Pesti Napló, esti kiadás, 1868. november (19. évfolyam, 28-52. szám)
1868-11-02 / 28. szám
28. szám. Hétfő, november 2. 1868. 19. évi folyam. Kiadékozóal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij szotítán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra..........................1 frt 85 kr. 3 hónapra..........................5 „ 50 „ 6 hónapra.........................11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 6. sz. N. em. Az előfizetési- és hirdetmény-dij s lap kiadó-hivatalába küldendő-E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, november 2.1868. A Deák-párt november 3-án, esti 6 órakor saját helyiségében értekezletet fog tartani. A Hir szerint ő Felsége, a királyné, nevenapjának évfordulóján, november 19-kén, meg fognák szüntetni a Prága városára és környékére kihidetett kivételes állapotot. A Deák-kör tegnap esti 5 órakor tartott dlubb-ülésében az arad-temesvári vasútvonal felett tanácskozott. Az volt a kérdés, hogy állambiztosíték nyújtasaék-e e vonalnak, vagy sem ? Mint értesülünk, a Deák-kör abban állapodott meg, hogy igenis, állami garantia mellett építtessék ki e vonal. Mint halljuk, az országgyűlés az 1869-ki budget, s minden hozzátartozó kérdés letárgyalása után, először is az erdélyi unió ügyét veszi tárgyalás alá. (Hazai lapok.) Mentül inkább közeledik a jelen országgyűlési ülésszak vége felé, annál élénkebb figyelemben kell részesítenünk minden föl-fölmerülő mozzanatot, mivel elérkezett a számítás ideje, s az emberek innen-onnan a sanda mészáros szerepét fogják játszani kezdeni: máshova néznek, máshova vágnak. A „Hazánk“ nem szűnt meg ugyan százszor megcáfolt érveit százegyedszer is glédába állítani, mindazonáltal az utolsó napokban nevezetes aanyárulást észlelünk rajta. Szárazon kívánjuk constatálni, hogy felelős szerkesztője a m. hó 31-én megjelent lapban e szavakat mondja: „ . . Váljon nem mi igyekeztünk-e kimutatni, hogy pártunk győzelemre jutásával ...a jelen alap... nincsen veszélyeztetve?“ Nem reflectálunk arra, hogy a kimutatás nem ment túl az igyekezeten, nem arra,hogy ebben a kis mondatban magában ellenmondás van, mert ép ez alapon, Tisza kormányra sem vállalkoznék; nem is kutatjuk, véletlen-vigyázatlan szalasztotta e ki a „Hazánk“ érdemes szerkesztője e mondatot, vagy számításból, csak egyszerűen constatáljuk, hogy a „Hazánk“ szombati számában nyomtatva olvasható. A második följegyezni valót a „Hazánk“ tegnapi számában találtuk. Itt Ugyanis a szűk personal-unionisták, kik — a baloldali közösügyi különvélemény tárgyában Tisza által elmondott szavak szerint — Magyarország és Ausztria között semmi más kapcsot el nem ismernek, min a fejedelem ugyanazonosságát, proklamálják az érdekazonosságot, mondván, hogy : „A jelen politikája: Ausztriával való viszonyunknak érdekazonosságon alapuló szilárdítása.“ Ha ez nem egy hathatós lépés a baloldali politikától a Deák-pártéhoz, akkor a „Hazánk“ nem „Hazánk,“ és a’, igazság nem igazság! Az érdekazonosság substitutiója a feudális, középkori personális unió helyébe, más szóval: a népek szövetsége, ez a Deák-párti politika alapja! Tudomásul veszszük a „Hazánk“ haladását e téren, ha csak concessiója talál is lenni a józan felfogásnak és 19.század liberalismusának, nem keserítjük annak kimutatásával a megtérés perczét, hogy mily óriási űr tátong ezen, s a baloldal eredeti felfogása közt. (Román lapok.) A „Federatiunea“ egyik múltkori számában a következőket íratta magának Bukarestből : „Jövő évben az akadémiai társulat közgyűlésekor Bukaresben nagyszerű nemzeti ünnepély fog tartatni. Románia uralkodójának kezdeményezése folytán megrendeltetett Traján ércz-oszlopának felállítása az egyetemi palota előtt.Ez ünnepélyre meg lesz híva az egész latin faj, képviselve Franczia, Olasz, Spanyol , Portugalla, Helvéczia és macedóniai (Daczia-Aureliana)választmányok által. Magától értetik, hogy a „Trajana Dacziá“nak tartományai, mint legközelebbek, számosabb küldöttségek által fognak képviseltetni. Ugyanakkor „ethnográfiai kiállitás“is fog rendeztetek melyben nem csak a román népek, különféle festői, nemzeti viseletei minden tartományból, hanem a népies ipar is, tehát majdnem a román nép egész nemzeti élete lesz képviselve. Végre lesz czéllövés. Ez oly örömnap lesz, melyben vérbeli testvérek legelőször fogják egymást egyesülve látni, tizenhétszázados elválás után,testvériesen ölelkezve beszélvén az egyik nemzeti nagyságról, a másik százados szenvedéseiről. Mindnyájan fogadást fognak tenni, hogy egymást soha elfelejteni nem fogják, és fogadást tesznek, hogy segíteni fogják egymást szükség idejében, a latin faj közös érdekeit előmozdítani, és végül proclamálni fogják a nagy román elem solidaritását. Ez ünnepélyes alkalommal — kiált fel levelező —a költővel „meg fog zendülni a testvériség barája (ének) Romániának földén.“ Országgyűlési tudósítás. (A képviselőház nov. 2-án tartott ülése.) Elnök: Szentiványi. Jegyzők :Paizs, Bujanovics. A kormány részéről jelen vannak: b. Wenckhelm, b. Eötvös, Horváth Boldizsár, Gro rov e miniszterek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és az időközben érkezett kérvények bemutatása után, a ház a napirendre tért. Napirenden a központi bizottságnak az aradtemesvári vasútra vonatkozó jelentése van, mit Csengery Imre olvas fel. A közp. bizottság általánosságban pártolja a vasúti bizottság t.-javaslatát, melyben az araad-temesvári vasút kiépítését kamatbiztosítás mellett ajánlja, de a t.-javaslat szövegében több módosítást ajánl a ház figyelmébe A 9. osztály nevében Kiss Lajos egy különvéleményt jelent be; ez osztály, — miután az arad-temesvári vonal versenypályája lenne a czegléd-temesvárinak, miután kamatbiztosítéka az északi vasuténál 3000 forinttal több, s még a két indóház költségeinek felszámítása is megengedtetett — az arad-temesvári vonal kiépítését illetőleg csak azon esetben járul a közp.bizottság véleményéhez, ha a minisztérium — megtörténendő felszólítás után—a ház elé terjesztené azon előnyöket, melyeket e vonal hadászati tekintetben kinyujtana. Ezután Kemény Gábor b. a pénzügyi bizottságnak az 1869-ik évi költségvetésről szóló jelentését olvasta fel. A ház zaja miatt a részleteket ki nem vehettük. A bejelentett költségvetésnek az igazságügyi minisztériumra vonatkozó része, csak a napokban fog elkészülni. Elnök jelentvén, hogy a miniszterelnök felkérte, tudatná a házzal, miszerint ő Felsége a delegátiókat f. é. nov. 12-ére sz. kir. Pest városába összehívta, e tárgynap, valamint az arad-temesvári vasútra vonatkozó jelentéseknek tárgyalását, nov. 4-ére tűzi ki. (Helyeslés.) A napirend befejezte u*án Trauschen- f és Emil egy kérvényt nyújt be küldött részéről, melyben ezek municzipális szervezésüket sürgetik. Elnök határozatilag kimondatni kérvén, hogy netaláni zavar elkerülése végett az osztályok délelőtt, és a bizottságok délután tartsák üléseiket. (Helyeslés). Több tárgy nem létében, az ülést 12 órakor eloszlatja. Bécs. nov. 1. A reicharab pénzügyi bizottságának Winterstein beadta jelentését, a bank statútumainak revisiójára vonatkozólag. Az ülésen jelen volt a pénzügyminiszter is. A jelentés különösen kiemeli Magyarország abbeli kötelességét, hogy annak idején hozzájáruljon a bank követelésének törlesztéséhez, s a minisztériumot nyomatékosan szólítja fel arra, hogy ez iránt a magyar pénzügyminisztériummal tárgyalásokba bocsátkozzék. A jelentést — jóllehet, lényeges kifogása senkinek sem volt ellene — mégis csak beható vita után fogadta el a bizottság, jelentéktelen változtatások után. A jó németek csak boldogok, ha alkalmuk nyílik in theoria ellenünk küzdeni ! A dolgok praktikus elintézéséhez úgyis kevés a vágott dohányuk. Skene, kinek a szíve érzékenyebb, mint egy morva posztógyárostól föltenni lehetett, ki egyéb tulajdonságai mellett még az öles megközelítlnagyságra nézve, Schmerlingben társra akadt.A bécsi frakkerek s a Nascre-markt hivatalos közlönye, a „Morgen Post,“ rámondja ugyan a delegációkra, hogy azok „csak centrálparlament,“ de a mellett, hogy ha az volna is,, észúttal Pesten volna az, mégis csak legjobb kktetériuma e „czentrál-parlamentnek az, hogy Schmerling, a híres czentrál-parlament édes-, és Skene, a czentrál-parlament keresztapja, nem tudja szívére venni, hogy eljöjjön Pestre, ebbe a czentrál-parlamentbe! Tavaly még hittek ez urak a magyar baloldal azon jóslatában, hogy a delegációk végre is centrál-parlamentté fejlődnek, ma már resignátiójuk mutatja, hogy ez álomkép megvalósulásáról is resignáltak. [Külföld.] A Spanyolországból érkező hírek újabban némi életrevalóságot tulajdonítanak Montpensier herczeg trónjelöltségének. Az „Ind.Belge“ szükségesnek tartja fölemlíteni, hogy Napóleon császár és Izabella királyné között annak idejében titkos szerződés köttetvén, ennek egyik pontját Montpensier száműzetése képezte. Ezzel arra akar utalni, hogy a herczeg trónjelöltsége a franczia császárban hatalmas ellenséggel bir. A „Gaulois“ a következő részleteket közli a spanyolországi események további fejlődéséről: „Az alkotmányozó ülés első tárgyalásai valószínűleg következőképen fognak lefolyni: „Mindenekelőtt azt hiszik, hogy az országgyűlés túlnyomó többségét azok fogják képezni, kik a monarchiát kívánják. Ezen párt Ferdinánd királyt szeretné a spanyol trónon látni, és azt tartja, hogy Ferdinánd eddigi vonakodása nem végleges és változhatlan. Az országgyűlés legelőbb is az államforma kérdése fölött fog határozni, és itt fognak a legkonokabb viták folyni. Ha az államforma kérdése, mint előrelátható, monarchikus értelemben fog eldöntetni, bizottmányt választ az országgyűlés, mely a trónjelöltet felállítja. A trón betöltése az országgyűlés szavazata és a nemzet plebiscituma által fog véglegesen eldöntetni.“