Pesti Napló, 1868. december (19. évfolyam, 5491–5515. szám)

1868-12-25 / 5511. szám

már néhány évek előtt visszavonulván a közpi­ájáról, teljes érdekeltséggel hallgatta végig­­ előadást. Jelentéstevő képviselő rövid szóba bevezetés után magyar és német nyelven el­adja, miként a tárgynak fontossága miatt szük­ségesnek találta mindkét nyelven kinyomatni , majdan kiosztani előterjesztését, illetőleg nyila­kozatát, hogy első elhangzás után is, kiki meg­fontolhassa és megbírálhassa, és hogy ép azé már maga is kötve lévén ezúttal ebbeli nyom­tatmányához, mást következetesen nem is tehe mint azt felolvasni.­­ Ezután a magyar és némi szerkezetet felolvasta, mind a kettőt nagy ügyi­lemmel hallgatok meg, a befejezésnél tetszések részben éljenzések nyilváníttattak, mire a nyom­tatványokat vevén át az illetők, szívélyes társa­lás mellett eloszlott a gyülekezet. Porozol Béla a választóihoz kibocs­­ott nyilatkozatában az országgyűlés eredmény következő pontokban ismerteti: „A nemzet kibékült királyával ; kiegyező Horvát-Slavon társországokkal; rendeztettek h­zánk s a lajthántuli országok közti viszonyok E­sély tetileg Magyarországhoz csatoltatott; alkotmány minden postulatumával visszaszere­tetett; a magyar koronaországok területe cső­kiztatlanul helyreállittatott; és mindez a külö­böző érdekek eszélyes számbavételével és épp ez által tartósságot biztosító módon eszközölt tett. „Ha többet nem vivott volna is ki az orszá­gyűlés, tekintve még az előtte állott nehézségi nagyságát és sokaságát is — már nem töltöt volna hiába idejét. „De egyéb üdvös munkásságáról is tanuskod a szentesített törvények hosszú sora. „Rendezte a véderőt, s a katonai szolgái idejének 3 évre történt leszállítása által könny­tette a védkötelezettség mellőzhetlen terheit El­get tett a hon különböző ajka lakói méltányi igényeinek. A nemzet anyagi erejének tekinte bevétele mellett gondoskodott a népnevelésről. század humánus szellemének megfelelőleg alko­mányos jogokkal ruházta fel izraelita polgártá­sainkat. Nevezetes haladás történt a keresztét hit­elekezetek viszonyainak szabályozása ált. A törvénykezési eljárás körül fontos s az iga szolgáltatás gyorsítására szolgáló reformok jö­tek létre. A szőlödéasma megváltás mellett e töröltetett. A só ára leszállittatott. A mit magyi törvényhozás még soha sem végzett, megállap­totta az országos költségvetést, és pedig a­nélkü hogy rendkívüli eszközökhöz nyúlt volna. Anya jólétünk emelése czéljából a külfölddel töl hasznos kereskedelmi szerződés köttetett stb. A kellő rövidséggel, s kerekded szerkezei nyilatkozatot a következő pont zárja be: „És most ítéljék meg uraim, helyesen csel­kedtem-e, hogy azon zászló alá sorakoztál melynek — minden párt elismerése szerint is -­­ önzéstelen vivője Deák Ferenci, hazánkna azon előrelátó fia, a ki azon eredményekre vezet utat hazaszeretettel párosult bölcseséggel k jelölte, Ítéljék meg uraim, megfeleltem-e bizalmus­nak az­által, hogy csekély erőmmel azon majo­ritást támogattam, mely ezen eredményeket­­ vívta. Nyugodtan nézek önök ítélete elé, mert be­lömben él azon meggyőződés, hogy a lefolyt s zziggyűlés nemcsak a lehetőt, nemcsak a mi tarthatót, hanem azt is kivívta, a mi alkot­­áyunkat, ennek kifejlődését, és a mi reánk néz még mindezeknél is fontosabb, nemzeti létü­m­ mindenkorra biztosítja.“ Szelestey L. választóihoz intézett latkozatában elsorolván az országgyűlés tényét, rövid és értelmes jelentését a követki szavakkal zárja be: „Kezdetén vagyunk még csak szeretett p­­ártársaim­­ fejlődésünk uj korszakának ; s már is oly nagy vívmányok esek, hogy áldj­kát csak a rágalom tagadhatja s a rész aki magyarázhatja félre.I­­­dálni segítsük, hogy tehát az új rendnek egyelő­­­re egész őszinteséggel adjuk oda magunka­t Ezért az 1867-es transactionális alap hívénél vallom magamat; nem mintha annál jobbat , tökéletesebbet nem képzelhetnék , vagy jövőbe valósíthatónak nem vélnék, hanem főleg azér mivel minden az ellen intézett agitatiót egyelőr politikailag károsnak, és állami létünket veszé­lyeztetőnek tartok. A haladás másik feltételét abban vélem felis­merhetni, miszerint a reform érdekében égés­­ őszinteséggel és erélylyel kezdjünk mielőbb mű­­ködni, mivel mind a mellett a mi már eddig el­­­történt, kimondhatlanul sok még a tennivaló é­z annyira, hogy valóban a reform nagy művi még megkezdettnek sem mondhatjuk. Én a magyar felelős kormánytól reform­pol­tika kezdeményezését várom , és ha ezen túl­­ képviselői küldetéssel tisztelne meg ezen vá­lasztó­kerület, a kormánynyal szemben a refon­t politikáját sürgetném, és pedig nem csak eg vagy más kérdésben, melyet a haladó kor e­l­odázhatlansága kezébe szorított, hanem a kö­z­igazgatás minden ágazatában, a nemzeti lét min­den érdeke irányában.­­ Ezen téren kormá­­­nyunk eljárása jelölné ki azon állást, melyet a házban elfoglalni kötelességemnek ismernél . Nem tartózkodom kimondani, hogy a refor­m embere vagyok és valahányszor meggyőződi­k sem sugallja, az ellenzékkel szavazandok, vala­mint ezt eddig is tartózkodás nélkül tevem.“ Ezután áttér a jelentés a reform iránti néze .­­tek összefoglalására, s röviden vázolja nyilatko­­­zónak a közigazgatási, jogi, pénzügyi, adóztt­a­tási, hitel és közgazdászai reformok iránti ié­leményét, végül így szól :­­ „Azon reménynyel kecsegtetem magamat,hog­y­ választóim,a­kik sokkal nehezebb körülménye­k közt és talán kétesebb helyzetben nem vontá­­k meg tőlem szavazataikat, jelenleg sem rossalanc­­ák eljárásomat.Szerencsésnek érezném magama , ha tisztelt választóim ezután is bizodalmukat , megtisztelni hajlandók volnának.“ - --------------­. Hoffman­n Pál­­ S­opr­on m­egy­e nagy­­­mártoni választó­kerületének vá­­­lasztóihoz intézett leveléből a kö­­­vetkező érdekesebb részleteket ki­­­süljük: . Országgyűlésünk most végződött három é­v ülésszakának eredményeiről a jelen korban, k­i­kerülhetlen és pártszenvedély által tetemese­n növesztett elfogultsága miatt, itt ott eltérő véle­­,­mények nyilvánulhatnak; az az egy azonba­ni immár kétségbevonhatlanul áll , miszerint eze­n országgyűlés kedves hazánkat, mely húsz­­ óta a legnyomasztóbb függetegség, politikaila­g való elnyomatottság és anyagi károsodás telje nyomorát szenvedd vala, a­hogy mondom, eze­n országgyűlés a magyar államot és ennek ezt , éves alkotmányát a győzelmek legdicsőbbiki a jognak remekül használt szellemi fegyverei­­­vel kivívott véretlen diadal által dicsőbb létt , mint sem melylyel három századon át beérnie , kellő, feltámasztá és ez által lehetővé is téve, a legmerészebb és nem rég már többé alig­­ táplált hazafias reményeket megvalósítani, min­­­den óhajtásokat és igényeket kielégíteni.­­ Ezen nagybecsű vívmány, — nagy becsü, nem csak azon egyes népnek, mely az által megd­csörttetik, hanem nagybecsű minden polgárira , nemzetre, sőt az egész emberiségre nézve, mely­nek jogérzete is kulturélete azon magasztos pi­l­dából erőt és tápot vesz, — már ezen vivmás e egy magában véve is érdemesíti a magyar o­­r­szággyűlés most végződött ülésszakát népüi jelen és minden jövendőbeli nemzedékeinek h­­ájára, díszes emlékre a történelemben. Csak néhányát, a fontos­akat, akarom i­s­­felemlíteni, és egyben az azok körül általam e­le­foglalt álláspontot röviden jellemezni. Mindenek előtt a testvér Horváth­ és Szlavo országgal annyi nehézség daczára sikerült kib­­ülésről kell emlékeznem, mely mindkét fél re nézve vészes egyenetlenségnak mindkettőre ii le­ve üdvös véget vetett; azon erőbeli gyarapodt a­­melyet Sz. Istvén koronája alatt ismét teljes az összetett és egyesített magyar állam ama kit külésből nyer, az öt fenyegető veszélyeket el nyerten csökkenti. In Hason hatást igér most teljesen létesített egy­e­­sitése Erdélynek, mely törvényesen már eddigi itt is Magyarország közvetlen alkatrészét képz­el vala ugyan, jog és igazság ellenére azonb It tényleg elszakittatott se Szintoly előnyökkel jár az u. n. nemzetisi a­ törvény, mely a hazánkban divatozó nyelv gy használatit olykép szabályozza, hogy az álla­t- élet nélkülöshetlen egysége, az üdvös törvé­­ni hozás és kormányzatnak alapföltételezvény a­ biztosítva marad, ellenben ezeknek áthághat is- határain túl közszabadságban és egyenlőség­­gé politikailag egységes népünk nyelvileg kül­böző valamennyi elemeinek minden igazság igényei kielégittetnek. ezt Ezen három törvény az állam két alapélet t. i. területét és népségét rendezi és biztos — és ezen országgyűlés legszebb pillanatai sz­­épen azok voltak, melyekben e törvényet et képviselő­házban elhatároztattak. Mert az ut te­­biüak két nagy pártját azon alkalommal a han­zafias feladat teljes tudata és az alkalmazó eszközök és módok helyes felismerése, a nen alá­szilárdságát feltüntető , ezzel mindenha n­em győző kijelentésre egyesité; nekem pedig, né­­met és horvátajkú népség választottjának,i­zen azon lélekemelő tudat szerzett különös örö­nk és megnyugvást, miszerint küldőim, haza sz­­i­­lét dolgában népünk semmiféle alkatrészé­ize sem engedvén elsőbbséget, ama kérdések k­özti első­sorban csak a közös hazának javát, a nélkül egyesek számára sincsen üdv, akar ilő­­biztosítani, — és ezen szilárd akaratotoknak lás­tam kifejezést szavazatommal, an Hazánk lételét és szeretett fejedelmünk iki szágai egészének hatalmi állását megóvandó rén egyben állami intézményeink népszerű jelle­get egy mindeddig ellenszegülő térre átviendő,­­ lé­­védelmi törvény hozatott, mely minthogy­­ túl hadat alkot, abból a belszabadság számára el­­támaszt készít, és mely, noha a fegyveres itt, tetemesen szaporítja, a hadkötelezettség fe­­lé­­az egyes állampolgároknak mégis lényel de­­megkönnyíti. Ha lehetséges, még nagyobb fontosságú, r­­á­­sem a honvédelem, mert az utóbbit is föltéte­lg­­i az államháztartás ügye. Egy be- és ki­t­a egyaránt szerencsétlen fonák kormánynak ö­rm­sége épen a pénzügy körül szerez szükség Ite­­legnagyobb nehézségeket. A háromezer mi­nyi adósság, melyet ama kormány dactára an­nak, hogy az adózási képességet prícsigázi­ak­­­alkotmányos időszakra hagyott a mi­hoszáj .­ ___________________________________ S valóban csak a nemzet békés hajlama s józan belátásától függ, hogy esen uj alaj­z ipara, munkássága által e haza a közjólét pi­­­dicso­mává emelkedhessék a a szabad nép a homlokkal s büszke önérzettel mondhassa Europa előtt: ez a virágzó haza az én házi virágzása az én politikai józanságom gyümöl­cs— erkölcsi nagysága az én verejtékem áld Részemről boldognak érzem magamat, d­e nagy mű megalkotását a haza bölcsének térlete alatt szerény hozzájárulásom s iroda munkásságom által elősegíthettem, mert meg gyök győződve, hogy hazafias törekvéseink mása, egy szép jövőnek nagysága és dicsőé leend.“ Gróf Zichy Nándornak választóihoz intt nyílt jelentéséből közöljük a következőket. „Képviselői megbízatásom letelvén, mii nek előtt el kell mondanom, mit miveltün országgyűlésen; ez pedig annál szívesebbel szem, mivel Bök és kivált sok örvendetes mondani valóm. Megkoronázott királyunkat a nemzet bizo­ma és szeretete környezi, a magyar birodi állami léte eddig nem élvezett mértékben e­nyesül, s az ősi alkotmány a 48-ki törvényei letett parlamenti kormány formáiban kor igényeinek megfelelőleg fejlődik ; a magyar nők lobognak zászlóinkon szárazon és me tengeren, a magyar ozim ragyog nemzeti szerződéseinken. A belérdekek kielégítése terén a jogegy­­ség és szabadság elve a vallás és közokt körében, valamint a nemzetiségek viszonyai teljesebben jön kifejtve ; a saját jog 1841 reformja az urbér­ét szellő dézmaváltság­­ érvényesült. Közlekedési eszközeink és­­ intézményeink gyarapodnak, kiviteli keresé­sünk a vámtételek több rendbeli leszállítása­­ könnyítetett; a só árszabásában a humanitás vének alkalmazása által oly haladás érvénye­s minőről csak megelégedéssel lehet meges­késnünk. A honvédelem nemzetiesebb és kő­sebb alapokra kísértetik fektettetni. Elég ezeket felemlítenem annak bebizon­­yára, hogy nem voló terméketlen eme őrs­­gyűlés. De épen ezért kétszeres kötelességül visszanyert önkormányzatot a haladás és fel érdekében érvényesíteni, ennek pedig két f­­elét ismerem leginkább. E Eynek egyike az, hogy állami létünk ujak kifejtett közjogi alapját biztosítsuk, azt von­­ásunk nélkül létetett ugyan, de —’­szemközt a jelenleg érvényben levő európai nemzetkö­zi joggal, mely szerint a tényleg fennállott és nemzetközi elismerésben részesült kormányok által vállalt kötelezettségeket az utánuk követ­kező alkotmányos hatalmak is tartoznak teljesí­teni — mi általunk sem volt visszautasítható, sőt önnön anyagi jólétünk is igényli egy arány­­lagos része elvállalásának áldozatát. Az ez adós­ság kamataihoz részünkről való hozzájárulás le­hetetlenné, hogy az adóbeli teher, mely nemze­tünk minden osztályára egyaránt nehezedik, már jelenben könnyíttessék ; mindamellett az ország­gyűlés a legutóbbi öt hó folyamában a részben is sokan jön: két évre (1868­ és 1869-re)meg­­állapítá az államháztartást, ez­által először ren­­deztetvén azt alkotmányszerűleg és biztosítván annak jövendőben szakadatlanul alkotmányosan és czélszerűn való tárgyalását; javításokat ten­i az adózás minden ágában és a lehető legnagyobb takarékossággal elejét véve legalább a további roszabbodásnak, t. i. véget vetett a közadóssá­got s evvel az adóterhet szaporító deficitnek, helyreállítván a kiadás és bevétel közt való és oly soká nélkülözött súlyegyént.Emellett azon len­­­dület, melyet nemzetgazdasági viszonyaink a visszaállított alkotmány és parlamenti kormány­­ befolyása alatt üőnek,oly­annyira kecsegtető, mi­szerint ugyanazon közterheket, melyek jelenleg csaknem elviselhetleneknek látszanak, legköze­lebb, úgy vagyok meggyőződve, érdemlet jó­léthez jutó nemzetünk könnyen és készségesen elviselhetendő. Hatósági élet D­e é­s, decz. 20. Városunk is nyert salariálé adjutum név alatt, a törvénykezési költségekre az államtól 3000 frt évi segélyt a folyó évre. Ezen összeg- ■ nek hova leendő fordítása­i mikénti fölhasználá­sáról tervez dolgozni, egy bizottságot nevezett ki a város elöljárója, az úgynevezett főhadnagy, mely bizottságnak tagja volt a tanács egészen, és 6 választott közönségi tag, s így nem csoda , hogy a bizottság többsége azon javaslatot tette, hogy ezen egész segélyösszeg osztassék ki a tanács tagjai között, kik kisebb-nagyobb mér­tékben mind befolytak a törvénykezési ügyme­netre, még­pedig a fol­yó évre, remunera­­tio czím alatt, mivel a kormányszéki le­iratban az áll , h­ogy a folyó évi szolgálat ro­vására. A bizottság 6 nem tanácsi tagja közül 4 ellen­véleményben volt, s azon határozott javaslatot terjesztette a képviselőtestület elé, hogy ezen államsegély, mely a város részére adatott, ne­­ osztassék ki mind a tanács tagjai között, hanem­­ abból illő fizetéspótlás adassék a tisztviselőknek, minden kivétel nélkül, mivel ezen összeg a­­ városnak adatott. Azonban a községi képviseleti gyűlésben 30 szavazattal 18 ellenében elhatároz­tatott az egész segélyösszegnek a tisztviselők közötti kiosztása, az eddig salariale adjutum név alatt kivett 200 frt levonásával. Eszerint a tanácsi tagok fizetése megkétszeresedett, s a hadnagy fizetése 500 ftról 900-ra, a tanácsosoké 350 ftról 650 és 600 ftra emeltetett, mely fize­tések szerint egy szervezetet is készített a bizott­ság többsége a jövőre, mely szerint jövőben ezen arány szerint lesznek a hivatalnokok fizetendők. A bizottság kisebbsége egy más javaslatot adott be, mely szerint a közigazgatás a törvénykezéstől külön volna választandó, s a törvényszék elnöke főbíró lenne, s a fizetése a hadnagynak 800 frt, a főbírónak 600 frt, a tanácsosoké 500 frt lett volna. De ezen javaslat is megbukott, a képvi­seleti gyűlésben, mit nem lehet csodálni, ha meg-­­ gondoljuk, hogy a tanács tagjai a képviseleti gyűlésnek is tagjai, s a városi képviselők nem szoktak teljes számmal a gyűlésekben megje­lenni. E szerint nálunk ezen államsegély által városunk s a törvénykezés nem lett fölsegítve,­­ mert itt meglevő tisztviselőink rakják zsebekre, eddig élvezett fizetések szaporítására. Helybe­­n­hagyja-e ezt a kormányszék ? nem tudjuk , de s ha úgy lesz, akkor ezen államsegélyezéssel ürít­sem nyert városunk. Követeink szerencsésen megérkeztek s öröm­mel fogadtattak, mert tudni kell, hogy követeink , valamint az egész megye Deák-párti, baloldali , szervezett párt nálunk nincs, nem is volt; azon­­ egynéhány elégedetlen, kik a közgyűléseket , nem hallatják magukat, s csak magánkörökbe i­s a társadalmi téren mutatnak néha életjelensé­­­­get, inkább a szélsőbalhoz tartoznak. Hogy­­ megyénk sajátkép jelenleg csak egy pártot ké­­r­pez, s az szeretett főispánunk érdeme. r. 1. mint nekünk, de hihetőleg lesz még alkalmuk hozzá szokni. . . — A gyomai postára a következő czi­mü levél érkezett: „Ezen levél szól Öcsödre, Szarvas felé, Andráz szomszédságában Blaskó úrhoz, Szathmári Benedekhez a pusztába, addig legyen ott a levél, még valaki be nem megyen a pusztába, vagy ha valaki arra megyen a pusztá­ból, a puszta felé ne sajnálja odaadni és mert ha fogja odaadni, megköszönöm.“ — Szentelt marhák. Az Oraviczában megjelenő „Berggeist“ írja, hogy a szomszédos Román-Csiklova nevű faluban a marhavész ki­ütvén, azt a helybeli pap akarta a szegény ök­rökből kiűzni, hogy az egész falkát a templom elé hajtatta s ott áldást mondván felette, meg­szentelte. — Az üllői utó­n felállítandó nép­kert tervét, melyet Petz Ármin dolgozott ki,­az illető városi bizottság elfogadta. — A m. kir. egyetem orvosi tanártestülete teg­nap az elhunyt Balassa helyette­sévé Kovács József egyetemi m. tanárt választotta, ki az illető szakban annyira kitűnő. E helyettesítés a köz­véleménynyel találkozik s csak helyeselnünk lehet, hogy a tanári kar egyik legjelesebb szak­emberünknek nyújt alkalmat tudományo­s képes­ségének érvényesítésére. — A „Fővárosi Lapok“ azzal akarja bebizo­nyítani az intendánstól való függetlenségét, hogy gáncsolni ismert, még­pedig olya­n szerzővel szemben, mint Auber. Tudtunkkal nem Auber nevezi ki a drámabírálókat, sem az intendáns nem componálta a Boldogság első napját. Ha e két eset közül bármelyik állana, a „Fővárosi Lapok“ aligha máskép nem ítélt volna. — Göndöcs Benedk út-kigyósi plébános 200 forinttal a magyar írók segély­egylete ala­pító tagjai közé lépett. — Értesítés: A nemzeti színház dráma bíráló bizottsága a „Pár nap egy család életéből“ czimü 5 felv. eredeti színmüvet, „Az erdei kas­tély“ czimü 1 felv. eredeti drámát, „Az uj hon­fiak“ czimü 3 felv. eredeti színmüvet, az „Ül­dözött király“ czimü 6 képben irt eredeti „k­öl­tői álomképet,“ s a „Gr­óf Halmay Győző“ czimü 4 felv. eredeti drámát előadásra nem ajánlotta, mivel a szerzők — miután lakhelyeiket a bizott­ságnál nem jelenték be, — nyilvános utón érte­­sittetnek, azon megjegyzéssel, hogy a bírálato­kat a dramaturgnál olvashatják el, s kéziratai­kat is tőle vehetik át. A bizottság ezúttal föl­hívja a szerzőket átalában, hogy műveiket szi­veskedjenek mindig könnyen olvasható és tiszta kézírásban adni be, miután a csak nehezen­­­vasható irás késlelteti a megbirálást s ekkér az magoknak a szerzőknek válik hátrányára. Kelt Pesten, december 23-án, 1868. Vadnai Károly, s. k. bizottsági jegyző. — Az őrsz. magy. képzőművészeti társulat javára febr.- án az Europa szálloda termeiben tartandó jelmezes tánczvrgalomra a meghívók e napokban fognak szétküldetn’.A bi­zottmány következő társulati tagokból alakult meg : Batthyány Elemér gr. jegyző, Bernáth Dezső, Eszterházy Károly gr., Feleky Miklós, ifj. Károlyi István gr. elnök, Kendeffy Árpád, Keve József, Krajcsik Ferencz, Lendvay Már­ton, Náday Ferencz, Ráday László gr., Szentki­­rályi Albert, Szerdahelyi Kálmán, Teleky Ede gr., Telepy Károly. — Figyelmeztetjük a­­fővárosi közönséget ar­ra, mikép a pesti jótékonynőegyl­et kü­lönféle tárgyak kisorsolásával összekötő út ál­arc­­­os bálját, mely nálunk rendesen a far­sang legszebb és legkedélyesebb mulatságai kö­zé számittatik, a jövő farsangban 1869. janu­ár 17-én a városi vigadó teremeiben fogja meg­tartani.­­ Az őrsz. m. iparegyesület jövő kedden decz. 29-én délután 5 órakor közgyűlést tart az egyesület helyiségeiben (régi szinépület I. emelet) mely alkalommal több igen nevezetes tárgy kerül napi­rendre név szerint a felállítandó fiókegyletek szempontjából módosított alapsza­bályok, 10 bizottsági tag választása s a­t. A ta­gok figyelmeztetnek hogy minél nagyobb szám­mal részt vegyenek. — A budai ének- és zene­akadémia ez évi rendes közgyűlését — miután a működő tagok decz. 23-án a kellő számmal meg nem jelentek — ugyancsak e hó 27-én délutáni 4 órakor egyleti helyiségeiben tar­andja meg, melyre a működő tagok szives megjelenése ezennel tisztelettel kéretik.­­ A pesti jótékony nőegylet utolsó választ­mányi ülésében a f. év decz. 20-tól jövő év jan. 16-ig terjedő 4 hétre szegényei között leendő kiosztásra összesen 1777 frtot o. é. utalványo­zott, és pedig hetenkinti részesülésben állóknak 274 ft 60 krt; negyedévenként segélyzetteknek 1200 frt 50 krt, végre egyszer mindenkorra részesítetteknek 301 frt 90 krt. Ez alkalommal a választmányi nők 53 új vizsgálatról tettek jelentést. Ez egylet kötőintézetében 18 egyén talál állandó foglalkozást és keresetet; a kötött áruk raktára Liedemann F. B. ur boltjában van, (váczi utcza és városháztér sarkán.) Az uj polgári perrendtartás egyik utánnyomatát illető tegnapi újdonságunkhoz pót­lólag megjegyezzük, (lásd 2937. 1. 2-ik hasáb), hogy még a nevezett törvény az „Országos tör­vénytár“-ban meg nem jelent, mely pedig (az országgyűlés által hozott törvénynél fogva) az egyedül authenticus kiadás. Maga a „Budapesti Közlöny“ is Csak a „Törvénytár“ után közli a szentesített törvényczikkeket. — Mindamellett nem akarjuk legkevésbbé állítani, hogy a könyv­kiadó urak által a közönség érdekében is készí­tett utánnyomások hibásak volnának. É s még ke­vésbé akarjuk s akartuk azt mondani, hogy (a fenforgó esetben, t. i. az új polgári perrendtar­tást illetőleg) a tegnap jelzetten kívül a többi hibás. Ezt csak a „Törvénytár“ illető részének r.AA“‘“ ",8, ~ ‘8ybe”“s* "u” W ?*“*»**■A »P««t­ szegény gyer­­mekkórház egyÜt« legközelebb Tartott üléseiben a következő »«fokozások, illetőleg ke- Sy/t ^gyományok befizetéséről, avagy körhel­­ve L»Ural tétettek jelentések: I. Al.pX. ,« gróf Károlyi Istvánná szül. b Or« J u« • „ méltósága 200 írttal. H. Befizetett hagyományok L) Huber Antal és Katalin részéről 5 frt • 2 Depiny Péter uszodatulajdonos r. 10 fr ’ fj Gyelmis-Latinovics Czeczilia (JOOo EL L *’ •f“i »!“* Ää-ä irgonyát • 2) b. Kray szül. Wenkche­m Mária /u'rinvt e­ry fél bor ut. egy negyed ft *íWtAt Ml« - 3. Wer.bor é. rázay kivonatban (Extráét) 16 üveg z lizztb■. n 0 skatulya Liebigféle gy­ermektápszert *,indé­­oztak. 4) Budai „Királygőzmalmi részvénytáb­­­lat“ 1 éz fél mázsa liszttel kedveskedett. V­­űzi fát ajándékoztak : Taff­er Adolf ur 4 les Auspitz Róbert favágó-gázgyár.„tulajd­n­­osa 1 ölet VI. Ruhanemüekkel kedveskedtek emsey Nina 8 nagysága 4 pár horgolt gyermek­ikaróval ; Judenáx Mária urhölgy pedig 11 db germekruhafélével. Mindezen kegyes adomá­ikért a „pesti szegény gyem­ekkórházegylet génnél nyilvánosan is kifejezi köszönetét. Kelt­pesten, 1868. évi decz. 23-án. Halász Dezső et­itkár. Hivatalos.­ ­ — Leták József lévai lakos Baját és Mári. Mátyás kegyesrendi gymnasiumi tanár, Kata­lin, Anna és Vilmos gyermekei vezetéknevénél a „Laki“ra kért átváltoztatása folyó é. 23581. sí belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett. Spitzer Adolf Lipót m. k. pénzügyőri fölvi­s­gyázó vezetéknevének „Hegyesére kért átvá­toztatása i. é. 23692. számú belügyminisztei rendelettel megengedtetett. — A m. kir. pénzügyminiszter Haasz Mihály a pécskai m. kir. urad. számtartósághoz irnokk­a0 nevezte ki. 1­i- A magyar kir. pénzügyminiszter Födr . ’ Attila bányatisztet felső-bányai bányamérnökk­é nevezte ki. 10 — A földmivelés­, ipar- a kereskedelmi m.­­ r . minisztérium a bécsi általános szállítási biztosit­­ó társulatnak megengedte üzletének Magyaro .18­szágra való kiterjesztését. 2­0 cs. és apostoli kir. Felsége f. évi deczem­­­ber hó 5-én kelt legfelsőbb határolmányavi legkegyelmesebben megengedni méltóztatás­át, hogy gróf Trauttmannsdorff, Rómában székelője , kir. nagy­követ, a bajor királyi koronaver­s nagykeresztjét; báró Brenner-Felsach Ernő,­­ kir. követségi tanácsos és varsói főügynök,­­ orosz császári szt. Anna-rend II-ed osztály­ú jelvényét, és Valensi József tunisi cs. kir. f ügynökségi tolmács, a sanmarinoi köztársaság lovagrend középkeresztjét elfogadhassa és vise­ltesse. en _________________ _______ »« Különfélék. sző­álé Pest, decz. 24. *k­ — A szász nemzeti egyetem» n lép pókban be fogja fejezni tanácskozásait és f­ió­ fog oszolni. an- —Nag­y-S­zebenben híre jár , ho­g az Bukarestben nem akarják elfogadni ru­ magyar aranyokat; nagyobb baj neki 20 frt. Hl. Készpénzbeli adakozások­; J. H. F. A „P Napló“ távsürgönyei. B­é­c­s, decz. 24. A legbiztosabb for­­ásból azon hir hallatszik, hogy a török­­görög viszály kiegyenlítése érdekében ,­étesítendő conferentia iránt élénk tárgya­­ások folynak a nagyhatalmak közt, és hogy Ausztria nézetei — a conferentia esetleges alapjai iránt — tökéletesen meg­­egyeznek a nyugati hatalmakéival. Konstantinápoly, decz. 24.­­ Porta a görög alattvalók kiutasítására kiszabott határidőt két hétről ötre tév­­eszté ki. London, decz. 24. A parlament is­­méti megnyitása 1869. febr. 16-ra van kitűzve. — A mai „Times“ jelenti: Angolor­­szág csak az esetre vesz részt a kilátás -­ban lévő congrezusban, ha ez tisztán csak a török-görög viszályt fogja tár­gyalni. B­é­c­s, decz. 24. Az „Oesterr. Corr.“ jelenti, hogy az Atheneben lévő ausztriai követ b. Testa nyugdijaztatott és helyébe­­ bukaresti főconsul b. Eder neveztetett athenei követté. Ez utóbbinak helyét Julaus követségi tanácsos pótolja. — Távsürgöny a bécsi tőzsdéről. Bécs, decz. 24. (Esti zárlat). Hitelint. -észv. 240.40. éjsz. vasút 19.55. államv. 106.20. 1860-ki 91.10. 1864-ki 108.70. Napoleondor 9.53—Magy. hiteliv. 91.72 Ilinglo hungarian —. Tramway 144.50 Ilinglo Ausztrián 192.50. Galicziai vasút 210—. Losoncz — Bankrészvény 669 — Erzsébet —. Lombardia —.—. Az üz­et jó. Frankfurt, decz. 24. Váltóárfolyam 98—, 1859-ki E. metaliquea 607 ig, nemzeti kölcsön is —. Uj adómentes 50, amerikai 1882-ig. 78*1* isztr. hitelrészv. 232.—, osztl. államvasut 300 1254-ki sorsjegy —, 1860-ki 76.50, 1864-ki L0450, Fr. József vasút 165, osztr. bankrésev. )47. lombardi v. 194. Az utóbörze magasabb. Berlin, decz. 24. Cseh nyug. vasút 67. Ga­­liziai 89. »i^.Államvasutm­.­i,.önkéntes kölcsön Lll.V Metalliaques 48.—. Nemz. kölcsön 53.szt. Sitelsorsj­egy 88.—. 1860-ki sorsj. 76.3­4.1864-ki sorsjegy 59. — Ezüst kölcsön 59. Hitelrész?. 39.31. Igen csendes az üzlet. Pária, decz. 24. (Zárlat.) 3°10 járadék 70'05, 4lls°l8 jár. 102"—; olasz jár. 57.17; államv. 647; creditm. 291; lomb. 416; osztr. n. 313; osztr. időre 310; consol 92­0; magy. köles, 217. Hangulat­szilárd. Pár­is, decz. 24. (Nyitás.) 30/„ járadék 70.15 41/,°/»járadék —.—, olasz jár 57.25, államv. 647, creditmob. 417, lombard 417, ősz. napra —, oszt. időre —, consol —, m. köles. — Az üzlet jó. Berlin, decz. 24. Búza 62*1,, ,táv. 62'/,, rozs 52­8) 51*k­. árpa 48,56, zab 31.*[a, 31s­, 31s/„ olaj deca. 91/,,, táv. 94/a, szesz decz. 155/,„ táv. 16. Időjárás igen szép. B o r o s a 1 ó, decz. 24 Olaj decz. 8s/6 táv. 9., szesz decz. 14­/,, decz.—jan. 141/,, táv. 14VIS­Köln, decz. 24. Búza, rozs javult; búza decz. 622,27 decz— 66V,v táv. 67/., rozs dec. 520—25, decz—jan 5*11, táv. 5­9, olaj decz. 1066,( decz—jan. 10*/A, táv. 11. szesz 1910,. Közgazdaság. A hetedik statistikai nemzetközi congressus. Ez 1869-ben Haag városában­ fog megtartatni. Baumbauer ur, a hollandi statistikai hivatal fő­nöke, jelentésében kiemeli a congressusok azon három főhibáját , mely az eddigi gyülekezetek mindegyikében volt tapasztalható. Azok egyike a congressusok túlnyomó nemzetiségi jellege. A berlini és bécsi „nemzetközi“ congressus mégis túlnyomólag német volt , valamint a párizsi, franczia és a londoni angol. Baumbauer a szük­séges intézkedéseket meg akarja tenni, hogy az 1869. congressusnak nemzetközi jelleme minél erősebben jusson kifejezésre. Részünkről, bár­­természetesen csak kívánatosnak tarthatjuk e Szándék valósítását, mégis kétkedünk abban, váljon valaha kivihető lesz-e esen újítás. Már maga a tárgyalási nyelv is lehetetlenné teszi számos idegen nemzetiségű statistikusnak, hogy a congressusban részt vegyen. A nyelvi tekin­tetből előnyben lévő nemzetiség túlsúlyát növeli továbbá a congressus székhelyéhez való k­cses­­ség, és így nagyon természetesnek kell talál­nunk ha a congressusokon az idegenek alig tesz­­nek többet az összes résztvevők harmad-, vagy negyedrészénél. Mint a második hibát fölemlíti Baumbauer a tárgyalásra kitűzött kérdések sokaságát. E te­kintetben sokat vétkeztek a congressusok ren­dezői; az oroszlányrász azonban a florenozi congressus bizottipán­yát illeti meg, mely nem kevesebbet tizenk­ilencz kérdésnél tálalt vendégei elé, úgy hogy a sorrend végén létező (Folytatás a melléklstsn.) . * ... . . % - 'C

Next