Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)

1868-09-12 / 5513. szám

Bécsi dolgok, nem-A­zeti dött, csehországi főországnagy a Cseh képviselőknek írásbeli „tudatást“ bül­­melyben értesíti őket, hogy deklarátiójukat kívánságukhoz képest kinyomatta­n a gyűlésben kiosztatta ; azon kívánságuknak azonban, hogy elmaradásuk okait ő felségének is eléje terjesz­­sze, eleget nem tehetett, pedig azért, mert erre a tartománygyűlés meghagyása nélkül jogosítva nem volt. Különben is ezen okok nem olyanok, hogy elmaradásukat az ügyrend 19. §-a értel­mében indokolnák. Fölszólítja tehát a képvise­lőket, hogy vagy foglalják el két hét alatt helyes két, vagy hogy okadatolják elmaradásukat, kü­lönben arra látná magát kényszerítve, hogy róla a 19. §. értelmében a gyűlésnél jelentést te­gyen. — A „Bohemiá“-ban egy „egyházi tekintély” kinyilatkoztatja, miszerint szemben a püspökök passiv magatartásával, szükséges, hogy a magas egyházi hivatalnokok az alkotmány iránti hűség­re feleskeztessenek. A cseh nemzetiek táborában bomlik a jó egyet­értés, valamint ez nem is lehet máskép ott, hol minden mozgalom csekély kivétellel egy vezér­­hetném férfiak ambitiójára redukálható. Mint egyik bécsi lapnak távírják, midőn azon tana­kodtak, hogy miféle lépéseket tegyenek a dekla­­rátiónak a tartománygyűlés által eszközölt elin­tézésére, viharos jelenet fejlő­d­ött ki Rieger és Sladkowszky között. Slad­­kowszky Rieger egész vezérkedését a botlások és következetlenségek hosszú sorának nevezte; az elmaradás a tartománygyűlésről szerinte oly­an banque-játék, mely eshetőleg magát a nem­zetet veszélyezteti. Prágából még azon hírt is veszszük, hogy a városi képviselő testületben Ziska képviselő azt indítványozta a f. hó l0­én tartott ülésben, fe­jezze ki a városi képviselő testület felkelés által, hogy a 81 országos képviselő aláírásával ellá­tott „declaraczió”-val egyet ért. Az indítvány Sladkowszki indítványára a városi tanács elé utasíttatik, mely el fogja határozni, hogy váljon a városi képviselet felálljon-e vagy sem ülőhe­lyéből ? Ebből látjuk, hogy a képviselőtestület, mely igen könnyű szerrel felkelhetett volna, ha kedve tartja vala, nem a legjobban fogadta az indítványt s Sladkowszki aligha jó­szántából kívánta az ügyet a tanács elé utasíttatni. Hatósági élet Kassa, sept. 4. Hosszabb idő óta a „P. Napló“ hasábjain Abauj megyéről nem olvasván , azt követ­keztetjük , miszerint ezen főbb ha­zi lapunk egyikének megyénkből rendes levelezője nincs ; is meg tronc némit íll hogy Abauj megye is halad — hátrafelé. Sokáig tűnődtünk, vegyünk-e tollat kezünkbe, megirandók megyénk helyzetét ? vagy azon pél­da­beszédet szemünk előtt tartva: „Szólj igazat, betörik a fejed,­ azt tovább is hallgatással mel­lőzzük-e ? Tudjuk, hogy azok, kiket jelen közleményünk érintend, okok hiányában azzal vádolandnak, miszerint a megyei institutiónak mi is irtó ellen­ségei vagyunk. Ezeknek előlegesen azt válaszol­juk, hogy a megyei institutió megölő gyilk­osa nem az , ki pártérdekeken felülemelkedve, a nepotismus ellen harczva kel; ki nem egyes csa­ládi érdekeket, hanem a társadalomban élő min­den polgár javát, tehát a közérdeket óhajtja előmozdítani; ki nem az ódon és most már tart­hatatlanná vált institútiókat tömjénezi, ha­nem minden megyei kérdést, a parl­amentá­­ris kormányformával törekszik összhangzásba hozni; ki nem vet gátakat a haladás kívá­­nalmai elébe, hanem a törvénye korlátai közt, jelen korunk józan, de előre törekvő szelleme szerint intézi tetteit. De nem folytatjuk tovább, mert hiszszük , hogy a gondolkodó hazafiak — e téren — mind ve­lünk tartanak; fogjunk tehát ezen bevezetés után megyei gyűlésünk hűt leírásához. Augustus hó­­1-én a következett napokon tar­tandó bizottmányi évnegyedes gyűlésre hivatott össze a bizottmány. Ezen gyűlést megelőzőleg a főispáni helytar­tónak megbízásából, megyei helyettes 2-os alis­pán úr a bizottmányi tagokkal tudatta, hogy a megye által többször kérelmezett, két törvény­­széki bírói állomás betölthetése, a kormány által e­ngedélyeztetvén, ezen állomások — választás útján — betöltendők lesznek. És jön nagy sürgés-forgás a megyében ma­gyar természetünkhöz illőleg, mert nincs a vilá­gon szebb s üdvösebb pontja az alkotmánynak, mint a restauratió, hol legfőbb kívánalom az összeköttetés és pajtáskodás. Azonban a vá­lasztók nagyban csalódni kénytelenítettek, mert a gyűlést megelőző tanácskozmányban megvallt a főispáni helytartó, miszerint: nem olvasván el előlegesen az ide rugó rendeleteket, észre nem vette, hogy az engedélyezett két t. sz. bírói állo­mások fizetése csakis a jövő költségvetés megál­lapítása után fog folyóvá tétetni. Délelőtti 10 órakor vette kezdetét a gyűlés, s a szokásos elnöki beköszöntés után, a méltósága a conferentiában tett előadását ismételvén, a bi­zottmányt e tárgy feletti tanácskozásra felhiván, többi között L. V. bizott­­tág azon nyilatkozata következtében, hogy nem lévén jelenleg a fizetés megadva, a megye pedig senkitől ingyen szolgá­latot el nem fogadhatván, a választás halasztas­­sék el, a bizottmány osztván ezen nézetet, a vá­lasztás elhalasztását határozta. Ezen eljárásra nézve csakis két szerény meg­­jegyzésünk van, nevezetesen:­­ . Vegyen magának e méltósága minden alka­lommal elegendő időt a miniszteri rendeletek elolvasására, és ha kell combinatiójára. — Mert az államszolgálat feljogosítja a közönsé­get kívánhatni azt, hogy a felelős kormány me­gyei orgánuma a felelős kormány intézményeit szorgalommal elolvasván, és ha kell tanulmá­nyozván, azoknak értelmében tegye meg intéz­kedéseit Másik e tárgyra vonatkozó észrevételünk pe­dig az, hogy ha ő méltósága ezen tárgyat, mint a meghívó levelek szerint is ezen gyűlés egyik fontos tárgyát képező — ő méltósága által tett _intézkedést a bizottmány tanácskozására ki­tűzni jónak látta, azt a jegyzőkönyvbe felvétetni kellett volna, mert a jegyzőkönyvnek a gyű­lésben történtek hű képének kell felfogásunk szerint lennie. Vagy legjobb a baklövést agyon­hallgattatni ?! De most következik a java : Halálozás által megüresedvén a telekkönyvi vezetői állomás , nem tekintve , hogy az országgyűlés ezen állomást tisztújítás alá nem tartozónak lenni mondotta ki; nem tekintve, hogy az igazságügyi miniszter 1. évi martius hóban kelt rendelete szerint, a telekkönyvi hi­vatalokban alkalmazandókra vizsgák letételét rendeli meg, mégis ezen állomás mi módoni be­töltése fűzetett tanácskozás tárgyává. E tárgyban megyénk első alispánja, P. T. szó­lalt fel első, indítványozván ezen hivatalnak választás általi betöltését; indítványa támogatá­sául felhozd, miszerint az országgyűlés határo­zata csakis a tisztújítás alkalmával nem engedi a telekkönyvi hivatalnokok választását,most pedig halálozás által üresedvén meg ezen hivatal, a megyének az 1848. I. ez. 16. szakasza erejénél fogva is jogában áll az időközben megüresedett ezen hivatalt választás által betölteni. A baloldal hívei e tárgyban többen is vezérük indítványa mellett nyilatkozván, a választás esz­közlése határozatba ment. E határozat után felemlíttetett, miszerint a telekkönyvi személyzet alkalmazhatására nézve az igazságügyi miniszter által rendeltetett, hogy azok a telekkönyvi törvényekből vizsgát tenni köteleztetnek. Hogy tehát e részben is elég­tétessék, szüksé­gessé vált azon miniszteri rendeletnek felolva­sása. Ez is megtörténvén, főispáni helytartó úr egy küldöttségnek kiküldését inditványozá, mely a folyamodók közül a legalkalmasabbakat kiszemelve, a kijelölést készítse el. Az indítvány elfogadtatván, ő méltósága kijelöli a küldöttség tagjait, természetesen mindannyi törvénytudókat és a telekkönyv vitelében jártasakat. (?) Történt, hogy ezen küldöttségnek egy tagja — a Deák-pártból — ki a köztéren számos éveken át nem csekély szorgalommal közszolgálatot viselt, magát ezen bíráló küldöttségből azon ok­nál fogva kérte kihagyatni, mert a telekkönyvi törvényekben nem annyira jártas, miszerint a folyamodók képességét megbírálhassa — lelki meggyőződésével összeegyeztethetőleg. Továbbá felemlíté , hogy a parlamentáris alapokon nyug­vó alkotmánynak hive lévén, ezen választást nem tartja a megye hatásköréhez tartozónak. Őt nem győzi meg az első alispán által felhozott azon érv, hogy az 1848. I. ez. 16. szakaszának értelme szerint ezen hivatal betöltése a me­gye jogai közé tartoznék szemben az ország­gyűlésiek e tárgyra vonatkozó határozatával. Megjegyezte továbbá, miszerint az 1848-ik évi törvényre történt hivatkozás ez esetben nem correct, mert 48-ban telekkönyvi institutió nem lévén, a felett a törvényhozás nem is intézked­hetett. Ezek alapján kérte a bizottmányt, változ­tassa meg határozatát annyival is inkább, mert meri hinni, hogy e részben — a sajtó utján is nyilvánult alapos nézetek, ha a megye a válasz­­*t­v/uu pamuéu tagjaik fiaZailK. HU201JBbgt5litak bemutatni. Ezen nyilatkozat kis zavart idézett elő, egy részt azért, mert ha oly egyén, ki a közszolgá­latban töltött időt munkálkodva és a közérdek­nek szorgalommal szolgálva töltötte el, még­sem érzi magát telekkönyvi ügyek megbírálásánál egészen competensnek, minő lelki megnyugvás­sal vállalkoznak azok, kiknek egy része a kor kívánalmaival nem haladó, az újabb törvé­nyeket és eljárásokat nem tanulmányozók lévén, a régi megpenészedett táblabirói elveknek jelenben­ek bálványozói. Másrészt mivel, mert egy Deák-párti felszólalni a­skor, midőn a hatá­rozat már kimondva volt. És jön ez árva Deák párti ellen nagyszerű támadás. Legelöl a vezér, azután a törzskar, sőt még a Coulissen­­r­e i­­­s e­­ közlegények által is kereszttűzbe vé­tetett. Hallani lehetett nagyszer­ű mondatokat, miknek hallatára a tudományosan művelt kül­földi bizonnyal visszaszalad hazájába, p. o. „mit hallgatunk mi a hirlapokra, hisz ott csak az irkászok véleménye van, ez nem közvélemény.“ De nem folytatjuk tovább, mert ezen egy mondat elég arra, hogy a felett a nagy­közönség pálctát törhessen. Megmaradt tehát a határozat, megszülemlett a küldöttség, mert a magyar ember született törvényhozó, és ha kell bíráló, építész, mérnök, és bíró. A küldöttség megbízásában eljárván, a folya­modók közül hármat szemelt ki candidatiora, kettőt jogvégzettet, és mint mondják, minden tekintetben képzetteket, a harmadikat olyat, ki még jogi pályát sem végzett. A bizottmány mindenkor tanúsított, és külö­nösen a választásoknál követni szokott részre­­hajlatlanságához (!) híven épen a jogi pályát nem végzett, a miniszeri kivánalom szerint vizs­gát nem tevő, tehát jelenleg nem képesített egyént váasztá meg — nagy többséggel. Másnap — a mint tudjuk — miniszteri távír­dai rendelet érkezett, mely szerint a telekkönyv­­vezetői állomásnak választás útjáni betöltése beállíttatni rendeltetett.Igen korán betelje­sedett tehát: kinek volt igaza ?­­ Sokat tudnánk még írni közigazgatásunk hiá­nyos és lanyha vezetéséről is, de ezúttal legyen elég ennyi, a többiről jövő alkalommal szólan­­dunk. Több Deák párti. M i s k o 1 c z, sept. 9. Tegnapelőtt tartott megyei kis gyűlésünkben, mely a jelen voltak rendkívül csekély számánál fogva ugyancsak megfelelt nevének, a közgyűlés jóváhagyása reményében, több fontos intézkedés történt. Az idei újoncsozás előkészítésére vonat­kozó miniszteri rendelet teljesítés végett első alispánunknak kiadatott, legkisebb vitára sem szolgáltatván alkalmat az, a­mi némely megyék­ben újra vesszőparipáját képezte az ellenzéki viszketegségnek. A jövedelmi és hátbéradókivetési és felszó­­lamlási küldöttségekhez, az ezt illető törvény értelmében az elnökök és bizottmányi tagok megválasztottak. Az lesz aztán az ügy menetére egy kissé hátráltató, ha a megválasztott tagok, kik nagyobbrészt e gyűlésben jelen sem voltak, vonakodni fognak a megtiszteltetés elfogadásától p­edig kilátásunk lehet reá itt-ott. Mintha bizony most is Bach idejét élnék, midőn a magyar em­ber inkább tűrte az igaztalanságot, de a kor­mány közegeivel érintkezésbe jönni idegenke­dett. Egyébiránt rendelkezik a törvény a vona­­kodók megbírságolásáról, végre kell hajtani. Korai volna még a jövő képviselőválasztás combinatióiról beszélni. Annyit látunk, hogy megyénkben a jobb és baloldal elkeseredése, mely előbb gyakran túlzott hévvel tört ki egy­más ellen, az újabb időkben alább hagyott, leg­alább nyilvánosan nem mutatkozott. A czélra törekvés azonban nem szűnt meg, kivált Mis­­kolczon, a­hol több eszközt és befogadó elemet talál a capacitatio, mint a vidéken. A vargaczéh áruhelyén, mely a főutczára néző emeletes ház, minden hó első vasárnapján oktató, élesítő, biz­tató gyűlést tartanak a baloldali iparosok, illető­leg tart velük néhány melegfejű nem iparos. Nagy nemzeti szín zászló leng ekkor az ablak­ból, mi ellen semmi szólónk, de az ellen már nemcsak nekünk, hanem másnak is lehetne, hogy a zászló közepére festett nagy nemzeti czimeren hiányzik annak főalkatrésze , a ko­rona. Vagy talán épen ez volna emblémája az utc­án űzött és kergetett politikának ? Furcsán is vagyunk mi azzal a baloldali poli­tikával és párttörekvéssel , hiába erő­tetjük ma­gunkat, hogy megkülönböztethessük, várjon lényegére nézve hol kezdődik és hol vég­ződik a középbal, a derékbal és a szélsőbal. Mindnyájan egy nótát fújnak, csak a sipjok különböző. I. Szombathely, sept. 5. 1868. Vasmegye bizottmánya elhatározta, hogy nem közjogi tartalmú kormányrendeletek végrehaj­tását akadályozni nem fogja, hanem azoknak végrehajtása után kifogásainak érvényesítésére felterjesztéssel él. Bizottmányunknak ezen poli­tikai helyzetünk színvonalán álló határ­ozatát elismer­ésel vettük s benne a hajdani megyei politikával való szakitást véltük üdvözölhetni. Sajnos, hogy csalódnunk kellett, mert bizottmá­nyunk e határozatától csak­­hamar eltérve, vissza­esett a sérelmi feliratok ősi kerékvágásába s megyénk kárával szaporítja kormányunk szá­mos nehézségeit. A közlekedési minisztérium, támaszkodva az országgyűléstől nyert felhatalmazásra, még a múlt évben kelt körrendeletével az országos út­­építészeti alapot megszüntetvén, a helyhatósá­gokat a területükön levő országutak fentartási költségeinek fedezése végett a közmunkák meg­váltására utasította. E rendelet indoka és czélja nem lehetett más , minthogy a minisztérium a közmunkák váltságösszegének központosított kezelése mellett az egyik helyhatóság szolgálta­tásainak a többi helyhatóság szükségleteire való fordítását sem igazságosnak, sem méltányosnak nem találván, e fonák rendszertől eltérni s a nehézkes központi kezelés helyett az országutak ellátását a helyhatóságok jogkörébe áthelyezni akarta. Ezen intézkedés államgazdászati elő­nyein kívül, melyeket a helyi érdekek szemmel tartására képesebb helyhatóságok általi kezelés nyújt, épen a helyhatósági jogok kiterjesztését foglalja magában, s ennek daczára bizottmá­nyunk megtagadja a rendelet végrehajtását s a megszűnt úrbéri viszonyok közt alkalmazható 1844: IX. t. czikkre hivatkozva, abban törvény­­sértést lát s felterjesztéseiben hídjainak fentar­­hasztalan ad felvilágosítást s igyekszik meg­győzni rendeletének üdvös czélja s törvénysze­rűsége felöl, hasztalan adja tudtul,hogy a kívánt czélra országos pénzalap nem létezvén, igyekez­­zék a megye közlekedési eszközeit önerejéből fentartani ; a bizottmány folyvást szaporítja felterjesztései számát s már 44 ezer frt segélyt kért. Hidaink ezalatt bedőlnek, kijavításukra vállalkozót nem kapunk, közlekedésünk közel áll a végelakadáshoz.­­ Nem bocsátkozom an­nak megítélésébe, várjon ezen eljárásával bizott­mányunk mennyire mozdította elő megyénk érdekeit, de nem hallgathatom el azt, hogy ama miniszteri rendelet majd minden bizottmányi gyűlésen törvénysértéssel bélyegeztetik és senki sincs, ki ezen alaptalan vád ellen felszólalna. Pedig nem is említve a bizottmány által felállí­tott fentebbi szabályelvnek következetlen meg­sértését , maga a bizottmány létezése is azon mértékben lenne törvénytelen, mint a megtáma­dott kormányrendelet, ha csak az ideiglenesség fogalmát valódi jelentőségéből kivetkőztetni nem akarjuk, mert a bizottmány fennállását s ama miniszteri rendeletet indokolja rendkívüli helyzetünk s jogossá teszi az országgyűlési in­­demnity, melyet kormányunk még a múlt évben nyert. De annyival kevesebb joggal bélyegez­hette bizottmányunk a fentebbi rendeletet tör­vénytelennek, mert — midőn a közmunkát épen ez 1844: IX­­. czikk által rendelt birtok-arány helyett a fogatokra vetette ki, maga sem tett eleget a törvénynek, így állunk közlekedés dolgában, azonkívül van statáriumunk, katonai oltalom a zsiványok ellen, vásárainkon számtalan a zsebmetsző s igy leszünk mindaddig, mig csak a távollevő megye nevében megjelent két három bizottmányi tag privát felfogásától függ nemzeti érdekeink való­­sulása, s mig a nagyrészt kiváltságos osztályok maradványaiból származott megyei bizottmány tábort üthet a nemzet felelős kormánya ellen. Ne várjuk be, mig megyénk középkori épü­lete önterhe alatt összedől, építsük azt ki meg­­ifjodott alkotmányunk igényei szerint. Pusztulni kell a rothadt részeknek, hogy épen s bizton megtarthassuk az egészet. Álljon fenn a megye, de csak úgy, hogy nemzeti egységünk s hala­dásunk ellen botrányos gátat többé ne képezzen ............­.l. Törvényjavaslat a polgári törvény­kezési rendtartás tárgyában. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól (Folytatás.) 479. §. Mindenik fél köteles megidéztetése folytán (476. § ) a községi biróság előtt megje­lenni. Az elfogadható ok nélkül meg nem jelent fél ellen 5 írtig terjedhető pénzbírság alkalma­zásának van helye, melyet a rendes biróság a perben állapit meg, s melynek megtérítésére a fél akkor is köteleztetik, ha részére kedvezőleg döntetnék el a per. 480. §. Ha a felek se ki nem egyezhettek, se a községi bíráskodást el nem fogadták, vagy az idézett fél meg nem jelent, erről a községi bíró­ság hivatalos bizonyítványt ad, melynek alapján a folyamodó a pert rendes utón megindíthatja. által E bizonyítvány nélkül a rendes bíróság nem fogadtatik el a kereset. II. Fejezet: Vásári bíráskodás. 481. §. A vásári bíróságot sz. kir. és rendezett tanácsú városokban egy elnökből , két bír­ó egy jegyzőkönyvvezetőből álló bíróság, a nem rendezett tanácsú városokra és községekre n­é­ve pedig az illető járási szolgabiró és esküdt, végre a 2. § ban érintett azon községekben, me­lyek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben első folyamodási bíráskodásra feljogosíttatnak: a bíró és jegyzőkönyvvezető gyakorolja. 482. §. A vásári bíróság az orszá­gos hetivá­sárok ideje alatt ítél : a) a kereskedelmi viszonyokból származott, s valamely különösen kijelölt vásárra kötelezett adósságok iránt; b) mindennemű áruczikknek szerződés sze­rinti átadása vagy átvétele kérdéseiben, ha azok­ra nézve vásár alatt történt meg az alku, vagy adatott előpénz; c) a vásári forgalom tárgyaira nézve, ha a vásárra szállításuk kiköttetett, s a vásáron ta­láltatnak ; d) Az áruczikkek visszaadásának követelésére vagy slu ár lefizetésére nézve, ha az áruczikkek a vételár azonnali lefizetésének kötelezettsége mellett vétettek meg, s azokat a vevő már való­sággal átvette, h a­meddig és a­mennyiben azok a bíróság területén találtatnak ; e) a vásár alatt kötött adásvevési szerződések­nek erőszak, csalás, vagy tévedés alapján kért felbontása iránt, ha az áruczikkek még termé­szetben megvannak. 483. §. Ha az előbbi §. c) alatti esetében azon tárgyak, melyeknek vásárra szállításuk kiköt­tetett, nincsenek a vásáron: a felperes tetszése szériát vagy a vásári bíróság előtt követelheti a foglaló kétszeres összegének visszaadását, s annak, a­mi a foglalón fölül netán előre fizette­tett, visszatérítését a kötéstől elállón, vagy a szerződés teljesítése iránt rendes per útján indít­hat keresetet. 484. §. Kereskedelmi nagyobb forgalommal biró és rendezett tanácsú népesebb városoknak indokolt kérelmek folytán megengedheti az igazságügyi ministérium, hogy a piac­i forga­lomból felmerült peres kérdésekben, ha azok a 93. §. a) és k) pontjai szerint különben is a sommás eljárás alá tartoznának — országos- és hetivásárok idején kívül is a jelen fejezetben megállapított eljárás szerint bíráskodhassanak. 485. §. Az említett eseteken kívül a vásári bíráskodásnak nincs helye, habár a felek azt közakarattal választották, vagy magukat a bí­ráskodás e­lemének önkényt alávetették vol­na is. 486. §. A kötbér nem tárgya a vásári bírás­kodásnak. Ennélfogva a vásári bíróság annak megítélésébe még akkor sem bocsátkozhatik, mikor el záradékkép a vásárra szóló szerződés­ben foglaltatott, hanem arra nézve a feleket rendes perusra utasítja. 487. §. Ha az áruczikkek az eladás után ugyan, de az átvétel előtt másnak vagy többek­nek ismét eladattak, a­nélkül, hogy egyik vagy másik vevőnek átadattak volna , ilyen vevők közt más megállapodás hiányában a szerződés elsőbbsége határoz. De ha az áruczikkek vala­mely utóbbi vevőnek valósággal kezeihez is a vásári bíróság által fel nem bontat­atik, ha­nem ha az ez által károsultak a kárt okozóval barátságosan meg nem egyezhetnének, a vásári bíróság rendes perúsra fogja utasítani a feleket. 488. § A vásári bíróság az itt szabályozott el­térések mellett, a sommás eljárás szerint határoz. 489. §: A vásári bíróságnak jogában áll alpe­rest ugyanazon napon,melyen a kereset beadatott vagy felvétetett, sőt ha a késedelem veszélylyel jár, ünnep és vasárnapokon s a délutánni órák­ban is idéztetni, a megjelenni vonakodót a körül­mény­ekhez képest kényszerítő eszközökkel is elő­állítani. 490. §. Hogy alperes magát vagy vagyonát az illető­ bíróság hatósága alól ki ne vonhasa , a városi bíróság a körülményekhez képest őrt is rendelhet felperes személye mellé, vagy gond­nokot nevezhet, ki az eladandó czikkekből bevett pénzeket ideiglenesen foglalja le, s egy­szersmind a felperes megcsalására czélzó eladá­sokat és másnemű kijátszásokat akadályoztassa meg. 491. §. A felek által használt okiratok térít­­vény mellett a bíróságnál megtartatnak mind­addig, mig azok helyébe hiteles másolatok a felek költségén nem szereztetnek. 492. §. A marasztaló ítélet a vesztes félnek egyedül helyben lévő s a vásári bíróság alá tar­tozó ingó javainak a vásár helyén nyomban tar­tandó elárverezésével azonnal végreh­aj­tatik. Ha a követelés ez után ki nem kerül, a vég­rehajtás folytatása megkeresés utján eszköz-493. §. A felek a vásári biróság jegyzőköny­­veit és ítéleteit egyszerű vagy hitelesített máso­latban bármikor kivehetik. 494. §. A vásári biróság által elintézett pe­rekben semminemű perorvoslatnak nincs helye. A meg nem elégedett félnek azonban a per tár­gyára s a vásári bíráskodásból származó károk megtérítésére nézve a nyertes fél ellen a rendes per útja fenmarad. III. F­e­j­e­z­e­t. Választott biróság. folytán ,,495. kölcsönös szerződés Lívián választott bíróságra ruházhatják peres ügyeik eldöntését, azon esetek kivételével, melyekben az be. §. szerint a rendes birói illetőségtől elté­résnek nincs helye. 8 v \­í ..szerzödésnek, melyben a választott S ahhág klkotte‘ett~ mic¡% írásban szerkesztve vívó \PeF valamint minden jog­ viszonynak melyre a v.’lasztott biróság híál­k°497 8rJ›A’ t?«öted­n k)e lölve kell lennie. nyék mel'vnWlf6 ^’ban foglalt azon körülmé­­nyek, melyeknélfogva a rendszerinti biróság tag­uig­,ekben ré8zt »«» vehetnek, képednek !S kizáró akadályrt a felek közt a birák személye iránt a csonos egyetértés létezik: a felek magában a ^QQ^p8^11 nevezzenek meg. 9­ §. Ha választott birósági eljárás a birói személyek előleges megnevezése nélkül kötetett ki s a felek a birói személyekre nézve nincse­­n.6.... egyetértésben: mindenik fél négy bírót je­löljön ki, s erre a vonakodó fél az ellenfél kivo­­natára a rendes biróság (506. §.) által 15 napi határidő kitűzése mellett, azzal a hozzáadással szólittassék fel, hogy elmulasztás esetében a bí­róság által fog történni a kijelölés. A fél b az utóbbi esetben a bíróság a jelöltek neveit, polgári állását és lakhelyét az ellenféllel tudatni tartozik. ... 500. §. A választási, illetőleg kijelölési jogot több pertárs együttesen s csak annyi tagra néz­ve gyakorolja, a mennyi a 498. és 499. §§-ban megállapittatott. Ha a pertársak a bírói szemé­lyekre nézve egymás közt meg nem egyezhet­nek­ jelöltjeik közt a szavazatok többsége, en­nek hiányában sorshúzás határoz. 501 § Mindenik félnek van joga az ellenfél, illetőleg a bíróság által kijelölt négy tag közül kettőt visszavetni, a­nélkül, hogy a visszavetés indokolni tartoznék. A visszavetésnek 15 nap­ért van helye azon időtől számítva, melyen a kijelölés a félnek tudtára adatott. Ha ezen határ­idő alatt visszavetési jogával nem élt az ellen­fél e jog magát a kijelölő felet, iletőleg a kije­lölő bíróságot illeti. Az ekkép mindkét részről összesen fennmaradt négy tag képezi az 503. §-ban megnevezettekkel együtt a választott bi-­ 502. §. A választott bírák csak saját írásbeli nyilatkozatuk folytán köteleztethetnek a birás­kodás elvállalására. 503. §: Elnököt és jegyzőt, kikre nézve a 491. és 502 .§. szabályai szintén alkalmazandók, ma­guk a bírák választanak Ha az elnökre nézve szavazattöbbség nem jó létre, azt az 506. § ban kijelölt birói közható­­ság nevezi ki. 504. §■ A választott bíróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt választani, s egyetértés hiányában elnöknevezés végett az előbbi §-ban említett bíróságot megkeresni­­ az elnök megvá­l__v. ig kinevezése pedig ismét alatt az eljárás módját a felekkel egyetértőleg megállapítani s az ügy folyamatbatétele iránt intézkedni. Ha az eljárás módja iránt nem sikerül az egyetértés, az e részben fennálló szabályok al­kalmazásának van helye. 505. §. A törvénykezési rendtartás szabályai, a jelen fejezetben foglalt eltéréssel, a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékül szol­gálnak. 506. §. Ha az eljárás folyamában kézbesítés, tanúkihallgatás, szakértői vélemény vagy eskü­tétel szüksége forog fenn, ennek foganatosítása végett a választott bíróság azon rendes bíróság­hoz fordul, melynek illetőségéhez a per, válasz­tott bíróság esetén kívül tartoznék. 507. §. A választott biróság ülései nem nyil­vánosak. (Folyt. köv.) Mai számunkhoz van mellékelve „Pesti Napló“ october - decemberi évnegyedes előfizetési felhivása. a „P. Napló“ társszigényel Prága, sept. 11. Az országgyűlés mai ülésén a miniszter­ek Plener kivételével mind jelen voltak. A budget bizottság ál­tal tett indítvány, a domestical és kincs­tár alapítványt illetőleg elfogadtatott. A csehországi tehermentésről szóló törvény­­javaslat végleg is megszavaztatott. Lemberg, sept. 11. A Kolowsky ál­tal tett indítvány, hogy a császár foga­­nására ho­ulo­tt vetoppék ki, elfogadta­tott. Tarnowsky gr. a krakói és lembergi egyetemek lengyelesítését óhajta az or­szágos törvények szerint a két ruthén tan­szék megtartásával Lembergben. A ru­thén párt ellentmondott az indítványnak. Komolsky ruthén az elnapolást indítvá­nyozza. Delkievics a napirend mellett szól. Az izgatott általános vitában a ru­thén indítványok elvetettek. A kormány­­biztos az­­országgyűlés illetékességét vi­tatja. Lemberg, sept. 11. A mai lapok a nemesek pártja programmjában Kozecz­­mnovics vezérlete alatt tudatja, hogy kö­zös tárgyalását kívánja azon tárgyaknak, melyek a közös uralkodóház által feltéte­­leztetnek, és melyek a monarchia vagy a birodalom ■biztosítására szolgálnak; to­vábbá kívánja a programm, hogy felső törvényszék, és felső közigazgatási ható­ság alakítassék az országban, és hogy a fejedelem oldala mellé egy miniszter ne­veztessék ki. Hivatalos. — Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Hofecker János ó­budai főelemi tanodabeli főtanítónak, a tanítás és nép­nevelés terén 58 éven át szerzett érdemei elis­meréséül az arany érdemkeresztet adományo­zom, egyszersmind Ferencz József-rendem can­­cellárját kellőleg utasítvány kelt Bécsben, 1868. évi September hó 1-jén. Ferencz József, s.k. Gróf Festetics György, s k. — Személyem körüli magyar miniszterem elő­­terjesztése folytán Fischer Ede, aradmegyei­ csendbiztos saját és Árpád, Ilona, Juliánna, Pet­ronella és Ludmilla gyermekei vezetéknevének­­nemességek épségében tartása mellett, „Halasi“u ra leendő átváltoztatását megengedem. Kelt Ischlben, 1868. augusztus hó 25-én­ Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. — Ő császári és apostoli felsége, a közös k­ül­ügyminiszer előterjesztésére, folyó évi augustus 27-én kelt legmagasabb elhatározásával fog­­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Herberth Rathkeal báró, cs. kir. követségi taná­csos a svéd királyi észak csillagrend lovagke­­resztjét továbbá Caboga-Cerva gróf, cs. kir. Ker illeti főnök s a jeruzsálemi consulság vezető­­je, a független Johannitarend tiszteletbeli foga­dalmi keresztjét, végre Montlong Oszkár, a mai­­nai sankfurti cs. kir. főconsulság cancellárja az ozmán Medzsidje-rend 4-ik osztályát elfogad­hassák és viselhessék. S­z­0 császári és apostoli királyi Felséve­l évi július 23-kán kelt legfelsőbb elhatározásá­val, a közös külügyminiszter legalázatosabb előterjesztése folytán, legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy Oesterreicher G­­a­­laczi ügynökségi kanc­ellár a török Medzsidie­­rendet elfogadhassa és viselhesse.

Next