Pesti Napló, 1868. október (19. évfolyam, 5529–5465. szám)

1868-10-18 / 5454. szám

de kormányainknak innen is túl is, azt hisszük, első­sorban feladata népeinek tetszését meg­nyerni. A világért sem kívánjuk, hogy haszon nélküli tüntetésekkel magára ingerelje kormá­nyunk az orosz kabinetet, de a világért sem bocsátanak meg neki, ha akkor, mikor fonto­sabb kérdésekről van a szó, az iránt igazgatná teendőit, a­hogy a czár ő­felsége „tűrheti vagy nem tűrheti.“ A reichsrath ma megnyílt. Tudósítást az éjjeli telegrammtól kell várnunk. A cseh kivételes állapot iránt, mint félhivata­los lapok írják, Beust csakugyan intézett körira­tot a magyar-osztrák külkép­viseletekhez. E kör­iratban kijelenti a kanczellár, hogy a rend fön­­tartása végett kellett ily szigorúan intézkednie, de úgy reményű, hogy legközelebb üdvös meg­oldást nyerend a bonyolult kérdés. Vidéki tudósítások. T­a 8 n­á­d, sept. vége. Az erdélyi helv. hitű püspök ur s illetőleg püspöki látogató bizottmány Sz. Csehböl jőve — f. sept. hó 18-án esteli 5 óra tájban érkezett meg Tasnádra, a városon kívül T. Szarvad felőli országúton a két szöllő­­hegy végénél felállított — s ezen felírással: — „Te Péter vagy és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat,a­z ellátott diadal­­kapunál minden vallás, és nemzetiség külömb­­ség nélkül önként összegyűlekezett jelentékeny néptömeg jelenlétében a városi tanács által a város közönsége részéről városi ügyész, s egy­szersmind főgondnok Fodor Mihály ur által tartott következő üdvözlő, s tisztelgő be­széddel fogadtatott: „Ftiszteletü­l méltóságos püspök ur. A vallás, illetőleg vallási intézmény egyik főkor­­mányférfiát jöttünk Tasnád városa közönsége részéről méltóságodban üdvözölni, s irántai leg­őszintébb tiszteletünknek kifejezést adni, — a vallás érzelme mélyen van be­vésve az emberi természetbe. — Mégis alig van tárgy, mely kö­rül eleitől fogva, annyi balfogalmak, s vélemé­nyek fejlődtek volna ki, mint épen a vallásügy körül. — Ebből származott, hogy egyfelől a vak buzgalom, más részről az emberi hatalom vágy oly sokszor ezégül sőt eszközül, használta fel a vallást a legvérfagylalóbb üldözésekre, — melytől a keresztyén vallás ném lehető ment, tanainak s elveinek legtisztább igazsága mellett is, — holott a keresztyén vallás — azonkívül hogy a lelket a vallásos érzelmek legfőbb tárgya az Istenség magasztos eszméjéhez felemeli, s midőn a jó cselekedetek jutalmául egy jövő élet végtelen szellemi boldogságát tárja fel, meg­­szentesitést ad az erkölcsnek, mely a társadalmi élet legbiztosabb összetartó kapcsát, s alapját képezi, s midőn a minden embernek Istenség előtti egyenlőséget s embertársaink irányá­ban a felebaráti szeretetet hirdeti, — magában foglalja a jogegyenlőség, s testvériség legtisztább elvét, — s ez által egyszersmind utat nyit a politicai jogegyenlőség s szabadság megalapitá­­sára. — E szerint a keresztyén vallás főeleme, s iránya a szabadelvűség lévén­, nem tűr kény­szert s üdvös hatásának egyedüli biztos eszköze s útja az önkénytes meggyőződés, — a meg­győződés pedig, Guizót szerint, nem hat be az emberi értelembe, ha a felvilágosodott értelem nem nyitja meg előtte ajtaját. — Minden mivel­­tebb s alkotmányos szabadságra ébredt állam tehát a vallás s oktatásügynek minél czélsze­rűbb szervezését nem mulasztja el gondoskodása főtárgyává tenni. — S úgy vélem, hazánk újra felébredt alkotmányos életének kedvező irány­ban leendő kifejlődése is szoros kapcsolatban áll hazánkban a törvényhozás terén eddig elha­­nyagolt , vagy legalább nem kellő gonddal ápolt vallás s oktatásügy czélszerű rendezési­vel.­­ Még sok idő múlik el ugyan, míg ezen hazánk állami életére is annyira fo­tos ügyek kellő szervezete czélszerű megoldást találnod, de koronkint támaszt az isteni gondviselés férfiakat, kik hivatvák az ezen ügyek körüli üdvös eszméket a megvalósuláshoz közelebb vezetni, mert, mint mondá egy német író — „a kor, az idő, egy tiszta papír, s a kor férfiai az ezen papírra Istentől írott eszméket jelző be­tűk.“ — Ezen tiszteletre méltó férfiak egyike a méltóságos püspök ur mind fényes állásánál, mind a természettől dúsan megáldott ész­ és szó hatalmánál fogva. — Midőn tehát ily férfiút van szerencsénk méltóságodban tisztelni, leg­­szivélyesebb óhajunk abban központosul, hogy az egyház felvirágoztatására s általában a közjó — közügy előmozdítására méltóságod sokáig éljen.“ Valamint ezen beszédet,megelőzőleg ugyannak végeztekor, többször lelkes éljenekben törtek ki minden jelen lévök, melyben püspök ő mltja a fogadtatást egy a város minden rendű lakosaira áldást kivánó hatásos s az egész hallgatóságot uj viharos éljenzésekre ragadó beszéddel­ viszonozta. Innen egészen a helybeli ref. papi lakig az ut­­czát szirtien ellepő néptömeg közt folytatta út­ját a mélyen tisztelt püspök ur s látogató bizott­mány, mely alatt ne­m csak a helv. hitnek, ha­nem ar. k. s g. k. egyesültek harangjai is megbuzattak; s az érintett papi laknál helybeli ref. lelkész Bíró Károly ur által tartott lelkes beszéd, s még nagyobb számmal egybe sereglett néptömeg harsány éljenei közt történt meg a fo­gadtatás. Felesleges lenne a püspök úr ő méltóságának úgy is országszerte ismeretes ügyes és tapin­tatos eljárását bővebben ecsetelni, azonban ki­emelendőnek tartom, hogy püspök úr ő m­éltó­­sága a püspöki Visitation sok teendői­v­el elhal­mozott foglalkozása mellett is f. hó 20-án a va­sárnap délelőtti isteni tiszteletet személyesen végezte , az itteni mindenik vallású felekezetek­­ből , nemzetiségekből a templomban zsúfolásig összeser­eglett gyülekezetét ismert hatályos szó­noklatával átvillanyozta. — A fogadtatás álta­lános jellemzéséül nem mulaszthatom el felemlí­teni, hogy azon a különböző vallásfelekezetünk s nemzetiségek közti kölcsönös egyetértés s egy­más intézménye iránti meleg részvét, s tisztelet ömlött el.­­ A püspök úr e méltósága hivatalos teendőit végezvén, hétfőn reggel távozott el kö­rünkből, mindenkiben a legkedvesebb mara­dandó emléket hagyván maga után. — K. S. Ber­eghmegy­e oct. hó 12. Mint egyebütt nagy Magyarországon, úgy Bereghmegyében sem ment a nyilvános élet azon fermentatióktól, melyeknek a politikában a tiszta fogalmak ala­kulását meg kell előzniük. Ilyen fermentationális állapot megyénkben kezdetét vette még a múlt június hóban, a midőn néhányan a nyilvános élet tényezői közü­l meg­unva a bizottmányi gyűléseken uralkodni, szo­kott békés egyetértés szülte — nekik — unal­mas egyhangúságot; többen pedig a zugpolitiku­soknak a tömegre nézve veszélyessé válható szél­­sőségi törekvéseik meggátlásának nemes czéljá­­ból egy ellenzéki körnek megalakítását kezdet­ték meg, s a programra az aláírván­y azt a vidéken leendő minél nagyobb mérvbeni elter­jesztés végett néhány száz példányban ki is nyomatták. Ezen elkülönzési kezdeményezés folytán szük­ségessé vált a megyénkben túlnyomó számban levő „a jelenlegi országgyűlési többség elveit követő párt“-nak rendezkedő­e. Ez is tehát pro­­grammot adott ki, azt kinyomatta, s aláirás vé­gett a vidékre szétküldötte Az ellenzéki­­programm a gondolkozni tudó­kat egy kissé megzavarta, mert a programra egyik pontja, és a körvezér férfiának­ ismeretes elvei messze eltértek egymástól! Ezen — egye­dül a sietségből eredt tévedésen alapuló — cse­kély bajon akként segíttettek, hogy a kiosz­tott programm-példányokat beszedették, és né­hány — nem igen könnyű szerrel — összeválo­gatott tagból álló választmánynak kiadták át­dolgozás végett. Hogy a laboratóriumból kike­rülvén, kapós leend-e vagy nem, a következés fogja megmutatni. A jelenlegi országgyűlési többség elveit kö­vető párt programmjának szétküldése óta elő­ször f. hó 8-án tartá összejövetelét Beregszász­ban, hova a közügy iránti érdekeltség igen szép számmal gyűjté össze megyénk előkelőbb és értelmesebb osztályának fiait, kik az általuk elfogadott programra elveivel egyező ,jövőbeni eljárásuk feletti eszmecsere után a városi ven­déglőben rendezett, 8 szebbnél szebb pohárkö­szöntésekkel fűszerezett barátságos lakoma után azon meggyőződéssel tértek vissza tűzhelyeik­hez, miszerint a jelenlegi országgyűlés többsége által szerencsésen létrehozott kiegyezkedés egészséges alapon­ nyugszik, s az itt ott észlel­hető hiányok parliamentáris után idővel mind kiigazíthatók. Látva ez alkalommal a nyilvános életben tényezőkként szereplőknek ily erős összetartását, kétkedni merünk rajta, h­gy megyénkben az ellenzék számára virító rózsák teremjenek. —­­ — Hivatalos. — Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszerem előterjesztésére Ary Ödön miniszteri titkárt az említett minisztériumhoz osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1868. évi octóber hó 11 én. Ferencz József, s. k. Gorove István, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter. — Rónyay Gusztáv a magyar kir. pénzügy­­miniszter által HI. osztályú ad hivatali ellenőr­ré neveztetett ki. — Ő császári s Apostoli királyi Felsége f. é. october 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyminiszter előterjesztése folytán, lo­vág Westenholz, hamburgi cs. kir. rocon Bull.-n, a másodosztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozni méltóztatott. Nyoautik a kiadó-tulajdonos „Atheuaeuar iroaauni w nyom uw. Különfélék. Pest, oct. 17. 2­0 Felségük a király és királyné, a hol­napi lóversenyt hír szerint legmagasabb jelen­létükkel fogják diszenteni. — Nyilatkozat: Nem lehetvén mindig Pesten, csak ma utasíthatom vissza C­s­e­r­n­á­­tony­nak a tegnapi „Hon“ „Apróságaiban mondott azon gyanúsítását, hogy az ellenzék­nek s a 25-ös bizottságnak a népiskolai törvény­javaslat ügyében követett eljárása ellen e lapok­ban írt czikkemet a cultusminiszter íratta. Cser­­nátonynak a közönség által is megszokott mes­tersége, hogy argumentumok hiányában vagy egy hasáb philippikát ir a Pressbureau, tányér­nyalók, bérenczirók stb. ellen, azután pár angol idézetet ránt elő, s végül a tárgyról is mond — egy­­illetlen viccet. Kétségkívül ez, ha nem is tisztességes, de a legkönnyebb módja a polemi­zálásnak. Azonban Csernátony előtt az ő erköl­csi nézeteinél fogva bármennyire megfoghatlan legyen is, hogy valaki egyedül meggyőződésé­ből írjon a baloldal által nem acceptált irányban is, ráfogását visszautasítva nyilvánítom, hogy czikkem írására semminemű miniszteri utasítás vagy sugalmazás befolyással nem volt. Legdere­kabb, hogy benne szó sincs­­. Eötvös javaslatá­nak életre való, vagy gyakorlatiatlan, helyes vagy helytelen voltáról, hanem egyiránt kárhoz­tattam az ellenzéknek és a 25-ös bizottságnak (tehát a Deák-párt több tagjainak is) késedelme­­zését, azért, ho­y miatta nem csupán Eötvös javaslatának tárgyalása halasztatik, hanem ez országgyűlés alatt a törvényhozás egyátalán semminemű népoktatási törvényt nem hozhat. És Csernátony kulturai ügyünk e feltartózta­tásának örül és triumphis. Ezért volt évekig a nyugati művelt orszá­gokban ? f* — A vizkárosult svájcziak ja­vára szerkesztőségünknél adományoztak: B­ar­tizfalvy Sándor egy aranyat, Dr. Pollák Henrik 5­irtot. — A Horvátországban Svinjáron újonnan fel­állított H. osztályú mellékvámhivatal f. évi aug. 1-jén hivatalos működését megkezdette. — A kir. magyar természettudományi társulat f. oct. hó 21-ik napján, szerdán d. u. 5 órakor a m. akad. épületében szak­gyűlést tartana. A szak­­gyűlés tárgyai lesznek : 1) W­a­r­t­h­a Vincze a timföldnek egy uj kémszerét; 2) B­e­r­e­c­z An­tal Kommerell uj természettani kísérletét és a legújabb Lamont-féle párolgásmérőt; 3) S­z­i­l­y Kálmán a Kundt-féle hangtalálkozási kísérletet fogja bemutatni. — A gőzkomp ügyét újra tárgyaltatni kérte gr. Széchenyi Ödön, a városi tanácsnál. A tanács kiadta az illető bizottmánynak véleményadás vé­gett, mely következőleg nyilatkozott e tárgyban: „Bármily kívánatos volna is a gőzkompnak mi­előbbi létrejötte, a bizottmány még­sem tartja magát feljogosítottnak ez ügyben új tárgyalások­ba bocsátkozni a tervezővel, miután a közgyű­lés határozata szerint, a Reitter-csatorna kérdé­sének végleges eldöntéséig minden más, part­­építkezési ügy tárgyalása felfüggesztetett, s így legfölebb a közgyűlés új felhatalmazása folytán léptethetnének újra életbe a tárgyalások, mely esetben azonban egyúttal a docks­ok ügye­­t­ár­­gyaláa alá volna veendő.“ , ,, , , ,­­ — A Miskolcz körül garázdálkodó rab főnökét, Vidr­ocakit, Verpeléten el­fogták. Miután szökött katona, átadató katonai hatóságnak ; már egyszer statárium­a is állott. „ . „ — Az ungvári rabbi, 8 nőb­ör, CZimU egylet egyik alapítója és az orthodoxok e legkiválóbb támasza, e napokban egy hé er betűkkel irt és német nyelven fogalmazott kor­­ivet küldött szét híveihez, melyben lelkükre köti, hogy csak orthodoxokra szavazzanak, miután a szabadelvű és a haladó párthoz tartozó izraeli­ták „a sátánnal és a gonosz szellemmel“ szövet­­keztek . A budai favágók annyira mentek már követeléseik felcsigázás­ában, hogy 5­6 forinton alul nem vágnak meg egy öt fát. A kapitányság most megszabta a favágások árát. Egy öl egyszeri felvágásáért 1 frt 80, kétszeri­ért 2 frt 40, háromszoriért 3 frt fizetendő. A mely favágó az árszabásnak alá nem veti magát, az érzékenyen fog büntettetni. — Jó volna Pesten is. — A „B o r s o d“ írja: A borsodmegyei hon­védegylet folyamodott Borsodmegye közgyűlé­séhez, hogy a Zsolczánál felállított emlékszobor megóvása tekintetéből, annak körébe 400 darab 6—7 mázsás görsziklát vitessen közmunka erővel. — Mit gondol az egylet, jegyzi meg a „B.“, fog-e az emlékkőnek csúcsán kívül egyéb is kilátszani e­görszikla tömegből? — hát azt a 300 szekér napszámot oly könnyen hiszi nélkü­­lözhetőnek épen akkor, a­midőn a megye köz­lekedése fentartására kölcsönt szándékozik föl­venni ? — Ma a nemzeti színházban a „Troubadourt“ adják, a­min épen nincs semmi különös ; de nagyon külö­nös,h­ogy adják: „rend­kívül­“ „7-dik rendkívüli bérletszünetes előadás­­nak“, a minő minden évben csak tizenkettő szokott lenni. Avagy olyan nagyon rendkívüli hogy Murska kisasszony — már tizedszer lép fel? Vagy hogy Kaiser Ernő a cOnservatoriumnak növendéke ? — Valóban ez is szép illustrátiója ama lajstromnak, me­lyet a „Századunk“ egy polémia alkalmából ad . Miért szerződtetik egymásra a másod, harmad, negyed s isten tudja hányadrangú színésznőket a színházhoz, mikor a meglevőknek sem tudnak elég dolgot adni ? Számítsa össze, hányan van­nak azok, kik hónaponként egyszer s néha egy­szer sem lépnek fel. Ha alkalmasak, miért nem alkalmazzák, ha pedig feleslegesek, miért nem bocsátják el ? Nemhogy még újakat szerződtes­senek akkor, mikor férfiakban nagy a hiány. Miért nem szerződtetnek férfi szereplőket ? Me­lyik színház az, hol a drámai férfi személyzet számát majdnem félannyival meghaladja a női személyzeté ? Mit mondjunk az operához ? Mindig csak conservatoriumi próbatéteket hall­gasson a közönség, akkor, midőn subvenció és emelt árak vannak ? Miért nem szerződtetnek a nemzeti színház állásának megfelelő drámai éne­kes’ Őt, és miért hoznak méregdrága vendéget ak­kor, mikor a színház úgy is megtellik, még ha Zrinyit vagy Freskót adják is ? Tökéletesen igaza *-.n a századunknak, — Az „Idők Tanú­já“-ban Írja Lonkay a­ 4-1, S!nanyo]na"’*nonan ismer­t papság is nagyon megromlott, úgy hogy corruptióra nézve csak a portugali klérus múlja azt felül És ezt mind Izabella szerencsétlen három év­­tizede okozta.“ S örvendünk, hogy clericális lapjaink is ily őszintén tárják fel az igazságot Nem rég a „P. H.“ írta, hogy mennyire babonás a nép Spanyolországban, természetesen azért mert a papság sohasem hatott felvilágosítólag.­­ A „budai énekakadémia“ i. é. october 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén egy „zeneakadé­miával leendő egybeköttetését elhatározta. A jövő közgyűlésig (mely novemberben leend) el nőknek: Nagy Ágostont, (régi), zeneigazgató­tónak: Knahl Antalt, karmesternek : Liebscher Vilmost, zenekariga­gatónak: Neumayer N-t, gazdának Lederhoffer V-t, és választmányi ta­goknak : Peske és Madarassy József urakat vá­lasztotta meg. A módosított alapszabályoknak hatósági jóváhagyása végett a kellő intézkedé­sek folyamatban vannak. (Knahl Adél asszony­ság, Schreiber Emina és Pejakovits Anna kis asszonyok, valamit Reittert Ferencz, Stauffer Adolf, Baader Henrik, Dörfler József s a jegyző mint szavazás alá nem is esők a választmányban megmaradtak.) A tisztelt szerkesztőségnek Bu­dán 1868 octobe­ró 15-én, alázatos szolgája Jalics Dénes, a vidai éneke s zeneakadémia jegyzője. — Polgári lázasság. Hercz Vilmos orvostudor a pestárosi hatóságnál kinyilatkoz­tatta, hogy ő S­z­­­o­­­n­y pesti ügyvéd leányá­val, Sarolttal, M. Frankfurtban polgári házasságra kivátlépni s e végből kéri, hogy a városi hatóság a­ázassági engedélyt szolgáltat­ná ki számára. A városi hatóság kérelmezőt oda utasította, hogy a magyar törvények szerint nincs szükség a­olitikai hatóságok engedélyére. — A gabnasállitás a budai pálya­udvarban jelenleg fölötte élénk és sokkal jelen­tékenyebb, mint anult év ugyanezen szakában. — Pellet Izsef Buda városi főelemi igazgató ur­a szetett e szerkesztőségünknél vizkárosult svá­jciak javára. — A „H­onvédi a miniszteri­u­m­o­t. A „Hon“­ következőket Írja: A közi. miniszeriu négy rendelete szerint a magy vasúti hivatalnok? egyenruhája olyképen volna átalakítandó, hog a magy. nemz. öltönynyel né­mi öszhangzást hozassák. E rendelet két ré­gibb vasúti tárlatnál elllenzékre talált, azon oknál fogva, ha­ mindegy, bármilyen az egyenruha, csata szolgálat legyen rendes. Hi­szen épen ha oly mindegy, minek caprich­oz­zák magukat a régi út megtartására ? — F e­­ h i v á A buda­pesti honvéd segély egy le, javára hfőn october 19 én fog Bém ap­ó adatni. A egylet tagjai valamint főváro­saink hazafias bönsége, mely meleg részvétet táplál keblében szükséggel küzdő szabadság­harczosok iránt buzgó részvétre kéretnek. Mol­nár igazgató úr személyzete, már az ügy iránti lelkesedésből isindent el fognak követni, hogy azok tetteit, ki hősies feláldozásuk által oly dicső lapot írtak magyar történelem könyvébe­­ híven s amaz ö­­ké emlékezetes napok fényé­ben tüntessék­­: mig a színház látogatók az élvezettel ama kép tudatot kötendik össze hogy ama nagiökben ejtett s még most is sajgó sebekre -veletes kézzel, enyhe irt rak­­tanak. A bizo­­ny nevében Virághalmi Fe­rencz főjegyző -Egy nagy­szebeni 19 éves szol­­gála felakasztotta magát, mivel asszonya nem engedte, hogy menjen el a szeretőjének adott találkozó­napelőtt egy,a várba közle­kedő t­á­r­s­a­s k­o­c­s­i­b­a­n egy erszény talál­tatott pénztartalommal. A tulajdonos átveheti a várban Fortuna utcza 129. sz. a. az 1-ső emelet­ben lakó orsz. képviselőtől. _A M­a­r­o­s Aranka-ága Perjámostól Pádé­ig jelentékeny eséssel bir­s e szerint alkalmas nagyobb terület öntözésére a fennmaradó vizéről pedig ipari váll­atoknál lehet használni. Ezek tekintetbe vétele indította Karácsonyi Lász­lót arra ho°yaz érdekelt feleket Nagy-Kikindára hívja össze f. hó 30-kára tanácskozásra.­­ F a b r i t i u s K. segesvári követ 500 derék segesvári polgár aláírásával ellátott tilta­­kozványt nyújtott át a belügyminiszternek a szász egyetem ellen, melynek uralkodó ószász többsége igen kevéssé látszik képviselni a ki­rályföld valódi érzületét. _ Ma délelőtt Budán, gr. Andrássy Gyula G­exta elnöksége alatt, minisztertanács tartatott. __A püspöki kar ma délelőtt az ország prí­másának elnöklete alatt értekezletet tartott, melynek főtárgyát hir­ szerint Deák Ferencinek a kath. autonómia ügyében tett indítványa foly­tán teendő mielőbbi intézkedések képezték. _ — H­o­r­v­á­t Boldizsár igazságügyminisz­­ter a humanitárius czélokkal ujan alakult pest­­budai honvéd-segélyegyletnek, az illető felhívási iv kézhezvétele után azonnal 50 frtot küldő­­. — A kegyeletes adakozók számára szerkesztő­ségünknél is van letéve egy ily iv és szerkesztő­ségünk köszönettel fogad minden adományt. „P. Napló” társürgönyei B­é­c­s, oct. 17. A reichsrath mai ülé­sében a következő kormány előterjeszté­sek tétettek le a ház asztalára. A részvény­társulatokról, az ipar­egyletekről, a Svájcz és Ausztria közti határszabályozásról szó­ló törvényjavaslatokat. Továbbá a prágai kivételes állapotra vonatkozó szász­ ren­deletet, javaslatot a házasfelek közti kibé­­kelési kísérletről válás előtt, azután a Svájcz és Angliával kötendő kereskedel­mi szerződést, végül közlését annak, hogy a csász. a sajtótörvényt szentesítette. B­é­c­s, oct. 17. A mai „Apendpost“ irja: A lengyel lapok közleménye Thurn hg fogadtatásáról az orosz czár által, ko­holmány. A hg. kitüntetve fogadtatott és az orosz czár megbízásából csak leköte­lezőt jelenthet az osztrák császárnak. Páris, oct. 17.Madridi levelek szerint Escosura neveztetett ki spanyol követnek Ausztriába. Prága, octob. 17. Hochstadtba és Starckenbachba ismételt gyülekezési za­vargások folytán katonaság rendeltetett ki. Az illető községek értesítettek róla,­­ arról is, hogy a katonai elnepülá­s, köz­ségek költségén fog elrendeltetni, ha a nyugalom nem áll helyre. Madrid, oct. 17. Hire jár, hogy a minisztérium a kormány forma meghatá­rozására népszavazást akar elrendelni. A cortes ez esetben a személyi kérdésben hozna határozatot. Konstantinápoly, oct. 16. A por­ta a párizsi Société generale-lal 5 millió font szert. kölcsönt kötött, mely 5 év alatt visszafizetendő, 13 % százalékkal ka­matoztatik, és Anatolia adóival födez­tetik. New-York, oct. 17. Az idő kedvező a gyapotaratásra. — A déli államokban a szerecsen zavargások folyton tartanak. — Haitiből jelentik, hogy Sam­avét Go­­naives megszállta. Caberal thnok elfoga­tott és agyonlövetett. Triest, oct. 17. A kereskedelmi minisztertől érkezett távirat folytán a ke­let-ázsiai expeditió elindítása 24 órára elhalasztatott. Madrid, oct. 16. Az éremügy re­­formálása elhatároztatott akkép, hogy a franczia pénzlábbal egyenlő egyenérték­­re hozassák. A malagai junta a kormány elismerte. B­é­c­s, oct. 16. (Esti zárlat.) Hit. rész. 21110 Allamvasp. 259.80, Északi vasp. 1855 1864-ki 9570, Napol. 924, Magy. hit. rész. 86.10 Alföd 148.25, Tramway 109, Galiczia 207—, Lanyha Páris, octob 17. (Dél.) 3% rente 69.77,' 4­­ % rente - olasz r. 52.80, államvasp 568, ered. mohiliere - Lombard 413, magy kölcsön — Lanyha. 67 68oeG»H» •C-t'q1i7''Cfnh°r8ZágÍ nyugati va8'‘ 68 [4 Gahaziai 91 [4, állam­vasút 151 %, Önkény­tes kölcsön 108%, Metaliques 50. Nemzeti köl­­csön 54 [8 hitelsorsjegy 80%, 1860-ki 73, 1864-ki 59]l” biMr6^y 1Jor,a'kJUrn,’°Ct' 11 Váltóárfolyam 102%, 1859-ki Metalliques 61%, uj ezüst köles.­­ nemz. köles. 52%, amerikai 1882-re 783. ' , bit ró*,. 2141,, om. ilhmbmt réLVl’elT 'fit r­ 7 '»ki isi., . 778' 42BK.m»“i8»Ctní7'B"Zllí8' RTM 72> V-* B o r 0 rt z 1 ó, oct. Búza 88, Rozs 72, Zab 42, Repcze 188, Olaj, oct. 9'L Táv 9^1 17%, 17, 16%. J 9, lav. y l12, Bécs, oct. 17. Búza forgalom 30,000 mérő. Az árak meglehetősen tartják magukat. Zab 90 krral magasabb, gabna és árpa 5 krral alább. München, act. 17 Búza 2033, rozs 1456 árpa 1549, zab 819,­­bükköny 1231, repezé­ssor, lenmag 23,5. Összes forgalom 15­4­6 sterling. 0 . Zürich, oct. A vevők tartózkodók miért 4TM27^%“f Js A” á'“k­i***ditót . Egyletek ée intésetek. — Pályázat. Miután a nemz. zenede részé­ről f. 1868. évre egy magyar stylben készítendő Ábránd, Nyitány, Sonata, Gyakorlatok 8. a. t. pályaműre újra kihirdettetett pályázat után 5 pályamű küldetett be, melyek közül egyik sem felelt meg a megkivántató feltételeknek, ennek következtében nagyméltóságu­k. Prónay Gábor egyleti elnök úr nagylelkű ajánlata folytán, mely szerint egy magyar szellemű zeneműre minden évben 10, és Weisz Bernát ur 5 aranyból álló jutalmat tűzött ki — az 1868 ik évre új pályá­zat hirdettetik egy jellegzetes magyar stylben zongorára készítendő Ábránd, Sonata, Nyitány, stb. pályaműre. A pályaművek idegen kézzel és olvasható írással írva, valamely jelmondattal ellátva, és ugyan e jelmondatot viselő és a szer­ző nevét rejtő bepecsételt levéllel együtt 1868. évi november utolsó napjáig Ritter Sándor egyleti titkár úrhoz beküldendők. A nyerő pá­lyaművek az említett nemzeti zenede tulajdona maradván, az első 10 arany jutalmat nyerő pályamű, annak költségén „Nemzeti Zenedei pályamű“ czím alatt annyi példányban nyomatik ki, a­mennyi tagja van az egyletnek, és ezek mindegyike egy egy példányban ingyen része­­sittetik. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. Közgazdaság. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. A három évi szül­etőség után, mely szünetelés gazdáinkat sújtó végzetes sanyarú évek által eléggé indokolva van, a fehérmegyei gazdasági egylet új életre van felhiva, s e hó 26-án tiszt­újító közgyűlésére a határnap kitűzve. Azon óriási mérveket öltő ipar-kereskedelmi mozgalom közepette, mely hazánkban — mióta az, ön­ma­gának visszaadva, nemzeti kormányzat alatt áll — életre kelt, nem szabad kétkednünk a fölött, hogy a gazdasági élet terén is jótékony mozgalom fog elterjedni, s az ennek érdekeit képviselő gazdasági egyletek, a nehéz évek nyo­mása alól kiüdülve, újult erővel fognak a földmű­velés— hazánk ezen életfája ügyének ápolásá­hoz, tudván azt, hogy ezen életfa árnyékában tenyész minden, mi él e hazában, s melynek vi­rágzása nélkül itt nincs élet —­­sem anyagi — sem szellemi. S ha ama nehéz emlékű napokban, midőn a hazafius tevékenység a gazd.­egyletek mezejére menekült — ott keresvén magának tért a mun­kára, — tért, tenni az eltiport nemzet közjaváért — s ha e munkakört, e­zért sikerrel találta meg oly időkben, midőn fölülről gyanús szemekkel nézték a hazafias törekvéseket, még az anyagi téren is — és bátorítás, nem mondom segély, nem jött a hatalom részéről, de jött inkább ezer­­szerű kicsinyes akadékoskodás, mely a leg­szentebb akaratot is megzsibbasztotta; ha, is­métlem, tenni, munkálni tudtunk ama keserves napokban , avagy nem kétszeres , sőt százszo­­ros kötelességünk cselekedni ma, midőn törek­véseinket egy jó akaratú nemzeti kormány egész odaadással támogatni kész — s támogatásának semminemű árt nem szab! — s beelégszik tuda­tával annak, hogy az egyletek az ország nagy értalmiségrét maguk­ban foglaló oly hazafias tes­tületek, melyek életfeladata: a földmivelés ér­dekében hatni, alkotni, gyarapítani, úgy az egyéni jóllét­, mint a közjóért, — melyek ép azért mindennemű pártolásra érdemesek is , avagy épen ma csüggedne buzgalmunk — ma lankadna ügyszeretetünk ? — Ezt fel­tennünk nem­ szabad! Én azért biztos­­reményt táplálok én — kit annyi kedves kötelék csatol megyémhez, hogy az október 26-diki közgyűlés élénk tanúságot fog szolgáltatni azon érdeklettségről, melylyel e megye fiai a közgazdászat e legfontosabb ágait a mezőgazdaság ügye irányában viseltetnek. S meg fog alakulni végleg oly hosszas szüne­telés után az az egyesület, mely nélkül én Fe­hér megyét képzelni sem tudom, azt a Fehér megyét, mely a mezőgazdaság terén már egy század óta az első sorban állott, hol maradni fog jövőre is,­­ és maradnia kell. E téren kell találkozni, és kezet fogni a különböző pártárnyalatok férfiasak és egyesül­tek egy nagy gondolatban tenni a közjóért Nem fogunk az egylettel egyszerre csodákat mivelni. Az e téreni munkásság hasonlít a köré csepegő vízhez, mely elvégre is lyukat váj ma­gának, vagyis a cseppek kitartó folytonos min­idéz­tele nehéz akadályt győz le ~~ 8 eredményt Ha, mindenki, minden időben — kémkedés nélkül teljesíti azon kötelességet, melyet a köz­ügy, minden jó akaratú férfi elébe kiszab, köz­­ügyeink virágozni fognak. S hogy megyém fiai is igy gondolkoznak, arra nézve még csak kétkednem sem szabad. Pest, okt. 16. 1868. Kenessey Kálmán.­ ­ S­z­e­g­e­d, oct. 15. 1868. Városunkat jelen­­leg két tárgy foglalkoztatja. Egy, az itteni ki­­tünő állapotban lévő légszeszgyárnak egy rész­vény társaság általi megváltása melynek élén a „Magyar általános hitelbank“ áll, mely utóbbi­­nak igazgatója Frank úr legközelebb­ egy pár napot töltött városunkban. Ez alkalommal mind a nevezett vállalat,­­ mind a másik v­árosunkat élénket érdeklő ügy tudni­­illik­­ egy álló hídnak építése került szőnyegre A város a jelenlegi hajó­hidtól 12.000 forint évit bért kap, azon fenntartással, hogy a azao.0a. i * kók vámot fizetni nem tartoznak — a ioj*** * bán oly rosz állapotban van hogymA T“' is alig használható, mit eléggé illf,{wfg nyáron rülmény, hogy ha Tí f gi-géPet a Tisza másik paSt I gardajá' kénytelen azt vasúton a a ’kar átvinni, első vasúti állomásra s*All-t»*!L-U-8d Pa rtj^n lévő pókban pedig tolieLn ttatD,-r A té,i hóna' kedése az alsóbb'fett'Tf !* Szeged közre­kiszámitatott bh0I kel é“bá;8ággi‘1. Miután össze 4—500*OOfMH, P*F­­f' árd ,a 10 mind­­ho„ x UU' JU(^ «ha kerülne, a közóhajtás „k éllÍon8aríDt°SOu h°gy a ”MaSy“r hitelbank“ suinit V élére’ alakitson egy részvény jár­­atot, mely az építési tőkét előteremtené , melynek javára a város lemondana haszonbér jövedelméről, mindaddig míg az álló híd szerző­désileg ismét a város birtokába visszaszáll ezen új hídon nem csak az­degen, hanem a szegedi­akosok is fizessék a jelenlegi vámot, s a város folytatása a mellékleten.

Next