Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-10 / 9. szám
Dedinszky némi megjegyzése után B ó n is szólal fel. Szerinte a ház egyértelemben van az újabb választás elrendelésére, de talán nem az indokokra nézve. Kéri az állandó igazolási bizottság jelentésének még egyszeri felolvasását. (Helyeslés.) Antalffy olvassa a jelentést. B ó n is: Néhány választónak igazolása a választás alatt nem semmiségi ok, miért kihagyatni kéri. (Jobbról: Nem arról van szó, maradjon!) Tisza Kálmán Bónis nézetét indokolja bővebben. Elnök: „Elfogadja-e a t. ház az állandó igazolási bizottság véleményét vagy sem? (Felkiáltások : El!) Elnök: „Méltóztassék azoknak felállni, kik az indokokat el nem fogadják.“ (Felállnak, a többség kétes, jobbról: máskép kell a kérdést feltenni! A jegyzők a szavazókat számlálják meg.) Elnök: „A többség a választás megsemmisítése mellett van, csupán azon indoknál fogva, hogy a választók szavazásra nem bocsáttattak.“ — Somssich minden indokra külön szavazást kér. Simonyi a ház zaja közt nyilvánitota, hogy Tisza Kálmán módosítványa elfogadtatván, a kérdéshez szólni nem lehet. Elnök néhány szóval védi a kérdés feltevésének helyességét. (Jobbról: „Hát a költség ?“) Elnök: A költségekre nézve elfogadja-e a tiszt, ház a központi bizottság véleményét?“ (T. i. hogy azokat a választás elnöke térítse meg.) Elfogadjuk! A nem kevéssé élénk vita után a nm. főrendiház 64-ik ülése jegyzőkönyvének kivonata olvastatott. A benne kért, a szőlődézsma eltörléséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó módosítvány elfogadtatott. Ezután a ház a napirendre,az uzsoratörvények eltörléséről szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át, melyet Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter beszéde után a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. A kormány részéről: Gorove, Horváth, gr. Mikó, b. Eötvös miniszter urak voltak jelen. Lapunk bezártakor a részletes tárgyalás vette kezdetét. Bukarest, octob. 3. Eredeti tudósítás. (Fegyver-vásá r la to k.) A fegyvervásárlásokra befolyó nemzeti adakozások, melyeket a , j Románului rendesen közzétesz,felette szegényesen jönnek. A bukaresti lista 10,976 piastert mutat fel, ami 343 aranynak felel meg. Az aláírók közt sokan vannak, kik aláírásra kényszeríttettek; jelesen idegen kereskedők, köztük 13 zsidó. A legjelentékenyebb összeget egy erdélyér T A R C Z A. Állam s jogtudományi könyvészet. o* („A báni méltóság, tekintettel a horvát- dalmát és tótországi, nemkülönben a Szörényi, bosnyákországi, macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchoi, bolgárországi, nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi bánságok történelmi és közjogi viszonyaira.“ Koszoruzott pályamű. Irta Korbuly Imre. Pest, 1868. 219. 1. Ara 2 ft. Közjogi irodalmunk, mióta 1861 ben ismét megindult, igen örvendetes irányt mutat: a tan- és kézikönyveken kívül a legfőbb gond a monographiákra irányul. Nem fogott senki nagyobbszerű rendszeres munka kidolgozásához, hanem az e téren munkálkodók egyes kérdések, egyes részletes feldolgozásával és felderítésével elégednek meg. Ez kétségen kívül igen üdvös hatással lesz, melyet a legközelebbi rendszeres munka írója nagy mértékben érvényesíthet. E körülménynek tehát, ámbár a rendszeres műre is már nagy szükségünk volna , csak örvendeni tudunk. A jelen munka a báni méltóságról értekezik, és történeti, valamint közjogi fejlődését ügyesen és helyesen tünteti fel. A mű jelenleg, a magyarhorvát egyezkedés küszöbén kétszeres érdekkel bír, és mi hajlandók vagyunk örvendetes jelt látni abban, hogy egy horvát atyánkfia a történet és közjog fonalán mutatja ki a horvát követeléseknek alaptalanságát. Bizonyára, a helyes útra teterelt közjogi felfogás csak erőteljesebbé teheti a Magyarország és Horvátország közötti barátsági kötelékét. Érdekes a mű toldaléka, mely a horvát-, dalmát-és tótországi bánokat sorolja fel 1802- 1868-ig. Századunkban bánok voltak: 1806.— 1832. Gyulai’ Ignácz gróf, 1832.—1840., Vlatich Ferencz báró, 1842.—1845., Haller Ferencz gróf, 1848.—1859., Jellachich József,1859—1861., Coronini gróf,1861-től napjainkig Lokcsevics József, báró. A mű koszoruzott pályaműnek nevezi magát; hol és mikor, és ki által nyerte a koszorút ? a mű nem mondja el. c?(„Vizjogi és vizmüvelési alapismeretek kézikönyve.“ Irta Micskey Imre, nádor-csatornai igazgató-mérnök. Pest, 1868. Ara . 1 fz.) A római jogtól kezdve egész a legújabb polgári törvénykönyvekig, minden nemzetnél találunk egyes szabályokat és elveket, melyek a vizjogra vonatkoznak. A római jog szolgálmányai nevezetes alkatrészét épen a vizjog körüli rendelkezések képezék. De ezek csak szakadozott, töredékes, úgyszólván alkalmi szabályok valának, melyek kifejlett jogintézménynyé sehol sem tudtak kidomborodni. Ez csak korunkban történhetett, midőn a nemzetgazdaság alapján a vizjog körüli szabályok nem az egyes gazdaságok, hanem a nemzet gazdasága szempontjából alkottattak. A vizjog rendszeres, elvi feldolgozása tehát 5Sei^^^ÄÄääSSSTMSi^ä5i az újkor vívmánya. Annál inkább kell örülnünk, hogy a jelen munkában a vizjog avatottan és értelmesen irt kézikönyvét mutathatjuk be, midőn m még a külföld is igen szegény hasonló munkákban. A mű a vizmivelés jelentőségének méltatásával kezdi. Következik hazai viztörvényeink rövid átnézete. E törvények a következők : 1715: 69,1723:122,1751: 14, 1791:67,1807:17, 1827: 23, 1836: 25 és 36, 1840: 10, 1840: 4, 38, 1844: 9, 1848 : 30. Szerző a törvények helyes elemezése után azon eredményre jut, hogy azok alkalmasak volnának vízjogi érdekeink megóvására; hogy ez eddig nem történt, annak szomorú oka az, „hogy nem volt lelkiismeretes végrehajtás soha.“ A munkát melegen ajánljuk a helyhatósági hivatalnokoknak és a törvényhozás tagjainak. Amazok a gyakorlatra nézve nyernek kellő útmutatást és felvilágosítást, az utóbbiak a hozandó törvényekre nézve. Szerző, művét vázsonkői gróf Zichy Nándor urnak ajánlja. 1. („Válasszuk-e a törvénykezési tisztviselőket?“ Pest, Harleben 50. 1.) Rövid és tömör röpirat, melynek minden lapja tanúsítja, hogy avatott egyéntől, a magyar köz- és magánjogban alaposan jártas írótól ered. A birák választása ellen és kinevezése mellett helyes és jól megválogatott, hazánk viszonyainak megfelelő érveket hoz fel. Említésre méltó a névtelen szerző azon adata, szági román irta alá, természetesen névtelenül, s ez összeg 400 frank. Brailában az egész aláírás, beszámítva az ottani tisztikar által aláírt 10000 frankot, mindössze 3011 frankra rúg. A nemzeti lövésztársaság rendkívüli közgyűlésében, Hohenzollerni Károly herczeget tiszteletbeli elnökévé választotta. Az „irodalmi társulat“ erdélyországi bukovinai és bánáti tagjait pedig tiszteletbeli tagokká. Ez utóbbi társulat eddigi szerény nevét az „Akadémia“ névvel cserélte fel, s valószínűleg azt hiszi, hogy ez által bölcsebb lett. (Külföld.) October 8-án megalakult Madridban a provisorius kormány, a minisztérium, mely az országot addig fogja kormányozni, amíg az alkotmányozó cortesek megválasztatnak,és Spanyolország jövendő kormányformája iránt végleges határozat hozatik. A minisztériumban, melynek elnöke Serrano, a republikánus Lagasi vette át a belügyi-, Prima hadügyi-, és Topete a hajóhadi tárczát. A mozgalom vezérei e szerint a legfontosabb tárczákat maguk között tartották fel. A külügyi minisztérium élére a progressista Lorenzana, a pénzügyekére Figuerola democrata állíttatott. A junta a minisztérium megalakítását Serranora bízta, és e végből a legfőbb hatalommal ruházta fel. Serrano ez alkalommal a következő proclamatiót bocsátotta közre : „Spanyolok! a legfőbb hatalommal felruházva, és a végleges szervezkedésig működő kormány alakításával felhatalmazva, oly szerencsés és boldog vagyok Madrid és egész Spanyolország népének értésére adni, hogy minél előbb meg akarok felelni hazámtól nyert megbízatásomnak. Azon férfiak, kikben a forradalom megtestesült, fogják a provisorius kormányt képezni. Vajha továbbra is háborútlanul maradna, a nyugalom, a bizalom ne csökkenjen, és azon dicső látvány, melyet Európa bámul, meg ne háborittatnék! A sereg egysége és fegyelme, testvérisülése a néppel és a lakosság hazafisága befejezendik a forradalom művét, és a reactios rendetlenségnek útját fogják állani. Bourbon Don Juan lemondása a spanyol koronáról fia, Don Carlos javára Párisból, 1868. oct. - tól van keltezve, és így hangzik: „Miután összes törekvésem a spanyolok boldogságára, azaz kedves hazám benső fejlődésére és külső tekintélyére irányul, azt hiszem, hogy le kell köszönnöm. Ezennel lemondok tehát Spanyolország koronájára való minden jogaimról, kedvelt fiam, Don Carlos de Bourbon és d‘Este javára. Aláírva: Juan de Bourbon et de Breganza.“ Rómából írják a „Libertének,“ hogy nem lehet elképzelni, mily ijedtséget okozott a spanyol forradalom a pápai legitimistikus körökben. A none 11 i bibornok különösen haragos és már most semmiképen sem fogja eddigi ellentálló politikáját elhagyni. II. Ferencz és köre úgy járnak-kelnek, mintha megveszekedtek volna. A levelező még okát is tudja ezen hangulatnak. Szerinte ugyanis ígéretet tett Izabella, hogy alkalmas időben 30 ezer emberrel fogja II. Ferencz restaurátióját segélyezni. II. Ferencz e sereg segedelmével remélte, hogy trónját visszaszerezheti.Különben még ezen okadatolás hiányában is könnyen megmagyarázható, miért rosz a kedvük a római uraknak. A pápa nemcsak erős iszápot veszt Izabellában, hanem nevezetes pénzbeli veszteséget is szenved. A péter-fillérek nevezetes része Spanyolországból került ki. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, oct. 10. — A nagy nemzetiségi bizottság tegnap délutáni 4 órakor ülést tartott, melyben a miniszterelnök is részt vett. A minisztérium ragaszkodik régibb kijelentéséhez, mely szerint kész maga megtenni az előterjesztéseket és javaslatokat mindenben, kivévén a nemzetiségi ügyben, melyet egészen a bizottságra biz, felszólítván, azt munkájának siettetésére. A távollevő tagok — leginkább románok — ennélfogva táviratilag hivattak meg oct. 15-ére. — A két pénzügyminisztérium között lépések történtek az iránt, hogy a duna-gőzhajózási társulattól az állam garantiája megvonassék. — A m a gy. i z r. tan i tó-egylet javára Szegeden tartott hangverseny egészen megtörte a színházat és igen szépen jövedelmezett. A képzőművészeti társulat gyűlést hirdet, melynek tárgya: egy állandó bíráló bizottság felállítása lesz. · Székely Bertalan „Özvegy“ czímű festménye, mely a párisi világkiállításon is figyelmet keltött, meg fog jelenni a képzőművészi társulat albumában. — A pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállításának II. füzete megjelent. (Kapható Eggenberger Ferdinánd könyvkereskedésében.) Tartalma a dohány jövedék. — A Tisza-Ujlaktól Ungvárra vezető távirdai vonal kiépítése már megkezdetett s legfeljebb egy hó leforgása alatt készen lesz. — Egy kalandornő Buda-Pesten egy idő óta előkelők házaiból, sőt magából a budai királyi lakból is drágaságokat s asztal-ékitményeket lopott. Különösen ez utóbbi helyről két igen