Pesti Napló, 1868. december (19. évfolyam, 5491–5515. szám)
1868-12-03 / 5493. szám
olaj készpénzre nagyban mázsánkint hordóval 2250 kr—23 fttal jegyeztetett átvitelben. Selyemben e hét folytán igen korlátolt volt a forgalom az itteni piaczon, minthogy nem volt vevő. A gyárak vonakodnak nagyobb készletet beszerezni. Az árak mindamellett szilárdak. G y a p u. E czikk az itteni piacon e héten sem mutatott semmi nevezetes fordulatot, minthogy még mindig hiányzik a nagyobb vásárlási kedv. Az árcsökkenések, melyeket a legtöbb gyapju nem a pesti Lipótvásáron szenvedett, az itteni árakra is hatást gyakorolt. Összesen mintegy 500 mázsa gyapjú kelt el különböző vidékekről, leginkább a brünni és reichenbergi gyárosok számára. A jelenleg London- és Liverpoolban folyó gyapjú-árverésektől kielégítő eredményt várnak. A többi külföldi piacok jelentései általában kedvezően hangzanak. Itt a jövő héten élénkebb üzletet remélnek, a hangulat egyébiránt nyomott. Jegyzéseink : Finom egynyiretü 130 —150 ft, középfinom 75—100 ft, rendes 55—65 ft, finom kétnyiretü 75—90 ft, középf. 65—75, ft rendes 55—65 ft,finom báránygyapjú 135—155 ft, középf. 95—110 ft, rendes 75—90 ft, lengyel cikkgyapju 45—48 ft, bánsági 45—50 ft, érd gyapjú 85—90 ft, oláh 55—65 ft, szerb 45—55 ft mázsánként. Rongyban az üzlet kedvező állása az utóbbi nyolcz nap alatt sem változott, minthogy e czikk jelenleg is nagyon keresett. A piaczunkra hozott készlet gyorsan jó árakon elkelt s az újabban szintén mindját elkapkodott szállítmányok kevés remnyt nyújtanak, hogy a készletben előállt hiányok egyhamar helyre pótoltassanak. S e hiány máris érezhetővé teszi magát. A tulajdonosok magas követelései nem találtak ellenmondásra, sőt némely ágakban még magasabb árak is emelkedtek érvényre. A ma tett követelések : Magyar fejér els. min. 11—12 fr, másod 10—11 fr, firomgöngy 8 50—9 25 fr, durva göngy 7 50—8 fr, karton 4 f. 75—5 25 kr partr. fejér minőség szerint 8—9 fr, posta 10 f. 50—11 fr, iroda 7*75—8 f. 25 kr, fogalmazási 7 f. 50 — 8 fr, göngy 4—5 fr, galicziai fejér minőség szerint 8 — 9 fr, göngy 6—7 fr, láb 7 f. 25—8 frt mázsánkint, s e jegyzéseken alul nem örömest adták az árukat. A gyapjurongyoknál mint a múlt héten, úgy most is állandó üzletpangás és egészen névleges árak mutatkoznak. Jelentés a bécsi gabollattőzsdéről. Bécs, nov. 28. A mai üzlet a gabnatőzsdén egészben véve lanyhának mondható. A búza 10—15 krral olcsóbban kelt, mint a múlt héten; a rozs, árpa és zab ára változatlan maradt. Buzaforgalom 20,000 m. Búza báns.Bécsb. 86—89 ftos 4 ft 70 — 90 kr, Győrött 86—89 ftos 4 ft 45—55 kr, 86—37 ftos 4 ft 40 kr, készpénzre; bácskai Győrött 84'/4 — 89 ftos 4 ft 20 kr, marosi Győrött 86 ftos 4 ft 45 kr, sopronyi Lanzendorfban 87 — 87 ftos 4 ft 75 kr, készpénz; kukoricza átvitelben 81 ftos 2 ft 80; rozs magyar Bécsben 82 ftos 3 ft 60 kr; árpa felvidéki Bécsben 71 ftos 3 ft 50 kr, sopronyi Bécsb. 71 ftos 3 ft 20 kr, osztr. Bécsben 69 ftos 2 ft 70 kr; zab magyar átvitelben 45—46 ftos 1 forint 90—96 krajezár, 47—48 fontos 2—2 forint 6 krajezár, 47 ftos 2 ft 20 kr, p. p. Levelezések: Tokaj, november 28. (Eredeti tudósitás.) A bodrog-keresztturi Katalinnapi országos vásár kedvező út és idő mellett, tegnapelőtt fejeztetett be. Terményekből nagy mennyiség érkezett, de vevők hiányában csak egy rész adaték el, aránylag nyomott áron. Búza 3 frt 50—4 ft 10 kr, rozs 2 frt 10—20 kr, árpa 1 ft 60—70 kr, zabil ft 30—40 kr, tengeri 1 ft 80—80 kr, kása 3 ft 50—4 ft 10 krrel fizetteték. A szesz körül csekély élénkség, a vevők felette tartózkodók, a termelők pedig a magas adó és drága tűzifa miatt, alacsony árakat elfogadni nem hajlandók. Kötés némi részletre 30 fokú magyar szezére 17 krral történt. A baromvásár igen népes, élénk s igy az ár folyvást magas vala. A lóvásár jelentéktelen forgalmú, mig a sertés körül az eddigi szokott vételkedv, a beállott hideg idő miatt a kövérekre is kiterjesztetett. Felföldi vevők jó árak mellett sokat összevásároltak. A vásár bár igen népes, nem vola egészben kedvező, s noha már évek óta alig volt itt és idő egyiránt oly jó, mint jelenleg, a vételkedv csekély volt. Az időjárás egy idő óta kemény fagyra fordult. A Tisza több parton, a Bodrgé pedig egészen befagyott; a hajózás és egyéb forgalom a vizen megszűnt. Egy csapat sós tutaj a jégbe fagyott. A híd építése megkezdetett, már a hídfő építéssel előhaladva, a hídláb beverése is foly. Kedvező idő mellett az egész építés remélhetőleg 4—5 hó alatt be fog fejeztetni. (Magyar vasúti kölcsön.) „A mi késik, nem múlik.“ Így jár országunk a vasúti kölcsönnel is. Lónyaynak tegnapelőtt tartott beszédéből kitűnik, hogy a kölcsön fele része el van helyezve. A másik felét a kormány visszatartotta," mert látván, hogy vasútaink nagyobbára kamatbiztosíték mellett épülnek ki, czélszerűbbnek tartotta a kölcsön egy részét cssak később kibocsátani, mely rendelkezés által az eddig járandó kamatokat megkímélte. A pénzügyminiszter most véli elérkezettnek azon időpontot, melyben a maradványon túladjon és a czélból egy fényes nevű consortiummal lépett összeköttetésbe, melynek Rotschild is tagja. A feltételek, melyek mellett e consortium a hátralevő kötelezvényeket elvállalja, oly kedvezők, hogy ezek következtében talán az összes kölcsön kamatoztatása kevesebbe fog kerülni, mintsem a törvényszabta 7'/,°/,-be. Az eddig befolyt összegekből 3,391,000 főt adatott ki, a nagyvárad-kolozsvári, fiume-károlyvárosi, zákány-zágrábi és hatvan-miskolczi vonal érdekében; 73/1 millió fordíttatott pedig a magyar éjszaki vasút megvételére. E pálya a legszebb reményekre jogosít, kivált, ha egészen ki lévén építve, nagyobb jelentőségre fog vergődhetni. A magyar vasúti kötelezvények pedig ma már kivívták maguknak a világpiaci elismerését. Bécs, Pária és Frankfurtban kedvezőbben ítélik már meg deficit nélküli országunk hitelét és szívesen veszik kötelzvényeinket, melyeknek árfolyama ennek következtében napról napra emelkedik. Pesti értéktőzsde, decz. 2. Búzában kevés kínálat és lanyha vételkedv mellett az árak alig tudtak megállapodni. Árak következők : bánsági búza 81 fontos 3 ft 25 kr 3 hóra ; tiszavidéki 86 fontos 4 ft 25 kr. 3 hóra, 87 fontos 4 ft 60 kr. pesti 86 fontos 4 ft 35 kr. Mindez vámmá zsálva. Rozsban kevés forgalom, néhány kisebb tétel kelt el, 80 fontra mázsáivá, 2 ft 77 kron készpénz. Egyéb gabnanemekben nem történt nevezetesebb vétel. Pesti értéktőzsde, decz. 2. A hangulat tegnapi élénksége daczára csak igen kevés értékpapírban történt változás. Pesti Victoriamalom 290 — 295 fton kelve, nyer 5 ftot. Pécs barcsi vasút 164—165 ft mellett nyer 1'/s ftot .Lánczhid 576—580 fton vétetve, veszt 6 ftot. I. magyar gőzhajózási 200—205 ft árkelet mellett 5 ft nyereséggel jött forgalomba. Be nem jegyzett részvények. Gyarapott fonalgyár 6—7 fton kelve p. a, veszt 2 ftot. Magyarsvájczi ipar 10—15 p. a. veszt 2 ftot Henger malom II. 380—390 forint mellett veszt 5 ftot. Omnibusz 15—15'lS/ft után veszt 1 ftot. Esti zárlat. Élénk forgalom az omnibuszra terjedt ki leginkább, mely 15—15% kton kelt. Salgótarj. 96'/4, fton kelt adva. Gépgyár részvényeket 173 ftra tartották. (Erdélyi vasút.) A sinek az aradkárolyfehérvári vonalon már teljesen lerakvák s Alvinczen nov. 15-én avatták fel s üdvözölték az első gőzmozdonyt, mely is ez alkalommal „Porto“ nevet nyert. A három kis hid vasszerkezete az alvincs-károlyfejérvári vonalon, az utóbbi város mellett fekvő kivételével, szintén össze van állítva. S a „Herrn. Ztg“ szerint a közelebbi napokban e végakadály is el lesz hárítva, amidőn is semmi akadály nem fog állani többé az erdélyi vasutüzlet megnyitása elé. (P á ly á za t.) A , Somogy“ czimü lapban, mely vidéki közlönyeink közt egyik legelterjedtebb, Roboz Istv. szerkesztő többek hozzájárulásával 35 aranyat tűzött ki következő pályakérdésekre : 1. Kívántatik egy jó cselédrendszer, Somogy s a szomszéd megyék visszonyaihoz alkalmazva; jutalma 20 db. arany. 2. Hogyan lehet a luezernából az arankát (koszt) kiirtani ? jutalma 10 db arany. 3. Irassék egy beszély Somogy vagy Zalamegye történetéből; jutalma 5 db arany. A pályaművek jeligés levélkékkel ellátva 1869-ik évi jan. hó 31-ig a „Somogy“ szerkesztőségéhez küldendők. Az 1. és 2. pályakezdésre bírálók a somogyi gazdasági egyesület elnökei: Jankovich László, Inkey József; s a szakosztályi elnökök: gr. Zichy Nép. János, SomsaichPál, Somssich Lőrincz, Paiss Boldizsár, Igmándy Benedek. A 3. Zichy Antal, Vadnay Károly s a „Somogy“ szerkesztője. — (A mátrai bányászegylet közgyűlésén) e részvényesek nem igen épületes dolgokról nyertek tudomást- A kezelési költséghiány a folyó évre több, mint 11,000 ft, az üzem tovább folytatására azonkívül pedig még 47— 50,000 ft kivántatnék, ha a munkát nem akarják félbenhagyni. Ily körülmények között a rögtöni feloszlást jótéteménynek kell tekinteni, mert a fennállás minden további percre pénzbe kerül, s a 61 ftról máris 7 fíig sülyedt részvényérték maholnap a zérusba akadhatnék meg. A közgyűlés az egylet ügyeinek valódi állását kipuhatolandó, egy bizottságot nevezett ki kebeléből, mely az igazgatósággal egyetértve, a legtüzetesebb adatokat szerezze be, felhatalmaztatván egyszersmind, a talán jelentkező megvásárlókkal alkudozásba bocsátkozni. E bizottság tagjai : Kunewalder, Breyer, Katona, Ellenberger, Adler, Pirnitzer L. és Szentkirályi Mór. Végül az alapszabályok értelmében az igazgatótanács újabb választása vétetett eszközlésbe, mely alkalommal a következő urak választattak meg : alelnöktl Szemkirályi, választmányi tagokul: Ellmberger, Katona, Haris, Adler, Földváry, Nentvich. (Kamatláb-leszállítás.) A bécsi tőzsdén uralkodó pénzbőség arra kényszeríti az ottani bankokat, hogy a kamatlábat ismét leszállítsák, így történt ez az osztrák-angol bank és az osztrák földhitelintézetnél. Ez utóbbi pénztárjegyeinek kamatlábát nyolcz napi fölmondás mellett 3’ra, egy havi fölmondás mellett 48/3-ra reducálta. A bank igazg. tudatja, hogy pénztári jegyei decz. 1-jétől kezdve, és pedig a 30 napi felmondásnak 3®Vj00%- kal, a 8 napiak 3%, és a két napiak % kr. kamatot hajtanak 100 frtonkint. — (Vámügy.) A florenczi osztrák magyar követségnek sikerült az olasz kormányt azon engedményre birni, hogy azon 100 kilónkénti 25 contesiminyi kedvezményi vámdíj, mely némely,, az adriai kikötőkön át behozott sózott halfajokra van szabva, még a sgombri, lanzorode, angisugole, mariba, rohi és suri halfajokra is kiterjesztetett. Magyar tengerpartunk halászatot űző lakosságára nézve ezen engedmény annál fontosabb, mert halászatuk eredményét Olaszország piaczain legcsekélyebb vám mellett értékesíthetik . (Bukaresti viszonyok.) A „Wiener Gesch. Ber.“-nek a következőket írják : Alig hihető, de nagyon is érezhetően igaz azon levert hangulat, melybe az itteni üzletet újabb időkön a Moldva Oláhországban küszöbön álló politikai események bizonytalansága sodorta. Csak azon czikkekben, melyek a sereg szükségletére vonatkoznak, mutatkozik némi élénkség, minthogy azonban e czikkek benn az országban elegendő mennyiségben nem találhatók és be nem szerezhetők : a kormány szállítói, mint rendesen, a külföldhöz fordulnak, s így főleg Bécs fog ebből is hasznot húzni. E napokban itt is igen téliesre fordult az idő, s oly nagy hó esett, hogy a nehéz járművekre a nélkül is bajos országutak csaknem teljesen járhatlanokká váltak, mi a gabnaszállítást a dunai lerakó állomásokhoz nagyon megnehezítette. Más részről a bónepol a bevetett földeken kitűnő óvszer az itt folytonosan uralkodó , az orosz sivatagokról származó havas és hideg keleti szelek ellen. (A Panama-szoros átszűrtik.) Új-Yorkban komolyan foglalkoznak egy tengeri csatorna tervével, mely a panamai földszoroson vezetne keresztül. Bizonyos Cooper Péter urnái a tőzsérek nem rég összejövetelt tartottak, melyben Seward államtitkár is részt vett. Az ülés alatt Seward kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya a vállalatot támogatni hajlandó, s annak subventiót kész engedélyezni E régből legközelebbi üések alatt egy bili fog a congressus elé terjesztetni. A Panama-csatorna 40 mrtfld hosszú lesz. Szélessége és mélysége olyan legyen, hogy a legnagyobb tengeri hajók jérhasnak a csatornán át. Ezen nagyszerű eszme létesítése által a hajózás sok száz mértfölddel megrövidül, és azon át, mely jelenleg a Panama-szoros egyik oldaláról a fél földgömb hosszában délfelé, és az Amerika másik oldalán megint fél földgömb hosszában a Panama-szoros átellenes részéig vezet, most néhány óra alatt lesz elvégezhető. A vállalat költségei legalább 10 millió dollárra rúgnának, mely összeget új-yorki tőzsérek már alá is írták. Az engedély 99 évre szól. A csatorna két végén építendő kikötők szabad- és semlegesnek nyilváníttatnak. Pesti ára és érték tözsére, decemb. 2-én. Hoest börze, decemb. 1 én Adva Tartva közhajók inme. rendi'í^STssá' 1 PrstrVíi Qyörkä rappah ^ • "1 Ind. fi 6. 81 p. rr.gjf. árakor reggel „ Böte. Os őrből Töstre , naponkin: ® rogli* ár«kor reggel. , este. Pestről Mohácsra héti, kodd.s » d. *. estit, pént.tsoas. 7 órakor re . d. d. Eszékről Pes‘ ' " ‘ 19 42 4 57 830 d. u. Edékről Pestre , vas-kodd.s. 5 v d. a. pont. 2 órakor de, u. *8 , regg. MohÁcsról Pestxe val. szeri S4 , euta, dat. pént JSOM.2 éry. u. a 43 reg. pehtr 01 Zimon bis . Ö«, sserdán, csütör. és s r°g. 1-nt .n 7 órakor ropgol „ 10, inl. 8 e. St p ________ 12„ 1 - d.u. Petr LOl Orsová a és a Donai 9 V dőlomaégekben(hajó váltoati * n *0 , *. Q- sál Orsovánál) sserdán 7 ér , 12,19 , ( reggel. .r1/ - 11* Z lwvuyból OrssTára : ostiti 8 Lsoány , 1 , 61 , d. u. ejtő 4*olnok , 41, 43 , d. n. CrssnUföl Oláh írsz' eba i o 1 est—5.-t ir*d . haton reggel, i'eat ind i 6. 31 p. mgg. Oraráról ZlsssuybaPostros JsegLd , 6 t 49 t „ ; bat ju ro.. ?,8 Ladány 2 6 d. u. Zlravuyból Pestre : ke'den r ,r/ , r“dTleát ' Via.8 óra rog. 1* ° van«odröl álményb* : o. ni ?Jiadányérk.12fl 83 , d. u.) szombaton raggol, este Zikionyból Szegedre ,■ v el I &s csillartófa délben. Első m. gőzh.társai ■ Postxdl Eíl4kr#,naponkánt 15 raggal. Csegléd & »46. Pest—Aráé !?eat ind. 86. 31 p. ! Jsegléd , 9 . 84 , ifednok „10 „ 42 , Ar*n—rost, ind. 106.16 p, \rad iboldoV. vlsinglid érV. 20 31 . Essékről ér. reggel. Pest rí asapol ■ áss» ! KisLU* , I» Pobreese.; d. e. d. n. ■...le »«■«.desz**. V, ar.msi.ti kSleuS*. •E® tB.auB«tJ.m. ^ Alr ! Adva 84 . Js.6O —8 ?0 a * fr fr H S 9 9 SC 9» £»• ) vai£ ■ontofl • * .u. : ti 82 fontos rongás I' 3' 6« 0 f. a 11« '4. !*•1 is 3 ^4 (8 gr 2l l bO —8 75-4. 0b—4. 20—4 16—4 30-4. 5—4. 60-8. 75-4. 60 3 85-4 1')—4. 80-4 70 3 80-4 16—4 £0-4 45 4 80-2 36—2 15-2 .70—1 l06—9 .24—4 .40—2 .25-6 .871,5 20 £5 £0 4' 5' 7C 80 10 se 46 80 ,10 .80 .4! f 6 9 .61 80 .80 !l& .75 .80 6C Megjár ártékpapírért Értelet*. Magyar vasúti kölcsön Pesti kereskedelmi bank Budai keresk. s iparbank Pesti iparbank . . M&.gy. át. hitelbank bte. Pesti takarikpínatár. Budai s •ó-Budai „ Pesti fiangermalom . Pannónia göaSialoui . Elíti budapesti jfSHMoloEn BuM gyirtolap » . Ooacordia görmalom. Budai király-göemalom PestiVictoria göamalom Szegedi göamalom . I. magyar saeSBonomíti dj Pesti rsteszfinomitó Magyar biat. társulat Pannónia vissonbiat. Pesti biatositó intései .Hasas életbiztositó bank, Salgó-tarjáni kőszén. Pesti ki-suti vaspálya B.-Murányi bánya • Mátrai bányarészek . Kereskedelmi épület • Budapesti láncahid . sz elsőbbe, két Alagút • • • • 6 V3°/0 m- t oldh. aáloglev. A pesti ker. bank aáloglev . Í00 60 «86 - 2.3 - } 376, - 98. j 1 | 610 — 60- I tos -1250 ,1415 — 710 155.- 6 6- 5*5 £90 -475 — 490 - 580 - 180 _ *70.— 228 - 90 50 410.- 40 0— 7 — 490 - 5 <i — 82.— £6. 9‘/; - #7 25 Tartva 101.-640 — 915 — 285 -97. - 1635 — 510 - 106,— 1270. 1426 720 168 67*. 630 297 600 432. 475 600 184.S8J.— 230.- 96.— 4ló._ 8 5 0.- 560.— Í4 .- 95 9 2.50 98. a apt. ast . 5% met&Uiii&e* . . . máj.—nov kamal . 7 ,*/(, « ... t8á* ki sorsjegy, teljes . „ „ 813driu* 1814-ki , ... moki , teljes „ Ötödréi K . lS«4-ki , 100 írttal PBldtebtirmmit csiséei V C 7» magyarorozági . bánsági . , ■ i erdélyi . . ker viS .... Kénas vfiayai., ztanki és a vény , . rMtelintéset ■ . Alsó-sassz. eső. tiaddesaki vasul (omatrik, . Állam 0 t.i Déli B . « » . lHse&i 9 . . • s Magyar ássak! van: Dunagőshajós&s , Lloyd ......................... Bécsi sAlogVBlcsBn lat. . Pesti lánsshid • • , Záloglevalek„ Menüs, bank es. é. kis. 5*/. g B o. é. kis. 5*/, H. Földhitelint. . . . Magyar jö vedékjegyek . 64 75 64 55 18 Vn || 60 45 f 2 C6 181.60 181- ' 84 60 92.20 9L- 105.80 *6 50 I 76 — 72 50 78 -680 241 80 667.- 1992 305 60 201 76 163 1 0 94 1o 6*.5- ■60 140 50 582 65.85 64 65 53 80 60.80 53 — 182 — 182 — 85 - 92 40 98 50 105.— 77 25 *7 - 73.-7S — 682 242.10 161.~ 1905 907 — 102 26 164 - 95 50 547.- 261.- 141 - 185 -iál,15bi iofíl kötvénytk Advs, Allamvaspálya „ 1867-ki , . 3°/, déli vasul , , ■ • . • Tiestai vasút ... lá&gy&r v&iat. Ounag Sahajíséí J . Pásti Saleabid . l.tit'í Hntéastí . . 100 tri,* Oana.''*- lí tSJP , 97 70 93 »2 — 125 122 60 103 2 83 6 . , 10. ■¡uaai . * . ■ Esfiterbá abora.. 100 a!m • • 40 í’álffy ... 40 Uiary • • • • 40 -U« Gönci 5 . t Wiadisof cgríi» * Waldstein . . 2, Ksglevish 13 Váltók (8 ké) 4ugsb. 100 déln. ft. . , Frankfurt 100 déle. frt. , London 10 f. szerk . , Pária 100 fres, . . . frt jótít. ei. arany • • * • 97 90 Korona ..... 93 20 Hapoleonsdor . . . 92 60 Gross imperiale . . . .................................... Tártra 1/5 60 123.— 103 75 94 43. 89 14^.25 93.2 118— 39 tO 160 - 41.— 31.10 36. t0 33.60 22.— 21.50 14 Bt* 98.66 98.7 117.85 46 80 7.65 — 9.88— nisleo 145 fj( 98.76 120— 33 — 170- 42 . 32. 36 bO 31 — 1 72 60 22. bt 15 60 99 75 58 85 517 95 4« 86 6 56— 9 agné 70 \o,buuKozittfecdés. «a-y o rovo ».sa/tcs Piai—Bécs. Bées—Piát. Siadastisp r. 7 6. 1.4 p. Mindennap d.u 26 S p Pest—Bazlás. öreged—Pest. HeSfif, pici. *. f1 é, «£ p. | íioild. ssoinb t. 2 6. ’ ? p Btas-Bulih Béev . , taá. 7 6. 46 p. r*gg.e é. — P. PoBsony f 10 * 24 , „ IC! „ 51 ,9 éreoknívir , 1 t 28 , d u. 1 , 64 , Pssi .' . , ?,!(,! u 6 s M „ •f Cesfdíd , 7 , Í4 , sete. * „ t* , eteti Ss.5god . « X s U , áll»! * . 68 „a Tumeii'cAr , S B 65 , reg.1 , 47 „ Ba*i.ár . évi, s „ 5ü , d. 0,JatBmocáiff. Bucii*—liéea. Hasi ás laí 5 í. 66 p. d. u. TrmsBvL , 10 „ 40 , áj!. 1 6. ^5 jí. Saogodo 2 , 26 , „ IS . 13 ,d. U Osagléi Post Érsolujvár pr iszony náansbe 36 56 reg. 62 , d. u. .33 f d. h. 21 iO 57 írk. 6 . 38 sete. sstn, íjjal <■361 oste S Hada-Ksaisiísi Buda iád, 8 í. 36 p. regg. 8 6. 20 p. est*. 8s.-Pehirvir , S » S0 , , 9 Ssnissa éfk. 1 * 60 , d u. S KflUlSäZ— Eauissa in>« X 6. SS p, d. u. í Ss.-Fehérvir , í , 61 , , 6 Buda érk. 1 c 08 , este. 6 liada—fJéos Béea Buda Lad. 6 6.35 p. reg ís^F.-vá? , 10 , — , d, e. Uj-Beőny „ 8» 25, dél. t cg érk. Öq 17. osto .SiSflW tsoluok P.jLaJim Oöbrra*. » ’ „ 10 . 4 - 8 » u # • a * s ragg-6. — p. oste „ 4.5 . r-.-g. 12 • d. Utifia Bécs ind. 7 6.46 p, reg Uj-8söny 9 2 „ 10 , d.ju Ss.-í'.-var . 6,63 , est■tud»___ItU. 7 _ 68 . K ÜLFÖLD. (Tárgyalatok a Baudin-ügyben.“ „Ismét egy örömhír, ismét egy vereség azon elkeseredett rémpolitika számára, írja a Times“, melyet a franczia kormány a B moin gyűjtés ügyében követ! Az „Indépendent du Tarn“, mely egy aláírási felhívás végett a castreei fenyitó törvényszék elé idéztetett, valamint az „Indépendent du Cenre,a felmentetett védője Picard Ernő volt. A castresi törvényszék tehát ugyanazon jogos és igazságos szempontból indult ki, mint a clermont ferrandi; az is felfogta a nehéz időkben kibocsátott törvény felélesztésének szörnyű voltát, melynek betűi és szelleme egyszersmind kényszert igényelnek, hogy fegyverül lehessen alkalmazni a Baudinféle gyűjtés ellenében. E két törvényszék példája jó reményekkel tölt el bennünket a többi törvényszéknél fenforgó hasontermészetű ügyek iránt.“ Azonban időközben a párisi fenyítő törvényszék hatodik kamarája Vivien elnöklete alatt megkezdette a tárgyalásokat Duret (Tribune), Peyrat (Avenir National,) Delescluze (Reveil) Hébrard (Temps) és Weisz (Journal de Paris) urak ellen. A vád „belizgatásokról“ szól és ingerlésről gyűlölet és megvetésre a kormány iránt. A vádlottak védelmezői: Dufaure, Arago Emil és Durier. Az államügyészséget Aulois úr képviselte. A vádlottak mindnyájan beismerik, hogy lapjaikban aláírást nyitottak a Baudin-emlékre. Csak egy tanú hallgattatott ki, mégpedig Duret indítványára; ez Pelletan képviselő, a „Tribüne“ szerkesztője. Tanú a következő vallomást teszi: „Némileg lehangolva érzem magamat, hogy én is nem vádoltattam be; de mindegy, oly egyetértésről vádolják a Tribune“-et, mely a Reveil‘‘-ben megpendítve, a „Tribüne“ által terjesztetett s valamennyi lapban viszhangra talált. Ki kell jelentenem, hogy a „Tribünéitől egy szerkesztő sem ment a Montmartre temetőbe, hogy én a nyilatkozatról mit sem tudtam s hogy Delescruzo urat személyesen nem, hanem egyedül talentoma és jellemszilárdsága után ismertem. Ami Peyrat urat illeti, én még szemrehányást tettem neki, hogy előre nem közölte velem a dolgot. E szerint legkevésbé sem jött köztünk valamely egyetértés létre. Szabad legyen még hozátennem, hogy nem a végett jöttem ide, hogy elnézésért esedezzem. Rám nézve az erkölcsi világ decz. 2-án összeomlott s én még mindig a napot követő reggelen állok. Aulois államügyész a fenforgó pert Csak mint a múlt hó 14-ki baron tárgyalások logikai folytatását tekinti. A tényállás kifejtése után a biztonsági törvény igazolását kísérli meg, azután főleg a „Temps“ és a ,,Jómnal de Paris“ bűnrészességét igyekezik kimutatni, mint amelyek csak később csatlakoztak az aláírási felhívásokhoz. A sírlátogatástól kezdve a mon - martrei temetőben azutolsó Baudinféle lajstromig vádló nem lát egyebet, mint az előre megállapított s a kormány irányt gyűlöletre ingerlő cselekvények szakadatlan lánczolatáb Mivel pedig némely lapok az első ítélet után is folytatták közzétételeiket, míg mások még csak ezután fogtak hozzá, új vétség forog kérdésten, ami új büntetést kíván. Delescluze saját védelmére egy felmentési javaslatot olvas fel, mely főleg azon alapszik, hogy ugyanazon vétség miatt, meyra a jelen vád támaszkodik, már nov. 14 én elítéltetett. A „Reveil“ ugyanazon 12-dik száma, mely a mai vád alapját képezi, az említett ítélet folytán már lefoglaltatott, újabb üldöztetésekre tehát alkalmat nem adhat. — Dufaure úr a „Temps“ felelős szerkesztőjét védi. A november 14-iki ítélet nem ijeszthette vissza a „Temps“-t minthogy aláírási felhívásai azon cselekvényekkel, melyekre azon ítélet vonatkozott, t. i. a sirkerti eseményekkel s a Delescluze, Peyrot stb. közt állítólag történt állítólagos összebeszéléssel, semmi bebizonyított összeköttetésben nem állanak. E fellevél mellett akarja Dufaure a vádat, mint Olyant megvilágítani. A Tempsnek nem volt más célja, mint egy népképviselő vértanúhalálát a törvényért tisztelni. Ez szónokot magára az államcsinra vezeti vissza. Ő egész önmegadással elismeri az általános szavazatjog későbbi döntvényét; de nem lehet tagadni, hogy decz. 2-től az 1851 év decz. 31-éig semmi jogos kormány nem létezett s egyedül az önkény uralkodott. Ebből szónok azon következtetést vonja, hogy ezen 1851 deczemberi tényleges krmány és a jelenlegi között semmi személyes kötelék nem áll fenn; az állam akkori és jelenlegi feje csak külsőleg és esetleg ugyanegy személy. Itt elnök Dufaure beszédét azon megjegyzéssel szakítja félbe, hogy a második deczember fölött még politikai discussiót sem engedhet meg. Legyen nyugodt elnök úr, felesé erre Duamre, nem fogom a törvényt megsérteni; sőt inkább a végből jelentem itt meg, hogy azt védjem. Midőn XVIII. Lajos Francziaországba visszatért , a törvény az ő múltját, a provencei gróf Cselekvényeit nem védelmezte máskép, mint bármely magán személyét s micsoda megtámadásokat nem intéztek Károly alatt az egykori Artois gróf ellen. Epugy nem a jelen kormány ellen izgatnak, ha már a történelem tulajdonába átment decz. másodiki államcsint megtámadják és elitélik. Szónok ezután az „Ind. de Centre“ és az „Ind du Tarn“ felmentésére hivatkozik s a következő szavakkal zárja be beszédét: „Kérem önöket, uraim, vessenek véget a küzdelemnek, melyben a kormány minden eszközt felhasznál, hogy egy halottól az emlékszobrot elvitassa. E szoborra csak egy név lesz írva, mely nem egy fényes élet különféle hányattatásait, hanem csak egyetlen napot, ez élet utolsó perezét fogja emlékezetbe hozni, midőn egy férfiú meggyőződéséért meghalt.“ Másnap ez ülés megújulván Peyrat kifejt, hogy az ő lapja épen ártatlanságának érzetében kötelezve érezte magát a gyűjtések folytatására, míg a legfőbb törvényszéki végzés nem hozatott. Ő csak az államügyésztől tudta meg, hogy decz. 3-án is fog a montmartrei sírkertben tüntetés történni, melyre ő semminemű befolyással nem volt. Peyrat maga védelmezi ügyét, minthogy Jules Favre akadályozva lévén nem jöhetett el. Curier ezután a „Tribüne“ mellett szólal fel, lényegileg az előbbiek által felhozott argumentumokat ismétli. Weisz szintén maga védi ügyét. Ő semmi tüntetésben nem vett sem közvetlen, sem közvetve részt, semmi megállapodásra senkivel nem lépett, hanem egyedül Baudin hősi halála fölötti csodálkozását kívánta kifejezni. Végül Cremutius Cordus perét idézi, ki Tiberius alatt ítéltetett el, mivel Brutus emlékét megünnepelte, ezután így zárja beszédét: „Ha egyedül az aláírás az, amit elitélnek, ami az én esetemet illeti, magam is azon védelemmel élhetek, melyet a római a tanács előtt felhozott, azon különbséggel mégis, hogy Brutus és Cassius ö 1 t o k, míg Baudin 6 1 e t e 11. Három óra körül a törvényszék visszavonult; az ítéletet tegnapelőttiseti lapunkban táviratilag közöltük. Az ott említett szerkesztőkön kívül még a „Progrés du Nord“ szerkesztője Lillében ugyanezen ügyben 500 főt pénzbírságra s egyhavi fogságra ítéltetett. A „Constitutionnel“-ben állítja Bandrillart, hogy nem szándéka a kormánynak azon röpiratok ellen, melyek az első párisi Baudinper alkalmával a védők által mondott beszédeket egész terjedelmükben közölték, törvényes lépé3ek°t tenni; a kormány egészen a népesség józan értelmére bízza magát (amit kezdettől fogva tőhetett volna). Baudin emlékszobrára ez ideig mintegy 20—30,003 frank gyűlt be; kérdés, vajon egyátalában megtiltja a kormány ezen emlékszobor felállítását avagy egyedül a feliratot veszi majd emsura alá? — Nemzeti színház Csütörtök, decz. 3 ál 1868. „A tévedne“. Opera 4 felvonásban. — Budai népszínház. Csütörtök, decz. 3. „Az állhatatos férj.“ Vigj. 1 feb. „A brazíliai.“ Vígj. 1 felv. „Rendkívüli előadás.“ Vigj. 1 felv. V’szállás. Decz. 2. Pesten . . Desz. 2. Pozsonyban Dez. 2. Szeged Decz. 1. Eszék . 0 fölött. 3 4 föld.Elsöd. 2 10 —0 9 2 9 felhős. Felelös szerkesztő B. Kemény Zsigfilóilís. Nyilt-tér. Aluirt az igazság s a szenvedő epiberiség érdekében ezennel kijelenti, hogy aranyeres hatalmakkal vegyült, a test idegrendszerén eláradt, az emésztő szerveket s a vérforgást romboló, s a kedélyt lehangoló köszvénykóros állapotomban, miután több hazai kitűnő orvos egyező tanácsa nyomán, s az általuk rendelt életrondstor szigorú megtarása mellett, 10 éven át folytonosan használt hazai többféle ásványos melegfürdőknek milékonyan enyhitő hatását igen, de gyökeres gyógyölejét nem tapasztaltam, múlt 1867. évben két, hasonló bajban szenvedett tekintélyes, mivolt úri egyén által a budai fürdőben c, fésülvén, hogy ők szintén Budin gyökerekből főzött meleg fürdőknek még alig 2 hétig terjedt használata után, merevült izmaik zsibbadásától menekülve, azoknak rugékonyságát és tevékeny erejét, sőt általános üdülésüket haladó fokozatban érzik. Emlitett urak ösztönzésére, kíséretükben megkerestem az általuk még mindig él rezsit, szerényen berendezett fürdő tulajdonosát, Wiser Izsák urat, a császárfürdő utcaiban 374. sz. alatt, Buda-ujlak felé. Ezen nem műgailag készült, a csak a hírneves rudnói pap malett gyűjtött tapasztalás alapján magát gyakorlatilag kiképzett, fölsőbb hatósági engedéllyel működő egyszerű orvosnak, tulajdonkép gyógyásznak betegségem körülményei iránt telt tapintatos nyomozódása, s e közben tanúsított találó észrevételei, továbbá gyógyszerei alkalmazásáról való előadásai, szakértő ügyességéről tökéletesen meggyőztek, s remélve adtam maganat kezelése alá. Én nem csalódtam, mivel a 3 hétre szabott fürdöi idő alatt kitüntetett eszélyes eljárása és saját készítményű tapaszainak otthon is mindeddig folytatott használata az izmok közé lerakodott s a csontok felszínére tapadt kóranyagot a testben feloldván, a bőrön és végtagokon át kihajtották, ekkor a testszervezet gépezetének megindítása a fájdalmakat megszüntetvén, az erő feléledt, s 77 éves roskadt életkoromhoz képest, visszanyertem kedélyem vidámságát és egészségem élénkségét. Kelt NI. M. Vásárhelyit, 1868. oct. 10. Id. Dobosy Lajos, nyug. ch. k. Ugh törvényszéki elnök. 412. 1-3. Ujan nyitott BUTORTEREM. , Díszes bútorok bámulatos olcsó árakon, az ujon nyitott butorteremben Pesten, kishidutera 4. s 1. a „Vadászatrt“ átellenében. Mayer J.