Pesti Napló, 1868. augusztus (19. évfolyam, 5480–5503. szám)
1868-08-02 / 5481. szám
177-5481. Vasárnap, augustus 2.1868. 19. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. lap elemi részét illető minden kika rajz a szerkesztőséghez intézendő. Bírni Itlen levelek csak ismert kelektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7 szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Kiadó-hivatal: ElőfizethetniPESTI NAPLÓ Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . . 10 írt 50 kr. u. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díja: 17 hasábos petitsor egyszeri hrrdet térnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 óra. Nyílt tér: 6 hasábos petitsor 25 nj kr. 55PESTI NAPLÓ 06 augustus—septemberi két havi folyamára. Augustus -septemberi két hóra.................................... 3 frí 50 br A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Pest,aug. 1. 1818. Csak egy férfiú! ? Simonyi Ernő képviselő úr egyik bezédében mondta, hogy „a mostani miniszterium azon egy férfiú támogatása mellett alakult meg, ki a nemzet bizalmát bírta.“ Ugyan minő hatalom lehet az, melylyel azon férfiú rendelkezik, ki oly nagy dolgokat tehet? Talán I. Napoleon régiói, vagy egy orész autocratának milliónyi vak eszközei állnak rendelkezésére? A t. képviselő elhallgatta, hogy minő erő áll azon férfiú rendelkezésére, ki máira képes volt a magyar felelős miniszterülmet megalakítani, s amennyiben sem külföldön tartózkodása alatt, sem jelenlegi honnléte alatt azt nem sikerült volna kitudnia, röviden megsúgjuk neki, hogy azon erő, azon hatalom, melylyel Deák rendelkezik: közvélemény. A közvélemény emelte őt azon polczra, hogy — mint az igazságügyminiszter mondá — a kormány büszkének érzi magát e nagy férfiú támogatásával dicsekedhetni ; de a közvélemény még nagyobb erővel is ruházta fel azon férfiút, azon erővel, miszerint a némákat szózatosokká tette, azon némákat, kik a haza gyász éveiben oly hallgatagok voltak, hogy létüket sem tudtuk, némaságukból feloldotta, s kik most hálából e jótevőjüket naponként kisebbítik; azon erővel, miszerint a hontalanokat honlakókká tette, kik közül némelyek most hálából e jótevőjüket azon helyről szeretnék kitúrni, hova őt a közbizalom emelte, s azon befolyásól megfosztani, mely nélkül most is külföldön szórnak, senkinek sem ártó mennyköveiket ; s a közvélemény ruházta fel azon erővel, miszerint mindenki, ki politikáját helyesli, irigység nélkül ismeri élet vezéréül, s meg vagyunk győződve, a minisztériumba sem támasztott irigységet vagy gyűlöletet Deák iránt azon passus, hogy „a minisztérium az ő támogatása mellett alakult meg.“ Mirabeau ellensége volt Necker miniszternek, mert ez óvatos és ildomos politikája által az államot a forradalom részeitől meg akarta menteni, míg Mirabeau kezdetben a forradalomba akarta sodorni. Azonban Necker ildomos politikáját egyenesen meg nem támadhatván , e helyett legnagyobb magasztalásokkal halmozta el őt, de egyúttal hatalmas szónoklatával az állambukással, s ennek iszonyú következményeivel rémítette a népet, a parlament tagjaiban pedig az irigység és féltékenység lángját szotta Necker ellen. „Én ugyan nem helyeslem az ő terveit — mondá egykor Mirabeau — de miután a közvélemény a dictátorságot kezébe adta, bizalommal kell azt fogadnunk.“ A magasztalás e túlságos színezete által Mirabeau czélja volt Necker befolyását csökkenteni, hatalmát a közvélemény előtt kisebbíteni, mert a nemzetek e tekintetben olyanok, mint az egyes emberek, hogy szeretetek csökken és meghidegszik, ha gyakran ismételteik előzök, hogy valakihez túlságos szeretettel ragaszkodnak. Nincs ,■zerencünk Simonyi képviselő úr politikai képzetségét ismerni, s nem tudjuk, hgy ilynemű fogással akart-e élni Deák ellenében azon mondatával , hogy „a minisztérium az ő támogatása mellett alakult meg.“ Amennyiben azonban ily fogás által czélja az lett volna, hogy Deák befolyását csökkentse : biztosíthatjuk a fő képviselőt, hogy leszül számított, mert, mint fentebb említők, mindenki, ki Deák politikáját helyesli, irigyég nélkül ismeri el őt vezérének, mesternek. És miért ismeri el vezérének, mesterének? Mert Deák azon politikát képviseli, melynek eredménye, hogy a haza békés úton jusson az alkotmányos szabadság birtokába, nem erőszakos rázkódás útján, mely az általános elszegényedést avonná maga után, hanem oly módon, hogy a szabadság jólléte az anyagi jólléttel karöltve járjon, míg a túlzók önbálványolta politikájuk által azt eredményezik, hogy Burke szerint „feltámadjanak a hazának ama természet-elleni szülöttei, kik öregatyjukat meggondolatlan gyorsasággal darabokra vagdalják, s elvetemült bűbájolók varázskatlanába vetik, hogy az apai életet onnan mérges növények és kuruzslások által megifjitva, uj életre hozzák.“ Olyforma viszonyban van Deák politikája a szélsők politikájához, mint egy keleti monda szerint a nap a szélhez, melyek egykor a felett vetekedvén, melyik tehet többet, melyik erősebb a másiknál, abban egyeztek meg, hogy mindenik kisértse meg erejét azon utassal, ki épen akkor a pusztában utazott, s amelyik annak válláról a köpenyt kiverheti, az lesz a győzelem, az lesz erősebb a másiknál. Elkezd tehát először is a szél egész erőből fújni, dühösködni; minden erejét összeszedve sürgeti-forgatja az utast, hogy válláról köpenyét kifordíthassa. Az utas nem vevén tréfának a dolgot, magára szorítja köpenyét , s minél erősebben dühüsködik a szél, ő is annál erősebben szorítja azt magára, és így a szél, dühösködésével, czélját el nem érhette. Ekkor a nap kibocsátja szelíd meleg sugarait, melyektől az utas csakhamar felmelegszik, s hogy könnyebben utazhasson, leveti köpenyét, s azt összehajtva, vállára veti. Amit a nap az utassal tett, ehhez hasonló politikát követ a jobb párt, melynek egyik tagja Deák is, s mely pártnak Deák, szeplőtlen múltjánál és kitűnő tehetségeinél fogva, vezére, s mely párt ennek folytán Deák-pártnak is neveztetik; mely párt azonban Deák nélkül is fennállna, s bármikor történik — adja Isten, minél később történjék — hogy nagy lelkének porsátora összeomlik, e párt az ő halála után is fenn fog állni. Egy nagy párt csak akkor áll és enyészik el vezérének fennállásával és elenyésztével, ha az fegyveres hatalomra támaszkodott. Ellenben ha valamely pártot nem személyes önzés vezérel, ha a párt bizonyos erkölcsi gondolatnak és logikai egymásutánnak, vagy valamely jogszerű eszmének, az átalakulás és haladás ösztönéből kifejtett erős közérzületnek képviselője , ily párt létezése nem függ egy ember létezésétől. S most még egy igénytelen kérdést bátorkodunk a szélsőbalhoz kockáztatni ! Ha a Deák-párt azon politikát követi vala, melyet önök ajánlanak, gondolják-e, hogy módjuk és alkalmuk volna szavukat így felemelni és tollakat így forgatni a haza szabadsága mellett, miként most teszik ? S kinek politikája önöket némákból szózatosakká, számüzöttekből honlakókká tette: ez csak egy ember volna ? ! Valóban, ki ezt képes volt végbevinni: Deák nem egy ember, Deák egy eszme, ő az ország többsége. TÁLTOS: közlendő beszéd bizonyítandja be; itt csak azt jegyezzük meg, hogy Zichy A. ez alkalommal is tanusstá, mikint a tárgygyal, melyhez szól, igyekszik alaposan tisztában lenni, s hogy nem kímél fáradságot a nézete szerinti igazságnak kiderítésében. A törvényjavaslatot pártolta. Nyáry Pál is a törvényjavaslatot pártolta, de természetesen a már ismert feltételek mellett. Előadásáról mindenekelőtt szívesen jegyezzük fel, hogy a többször és több oldalról nyilatkozott megjegyzéseknek végre engedve, ma nem kímélte hangját, hanem szólott úgy, hogy a teremben mindenütt és mindenki megérthető , s ennek először is ő maga tapasztalhatá hasznát, mert nem kellő, mint máskor — közönyös figyelmetlenség ellen küzdenie, hanem hálás hallgatóság előtt fejtheté ki mindazt, mit nézetei mellett kifejlendőnek vélt. Nyáry Pál beszédén egyébiránt már lehete érezn hogy a tárgy meglehetősen ki van merítve, s hogy az ellenokoknak csak is variánsait lehet az ahhoz értőnek úgy előállítani, hogy untató ne legyen, de eredetit kutatni fel vajmi nehéz. A javaslat két nagy elvének felmutatása új köntösben, t. i. a kormány üdvözlésének köntösében sikerült; mit baráti jóindulat mellett sem lehet mondani azon törekvésről, mely a magyar hadsereg beolvasztásából faragott mumus , mint nemzet ijesztőt akarta az előtérbe nyomni; mindnyájan tudtuk, hogy csak fababa, más mozgatja, s azért sajnáltuk az erőködést, és még inkább az időt. Zsarnay Imre jogi nézpontokból védte a javaslatot. Makray László is a jogon kezdő, de úgy, hogy e jog, fogalmával együtt az erőtetett phrasisok özönében mosódott el. Szállót érzékenyen allarmirozza a javaslat, szerinte „ennek pártolói a világtörténet lapjaiból aranylapokat szakgatnak ki,“ — dehogy szakgatnak! — czélják az üresen állókat magyar betűkkel írni tele, mint ahogy Árpád óta már gyakran tele írták. Nem kisérhetjük szóló történeti adatait, mert azok egy rhetornál rajzolatoknak megjárják, hanem hogy egyes nagy kérdéseknél meggyőzzenek, arra nézve több és hitelesebb alappal kell birniok. Beszéde vége felé az okoskodások zavarából némileg kibontakozva, vártuk, hogy a conclusio meghozza a türelem satisfactióját. Csalódtunk, elindult keresni a magyarokat, mely újból Körösi Csoma Sándor máig se került vissza; többször ismétli a kérdést: hol az a magyar? mi természetesen kezdetnél figyelmet keltött, mindenki kiváncsi lévén ismerni azt a magyart, később untatott, majd mulattatott, s itt-ott visszhangot is adott. Szóló felfedezte végre az általa keresett magyart, de nem tudjuk, felfedezésén van-e csak annyi oka is örülni, mint Columbusnak a tojás felállításán. Várady János higgadt, csendes előadással, tiszta érveléssel szólott a tárgyhoz, s fejtegeté a különbséget a véderő és védrendszer közt. Tovább elsorolta indokait a javaslat pártolása mellett. Nagy Ignácz mint szónok is nagy lenni akarva,a nagyon kezdő, védelme alá vette Kossuthot, nagy szorultságban lehet Kossuth! Azután atyai intéssel fordul Perczelhez, megmondja neki, hogy mit tegyen, hogy a történelemben számára fentartott lapon eddigi érdemeinek megfelelőig állhasson meg. (Perczel Mór fiúi tisztelettel hajtja meg fejét.) És csak ezen csattanósnak képzelt, de még csak meg sem úgy van-ozott bevezetés után csinált szóló a hadrendszernek frontot. És miből állott e front? Ócska elegeja a honvédség nagyszerű eseményeinek, melyről a történelem másként fog emlékezni, s már emlékezett is! — ismertetése a helyzetnek, természetesen falusi látkörrel, azután bemutatása az országnak, mint a nyolczszázezer katona laktanyájának. Várjon , ha történetesen 1849-ben ilyen laktanya vagyunk, lehetett volna-e a Bach-korszaknak nemcsak tizenkét éves élete, de puszta fellépése is ? Megemlékezett ezen gondolatnál a rokonszenvről, mely nélkül nincs lelkesülés; s e nélkül nincs győzelem, ha millió is számunk; másként volt ez 48—49-ben, midőn a tiszt vezénylete két szóból állott; de e két szót mindenki értette, mindenki követte, s e két szó : „Előre fiuk."“ Ez idézettel Nagy Ignácz azt látszik bizonyítani, hogy ama nevezetes korszakban nem volt ott, ahol vezényeltek, mert akkor az idézetet az akkori élethez hivebben így teszi : „Utánnam fiuk!“ így vezényelték a honvédet akkor, s ha a sor rá kerül, így vezénylik azt jövőre is, bármit mondjon Nagy Ignácz képviselő. Azon ötletét, hogy a jobboldal által kezdeményezett és keresztülvitt 67-ki törvényeket ma a baloldal védi, maga ezen baloldal is megmosolyogta, kitételeit, minek : „nyomorult haza“ — továbbá „megérdemelené,hogy az élő nemzetek sorából kitöröltessék“, — ha t. i. saját függetlenségéről mondana le, mint a régi múltból kölcsönzött, de ma már csak megbámulható szólamokat jegyezhetjük fel. Tisza K. indítványát pártolja. Horváth Lajos az időveli gazdálkodásban jó példát adni kívánva, mit a ház többsége hangosan helyeselt, csak rövid, de annál velősebb szavakban indokolta a javaslat melletti véleményét. A mai nap tanácskozásaiban az idő ugyan elhaladt, s mit a türelemből ez meghagyott, azt a növekvő hőség busásan vonta le, mégis midőn a szólók sorában Ghiczy Kálmán neve hivatott fel, mindenki, bármily pártszínezethez tartozott légyen, azon hely felé fordult, hol Ghiczy Kálmánt annyiszor hallottuk, ha nem is mindig helyeselt beszédekben remekelni. Kik egy átgondolt, értelmes, s a felvett themát részleteiben is kimerítő, majdnem mesteri gonddal összeállított beszédet vártak, azok nemcsak nem csalódtak, de élvezettel hallhattak is. A syllogismusok felállításában Grhiczy majdnem felülmulhatlan, s ha épen úgy hozzák a költemények, hogy a sophismákhoz is folyamodjék, amannak heves szálait ennek viszás csomóival oly gombolyaggá tudja tömöríteni, hogy az ellenfélnek legalább is Somsichnak kell lenni, ki a gombolyag rejtett szálát felfedezhesse, és segélyével a mesterséges tömkelegből kivergődjék. A mai beszéd már tárgyánál fogva alkalmas volt ilyen előkészületre, sőt tekintve annak kényes jogi oldalát, s Grhiczy K. ellenzéki pártállását, egészen természetesek voltak azon deductiók, melyeket szóló lebonyolított. Beszédének tartalmát szándékunk lévén szó szerint hozni, itt csak azt jegyezzük meg, hogy Grhiczy mai beszéde, bár vele egy véleményen nem vagyunk, törvényhozási történelmünknek egyik szép adatát képezi, s hozzá legfőbb alapját a nyomban utánna következett miniszterelnöki megtorló beszéde, melynek a legfrappánsabb adatokat épen Ghiczy álokai kölcsönzők. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök egész biztossággal, mint hadvezér, ki nemcsak saját haderejének tudatával s a területnek ismeretével bir, de az ellenfél erejét és tervét is átlátja, fogott egy óránál tovább tartott remek beszédéhez. A miniszterelnök a magasabb államszempontok mellett egyenként terjeszkedett ki az ellenvéleményüek által felhozott támadó okokra, ezeket megtisztítva álburkaiktól, és szétlszedve természetes alkatrészeikre, bemutatá az igazságot, úgy,a mint az van, s ez alakban szemlélve a kérdést eltűntek a nehézségek az előtt, ki nemcsak érezni, de gondolni és ítélni tud. Gr. Andrássy Gyula a véderő kérdésével hogy sokat foglalkozott, azt alapjaiban áttanulmányozta, bizonyítja mai igen sikerült beszéde. Szólott ő a háznak, de a házban szólott a népnek, a közvéleménynek. Megható volt, midőn ő Felsége tanácsának nézeteit ismerteté a magyar hadsereg hazaszállítása, a különműtani csapatok felállítása iránt, valamint azon ellenvetésre, hogy a hadsereg szakgattassék meg. Szép volt és épületes e beszédet elmondva végig hallgatni, de szép és épületes leend azt otthon nyugodtan végig olvasni, összehasonlítva a túlsó fél által mondottakkal. Tagadhatlan, hogy gr. Andrássy Gyula mai beszédében nemcsak azt bizonyíta be, hogy jeles parlamenti szónok, de azt is, hogy Magyarország felelős kormányának elnöksége az ő kezében a legjobb kezek közt van. Az elnökminiszter után K. Simonyi Lajos indokolta pártoló szavazatát Tisza K. indítványa mellett. Utánna Horváth Döme következett volna, de a ház, tekintve az idő elhaladottságát, a vitát mára befejezettnek jelentő. Vay Béla K. az ülés berekesztése előtt ismétlő tegnapi indítványát, hogy a ház délelőtt és délután tanácskozzék. Bónis ezen indítványt pártolá, de minthogy a ház már nem volt e perczben határozatképes, többen eloszlottnak vélvén az ülést, eltávoztak, annak eldöntése a hétfői ülésre halasztatott. Az ülés részletei, mint a szónokok egymást felválták, következőkben adjuk. Zichy Antal elősorolja a tvjavasla az n. előnyeit, melyek őt arra inditották, hogy a mellett pártoló szót emeljen. Es" előnye, hogy befejezi a kiegyenlítés nagy művét s annak mintegy zárkövét képezi. Az 1848. törvények közjogi viszonyainkat igen általános körvonalakban, s oly definiálatlan állapotban hagyták, mely a bekövetkezett szomorú eseményeknek ha nem is oka, de legalább igen erős ürügye volt. A korona egységének s a birodalom kapcsa ép é,ben tartásának kérdését, a nehéz kérdés megoldását mireánk hagyta. Melyek legyenek a bennünket és az örökös tartományokat közösen érdeklő viszonyok, mikép kelletik azok ekásáról gon■ reckedni, ennek meghatározásai ismét mi reám bizta. Szólott ugyan a honvédelmi minisztérium- s ról, mi viszonyban álljon a közös hadiig-, ennek intézői irányában, e nehéz kérdés megfejtését ismét mi ránk bizta. E megfejtésnek ma érkezett el az órája. A feladat másik részét megoldottuk a közösítési törvényben. A szőnyegen fekvőjavaslat a definiálásán állapotnak véget vet, mi szólót annak elfogadására bírja, ha szinte egyik másik, máskép szerkesztve jobban szerette volna. Második nevezetes előnye a javaslatnak, hogy megadja mindenkinek a magáét, „megadja a császárnak a mi a császáré, az országnak,a mi az országé.“ „Ha szabadok akartok lenni, legyetek igazságosak“ ezt mondja egy állambölcs. Legyünk mi is igazságosak Felséges urunk irányában, ki egyúttal ausztriai császár is , s ki mélyen áthatva lévén a királyi eskü és adott fejedelmi szó szentségének érzetétől, aggodalmakat táplált az iráánt, mielőtt a 48. törvényeknek, úgy a mint azok 20 év előtt formulázva voltak, tettleges életbeléptetésébe beleegyezett volna, nehogy a trón újabb ingadozásnak s a monarchia újabb consulioknak tétessék ki. Ez aggodalmakat eloszlatni a háznak első feladata és kötelessége volt, mert nem is valami magános, nem is diplomatikus érdekről hanem egy magasabb , hogy úgy mondjam európai érdekről volt szó, melyért mi magyarok vagyunk az utóvilág előtt első sorban felelősek. (Élénk helyeslés.) Abban, hogy ő Felsége az 1867. XIL t. sz. 11. § ában a maga számára fentartott fejedelmi jogok egy részét önkényt, maga jó szántából, de egyúttal a helyzet nemi logiai kényszerűségénél fogva is egy felelős hadügyminiszter utján akarja és fogja ezentúl gyakorolni, szóló nem csak hátralépést nem lát, de a szabadelvűség ösvényén határozott előlépést, egy határozott vívmányt. (Helyeslés.) Igaz, hogy az 1867. törvény szövegében sehol ezt a szót „közös hadügyminiszter“ nem találjuk, de ugyanazon XII. t. sz. 27. §-a világosan elrendeli, hogy a közös ügyek egy közös nőiciszterium által kezeltessenek. A közös ügyek közt pedig ott van a külügy és hadügy, meg a nerzus rerum gerendarum. Felemlíti szóló az angol hadügy két fezetős kezelőjét, a secretary at war“ és „secretary for war-t." úgy tudja, hogy az „atu és „fór“ száska közti különbség csak 1863-ban enyészet el, midőn ezen terhes két hivatal egy személyben összpontosittatott. Ezt annak kitlemtésére hozza elő, hogy az angol nemzet sokkal nagyobb súlyt fektet közjogi dolgokban a praxisra, mint & §§-okra stb. A javaslat harmadik előnyét abban látja, hogy bármely felmerülő európai crisis esetében egy erős és hű szövetségest biztosít nekünk magyaroknak. Mikor fog ütni a válság órája, azt nem tudjuk, de megbocsáthatóan könnyelműségnek tartaná, ha készületlenül hagynók magunkat meglepetni. A negyedik előny, hogy végre valahára leomlik az a választófal, mely a polgárt a katont eddigelé elválasztotta. Hivatkozással Mada ,sa képv. állítására, tagadja, hogy az általános hadkötelezettségen alapuló honvédelmi rend...ez, valami aristocraticus intézmény volna, ez öllet dicsőségét neki engedi (derültség), ellenkezőleg ő azt az egyenlő jog és egyenlő teherviselés nagy elve megtestesülésnek tartja, mely még azon culturai feladatot is teljesíti, hogy a népet nemzetté nevelje. A javaslat fényoldalt kiemelte beszédében a nagyérdemű Perczel Mór is,ki nemcsak a harczi téren nevelte hazánk dicsőségét, de a politikai küzdelmek terén is „tega saguque darus.“ (Éljenzés.) Ötödik előnye a javaslatnak, hogy magában hordja a tökélyesbülés minden elemeit. Mi eljöttünk idáig, utódaink menjenek tovább, ha jónak látják. Soron kérdeztetvén, várjon az általa alkotott tényeket a világon a lehető legnagyobbaknak tagja e ? Azt felelte : nem, hanem a legjobbaknak Athén számára E szavakat alkalmazza ő is a jelen javaslatra. Aztán cáfolja az ellenindítványt, mely szerint egy európai erisis esetében védtelenül és előkészület nélkül dobatnánk ki a támadásnak, továbbá, hogy az eszerint tervezett két Minerva armata, nem annyira egymás mellett, mint ellen fogna talpra állam, legalább ezt a bizonatlanságot kelhetne. Harmadik veszélye az ellen.ndítványnak a nemzetségi izgalom, nemcsak magyar és német heseregről lenne szó, de szó lehetne többről is. Önök bölcsesége felment ellene attól, hogy e tárgy részletesbebocézni gátasába ereszkeden, de egyet nem hallgathatok el nemes ambrionkan, nagyratörő terveinkben, melyek jogosultak lehetnek, azt t. i. hogy valamint a monarchii nyugati fele heterogén elemekből alakult államot képez, úgy mi ia itt keleten mozaik.-sA'-így alakusa vagyunk a történelmi felelednek. Negyedik ellenvetése, hogy a szélső bal indítványa kivihetetlen most, midőn állandó és rendes viszonyok megszilárdulásáról van szó, de a kivihető volna is, csak az államháztartás sályegyenének megzavarásával volna azonos. Ha megrendítjük az emberekben és önmagjukban az intézményeink állandósága iránt hitet, sülyedésnek fog indulni nemzeti létünk hajója. Felkiált Orzággyűlési tudósítások. A képviselőház augustus 1-jei ülése. Elnök : Szentiványi Károly, jegyző : Horváth Lajos. A jegyzőkönyv hitelesítése, s az irományok bejelentése után Nyáry Pál és Lónyay Gábor kérvényeket nyujtottak be, melyek a kérvényi bizottmányhoz utasittattak. E rövid előzmény után a ház napirendre tért. A szólók sorát Zichy Antal nyitotta meg egy az ellenfél ostromló okaiból kiinduló helyesen felosztott beszéddel. Alapját szóló okoskodásának azon közjogi nehézségek eloszlatása képezé, miket a kifogást tevő szónokok, különösen a közös hadügyminiszter törvényes állása, s a közös hadsereg ellen felhoztak. Mennyire sikerült szónoknak e feladatát megoldani, azt — a pótlólag egész terjedelemben Utal számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.