Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-18 / 5518. szám
ni ügyeink, a magyar sajtó,a magyar közönség érdekei irányában előzékeny figyelmet és képességet. Magunknak feladatunk , minden mozzanatait figyelemmel kísérni a fontos vállalatoknak , egyeseknek, kiknek alkalma volt egyik vagy másik vállalat munkálkodási menetébe beletekinthetni, és mindenek felett a hírlaplevelezők, mint a központi hírlapirodalomnak az egész országban felállított őrszemei feladata: a késedelmeket, hanyagságokat, valamint az eredményeket és a sikert a közvélemény ítélőszéke előtt bemutatni. E sorok írójának alkalma volt az aradfehérvári vasútnak és szárnyvonalának főbb pontjait a legközelebb múlt napokban meglátogatni. Hogy maga kezdje azt, mit másoknak is ajánl, egy pár adatot lesz bátor ama vasutak épíése jelen állásáról közölni. Kezdve a dolgot Erdélyben : Fehérvárt az indóház és körülötte levő épületek közel állanak a bevégzéshez. Ezek nem gátolják a vonal megnyíltát. Portusnál, a Maroson át a híd készen van. Az egész egy nagyon egyszerű, száz ötnél valamivel hosszabb fahíd, mely kevéssel a Sebes vize beleszakadása alatt viszen a Maroson át, Fehérvártól egész Alvinczig már a sínek is fel vannak rakva , a töltés mindenütt kész, de néhány kissebb vasúdnak vasai még nincsenek beállítva és részben tán még meg sem érkeztek. Alvincztől majd Libetig némi nehézségekkel kellő az építőknek megküzdeni. A vasút egynéhány ölnyi magas fensikon vezet végig, melyet pár patak mély völgye szakit meg. Az út a fensikba be van vágva, a patak völgyekben mégis magas töltések kellettek, s habár nem hosszú, de magas hidak. Ezen hidak, ámbár külsőleg igen jól is néztek ki, úgy látszik, nagyon hondászva voltak, főleg a látszatra építve : még mielőtt a forgalom bontotta volna, alig végeztettek be falaik, már többeket közülök megrongált a víz. Jelesen a csórai patak, a felette emelkedő magas híd falának egy részét majd ledöntötte, úgy hogy azt újra kellett építeni. Az igaz, hogy a közelebbi nyáron Erdélyben sok nagy zápor és felhőszakadás, sok árvíz volt, a maradandó építménynek azonban olyannak kell lenni, mely daczoljon a vészszel. Azt meg hiába akarják elhitetni bizonyos oldalról, hogy amaz erdélyi patakok valami rendkívüli tulajdonságuak lennének, azok semmi egyebek, mint a közönséges hegyi patakok. Nincsenek még körülöttük anynyira kipusztítva az erdők, hogy e miatt lennének rendkívüli áradásoknak kitéve, és nem is tropicus vidék folyamai, hanem a szász-szebesi havasokból lefutó egyszerű vizerek. A környék közönsége azt hiszi ama hidakról, hogy fundamentumok nem elég mély. Szolgáljon ez az illetőknek tudásul! Eme hidak kiigazítása Ildikón már épen végét járta. Libóttól Szászvárosig semmi nehézség, van azonban egy pár vasnélküli vashid is. Szászvárostól Piski felé, Tordas és Pad helységekkel szemben, már meglehetős bevágások, meglehetős töltések vannak. Pad mellett van egy, magában véve csekély híd, melyről azt mondja a szóbeszéd, hogy mindenestől sülyed. Én nem tudom. 11-ikén már járt alulról Padig vasútvonal, megterhelve küszöb fákkal és sinekkel. A küszöb fák és sinek felrakása folyt, már ez óráig elérhette Szászvárost. A Sztrigyen a híd Piski helységén alul van. Ez is egy közönséges fahíd. A piski állomás tulajdonképen Dédács mellett van. Ezen állomástól vezet a szárnyvonal fel a Sztrigy mentén. A piskii állomás a vonal legnagyobb állomása. Ebben is annyira előhaladtak a munkával, hogy a vasút megnyitását ez sem hátráltatja, s azon alól is alig van valami, mi nagyobb gondot adhatna már, az egy branyicskai hidat kivéve. A branyicskai hid silány ma. 30 él belőle vasból van a Schifkorn-féle rendszer szerint, a többi, mintegy 80 — 90 öl, fából. Úgy látszik, hogy oly gondtalanul volt készítve az eredeti terv, hogy még csak azt sem tudták az illetők, ami különben ott köztudomású dolog, hogy ott szikla van a Maros fenekén. Neki fogtak a fa híd épitésnek, s midőn a facsölöpöket nem tudták beverni, akkor fogtak egyszerre a vashid építéshez. Ez okozta a tetemes késést ama hídnak magának elkészültében. Miután a csernoviczi beomlott vasúti hid is a Schifkornrendszer szerint volt építve, czélirányosnak tartották szakértők abban olyan változtatásokat tenni melyek azt tetemesen erősebbé teszik. Ezen nyitott rendszer szerint volna építve a branyicskai híd , de azon határozott meggyőződésre jutottam különböző, a dologba avatottak, különben nem igen egyező értesítéseit összevetve, hogy a hídépítésnél semmiféle rendszer szabályai sem követtettek ponto-Uno-v a végén használható lesz-e a híd vaff, nem, nem tudom. E hálóra váratott egy miniszteriális bizottság, mely részletes megvizgálás után véleményt mond , jön róla. Ettől függ az, mikor lesz meg- nyitható az egész vonal. Branyicskán alól Aradig már rég jár- nak a vonatok. Legyen szabad még csak pár szót szólanom a piski - petrosényi szárnyvonal munkálatairól. Közelebbről olvastam egy tudósításban, hogy a vonal ezen része még csak a trachozás stádiumában áll. Ez teljességgel nem áll. A vonal könnyebb részein is foly már a munka, a nehéz részen pedig már régen. Az a rész,mely Piskitől Hátszegig, vagy helyesebben Boldogfalváig terjed, az igen könnyű viszonyú, nagyon olcsó. Boldogfalvától sem igen nagyok a nehézségek Pujig, de már Pujon túl tetemesen kell emelni a vonalat, hogy a Gyálu-Bábi nevű hegyen keresztül mehessen. A Gyála Bábin, mint szakértőktől hallottam, mesteri kígyódzásokkal van felvive az út, míg a hegytetőn egy, nem igen jelentékeny alágút vezet át. A túlsó oldalban a hegy mentében és a híres Bolibarlang regényes vidékén a leszállás már sokkal könnyebb. A Gyálu-Bábitól innen és túl levő rész nagy kanyargásaival, roppant töltéseivel, torony magas veres márványból készülő hidaival, tova kanyarogva az exoticus kinézésű nagy, sötét, de veres márványt rejtő mészhegyek közt, bizonyosan egyike lesz a legtöbb regémyes szépséggel biró vasútaknak. Még csak annyit akarok megjegyezni, hogy ama kitűnő mérnöknek, ki a vonal ezen részét tervezte, rajta a munkát vezeti, neve: Polensky, nyilt szó az állatgyógyintézet ügyében. Az átalakulás szülte kezdetnehézségek , s a rögtönözött szervezés lehet egyedüli oka azon anomáliának, hogy az állatgyógyintézet eddigelé még a cultusminisztérium — s nem igazi helyén — a földmivelési miniszter keze alatt létez. Ez intézet, ép úgy, mint a gazdasági tanintézetek, a földmivelés ügyével lehető legszorosabb összeköttetésben áll. Ez intézet az állategészségi ügynek testvére, rokona a vesztegintézetek institutiójának lévén, nevezetes tényezőjévé kell lennie a mezőgazdaságnak, mely az országot — miben oly nagy hiány van, jóravaló, értelmes, képzett állatorvosokkal kell, hogy ellássa. S e tekintetben újra kell szerveztetnie, úgy, amint áll, két éves cursusával legfeljebb kovácsokat nevelhet, de nem kiképzett állatorvosokat; s e szervezésnek a földmivelés jelen állása és igényei szerint kell történnie, s ezt csak is az a minisztérium eszközölheti , mely — szakánál fogva — a mezőgazdasági ügyek színvonalán áll, vagyis : csak a földmivelési minisztérium. E minisztérium gondjai alá kell haladék nélkül átadatnia ez intézetnek — a tanintézetek által úgyis túlterhelt cultusminisztériumtól, hogy általa újraszerveztessék, s hogy a földmivelés köréből nyerjen az intézet folytonosan lendítő erőt, ösztönzést, a kor kívánalmai azon fokára emelkedés felé, melyen e nagy földmivelő ország egyetlen állatorvos nevelő intézetének kétségtelenül állania kell. úgy tudjuk, hogy ez intézet elegendő alappal van dotálva, mi ha nem úgy lenne, vagyis a dotatió szűk lenne, azon — kevés kivétellel — gazdákból álló képviselőház nem fog késni a hiányt fedezni, illetőleg megszavazni, mint ezt el is várja tőle a földmiveléssel foglalkozó nagyközönség. Fődolog, hogy az intézet haladék nélkül átadassák a földmivelési minisztérium kezelése alá, mert veszteni időnk, ép e téren épen nincs. Egy gazda. Bécsi dolgok. Felségük gácsországi utazásáról legújabban azon versio kering, hogy f. hó 22 én indulnának Bécsből Pestre; innen — alkalmasint 24-én vagy, 26-án — Andrássy Gyula gróf miniszterelnök kiséretében Krakóba. Más oldalról azonban úgy hírlik, hogy a programm még nincsen megállapítva, sőt az a hir is járja, hogy a király nem jön Pestre, csak a királyné, még pedig f. hó 22-kén, s itt maradna 26-káig. October 3-án ő Felségét egy magyar követség fogja Andrássy gróf vezetése mellett üdvözölni, mint magyar királyt, Gácsországban ; de még ez sem bizonyos. Azon hírre, mintha a lembergi polgárság feliratot készülne ő Felsége elé terjeszteni a végből, hogy Lemberg a lengyel emigránsok részére menhelynek jelöltessék ki, egy lengyel hazafi, kivel a „P. Lloyd“ szerkesztősége szoros öszszeköttetésben áll, azt mondja, hogy ilyesmi esze ágában sem volt a lembergi polgárságnak „Ez újdonság — így folytatja a lengyel hazafi — körutat tett a bécsi centralista lapokban, s az ember alaposan tarthatja ezt is, mint egy másikat, mely szerint Czartomszky herczeg is az emigratio érdekében készülne ő Felségéhez feliratot intézni, oly koholmánynak, melyet az ellenséges párt, mint kiebb hadimozdulatot, intéz ellenünk, lengyelek ellen, hogy a császár és környezete lelkületét impressionálja, s megnehezítse a közeledést öfelsége és a lengyelek közt a gácsországi utazás alkalmával.“ Ha ez így van, s ily álcrázott harczot folytatnak egymás ellen a pártok, akkor kétségkívül a lengyelek ellen dolgozik Smolka is — akárha akaratlanul is, mert az ő fellépése mindenesetre alkalmas arra, hogy a kedélyeket impressionálja. A bécsi belügyminisztérium f. hó 9-én ismét rendeletet bocsátott ki a helytartóságokhoz, mely a vallásügyi törvények végrehajtására vonatkozik. E rendelet az 1854. ápril 20-án kelt császári rendeletre hivatkozik, s oda utasítja a hatóságokat, hogy a végrehajtandó rendeletek foganatosítása alkalmával a püspökökkel és plébánosokkal szemben minden törvényes eszközhöz folyamodjanak szükség esetén, azaz, szabjanak bírságokat, ha a püspökök ezentúl is vonakodnának a házassági perekhez szükséges okmányokat, bizonyítványokat stb. kiszolgáltatni. Ezen rendelet, mint bécsi lapok írják, minisztertanács eredménye, s méltán tekinthető a kormány abbeli szándékának, hogy ezentúl kellő szigorral álland szembe a főpapi renitenciákkal. Az alsó-ausztriai landtag Steudel azon indítványát, hogy mondjon le a landtag reichsrath-követ választási jogáról, elvetette, ellenben Schilcherét a két főpap által az ügyrenden s a ház tiszteletén elkövetett sérelem tárgyában elfogadta. A gácsországi követek házában a ruthenek, kik régebben (az ezelőtti régimé alatt) a kormány eszközei voltak, a jelen ülés kezdetén a túlzó Smolkához szegődtek, de csakhamar belátták, hogy itt sem boldogulnak, mint tudjuk, a renitenciához folyamodtak. A landtagot odahagyták, majd ismét visszamentek, s most felirati javaslattal lépnek fel, melyben a lengyelekéivel homlokegyenest ellenkező kívánalmaikat elősorolják. Kétséget sem szenved, hogy ezzel is megbuknak, talán a tárgyalásig sem fogják vihetni, azonban a lengyelek a maguk részére vonhatnának a dolgokból egy kis tanulságot. A ruthenek nem czéloznak kevesbet, mint Gácsország ketté osztását. Országgyűlési tudósítások. A főrendiház sept. 17-én tartott ülése. Elnök: Cziráky János gróf jegyző: Nyáry Gyula báró. A kormányt Wenckheim Béla báró belügyminiszer képviseli. Az elnök mindenekelőtt néhány szóval üdvözli a csekély számmal összegyűlt főrendeket, s egy kisebb beadványt jelent be. Paizs Andor, a képviselőház jegyzője, a háznagy által bevezettetvén, átnyújtja a királyi szentesítéssel ellátott és a képviselőházban már kihirdetett ujonczozási törvényczikkelyt, mely a jegyző által egész terjedelmében felolvastatik. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök feloszlatja az ülést azon óhajtással, hogy tekintve a ház előtt álló fontos törvényhozási teendőket,a főrendek minél számosabban jelenjenek meg a tanácskozásokon. A legközelebbi ülés ideje bizonytalan. Esküdtszéki tárgyalás. Pest, sept. 17. 1868. Elnök: Bovánkovits József. Bírák : Makovetz Ede, Slutz Oláh János. Jegyző: Steiner Henrik. Vádló: Fodor Mihály. Vádlott: Nagy Sándor, szegedi ügyvéd. Az esküdtszék következő tagokból alakult meg: Dr. Barsi József,, Gordon György, Bizenti Frigyes, Singhoffer Ágoston, Antony Ferencz, Tanhoffer Pál, Zsingeri Mór, Miskovits József, Schütz Ede, Szenes Ede, Szegyi Miklós, Eugesser Mátyás. Póttagok: Szigligeti Ede, Cziráki Ede. A „Szegedi Híradó“ panaszolt czikkét egy ügyvéd közli, az Asztalos-féle proclamatiók alkalmából, megróvja benne a hatóságot, hogy ezek terjesztőit be nem fogatja. Megdicséri a rókusi biztost, hogy egyet befogat, s rámutat a vádlóra, ki nagyobb bűnös, ki főlőizgató, és ex professione néplázító. E czikket jundicus értelemben feladásnak tekinti, s igy véve, feltétlenül nem kárhoztatja, miután mégis kötelességének ismeri, minden tudomására eső bűntényt feljelenteni. Ha tehát vádlott valamely atrox perduellio nyomára jutott volna, s ezt a hatóságnak feljelenti, nem lehetne panaszra ok. Vádlott tényt nem említ mást, mint az Asztalos proclamatiók terjesztését; azt kellenő ennélfogva bizonyítania, hogy ezen proclamatiók terjesztésében állana a Nóta, melyet a I. 14. tartalmaz. A Vádló nem tudja, adott-e ki Asztalos több proclamatiót, de abban, melyet ezen alkalomból felmutat, épen semmit sem lát azon egy kifejezésen kívül, hogy éljen Kossuth, de azt Nóta nélkül itt is elmondja, de nem látott benne a szegedi főbíró és főkapitány maga sem, kinek azt a kiosztás előtt megmutatta, mint ezt maga vádlott elősorolja, így tehát tények hijján nem lehetett vádlót vádolni, mert törvényszékek előtt oly érdemlegesen semmit sem jelentő szavak, mint izgató, lázitó, vagy tolvaj, vizsgálat tárgyát nem tehetik, hanem meg kell mondani, hogy mit izgatott, lázitott, lopott. Ámde sem tények, vagy sem tárgyak nem kínálkozván, vádlott a múlt választásokból eredő politikai pártszenvedélyeinek kielégítésére választotta a nyilvánosáért, hogy egy becsületben megserült polgár tekintélyét pártja előtt lerontsa, s mert ez nem sikerült, a hírlapi rágalmazást odáig vitte, hogy ellene csakugyan kieszközölt egy fenyítő vizsgálatot, és pedig akként, hogy az igazságügyminisztérium által rendeltette meg , — ezen história abból eredett, hogy a Szegeden történt gyakori tűzvész alkalmából vádló oly véleményt nyilvánított, mikép nem kellenek megadni a bevallások alapján eszközölt biztosítást, s valahogy az első bíróság 6 heti fogságra ítélte, de ám a királyi tábla bemutatott ítéletében teljesen felmentette. Ámde vádlott ebben nem kereshet menedéket, mert ő nem azt az ítéletet közölte, hanem felperest izgató lázítónak nevezte, holott öt, mint 67 éve, embert, a m..na utaló ítélet I. fedhetetlen előéletűnek tartja. ,é ételmezi Nagysándor vádlott, önmaga védelmezi magát .Előre bocsátva, hogy gyengélkedensége miatt nem készülhetett előre,rövid védbeszéde. Kinyilatkoztatja azt, hogy ,ződése szerint járt el, sőt mint hirlapír ,ségének tartotta felsíóllalni, annál inkább a nép fel volt izgatva s ez oknál fogva nem emelhette meg azzal, hogy az izgatásra figyetessen, hanem az izgatot is megnevezze és pedig oly czélból, hogy az ilyszerü működés megszüntessék. Hivatkozik számos szegedi polgár által adott 8 Fodor izgatásait igazoló bizonyítványra, továbbá a szegedi fenyítő törvényszék ítéletére, melynek folytán Fodor Mihály izgatás miatt 6 heti börtönre ítéltetett, hanem a királyi tábla által felmentetett, a nélkül azonban, hogy az által az ügy eldöntve lenne, mivel az jelenleg a hétszemélyes táblánál függőben van. Utána a vádló ügyvéde, Füzesséry szólal fel, tiltakozva a magánbizonyítvány felolvastatása ellen. Ezután a szegedi fényítótörvényszék és a királyi tábla ítélete felolvastatott, s elnök Bovánkovics röviden előadvi az ügyet, a következő két kérdést teszi fel: 1- er. A „Szegedi Híradó“ ez évi 32. számában „Épületes dolgok“ czimü czikkben lát-e rágalmat ? Igenlő felelet esetében : 2- er. Volt-e vádlott ezen czikk írója vagy nem ? Az esküdtek egyhangúlag „nemmel“ telelvén, vádlott felmentetett. Vádló a költségben elmarasztaltatott, ő azonban kijelenti, hogy egy krajcrárja sincs. Hatósági élet. Pestvárosi közgyűlés. E hó 16-án Szentkirályi M. főpolgármester a gyűlést megnyitván, a napirendre való áttérés előtt két tárgyat jelent be, u. m. az orsz. gazdasági egylet átiratát, melyben az egylet a feletti örömét fejezi ki, hogy a város alapítóinak sorába lépett s köszönetét nyilvánítja az István telek felszerelésére ajándékozott 300 írtért. Második tárgy az újpesti úgynevezett vizafogón építendő keményítő gyár kérdését illette. A gyártársulat a telket megszerezte, építési tervét benyújtotta, mit a hatóság helyben is hagyott, ámde az aug. 26-án hozott statútum szerint rendőri és egészségi szempontokból bizonyos körvonalakon belől az epésségnek ártó gyárak fel nem állíttathatnak. Ennek folytán a gyár megkezdett építkezése betiltatott. Ekkor a társulat a minisztériumhoz folyamodott s az egy leiratában a városi hatóságot felhívja, hogy ezen ügyet a közgyűlésen tárgyalja. Egyúttal felkéretnek a minisztérium által a fent említett statútumok, hogy az egészségügyi országos tanács által felülvizsgáltassanak. A városi tanács tekintetbe vévén, miszerint a kérdésben forgó pesti keményítőgyár a szakértők véleménye szeint a gyártás új módozata által kevésbé ártalmas az egészségnek, mint az eddig fennállottak, melyek egyedül búzából készitek a keményítőt,, holott ezen uj gyárban uj kukoriczából fog készülni s igy a bűz sem leend oly nagy, mihez járul még, hogy e gyár úgy is a városon kívül és ettől távol állittatik fel, mig ellenben a régi feményitő gyárak nagyobb részt a városban vannak, a pesti keményítő gyárnak felállítását megengedhetőnek véli. Miután többen felszóllaltak pro et contra, a kérdés szavazásra tűzetik ki, s a tanács végzése nagy többséggel elfogadtatik. Az újon kidolgozott rendőri és cseléd rendszabályok a f. hó 17-én d. u. tartandó rendkívüli közgyűlésre tűzettek ki tárgyalásra. A napirendre áttérve: Olvastatott a honvédelmi miniszter leirata a katona szállások és a Pesten szállással ellátandó törzstiszti létszám megállapítása tárgyában. Felolvastatott azután az e tárgyban írt felirat is, miből kitűnt, hogy a minisztérium nézete a feliratban kifejtettől eltérő. Simon Fr. kinek a „cs. k. hadügyi minisztérium“ kifejezése ellen. A leirat érdemére nézve pedig kívánja, jelentessék ki, miszerint a tiszti szállások kárpótlását illetőleg megnyugszik a leirat azon megjegyzésében, miszerint ezen pótlást csakis azon okból nem adhatja meg, mivel a delegátiók által megállapított hadügyi költségvetés határain túl nem mehet. Szentkirály, M. a honvédelmi minisztériumhoz felterjesztést ajánl, melyben a Simon Fs. által felhozott „cs. kir. hadügyminisztérium“ kifejezés illetéktelensége felhozassék s a szállásügyi kérdés elintézése sürgettessék. Olvasataik a jogügyi bizottm. jelentése az alumasoni régi sóház és dohányraktári épületek visszaszerzése tárgyában, mi helyeseltetvén, felirat kiséretében felterjesztetik. A József nádor szobor ügyébeni jelentés következett, s vitára adott alkalmat azon kérdés, ha vájjon az emléken latin és magyar, vagy csak magy magyar felirat legyen. Rövid vita után abban állapodtak meg, hogy csakis magyar felirat legyen. A törvényszéki épület terveire kiírt pályázat eredményéről felolvasott bizottmányi jelentés szerint a 600 frtnyi első pályadíj Szkaniczky Antalnak, a 300 frtnyi második dij pedig Steindel Imrének volna kiadandó s az építés Steindelre bízandó, s miután az építésre kijelölt telket kicsinynek tartja a bizottmány, azon véleményben van, miszerint a törvényszékek különítlessenek el egymástól s a fenyitó törvényszéki ház, valamint a rendőri hivatalok, a letartóztatási helyiségek és a börtönök az úgynevezett sorház kaszárnya és a Spenner-féle telken építtessenek, a polgári törvényház pedig külön telken emeltessék. Hosszas vitatkozás után szavazás utján a nagyobb dij Szkaniczkynak, a kisebb Steindelnek kiadatni, a helyszűke miatt a két törvényház elkülöníttetni , az említett telkekre a fenyitó törvényszék építtetni, az építésre pályázat nyittatni határoztatok, hogy Szkalniczky és Steindel készítsenek új tervet, s aki közülök jobbat készít, arra bízassák az építés. Ülés vége 74 óra után. Eger, sept. 14. Kettős megyénk ma tartó évnegyedi közgyűlését. A terembe lépve alig hitte volna az ember, hogy ott megyei közgyűlés tartatik, oly csekély számmal jelentek meg a bizottmányi tagok. Alig volt jelen 200. — Elnöklő főispáni helyettes gr. Szapáry Gyula úr üdvözölvén az egybe-i gyűlteket, az alispánok tevék szokott évnegyedi jelentéseiket, melyek végeztével a beérkezett miniszteri rendeletek vétettek tudomásul, kivéve a belügyminiszternek a titkos czélú egyletek betiltására vonatkozó leiratát, melyet N. A. közbeszólva kedélyesnek nevezett — nem akarta tudomásul vétetni a baloldal jelen égi vezérszónoka, Csiky Sándor országgyűlési képviselő, hanem szokott plrasisaival tömött beszédében ragaszkodik Heves vár megye e tárgyban már egyszer kifejezett óvásához, mely óvásról ugyan egynémelynek semmi tudomása. Ez eletében Vavrik Béla — minden vitatkozás elejét veendő — egyszerű tudomásulvételt indítványoz. Azonban most kezdődött a vita. Legalább is tizenöt szónok — némelyik kétszer 13 _— fáradozott a kifejezett két nézet érvényesítése körül; mások ismét újabb indítványnyal léptek fel. Örömmel constatáljuk, hogy a jobb oldali férfiak higgadt komolysággal és erélyyel fogták fel és verték vissza az ellenfél nyilait, otthonias könnyedséggel válaszoltak három országos képviselőnk azon beszédére, melyet akkor kellett volna elmondaniok, midőn az országházban a demokrata körök betiltása volt szőnyeges. Cs. S. még egyszer felállt, tagadta, hogy aminisztériumnak joga volna az egyletek és társulatok alapszabályait jóváhagyni. Magyarázta, mi az a törvényes gyakorlat, deákul mondá el a hármas könyv nem tudom hányadik paragrafusát (ő sem tudta.) Amit aztán kihagyott, kipótolta Szalay József, hogy valami törvény legyen, atlexestel szükséges , hogy ac cd aetiam principiis consensus. Ajus supremae inspectionis-t a fejedelemtől megtagadni nem lehetvén, különös, hogy megtagadni szeretnék azt akkor, midőn a fejedelem a minisztériumra ruházza azt, s ez által gyakorolja? — Igen helyesen kérdezte a szónok, miért nem hivatkozott Cs. S. úr e törvényre akkor, midőn az országházban a minisztert interpellálta ? Akkor, midőn a miniszter szintén hivatkozhatott volna a 26-ki törvényekre , de azokra, mint absolut törvényekre hivatkozni nem akart— úgy látszik, Cs. S.úr is jónak látta a törvényes consvetudora nem apellálni, mert nem is lehet. Ma N. A. ur sem aratott dicsőséget, hasztalan tartott hosszú pauzát. . . éljent nem hallottunk. — E vita majd két óra hoszszáig tartott, melynek végre is főispáni helyettes ur vetett véget igen ügyesen és helyesen feltett indítványával , melyben sajnálatát fejezi ki a megye, hogy a társulatok szabályozására törvényeink nincsenek ; addig is tehát, míg törvény alkottatik, az előfordulandó esetekben a megye felterjesztendi a társulati és egyleti alapszabályokat tudomásul a minisztériumnak. Ez a tálsás ismét a miniszteri rendeletek vétettek tárgyalás alá, egynémelye ellen fel is szólaltak a baloldal szónokai, de most az egyszer hasztalanul. Holnap az ülés folytattatik. Vidéki tudósitások. Pécs, 1868. sept Valamint a törökök Mekkába vándorolnak, fölkeresni ott kegyeletteli szívvel Mohamed, a nagy próféta sírját, úgy mi pécsiek is elvándorolunk évenkint — nem gyalog ugyan - - a köze fekvő gyászemlékű Mohács, vagy Szigetfővárra, nemzetünk e két nagy temetőjére, megemlékezvén azokról, kik hazánk és szabadságunkért oly dicsőn haltak meg. Mint hazafiaknak, múltúnk hős fiairól megfeledkezni nekünk pécsieknek nem szabad, de nem is történt, mert már f. hó 6-án a „Pécsi dalárdáit és igen nagyszámú közönséget találunk a „pécs barcsi“ vasúton, kik Szigethvárra, Zrínyi Miklós nagy bajnokunk hős tetteinek színhelyére siettek, nem épen azért, hogy szomorkodjék, de ez se baj, hiszen „sírva vigad a magyar.“ A kedv, a vidor arczok, élénk társalgás és a dalárda vig dalai nem is benső gyászt és szomorodott sziveket árultak el, de a Nemesis csakhamar meg is boszulá magát, mert alig szálltunk ki Szigethváron a coupokból s már komoly lett minden arcz s elszállt a mosoly az ajkakról, bár mily szépek voltak is azok, a egy be nem avatott minden bizonynyal azt állította volna, hogy ez előbb oly vidor társaság csakis e gyászos múltú város megpillantására komorodott úgy el. Őszintén megvallva, nem a múlt gyászos képeiben való elmerengés idézé előre kedvetlenséget és komolyságot, hanem az igen egyszerű ok az, hogy a Zrínyi ünnepélyt rendező comité tagjai közül csakis K. F. ur volt egy pillanatra látható, s azután két hajdú representálta a comitét s kiséré a vendégeket a városba, hol annak legnagyobb része nem talált szállást. Amilyen volt a fogadás, olyan volt a folytatás is, egész nap senki sem törődött a vidékiekkel, miért is az esteli vonattal a legnagyobb a visszatért Pécsre, sőt mi több, a dalárdistáknak, kiket a comité levél által hívott meg, még azt sem mondták „isten hozott!“ Este 8 órakor a földet megrengető taraczlövések jelenték az ünnepély és a „Pécsi dalárda“ tagjai által a „Korona“ czímű vendéglő diszítetlen és inkább fatárhoz hasonló termében rendezett hangverseny kezdetét. A hangverseny, melynek tiszta jövedelme a rég tervezett Zrínyi szobor felállítási költségének fedezésére fordittatik következő volt :„Ébresztő,“ férfikar Mosonyitól. 2. „Trovatore,“ zongorán előadja Duchon ur. 3. „Grand valse“, magándal, énekli Hoffer ur. 4. „Magyar ábránd“Székelytőlelőadja Duchon V & D „ Sajka dal , férfikar bariton sóléval 6 Faust valse,“ Faelitől, zongorán előadja KoszterV 7-Et a gonddal ,férfikar Riegertől. 8. „Ernáni“, Paraphrase de Concert Liszt F-től, előadja Koszter úr. 9. „Szózat“, férfikar. 10. „Rákóczi-indu- H®otortól, zongora-piec négy kézre, előadják Koszter és Duchon urak Az ének előadások összevágók, élvezetesek s mondhatjuk művészek voltak, a zongora darabokról nem szólunk, mert a zongora meglehetős rész volt Koszai u.rat. Pedig mint igen jeles zongorázót 'ismer iaa e nede em' mint értesültünk, körülbelfl-f IT 8értjük rae8 a *• comitét, 1 ezennel fölszólítjuk, miként szíveskedjenek egszer részletes kimutatást adni a nevezett ala* befolyt pénzekről, — mert nem egyszer ha'4' tunk már panaszokat, hogy küldetett be 118» kézi munka sat., de sohasem láttak kimut»«» ennek elejét lehetne venni. Hangverseny man bokáig porban más:*1TM siettünk végig a fényesen kivilágított vár utczáin, de a városház kapuja előtt felállító óriási transparent (tetejében kereszttel) felnőben magára voná figyelmünket, illetőleg a tu’ h*zV fias felírásokat olvasgattuk s mondhatjuk1TM1. tunk hogy a szigetvári szélsöbali orszáddos?Ktő testvérek tel tT0nek , péc,fekeli,peke lot