Pesti Napló, 1868. október (19. évfolyam, 5529–5465. szám)
1868-10-23 / 5458. szám
feénti ö°f0 kamatra 895,409 frt s *l5°f0 tőke utáni törlesztés 31,185 frt., tehát lenne évenkint 926,594 frt, még pedig ezüstben fizetendő, mely évenkénti fizetés 90 évre 83,393,460 ftot tenne ezüstben, az évenkénti fizetések után járuló kamatot számba nem hozva. M.-nek ajánlata szerint kerül a csatorna csak 10.500.000 írtba , még pedig bankjegyekben 4.375.000 s 12 év alatt törlesztendő 5°10 ezüst bondsban 6.125.000, hogyha a készpénzbeli fizetések után 5 évi munkálati idő alatti 5/0 és a 6.125.000 5% szelvény kamat, mely összeg 1.837.000 őszintén számba hozzák, mely összeg 437,500 frt tesz, akkor kerül a csatorna Meitelszerződvénye szerint 12,824,000 ftba; összehasonlítva ezen összeget a fentebbi összeggel, a különbséget 69,593,000 ezüst ftot mutat, hozzá nem számítva az évenként fizetendő biztosíték után járó kamatot, amely kamatozás 90 éven át 100 miliomokra rúg- De erkölcsi s nemzetgazdasági tekintetből is minő óriási a különbség ! Meitels terve szerint az álladalom a csatorna létrejöttével már annak tulajdonjogában lép, s húzza a jövedelmet, holott a subventio rendszere szerint csak 10 év után lépne annak birtokába s haszonélvezetébe. Meisel terve szerint a csatorna jövedelmét azonnal az álladalom élvezvén, hét évi jövedelme immár a kölség fizetésére fordíttatható úgy, hogy a csatorna úgyszólván maga magát kiépíti, ellenben a subventio rendszerével csak 90 év után élvezheti az állam a csatorna jövedelmét. Ezen tényállások elég hangosan szóllanak s bővebb magyarázatot nem kívánnak, hogy végítélet mondassék a subventió rendszerre s teljes elismerés nyilvánitassék Meisels egészséges pénzügyi tervezetének. A subventió rendszere szerint egy egész évszázadon át középítvény idegen külföldiek kezében lévén, a czélba vett közhaszon csak annyiban vétetik tekintetbe, mennyiben a vállalkozó pénzszomját kielégíti — a napi sajtóban registrált tények eléggé bizonyítják ezen állítást, mely a vasutaknál például csak arra használtaik, hogy a még csak fejlődésben lévő kereskedelmet már csirájában elfojtsa, máskép volna az, ha a kormány maga rendelkezik a középitményről s az általános,közjó nem egyesnek kezét be lesz adva. Mindezen nagy előnyök daczára a csatornák ügye elhalasztatott, s a kormány részéről a tervek még nem terjesztettek a ház eleibe, pedig tekintve az ország, különösen pedig az alföld gazdasági állapotát, szükségessé teszi, miszerint a csatornatervek minél előbb a ház eleibe tétessenek, hogy azok kiépítése lehetővé legyen. Végre szabadságot veszünk magunknak a vasúti és csatornaépítésre vonatkozó párhuzamos kimutatást ide csatolni. Az alföldi vasútnak egy mértföldje költségvetés szerint 340,000 frt, alapítási költség egy mértföldre 15,000 frt, építkezési idő alatti kamatok (Intercalar-Zinsen) egy mértföldre 45,000 frt, üzleti költség egy mértföldre 50.000 frt, tehát egy mértföldre 450,000 frt. Ezen összeg után biztosit az álladalom évenkint egy mértföldre 36,500 frt ezüstben 'vll a tőke-törlesztésre 90 évre össz. 900 ft, vagyis fizet az álladalom biztosítékra s törlesztésre évenkint 1 mértföldre 37,400 forint ezüstben, vagyis 81,10, és így 90 évre 1 mértföld után össz 3.366.000 frt ezüstben. Ha a lökgyomai csatorna subventió útján hasonló számítás alapján építtetnék, következőt eredményezne. A 17 mértföld hosszú csatorna 9,942,000 frt, kerek számban kerülvén, esik egy mértföldre 584830 forint, 8’ll°lo biztosíték, mi az alföldi vasútnál tesz 47,430 forint, ‘^'Iq törlesztés 90 évre 1160, tehát fizetne az álladalom egy mértföld után biztosítékra és tőketörlesztésre évenként 48,590 frt kerék számban ezüstben, vagyis 17 mértföldre 826,030 ftot ezüstben egy évre, 90 évre pedig össz. 743,427,100 frt ezüstben. Ha az évenkénti 826030 frt után 89 évig járó 5°00tes kamatot is felszámítjuk, ami magában 169,122,000 frtot teszen, azt mondhatjuk, hogy a csatorna, míg 90 év lefolyta után, az állam kezébe jön, össz. 243,464,700 frt ezüstben kerül. Ellenben a lökgyomai csatorna építése a Meisels Salamonnalkötött szerződés szerint csak a a következőben kerül. Az összes általán összeg, amelyért Meisels a kormány által készített tervek s költségvetések szerint elvállalta, 10,500,000 frt. a) még pedig bankjegyekben az 5 évi munkálati idő alatt 4,375,000 frt. b) Ezüst állami kötvényekben 5°l0-tes szelvényekkel melyek a csatorna 5 évi elkésziletétől fogva 7 év alatt évenkénti 875,000 frttal beváltandók lesznek 6,125,000 frt össz. 10,500,000 ft. Ezen számadás tökéletessége végett még költségül felszámítjuk 1) az a) alatti összegre járuló 5 év munkaidő alatti 5000-tes kamatot 437,600 ft. 2) b) alatti ezüst kötvények után járuló szelvénybeli kamatot 1,837,000 ft, tehát kerül az összes költség összesen 12,774,500 ft, t. i. bankjegyben 4,812,500 ft; ezüstben 7961000 forint összesen 12,774,500 ft, ellenben a fennebb kimutatott 90 éves subventio rendszer szerint a csatorna költségei 243,464,700 csupán ezüstben. Párhuzamos észrevételek. Bár minő ,óriási különbség mutatkozik a 90 éves subventió rendszer s Meisels Salamon pénzügyi tervezete közt, a számadás alapján, amint azt eddig bebizonyítottuk, még sokkal szembe szűkebbek azon különbségek közgazdászai i s erkölcsi irányban. 1. a subventió rendszere alapján csak 90 év után megy a csatorna az álladalom tulajdonába át, azonban hogy Meisels tervezete szerint a csatorna létrejöttével,egyidejüleg az álladalom tulajdona. 2. a haszonélvezet subventió alapján egész A „Pesti Napló“ tárczája. October 23-án adóznak, legkevesebb fordittatik. És hogy végre ez, igy van, akár alkotmányos országban, akár absolutisticusban, ezt a következő kimutatás mutatja: melyben — Svájczmint fele az összes tiszta bevételeknek az udvartartásokra, hadseregre és államadósságra ne költetnék; de igenis annál több van olyan, amelyben a tiszta bevételnek háromnegyede, sőt ennél még több ia e három tételre fordittatik, így p. Olaszország és Róma e három tételre béke idején többet költ. 106.76 Portu-mint összes tiszta bevétele, gallia 98e, Oroszország 8595, Nagybritannia és Irhon 81.88, Törökország 81.29, Osztrák állam 81.17, Magyar állam 61.0, Görögország 79.00, Francziaország 73.88, Rumánia 70.50, Németalföld 69 ., Svéd-Norvég 66.5, Dánia 528°/0. Csak egy állam létezik Európában — Belgium — mely e három tételre összes tiszta bevételeinek alig,felét költi t. i. csak 47 ,°/0-át. És ha azt hinné a t. olvasó, hogy ez így sokáig nem tarthat, s legalább az általános lefegyverkezés által törölni fognak ezen improduktvkiadásokból némit , bátorkodunk figyelmét múltra visszavezetni, azon múltra, amelyben közvetlen a mexikói és perui kincsbányák fölfedezése után, Europa lángban állott. Egyedü Mexico és Peru arany-ezüstjével volt képes V. Károly, II Fülöp, Németalföld, Anglia, Svédország, Németország azon roppant emberölést és pusztítást tenni, melyeket ezen rosz emlékezetű, háborúk okoztak. Hasonló fontossággal vannak az államok létére az 1848 óta fölfedezett kaliforniai, ausztráliai és uzalaltai kincsbányák, és míg a mexikói és perui kincsbányák története, már rég befejezve van, emezeké csak most kezdődik, s a világtörténelemben ezek ép oly lapot fognak beírni, mint elődjeik, a mexikói és perui. II. Az európai államok állandó katonasága béke idején körülbelül következő : Tegyük még hozzá, hogy 200.000 ember a hadihajókon szolgál, lesz az összes, részint önkénytes, részint erőszakkal besorozott fiatal emberek száma, kik legjobb éveiket és erőiket improduktiív czélra fordítják, 2,800,000. Az állambevételek hovaforditásával kimutattuk, hogy a katonaságra évenkint 1179 mil. for. fordittatik, még pedig béke idején, hozzá nem számítva a rendkívüli kiadásokat, minek p. uj fegyverzet s. i. e. 1179 mill. frt. fordittatik tehát évenkint Európában oly czélra, melynek határozott bölcseségét csak a diplomatia tudja belátni s mely czélra az állampolgárok csak hallgató fizetők, egyéb hasznuk nem lévén, minthogy gyermekeiket a vérpadra hurczolják. Nemzetgazdasági szempontból tekintve a veszteség roppant nagy. Ha például kerékszámban véve 2 millió embert számítunk, (kik legjobb éveikben a polgári foglalkozástól elvonulnak) kik naponkint a legkisebb bért számítva, csak egy fél forintot keresnek, akkor, 300 dolgozó napot számítván, naponkint egy millió forint elvész, hozzáadván a hadseregnél alkalmazásban lévő 300.000 lő munka értékét, egy évre 50 mill. frt számítva, évenkénti 350 mill. frt veszteség mutatkozik a nemzetre. Figyelmet érdemel még azon körülmény is, hogy számos öngyilkolás, önfertőztetés és kivándorlások történnek a végből, hogy a katona szolgálattól megmeneküljenek, és e veszteséget számba venni nem is lehet, minden ember a nemzetgazdaságra nézve tőke, melynek elvesztése a nemzetet is éri. De a veszteségnek még itt nincs vége, mert nemcsak elvonatik ezen 2 millió ember a polgári foglalkozástól, hanem a csatában egy része el is vész, s még maga a háború is roppant pénzbe kerül. így Leroy-Beaulieu felvetése szerint a legközelebb elmúlt 14 év alatti háborúk a következő ember- és pénzáldozatokba kerültek : emberv. pénzk. Krimiai háború . 785 000 3400 m. fz. Olaszországi . . 145 600 Slesvig-Holsteini . 3500 72 Északamerikai . . . 231000 9400 Délamerikai . . 519000 4600 1866-diki háború . 45000 660 Egyéb háborúk . . 65000 400 összesen • 1793500 19132 „ „ Aki ismeri a katonai disciplinát, és ki ne ismerné, első pillanatra azt hinné, hogy e legfelségesebben ellenőrzött osztálynak tagjai, a legjobb egészségnek örvendenek. De hát ez nem úgy van. A következő kimutatás a katonák halandóságáról, egyszersmind összehasonlítva a polgárok halandóságával, ki fogja mutatni, miszerint a legjobban ellenőrzött osztályban a halandóság nagyobb, mint a személyi szabadsággal biró polgári osztálynál, még pedig: Száz egyén közül egy évben meghal: a polgári népességnél a katonaságnál Francziaországban Nagybritanniában Osztrák-magy. bírok Poroszországban . Olaszországban Oroszországban 19.0 17.8 17.. 11*7 15-8 38.«. Okai ezen nagyobb halandóságnak a megszokott életmód megváltoztatása, a silányabb táplálkozás, a fajtalan életmód, összeszorítás a közös hálótermekben, a dologtalanság, a ruházat stb. Ha még továbbá tekintetbe vétetik, hogy a hadsereghez a legegészségesebb egyének választatnak, hogy újabb időben a súlyos, hosszútartamú betegek a hadseregből elbocsájtatnak, és így a halandóság a katonaságnál kisebbedik míg a polgároknál e szám növekszik, a különbzet még feltűnőbb lesz , nem fog senki sem csodálkozni, hogy a vágy ezen szolgálattól menekülni igen nagy, és nem csak önfertőztetés, szökés, hanem az öngyilkosságtól sem ijednek vissza, így a polgári népességből való 100 öngyilkosra katona-öngyilkos esik. Szászországban..................... Würtembergben...................... * 192 Francziaországban .... * oco Poroszországban . . * 9Qo Svédországban . .. Osztrák magyar birodalom .... 643 az a mb°n 18áginak 1fKnaSJobb baja korántsem evobb í* ág íba? kifejeznii lehet Szászorta nagy bfr az, a mit a társaságnak okoznak. Dr Enmit^EBn18tikl18 szerint,legnagyobb tőke az a mitnépek képveinek, s e nagy tőke egy része ,Szávgy nemCs?k’ h°gy elvonatik a társaságtól, hanem arra használtatik fel, hogy a másik működő tőkét is kisebbítsék, haladásában megakaszszák és pusztítsák. Nagyobb bajok azok, amelyeket számokban kifejezni nem lehet mintázok, a melyek számokkal kifejezhetők. R.S. Kivonat „Európa államainak rövid statistikája. Irta:Hunfalvy János, am. tud. acad. r. tagja, s a József-műegyetemen a Statistika, földrajz és történelem r. tanára. Ezen szempontból indult ki Hunfalvy János ur is, midőn az „Europa államainak rövid statiskáját“ megírta. Nincs tehát mit keresni e könyvben, mint számokat, s minekutána e számok jól csoportosítvák és elég bőven vannak, jónak láttuk inkább egy kivonatot belőle közölni, kísérve azt saját megjegyzéseinkkel. Egyébiránt Hunfalvy úrnak azon nagy érdeme is van, hogy az olvasó kényelmére a könnyebb összhasonlítás végett a különböző pénznemeket oszt.irtokra redukálta, úgyszintén a különböző hossz- térés ármértékeket is, a mit Kolbnál nélkülözünk. Íme egy áttekintése az európai országok államadósságainak 1867. végén: mill. frt. Nagybritania és Khon..............................8.088 Francziaország........................................5.250 Orosz birodalom........................................3.570 Osztrák magyar állam . . . . . . 3.500 Olaszország........................................2.550 Spanyolország.......................................2.100 Hollandia............................................. 840 Kis német államok.............................. 825 Törökország........................................ 705 Poroszország............................. 652 Portugálomig .................................... 473 Belgium ............................................. 272 Dánország............................................. 450 Görögország........................................ 96 Svédország......................................... 70 Norvégország .................................... 19. Rumania............................................. 47 Svectország......................................... 59., Összesen . . . 29.267., Habár ezen holt számok az áramok állapotairól felvilágosítást még nem adnak, és bár semmi arányban sincsenek az illető országok nagysága, népessége és haladásával, annyi bizonyos, hogy a polgárok az adósságok visszafizetése végett súlyos adókkal terheltetnek, a súlyosabbak ezek annál inkább, mert e kiadások nem oly czélra történtek és történnek, melyek a haladás és jólét ruganyai lennének, hanem ellenkezőleg rombolást, pusztítást okozókra. Vessünk egy pillantást az európai államok bevételeinek hovafordítására. Az európai államok összes bevételei évenként 3293.37 mill. frt, ebből esik : 67.48 mil. fr = 2,35 1,179.38 1,232.9a = 35., = 37.u Együtt 2,489.78 „ =75, Marad a többi költségekre .........................803.59 „ = 24, 50 50 Kitűnik ebből, hogy az összes bevételek háromnegyede improductiv czélokra fordittatik, s csak egy negyede productiv czélokra, hogy az idózők legnagyobbrészt nem a saját jóllétükért, hanem udvartartásokra, katonaságra és állami I. Az .11a m i dél-európai országok ságai. Ha valaki 1849 előtt, tehát azon korszakban, midőn még a kaliforniai és ausztráliai aranybányák fölfedezve nem voltak, azt állította volna, hogy Olaszország, az Osztrák-magyar állam, Orosz-, Spanyol- és Francziaország állami bevételei azon nagyságot elérendik, mind jelenleg valóban vannak, kétségkívül azt kellett volna hinni akkor, hogy a fenntnevezett államok pénzügyi viszonyai a legrendezettebbek lesznek. E helyett azonban évről-évre azt kell tapasztalnunk, hogy ezen államok zárszámlái rendesen , roppant hiánylattal fejeztetnek be. Összehasonlítani a mostani állami adósságokat. az V. Károly idejében létezőkkel, alig lehet, mert a régieknek fogalmuk sem volt azon államhitelről, melyet a mai kormányok élveznek. De ha ez nem is lehetséges, általában mégis bírnak hasonlatossággal, hogy t.i. minden pénzszükségletet a háborúk okoztak és minden kölcsönt a háborúk rendesen föl is emésztettek akkor is, most is. Igaz, korunkban legalább a kölcsönökből némit társadalmi czélokra is fordítanak (mint p. vasutakra), de vajmi kevés ez szemben azzal, amit a katonák és háborúk fölemésztenek. Midőn t. dv. figyelmét ezen munkára bátorkodunk fordítani, azon okból teszszük, hogy egy általános áttekintése az összes Európa államainak viszonyaiból sajátunkéra is felvilágosítást nyerhessünk, és megmutassuk, váljon a mostani helyzetünk kivételes jó vagy részé, vagy a többi államokéhoz hasonló. A jelenleg élő és működő statistikus iránya a Statistikai művek megalkotásában különbözik a csak tíz év előtt megjelent munkáktól, úgy hogy o®3zehasonlitaná p. Kolb statistikai művét 1860-bő az 1868-diki legújabb munkájával, észre fogná venni a változásig az ötvenes években megjelent műveiben csak azon számokat ismerteti, melyek általa bizonyos jó vagy rész, előnyös vagy káros, igaz vagy hamis tétel bebizonyítására szolgálnak, addig az újabb és legújabb műveiben azon törekvés mutatkozik úgy nála, mint minden mostan élő szaktudósnál, hogy a számok bizonyos fő- »J^^yokban I adósságra adóznak, ahogy érdekekre, amiért csoportosítandók, tekintet nélkül bárminemű1 ° ' ’ ' * -A , x._. elméleti tudományra, hagyván ezt a különböző szaktudósoknak. A statistika tehát nem akar egyéb lenni, mint eszköz a tudományhoz. Az udvartartásokra A szárazi és tengeri katonaságra . . . . Az állami adósságra . bevételek tiszta ebből kívántatik az udvar- a hadse- az állam-Osztrák állam Magyar „ Német „ Nagybritt. és Irhon Francziaország Oroszország Olaszorsz. és Róma Svájczország Belgium Németalföld Dánia Svéd-Norvégia Spanyolország Portugallia Görögország Törökország Rumánia Szerbország Nincs állam Európában, országot kivéve — több u 196, 98., 345 660 609 519 302 16 61 81 5 2.a 32., 170 27 10.6 120 18 4 tartásra 3 3., 18. 4 95 15. 12.5 1%5 1*36 6.75 0.9 1-9 5.25 fU o.4 0.8 0-a regre adósságra 53.f1 26.4 127.5 256.5 195 223.5 105 2., 15 18,B 8., 12.B 60 11, 3 42 5.9 102.3. 30. 78 279 240 111 210 12.,5 37.05 4., 7 9 52.5 13.5 4.5 45 6 háron tétel együtt 159.09 59.84 223.50 540.55 450.6 447., 322. 2.7 29., 0 66.55 13.2 21.3 117.. 5 26., 7 9 97.55 12.,10-ban. 81-n 61.0 64-si 81.,1, e 73,25 -ss 85., 106., 16 47., 69.852.9 66.5 69., 1,e 98.9 79.0 81.29 70.59 1.3 22 .2 Belgium . . 50,000n Németalföld 30,000n Dánia . 12,000n Svéd-Norvégia . . 56,000n Spanyolország . . 200,000n Portugála . 25,000 11 Görögország 6000 n Törökország . 130,000n Románia és Szerbia . 10,000V Összesen : 2,599.000n Osztrák- magyar állam Németország Nagybritannia és Irhon Francziaország Oroszország 250.000 ember 380.000 . 220.000 430.000 ” 600.000 „ 200,000 . 10-a 9-2 13-4 10., 9-2 14.n 90 évig a vállalkozóé. Meisels szerződménye szerint a jövedelem élvezete kizárólag az álladalom elött élvezi legalább is 7 évig annak jö vedelmét még mielőtt az építési költségek ki lesznek fizetve. 3. a subventió rendszerint a csatorna külföldi vállalkozók rendelkezése alatt állván, a kormány részéről czélba vett s a közjólét előmozdítására irányzott eredmények rendesen az illető vállalkozók nyereség utáni vágya által meghiúsíttatnak, ellenben Meisels ajánlata, illetőleg szerződménye szerint a kormány kezdettől fogva függetlenül rendelkezhetvén, a magas czélok az ország javára tökéletesen valósulhatnak. Általános észrevétel. 1. Mindei subventionált középitkezésnél ezen vagylat (alternativa) tehető: vagy jövedelmezik és fedezik jövedelmei a bele fektetett tőke kamatait s tőke törlesztési adalékot, vagy nem képesek a jövedelmek mind azt tökéletesen fedezni Első esetben ugyan nincsen a kincstár közvetlenül terhelve, de a subventiót élvező azért mégis húzza az ország vagyonából egész 90 évig a roppant öszszegeket, ha közvetett módon is. Második esetben igaz, hogy a vállalkozónak megkell elégednie a biztosított összeggel és túlságosan nem nyerészkedik, de akkor a kormány, illetőleg a kincstár egész 90 évig sinylik ezen biztosítéki teher alatt s majdnem 300-szorosan fizeti a középitmény valódi értékét mig azt tulajdonának nevezheti Nem lehet tehát tagadni, hogy Meisels ezen pénzügyi tervezet által hasznos szolgálatot teny ezen szellemi tulajdonjoga annyival több elismerést érdemel, minthogy a többi csatornákra való vállalkozók elfogadták azon tervet, melyet Meisels már 1865. évben a magyar királyi udvari kanczellárnak szellemi tulajdonjoga megóvása mellett előterjesztett, s a subventió rendszerét nélkülözhetővé teszi. Törvényjavaslat a nemzetiségi egyenjogúságáról. (Folytatás.) 16. §. Az ország minden lakosa, azon esetekben, amelyekben ügyvéd közbejötte nélkül, akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbízott által veszi és veheti igénybe a törvény oltalmát és a bíró segélyét: a) Saját községének bírósága előtt a maga anyanyelvét. b) más községek bírósága előtt az illető közjág ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét, vagy nyelvei egyikét. c) saját járásának törvényhatósági bírósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét, d) más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét, vagy nyelvei egyikét használhatja, amelyhez az illető bíróság tartozik. A 16. §. A bíró a 15. § esetében és pedig akár , . peres, akár peren kívüli eljárásnál, agatást, szemlét és egyéb bírói cselekményeket a kihallgatott vagy alkalmazott személye 71 vén, magát a tárgyalási jegyzőkönyvet azon az állam hivatalos nyelvén vezeti, de ha ezt ís felek nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma. .. szükség esetén tolmács segélyével is elottan megmagyarázza. Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmazgyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontoilsabb okmányait is, ha ezek oly nyelven volnak 5. nak szerkesztve, a melyet a perben álló felek j. egyike vagy másika nem ért. Az idézési végzés a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható , annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő f 1 lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, avagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogamarzandó. A többi végzés, határozat vagy ítélet eredeti és hiteles szövege mindig a magyar, de azt a 8 biró köteles minden egyes félnek azon nyelven őn is kihirdetni, illetőleg kiadni, amelyen ez azt kívánja, amennyiben azon nyelv azon törvény-zhatóságnak, amelyhez a bíró tartozik, ügykezertési nyelvét, vagy jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi. 17. §. Ha ily perek felebbeztetnek, a bíró hivatalból köteles mindazonkislányokat, ak melyek nem az állam hivatalos nyelvén szer- és kesztyék, a törvényhatóság szó helyén rendszerresített forditók által magyar nyelvre lefordithtatni, s a perrel együtt a forditmányokat is a felebbezési bírósághoz felterjeszteni. A felsőbb bíróságok végzései, határozatai és ítéletei az állam hivatalos nyelvén lévén szerkesztendők, ezek közléseinél a per első bírája ugyanazon szabályt tartozik követni, amely a fentebbi 16. §. utolsó pontjában az első bíróság ítéleteinek közlésére nézve felállítva van. 18. §. Mindazon perekben, amelyekben a felek ügyvédi képviselettel élnek, vagy élni tartoznak, a tárgyalás, a végzések, határozatok és ítéletek nyelve, az állam hivatalos nyelve. Kivétel alá csak az idézési végzés esik, melyre nézve a fentebbi 16. §. szabálya irányadó. Mindenik fél tartozik az általa használt okmányoknak, a mennyiben ezek nem az állam hivatalos nyelvén szerkesztvék, magyar fordítását is egyidejűleg benyújtani. A perben álló felek képviselői által közösen aláírt fordítások hitelesek gyanánt tekintendők, ha ellenben a magyar fordítás hűsége az ellenfél által kétségbe vonatnék: a fordítás a törvényhatósági fordítók által hitelesítendő. A szemléről és tanúkihallgatásról szóló jegyzőkönyvek, az ilynemű perekben is a kihallgatott személyek nyelvén szerkesztendők ugyan, de fellebbezés esetében a jegyzőkönyvek magyar fordítása is hivatalból a perhez mellékelendő. 19. §. Az egyes törvényhatóságoknál alkalmazandó fordítókra nézve a díjszabályzatot a belügyminisztérium fogja megállapítani. Ha az okmányok oly nyelven szerkesztvék, amelyre nézve az illető törvényhatóságnál szak-értő fordító alkalmazva nincs , azok a belügyminisztérium kebelében e czélra szervezendő fordító osztályhoz küldendők be. A fordítás költségeit perekben a vesztes fél fizeti, de a költségeket azon fél előlegezi,aki a lefordítás alá eső okmányokat beadta. Hol ilyen eset nem fordul elő, mint például a szemlénél vagy tanúkihallgatásnál felvett jegyzőkönyveknél rótt az előlegezés kötelessége a felperest germ ek,tábióságok illetősége alá tartozó ügyekben a perlekedés! nyelv a közhitel érdekében az állam hivatalos nyelve. . , 21. §. A választástól függő világ,bíróságok belső ügykezelési nyelve az állam hivatalos nyelve, az egyházi bíróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvüket. po 8 A telekkönyvi hivataloknál az állam hivatalos nyelve használandó de mind a végzés, mind pedig a kivonat, ha a felek úgy kívánnák, azon törvényhatóság belső ügykezelési nyelvén vagy jegyzőkönyvi nyelveinek egyikén is kiadandók, amelynek területén a telekkönyvi hivatal van. (vége kgV.). III..... ...._ a „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, oct. 22. A reichsrath mai ülésében a különböző keresztény feleke-zetűek közti vegyes házasságról szólójavaslat főbb pontjaiban 63 szavazattal 56 ellenében elvetetett. Beust dr., a birodalmi kanczellár nagy többséggel beválasztatott a védrendszeri bizottságba. Pária, oct. 22. A „Moniteur“ írja jelentésében: a st. sebastiani junta, mielőtt feloszlott, községi tanácsot választott, mely azon ideig, mig általános szavazat utján véglegesen alakittatik hatóság ideiglenesen fog működni. Az álád tisztje Brazura ruháztatok. Bécs, oct. 22. (Esti zárlat). Hitelint. részv. 121.40. ész. vasút 18.55. államv. 26090. 1860 84.30. 1864- 97.30. Napoleondor 922. Magy. hitelrészvén 86'’4. Anglo.Austrian 162%. Alföld — — Tramway 92 %. Galiczia 207 ’14. Bankrészvény —. Erzsébet 822. Szilárd. Berlin, oct. 22. Csehnyugati gasp. 68 /4. Galicziai 91'fa. Allamvas. 153—, önk. köles. 109,— metalliques 50—, nemzeti köles. 558. Hitelorsj. 81314, 1860-ki 73314, 1864-ki 57. Ez. kölcsön 600, hitelrészvény 921la, Bécs 87 18. Lanyha, Boroszló, oct. 22. Búza 87, rozs 71, zab 42, repeze 188, olaj oct. 9712,tav. 9V12, szesz 16 Va 16V12. 16. — Frankfurt, oct. 21. Váltóárfolyam 103 'lg. 1859. E. Metalliques 625[8, nemzeti kölcsön 531[4; Uj adómentes 49 ; amer. 1882-re 78'[8; oszt. hitel részvény 217.—; oszt. államv. részv. 268. 1854-ki 67'[7; 1860-rei 74. 1864-ki 101.— oszt. bank észv. 779. Lombardi —. —. Ferencz József vaep. 169.51. .Szilárd. Triest, oct. 22. Kanizsai 120 fontos búza 760, bánsági f. hóza 116—114 fontos 6.55. Párna, oct. 21. Liszt 63, 25, 63, 62, 50, 62. Szesz 75, 1869.első hónapjaira 72. Különfélék. Pest, oct. 22. Személyi hirek. — Ő F e r s é g e szombaton reggeli 11 órakor kihallgatásokat ad: bejegyzések péntekig folynak.— Hohenlohe- Schillingsfürst herczeg tegnap este Pestre érkezett, ma reggel megnézte a kir. palo