Pesti Napló, 1868. december (19. évfolyam, 5491–5515. szám)
1868-12-25 / 5511. szám
már néhány évek előtt visszavonulván a közpiájáról, teljes érdekeltséggel hallgatta végig előadást. Jelentéstevő képviselő rövid szóba bevezetés után magyar és német nyelven eladja, miként a tárgynak fontossága miatt szükségesnek találta mindkét nyelven kinyomatni , majdan kiosztani előterjesztését, illetőleg nyilakozatát, hogy első elhangzás után is, kiki megfontolhassa és megbírálhassa, és hogy ép azé már maga is kötve lévén ezúttal ebbeli nyomtatmányához, mást következetesen nem is tehe mint azt felolvasni. Ezután a magyar és némi szerkezetet felolvasta, mind a kettőt nagy ügyilemmel hallgatok meg, a befejezésnél tetszések részben éljenzések nyilváníttattak, mire a nyomtatványokat vevén át az illetők, szívélyes társalás mellett eloszlott a gyülekezet. Porozol Béla a választóihoz kibocsott nyilatkozatában az országgyűlés eredmény következő pontokban ismerteti: „A nemzet kibékült királyával ; kiegyező Horvát-Slavon társországokkal; rendeztettek hzánk s a lajthántuli országok közti viszonyok Esély tetileg Magyarországhoz csatoltatott; alkotmány minden postulatumával visszaszeretetett; a magyar koronaországok területe csőkiztatlanul helyreállittatott; és mindez a külöböző érdekek eszélyes számbavételével és épp ez által tartósságot biztosító módon eszközölt tett. „Ha többet nem vivott volna is ki az országyűlés, tekintve még az előtte állott nehézségi nagyságát és sokaságát is — már nem töltöt volna hiába idejét. „De egyéb üdvös munkásságáról is tanuskod a szentesített törvények hosszú sora. „Rendezte a véderőt, s a katonai szolgái idejének 3 évre történt leszállítása által könnytette a védkötelezettség mellőzhetlen terheit Elget tett a hon különböző ajka lakói méltányi igényeinek. A nemzet anyagi erejének tekinte bevétele mellett gondoskodott a népnevelésről. század humánus szellemének megfelelőleg alkományos jogokkal ruházta fel izraelita polgártásainkat. Nevezetes haladás történt a keresztét hitelekezetek viszonyainak szabályozása ált. A törvénykezési eljárás körül fontos s az iga szolgáltatás gyorsítására szolgáló reformok jötek létre. A szőlödéasma megváltás mellett e töröltetett. A só ára leszállittatott. A mit magyi törvényhozás még soha sem végzett, megállaptotta az országos költségvetést, és pedig anélkü hogy rendkívüli eszközökhöz nyúlt volna. Anya jólétünk emelése czéljából a külfölddel töl hasznos kereskedelmi szerződés köttetett stb. A kellő rövidséggel, s kerekded szerkezei nyilatkozatot a következő pont zárja be: „És most ítéljék meg uraim, helyesen cselkedtem-e, hogy azon zászló alá sorakoztál melynek — minden párt elismerése szerint is - önzéstelen vivője Deák Ferenci, hazánkna azon előrelátó fia, a ki azon eredményekre vezet utat hazaszeretettel párosult bölcseséggel k jelölte, Ítéljék meg uraim, megfeleltem-e bizalmusnak azáltal, hogy csekély erőmmel azon majoritást támogattam, mely ezen eredményeket vívta. Nyugodtan nézek önök ítélete elé, mert belömben él azon meggyőződés, hogy a lefolyt s zziggyűlés nemcsak a lehetőt, nemcsak a mi tarthatót, hanem azt is kivívta, a mi alkotáyunkat, ennek kifejlődését, és a mi reánk néz még mindezeknél is fontosabb, nemzeti létüm mindenkorra biztosítja.“ Szelestey L. választóihoz intézett latkozatában elsorolván az országgyűlés tényét, rövid és értelmes jelentését a követki szavakkal zárja be: „Kezdetén vagyunk még csak szeretett pártársaim fejlődésünk uj korszakának ; s már is oly nagy vívmányok esek, hogy áldjkát csak a rágalom tagadhatja s a rész aki magyarázhatja félre.Idálni segítsük, hogy tehát az új rendnek egyelőre egész őszinteséggel adjuk oda magunkat Ezért az 1867-es transactionális alap hívénél vallom magamat; nem mintha annál jobbat , tökéletesebbet nem képzelhetnék , vagy jövőbe valósíthatónak nem vélnék, hanem főleg azér mivel minden az ellen intézett agitatiót egyelőr politikailag károsnak, és állami létünket veszélyeztetőnek tartok. A haladás másik feltételét abban vélem felismerhetni, miszerint a reform érdekében égés őszinteséggel és erélylyel kezdjünk mielőbb működni, mivel mind a mellett a mi már eddig eltörtént, kimondhatlanul sok még a tennivaló éz annyira, hogy valóban a reform nagy művi még megkezdettnek sem mondhatjuk. Én a magyar felelős kormánytól reformpoltika kezdeményezését várom , és ha ezen túl képviselői küldetéssel tisztelne meg ezen választókerület, a kormánynyal szemben a refont politikáját sürgetném, és pedig nem csak eg vagy más kérdésben, melyet a haladó kor elodázhatlansága kezébe szorított, hanem a közigazgatás minden ágazatában, a nemzeti lét minden érdeke irányában. Ezen téren kormányunk eljárása jelölné ki azon állást, melyet a házban elfoglalni kötelességemnek ismernél . Nem tartózkodom kimondani, hogy a reform embere vagyok és valahányszor meggyőződik sem sugallja, az ellenzékkel szavazandok, valamint ezt eddig is tartózkodás nélkül tevem.“ Ezután áttér a jelentés a reform iránti néze .tek összefoglalására, s röviden vázolja nyilatkozónak a közigazgatási, jogi, pénzügyi, adózttatási, hitel és közgazdászai reformok iránti iéleményét, végül így szól : „Azon reménynyel kecsegtetem magamat,hogy választóim,akik sokkal nehezebb körülmények közt és talán kétesebb helyzetben nem vonták meg tőlem szavazataikat, jelenleg sem rossalancák eljárásomat.Szerencsésnek érezném magama , ha tisztelt választóim ezután is bizodalmukat , megtisztelni hajlandók volnának.“ - --------------. Hoffmann Pál Sopron megye nagymártoni választókerületének választóihoz intézett leveléből a következő érdekesebb részleteket kisüljük: . Országgyűlésünk most végződött három év ülésszakának eredményeiről a jelen korban, kikerülhetlen és pártszenvedély által tetemesen növesztett elfogultsága miatt, itt ott eltérő véle,mények nyilvánulhatnak; az az egy azonbani immár kétségbevonhatlanul áll , miszerint ezen országgyűlés kedves hazánkat, mely húsz óta a legnyomasztóbb függetegség, politikailag való elnyomatottság és anyagi károsodás telje nyomorát szenvedd vala, ahogy mondom, ezen országgyűlés a magyar államot és ennek ezt , éves alkotmányát a győzelmek legdicsőbbiki a jognak remekül használt szellemi fegyvereivel kivívott véretlen diadal által dicsőbb létt , mint sem melylyel három századon át beérnie , kellő, feltámasztá és ez által lehetővé is téve, a legmerészebb és nem rég már többé alig táplált hazafias reményeket megvalósítani, minden óhajtásokat és igényeket kielégíteni. Ezen nagybecsű vívmány, — nagy becsü, nem csak azon egyes népnek, mely az által megdcsörttetik, hanem nagybecsű minden polgárira , nemzetre, sőt az egész emberiségre nézve, melynek jogérzete is kulturélete azon magasztos pildából erőt és tápot vesz, — már ezen vivmás e egy magában véve is érdemesíti a magyar országgyűlés most végződött ülésszakát népüi jelen és minden jövendőbeli nemzedékeinek hájára, díszes emlékre a történelemben. Csak néhányát, a fontosakat, akarom isfelemlíteni, és egyben az azok körül általam elefoglalt álláspontot röviden jellemezni. Mindenek előtt a testvér Horváth és Szlavo országgal annyi nehézség daczára sikerült kibülésről kell emlékeznem, mely mindkét fél re nézve vészes egyenetlenségnak mindkettőre ii leve üdvös véget vetett; azon erőbeli gyarapodt amelyet Sz. Istvén koronája alatt ismét teljes az összetett és egyesített magyar állam ama kit külésből nyer, az öt fenyegető veszélyeket el nyerten csökkenti. In Hason hatást igér most teljesen létesített egyesitése Erdélynek, mely törvényesen már eddigi itt is Magyarország közvetlen alkatrészét képzel vala ugyan, jog és igazság ellenére azonb It tényleg elszakittatott se Szintoly előnyökkel jár az u. n. nemzetisi a törvény, mely a hazánkban divatozó nyelv gy használatit olykép szabályozza, hogy az állat- élet nélkülöshetlen egysége, az üdvös törvéni hozás és kormányzatnak alapföltételezvény a biztosítva marad, ellenben ezeknek áthághat is- határain túl közszabadságban és egyenlőséggé politikailag egységes népünk nyelvileg külböző valamennyi elemeinek minden igazság igényei kielégittetnek. ezt Ezen három törvény az állam két alapélet t. i. területét és népségét rendezi és biztos — és ezen országgyűlés legszebb pillanatai szépen azok voltak, melyekben e törvényet et képviselőházban elhatároztattak. Mert az ut tebiüak két nagy pártját azon alkalommal a hanzafias feladat teljes tudata és az alkalmazó eszközök és módok helyes felismerése, a nen alászilárdságát feltüntető , ezzel mindenha nem győző kijelentésre egyesité; nekem pedig, német és horvátajkú népség választottjának,izen azon lélekemelő tudat szerzett különös örönk és megnyugvást, miszerint küldőim, haza szilét dolgában népünk semmiféle alkatrészéize sem engedvén elsőbbséget, ama kérdések közti elsősorban csak a közös hazának javát, a nélkül egyesek számára sincsen üdv, akar ilőbiztosítani, — és ezen szilárd akaratotoknak lástam kifejezést szavazatommal, an Hazánk lételét és szeretett fejedelmünk iki szágai egészének hatalmi állását megóvandó rén egyben állami intézményeink népszerű jelleget egy mindeddig ellenszegülő térre átviendő, lévédelmi törvény hozatott, mely minthogy túl hadat alkot, abból a belszabadság számára eltámaszt készít, és mely, noha a fegyveres itt, tetemesen szaporítja, a hadkötelezettség feléaz egyes állampolgároknak mégis lényel demegkönnyíti. Ha lehetséges, még nagyobb fontosságú, rásem a honvédelem, mert az utóbbit is föltételgi az államháztartás ügye. Egy be- és kita egyaránt szerencsétlen fonák kormánynak örmsége épen a pénzügy körül szerez szükség Itelegnagyobb nehézségeket. A háromezer minyi adósság, melyet ama kormány dactára annak, hogy az adózási képességet prícsigáziakalkotmányos időszakra hagyott a mihoszáj . ___________________________________ S valóban csak a nemzet békés hajlama s józan belátásától függ, hogy esen uj alajz ipara, munkássága által e haza a közjólét pidicsomává emelkedhessék a a szabad nép a homlokkal s büszke önérzettel mondhassa Europa előtt: ez a virágzó haza az én házi virágzása az én politikai józanságom gyümölcs— erkölcsi nagysága az én verejtékem áld Részemről boldognak érzem magamat, de nagy mű megalkotását a haza bölcsének térlete alatt szerény hozzájárulásom s iroda munkásságom által elősegíthettem, mert meg gyök győződve, hogy hazafias törekvéseink mása, egy szép jövőnek nagysága és dicsőé leend.“ Gróf Zichy Nándornak választóihoz intt nyílt jelentéséből közöljük a következőket. „Képviselői megbízatásom letelvén, mii nek előtt el kell mondanom, mit miveltün országgyűlésen; ez pedig annál szívesebbel szem, mivel Bök és kivált sok örvendetes mondani valóm. Megkoronázott királyunkat a nemzet bizoma és szeretete környezi, a magyar birodi állami léte eddig nem élvezett mértékben enyesül, s az ősi alkotmány a 48-ki törvényei letett parlamenti kormány formáiban kor igényeinek megfelelőleg fejlődik ; a magyar nők lobognak zászlóinkon szárazon és me tengeren, a magyar ozim ragyog nemzeti szerződéseinken. A belérdekek kielégítése terén a jogegység és szabadság elve a vallás és közokt körében, valamint a nemzetiségek viszonyai teljesebben jön kifejtve ; a saját jog 1841 reformja az urbérét szellő dézmaváltság érvényesült. Közlekedési eszközeink és intézményeink gyarapodnak, kiviteli keresésünk a vámtételek több rendbeli leszállítása könnyítetett; a só árszabásában a humanitás vének alkalmazása által oly haladás érvényes minőről csak megelégedéssel lehet megeskésnünk. A honvédelem nemzetiesebb és kősebb alapokra kísértetik fektettetni. Elég ezeket felemlítenem annak bebizonyára, hogy nem voló terméketlen eme őrsgyűlés. De épen ezért kétszeres kötelességül visszanyert önkormányzatot a haladás és fel érdekében érvényesíteni, ennek pedig két felét ismerem leginkább. E Eynek egyike az, hogy állami létünk ujak kifejtett közjogi alapját biztosítsuk, azt vonásunk nélkül létetett ugyan, de —’szemközt a jelenleg érvényben levő európai nemzetközi joggal, mely szerint a tényleg fennállott és nemzetközi elismerésben részesült kormányok által vállalt kötelezettségeket az utánuk következő alkotmányos hatalmak is tartoznak teljesíteni — mi általunk sem volt visszautasítható, sőt önnön anyagi jólétünk is igényli egy aránylagos része elvállalásának áldozatát. Az ez adósság kamataihoz részünkről való hozzájárulás lehetetlenné, hogy az adóbeli teher, mely nemzetünk minden osztályára egyaránt nehezedik, már jelenben könnyíttessék ; mindamellett az országgyűlés a legutóbbi öt hó folyamában a részben is sokan jön: két évre (1868 és 1869-re)megállapítá az államháztartást, ezáltal először rendeztetvén azt alkotmányszerűleg és biztosítván annak jövendőben szakadatlanul alkotmányosan és czélszerűn való tárgyalását; javításokat teni az adózás minden ágában és a lehető legnagyobb takarékossággal elejét véve legalább a további roszabbodásnak, t. i. véget vetett a közadósságot s evvel az adóterhet szaporító deficitnek, helyreállítván a kiadás és bevétel közt való és oly soká nélkülözött súlyegyént.Emellett azon lendület, melyet nemzetgazdasági viszonyaink a visszaállított alkotmány és parlamenti kormány befolyása alatt üőnek,olyannyira kecsegtető, miszerint ugyanazon közterheket, melyek jelenleg csaknem elviselhetleneknek látszanak, legközelebb, úgy vagyok meggyőződve, érdemlet jóléthez jutó nemzetünk könnyen és készségesen elviselhetendő. Hatósági élet De és, decz. 20. Városunk is nyert salariálé adjutum név alatt, a törvénykezési költségekre az államtól 3000 frt évi segélyt a folyó évre. Ezen összeg- ■ nek hova leendő fordításai mikénti fölhasználásáról tervez dolgozni, egy bizottságot nevezett ki a város elöljárója, az úgynevezett főhadnagy, mely bizottságnak tagja volt a tanács egészen, és 6 választott közönségi tag, s így nem csoda , hogy a bizottság többsége azon javaslatot tette, hogy ezen egész segélyösszeg osztassék ki a tanács tagjai között, kik kisebb-nagyobb mértékben mind befolytak a törvénykezési ügymenetre, mégpedig a folyó évre, remuneratio czím alatt, mivel a kormányszéki leiratban az áll , hogy a folyó évi szolgálat rovására. A bizottság 6 nem tanácsi tagja közül 4 ellenvéleményben volt, s azon határozott javaslatot terjesztette a képviselőtestület elé, hogy ezen államsegély, mely a város részére adatott, ne osztassék ki mind a tanács tagjai között, hanem abból illő fizetéspótlás adassék a tisztviselőknek, minden kivétel nélkül, mivel ezen összeg a városnak adatott. Azonban a községi képviseleti gyűlésben 30 szavazattal 18 ellenében elhatároztatott az egész segélyösszegnek a tisztviselők közötti kiosztása, az eddig salariale adjutum név alatt kivett 200 frt levonásával. Eszerint a tanácsi tagok fizetése megkétszeresedett, s a hadnagy fizetése 500 ftról 900-ra, a tanácsosoké 350 ftról 650 és 600 ftra emeltetett, mely fizetések szerint egy szervezetet is készített a bizottság többsége a jövőre, mely szerint jövőben ezen arány szerint lesznek a hivatalnokok fizetendők. A bizottság kisebbsége egy más javaslatot adott be, mely szerint a közigazgatás a törvénykezéstől külön volna választandó, s a törvényszék elnöke főbíró lenne, s a fizetése a hadnagynak 800 frt, a főbírónak 600 frt, a tanácsosoké 500 frt lett volna. De ezen javaslat is megbukott, a képviseleti gyűlésben, mit nem lehet csodálni, ha meg- gondoljuk, hogy a tanács tagjai a képviseleti gyűlésnek is tagjai, s a városi képviselők nem szoktak teljes számmal a gyűlésekben megjelenni. E szerint nálunk ezen államsegély által városunk s a törvénykezés nem lett fölsegítve, mert itt meglevő tisztviselőink rakják zsebekre, eddig élvezett fizetések szaporítására. Helybenhagyja-e ezt a kormányszék ? nem tudjuk , de s ha úgy lesz, akkor ezen államsegélyezéssel ürítsem nyert városunk. Követeink szerencsésen megérkeztek s örömmel fogadtattak, mert tudni kell, hogy követeink , valamint az egész megye Deák-párti, baloldali , szervezett párt nálunk nincs, nem is volt; azon egynéhány elégedetlen, kik a közgyűléseket , nem hallatják magukat, s csak magánkörökbe is a társadalmi téren mutatnak néha életjelenséget, inkább a szélsőbalhoz tartoznak. Hogy megyénk sajátkép jelenleg csak egy pártot kérpez, s az szeretett főispánunk érdeme. r. 1. mint nekünk, de hihetőleg lesz még alkalmuk hozzá szokni. . . — A gyomai postára a következő czimü levél érkezett: „Ezen levél szól Öcsödre, Szarvas felé, Andráz szomszédságában Blaskó úrhoz, Szathmári Benedekhez a pusztába, addig legyen ott a levél, még valaki be nem megyen a pusztába, vagy ha valaki arra megyen a pusztából, a puszta felé ne sajnálja odaadni és mert ha fogja odaadni, megköszönöm.“ — Szentelt marhák. Az Oraviczában megjelenő „Berggeist“ írja, hogy a szomszédos Román-Csiklova nevű faluban a marhavész kiütvén, azt a helybeli pap akarta a szegény ökrökből kiűzni, hogy az egész falkát a templom elé hajtatta s ott áldást mondván felette, megszentelte. — Az üllői utón felállítandó népkert tervét, melyet Petz Ármin dolgozott ki,az illető városi bizottság elfogadta. — A m. kir. egyetem orvosi tanártestülete tegnap az elhunyt Balassa helyettesévé Kovács József egyetemi m. tanárt választotta, ki az illető szakban annyira kitűnő. E helyettesítés a közvéleménynyel találkozik s csak helyeselnünk lehet, hogy a tanári kar egyik legjelesebb szakemberünknek nyújt alkalmat tudományos képességének érvényesítésére. — A „Fővárosi Lapok“ azzal akarja bebizonyítani az intendánstól való függetlenségét, hogy gáncsolni ismert, mégpedig olyan szerzővel szemben, mint Auber. Tudtunkkal nem Auber nevezi ki a drámabírálókat, sem az intendáns nem componálta a Boldogság első napját. Ha e két eset közül bármelyik állana, a „Fővárosi Lapok“ aligha máskép nem ítélt volna. — Göndöcs Benedk út-kigyósi plébános 200 forinttal a magyar írók segélyegylete alapító tagjai közé lépett. — Értesítés: A nemzeti színház dráma bíráló bizottsága a „Pár nap egy család életéből“ czimü 5 felv. eredeti színmüvet, „Az erdei kastély“ czimü 1 felv. eredeti drámát, „Az uj honfiak“ czimü 3 felv. eredeti színmüvet, az „Üldözött király“ czimü 6 képben irt eredeti „költői álomképet,“ s a „Gróf Halmay Győző“ czimü 4 felv. eredeti drámát előadásra nem ajánlotta, mivel a szerzők — miután lakhelyeiket a bizottságnál nem jelenték be, — nyilvános utón értesittetnek, azon megjegyzéssel, hogy a bírálatokat a dramaturgnál olvashatják el, s kézirataikat is tőle vehetik át. A bizottság ezúttal fölhívja a szerzőket átalában, hogy műveiket sziveskedjenek mindig könnyen olvasható és tiszta kézírásban adni be, miután a csak nehezenvasható irás késlelteti a megbirálást s ekkér az magoknak a szerzőknek válik hátrányára. Kelt Pesten, december 23-án, 1868. Vadnai Károly, s. k. bizottsági jegyző. — Az őrsz. magy. képzőművészeti társulat javára febr.- án az Europa szálloda termeiben tartandó jelmezes tánczvrgalomra a meghívók e napokban fognak szétküldetn’.A bizottmány következő társulati tagokból alakult meg : Batthyány Elemér gr. jegyző, Bernáth Dezső, Eszterházy Károly gr., Feleky Miklós, ifj. Károlyi István gr. elnök, Kendeffy Árpád, Keve József, Krajcsik Ferencz, Lendvay Márton, Náday Ferencz, Ráday László gr., Szentkirályi Albert, Szerdahelyi Kálmán, Teleky Ede gr., Telepy Károly. — Figyelmeztetjük afővárosi közönséget arra, mikép a pesti jótékonynőegylet különféle tárgyak kisorsolásával összekötő út álarcos bálját, mely nálunk rendesen a farsang legszebb és legkedélyesebb mulatságai közé számittatik, a jövő farsangban 1869. január 17-én a városi vigadó teremeiben fogja megtartani. Az őrsz. m. iparegyesület jövő kedden decz. 29-én délután 5 órakor közgyűlést tart az egyesület helyiségeiben (régi szinépület I. emelet) mely alkalommal több igen nevezetes tárgy kerül napirendre név szerint a felállítandó fiókegyletek szempontjából módosított alapszabályok, 10 bizottsági tag választása s at. A tagok figyelmeztetnek hogy minél nagyobb számmal részt vegyenek. — A budai ének- és zeneakadémia ez évi rendes közgyűlését — miután a működő tagok decz. 23-án a kellő számmal meg nem jelentek — ugyancsak e hó 27-én délutáni 4 órakor egyleti helyiségeiben tarandja meg, melyre a működő tagok szives megjelenése ezennel tisztelettel kéretik. A pesti jótékony nőegylet utolsó választmányi ülésében a f. év decz. 20-tól jövő év jan. 16-ig terjedő 4 hétre szegényei között leendő kiosztásra összesen 1777 frtot o. é. utalványozott, és pedig hetenkinti részesülésben állóknak 274 ft 60 krt; negyedévenként segélyzetteknek 1200 frt 50 krt, végre egyszer mindenkorra részesítetteknek 301 frt 90 krt. Ez alkalommal a választmányi nők 53 új vizsgálatról tettek jelentést. Ez egylet kötőintézetében 18 egyén talál állandó foglalkozást és keresetet; a kötött áruk raktára Liedemann F. B. ur boltjában van, (váczi utcza és városháztér sarkán.) Az uj polgári perrendtartás egyik utánnyomatát illető tegnapi újdonságunkhoz pótlólag megjegyezzük, (lásd 2937. 1. 2-ik hasáb), hogy még a nevezett törvény az „Országos törvénytár“-ban meg nem jelent, mely pedig (az országgyűlés által hozott törvénynél fogva) az egyedül authenticus kiadás. Maga a „Budapesti Közlöny“ is Csak a „Törvénytár“ után közli a szentesített törvényczikkeket. — Mindamellett nem akarjuk legkevésbbé állítani, hogy a könyvkiadó urak által a közönség érdekében is készített utánnyomások hibásak volnának. É s még kevésbé akarjuk s akartuk azt mondani, hogy (a fenforgó esetben, t. i. az új polgári perrendtartást illetőleg) a tegnap jelzetten kívül a többi hibás. Ezt csak a „Törvénytár“ illető részének r.AA“‘“ ",8, ~ ‘8ybe”“s* "u” W ?*“*»**■A »P««t szegény gyermekkórház egyÜt« legközelebb Tartott üléseiben a következő »«fokozások, illetőleg ke- Sy/t ^gyományok befizetéséről, avagy körhelve L»Ural tétettek jelentések: I. Al.pX. ,« gróf Károlyi Istvánná szül. b Or« J u« • „ méltósága 200 írttal. H. Befizetett hagyományok L) Huber Antal és Katalin részéről 5 frt • 2 Depiny Péter uszodatulajdonos r. 10 fr ’ fj Gyelmis-Latinovics Czeczilia (JOOo EL L *’ •f“i »!“* Ää-ä irgonyát • 2) b. Kray szül. Wenkchem Mária /u'rinvt ery fél bor ut. egy negyed ft *íWtAt Ml« - 3. Wer.bor é. rázay kivonatban (Extráét) 16 üveg z lizztb■. n 0 skatulya Liebigféle gyermektápszert *,indéoztak. 4) Budai „Királygőzmalmi részvénytáblat“ 1 éz fél mázsa liszttel kedveskedett. Vűzi fát ajándékoztak : Taffer Adolf ur 4 les Auspitz Róbert favágó-gázgyár.„tulajdnosa 1 ölet VI. Ruhanemüekkel kedveskedtek emsey Nina 8 nagysága 4 pár horgolt gyermekikaróval ; Judenáx Mária urhölgy pedig 11 db germekruhafélével. Mindezen kegyes adomáikért a „pesti szegény gyemekkórházegylet génnél nyilvánosan is kifejezi köszönetét. Keltpesten, 1868. évi decz. 23-án. Halász Dezső etitkár. Hivatalos. — Leták József lévai lakos Baját és Mári. Mátyás kegyesrendi gymnasiumi tanár, Katalin, Anna és Vilmos gyermekei vezetéknevénél a „Laki“ra kért átváltoztatása folyó é. 23581. sí belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Spitzer Adolf Lipót m. k. pénzügyőri fölvisgyázó vezetéknevének „Hegyesére kért átvátoztatása i. é. 23692. számú belügyminisztei rendelettel megengedtetett. — A m. kir. pénzügyminiszter Haasz Mihály a pécskai m. kir. urad. számtartósághoz irnokka0 nevezte ki. 1i- A magyar kir. pénzügyminiszter Födr . ’ Attila bányatisztet felső-bányai bányamérnökké nevezte ki. 10 — A földmivelés, ipar- a kereskedelmi m. r . minisztérium a bécsi általános szállítási biztositó társulatnak megengedte üzletének Magyaro .18szágra való kiterjesztését. 20 cs. és apostoli kir. Felsége f. évi deczember hó 5-én kelt legfelsőbb határolmányavi legkegyelmesebben megengedni méltóztatását, hogy gróf Trauttmannsdorff, Rómában székelője , kir. nagykövet, a bajor királyi koronavers nagykeresztjét; báró Brenner-Felsach Ernő, kir. követségi tanácsos és varsói főügynök, orosz császári szt. Anna-rend II-ed osztályú jelvényét, és Valensi József tunisi cs. kir. f ügynökségi tolmács, a sanmarinoi köztársaság lovagrend középkeresztjét elfogadhassa és viseltesse. en _________________ _______ »« Különfélék. szőálé Pest, decz. 24. *k — A szász nemzeti egyetem» n lép pókban be fogja fejezni tanácskozásait és fió fog oszolni. an- —Nagy-Szebenben híre jár , hog az Bukarestben nem akarják elfogadni ru magyar aranyokat; nagyobb baj neki 20 frt. Hl. Készpénzbeli adakozások; J. H. F. A „P Napló“ távsürgönyei. Bécs, decz. 24. A legbiztosabb forásból azon hir hallatszik, hogy a törökgörög viszály kiegyenlítése érdekében ,étesítendő conferentia iránt élénk tárgyaások folynak a nagyhatalmak közt, és hogy Ausztria nézetei — a conferentia esetleges alapjai iránt — tökéletesen megegyeznek a nyugati hatalmakéival. Konstantinápoly, decz. 24. Porta a görög alattvalók kiutasítására kiszabott határidőt két hétről ötre téveszté ki. London, decz. 24. A parlament isméti megnyitása 1869. febr. 16-ra van kitűzve. — A mai „Times“ jelenti: Angolország csak az esetre vesz részt a kilátás -ban lévő congrezusban, ha ez tisztán csak a török-görög viszályt fogja tárgyalni. Bécs, decz. 24. Az „Oesterr. Corr.“ jelenti, hogy az Atheneben lévő ausztriai követ b. Testa nyugdijaztatott és helyébe bukaresti főconsul b. Eder neveztetett athenei követté. Ez utóbbinak helyét Julaus követségi tanácsos pótolja. — Távsürgöny a bécsi tőzsdéről. Bécs, decz. 24. (Esti zárlat). Hitelint. -észv. 240.40. éjsz. vasút 19.55. államv. 106.20. 1860-ki 91.10. 1864-ki 108.70. Napoleondor 9.53—Magy. hiteliv. 91.72 Ilinglo hungarian —. Tramway 144.50 Ilinglo Ausztrián 192.50. Galicziai vasút 210—. Losoncz — Bankrészvény 669 — Erzsébet —. Lombardia —.—. Az üzet jó. Frankfurt, decz. 24. Váltóárfolyam 98—, 1859-ki E. metaliquea 607 ig, nemzeti kölcsön is —. Uj adómentes 50, amerikai 1882-ig. 78*1* isztr. hitelrészv. 232.—, osztl. államvasut 300 1254-ki sorsjegy —, 1860-ki 76.50, 1864-ki L0450, Fr. József vasút 165, osztr. bankrésev. )47. lombardi v. 194. Az utóbörze magasabb. Berlin, decz. 24. Cseh nyug. vasút 67. Galiziai 89. »i^.Államvasutm.i,.önkéntes kölcsön Lll.V Metalliaques 48.—. Nemz. kölcsön 53.szt. Sitelsorsjegy 88.—. 1860-ki sorsj. 76.34.1864-ki sorsjegy 59. — Ezüst kölcsön 59. Hitelrész?. 39.31. Igen csendes az üzlet. Pária, decz. 24. (Zárlat.) 3°10 járadék 70'05, 4lls°l8 jár. 102"—; olasz jár. 57.17; államv. 647; creditm. 291; lomb. 416; osztr. n. 313; osztr. időre 310; consol 920; magy. köles, 217. Hangulatszilárd. Páris, decz. 24. (Nyitás.) 30/„ járadék 70.15 41/,°/»járadék —.—, olasz jár 57.25, államv. 647, creditmob. 417, lombard 417, ősz. napra —, oszt. időre —, consol —, m. köles. — Az üzlet jó. Berlin, decz. 24. Búza 62*1,, ,táv. 62'/,, rozs 528) 51*k. árpa 48,56, zab 31.*[a, 31s, 31s/„ olaj deca. 91/,,, táv. 94/a, szesz decz. 155/,„ táv. 16. Időjárás igen szép. B o r o s a 1 ó, decz. 24 Olaj decz. 8s/6 táv. 9., szesz decz. 14/,, decz.—jan. 141/,, táv. 14VISKöln, decz. 24. Búza, rozs javult; búza decz. 622,27 decz— 66V,v táv. 67/., rozs dec. 520—25, decz—jan 5*11, táv. 59, olaj decz. 1066,( decz—jan. 10*/A, táv. 11. szesz 1910,. Közgazdaság. A hetedik statistikai nemzetközi congressus. Ez 1869-ben Haag városában fog megtartatni. Baumbauer ur, a hollandi statistikai hivatal főnöke, jelentésében kiemeli a congressusok azon három főhibáját , mely az eddigi gyülekezetek mindegyikében volt tapasztalható. Azok egyike a congressusok túlnyomó nemzetiségi jellege. A berlini és bécsi „nemzetközi“ congressus mégis túlnyomólag német volt , valamint a párizsi, franczia és a londoni angol. Baumbauer a szükséges intézkedéseket meg akarja tenni, hogy az 1869. congressusnak nemzetközi jelleme minél erősebben jusson kifejezésre. Részünkről, bártermészetesen csak kívánatosnak tarthatjuk e Szándék valósítását, mégis kétkedünk abban, váljon valaha kivihető lesz-e esen újítás. Már maga a tárgyalási nyelv is lehetetlenné teszi számos idegen nemzetiségű statistikusnak, hogy a congressusban részt vegyen. A nyelvi tekintetből előnyben lévő nemzetiség túlsúlyát növeli továbbá a congressus székhelyéhez való kcsesség, és így nagyon természetesnek kell találnunk ha a congressusokon az idegenek alig tesznek többet az összes résztvevők harmad-, vagy negyedrészénél. Mint a második hibát fölemlíti Baumbauer a tárgyalásra kitűzött kérdések sokaságát. E tekintetben sokat vétkeztek a congressusok rendezői; az oroszlányrász azonban a florenozi congressus bizottipányát illeti meg, mely nem kevesebbet tizenkilencz kérdésnél tálalt vendégei elé, úgy hogy a sorrend végén létező (Folytatás a melléklstsn.) . * ... . . % - 'C