Pesti Napló, 1868. október (19. évfolyam, 5529–5465. szám)
1868-10-22 / 5457. szám
1..,13 5457. Csütörtök, october 22.1868. 19. évi folyam. Szerkesztési iroda : Ilis utcza 6. szám. II. emelet. Kl.ip szellemi részét illető minden k.'",le .lény a szerkesztőséghez intézendő. Ilírmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva: Félévre....................11 írt Évnegyedre. . . , 6 frt 50 kr. Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint . . 30 kr. Hirdetmények díja: 5 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 új kr. Bélyegdíj külön 30 új kr. Nyilt tér : 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Figyelmeztetés! A „Pesti Naplódnak előfizetési ára f. évi oktober 1-jétől kezdve évnegyedre 5 ft 50 krban alapittatván meg, mindazon t. ez. előfizetők, kik a jelen évnegyedre 5 ft 50 krnál kevesebbet küldtek be, a hiánynak utólagos beküldésére, legczélszerűbben postai utalványozással — mint a melynek bérmentesitésére csak 10 kr szükségeltetik), ezennel tisztelettel felkéretnek, nehogy a lap rendes megküldése fennakadjon. A „Pesti Napló” kiadó-hivatala. Pest, oct. 21. 1868. Vasuthálózatunkhoz. (A temesvár-lugos orsovai vonal.) V. Elmondtuk már előbbi czikkeinkben, hogy mit várunk e vonal jövőjétől, és hogy minőnek tekintjük visszonyát a temesvár-báziásihoz, illetőleg temesvár-báziás-orsovaihoz. Nem marad egyébb hátra, minthogy röviden reflectáljunk a vonal némely részleteire. A talaj Temesvártól egész a kis-kastélyi zsilipig 60 mértföldnyi hosszban, a Temes és Béga vizétől átszelt széles síkság ; a zsiliptől, ahol a Bega-csatornának vége van, Lugoson át egész Karansebesen alul, körülbelül hat mértföldnyi hosszban cak a Temes szeli át, míg egyrészről a Bagyes, másról a Szemenik oldalágai mindinkább összeszorítják, de legkeskenyebb pontján is szélesebb egy fél mértföldnyinél. Karánsebes alatt két mellékvölgygyel egyesül; az egyik északkeletről Bistra völgye, a másik délkeletről maga a Temesvölgy legfelsőbb része; az első, még a rómaiak korából ismeretes, mint a légiók útja, igen alkalmas összekötője a vonalnak az erdélyi határos vidékekkel, a második egykor régentén a világvonalat képezte a Hercules-fürdőkhöz, mostan pedig kitűnően conservált postaút, mely folytatásában Karansebestől Orsováig vezet a teregovai vízválasztón át, fenntartva a közlekedést M ehád ia világhírű fürdőjével is. Ha vasútépítkezés szempontjából tekintjük a vonalat, alig találhatnánk az egész délkeleti Európában alkalmasabbat nyugat és kelet összeköttetésére, kivévén a teregovai vízválasztót, mely alagúttal vagy kerülővel volna legyőzendő, az egész vonal alig követel tetemesebb földmunkálatot, másrészt jobbra-balra elegendő mennyiségben talál a vonal fát és építőkövet. Iugos városán kívül, mely most is c csópontot képez Erdély, a Bánság és Végvidék kölcsönös forgalmában, két nevezetes fürdő is a vonalba esik. Báziás és Mehádia: a vonal rövidségénél fogva bizonnyal latba eső tényezők ! A 25 mértföldnyi vonal nemcsak a legrövidebb — olyannyira, hogy a dunafejedelemségi marhakereskedők most is inkább e vonalat használják, mint a vasúttal bíró báziás-temesvárit — hanem kiépítése kevesebbe kerülne , mint maga a circter 10 mértföldnyi vonal, mely Báziás és Orsova összeköttetéséről ír a viczáról az Almáson hegyenvölgyön, sziklán berken keresztül vezetendő volna. Végre a temesvölgyi vonal hadászati szempontból is igen fontos. Akár semleges állást, akár támadó vagy védelmi harczot tekintve, minden keleti bonyodalomban nagy súly fog reá esni. Ez a vonal katonai menetutaink közt kelet felé első sorban áll; először hazánk szivéből legegyenesebben vezet keletnek; másodszor miután Temesvár már is a birodalom minden részével egyenes vasúti összeköttetésben áll , és az alföldi és arad-temesvári vonal kiépítésével valóságos stratégiai vasúti csomóponttá lesz, ahol a katonai erőt a birodalom minden részéből összpontosíthatjuk, és így csak ezen Temesvárig már kész stratégiai fővonalnak a keleti határig tovább vezetése szüséges, hogy Temesvár- ról az ottan összpontosítható fegyveres erőt a Dunának oly pontjára vethessük, melyet stratégiailag a legfontosabbnak tartunk. Hogy e folytatást melyik vonalon kell eszközölnünk, egy pillantás a térképre meg fogja mondani. — Temesvárról vezet ugyan egy vasút a Dunára, t. i. Báziásra, de Báziás nemcsak hogy nem stratégikai pont, hanem oly széles helyén is fekszik a Dunának, hogy az áthidalás a legnehezebbek közé fog tartozni,és meg fogja akasztani hadseregeinknek menetét. Stratégiai pont a Dunán mindenek előtt Orsóvá. Négy ország határcsomópontja, és míg Oláhországgal egyenes szárazföldi összeköttetésben áll, Szerbiától és Bolgárországtól az ottan csak csekély szélességű Duna választja el. Temesvártól tehát Orsóvára kell vezetni a leggyorsabb öszszeköttetést. Hogy pedig Orsovára Lugoson és Karánsebesen át kell a vonalat kiépíteni, hadászati szempontból már csak azért is szükséges, mert a legrövidebb vonal, de szükséges azért is, mert a már kész báziási vonalat nem folytathatjuk Orsováig; a Duna mentében épen nem, mert ily vonal, melyet uralnak egész hosszukban a szerb partok és mely egyetlen egy csapással az ellen kezében lehetne, minden stratégiai törvénynyel ellenkezik, az Almáson át vezetve pedig csak hoszszabb volna roppant akadályokban is ütköznék a vonal, de a mi hadászatilag véglegesen döntő, egy ilyen vonal Kárán- sebest, a hol a Temes völgye széles , bedlik és az erdélyi Hátszegtől egy országos út is esik beléje, védtelen hagy- s ná, mig a temesvár-lugos-orsovai vonallal kezünkben vannak valamennyi főutak, melyek Erdélyből Dél-Magyarországba vezetnek. Midőn fejtegetéseinket befejezzük, csu-pán csak azt a tényt akarjuk még megem-líteni, hogy Lugos községe késznek nyi- l latkozott minden határába eső területet, melyre a vonalnak szüksége van, örök időkre átengedni e vonal számára. ASBÓTH JÁNOS:S elrendeltetett. A tapasztalás szerint az intézkedés a törvénykezés iránti már-már kialudó bizalomnak új lendületet adott. A magyar igazságszolgáltatás bajait tekintve, legnagyobb volt az, hogy a pereknek bizonyos nemet birtokon kívül vizethettek csak fel, előnye pedig az volt, hogy birtokon kívül engedte meg a felebbvitelt, s ez által számos oly felebbezés, amely csak azért tétetett, hogy a félidőt nyerjen, elvettetett. Szóló szerint nincs ok, hogy az 1-ső és 2-es bíróság ítéletére a végrehajtás megtagadtassék , sőt ,meg van győződve, hogy a jogügyi bizottság által kijelölt czél el fog ejtetni, s ez által veszélyeztetik hitelünk. Nem lehet mondani, hogy a bíráskodás meg fog akadályoztatni, mert a vesztes fél a peres rendtartás §§-aiban 40—300 főig terjedő kitűzött bírságot mérlegbe fogja venni azon nyereséggel, amelyet elér a per húzásával. (Helyeslés.) A legfontosabb ok, amely felhozható, az,hogy ha két egybehangzottélet alapján végrehajtási emelöltetik ki,és a felebbvitel birtokon kívül történik, akkor visszvégrehajtásnak lehet helye. Ezt — úgymond — általában elkerülni lehetetlen, de nem azt szükséges kimondani, hogy az új bírósági felebbvitel birtokon kívül történik, hanem csak azt, hogy két egybehangzó ítélet után végrehajtásnak van helye. Szóló ennélfogva a jogügyi bizottság véleményét nem pártolhatván, következő indítványt ajánl . Nem helyeseltetik, hogy minden ítélet kivétel nélkül és birtokon belül a legfelsőbb fórumig felebbezhető legyen, hanem az első- és másodbíróságok egybehangzó ítéletei alapján a végrehajtásnak van helye. A 287. és 345. §§-ok tehát ezen értelemben átalakítandók. Bónis Sámuel, T. hát! A törvényhozásinak a törvénykezési ügyekben különösen három dologra kell figyelni. Először, hogy a pereknek lefolyása lehetően gyorsitassék és könnyítessék , és ez által a hitel előmozdítassék, másodszor, hogy az ok nélküli perlekedési viszketeg az emberekben kioltassák, harmadszor arra, hogy a perlekedés alatti igazságos és méltó követelésedet az ellenfél ki ne játszhassa. Azonban midőn e három czél elérését tartja szemmel a törvényhozás, szükséges az is , hogy a hitel előmozdítása tekintetéből az alperes jobban" ne bujtassák mint a felperes és a felperesiek nagyobb kedvezmény ne adassék, mint amennyi szükséges arra, hogy az ő méltányos követelését megkaphassa az igazság útján. Már engedelmet kérek, ha törvényeink jelen zilált állapotában a két egyformán hangzó ítéletből tüstént végrehajtásra menne át a bíró, igen gyakran megtörténnék az, hogy harmadik bírónak birtokon kívül hozott ellenkező ítélete reexecutióval ki nem elégíthetné azon károkat, amely károkat szenved az az alperes, kin az executiót végrehajtották. A jelen törvénykezési rendszer gondoskodik arról, hogy mód nyittassák a felperesnek, hogy az ő igazságos követelését megkaphassa és semmi esetre az alperes által a per folyama alatt ki ne játszathassák, mert teljes és tökéletes biztosíték szerezhetéséről mindenütt gondoskodott a perrendtartás; biztosítás van arról, hogy a perek a lehető leggyorsabban folyjanak le, mert pl. a semmiségi eljárás oly gyors, aminő sehol a világon, de hogy túl menjen a szigorúságban a törvényhozás és a netán méltatlan követeléseknél az alperest oly kárral sújtsa, amely kárt a reexecutio sohasem pótol ki, ezt igazságosnak nem tartom. De gondoskodott ezen perrendtartás arról is, hogy a netaláni perlekedési viszketegnek gát tétessék; gondoskodott az által, hogy biraágot szabott arra, ki perlekedési viszketegből,akarja az appellatát három fórumra felvinni. Én teljesen meg vagyok győződve, hogy e szerint a harmadik fórumhoz az appelláta sokkal kevesebb lesz, mint amúgy, és így a bíróságok elhalmozva nem lesznek. Én tehát miután teljesen elég van téve igazságosan perlekedő felperesnek teljesen biztosítva van az igazságtalan követelés ellen az alperes és a pereknek huzavonására alkalom nem nyittatik és így a hitel is meg van oltalmazva , a bizottság javaslatát elfogadásra ajánlom. Halász Boldizsár. Szabó Miklósnak azon szavaira, hogy a szóbeli pereknél nem volt iratokon kívüli felebbezés, megjegyzi, hogy a végrehajtás ellen infinitum apelláta volt. A jogügy bizottság véleményét a közhitel és perlekedő felek érdekében igazságosnak tartja. Tóth Lőrincz nincs egy véleményben Bónissal, sőt azt hiszi, hogy épen azon czélok melyeket ő megemlített, teszik szükségessé hogy Szabó Miklós indítványa elfogadtassák Szaló elvileg már azt is helytelennek tarja, ha két biró egybehangzó ítéletét egy harmadik bin megváltoztathatja, sajátságos körülményein közt azonban s úgyszólván kényszerültségbe ez elvet még most egyelőre elfogadja. Hogy azonban a fellebbvitelnek korlátlansága egészet oda terjesztessék ki, hogy még két egyenlő öszhangzó ítélet ellen is birtokon belül kellessék fellebezni, ezt nem fogadhatja el, mert a reexecutio ez által sem lesz kikerülhető, mert a semmiségi panasz a bizott javaslata szerint sem gátolja a végrehajtást. A birtokon belüli fellebbezés által a perel folyama a végrehajtásig végtelenül meghossza juttatnék, holott a tőrehozásnak czélja az ítélet alapossága, s a lehető gyorsaság. Ha nem volna az embereknek azon reménye, hogy fellebbvitel által tovább maradhatnak birtokol belöli állapotban, akkor nem fognának annyin visszaélni a perorvoslattal, mert a birságolás rendszer — véleménye szerint — leginkább csak a pap-ronkon áll, az életben pedig —tapasztalás szerint — csak igen csekély nyomaték van, mert a biró emberi természeténél fogva ezen bírságnak minimumát szokta kiszabni, ami soha sem lesz elegendő arra, hogy az embereket a perorvoslattal való visszaéléstől elriaszsza, nem különösen a gazdag embereket, nemaz ítéletek alaposságát biztosítva látja azáltal ha két bíró egyenlően öszhangzóan ítél, ennél nagyobb garanciát az ítéletek alaposságára nézve a világon semmi perrendtartás nem mutathat fel. A hitelre nézve azt hiszi, hogy a jogügyi bsz. intézkedése a kereskedésnek nagy mértékben ártana, tekintetbe véve azt, hogy ellentétben van az osztrák Codex azon rendelkezésével, mely két egybehangzó ítélet ellen további fellebbvitelt nem enged, pedig hazánk az ausztriai tartományokkal élénk üzleti és kereskedelmi összeköttetésben van. Pártolja Szabó M. indítványát. (Helyeslés.! Panczolay János a perrendtartást a fellebbvitelnél nem látja tökélletesen egyformán alkalmazhatónak a szegények és a gazdagokra nézve, mert ha az egyén feljebb vinné a pert, az ügyvéd mélhatlanul követelné, hogy a bírságokra felhagyott összeget saját biztosítására tegye be. Szaló szerint ennek következése az, hogy a gazdag emberek 300 frtot könnyen feláldozhatnák a per "huzavonására, azok minden igazságtalan pert fellebbeztetnének, a szegény ember pedig a legigazságosabbat sem fellebbezhetné a harmadbírósághoz. Ez szerinte anomália. A törvénynek egyformán kell szolgáltatni az igazságot a gazdag és szegénynek, és ezt sokkal jobban utólérhetőnek találja, ha két egyforma ítélet végrehajtható lévén, a felülvizsgálat semmi esetre sem engedtetik meg a feleknek, mi által el lesz érve, hogy a végrehajtásnak semmi káros következménye nem leend. Juszt József osztja ugyan a Bónis által kimondott elveket, mert ő is kívánja, hogy a kiszolgáltatás gyors legyen, és ez volt a vezéreszme, mely az 1836. és 40 iki törvényhozást vezette. De azt is megjegyzi, hogy eltérünk a régi viszonytól t. i. egy perben két bírónak kimondását egyforma ítéletét tovább fellebezni nem lehet, az elv az, hogy minden kérdésnél szükséges, miszerint azt döntse el a bíróságok többsége, és ezért állíttatott fel a hármasrendű bíróság. Végül kijelenti, hogy Szabó Miklós indítványát, mint amely hozzá közelebb esik , pártolja. Horváth Boldizsár igazságügy miniszter. T. hát ! Ha nem lett volna már megállapítva a tegnapelőtti tanácskozás alkalmával azon elv, miszerint minden pernek lehet 3 fóruma, akkor én okvetlenül azon elvet pártolnám, amelyet t. képselőtársam Just József volt szíves megpendíteni, de miután a tegnapelőtt már megállapított elvtől a ház nem térhet el, én is szavazatommal ahhoz járulok, mely közelebb fekszik ezen elvhez t. i. t. barátom Szabó Miklós indítványához. (Helyes!.) Mit hoz fel a jogügyi bizottság ez ellen? Felhozza jogi állapotaink fejletlenségét, és a visz. végrehajtástól való félelmet. Ami az első okot illeti, nem akarok annak meritoriális vizsgálatába bocsátkozni, hanem ha csakugyan szervezetleneknek tartja az elsőbíróságokat a t. ház, ha azt véli, hogy az elsőbíróságok nem állanak a kor színvonalán,hogy nem képesek az igazságszolgáltatás magas érdekeinek megfelelni,akkor nyúljon oda bele,hol a baj létezik,szervezze az első bíróságokat, (Élénk helyeslés) de az első bíróságok miatt polgári perrendtartásba egy már magában hibás elvet becsúsztatni, és életbeléptetni, ezt ,helytelen eljárásnak tartom. (Zajos helyeslés.) Átalában tehát , minden apellatorium fórum egy bizalmatlansági szavazat az alsó bíróság ellen. (Helyeslés.) Ha bizalmatlanságot akarnak önök szavazni az alsóbíróságok ellen,akkor állapodjanak meg az apellatorium fórum ítéleténél, de önök tovább akarnak menni, önök bizalmatlanságot akarnak szavazni az appellatorium fórum ellen is, midőn kimondják, hogy a két első bíróság ítélete semmit sem ér, mert minden esetben csak a harmadbíróság van hivatva jogérvényesen ítélni. Felhozzák a vészvégrehajtástól való félelmet. Hiszen ezt tehát, nem fogjuk megakadályozni tudni. Mert azt, aki a legfelsőbb bíróság ítélete által is sértve érzi magát, nem lehet elzárni a perújítás jogorvoslatától. S kérdem, a perújítás következtében nem következhetik-e be reexecutio. Ha tehát visz végrehajtást a perújítás esetében megengedhetünk, nem kell attól visszariadnunk azon esetben sem, midőn az a felebbvitel után következik be . Vegyük gyakorlatilag a dolgot. Nem áll az, amit Bónis képviselőtársunk mondott, hogy ez szaporítani fogja a felebbvitt perek számát. Az alperes soha sem fél az ítélettől, ő nem bánja, akárhány ítélet legyen is meghozva, csak papiroson maradjon az, hanem fél az executiótól. Éppen azért tehát, hogy a végrehajtást megakadályozhassa , vagy elnapolhassa , minden esetben okvetlenül, élni fog a birtokon belül való föllebbezési jogával, akár remélt attól sikert, akár nem. Ha ellenben ki van mondva, hogy két megegyező ítéletet a végrehajtás követheti, akkor a vesztes fél mindazon esetekben, amidőn tudja, vagy legalább érzéke azt súgja, hogy ügye kedvezőbb fordulatot nem vehet, a már befejezett végrehajtás után bizonyosan vonakodni fog a fölebbezés sikertelen vagy kétes orvoslásával élni. Merem állítani, ha kimondjuk azon elvet, hogy két megegyező bírósági ítélet végrehajtható, tíz eset közül öt esetben birtokon kívüli fölebbezés elmarad, mert a vesztes fél, amit elkerülni vagy elnapolni akart, t. i. a végrehajtáson már túl esett. T. képviselőtársam Halász Boldizsár új okmányokat említett. Itt félreértésnek kell lennie. Hiszen új okmányok alapján nincs felebbezésnek helye, új okmányok alapján csak a perújítás engedhető meg, az új okmányokra fektetett érvelésnek tehát itt, hol felebbezésről van szó, nincs értelme. Az igaz tehát, hogy azon polg perrendtartás, amely most a tanácskozása tárgyát képezi ideiglenes, nekem igen sok észrevételem lett volna e javaslat ellen, hanem én a súlyt nem arra helyezem, hogy e mű tökéletes legyen, a mi mostani viszonyaink között a lehetetlenséggel határos, hanem arra, hogy a perrendtartás minél előbb életbe lépjen, hogy ezen miseriának, melyben igazságszolgáltatásunk jelenleg van, minél előbb vége szakadjon. A majdan megállapítandó végleges perrendtartás alkalmával gyökeres reformokat fog a t. ház életbelépteig tudni, most meg kell elégednünk azon eredménynyel, hogy a létező türhetlen állapotot a végleges rendezésig tűrhetővé tegyük, s ezen eredményt a szőnyegen forgó javaslattól biztosan várom. De minda mellett is, hogy e műnek czélja nem a gyökeres átalakítás, hanem csak ideiglenes javítás, sohasem tartom szem elől tévesztendőnek azt, hogy ezen ideiglenes perrendtartás ne állítson fel oly elveket, amelyek homlokegyenest ellenkezni fognak az új polgári perrendtartás elveivel. Én nem tehetem fel a t. ház bölcseségéről, hogy az új polgári perrendtartásban ismét két appellatórium fórumot akarna felállítani, ez nincs sehol, ahol a jogrendszer a tudomány színvonalára emelkedett vagy legalább megközelítette. Ott csupán egy appellátának van helye, azután jön a törlesztő szék, de amely facit kérdések felett nem ítél, hanem ítél az esetben, ha formasértés követtetett el, vagy a törvénynek rendeletei valamely tényre roszul alkalmaztattak. Én nem találok okot arra nézve tehát, hogy mi ezen elvet most már ne közelítsük, sem pedig arra,, hogy az eddigi rendszerünkben adoptált elvektől visszalépést kövessünk el, márpedig el nem titkolható visszalépés volna a jogügyi bizottság javaslatának eme pontja, mert hiszen a magyar törvények szerint a szóbeli eljárásnál az első bíróság ítélete végrehajtható volt, s ez ítélet ellen csak rendes per által szerezhetett magának a félorvoslást. Kérném tehát a t. képv. házat, ne méltóztassék a létező magyar törvényekben fennálló elvektől eltérni, különösen azon elvtől, amely a váltó törvényhozás terén is érvényben volt és van. Ne méltóztassék nagyon eltérni azon elvektől, amelyeket a codificatio alkalmával bizonyosan szem előtt fogunk tartani, s méltóztassék Szabó Miklós úr indítványának elfogadásával kimondani, hogy két megegyező ítélet ellen fellebbezés, azon ítélet végrehajtását nem gátolhatja. (Élénk helyeslés.) Hedry Ernő nem akarja ismételni a már felhozott érveket, s csak azt jelenti ki, hogy Szabó Miklós képviselő módosítványát pártolja, feltéve ha nem fogadtatnék el, azon esetre egy másik módosítványt fog maga részéről a ház elé terjeszteni. Vukovics Sebő (szavazzunk) Ha a ház szavazni óhajt, kinyilatkoztatja, hogy beszédétől eláll (Halljuk!) Beszédében azt teszi fel, hogy ha minden per egyforma érdekű, és ha a nehézség az igazság kikutatásában ugyanazon volna minden perben, akkor örömmel járulna Szabó Miklós úr indítványához, de miután ő azt képzeli, hogy az állam a bíróságok felállításában a polgárok iránt azon kötelezettséggel bír, hogy minden perlekedő fél oly bíróságra találjon, mely teljes garanciát nyújt a részrehajlatlanságra nézve, és mind arra nézve is, hogy a bíró elegendő tehetséggel bírjon a kellő törvényt az illető esetekre alkalmazni, és ez különbözik a perek, a panaszok, a követelések természete, és nagysága szerint, indítványához nem járulhat. Részletezésekre is tér át,egyszersmint megjegyzéseket is tesz Tóth Lőrincz által elmondottakra, úgyszintén külföldi példákat is hoz fel állításai támogatására Végre szóba hozandónak véli e kérdést, amenynyiben, ha itt nem is, de tán a másik táblánál rá vissza lehetne térni és a törvény elvei ne fertőztessenek meg oly kijelentéssel, mely valóban nem egyeznék meg sem az igazsággal, sem pedig a polgárok személyes szabadságával. Még Somogyi László és Vadnay Lajos szóltak a tárgyhoz, utóbbi teljes avatottsággal, a ház többszöri helyeslése közt. Végül elnök a vitát kimerítve látván, először a jogügyi bizottság véleményét tűzte ki szavazási kérdésül; a többség ezen véleményt elejtette; második kérdésül Szabó Miklós indítványa tétetvén fel, ezt a többség elfogadta. Ezen határozat egyszersmind következtető, hogy a munkálat a most már szükségessé vált módosítások megtétele végett a központi bizottmányhoz utasíttassék. Az általános elvek vitájához csatoltattak az egyes képviselők által benyújtott indítványok. Ezek sorában először is Luksics Bódog indítványa olvastatott fel, mely kijelentetni kívánta, hogy ezen törvény szakaszainak visszaható erő nem tulajdonittatik. Több szónok ellennyilatkozása után a ház ezen indítványt mint feleslegest elejte. Másodszor Csiky Sándor codex-szerű indítványa olvastatott, melyben indítványozó kimondatni kívánja, hogy a perköltséget mindig a vesztes fél viselje; a bírák hozott ítéleteikért legyenek felelősek, az országbírói értekezlet szabályai érvényen kívül helyeztessenek stb. Halász B. mindezeknek törvény általi kimondását szükségtelennek látja, Horváth L. pedig még károsnak is tartaná, mert az országbírói értekezlet első része anyagi törvényt tartalmaz, mely érvényben hagyandó. A ház Csiky S. indítványát mellőzi. P ^ ^ ^ r indítványozza, hogy Jászkunságban a községbiró csakis békebiró legyen, mert ott eddig a kerületi törvényszék jó részben , csak fölebbviteli törvényszék volt; most ez r ens finane-vé válik, a képtelen városbiró lesz egyedül illetékes első bíróság, kéri a városbirákat a szolgabirói hatáskörre szorítani, s dologi birákut a kerületi törvényszékeket kijelölni. Horváth L. nem engedheti meg, hogy a Bécsi dolgok. A reichsrath előtt is napirendre kerül az immunitás kérdése. Roser képviselő ellen, ki azt találta egy alkalommal mondani, hogy sok forradalomnak kell még itt történni; míg rendben leszünk, a prágai közvádló kíván felségsértési keresetet indítani. A gácsországi tartománygyűlés föliratára vonnatkozólag azt újdonságolják a lapok, hogy az a belügyőrség útján ment ő felsége kezei közé. Prágából semmi újat nem hallani. A város és környéke „meglehetősen“ nyugodt. A cseh lapok egynémelyike a kivételes állapot tartama alatt át akar költözni Bécsbe,ami minden esetre ép oly practicus mint originális. Múlt vasárnap a Prága városi tanács egy küldöttsége tisztelgett Klaudy polgármester vezetése mellett Rollernél, a helytartóság ideiglenes vezetőjénél, azon kérelemmel, hogy eszközölje ki, hogy német lapok, különösen a bécsiek a jó ügy érdekében s a béke föntartásáért mérsékeltebb nyelven bán-janak a cseh nemzetiséggel. Koller báró megígérte, hogy mindent meg is tesz, a mi tőle telik s a „Bohemia“ azt reméli, hogy a báró úr igyekezni fog befolyását a nemzetiségi táborban is érvényesíteni e békülékeny irányban. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház oct. 21-én tartott ülése. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: : Bujanovics Sándor. A hitelesítés, és az irományok bejelentése után a napirend vétetvén fel, a ház egyhangúlag kimondá a bizottsági vélemény alapján mint irányelvet, hogy a teljes nyilvánosság behozassák, hogy a decretális kezelés helyett a javaslatba hozott pertári kezelés léptettessék életbe. A harmadik elv, hogy ez idő szerint az ítéletek birtokon belül a harmad bírósághoz kivétel nélkül felebbeztethessenek, tartalmas vitát támasztott. Szabó Miklós elismeri, hogy jogrendszerünk s bírósági szervezésünk jelenleg még fejletlen állapotban van, de 1836i sem volt fejlettebb állapotban, s mégis az akkori törvényhozás, midőn a 20. t. sz. alkotta, a pereknek ezen tetemes számát, különösen az úrbéri pereket teljes megnyugvással tette le az első bíróságok kezeibe, s egyszersmind ítéleteikre a végrehajtás azonnal