Pesti Napló, esti kiadás, 1868. november (19. évfolyam, 28-52. szám)

1868-11-26 / 49. szám

49 szám. Csütörtök, november 26. 1888. 19. évi folyam. (04*~bhMtai: Fsrenzsek-ter« 7. se. föktaini. Etűzetési (Hj: klóra, vagy Budapesten házból hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra.......................1 frt 86 kr. 3 hónap»».........................5 „ 50 „ « hónapra........................ti M — „ Aa esti M»Wi­llönkfeldéseért !»intó*etán hevenfént.............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési Iroda: Uri-ütczs G. ez. R. era Aa el«fiaefáei­­ás hirdetmény-^ a Up kiadó-hivatalába kttWendX. E lap asellemi részét illető fám­ál kósismány a merkentosághes istenscáfi. Báfentetlen levelek «ak hmm késit il fogadtatnak ». Pest, november 26.1868.­ ­ A központi osztály tárgyalás alá vette a házszabályokról szóló javaslatot, s 1. §-át keresz­tül tárgyalta tegnap este ; a központi osztály el­fogadta e §-ost (mely a ház megalakulásáról szó),­ úgy a­hogy a többi osztályokról jelentettük volt annak idején, hogy elfogadták. Jelesen nem kö­tik a képviselőház megalakulását az igazolt kép­viselők bizonyos számához, hanem megalakul, ha az összes képviselők egyharmada jelen van a gyűlésen, a mennyiben a jelenlevők megbízó levelei tartalmukra és alakjukra nézve correctek. — A második §-t, mely az igazolásról szól, el­vileg szintén megvitatta a közp.­osztály s elfogad­ta, hogy a bíráló bizottmányokat az igazoló kilenczes bizottmány fogja megalakítani.­­ Az országgyűlés elé terjesztett törvényja­vaslat szerint a közlekedési minisztérium egy an­gol háznak, a Waring-testvéreknek engedélyez­te a n.­várad-kolozsvár-brassói államvasút épí­­tését. Ezen vonal mielőbbi fölépítése az ország egyik legfontosabb életkérdése lévén, gondos­kodnia kellett arról, hogy az a lehető leggyor­sabban, legolcsóbban, mégis — tekintve a terü­let legyőzendő óriási akadályait — a legszilár­dabban építtessék ki. Ezen tekintetekből ítélve, a minisztérium választása szerencsésnek mond­ható, a­mennyiben a Waring-testvérek, kik­nek az építés engedélyeztetett, egyik legvállal­­kozóbb szellemű s világszerte ismert tehetségű vasút építészek. Az általuk létrehozott vállalatok közül csak ezeket említjük: Francziaors­zág­­b­a ők építették a coulommieri vasutakat. Belgiumban a „Grand Luxembourg“ a Waring-testvérek műve. Angolországban most fejezik be a londoni metropolitan Railways föld­alatti vasutat, a­mely egyik legnevezetesebb h­­ű­ve korunknak. Ezen vasút London legnépe­sebb része alatt megy keresztül, s több, mint 500,000 font sterlingbe került angol mértfölden­ként. Indiában az Allahabedból Jubbleporeba vezető 350 mértföld hosszúságú vasút hasonlóké­pen a Waring-testvérek mű­ve. Brazíliában ők építették a fernanducoi vasutat. Jelenleg egy vasút építéséhez kezdenek, Hondurason át az a­t­­lanti tengertől a csendes tengerig. o­p. c- A magyar delegátió al­­védbizottsága elhatározta, hogy mielőtt a had­ügyi budgetből levonásokat tenne, legközelebb az egyes tételeknél eszközölhető megtakarítá­sokból fog következtetést vonni a teendő álta­lános levonás nagyságára. Mert a magyar dele­gáló (a „P. Lt.“ állításainak daczára) nem azon nézetből indul ki, hogy bizonyos, előre megálla­pított összeget, és semmi esetre sem többet, fog megszavazni, hanem annyit kíván engedélyezni, mennyi a sereg fenntartására okvetlenül szük­séges, egy fillérrel sem többet, de kevesebbet sem. Hogy azonban kipuhatolhassa, mennyi szükséges okvetlenül, erre a budget részletezett átvizsgálása kívántatik. — E czim szerinti át­vizsgálásban, melyben a hadügyminiszter tevé­keny részt vett, az albizottság tegnap a­­ „Ter­mészetbeni élelmezés“ czimig jutott. E vizsgálat ma hihetőleg véget ér. * Az I-sö és V ik osztályok ma d. u. 5 óra­kor ülést tartanak. (Hazai lapok.) Ballaghy Mór úr „Nyílt levelet“ ir a „Hazánk“ hasábjain Eötvös József báróhoz, a kinevezendő iskola-inspectorok érde­kében Nyílt levelének megírására a következőkben foglaltak indították : „Az ország több részéből tudósítanak,—írja B. ar— hogy a megyék élén álló férfiak a kormány által ez állo­másokra alkalmas egyének ajánlására felszólittatva, kö­zülök némelyek azon nézetből indulván ki, hogy e hiva­talra nem szakértelem és tudomány, hanem külső tekin­tély kell, oly embereket ajánlottak és akartak ajánlani, a­kiknek van ugyan négy lovuk és jelmezes inasuk, de kik eddigelé minden egyébbel foglalkozhattak, csak a nevelés ügyével nem.“ Felszóllal a nevelési ügynek magának, vala­mint a tudománynak nevében is, hogy a minisz­ter úr, kit kétségkívül a hivatalit erősök egész raja fog körülvenni, ezekhez képest óvatosan járjon el a személyek megválogatásában. A „Századunkéban Akin Károly úr kezd egy czikksorozatot a„f­e­l­s­ő­b­b o­k­t­a­t­á­s r­e­f­o­r­m­­járól Magyarországon. “Akin Károly a minap darázsfészekbe nyúlt s a darazsak m­a is en­gedték el neki a megérdemelt szúrásokat; tartozik most a megtámadottaknak azzal, hogy ne csak serkentsen, (még pedig a serkentés legroszabb módján, gunyolással és szemrehányással) a mun­kára , hanem lásson maga is hozzá, úgy látszik, czikksorozatával ily szándéka van a fiatal tu­dósnak, ki nem a legnagyobb szerencsével talált az akadémián debuteirozni. Első czikkjéből ide igtatjuk a végső sorokat: „Egy híres német író (Gervinus) bevégezvén iro­dalmi történelmét nemzetének, az legfényesebb irodalmi korszak leírásával, felszólítá azt az eddig nyert szel­lemi vagyis irodalmi vívmányaival megelégedni, s mos­tantól fogva működését inkább a politikai pályára for­dítani, a­hol eddig hátramaradt; szerénytelen vagy oktalan volna-e, ha ezen felszólítást megfordítva s azt Magyarországra alkalmazva, a lefolyt évben nyert valóban — ha azt egy bizonyos nézpontból tekintjük — nagyszerű politikai vívmánynál fogva, azon óhaj­tást fejeznek ki, hogy a közfigyelem s a közérdek nálunk ezentúl nem a politikát, hanem a tudományt s műveltséget illető ügyeket el­ső vonalban részesítse, még homályba van burkolva, s befejezett tény­nek nyilvánítják, a­mire itt-ott talán csak gon­doltak. Azt ugyan nem volt nehéz kisütni, hogy a kormány, s még inkább az alkotmánypárt — sít verna verbe — végre oda jut, hogy az u. n. „cseh kérdést“ is folyamatba hozza. Hiszen Beust báró elég fontosnak tartotta volt e kér­dést arra nézve, hogy legújabb körjegyzékében külön tegyen róla említést. De határozott tervek­ről beszélni ép oly korai, mint maga e kérdés megpendítése a jelen időpontban. A kormányok­nak innen és túl jelenleg mindenesetre más dol­guk van, mint épen e kérdést komolyan fonto­lóra venni. Mindenek­előtt az államháztartást kell rendbe hozni. De legkevésbbé lenne alkal­mas e kérdést oly pillanatban megpendíteni, midőn a reichsrathi és országgyűlési képviselők nagyobbrészt saját házi munkálataikkal foglal­­ják el. Azonban bármint álljon a dolog, any­­nyi bizonyos, hogy a csehekkel egyedül az al­kotmány alapján, nem pedig azon kívül jöhet létre valamely megállapodás. E kiegyezkedés gyümölcseinek betakarítására egyedül csak a fennálló alkotmány nyújthat törvényes eszkö­zöket. Azon könnyelműség, melylyel e tárgyat jelen­leg szőnyegre hozzák, a mely Csehországban csak elkeseredést szülhet, nem áll azonban egye­dül magában; nulla dies sine linea — mondja a mi sajtónk. Avagy mit mondjunk azon lapról („Morgenpost“), mely ma „ Andrássy gróf veresé­ge“ fölött ül diadalt, és sajnálatraméltó olvasóit ömlengő hamis pátkossal értesíti, hogy: a ma­gyar minisztérium — bub­juk! — keresztül szán­dékozik vinni, miszerint a mostani ország­gyűlési képviselők mandátuma két évvel meg­­hosszabbíttassék, mivel fél az új választásoktól ? A Deák-clubb azonban mégis nagyon­ komolynak tartotta ezen „államcsínyt,“i és ez okból vereséget tervez a minisztérium számára! S mindezt há­rom krajczárért adják az olvasónak, mintha csak nem is volna megfizethetlen! [Külföld.] A választások története azon ér­dekes adattal bővült, hogy Gl­a­d­s­to­n délnyu­gat Lancashirban megbukott.Míg pártja napról­­napra a legfényesebb diadalokat aratja, míg mindenki előtt tudva van, hogy a jelen kormány napjai meg vannak számlálva. Gladston, pártjának első embere, ki hivatva volt a jövő kormány élén állam­, minden várakozás ellenére megbukik. Délnyugat Lancashire­ban nov. 24-én történt a választás ; a szabadelvűek jelöltjei Gladston és Grenfell, a conservativeké Cross és Turner valának. Tizenötezer választó élt jogá­val, és Gladston 300 szavazattal kisebbségben maradt. A választások általános eredménye nov. 25-én a következő volt : 363 liberális, 246 kon­­servatív. Ezentúl még csak 49 képviselő lesz választandó. Mint Londonból sürgönyzik, a kormány nem hajlik meg a választások ered­ménye előtt, hanem be akarja várni a parlament bizalmatlansági szavazatát. Mint a jövő ka­binet külügyminiszterét Clarendon lordot említik, a­ki Napóleon császárra nagy befolyást gyakorol. A német és franczia lapok egyre-másra kö­zölnek a vörös könyvből bő kivonatokat.Érdemle­ges ítéleteket róla azonban még nem találtunk. Páriából írják, hogy ott nagy érdekkel fogadták a vörös könyvet, és a mennyire egyelőre állítani lehet, nagy tetszéssel is. — Mint a megváltozott (1.) B­é­c­s, nov. 25. (Eredeti tudósítás.) Mikép áll a dolog azon legújabban fölmerült hit­ekkel, hogy a csehekkel kiegyezkedési alkudozásokra szándékoznak lépni? Ezek eredetükre nézve azon invasióra vezethetők vissza, a­melylyel jelenleg Budapest megtiszteltetett, s ennélfogva könnyű eltalálni, miszerint e fölpiperézett sen­­sationalis hirek egy és ugyanazon tollból ered­tek. Az ily közlemények azon jó oldallal bírnak, hogy minden authentikus megczáfolás ellen biztosítják, mert „bizalmas értekezésekről“ nem szoktak okiratokat szerkeszteni. De egy­szersmind azon káros következményt szülik, hogy az ügynek, a­melynek szolgálni vélnek, csak ártalmára vannak Mert már az Üzletszerű verseny, a journalistikaikenyér-irigylés felszítja a szenvedélyeket, s az egyes orgánumokat már természettől vak oppositióra kényszerül. S épen e kérdésben, hol oly számtalan érzékeny pont iránt a legnagyobb kíméletet kellene tanúsítani, kívánatos lenne , hogy minden affectálástól szigorúan őrizkedjünk. Azon körülmény, mi­szerint vannak itt oly orgánumok, melyek a csehekről máskép nem is írhatnak, mint fel­­gyürkődzve, mindenesetre szintén sokat tett arra nézve, hogy a dolgok úgy alakultak, a­mint ma állanak. Mert ha — és ezzel magá­ra a tényre térek vissza — ama híreket szigo­rúan akarnék vizsgálni, könnyen beláthatnék, hogy ezek legjobb esetben is föltételezik, a­mi

Next