel összekötött viszonyban állanak, s melyek érdekei az államérdekekkel is összeköttetésbe jöhetnek. — Az igazságügyminiszter a szerb compromittáltak perében Pest városa törvényszékét delegálta. — Vámbéry Ármin a török-tatár nyelvek közül szerzett érdemei elismeréséül, úgy mint az oroszok előnyomulása ellen Ázsiában intézett politikai irataiért a szultántól a Medjidjerend nagy keresztjét nyerte. — Újvidék városa képviseletének sérelmi kérvénye, melyet az a képviselőházhoz intézett, az ország törvényhatóságainak is megküldetett. Arad megye határozott már e kérvény tárgyában, és pedig akképen, hogy bizalommal viseltetik a kormány irányt, ennek felelősségében garantiáját látja a netaláni alkotmánysértések orvoslásának, s ha Újvidék önkormányzati jogaiban sértve van, az országgyűlés fog gondoskodni orvoslásáról. E határozat egyhangúlag mondatott ki. Nem is hiszszük, hogy ama kérvény akárhol is visszhangra találjon. ” A „Politik“ pesti levele szerint: „Andrássy gróf hiában fáradozott a bizottmányban, hogy a honvédelem ügyében előterjesztett törvényjavaslatát elfogadtassa. Még az oroszokkali fenyegetődzés is hatás nélkül elhangzott. Ha a baloldal komolyan megköveteli a külön magyar hadsereget, meg fogja kapni. Meg fogjuk kapni a „Politik“-tól, mely eddig a magyar honvédség említésére is tajtékzó dühbe jött. Nagyon gyanús bőkezűség! — A „Magyar Újságban,“ ha a lap marakodó munkatársai megérdemlett kifejezésekben megrovást kapnak, a szerkesztő lép elő indignálódni. Azon megjegyzésre, amit tegnap Kautz tanár úr nyilatkozata elé tettünk, hogy t. i. a „Magyar Újság“ a hozzá beküldött nyilatkozatokat csak csonkítva szokta közölni, — ma a szerkesztő indignálódva közli, hogy a nyilatkozatból kihagyott kifejezések „aljas rágalom és hazugság.“ Ezt tudomásul veszszük ! Ha a kifejezés nem elég aestheticus a „Magyar Újságnak,“ talán a mit a ,,M. U.“ tett aestheticusabb volt ? És talán az is az aestheticából foly, hogy a „M. U.“ az egyetemi ifjúság és Kautz tanár úr nyilatkozata után is azt állítja, hogy Kautz mint delegátus, mégis csak elmulasztotta előadásait; s hogy midőn Kautz kijelenti, hogy egyáltalán nem is volt delegátus, a „M. U.“ ezt tudomásul sem veszi és részakarata vádját vissza sem vonja ? Ez mégis csak sok abból az aestheticából, és kevés — más valamiből! — Patay István — mint a „Századunk“ méltó indignatióval megírja — a budai honvédemlék ügyével foglalkozó vegyes bizottmányban, mint annak elnöke olyanformán nyilatkozott, hogy meghitták a zsidókat is, mert azt gondolták, hogy azok majd, mint pénzes emberek, fizetni fognak , hanem azok nem jöttek el (azért t. i., mert az izr. magyar egylet hatáskörén az alapszabályok értelmében az ilyen műkö-dés kívül esik.) „Íme, folytatta azután Patay úr, s ilyenek ezek a zsidók, én akkor mindjárt mondtam, hogy el van hamarkodva az emancipatio!“ Az egyenlőségi kör küldötte Bajnay úr e miatt lemondott a tagságról , a kör választmánya pedig egész küldöttségét visszavonta a bizottmányból. — „Ez a szélsőbaloldali liberalismus, ez a szélsőbali democratia!“ kiált fel a „Századunk!“ De hát ezen eredmény meglepte volna a „Századunkat, avagy a szélsőbalosoktól ennél jobbat, kielégítőbbet várt!! — Nagyszombatban e hó 10-én egy 98 éves polgárnőt temettek el. — Gyertyánffy Lajos urat értesítjük, hogy lapunk kívánt számainak megküldése iránt intézkedtünk. A beküldött 1 ftot pedig az irói segélyegylet számára szerkesztőségünknél levő perselybe tettük. — Goldhammer budai izraelita hitközségi jegyző az izr. hitközönség statistikai táblázatát dolgozza ki az oktatásügyi miniszter meghagyásából, s a hatóságok utasittattak oly izr. községeket, melyek az adatokat beszolgáltatni vonakodnának, erre kényszeríteni. — A váczi honvédemlék bizottmánya jelenti, hogy az 1849. ápr. 10-iki és julius 15-ik és 17-iki váczi csatákban elesett honvédeknek állított emléke hó 19-én fog ünnepélyesen lelepleztetni. Az ünnepély délelőtti 10 órakor kezdődik. Reméljük, hogy fővárosunkból is sokan fognak megjelenni, hogy a honért elvérzett hősök sírján irántuk a kegyelet adóját leróják. A csatorna tervekre, melyeket tegnap említettünk, a határidőig érkeztek be újabb ajánlatok, melyek Hollán Ernő államtitkár elnöklete alatt tartott bizottsági ülésben felbontottak, azonban azok elfogadása iránt semminemű megállapodás nem történt. — Arnoult, a „Patrie“ belgrádi levelezője, kit onnét megszöktettek, Pestre jött és nehány napot itt tölt. — A „Narodni Pokrok“és a„Moravska Orlice“ szóról szóra közük Csehországban azon czikkeket, melyeket a cseh állapotokról talán épen ők írtak onnét a „M. Ujság“ba. Ez azután igazi circulus v i t i o s u s! — N.-Csanád és K. Zombor közt f. hó 6-án d. u. 4 és 5 óra közt kirabolták a postakocsit. A kisérő katonától elvették a rablók a fegyvert; egyébiránt a kár csak 140 forint. Az országos törvénytár julius 9-iki 8. és 9-iki számai a következő szentesített törvényczikkeket közüik : az 1868. XII. t. sz. a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalak építése tárgyában ; — az 1868. XIII. t. ez. a magyar éjszak-keleti vasút kiépítése tárgyában; — az 1868. XIV. t. ez. a dohányjövedék iránt; — 1868. XV. t. ez. a lottojövedék iránt; — az 1868. XVI. t. ez. a szeszadóról; — az 1868. XVII. t. ez. a bor- és husfogyasztási adó iránt; — az 1868. XVIII. t. ez. az arany- és ezüstáruk finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt; — az 1868. XIX. t. ez. a seradóról; — az 1868. XX. t. ez. a czukoradó iránt. — Éjszakamerikai követül az osztrák-magyar birodalomnál Johnson elnök Smythe eddigi newyorki adószedőt nevezte ki. A kinevezés azonban még megerősítendő a senatus által. — A Miargitszigeten megkezdték már a másod- artézi kút fúrását is. Hát a városligeti artez kutat mikor fúrja már — nemcsak a lapok ujdonsági rovata, de — Zsigmondy úr is ? — Félegyházán a — „Sz. Híradó“ szerint — egy juhászlegény borzasztó módon gyilkolt meg egy korcsmárosnét azért, hogy ez bűnös kivánságának ellen állt. Először torkát hasította fel, azután mellbe lőtte és végül ereit metélte fel. A szerencsétlen nőtől elvett 12 fiút és ezzel épen egy más korcsmában mulatott, midőn elfogták. -Tamásiból (Tolna megye), a város 45 tekintélyesebb polgárának aláírásával egy nyilatkozatot kaptunk, amelyben kijelentik, hogy a községükből került Madarász-féle petitiónak állítólag 70 félrevezetett aláírója, nem képviselheti a 4000 lélekből álló község lakosságának érzelmeit. Azt is írják, hogy a Madarász által említett Szemcse, Csehi és Al-Szegh tulajdonképen csak egyetlen községet képeznek és lakosságuk néhány haszonbérlőből, akik tudvalévőleg nem szélsőbaloldaliak, ezek cselédjeiből és néhány szőllőbirtokosból áll. Furcsa kalkulusok utján került össze az a 131 község az igaz! — Kármán Lajos ügyvéd,magyar általános közgazdádat)...ipar- és kereskedelmi központi ügynökségének részletes programmja lapunk mai számához mellékelje megy szét. Saját érdekében figyelmeztetjük a közönséget e közhasznú vállalatra, amelynek feladata az, hogy a közönség megbízásait legkülönfélébb ügyekben, melyek a programban részletezve vannak, gyorsan és olcsón teljesítse. A vállalat ajánlására szolgál, hogy igény, sorrtplelépek egyen szolgái, és másrészről az, hogy a mint értesülünk, tiszta jövedelmének 1%-ját az irói segélyegyletnek, egy másik %-ját pedig más jótékony intézetnek ajánlotta fel. Ez követendő például szolgálhatna egyéb hasonnemü vállalatoknál is. — Kurd helység, Tolna megyéből folyamodik, hogy egyházukban az isteni szolgálat hétköznapokon s két-két vasárnapon át magyar, s csak minden harmadik és pünkösd napján legyen német. 1853-óta az absolutismus alatt egészen német istentiszteletet, sőt német tanitót is tukmáltak rájuk. A magyarság kinyilatkoztatta, hogy készebb református hitre térni, mint jogait feladni. De ily végletekre csak nem jut a dolog! — Husztonf. hó 7-én délutáni 3 óra körül 2—3 perczig tartó földrengés volt, mely az ablakokat hatalmasan megrázkódtatá. Károkat nem okozott. — A pest-csongrádi csatornavonalra vonatkozó ajánlatok még bezárólag folyó július 12-ig fognak elfogadtatni. — Flegler Sándor, boldogult Szalay Lászlónk barátja és életírója „Beiträge zur Würdigung der ungarischen Geschichtschreibung“ cziraű monographiának 3-ik és utolsó közleménye jelent meg a „Hist. Zeitschrift“ legújabb XIX-ik kötetében. Flegler, a nürnbergi múzeumörs akadémiánk tagja, e közel 14 nagy ívre terjedő munkában történeti irodalmunkat mutatja be a külföldnek. — A nemzeti színházban — a „F. L.“ szerint — már nagyban folynak az újítások. A zártszékeket mind kihordták, a csillár a padozatig van lebocsátva, és felgyújtva minden lángra, így dolgozik a sok munkás, ács, asztalos, kárpitos, kőműves stb. Az egész nézőtér újjá lesz alakítva, külön zártszék bejáratokkal , a korhadt padlózat helyett is új lesz. A menyezet már egészen kész, kék színnel, díszesen ezüstözve. Most a páholyok homlokzatát festik. Az udvari páholy kék bársonynyal lesz kárpitozva. — A Rókus kórházban — a hozzánk beküldött kimutatás szerint — a lefolyt évben összesen 13,661 beteg ápoltatott, meggyógyult közösök 9757 tehát 71 °/o javult 1443 és meghalt 1517, tehát 11.01 .10 (azonban ha a már haldokolva bevitteket leszámítjuk, csak 10.08°/o) Az év végén visszamaradt még 455 beteg. — A szegedi elemi tanítók már elkészítették az nép oktatásügyében a képviselőkhöz intézendő előterjesztésüket. A „pesti nemzeti dalkör“ július 25-én a polgári lövölde helyiségeiben tánczmulatsággal összekötött dalestélyt rendez. Ezenkívül az egylet augustus első felére érdekes kirándulást tervez. rész consularis törvénykezés eltörlését sürgeti és nemzetközi vizsgáló bizottságot indítványoz. Stanley a consularis törvénykezés visszaéléseit elismeri, de kiemeli azon nehézségeket is, melyekkel ily vizsgáló bizottság megalakítása járna. k J*. Napló“ távsürgönye, Bécs, júl. 11. A császár ma este Ischlbe utazott. Beust hétfőn Grasteinba rándul fürdő használat végett. Stuttgart, jul. 11. A rendek kamarájába történt 57 ismert választás közül 30 a néppárthoz, 4 a nagynémet, a nemzeti szabadelvű és 14 a kormánypárt és a középhez tartozik. Bécs, jul. 11. A „Börzén Zig“ írja: A börzén azon hír van elterjedve, hogy az alföldi vasút részvényekre itt 300 millió íratott alá. — Annyi bizonyos hogy az aláírás ma befejeztetett. Madrid, jul. 10. A miniszterek holnap Grranjába mennek, hol a királynő elnöklete alatt minisztertanács tartatik. — Az elfogott tábornokok Cadixba érkeztek , és holnap a canari szigetekre eveznek. Lissabon, jul. 10. A lapok jelentik, hogy a kormány a határokon a helyőrségeket megerősíti. London, jul. 11. Az alsóház ülésében Layard a törökországi és egyiptomi . w i ■' í! Jfl • KÜLFÖLD. S x e m 1 e. (r-n) Spanyolországban, a kormány minden dementije daczára a forradalom nincs elfojtva, s ha még lángba nem is borította az országot, de mint a Vezúv kitörését előre jelző aggasztó moraj, úgy itt is számos jel arra mutat, hogy a kormány szigorú, fellépte által a végzetes perek bekövetkeztét egy időre elodázhatja, hanem megakadályozni nem fogja bírni, s nyugalomról szóló hírei nem egyébre számítvák, mint hogy a népet és a külföldi diplomatiát elaltassák. Jó fogás lehetett az ilyen a sötét középkorban, de ma már, a vasutak és távirda korszakában, senkit nem lehet elámítani oly hivatalos táviratokkal, mint aminőt a spanyol kormány közelebbről adott ki, melyben tudatja több tábornok elfogatását, mit szerinte a progressisták is örömmel fogadtak, mivel az által a béke biztosíttatik, a forradalom elfojtatott, s ekként nem lehet félni a béke megzavarásától, amit fenntartani óhajt minden spanyol. Bizony-bizony jobb módszer lenne a forradalom kikerülésére, eltörölni azon sok önkényes rendszabályt, melyek a hosszú évek során át folytatott roszkormányzat következtében összehalmozódott gyúanyagokkal folytonos súrlódásban lévén, előbb-utóbb lángra lobbantja azt. No de Izabella királynő kormánya nem akarja azt megtanulni, hogy nem a bajonett az a hatalmas fegyver, melylyel a népeketmegnyugtatni lehet, hanem az alkotmányos szabadság. Francziaországról ma nagyon keveset írhatunk. A „Constitutionnel“ az osztrák katonák szabadságolásáról szólva, azt mondja, hogy a hadsereg leszállítása Francziaország kezdeményezésének köszönhető, mi annak bizonyítékát nyújtja, hogy azon esetre, ha a tervezett congressus létrejött volna, akkor nagyszerű seregleszállításokat lehetett vóla eszközölni. Párában elterjedt volt azon hír, hogy Niel tábornagy a törvényhozótestület keddi ülésébeni heves fellépte következtében le akar mondani a hadügyminiszteri tárczáról, azonban a hír valósága nagyon kétségbe vonatik. A törvényhozó testület július 16-ki ülésében Olavier a ház figyelmét az oecumeni conciliumra fordítja, s oda nyilatkozik, hogy az állam semmi akadályt ne gördítsen a pápai bulla és a püspököknek a conciliumon való megjelenése elébe, de tartsa magát távol minden részvéttől. Végre beszédét azzal fejezte be,hogy az állam gondoskodjék oly törvényről, mely által az egyháznak az államtóli elkülönzése szabályoztassék. Baroche felelve Olaviernek, oda nyilatkozik, hogy a kormány a concilium kérdésében még mit sem határozott, az egyháznak az államtóli elválasztását illető kérdés pedig az idő által megérlelendő. Napoleon herczegnek konstantinápolyi mulatása felöl írva a „Frmn.Bl.“ levelezője a többek közt megemlíti, hogy a szultán parancsára Fuad és Mustapha Fazyl basa kibékültek, s ez utóbbi valószínűleg ismét belép a minisztériumba. A tudósító szerint a kibékítés Napóleon herczeg műve. A „Zukunft“ szerint athenei hírek szerint a görög igazság- és hadügyminiszterek szándékoznak tárczájukat letenni. Az ellenzék vezérei, kivévén a nemzeti bank igazgatóját, az igazoló bizottság által kizárattak a törvényhozó testületből. A kormány a krétaiaknak megtiltotta az athénébe való jövetelt. Több lap írta, hogy Napóleon herczeg Görögország fővárosát is meg fogja látogatni, azonban a „Zukunsz“ értesülése szerint ezen hír nem fog valósulni. Kaneában és a közeli vidéken nyugalom uralkodik, de ezen területen túl most is foly a guerilla harcz. A tengerpartoni őrködés nagyon hanyagul kezeltetik, s a felkelőknek folyton szállítják a hadkészleteket és élelmiszereket. A felkelők ennek következtében még máig sem csüggednek, s így természetes, hogy a porta kiegyezkedési törekvései még mind sikernélküliek maradtak. A temesvári lap egyik belgrádi levele szerint Jovanovics Vladimir, a „Zastava“ társszerkesztője, ki elfogatván, Péterváradra vitetett, a szerb kormány távirati megkeresése folytán szabadon bocsáttatott. Ugyan e levél egy kellemetlen affaireről is értesít, mely a skupstina berekesztése előtt történt. A skupstina titkára,Redics ügyvéd és belgrádi képviselő, meghamisította a jegyzőkönyvet.Azon passusokat ugyanis, melyek a miniszteri felelősségről, sajtószabadságról az indéki esküdtszékek behozataláról és Karageorgievics volt fejedelem valamint az elitélt gyilkosok jószágainak elkobzásáról szóltak, meghamisította, s épen az ellenkező értelemben formulázta. Hivatalától rögtön elmozdittatott, s most megérdemlett büntetésére vár. A szerb kormányzóság kiáltványa. A szerb nemzethez! Testvérek! III. Obrenovics Mihály fejedelmünk vértanúhalála következtében a nagy nemzeti skupstina összehivatván, az utóbbi egyhangúlag elhatározta mai ülésében, hogy az örökösödési jog értelmében Obrenovics M. Milan, az Obrenovicsok közül a negyedik, mint trónutód és Szerbia fejedelme emeltessék az üresedésbe került trónra. Mivel azonban Milan fejedelem a nagykorúság éveit még nem érte el, a nemzeti skupstina az 1859-ik évi october 20-iki trónörökösödési törvény alapján, három férfiút választott meg, kikre a fejedelmi hatalom gyakorlását bízta. Testvérek! Mi a kormányhatalmat tényleg átvettük, s Isten és a nemzeti skupstina előtt esküt tettünk, hogy a haza és a nemzet iránti kötelességünket híven és lelkiismeretesen teljesitendjük, s mindazt visszautasitandjuk, a mi lelkiismeretes meggyőződésünk szerint a hazai törvényekkel, s a nemzet és Obrenovics M. Milan fejedelme jogaival és érdekeivel összeütközésben áll. Esküt tettünk, hogy szigorú őrei leszünk annak, mikép minden szerb a haza törvényeit tisztelje és magát azokhoz alkalmazza. Szövetkeztünk, a végből, hogy a kinek hűséget fogadtunk, ifjú fejedelmünknek, Milánnak uralmát fenntartsuk és megvédjük. Testvérek! Miként a szerb nemzet lelkesedéssel ragaszkodik Obrenovics dynastiájához, mi is hazafiai kötelességünknek ismerendjük azon idő alatt, míg a fejedelmi hatalom birtokában leszünk, Mihály fejedelem hazafias törekvéseit folytatni. Bölcseségének és törekvéseinek sikerült hazánkat nevezetes politikai vívmányokban részesíteni. Nagy eszméje által áthatva, melyet tökéletesen felfogtunk, mindenben nyomait követendjük e téren és rendületlenül az általa követett dicsteljes irányban előre haladunk. Ugyancsak folytonos figyelmünk tárgya leend, hogy azon fenséges elv érvényre emeltessék, melyet Mihály fejedelem ünnepélyesen kimondott, s melynek létesítését oly sóváran óhajtotta, hogy Szerbiában a törvény legyen a legfelsőbb hatalom. A kormányzóság ígéri, hogy a honvédelmi ügy, az ország anyagi érdekei és a meghalt fejedelem reformjai gondoskodásának kiváló tárgyai lesznek. A proclamatió Toptsiderben kelt, jun. 20-án. (Júl. 2.) A kormányzóság tagjai Blaznavacz P. Milivoje, Risztics János,Gabrilovits János. Julius 12-kén:„Az ör-Budai népszínház, dög pilulái. “ Tüneményes látványosság. Holnap Istvánfy Laura k. a. fellépteül: „A boissy-i bo________szorkány.“ Operette 3 felv. Nyilt-tér. E lapok 136-ik számában a „Sport“ czimű szaklap egy nyilatkozata közöltetett. (Kwizda F. J.-tól újonnan feltalált körömkenőcsöt illetőleg.) Most a „Sport“ 12-ik számában közzétett következő elismervény közöltetik. Kwizda Ferencz János urnák Korneburgban. Bécs, február 24. 188. Az eredmény, melyeket én az ön lóköröm kencsének többszöri használata által a cserepes és törékeny körmökön tettem, szerfölötti. A többi közt egy 17 éves ménlovat,a mely első lábáni cserép s körme és behegedt körömrepedése miatt hetek óta szolgáltképtelen volt, az ön kenőcsével gyógykezeltem. Már a harmadik napra az első fürdés és bedörzsölés után a ló láthatólag kevésbé kímélte lábát és hetednapra már nem sántított, s ez időtől lógva a ló ismét meteszi napi szolgálatát, a nélkül, hogy legkevésbé is kímélné lábát. A köröm töké fitsen ruganyos és a korona új utánnövése, igen egészségesnek mutatkozik, mely eset ezelőtt nem fordult elő. Ezért csak igasághűen a legjobban ajánlhatom az ön körömkenőcsét minden óbirtokosnak, és ezt anynyival örömeltebb teszem, mert saját tapasztalásomból tudom, milyen nagy gondot okoznak a betegkörmök a lóbirtokosoknak. Buchwald Vilmos cs. k. lovaglótanító a Theresianumi akadémiában, ezelőtt lovas kapitány. “ Ezen ló a Theresianumi akadémiában van, és naponként meglátható. Bővebben,a mai lap hirdetései k Vízállás. Pesten julius 11. Tokajban julius 11. Szolnokon julius 11. T 4“ . . 0 felett.T 9“ . . ír n 2' 2' . . o „ 2‘ 4“ . . o * 3' 5“ . . o » 2' 8“ . . Tifi Felelős szerkesztő B. Kemény Zsigmond. feladatom különben is nem a részletezés, egyes kiválóbb jelenségeknek kiemelése, hanem az eszmék diadalának általánosságban némi képét mutatni be; különben is, szerintem, a társadalmi, a politikai reformok kivívása nem egyes jelenségektől, hanem a reformok eszméjének korszerűségétől, életrevalóságától függ és azon viszhangtól, melyet a felmerített eszmék a népek millióiban kelteni képesek ; az érdem tehát nem egyeseké, hanem magáé az emberiségé, kinek keble és szive azon eszmékre fogékony, s kiért a szellem azon eszméket megteremtette ! Az 1847-ik év és országgyűlés, s a nemzetnek ezen év alatt elöhaladt óriási mivelődése a reformkérdésekben érleté meg, tisztelt hallgatóság, azon eszméket, melyek a magyar társadalmi, s ezzel kapcsolatban a politikai, az állami élet új alapjává lettek válandók; ezen év fejlesztette ki a kormányszerkezetben a felelősség nélküli kormányszékek eltörlésének szükségességét, s helyébe a kormányforma teljes átalakításával, más szabad alkotmánynyal bíró nemzetek példájára, a felelős miniszteriális rendszer életbeléptetésének nélkülözhetlenségét; ezen év és országgyűlés az, mely a rendi alkotmány helyébe, a nép képviseletére fektetett új alkotmányt fejlesztő ki és készíté elő a szabad eszméktől áthatott nemzet számára; ezen év az, tisztelt hallgatóság, mely az érintett társadalmi és politikai átalakulás előkészítése mellett, a jövő haladás zászlójára nyíltan a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas eszméjét tűzte fel!... Ez azon év, tisztelt hallgatóság, mely a magyar történelem lapjain uj nerát 1848 át bevezette, s megérlelte azon magasztos eszméket, melyek az 1848-diki törvényekben letéve vannak, s mielőtt ezen törvények április 11-én szentesittettek volna, mártius 15-én, ezelőtt épen egy ötöd századdal, Pest téréin a nép ezrei által proclamáltattak!.. . íme, tisztelt hallgatóság, elértük előadásom fonalán azon kort és azon eszmék érvényre jutásának szakát, mely Magyarország második megalkotásának koraként van a történelem lapjain feljegyezve; elértük azon kérdést, mely felolvasásomnak tárgya és kiindulási pontja, az 1848-iki alkotmányt. Engedjék meg, hogy pár szóval részletezzem azon eszméket,melyek ezen alkotmányunkban az éltető elemet képezik, s feljogositnak, hogy abban, a fejlesztés jogának és kötelességének fenntartása mellett, s bízva a reményben, hogy ez iránti törekvésünk, a haladó kor és a népek jogainak tiszteletben tartása érdekében, hovatovább — mindinkább nyilvánuló európai közérzület által támogatva, előbb-utóbb czért érend, — mely eszmék, mondom, feljogosítanak, hogy ezen alkotmányunkban bízhatunk! A társadalomnak, az államnak alapja az egyén , az egyén jólléte, boldogsága, czélja a társadalomnak; a társadalom ezen czélja pedig csak maga az egyén által érhető el, ki nemes hivatásánál fogva maga és embertársa javára s érdekében él és munkál; de hogy e czélt az egyén az államban elérhesse, szükség hogy magát érvényesíthesse, azaz: cselekvési szabadsága legyen! Ezen egyéni szabadságot adta meg e haza polgárainak 1848, s ezért jogosult azon alkotmány a feltevésre, hogy boldogítani is fogja azokat,kik védelme alatt polgár e hazának ! Ki egyéni szabadságánál fogva jogosult, de kötelezett is hivatásánál fogva ereje és tehetsége szerint befolyni az állam, mint az emberi czélok elérését közvetítő közeg fenntartására és védelmezésére, az mindenkivel egyenlően jogosult az állam által biztosított jogok és javadalmakban részesülni. Az állam által nyújtott ezen jogokbani egyenlő részesülésért foglalja magában az 1848-iki magyar alkotmány az egyenlőség igazságos és magasztos eszméjét! Kik ugyanazon államban, ugyanazon czélok elérésére vannak hivatva, de kötelezve is, küzdeni, a polgári szabadság és törvény előtti egyenlőség által lelkesítve, azoknál, a czél eltéréséért, a társadalom boldogításáért, nélkülözhetlen az egyetértés, a barátság; ezen eszme valósítása czéloztatott, t. hallgatóság, midőn a szabadság és egyenlőség eszméje mellé a testvériségé is csatoltatott 1848-ban! Még pár szót az állami szerkezetről. Minden alkotmánynak az adja meg a biztosítékot, ha azok, kik azon alkotmányt az államban érvényesítik — felelősek eljárásaikért; régi alkotmányunk ezt nélkülözte, s épen azért nem is volt annak egyébb, már jelzett hiányai mellett, semmi biztosítéka! Örvendjünk tehát, tisztelt hallgatóság, hogy jelenlegi alkotmányunk, a már jelzett magasztos eszmék mellett, a felelősséget is felállította a végrehajtó hatalom közegei részéről; — azt,hogy a törvényhozás jogát új alkotmányunk értelmében, egy részről az alkotmány sánczaiba bevett nép gyakorolja, nem egy osztály, mint egykoron, mint az 1848-iki alkotmány egyik sarkalatos vívmányát, szintén nem hallgathatom el. Midőn átfutottam az 1848 előtti alkotmányos élet mozzanatain, érintettem a küzdelmet 48 felé, s jeleztem volna a nagyszerű átalakulás főbb mozzanatait, azt hiszem, a társadalmi élet változásait nem szükséges részleteznem, nézzenek önök széjjel e hazában, s ha tapasztalni fogják, hogy a tudomány, művelődés, a nemzeti nyelv, irodalom, vallásos eszmék, nemzet és mezőgazdászat, ipar és kövedelem, a munka utáni vágy mennyit haladt, mennyit fejlődött azóta, mióta azon szellemi harczok vivattak e hazában, melyeknek dicső eredménye az 1848-iki törvényekben van letéve, elmondhatják önök velem együtt, hogy ez mind 48 érdeme! De elmondhatjuk, tisztelt hallgatóság, azt is , hogy a mely nemzet állami szerkezetének teljes átidomítását oly örömmel vette, s a megrázkódást, mely politikai átalakulásával karöltve — társadalmi életében előidéztetett, minden visszahatás nélkül, a kimutatott uj irányban, fejleszteni törekszik, e nemzet— mondom —jövővel bir és élni fog!.. Tisztelt hallgatóság! Megkisértem, hogy e mai estvét önök előtt — azon nagy eszmékhez közeltőleg tegyem emlékezetessé, melyek 1848-at jellemzik; — ez iránybani törekvésem őszinte volt; de ha a nagy feladatnak nem tudtam önök óhajaihoz mérten eleget tenni, mentsenek ki e részben gyengeségem és a körülmények. Megvallom, szándékosan kerültem sok mindent, egyfelől azért, mert ahol a tárgy oly bő anyagot szolgáltat a felolvasásra, ott fölöslegesnek tartom illustratiókhoz folyamodni, — másfelől meg azért, mert ha előadásomat az események históriai képleteivel is megtoldom, úgy ezen felolvasás, melynek czélja eszmék körül volt maradni, vagy történelmi tárgyhalmazzá válik, vagy azon végletbe esik, hogy megtagadja saját nézeteimet bizonyos szempontok iránt, melyeket vagy általában nem vallok, vagy pedig az eszmék absolut becse felett senkire nem ruházhatok ! Higgyék el önök, hogy ez nálam nem tisztelet, nem becsülés-hiány, hanem a felfogás azon modora, mely a teremtőt műveiben ismeri el s részesíti a kegyelet azon mértékében, melyre öt korszerű eszméi mindig érdemesítik! — — Ki kora nagy eszméiért hazája, nemzete érdekében küzdött, azt a nemzet, melyhez tartozik, válaszszák bár tengerek el tőle, feledni nem fogja soha; de ha van olyan, ki népszerűséget nem keresve, éjjelét-nappalát hazájának szenteli, a kinek minden gondolata nemzete boldogításában összpontosul, ki e gondolatért nem törődik sem a legféltettebb polgári erény meggyaláztatásával, sem az elébe gördített számos akadályokkal, hanem mint a bölcs, ki teljes nyugodtsággal nyúlt az életet kioltó bürök-pohár után, rendithetlen következetességgel és tántoríthatlan hűséggel tör Czélja felé, amely hazája roncsolt államhajójának kiépítése végett keresett egy szélcsenddel biró biztos révpart. .... ha, mondom, van köztünk ilyen, és pedig van, annak szintén vannak érdemei és méltó e nemzet hálájára!....