Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-12 / 5513. szám
Bécsi dolgok, nem-Azeti dött, csehországi főországnagy a Cseh képviselőknek írásbeli „tudatást“ bülmelyben értesíti őket, hogy deklarátiójukat kívánságukhoz képest kinyomattan a gyűlésben kiosztatta ; azon kívánságuknak azonban, hogy elmaradásuk okait ő felségének is eléje terjeszsze, eleget nem tehetett, pedig azért, mert erre a tartománygyűlés meghagyása nélkül jogosítva nem volt. Különben is ezen okok nem olyanok, hogy elmaradásukat az ügyrend 19. §-a értelmében indokolnák. Fölszólítja tehát a képviselőket, hogy vagy foglalják el két hét alatt helyes két, vagy hogy okadatolják elmaradásukat, különben arra látná magát kényszerítve, hogy róla a 19. §. értelmében a gyűlésnél jelentést tegyen. — A „Bohemiá“-ban egy „egyházi tekintély” kinyilatkoztatja, miszerint szemben a püspökök passiv magatartásával, szükséges, hogy a magas egyházi hivatalnokok az alkotmány iránti hűségre feleskeztessenek. A cseh nemzetiek táborában bomlik a jó egyetértés, valamint ez nem is lehet máskép ott, hol minden mozgalom csekély kivétellel egy vezérhetném férfiak ambitiójára redukálható. Mint egyik bécsi lapnak távírják, midőn azon tanakodtak, hogy miféle lépéseket tegyenek a deklarátiónak a tartománygyűlés által eszközölt elintézésére, viharos jelenet fejlődött ki Rieger és Sladkowszky között. Sladkowszky Rieger egész vezérkedését a botlások és következetlenségek hosszú sorának nevezte; az elmaradás a tartománygyűlésről szerinte olyan banque-játék, mely eshetőleg magát a nemzetet veszélyezteti. Prágából még azon hírt is veszszük, hogy a városi képviselő testületben Ziska képviselő azt indítványozta a f. hó l0én tartott ülésben, fejezze ki a városi képviselő testület felkelés által, hogy a 81 országos képviselő aláírásával ellátott „declaraczió”-val egyet ért. Az indítvány Sladkowszki indítványára a városi tanács elé utasíttatik, mely el fogja határozni, hogy váljon a városi képviselet felálljon-e vagy sem ülőhelyéből ? Ebből látjuk, hogy a képviselőtestület, mely igen könnyű szerrel felkelhetett volna, ha kedve tartja vala, nem a legjobban fogadta az indítványt s Sladkowszki aligha jószántából kívánta az ügyet a tanács elé utasíttatni. Hatósági élet Kassa, sept. 4. Hosszabb idő óta a „P. Napló“ hasábjain Abauj megyéről nem olvasván , azt következtetjük , miszerint ezen főbb hazi lapunk egyikének megyénkből rendes levelezője nincs ; is meg tronc némit íll hogy Abauj megye is halad — hátrafelé. Sokáig tűnődtünk, vegyünk-e tollat kezünkbe, megirandók megyénk helyzetét ? vagy azon példabeszédet szemünk előtt tartva: „Szólj igazat, betörik a fejed, azt tovább is hallgatással mellőzzük-e ? Tudjuk, hogy azok, kiket jelen közleményünk érintend, okok hiányában azzal vádolandnak, miszerint a megyei institutiónak mi is irtó ellenségei vagyunk. Ezeknek előlegesen azt válaszoljuk, hogy a megyei institutió megölő gyilkosa nem az , ki pártérdekeken felülemelkedve, a nepotismus ellen harczva kel; ki nem egyes családi érdekeket, hanem a társadalomban élő minden polgár javát, tehát a közérdeket óhajtja előmozdítani; ki nem az ódon és most már tarthatatlanná vált institútiókat tömjénezi, hanem minden megyei kérdést, a parlamentáris kormányformával törekszik összhangzásba hozni; ki nem vet gátakat a haladás kívánalmai elébe, hanem a törvénye korlátai közt, jelen korunk józan, de előre törekvő szelleme szerint intézi tetteit. De nem folytatjuk tovább, mert hiszszük , hogy a gondolkodó hazafiak — e téren — mind velünk tartanak; fogjunk tehát ezen bevezetés után megyei gyűlésünk hűt leírásához. Augustus hó1-én a következett napokon tartandó bizottmányi évnegyedes gyűlésre hivatott össze a bizottmány. Ezen gyűlést megelőzőleg a főispáni helytartónak megbízásából, megyei helyettes 2-os alispán úr a bizottmányi tagokkal tudatta, hogy a megye által többször kérelmezett, két törvényszéki bírói állomás betölthetése, a kormány által engedélyeztetvén, ezen állomások — választás útján — betöltendők lesznek. És jön nagy sürgés-forgás a megyében magyar természetünkhöz illőleg, mert nincs a világon szebb s üdvösebb pontja az alkotmánynak, mint a restauratió, hol legfőbb kívánalom az összeköttetés és pajtáskodás. Azonban a választók nagyban csalódni kénytelenítettek, mert a gyűlést megelőző tanácskozmányban megvallt a főispáni helytartó, miszerint: nem olvasván el előlegesen az ide rugó rendeleteket, észre nem vette, hogy az engedélyezett két t. sz. bírói állomások fizetése csakis a jövő költségvetés megállapítása után fog folyóvá tétetni. Délelőtti 10 órakor vette kezdetét a gyűlés, s a szokásos elnöki beköszöntés után, a méltósága a conferentiában tett előadását ismételvén, a bizottmányt e tárgy feletti tanácskozásra felhiván, többi között L. V. bizotttág azon nyilatkozata következtében, hogy nem lévén jelenleg a fizetés megadva, a megye pedig senkitől ingyen szolgálatot el nem fogadhatván, a választás halasztassék el, a bizottmány osztván ezen nézetet, a választás elhalasztását határozta. Ezen eljárásra nézve csakis két szerény megjegyzésünk van, nevezetesen: . Vegyen magának e méltósága minden alkalommal elegendő időt a miniszteri rendeletek elolvasására, és ha kell combinatiójára. — Mert az államszolgálat feljogosítja a közönséget kívánhatni azt, hogy a felelős kormány megyei orgánuma a felelős kormány intézményeit szorgalommal elolvasván, és ha kell tanulmányozván, azoknak értelmében tegye meg intézkedéseit Másik e tárgyra vonatkozó észrevételünk pedig az, hogy ha ő méltósága ezen tárgyat, mint a meghívó levelek szerint is ezen gyűlés egyik fontos tárgyát képező — ő méltósága által tett _intézkedést a bizottmány tanácskozására kitűzni jónak látta, azt a jegyzőkönyvbe felvétetni kellett volna, mert a jegyzőkönyvnek a gyűlésben történtek hű képének kell felfogásunk szerint lennie. Vagy legjobb a baklövést agyonhallgattatni ?! De most következik a java : Halálozás által megüresedvén a telekkönyvi vezetői állomás , nem tekintve , hogy az országgyűlés ezen állomást tisztújítás alá nem tartozónak lenni mondotta ki; nem tekintve, hogy az igazságügyi miniszter 1. évi martius hóban kelt rendelete szerint, a telekkönyvi hivatalokban alkalmazandókra vizsgák letételét rendeli meg, mégis ezen állomás mi módoni betöltése fűzetett tanácskozás tárgyává. E tárgyban megyénk első alispánja, P. T. szólalt fel első, indítványozván ezen hivatalnak választás általi betöltését; indítványa támogatásául felhozd, miszerint az országgyűlés határozata csakis a tisztújítás alkalmával nem engedi a telekkönyvi hivatalnokok választását,most pedig halálozás által üresedvén meg ezen hivatal, a megyének az 1848. I. ez. 16. szakasza erejénél fogva is jogában áll az időközben megüresedett ezen hivatalt választás által betölteni. A baloldal hívei e tárgyban többen is vezérük indítványa mellett nyilatkozván, a választás eszközlése határozatba ment. E határozat után felemlíttetett, miszerint a telekkönyvi személyzet alkalmazhatására nézve az igazságügyi miniszter által rendeltetett, hogy azok a telekkönyvi törvényekből vizsgát tenni köteleztetnek. Hogy tehát e részben is elégtétessék, szükségessé vált azon miniszteri rendeletnek felolvasása. Ez is megtörténvén, főispáni helytartó úr egy küldöttségnek kiküldését inditványozá, mely a folyamodók közül a legalkalmasabbakat kiszemelve, a kijelölést készítse el. Az indítvány elfogadtatván, ő méltósága kijelöli a küldöttség tagjait, természetesen mindannyi törvénytudókat és a telekkönyv vitelében jártasakat. (?) Történt, hogy ezen küldöttségnek egy tagja — a Deák-pártból — ki a köztéren számos éveken át nem csekély szorgalommal közszolgálatot viselt, magát ezen bíráló küldöttségből azon oknál fogva kérte kihagyatni, mert a telekkönyvi törvényekben nem annyira jártas, miszerint a folyamodók képességét megbírálhassa — lelki meggyőződésével összeegyeztethetőleg. Továbbá felemlíté , hogy a parlamentáris alapokon nyugvó alkotmánynak hive lévén, ezen választást nem tartja a megye hatásköréhez tartozónak. Őt nem győzi meg az első alispán által felhozott azon érv, hogy az 1848. I. ez. 16. szakaszának értelme szerint ezen hivatal betöltése a megye jogai közé tartoznék szemben az országgyűlésiek e tárgyra vonatkozó határozatával. Megjegyezte továbbá, miszerint az 1848-ik évi törvényre történt hivatkozás ez esetben nem correct, mert 48-ban telekkönyvi institutió nem lévén, a felett a törvényhozás nem is intézkedhetett. Ezek alapján kérte a bizottmányt, változtassa meg határozatát annyival is inkább, mert meri hinni, hogy e részben — a sajtó utján is nyilvánult alapos nézetek, ha a megye a válasz*tv/uu pamuéu tagjaik fiaZailK. HU201JBbgt5litak bemutatni. Ezen nyilatkozat kis zavart idézett elő, egy részt azért, mert ha oly egyén, ki a közszolgálatban töltött időt munkálkodva és a közérdeknek szorgalommal szolgálva töltötte el, mégsem érzi magát telekkönyvi ügyek megbírálásánál egészen competensnek, minő lelki megnyugvással vállalkoznak azok, kiknek egy része a kor kívánalmaival nem haladó, az újabb törvényeket és eljárásokat nem tanulmányozók lévén, a régi megpenészedett táblabirói elveknek jelenbenek bálványozói. Másrészt mivel, mert egy Deák-párti felszólalni askor, midőn a határozat már kimondva volt. És jön ez árva Deák párti ellen nagyszerű támadás. Legelöl a vezér, azután a törzskar, sőt még a Coulissenre is e közlegények által is kereszttűzbe vétetett. Hallani lehetett nagyszerű mondatokat, miknek hallatára a tudományosan művelt külföldi bizonnyal visszaszalad hazájába, p. o. „mit hallgatunk mi a hirlapokra, hisz ott csak az irkászok véleménye van, ez nem közvélemény.“ De nem folytatjuk tovább, mert ezen egy mondat elég arra, hogy a felett a nagyközönség pálctát törhessen. Megmaradt tehát a határozat, megszülemlett a küldöttség, mert a magyar ember született törvényhozó, és ha kell bíráló, építész, mérnök, és bíró. A küldöttség megbízásában eljárván, a folyamodók közül hármat szemelt ki candidatiora, kettőt jogvégzettet, és mint mondják, minden tekintetben képzetteket, a harmadikat olyat, ki még jogi pályát sem végzett. A bizottmány mindenkor tanúsított, és különösen a választásoknál követni szokott részrehajlatlanságához (!) híven épen a jogi pályát nem végzett, a miniszeri kivánalom szerint vizsgát nem tevő, tehát jelenleg nem képesített egyént váasztá meg — nagy többséggel. Másnap — a mint tudjuk — miniszteri távírdai rendelet érkezett, mely szerint a telekkönyvvezetői állomásnak választás útjáni betöltése beállíttatni rendeltetett.Igen korán beteljesedett tehát: kinek volt igaza ? Sokat tudnánk még írni közigazgatásunk hiányos és lanyha vezetéséről is, de ezúttal legyen elég ennyi, a többiről jövő alkalommal szólandunk. Több Deák párti. M i s k o 1 c z, sept. 9. Tegnapelőtt tartott megyei kis gyűlésünkben, mely a jelen voltak rendkívül csekély számánál fogva ugyancsak megfelelt nevének, a közgyűlés jóváhagyása reményében, több fontos intézkedés történt. Az idei újoncsozás előkészítésére vonatkozó miniszteri rendelet teljesítés végett első alispánunknak kiadatott, legkisebb vitára sem szolgáltatván alkalmat az, ami némely megyékben újra vesszőparipáját képezte az ellenzéki viszketegségnek. A jövedelmi és hátbéradókivetési és felszólamlási küldöttségekhez, az ezt illető törvény értelmében az elnökök és bizottmányi tagok megválasztottak. Az lesz aztán az ügy menetére egy kissé hátráltató, ha a megválasztott tagok, kik nagyobbrészt e gyűlésben jelen sem voltak, vonakodni fognak a megtiszteltetés elfogadásától pedig kilátásunk lehet reá itt-ott. Mintha bizony most is Bach idejét élnék, midőn a magyar ember inkább tűrte az igaztalanságot, de a kormány közegeivel érintkezésbe jönni idegenkedett. Egyébiránt rendelkezik a törvény a vonakodók megbírságolásáról, végre kell hajtani. Korai volna még a jövő képviselőválasztás combinatióiról beszélni. Annyit látunk, hogy megyénkben a jobb és baloldal elkeseredése, mely előbb gyakran túlzott hévvel tört ki egymás ellen, az újabb időkben alább hagyott, legalább nyilvánosan nem mutatkozott. A czélra törekvés azonban nem szűnt meg, kivált Miskolczon, ahol több eszközt és befogadó elemet talál a capacitatio, mint a vidéken. A vargaczéh áruhelyén, mely a főutczára néző emeletes ház, minden hó első vasárnapján oktató, élesítő, biztató gyűlést tartanak a baloldali iparosok, illetőleg tart velük néhány melegfejű nem iparos. Nagy nemzeti szín zászló leng ekkor az ablakból, mi ellen semmi szólónk, de az ellen már nemcsak nekünk, hanem másnak is lehetne, hogy a zászló közepére festett nagy nemzeti czimeren hiányzik annak főalkatrésze , a korona. Vagy talán épen ez volna emblémája az utcán űzött és kergetett politikának ? Furcsán is vagyunk mi azzal a baloldali politikával és párttörekvéssel , hiába erőtetjük magunkat, hogy megkülönböztethessük, várjon lényegére nézve hol kezdődik és hol végződik a középbal, a derékbal és a szélsőbal. Mindnyájan egy nótát fújnak, csak a sipjok különböző. I. Szombathely, sept. 5. 1868. Vasmegye bizottmánya elhatározta, hogy nem közjogi tartalmú kormányrendeletek végrehajtását akadályozni nem fogja, hanem azoknak végrehajtása után kifogásainak érvényesítésére felterjesztéssel él. Bizottmányunknak ezen politikai helyzetünk színvonalán álló határozatát elismerésel vettük s benne a hajdani megyei politikával való szakitást véltük üdvözölhetni. Sajnos, hogy csalódnunk kellett, mert bizottmányunk e határozatától csakhamar eltérve, visszaesett a sérelmi feliratok ősi kerékvágásába s megyénk kárával szaporítja kormányunk számos nehézségeit. A közlekedési minisztérium, támaszkodva az országgyűléstől nyert felhatalmazásra, még a múlt évben kelt körrendeletével az országos útépítészeti alapot megszüntetvén, a helyhatóságokat a területükön levő országutak fentartási költségeinek fedezése végett a közmunkák megváltására utasította. E rendelet indoka és czélja nem lehetett más , minthogy a minisztérium a közmunkák váltságösszegének központosított kezelése mellett az egyik helyhatóság szolgáltatásainak a többi helyhatóság szükségleteire való fordítását sem igazságosnak, sem méltányosnak nem találván, e fonák rendszertől eltérni s a nehézkes központi kezelés helyett az országutak ellátását a helyhatóságok jogkörébe áthelyezni akarta. Ezen intézkedés államgazdászati előnyein kívül, melyeket a helyi érdekek szemmel tartására képesebb helyhatóságok általi kezelés nyújt, épen a helyhatósági jogok kiterjesztését foglalja magában, s ennek daczára bizottmányunk megtagadja a rendelet végrehajtását s a megszűnt úrbéri viszonyok közt alkalmazható 1844: IX. t. czikkre hivatkozva, abban törvénysértést lát s felterjesztéseiben hídjainak fentarhasztalan ad felvilágosítást s igyekszik meggyőzni rendeletének üdvös czélja s törvényszerűsége felöl, hasztalan adja tudtul,hogy a kívánt czélra országos pénzalap nem létezvén, igyekezzék a megye közlekedési eszközeit önerejéből fentartani ; a bizottmány folyvást szaporítja felterjesztései számát s már 44 ezer frt segélyt kért. Hidaink ezalatt bedőlnek, kijavításukra vállalkozót nem kapunk, közlekedésünk közel áll a végelakadáshoz. Nem bocsátkozom annak megítélésébe, várjon ezen eljárásával bizottmányunk mennyire mozdította elő megyénk érdekeit, de nem hallgathatom el azt, hogy ama miniszteri rendelet majd minden bizottmányi gyűlésen törvénysértéssel bélyegeztetik és senki sincs, ki ezen alaptalan vád ellen felszólalna. Pedig nem is említve a bizottmány által felállított fentebbi szabályelvnek következetlen megsértését , maga a bizottmány létezése is azon mértékben lenne törvénytelen, mint a megtámadott kormányrendelet, ha csak az ideiglenesség fogalmát valódi jelentőségéből kivetkőztetni nem akarjuk, mert a bizottmány fennállását s ama miniszteri rendeletet indokolja rendkívüli helyzetünk s jogossá teszi az országgyűlési indemnity, melyet kormányunk még a múlt évben nyert. De annyival kevesebb joggal bélyegezhette bizottmányunk a fentebbi rendeletet törvénytelennek, mert — midőn a közmunkát épen ez 1844: IX. czikk által rendelt birtok-arány helyett a fogatokra vetette ki, maga sem tett eleget a törvénynek, így állunk közlekedés dolgában, azonkívül van statáriumunk, katonai oltalom a zsiványok ellen, vásárainkon számtalan a zsebmetsző s igy leszünk mindaddig, mig csak a távollevő megye nevében megjelent két három bizottmányi tag privát felfogásától függ nemzeti érdekeink valósulása, s mig a nagyrészt kiváltságos osztályok maradványaiból származott megyei bizottmány tábort üthet a nemzet felelős kormánya ellen. Ne várjuk be, mig megyénk középkori épülete önterhe alatt összedől, építsük azt ki megifjodott alkotmányunk igényei szerint. Pusztulni kell a rothadt részeknek, hogy épen s bizton megtarthassuk az egészet. Álljon fenn a megye, de csak úgy, hogy nemzeti egységünk s haladásunk ellen botrányos gátat többé ne képezzen .............l. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól (Folytatás.) 479. §. Mindenik fél köteles megidéztetése folytán (476. § ) a községi biróság előtt megjelenni. Az elfogadható ok nélkül meg nem jelent fél ellen 5 írtig terjedhető pénzbírság alkalmazásának van helye, melyet a rendes biróság a perben állapit meg, s melynek megtérítésére a fél akkor is köteleztetik, ha részére kedvezőleg döntetnék el a per. 480. §. Ha a felek se ki nem egyezhettek, se a községi bíráskodást el nem fogadták, vagy az idézett fél meg nem jelent, erről a községi bíróság hivatalos bizonyítványt ad, melynek alapján a folyamodó a pert rendes utón megindíthatja. által E bizonyítvány nélkül a rendes bíróság nem fogadtatik el a kereset. II. Fejezet: Vásári bíráskodás. 481. §. A vásári bíróságot sz. kir. és rendezett tanácsú városokban egy elnökből , két bíró egy jegyzőkönyvvezetőből álló bíróság, a nem rendezett tanácsú városokra és községekre néve pedig az illető járási szolgabiró és esküdt, végre a 2. § ban érintett azon községekben, melyek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben első folyamodási bíráskodásra feljogosíttatnak: a bíró és jegyzőkönyvvezető gyakorolja. 482. §. A vásári bíróság az országos hetivásárok ideje alatt ítél : a) a kereskedelmi viszonyokból származott, s valamely különösen kijelölt vásárra kötelezett adósságok iránt; b) mindennemű áruczikknek szerződés szerinti átadása vagy átvétele kérdéseiben, ha azokra nézve vásár alatt történt meg az alku, vagy adatott előpénz; c) a vásári forgalom tárgyaira nézve, ha a vásárra szállításuk kiköttetett, s a vásáron találtatnak ; d) Az áruczikkek visszaadásának követelésére vagy slu ár lefizetésére nézve, ha az áruczikkek a vételár azonnali lefizetésének kötelezettsége mellett vétettek meg, s azokat a vevő már valósággal átvette, h ameddig és amennyiben azok a bíróság területén találtatnak ; e) a vásár alatt kötött adásvevési szerződéseknek erőszak, csalás, vagy tévedés alapján kért felbontása iránt, ha az áruczikkek még természetben megvannak. 483. §. Ha az előbbi §. c) alatti esetében azon tárgyak, melyeknek vásárra szállításuk kiköttetett, nincsenek a vásáron: a felperes tetszése szériát vagy a vásári bíróság előtt követelheti a foglaló kétszeres összegének visszaadását, s annak, ami a foglalón fölül netán előre fizettetett, visszatérítését a kötéstől elállón, vagy a szerződés teljesítése iránt rendes per útján indíthat keresetet. 484. §. Kereskedelmi nagyobb forgalommal biró és rendezett tanácsú népesebb városoknak indokolt kérelmek folytán megengedheti az igazságügyi ministérium, hogy a piaci forgalomból felmerült peres kérdésekben, ha azok a 93. §. a) és k) pontjai szerint különben is a sommás eljárás alá tartoznának — országos- és hetivásárok idején kívül is a jelen fejezetben megállapított eljárás szerint bíráskodhassanak. 485. §. Az említett eseteken kívül a vásári bíráskodásnak nincs helye, habár a felek azt közakarattal választották, vagy magukat a bíráskodás elemének önkényt alávetették volna is. 486. §. A kötbér nem tárgya a vásári bíráskodásnak. Ennélfogva a vásári bíróság annak megítélésébe még akkor sem bocsátkozhatik, mikor el záradékkép a vásárra szóló szerződésben foglaltatott, hanem arra nézve a feleket rendes perusra utasítja. 487. §. Ha az áruczikkek az eladás után ugyan, de az átvétel előtt másnak vagy többeknek ismét eladattak, anélkül, hogy egyik vagy másik vevőnek átadattak volna , ilyen vevők közt más megállapodás hiányában a szerződés elsőbbsége határoz. De ha az áruczikkek valamely utóbbi vevőnek valósággal kezeihez is a vásári bíróság által fel nem bontatatik, hanem ha az ez által károsultak a kárt okozóval barátságosan meg nem egyezhetnének, a vásári bíróság rendes perúsra fogja utasítani a feleket. 488. § A vásári bíróság az itt szabályozott eltérések mellett, a sommás eljárás szerint határoz. 489. §: A vásári bíróságnak jogában áll alperest ugyanazon napon,melyen a kereset beadatott vagy felvétetett, sőt ha a késedelem veszélylyel jár, ünnep és vasárnapokon s a délutánni órákban is idéztetni, a megjelenni vonakodót a körülményekhez képest kényszerítő eszközökkel is előállítani. 490. §. Hogy alperes magát vagy vagyonát az illető bíróság hatósága alól ki ne vonhasa , a városi bíróság a körülményekhez képest őrt is rendelhet felperes személye mellé, vagy gondnokot nevezhet, ki az eladandó czikkekből bevett pénzeket ideiglenesen foglalja le, s egyszersmind a felperes megcsalására czélzó eladásokat és másnemű kijátszásokat akadályoztassa meg. 491. §. A felek által használt okiratok térítvény mellett a bíróságnál megtartatnak mindaddig, mig azok helyébe hiteles másolatok a felek költségén nem szereztetnek. 492. §. A marasztaló ítélet a vesztes félnek egyedül helyben lévő s a vásári bíróság alá tartozó ingó javainak a vásár helyén nyomban tartandó elárverezésével azonnal végrehajtatik. Ha a követelés ez után ki nem kerül, a végrehajtás folytatása megkeresés utján eszköz-493. §. A felek a vásári biróság jegyzőkönyveit és ítéleteit egyszerű vagy hitelesített másolatban bármikor kivehetik. 494. §. A vásári biróság által elintézett perekben semminemű perorvoslatnak nincs helye. A meg nem elégedett félnek azonban a per tárgyára s a vásári bíráskodásból származó károk megtérítésére nézve a nyertes fél ellen a rendes per útja fenmarad. III. Fejezet. Választott biróság. folytán ,,495. kölcsönös szerződés Lívián választott bíróságra ruházhatják peres ügyeik eldöntését, azon esetek kivételével, melyekben az be. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye. 8 v \í ..szerzödésnek, melyben a választott S ahhág klkotte‘ett~ mic¡% írásban szerkesztve vívó \PeF valamint minden jog viszonynak melyre a v.’lasztott biróság híálk°497 8rJ›A’ t?«ötedn k)e lölve kell lennie. nyék mel'vnWlf6 ^’ban foglalt azon körülmények, melyeknélfogva a rendszerinti biróság taguig,ekben ré8zt »«» vehetnek, képednek !S kizáró akadályrt a felek közt a birák személye iránt a csonos egyetértés létezik: a felek magában a ^QQ^p8^11 nevezzenek meg. 9 §. Ha választott birósági eljárás a birói személyek előleges megnevezése nélkül kötetett ki s a felek a birói személyekre nézve nincsen.6.... egyetértésben: mindenik fél négy bírót jelöljön ki, s erre a vonakodó fél az ellenfél kivonatára a rendes biróság (506. §.) által 15 napi határidő kitűzése mellett, azzal a hozzáadással szólittassék fel, hogy elmulasztás esetében a bíróság által fog történni a kijelölés. A fél b az utóbbi esetben a bíróság a jelöltek neveit, polgári állását és lakhelyét az ellenféllel tudatni tartozik. ... 500. §. A választási, illetőleg kijelölési jogot több pertárs együttesen s csak annyi tagra nézve gyakorolja, a mennyi a 498. és 499. §§-ban megállapittatott. Ha a pertársak a bírói személyekre nézve egymás közt meg nem egyezhetnek jelöltjeik közt a szavazatok többsége, ennek hiányában sorshúzás határoz. 501 § Mindenik félnek van joga az ellenfél, illetőleg a bíróság által kijelölt négy tag közül kettőt visszavetni, anélkül, hogy a visszavetés indokolni tartoznék. A visszavetésnek 15 napért van helye azon időtől számítva, melyen a kijelölés a félnek tudtára adatott. Ha ezen határidő alatt visszavetési jogával nem élt az ellenfél e jog magát a kijelölő felet, iletőleg a kijelölő bíróságot illeti. Az ekkép mindkét részről összesen fennmaradt négy tag képezi az 503. §-ban megnevezettekkel együtt a választott bi- 502. §. A választott bírák csak saját írásbeli nyilatkozatuk folytán köteleztethetnek a biráskodás elvállalására. 503. §: Elnököt és jegyzőt, kikre nézve a 491. és 502 .§. szabályai szintén alkalmazandók, maguk a bírák választanak Ha az elnökre nézve szavazattöbbség nem jó létre, azt az 506. § ban kijelölt birói közhatóság nevezi ki. 504. §■ A választott bíróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt választani, s egyetértés hiányában elnöknevezés végett az előbbi §-ban említett bíróságot megkeresni az elnök megvál__v. ig kinevezése pedig ismét alatt az eljárás módját a felekkel egyetértőleg megállapítani s az ügy folyamatbatétele iránt intézkedni. Ha az eljárás módja iránt nem sikerül az egyetértés, az e részben fennálló szabályok alkalmazásának van helye. 505. §. A törvénykezési rendtartás szabályai, a jelen fejezetben foglalt eltéréssel, a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékül szolgálnak. 506. §. Ha az eljárás folyamában kézbesítés, tanúkihallgatás, szakértői vélemény vagy eskütétel szüksége forog fenn, ennek foganatosítása végett a választott bíróság azon rendes bírósághoz fordul, melynek illetőségéhez a per, választott bíróság esetén kívül tartoznék. 507. §. A választott biróság ülései nem nyilvánosak. (Folyt. köv.) Mai számunkhoz van mellékelve „Pesti Napló“ october - decemberi évnegyedes előfizetési felhivása. a „P. Napló“ társszigényel Prága, sept. 11. Az országgyűlés mai ülésén a miniszterek Plener kivételével mind jelen voltak. A budget bizottság által tett indítvány, a domestical és kincstár alapítványt illetőleg elfogadtatott. A csehországi tehermentésről szóló törvényjavaslat végleg is megszavaztatott. Lemberg, sept. 11. A Kolowsky által tett indítvány, hogy a császár foganására houlott vetoppék ki, elfogadtatott. Tarnowsky gr. a krakói és lembergi egyetemek lengyelesítését óhajta az országos törvények szerint a két ruthén tanszék megtartásával Lembergben. A ruthén párt ellentmondott az indítványnak. Komolsky ruthén az elnapolást indítványozza. Delkievics a napirend mellett szól. Az izgatott általános vitában a ruthén indítványok elvetettek. A kormánybiztos azországgyűlés illetékességét vitatja. Lemberg, sept. 11. A mai lapok a nemesek pártja programmjában Kozeczmnovics vezérlete alatt tudatja, hogy közös tárgyalását kívánja azon tárgyaknak, melyek a közös uralkodóház által feltételeztetnek, és melyek a monarchia vagy a birodalom ■biztosítására szolgálnak; továbbá kívánja a programm, hogy felső törvényszék, és felső közigazgatási hatóság alakítassék az országban, és hogy a fejedelem oldala mellé egy miniszter neveztessék ki. Hivatalos. — Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Hofecker János óbudai főelemi tanodabeli főtanítónak, a tanítás és népnevelés terén 58 éven át szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozom, egyszersmind Ferencz József-rendem cancellárját kellőleg utasítvány kelt Bécsben, 1868. évi September hó 1-jén. Ferencz József, s.k. Gróf Festetics György, s k. — Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Fischer Ede, aradmegyei csendbiztos saját és Árpád, Ilona, Juliánna, Petronella és Ludmilla gyermekei vezetéknevéneknemességek épségében tartása mellett, „Halasi“u ra leendő átváltoztatását megengedem. Kelt Ischlben, 1868. augusztus hó 25-én Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. — Ő császári és apostoli felsége, a közös külügyminiszer előterjesztésére, folyó évi augustus 27-én kelt legmagasabb elhatározásával fogkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Herberth Rathkeal báró, cs. kir. követségi tanácsos a svéd királyi észak csillagrend lovagkeresztjét továbbá Caboga-Cerva gróf, cs. kir. Ker illeti főnök s a jeruzsálemi consulság vezetője, a független Johannitarend tiszteletbeli fogadalmi keresztjét, végre Montlong Oszkár, a mainai sankfurti cs. kir. főconsulság cancellárja az ozmán Medzsidje-rend 4-ik osztályát elfogadhassák és viselhessék. Sz0 császári és apostoli királyi Felsével évi július 23-kán kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyminiszter legalázatosabb előterjesztése folytán, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Oesterreicher Galaczi ügynökségi kancellár a török Medzsidierendet elfogadhassa és viselhesse.