Pesti Napló, 1868. október (19. évfolyam, 5529–5465. szám)

1868-10-23 / 5458. szám

feénti ö°f0 kamatra 895,409 frt s *l5°f0 tőke utáni törlesztés 31,185 frt., tehát lenne évenkint 926,594 frt, még pedig ezüstben fizetendő, mely évenkénti fizetés 90 évre 83,393,460 ftot tenne ezüstben, az évenkénti fizetések után járuló ka­matot számba nem hozva. M.-nek ajánlata szerint kerül a csatorna csak 10.500.000 írtba , még pedig bankjegyekben 4.375.000 s 12 év alatt törlesztendő 5°10 ezüst bondsban 6.125.000, hogyha a készpénzbeli fi­zetések után 5 évi munkálati idő alatti 5/0 és a 6.125.000 5% szelvény­ kamat­­, mely összeg 1.837.000 őszintén számba hozzák, mely összeg 437,500 frt tesz, akkor kerül a csatorna Meitels­­zerződvénye szerint 12,824,000 ftba; összeha­sonlítva ezen összeget a fentebbi összeggel, a különbséget 69,593,000 ezüst ftot mutat, hozzá nem számítva az évenként fizetendő biztosíték után járó kamatot, a­mely kamatozás 90 éven át 100 miliomokra rúg- De erkölcsi s nemzetgazdasá­gi tekintetből is minő óriási a különbség ! Meitels terve szerint az álladalom a csatorna létrejöttével már annak tulajdon­jogában lép, s húzza a jövedel­met, holott a subventio rendszere szerint csak 10 év után lépne annak birtokába s haszonélve­zetébe. Meisel terve szerint a csatorna jövedel­mét azonnal az álladalom élvezvén, hét évi jö­vedelme immár a kö­lség fizetésére fordíttatható úgy, hogy a csatorna úgyszólván maga magát kiépíti, ellenben a subventio rendszerével csak 90 év után élvezheti az­ állam a csatorna jövedel­mét.­­ Ezen tényállások elég hangosan szólla­nak s bővebb magyarázatot nem kívánnak, hogy végítélet mondassék a subventió rendszerre s teljes elismerés nyilvánitassék Meisels egészséges pénzügyi tervezetének. A subventió rendszere szerint egy egész év­századon át középítvény idegen külföldiek kezé­ben lévén, a czélba vett közhaszon csak annyi­ban vétetik tekintetbe, mennyiben a vállalkozó pénzszomját kielégíti — a napi sajtóban regis­­trált tények eléggé bizonyítják ezen állítást, mely a vasutaknál például csak arra használta­ik, hogy a még csak fejlődésben lévő kereske­delmet már csirájában elfojtsa, máskép volna az, ha a kormány maga rendelkezik a középit­­ményről s az általános,közjó nem egyesnek kezét be lesz adva. Mindezen nagy előnyök daczára a csatornák ügye elhalasztatott, s a kormány részéről a ter­vek még nem terjesztettek a ház eleibe, pedig tekintve az ország, különösen pedig az alföld gazdasági állapotát, szükségessé teszi, miszerint a csatornatervek minél előbb a ház eleibe tétes­senek, hogy azok kiépítése lehetővé legyen. Végre szabadságot veszünk magunknak a vasúti és csatornaépítésre vonatkozó párhuzamos kimutatást ide csatolni. Az alföldi vasútnak egy mértföldje költségvetés szerint 340,000 frt, alapítási költ­­ség egy mértföldre 15,000 frt, építkezési idő alatti kamatok (Intercalar-Zinsen) egy mért­földre 45,000 frt, üzleti költség egy mértföldre 50.000 frt, tehát egy mértföldre 450,000 frt. Ezen összeg után biztosit az álladalom éven­kint egy mértföldre 36,500 frt ezüstben 'vll a tőke-törlesztésre 90 évre össz. 900 ft, vagyis fizet az álladalom biztosítékra s törlesztésre évenkint 1 mértföldre 37,400 forint ezüstben, vagyis 8­1,10, és így 90 évre 1 mértföld után öss­z 3.366.000 frt ezüstben. Ha a lökgyomai csatorna subventió útján hasonló számítás alapján építtetnék, következőt eredményezne. A 17 mértföld hosszú csatorna 9,942,000 frt, kerek számban kerülvén, esik egy mértföldre 584830 forint, 8’ll°lo biztosíték, mi az alföldi vasútnál tesz 47,430 forint, ‘^'Iq törlesztés 90 évre 1160, tehát fizetne az álladalom egy mért­föld után biztosítékra és tőketörlesztésre éven­ként 48,590 frt kerék számban ezüstben, vagyis 17 mértföldre 826,030 ftot ezüstben egy évre, 90 évre pedig össz. 743,427,100 frt ezüstben. Ha az évenkénti 826030 frt után 89 évig járó 5°00tes kamatot is felszámítjuk, a­mi magában 169,122,000 frtot teszen, azt mondhatjuk, hogy a csatorna, míg 90 év lefolyta után, az állam ke­zébe jön, össz. 243,464,700 frt ezüstben kerül. Ellenben a lökgyomai csatorna építése a Meisels Salamonnal­­kötött szerződés szerint csak a a következőben kerül. Az összes általán összeg, a­melyért Meisels a kormány által készített tervek s költségveté­sek szerint elvállalta, 10,500,000 frt. a) még pedig bankjegyekben az 5 évi mun­kálati idő alatt 4,375,000 frt. b) Ezüst állami kötvényekben 5°l0-tes szelvé­nyekkel melyek a csatorna 5 évi elkészi­letétől fogva 7 év alatt évenkénti 875,000 frttal bevál­­tandók lesznek 6,125,000 frt össz. 10,500,000 ft. Ezen számadás tökéletessége végett még költ­ségül felszámítjuk 1) az a) alatti összeg­­re járuló 5 év munka­idő alatti 5000-tes kamatot 437,600 ft. 2) b) alatti ezüst kötvények után járuló szel­vénybeli kamatot 1,837,000 ft, tehát kerül az összes költség összesen 12,774,500 ft, t. i. bank­­jegyben 4,812,500 ft; ezüstben 7961000 forint összesen 12,774,500 ft, ellenben a fennebb kimutatott 90 éves subventio rendszer szerint a csatorna költségei 243,464,700 csupán ezüstben. Párhuzamos észrevételek. Bár minő ,óriási különbség mutatkozik a 90 éves subventió rendszer s Meisels Salamon pénz­ügyi tervezete közt, a számadás alapján, a­mint azt eddig bebizonyítottuk, még sokkal szembe szűkebbek azon különbségek közgazdászai i s erkölcsi irányban. 1. a subventió rendszere alapján csak 90 év után megy a csatorna az álladalom tulajdonába át, azonban hogy Meisels tervezete szerint a csatorna létrejöttével,egyidejüleg az álladalom tulajdona. 2. a haszon­élvezet subventió alapján egész A „Pesti Napló“ tárczája. October 23-án­ adóznak, legkevesebb fordittatik. És hogy végre ez, igy van, akár alkotmányos országban, akár absolutisticusban, ezt a következő kimutatás mutatja: melyben — Svájcz­­mint fele az összes tiszta bevételeknek az udvartartásokra, hadse­regre és államadósságra ne költetnék; de igenis annál több van olyan, a­melyben a tiszta bevé­telnek háromnegye­de, sőt ennél még több ia e három tételre fordittatik, így p. Olaszország és Róma e három tételre béke idején többet költ­­. 106.76 Portu-mint összes tiszta bevétele­­, gallia 98e, Oroszország 8595, Nagybritannia és Irhon 81.88, Törökország 81.29, Osztrák állam 81.17, Magyar állam 61.0, Görögország 79.00, Francziaország 73.88, Rumánia 70.50, Németal­föld 69 ., Svéd-Norvég 66.5, Dánia 528°/0. Csak egy állam létezik Európában — Belgium — mely e három tételre összes tiszta bevételeinek alig,felét költi t. i. csak 47 ,°/0-át. És ha azt hinné a t. olvasó, hogy ez így soká­ig nem tarthat, s legalább az általános lefegy­v­erkezés által törölni fognak ezen improduktv­­kiadásokból némit , bátorkodunk figyelmét múltra visszavezetni, azon múltra, a­melyben közvetlen a mexikói és perui kincsbányák föl­fedezése után, Europa lángban állott. Egyedü Mexico és Peru arany-ezüstjével volt képes V. Károly, II Fülöp, Németalföld, Anglia, Svédor­szág, Németország azon roppant emberölést és pusztítást tenni, melyeket ezen rosz emlékezetű, háborúk okoztak. Hasonló fontossággal vannak az államok létére az 1848 óta fölfedezett kali­forniai, ausztráliai és uzalaltai kincsbányák, és míg a mexikói és perui kincsbányák története, már rég befejezve van, emezeké csak most kez­dődik, s a világtörténelemben ezek ép oly lapot fognak be­írni, mint elődjeik, a mexikói és perui. II. Az európai államok állandó kato­nasága béke idején körülbelül következő : Tegyük még hozzá, hogy 200.000 ember a hadi­hajókon szolgál, lesz az összes, részint ön­­kénytes, részint erőszakkal besorozott fiatal em­berek száma, kik legjobb éveiket és erőiket im­­produktiív czélra fordítják, 2,800,000. Az állambevételek hovaforditásával kimutat­tuk, hogy a katonaságra évenkint 1179 mil. for. fordittatik, még pedig béke idején, hozzá nem számítva a rendkívüli kiadásokat, minek p. uj fegyverzet s. i. e. 1179 mill. frt. fordittatik tehát évenkint Európában oly czélra, melynek határo­zott bölcseségét csak a diplomatia tudja belátni s mely czélra az állampolgárok csak hallgató fizetők, egyéb hasznuk nem lévén, minthogy gyer­mekeiket a vérpadra hurczolják. Nemzetgazda­sági szempontból tekintve a veszteség roppant nagy. Ha például kerékszámban véve 2 millió embert számítunk, (kik legjobb éveikben a pol­gári foglalkozástól elvonulnak) kik naponkint a legkisebb bért számítva, csak egy fél forintot keresnek, akkor, 300 dolgozó napot számítván, naponkint egy millió forint elvész, hozzáad­ván a hadseregnél alkalmazásban lévő 300.000 lő munka értékét, egy évre 50 mill. frt számítva, évenkénti 350 mill. frt veszteség mutatkozik a nemzetre. Figyelmet érdemel még azon körül­mény is, hogy számos öngyilkolás, önfertőztetés és kivándorlások történnek a végből, hogy a katona szolgálattól megmeneküljenek,­­ és e veszteséget számba venni nem is lehet, minden ember a nemzetgazdaságra nézve tőke, melynek elvesztése a nemzetet is éri. De a veszteségnek még itt nincs vége, mert nemcsak elvonatik ezen 2 millió ember a polgá­­ri foglalkozástól, hanem a csatában egy része el is vész, s még maga a háború is roppant pénzbe kerül. így Leroy-Beaulieu felvetése szerint a legkö­zelebb elmúlt 14 év alatti háborúk a következő ember- és pénzáldozatokba kerültek : emberv. pénzk. Krimiai háború . 785 000 3400 m. fz. Olaszországi . . 145 600 Slesvig-Holsteini . 3500 72 Északamerikai . . . 231000 9400 Délamerikai . . 519000 4600 1866-diki háború . 45000 660 Egyéb háborúk . . 65000 400 összesen • 1793500 19132 „ „ A­ki ismeri a katonai disciplinát, és ki ne ismerné, első pillanatra azt hinné, hogy e leg­­felségesebben ellenőrzött osztálynak tagjai, a legjobb egészségnek örvendenek. De hát ez nem úgy van. A következő kimutatás a katonák ha­landóságáról, egyszersmind összehasonlítva a polgárok halandóságával, ki fogja mutatni, misze­rint a legjobban ellenőrzött osztályban a halan­dóság nagyobb, mint a személyi szabadsággal biró polgári osztálynál, még pedig: Száz egyén közül egy évben meghal: a polgári népességnél a katonaságnál Francziaországban Nagybritanniában Osztrák-magy. bírok Poroszországban . Olaszországban Oroszországban 19.0 17.8 17.. 11*7 15-8 38.«. Okai ezen nagyobb halandóságnak a megszo­kott életmód megváltoztatása, a silányabb táp­lálkozás, a fajtalan életmód, összeszorítás a kö­­zö­s hálótermekben, a dologtalanság, a ruházat stb. Ha még továbbá tekintetbe vétetik, hogy a hadsereghez a legegészségesebb egyének vá­lasztatnak, hogy újabb időben a súlyos, hosszú­­tartamú betegek a hadseregből elbocsájtatnak, és így a halandóság a katonaságnál kisebbedik míg a polgároknál e szám növekszik, a különb­­zet még feltűnőbb lesz , nem fog senki sem csodálkozni, hogy a vágy ezen szolgálattól menekülni igen nagy, és nem csak önfertőzte­­tés, szökés, hanem az öngyilkosságtól sem ijed­nek vissza, így a polgári népességből való­­ 100 öngyilkosra katona-öngyilkos esik. Szászországban..................... Würtembergben...................... * 192 Francziaországban .... * oco Poroszországban . . * 9Qo Svédországban . .. Osztrák magyar birodalom .... 643 az a mb°n 18áginak 1fKnaSJobb baja korántsem evobb í* ág íba? kifejeznii lehet­ Szászorta na­gy bfr az, a mit a társaságnak okoznak. Dr En­mit^EBn18tikl18 szerint,legnagyobb tőke az a mitnépek képv­einek, s e nagy tőke egy része ,Szávgy nemCs?k’ h°gy elvonatik a tár­saságtól, hanem arra használtatik fel, hogy a másik működő tőkét is kisebbítsék, haladásában megakaszszák és pusztítsák. Nagyobb bajok azok, amelyeket számokban kifejezni nem lehet mintázok, a melyek számokkal kifejezhetők. R.S. Kivonat „E­ur­óp­a á­ll­amain­ak r­ö­vi­d statis­tikája. Irta:Hunfalvy János, am. tud. acad. r. tagja, s a Jó­z­s­ef-m­ű­e­gy­e­t­e­­men a Statistik­a, földrajz és törté­ne­­lem r. tanára. Ezen szempontból indult ki Hunfalvy János ur is, midőn az „Europa államainak rövid sta­­tiskáját“ megírta. Nincs tehát mit keresni e könyvben, mint számokat, s minekutána e számok jól csoportosítvák és elég bőven vannak, jónak láttuk inkább egy kivonatot belőle közölni, kí­sérve azt saját megjegyzéseinkkel. Egyébiránt Hunfalvy úrnak azon nagy érdeme is van, hogy az olvasó kényelmére a könnyebb összhasonlí­tás végett a különböző pénznemeket oszt.­irtok­ra redukálta, úgyszintén a különböző hossz- tér­és ármértékeket is, a mit Kolbnál nélkülözünk. Íme egy áttekintése az európai országok ál­lamadósságainak 1867. végén: mill. frt. Nagybritania és K­hon..............................8.088 Francziaország........................................5.250 Orosz birodalom........................................3.570 Osztrák magyar állam . . . . . . 3.500 Olaszország........................................2.550 Spanyolország.......................................2.100 Hollandia............................................. 84­0 Kis német államok.............................. 825 Törökország........................................ 705 Poroszország............................. 652 Portugálomig .................................... 473 Belgium ............................................. 272 Dánország............................................. 450 Görögország........................................ 96 Svédország......................................... 70 Norvégország .................................... 19. Rumania............................................. 47 Sve­ctország......................................... 59., Összesen . . . 29.267., Habár ezen holt számok az áramok állapo­tairól felvilágosítást még nem adnak, és bár semmi arányban sincsenek az illető országok nagysága, népessége és haladásával, a­nnyi bizo­nyos, hogy a polgárok az adósságok visszafize­tése végett súlyos adókkal terheltetnek, a súlyo­sabbak ezek annál inkább, mert e kiadások nem oly czélra történtek és történnek, melyek a ha­ladás és jólét ruganyai lennének, hanem ellen­kezőleg rombolást, pusztítást okozókra. Vessünk egy pillantást az európai államok bevételeinek hovafordítására. Az európai államok összes bevételei évenként 3293.37 mill. frt, ebből esik : 67.48 mil. fr = 2,35 1,179.38 1,232.9a = 35., = 37.u Együtt 2,489.78 „ =75, Marad a többi költsé­gekre .........................803.59 „ = 24, 50 50 Kitűnik ebből, hogy az összes bevételek há­romnegyede improductiv czélokra fordittatik, s csak egy negyede productiv czélokra, hogy az idózők legnagyobbrészt nem a saját jóllétükért, hanem udvartartásokra, katonaságra és állami I. A­z .11a m i dél-európai országok s­á­g­a­i. Ha valaki 1849 előtt, tehát azon korszakban, midőn még a kaliforniai és ausztráliai aranybá­nyák fölfedezve nem voltak, azt állította volna, hogy Olaszország, az Osztrák-magyar állam, Orosz-, Spanyol- és Francziaország állami bevé­telei azon nagyságot elérendik, mind jelenleg valóban vannak, kétségkívül azt kellett volna hin­ni akkor, hogy a fenntnevezett államok pénzügyi viszonyai a legrendezettebbek lesznek. E helyett azonban évről-évre azt kell tapasz­talnunk, hogy ezen államok zárszámlái rendesen , roppant hiány­lattal fejeztetnek be. Összehasonlítani a mostani állami adósságo­kat­­. az V. Károly idejében létezőkkel, alig le­het, mert a régieknek fogalmuk sem volt azon államhitelről, melyet a mai kormányok élvez­nek. De ha ez nem is lehetséges, általában mégis bírnak hasonlatossággal, hogy t.i. minden pénz­­szükségletet a háborúk okoztak és minden köl­csönt a háborúk rendesen föl is emésztettek ak­kor is, most is. Igaz, korunkban legalább a kölcsönökből né­­mit társadalmi czélokra is fordítanak (mint p. vasutakra), de vajmi kevés ez szemben azzal, a­mit a katonák és háborúk fölemésztenek. Midőn t. d­v. figyelmét ezen munkára bátor­kodunk fordítani, azon okból teszszük, hogy egy általános áttekintése az összes Európa államai­nak viszonyaiból sajátunkéra is felvilágosítást nyerhessünk, és megmutassuk, váljon a mostani helyzetünk kivételes jó vagy rész­é, vagy a töb­bi államokéhoz hasonló. A jelenleg élő és működő statistikus iránya a Statistikai művek megalkotásában különbözik a csak tíz év előtt megjelent munkáktól, úgy hogy o®3zehasonlitaná p. Kolb statistikai művét 1860-bő az 1868-diki legújabb munkájával, észre fogná venni a változás­­ig az ötvenes években megjelent műveiben csak azon számo­kat ismerteti, melyek általa bizonyos jó vagy rész, előnyös vagy káros, igaz vagy hamis tétel bebizonyítására szolgálnak, addig az újabb és legújabb műveiben azon törekvés mutatkozik úgy nála, mint minden mostan élő szaktudósnál, hogy a számok bizonyos fő- »J^^yokban I adósságra adóznak, ahogy érdekekre, amiért csoportosítandók, tekintet nélkül bárminemű1 ° ' ’ '­­ * -A , x._. elméleti tudományra, hagyván ezt a különböző szaktudósoknak. A statistika tehát nem akar egyéb lenni, mint eszköz a tudományhoz. Az udvartartásokra A szárazi és tengeri katonaságra . . . . Az állami adósságra . bevételek tiszta ebből kívántatik az udvar- a hadse- az állam-Osztrák állam Magyar „ Német „ Nagybritt. és Irhon Francziaország Oroszország Olaszorsz. és Róma Svájczország Belgium Németalföld Dánia Svéd-Norvégia Spanyolország Portugallia Görögország Törökország Rumánia Szerbország Nincs állam Európában, országot kivéve — több u 196, 98., 345 660 609 519 302 16 61 81 5 2.a 32., 170 27 10.6 120 18 4 tartásra 3 3., 18. 4­ 95 15. 12.5 1%5 1*36 6.75 0.9 1-9 5.25 fU o.4 0.8 0-a regre adósságra 53.f1 26.4 127.5 256.5 195 223.5 105 2., 15 18­,B 8., 12.B 60 11­, 3 42 5.9 102.3. 30. 78 279 240 111 210 12.,5 37.05 4., 7­ 9 52.5 13.5 4.5 45 6 háron tétel együtt 159.09 59.84 223.50 540.55 450.6 447., 322. 2.7 29., 0 66.55 13.2 21.3 117.. 5 26., 7­ 9 97.55 12.,­­10-ban. 81-n 61.0 64-si 81.­,1, e 73,­­25 -­s­s 85., 106., 16 47., 69.8­­52.9 66.5 69., 1,e 98.9 79.0 81.29 70.59 1.3 22 .2 Belgium . . 50,000n Németalföld 30,000n Dánia . 12,000n Svéd-Norvégia . . 56,000n Spanyolország . . 200,000n Portugál­a . 25,000 11 Görögország 6000 n­ Törökország . 130,000n Románia és Szerbia . 10,000V Összesen : 2,599.000n Osztrák- magyar állam Németország Nagybritannia és Irhon Francziaország Oroszország 250.000 ember 380.000 . 220.000 430.000 ” 600.000 „ 200,000 . 10-a 9-2 13-4 10., 9-2 14.n 90 évig a vállalkozóé. Meisels szerződménye szerint a jövedelem élvezete kizárólag az álla­­dalom e­lött élvezi legalább is 7 évig annak jö vedelmét még mielőtt az építési költségek ki lesznek fizetve. 3. a subventió rendszerint a csatorna külföldi vállalkozók rendelkezése alatt állván, a kor­mány részéről czélba vett s a közjólét előmoz­dítására irányzott eredmények rendesen az illető vállalkozók nyereség utáni vágya által meghiúsíttatnak, ellenben Meisels ajánlata, ille­tőleg szerződménye szerint a kormány kez­dettől fogva függetlenül rendelkezhetvén, a magas czélok az ország javára­ tökéletesen való­sulhatnak. Általános észrevétel. 1. Mindei­ sub­­ventionált középitkezésnél ezen vagylat (alter­nativa) tehető: vagy jövedelmezik és fedezik jövedelmei a bele fektetett tőke kamatait s tőke törlesztési adalékot, vagy nem képesek a jö­vedelmek mind azt tökéletesen fedezni Első esetben ugyan nincsen a kincstár köz­vetlenül terhelve, de a subventiót élvező azért mégis húzza az ország vagyonából egész 90 évig a roppant öszszegeket, ha közvetett módon is. Második esetben igaz, hogy a vállalkozónak meg­­kell elégednie a biztosított összeggel és túlságosan nem nyerészkedik, de akkor a kor­mány, illetőleg a kincstár egész 90 évig sinylik ezen biztosítéki teher alatt s majdnem 300-szo­­rosan fizeti a középitmény valódi értékét mig azt tulajdonának nevezheti Nem lehet tehát ta­gadni, hogy Meisels ezen pénzügyi tervezet által hasznos szolgálatot ten­y ezen szellemi tulaj­donjoga annyival több elismerést érdemel, minthogy a többi csatornákra való vállalkozók elfogadták azon tervet, melyet Meisels már 1865. évben a magyar királyi udvari kanczellárnak szellemi tulajdon­joga megóvása mellett előterjesztett, s a subventió rendszerét nélkülözhetővé teszi. Törvényjavaslat a nemzetiségi egyenjogúságáról. (Folytatás.) 16. §. Az ország minden lakosa, azon esetek­ben, a­melyekben ügyvéd közbejötte nélkül, akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbízott által veszi és veheti igénybe a törvény oltalmát és a bíró segélyét: a) Saját községének bírósága előtt a maga anyanyelvét. b) más községek bírósága előtt az illető köz­­jág ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét, vagy nyelvei egyikét. c) saját járásának törvényhatósági bírósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyző­­könyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét, d) más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más tör­vényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét, vagy nyelvei egyikét használhatja, a­melyhez az illető bíróság tar­tozik. A 16. §. A bíró a 15. §­ esetében és pedig akár , . peres, akár peren kívüli eljárásnál, a­­­gat­ást, szemlét és egyéb bírói cselekményeket a kihallgatott vagy alkalmazott személye 71 vén, magát a tárgyalási jegyzőkönyvet azon az állam hivatalos nyelvén vezeti, de ha ezt ís felek nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma. .. szükség esetén tolmács segélyével is elottan me­gmagyarázza. Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megma­­z­gyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fonto­­il­sabb okmányait is, ha ezek oly nyelven volnak 5. nak szerkesztve, a melyet a perben álló felek j. egyike vagy másika nem ért. Az idézési végzés a megidézendő fél érdeké­­­ben, ha rögtön kitudható , annak anyanyelvén,­­ különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő f 1 lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, a­­vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogam­a­­r­­zandó.­­ A többi végzés, h­atározat vagy ítélet eredeti és hiteles szövege mindig a magyar, de azt a 8 biró köteles minden egyes félnek azon nyelven őn is kihirdetni, illetőleg kiadni, a­melyen ez azt kívánja, a­mennyiben azon nyelv azon törvény-­z­­hatóságnak, a­melyhez a bíró tartozik, ügykeze­­rt­­ési nyelvét, vagy jegyzőkönyvi nyelveinek­­ egyikét képezi. 17. §. Ha ily perek felebbeztetnek, a bíró hivatalból köteles mindazon­­kislányokat, a­­k melyek nem az állam hivatalos nyelvén szer- és kesztyék, a törvényhatóság szó helyén rendsze­­­r­­resített forditók által magyar nyelvre lefordi­­th­tatni, s a perrel együtt a forditmányokat is a fe­­lebbezési bírósághoz felterjeszteni. A felsőbb bíróságok végzései, határozatai és ítéletei az állam hivatalos nyelvén lévén szer­­kesztendők, ezek közléseinél a per első bírája ugyanazon szabályt tartozik követni, a­mely a fentebbi 16. §. utolsó pontjában az első bíróság ítéleteinek közlésére nézve felállítva van. 18. §. Mindazon perekben, a­melyekben a felek ügyvédi képviselettel élnek, vagy élni tar­toznak, a tárgyalás, a végzések, határozatok és ítéletek nyelve, az állam hivatalos nyelve. Kivétel alá csak az idézési végzés esik, mely­re nézve a fentebbi 16. §. szabálya irányadó. Mindenik fél tartozik az általa használt ok­mányoknak, a mennyiben ezek nem az állam hivatalos nyelvén szerkesztvék, magyar fordítá­sát is egyidejűleg benyújtani. A perben álló felek képviselői által közösen aláírt fordítások hitelesek gyanánt tekintendők, ha ellenben a magyar fordítás hűsége az ellenfél által kétségbe vonatnék: a fordítás a törvény­­hatósági fordítók által hitelesítendő. A szemléről és tanúkihallgatásról szóló jegy­zőkönyvek, az ilynemű perekben is a kihallga­tott személyek nyelvén szerke­sztendők ugyan, de fellebbezés esetében a jegyzőkönyvek magyar fordítása is hivatalból a perhez mellékelendő. 19. §. Az egyes törvényhatóságoknál alkal­mazandó fordítókra nézve a díjszabályzatot a belügyminisztérium fogja megállapítani. Ha­ az okmányok oly nyelven szerkesztvék, a­melyre nézve az illető törvényhatóságnál szak-­­­értő fordító alkalmazva nincs , azok a belügy­minisztérium kebelében e czélra szervezendő fordító osztályhoz küldendők be. A fordítás költségeit perekben a vesztes fél fizeti, de a költségeket azon fél előlegezi,a­ki a lefordítás alá eső okmányokat beadta. Hol ilyen eset nem fordul elő, mint például a szem­lénél vagy tanúkihallgatásnál felvett jegyző­könyveknél rótt az előlegezés kötelessége a fel­­perest germ ek,tábi­óságok illetősége alá tartozó ügyekben a perlekedés! nyelv a közhitel érdeké­ben az állam hivatalos nyelve. . , 21. §. A választástól függő világ,­bíróságok belső ügykezelési nyelve az állam hivatalos nyelve, az egyházi bíróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvüket. po 8 A telekkönyvi hivataloknál a­z állam hivatalos nyelve használandó de mind a végzés, mind pedig a kivonat, ha a felek úgy kívánnák, azon törvényhatóság belső ügykezelési nyelvén vagy jegyzőkönyvi nyelveinek egyikén is ki­­adandók, a­melynek területén a telekkönyvi hi­vatal van. (vége kgV.). I­­II..... ...._ a „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, oct. 22. A reichsrath mai ülésében a különböző keresztény feleke-­­­zetűek közti vegyes házasságról szóló­­javaslat főbb pontjaiban 63 szavazattal 56 ellenében elvetetett. Beust dr., a biro­dalmi kanczellár nagy többséggel bevá­lasztatott a védrendszeri bizottságba. Pária, oct. 22. A „Moniteur“ írja jelentésében: a st. sebastiani junta, mie­lőtt feloszlott, községi tanácsot választott, mely azon ideig, mig általános szavazat utján véglegesen alakittatik hatóság ide­iglenesen fog működni. Az ál­ád tisztje Brazura ruháztatok. Bécs, oct. 22. (Esti zárlat). Hitelint. részv. 121.40. ész. vasút 18.55. államv. 26090. 1860­­ 84.30. 1864-­ 97.30. Napoleondor 922. Magy. hitelrészvén 86'’4. Anglo.Austrian 162%. Alföld — — Tramway 92 %. Galiczia 207 ’14. Bankrészvény —. Erzsébet 822. Szilárd. Berlin, oct. 22. Csehnyugati gasp. 68 /4. Galicziai 91'fa. Allamvas. 153—, önk. köles. 109,— metalliques 50—, nemzeti köles. 55­8. Hitelorsj. 81314, 1860-ki 73314, 1864-ki 57. Ez. kölcsön 600, hitelrészvény 921la, Bécs 87 18. Lanyha, Bor­oszló, oct. 22. Búza 87, rozs 71, zab 42, repeze 188, olaj oct. 9712,tav. 9V12, szesz 16 Va 16V12. 16. — Frankfurt, oct. 21. Váltóárfolyam 103 'lg. 1859. E. Metalliques 625[8, nemzeti kölcsön 531[4; Uj adómentes 49 ; amer. 1882-re 78'[8; oszt. hitel részvény 217.—; oszt. államv. részv. 268. 1854-ki 67'[7; 1860-rei 74. 1864-ki 101.—­ oszt. bank észv. 779. Lombardi —. —. Ferencz József vaep. 169.5­1. .Szilárd. Triest, oct. 22. Kanizsai 120 fontos bú­za 760, bánsági f. hóza 116—114 fontos 6.55. Párna, oct. 21. Liszt 63, 25, 63, 62, 50, 62. Szesz 75, 1869.első hónapjaira 72. Különfélék. Pest, oct. 22. Személyi hirek. — Ő F e r s é g e szomba­ton reggeli 11 órakor kihallgatásokat ad: be­jegyzések péntekig folynak.— Hohenlohe- Schillingsfürst herczeg tegnap este Pestre érkezett, ma reggel megnézte a kir. palo

Next