Pesti Napló, 1869. január (20. évfolyam, 5516–5540. szám)

1869-01-30 / 5539. szám

és K­á­p­o­l­n­a­i István fognak szakéul, , kot tartani.­ Thaly Kálmán, titkár ^2^6' Az első hazai m­arinb- t .el­egn %megnyittatni a pesti föreáltato?*?1“ létében. Ez iskola egyelőre csak 1“. “°da egy' napi iskola lesz és az ország»­­ és vasár' sület javaslata értelmében szervTzE lasztása van me^hltTrE^ ^pv‘®elöjűnek vá" jan. 31-én d. e. 1o órakor választás’ vasárnap ma írvar e£,VPafil ' .01fk°r megy végbe az orsz. W . -i népü. iparos vállalatok tulajé ’ Pesti nagyobb szejövetel«n „ * tulajdonosai és vezetői az ősz­­után a m­i 5*®^ számmal jelenjenek meg. mi­­nemcsak »*«l WpAtt*Vel .»elé,. kás kérfuár°iS°kf^1 idovel talán fenyegető mun­­képezi Dők le§alaP°8abb megoldását is tekfSrVil tátni,ha állomások szerveztek “A *Tornán korlátos* ”*pi­— Tewele ur, a bécsi Károly szinház felébe kedv®lt/a/Jan Offenbach legújabb operet nliw­­s ”Tat° bf” a velocipede-féle leg­­jármU/ft. akarta a bécsi közönségnek a sil!! !|boemUm n'. Els­i kísér­ete tegnap délelőtt 1 ven, után újra felült a gonosz járműre, de szerencsétlenségére velocipede-je egy emel- Vi­znk ütközvén, felfordult és jobb lábának alsó lábszára a kerekek közé jutván, kéthelyen eltört. Az orvosok reményt nyújtanak az iránt, így e­m­e­le ur lábát nem lesz szükséges amputálni.­­ " Beküldettek: „Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz.“ ,Irta a * a tí1 e.r ffénes k. e. jogtanár , 48 lap. Ara­d kr. E kiadás tiszta jövedelme Losoncz városa szegényeinek van szánva, Pest 1868. — „Föl­dünk nem hitta­ni központja a'min­de­n­s­é­g­n­e­k.“ Bölcsészeti adalék minden kér. hittanhoz. Irta Zád­ori János hittudor. 62 lap. Ara?­­ „Egy munkácsi rab története.“ Regényes korrajz 2 kr. Irta Karlovszky M. Ida, Pest Pfeifer Ford. bizománya, 1869. Ára? „A Moson megyei gazdászati egylet­nek emlékirata a magy. kir. föld­­mivelési ipar- és kereskedelmi minisztérium­hoz a hazai munkaerő hiány s ennek elhárítása ügyében s gyakorlati észleletek Wood, Mac- Cormik és Kachelmann arató gépeinek munka­­képessége körül.“ 27 lap. M.-Óvár, 1869. KÖZGAZDASÁG. Pesti gabnatőzsde, január 29. Búzá­ban lanyha kínálat és erős kereslet mellett, az árak 5 krral emelkedtek. A forgalom 15000 mé­rőre rúgott, következő árjegyzék mellett: tisza­­vidéki búza 82 font 3.72 és fél k. p., 85 font 4.30 k. p., 87 és fél font 4.90 három hóra; pesti 85 s fél font 4.45 3 hóra, 86 font 4 60 három hóra, 87 font 4­70 3 hóra ; bánsági 85 font 4.55 3 hóra. Mindez vámmázsálva, Rozs­ban szilárd hangulat mellett lanyha forgalom volt. Árp­a folyton kedvelve 4—5000 mérőre menő forgalom volt; 69—72 fontra mázsálva 2­50 k. p. 68—72 fontos 2.50 kelt k. p. K­u­­koricza változatlan. Pesti értéktőzsde, jan. 29. Élénk han­gulat mellett az árakban ma is emelkedés mu­tatkozik, mely emelkedés leginkább a bankokra terjed ki. Malmokban kevés változás történt, míg a vasutak és biztosítások majd stationáriu­­sak. Be nem jegyzett részvényekben szintén élénk mozgalom. Az egyes változatok az alább nyitott rovatban szemlélhetők. Esti zárlat. Tramway­ben élénk üzlet volt, eleintén csak 144 és fél, utóbb 145—145 és fél fton kelt. sza­ft­t; latin 2 frt. Tehát ki minden hazai lapot tartani akarna, 1837 frt 22 krral fizethetne elő. ’ Z e 1 e S y z d 8 6 k. A pesti váltótör­­vényszéknél: „Jakabb Izidor“ n.-becskerekiter­­ménykereskedő.­­ „Weisz J. Móricz“ n.-becs* kereki kezmüzet-árus. — „Dirck Agyertya’ 77JT- keresk-t j0gy0z »Ppa Dirck A. Dirck Mihály. — „Scheiber M* kalapkereskedő Pes­ten, Király u. 12. sz. — „ Kirsch­veng F.“ term. keresk. Temesvárott. — „Sonnenschein E.“ pesti term. keresk. , szerecsen u. 30.— „Az első m. ált. bizt. társ. szegedi főügynöksége“ czégjegy­­ző : Zsótér András vezérügynök és Lévai Ig­­nácz titkár. — „Frommer S. és Schwarz“ zsi­nórárus Pesten, jegyez Frommer Sámuel. — „Freund M. és L.“ pesti vörös kereskedő, rokkai u. 4. sz. — A „A császári királyi riadalmazott kassa-oderbergi vaspálya,, czég­­nél Schäfer Ferdinánd igazg. tanácsos czégaláirá­­sa jegyzőkönyvei­tetett. — „M­i­s­k­o­­­c­z­i és Rosenthal pesti gépügyér váczi ut 22. „El­­ső magyar részvén­y-s e r f­ő z d e“ czég­­nél Holl Frigyes czégaláirása jegyzőkönyvez­­tetett. Fleischl D. S.-é kitöröltetett. — „Budai közúti vaspályatársaság“ alaptőke 100,000 ft. 2000 darab 200 frtos részvények­ben, vezérigazgató Rechnitz Henrik, elnök gr. F­estetits Béla. — A sopronyi váltótörvény­széknél : „K­anders Fülöp“ nagykanizsai borkereskedő. — Az aradinál „Stern és We­i­sz“ nürnbergi és vörös áru kereskedő Aradon. — „Spiegel M. özvegye,“ eper­jesi vegyes kereskedő, egyúttal a „Spiegel Mark“ czég kitöröltetett. —­ (Vásárok.) Arad megyei Nagy-Ze­­r­é­n­d községe minden csütörtökön tartandó heti, és minden január 14-én és September 1-jén tartandó országos vásárra, úgyszintén so­­mogymegyei Igás község minden szerdán tar­tandó hetivásárra nyert engedélyt.­­ (A magyar erdőgazdaság) állapo­táról az „Erdészeti Lapokéban a következőket olvassuk A Retyezát bikkfaerdői eddigelé rend­szeresen még soha sem használtattak ; egy 700 holdnyi darab már 1780-ban tüzelőfának sza­­kittatott ki a volt jobbágyok számára, de ez most már csak cziher. A rendetlen erdőviszo­nyok következtében a községek lakosai a lomb­erdők legnagyobb részén a szabad­ legeltetést bitorolják és számos kecskenyájaikkal tetemes károkat okoznak. A szétszórt kaszáló-irtások közelében mindenki igyekszik az erdőt rongál­ni, hogy mint ré­gi irtás, kaszálókép neki marad­jon, a­mi annál könnyebben sikerült, mert a politikai hatóság nem a legerélyesebb. A hamu zsirtözés több ízben is megkísértetett, de nem sikerült. A nemesebb fák pedig, mint : kőris, ju­har, hárs, a czigányok által össze vannak ron­gálva. Ezek egy pár év előtt rekesztettek ki az erdőkből. A feny­ves­ erdőket a régibb időben erősen vágták, de csak a kecskék teleltetése kedvéért, mert azon időben a kecske semmi ta­karmányt sem kapott, hanem nagy, mohával be­nőtt fenyőfákat vágtak számára. Vagy 90 év előtt kezdették, és a legújabb időkig (csak 10 éve, hogy megállíttatott) folytatták a zsindelcsi­­nálást az erdő kimondhatlan kárára, s a birto­kosok nevetségesen csekély hasznára. A bila (zsindelytönk) úgy készült, hogy mindenki cse­kély összeg befizetése után szabadon vághatta az erdőt, a­hol neki tetszett, csak a faluba szál­lított tönkből 10 et in natura adott be. Ha sokra ment az évi jövedelem , leg­­fölebb 400 forintot tett ki. Az egész, 12,380 hold fenyőerdőben nincs 300 egészen ép erdőrész, a többi a völgyekhez közel, a leg­roszabb állapotban van, nem csak azért, hogy számtalan fatorza levágva és föl nem használva rohad, hanem —a mi még károsabb — majdnem minden törzs meg van faragva, s enn­ek követ­keztében kivétel nélkül vörös és haszonvehetet­len lett, a talajt beárnyékolja s uj fiatal feny­vest nem enged felnőni. Az erdőgazdaságnak ezen rajza iparos hátramaradásunkat is jellemzi misei az erdőgazdaság mindig és mindenütt lé­pést tart az ipar előmenetelével.“­­ (M­agyar ujságirodalo­m.) Ma­gyarországban megjelenő összes magyar hirla­pok és folyóiratok egy évi előfizetési ára ez idő szer­int 908 frt 26 kr.; a né­met nyelven megje­lenők ára 662 frt 66 kr.; az összes szláv lapoké 177 frt 30 kr.; román lapoké 80 frt; olasz 7 A P. Napló magán távirata. Bécs, jan. 29. Az angol-ausztriai bank ma nyitotta meg az aláírásokat a magyar éjszak­keleti vaspálya részvényeire. Ki­látás van rá, hogy e részvényekre való aláírás felülm­ulandja a kívánt összeget. Berlin, jan. 29. A követek hára, miután a Virchow és Benver által be­adott indítványokat elvetette, 256 szólal­a0 ellen az elkobzási bizottmánynak azon indítványát fogadta el, mely szerint a hannover­i király vagy­ona elkobzandó­­nak mondatik ki. Bismarck erre megjegyzé : Az egyez­kedés által a hannoverai király többet kapott, mint a­mennyivel annak előtte bírt. Poroszország azt hitte, hogy a Wel­­fek izgatásai meg fognak szűnni, e remé­nyében azonban csalatkozott, a­mennyi­ben csupán gonosz játékot űztek és a külfölddel való összeesküvést is felhasz­nálták, a minek azonban meg kellene szűnni. Távirati tudósítás a bécsi börzéról. décp. jan. 29. (Esti zárlat.) Bitelrészv. 261.—. Éjsz. vasut 318.50. Államvasut 219.80.­1864-iki sorsj. 119.70. 1860-iki sorsj. 94.— . Napoleondor 9.69%. Adóm. kölcsön —. — .Lombardok 230.60.Magyar hitelrészv. 103.3/1. Fer.-Józs. vasp. — Pécsi vasp. —.—. Anglo-Hung. 121.% Innerb. vasp. —. —. Zálogkölcsön— Tramwaylör.—. Anglo-Ausztrian 235.75. Galicziai vasut 219.—. Erdélyi Tiszai v. —. —. Járad. —.—. Az üzlet élénk. art. jan. 29. Váltóárfolyam: 97* 1859-ki E. metaliques 64.—. Uj ezüst kölcsön­­.—. Nemzeti bölcs. 53.7/8. Régi ruetal. 94.— Uj adómentes 52.—. Amerikai 1882-ig 79. Osztr. hitel részv. 253. Oszt. államv. 311.— 1854-ki sorj. 69.1/2.1860-ki 78.­ 1864-ki 11 F. Józsefv. —. Oszt. bankrészv. 660.—. Bom­bardok 222.— . Üzlet nyugodt. Pár­is, jan. 29. (Délben.) 3% járadék 70.37 12°10 —.—, olasz jár. 54.85, államv. 658, cre­ditmob. —, lombardok 476,osztr.napra—, osztr.időre —.—, consol - -.—, magy.kölcs.—. Az üz­et szilárd. Pária, jan. 29. (Zárlat.) 3°[0 járadék 70.32 4 % %­jár. 103.—, olasz jár. 54.80, államv. 657 creditmob. 272, lombard 475, osztr. napra 318 osztr. időre 316, consol 93­/4, magy. kölcsön 214, 50, északny. vasp. 358. Szilárd. Berlin, jan. 29. Cseh nyug. vasut 73.—. Gallicziai vasut 917/8. Állam vasut 178.—. Ön­­kénytes köles. 1273/4. Metalliques 51—. Nem­zeti köles. 55%. Hitelsorsj. 89‘la. 1860-ki sorsj. 1864-ki sorsj. 64%. Ezüst köles. 60%. Hiteliv. 109%. Bécs —. Szilárd. Berlin, jan. 29. Langy idő. Búza jan. 63, febr. hiányz., táv. 63, rozs jan. 53%, febr. 50­/8, táv. 51 %, zab jan. 32% febr. 32, tav.,31%, olaj jan. 93/12, táv. 9%, szesz jan. 15&/ja, táv. 15%. B or­o­s­z­l­ó, jan. 29. Búza 84—, rozs 64.—, za 140.—, repeze 1.26.—, olaj jan. 9'/12, táv. 9'14, szesz 14Vg, febr. 14s[12, táv. 1­'®/8, 15%. Manheim, jan. 29. Búza k. p. 11V­, h. i. 11%, rozs k. p. 10, h. i. — árpa k. p. 10315, h.i. 10%, zab szilárd, k. p. 4%, h. i. 4315. Egészben meglehetős szilárd. Antwerpen, jan. 28. Petroleum 58% frank. Köln, jan. 29. Rozs, búza engedett, rozs lanyhább, búza jan. 6314, febr. 7 %2, táv. 64, 67*1,­ rozs jan. 515120, febr. 510% táv. 510, olaj lanyha jan. 101110, febr. 10^16, táv. 113120. Stettin, jan. 29. Búza jan. 60.72., táv. 69314. rozs jan. 52%, táv. 52, olaj jan. 971,s táv. 91­ szesz jan. 15, táv 14516. tuilleriákban űzött politika megbirálását s ne­vezetesen III. Napoleon ide­s­tova ingadozását a reaktió és a liberalismus között s ennél fogva a következő, már most ismert helyeket közöljük belőle. Az 1866. év decz. 30-ik napján Walewszki gr. a következő sorokat túlsürgönyözte Ollivier­­nek St.-Tropezbe : „Jöjjön ön gyorsan Párisb­a. Beszéljen a császárral, a ki felette habozik. Ön talán kezében tartja Francziaország sorsát! Meg vagyok győződve, hogy ő nem lesz képes ellenállani az ön rábeszélő tehetségének.“ Olii­­vier Páriába ment,s jan. 8-án fogadtatott a csá­szár által, kivel két óra hosszat értekezett, kifejt­vén előtte egész politikai programmját úgy, hogy a császár végre megtértnek s a képviselő szabadelvű eszméi részére megnyertnek mon­dotta magát. „Most, úgymond a császár, még a császárnéhoz kell ön­ne­k j­ő­n­i , hogy őt is megté­rítse ön!“ Napóleon azonnal átküldött a császárnéhoz, ki azonban nem lévén elkészül­ve reá, nem volt szobájában, s így későbbre ha­lasztották a találkozást. Két nappal később a császárnéval is beszé­lt Ollivier, ki ez alkalom­mal a császárnak utolsó beszélgetésük tartal­mának hű kidolgozását nyújtotta át, mely is egy teljesen befejezett és logikailag fölosztott politikai rendszert foglalt magában, a­melynek császár életbeléptetését ígérte. Mindjárt másnap már egy, négy sűrü lapra terjedő sajátkezű levélkét kapott Ollivier III. Napóleontól, mely nyílt modoránál fogva legjobb édelmül szolgál Olliviernek azon ellenfeleivel szemben, kik őt azzal vádolták, hogy elveit megtagadta, s mely a császárt magát, mint poli­tikai tekintetben fölvilágosult, és czéljairól ön­tudattal biró főt tünteti föl. Erre Roucher is be­avattatok a dologba, s Napoleon igy szólott hozzá : „Értekezzék én Ollivierrel.“ Mely sza­vak ez utóbbit igen nagy fontosságú személy­nek tüntették föl. — Ezt azonban föl nem tudta fogni a képviselő. Jószívűségből, gyönge­­ségből, habozásból vagy azon félelemből, nehogy magát kompromittálja, miután Roucher látoga­tásra szólította fel, Ollivier vezettetni engedte magát általa s igy lemondott azon­ fontos állás­ról, melyet neki a reformmn keresztülvitele kö­­rül szántak. Roucher időközben a megrémült senatusi, törvényhozó-testületi és államtanácsi konserv­ativek egész gépezetét mozgásba hozta, miből Ollivier csakhamar beláthatta, hogy a kedvező pillanatot eljátszotta, így ápril kezde­tén egy második, most már eléggé rövid levelet kapott a császártól, melyben ez mintegy meg­félemlített Proudhomme tűnik fel, nem bírván megszabadulni s félvén az általa hivott liberális szellemektől. Egyebek között ugyanis igy szól képviselőhöz, hogy a nagy államtestületekre kell bízni azon gondot, miszerint az uj törvé­nyek az ország szokásaihoz alkalmaztassanak s elég banális alakban panaszkodik, hogy felette nehéz a szabadságot a közrenddel összeegyez­tetni. Ollivier most újabban azon engedélyt kérte ki, hogy e két levelet közzé tehesse. Azonkívül oly leveleket tesz közzé e munkájában, a melye­ket ő 1851, 1852-ben stb. irt és a melyekből kitű­nik, hogy elveihez mindig mű maradt, a meny­nyiben már azon időben ismételve kijelentette s mindig visszatért arra, hogy ő sem nem jakobi­nus, sem nem félénk conservativ, hanem oly középállást foglal el, a­melyet kezdettől fogva elfoglalva tart. Állásáról Rómáva­l szemben s Róma mostani viszonyairól a modern gallikanis­­mussal szemben szintén érdekes dolgokat vár­hatunk, nevezetesen felemlíti a pápa levelét Darboy párisi érsekhez e tárgyat illetőleg, me­lyet szintén közzé fog tenni, s mely levél a pápát a legsötétebb ultramontán érzületektől teltnek tünteti fel. Láthatjuk már ezen részletekből is , hogy az illető ma sok érdekes dolgot fog tartalmazni figyelemreméltó fényt fog vetni a politikai vi­szonyok és személyiségekre. (Az o­rosz budget 1869-ik évre.) A szt-pétervári hivatalos lap közli a pénzügy­miniszter jelentését a czárhoz az 1869-ki állam­bevételeket és kiadásokat illetőleg, melyből a következő részleteket veszszük át. A rendes ál­lambevételek 419,977,532 rubellel előirányoz­­vák, mely összeghez még az 1867—68-ki kincs­tári fölösleg 15,174,074 rubellel számítandó, s mely utóbbi összeg a folyó évi súlyegyen hely­reállítására van szánva. A kiadások 432,151,607 rubellel szerepelnek. A bevételek a múlt évivel szemben 9,509,829 rubellel szaporodtak, mi fő­leg onnan ered, hogy több eddig adómentes személyek és községek újabban szintén az ál­lamterhek viselésére köteleztetek; ezenkívül a bevétel gyarapodását a bélyegeknél 371.000, az útleveleknél 114.000, a hajózási adóknál 68.000, a távírdáknál 350.000, az erdőknél 400.000, a bérleteknél 136,000, a bányaadók­nál, kohóknál stb. 700,000 rubellel tették kilá­­tásba A kiadások minden tétele általában ma­gasabbra szabatott, mint a múlt évben, és pedig a szt.-pétervári szent zsinatnál 464,000 rubellel, mely összeg a papi iskolák jobb karba helye­zésére, s a rigai kormányzóság roszabbul fizetett papságának számára előirányoztatott. A pénz­ügyminisztériumnál 4,773,000 rubellel, a bel­ügyminisztériumnál 3,223,000 rubellel, a közok­tatási minisztériumnál 431,000 és az igazság­ügyinél 444,000 rubellel emeltetett föl. A len­gyel királyság budgetjében a kiadások 1,351,000 rubellel szaporodtak, s a kaukázuson túl fekvő részekre 750,000 rubellel. Ellenben a közlekedési minisztérium kiadá­sából 4 millió rubel vonatott le. Egészben véve az 1869. évre 15,174,047 rubel szerepel, mely összeg a felcsigázott bevételek mellett is fede­zetlenül marad, de a­mely a megelőzött évek fölöslegéből könnyen törleszthető. A rendes ki­adások mellett azonban még 31 millió rube rendkívüli összeget találunk a budgetben, mely vasúti építkezésekre és a rigai és odessai kikö­tők felépítésére van szánva, de a­mely az előbbi években külön e czélra felvetett 33 millióny alaptőke által teljes fedezetet nyer. A pénzügyi miniszer jelentésében végül a vasutakra tér át, mely Oroszországban két év óta rendkívüli lendületet nyert; 1867-ben 489, 1868-ban pe­dig 1709 versznyi vasúti terület adatott át a közforgalomnak. Az 1869-ik évben ismét 2000 werstnyi vasút fog kiépíttetni, s az év végéig a forgalomnak átadatni. A miniszter azon szilárd meggyőződé­sét fejezi ki, hogy Oroszország pénzügyi hely­zete rövid idő alatt a legszilárdabb alapon fog nyugodni. Föltűnő, hogy Reutern orosz pénzügyminisz­ter e jelentésében az egyes minisz­ériumok be­vételeit és kiadásait a legkisebb részletekig Töl- i] sorolja, míg a hadügyi és tengerészeti miniszté-­­­riumról szóval sem tesz említést elannyira, mi­­h szerint azon gondolatra juthatna az ember, hogy e két szakasz az idén egy fillért sem vesz igénybe. (Görögország pénzügyi helyzete) A „Journal du Credit public“ czímű lap után e tárgyról a következő részleteket közöljük : Gö­rögországnak a jóni szigetekkel együtt jelenleg 1,400,000 lakosa van; serege körülbelül 12.000 főre megy; tengeri hadereje 9 hajó 1000—1200 főből álló legénységgel. A pénzügyi helyzet a lehető legroszabb. Az államadósság bel- és kül­földire oszlik, emez 178 millió drachmára megy, ennek egy részét még Görögország állammá constituálása előtt csinálták, s kamatait már 1826 óta nem fizetik. Az illető kötvények tulaj­donosai már több izben összejöttek Londonban é­s Párisban, komitokat képeztek, mely a görög kormány­nál az adósság visszafizetését szorgal­mazza, ez azonban mindenkor csak üres felele­tet nyert. így áll a dolog a külföldi államadósság ko­ ■ rábbi részével, míg a később csinált adósságo­kat három csoportba lehet osztanunk. 1830-ban az elnök, Capo d’ Istria azon követeléssel lépett föl, hogy Európa garantírozzon Görögországnak 60 millió franknyi kölcsönt, mely összeggel Hel­las romjaiból fölépülne és segédforrásait kifejt­hetné.­­ 1833-ban Francziaország, Anglia és Oroszország csakugyan garantírozták ezen ösz­­szeget. Ezenkívül a Rothschild-ház ugyancsak a védhatalmak garantiája mellett még 4­­ millió drachmát kölcsönzött a görög kormánynak, mely azonban e kölcsön kamatait soha nem volt képes fizetni. Föl kell még említenünk egy kis bajor kölcsönt 2,984.000 drachmá­val s az Ottó királynak kárpótlásul vagyonaiért engedélyezett 4 millió drachma tartozást. A belföldi adósság 6 millió drachmát tesz s részint hátralékos adósságokból áll még a füg­getlenségi háború idejéből, részint a nemz.­bank előlegezéseiből, részint a kormány által kiállí­tott bonokból. A görög államadósság e szerint összesen 250 millió drachma, mi tekintettel a lakosság lét­számára, még elég kedvező viszonyt tüntet föl. Természetesen azon körülmény, hogy Görögor­szág csak igen jelentéktelen összegeket fizet a külföldnek, itt különösen nagy fontossággal bír. Az állambevételek Görögországban béke ide­jén folyton növekedtek . Capo d'Istria elnöksége alatt 1828 febr. 10-től 1831 szept. 30-ig az ál­lambevétel évenkint átlag 5,013,123 drachma volt, mig 1850-ben 14, 283 314 és 1856-ban 20 millió, 1860-ban 21 millió drachmára rúgtak Azóta politikai szédelgés folytán kereskedés és ipar hanyatlásnak indult s a bevételek 1862-ben 17 millióra szállottak alá. Az 1868-as budget­­­en ugyan 32 millió drachma bevételre találunk, azonban nem kell felednünk, hogy a jóni szige­tek bekeblezése egy harmaddal emelte az or­szág jövedelmét. Görögország ki és beviteli kereskedését ren­desen 120 millió frankra teszik. 1854-től 1860- ig folyton növekedett a kereskedelmi forgalom , ezen idő óta azonban egész 1863-ig szemláto­mást csökkent. Újabb lendület ismét György ki­rály uralkodásának első éveiben volt észlelhető ; míg 1865 től a krétai zavargások újból pangást idéztek elő, így állanak Görögország pénzügyi, állam­gazdasági és kereskedelmi viszonyai. Az állam­kincstár helyzete mindenkor szomorú volt, mint hogy a kormány soha nem volt képes a régi adósság kamatait fizetni; a kereskedés alig áll most ott, hol kilenc­ évvel ezelőtt állott. Legkö­zelebb távirati úton értesültünk , hogy a görög kamara előfordulható eshetőségekre újabb 100 millió drachma kölcsönt szavazott meg. Hol fogn­ak aláírókat találni e kölcsönre, minthogy a nagyhatalmak garantiájára számolni többé nem lehet ? Nemzeti színház. Szombat, január 30-ikán : „Hunyady László,“ opera 4 szakaszban, Népszínház. Szombat, jan. 30-kán másod­szor: „Szakács és titkár,“ vigj. 1 felv., ezt meg­előzi : „Hentes és báró,“ vigj. 1 felv. Vízállás. Jan. 29. Pesten 0 fölött. 6­5 jégállás. Feldős szerkesztő : B. Kemér­y Zsigmond­. KÜ­LFÖL­D. (Ollivier Emil könyve.) Ollivier Emiltől február kezdetén egy könyv fog hallo­más szerint megjelenni, mely mintegy igazolá­sul szolgálna választóival szemben. Ollivier po­litikai jelleme után ítélve, e könyv iránya nem lehet kétséges előttünk. Ollivier még mindig azon praedestinált miniszternek, azon egyetlen politikusnak tartja magát, ki egyedül képes Francziaországot a mérsékelt liberalizmus alap­ján megmenteni s igy jelen müve is kizárólag saját magáról s azon folytonos törekvéséről fog rólani, mely szerint e szabadelvű kormányfor­mát igyekszik Francziaországban feláll­tani. De e müvecske mindemellett is nagyban elősegíti a NYÍLT TÉR. A legf. eng. „DUNA«biztosító társa­ság vezérügynöksége tűz-, szállitás-, jég-, nemkülönben az életbizto­sítási ágakra nézve, jelenleg Kunewalder M. testvéreknél, 69 Pesten József tér 11. sz. I.em. Vasúti közlekedés, m (indulási órák szerint.) 1. Pest-Kassa és vissza Pest Czegléd . 9.39 Szolnok 10.37 „ „ 9.17 P. Lad. 1.33 d. u. 1. 3 és. Debrecz. 3. 5 „ 3.48 r.­assa érk. 9.56 d. e. 1.51 d . 6.31 r. és 5.19 e. n 8­­4 „ Kassa. 5.21 r. 12. 1 d. Debrecz. 12.19 d. 10.26 é. P. Lad. 1.57 d.u. 12.39 „ Szolnok 4.43 „ 4.39 r. Czegl. érk.5.33 Pest érk. 8.40 5.55 „ 8.40 „ II. Czegléd-Arad-Károlyfehérvár és vissza. Czegléd 9.24 d. e. és 1.45 d. [ Károlyfeh­érv. 4.41 r. Szolnok 10. 6 d. e. és 9.47 e. Arad 2.52 Károlyiévi érk. ,6.12., 1.45 d. Arad 12.26 d. és 8.47 e. Csaba 2. 7 d. u. „ 11.23 e. Szolnok 5. „ „ 4.18 r. Czegl. érk. 5.48 d. n. 5.38 r. 111. P.­Ladány-Sagyvárad és vissza. P. Ladány . . 2. 5 d. u. I N. Várad . ind. 10.27 d. e. N. Várad érk. . 4.31 „­­ P. Ladány. érk. 12.58 d. IV. Bécs-Bazias és vissza. Bécs . 7.45 r. és 7. 8 e. I Báziás 5.55 d. u. Pozs. 10.24 d. e. „ 10.51 é. Jassanova 7. 6 e. Pest . 6.19 d.u. „ 6.31 r. Temesv.10.40 é. és 7.25 r. Szeged 12.12 r.■ „ 2.55 d.u Temesv. 3.55 r. „ 9. 3 e. Jassanova 8. 4 d. u. Báziás érk. 9.10 d. e. Gyorsvonatok. Szeged 2.26 r. „ 12.53 d. Pest . 9.55 r. „ 9.30 e. Pozsony 4.41 d. u.„ 4. 5 r. Bécs érk. 6.39 e. „ 6. 3 r. Pest—Bées. Naponként 7.34 r. Érk. Bécsre 1.50 d. u. Bécs—Pest. Naponként 2.30 d. a. Érkezik Pestre 9.15 d. e­­. Buda Fehérvár, Győr, Bécs és vissza. Buda . . . 6.35 reggel. Sz.-Fehérvár 10. d. e. Győr , 4.10 d. n. 4.30 r. Bécs érk. 8. 2 este. 8.25 . Bécs 7.42 r. 6.35 Győr 11.45 d. e. 10.2e. Sz.-Feh­érv. 5.55 d. u. Buda érk. 7.58 e. VI. Buda-Kanizsa Bécs és vissza. Buda 6.20 e. Kanizsa 7.15 r. Soprony 1.50 d. Bécs érk. 5.26 e. Bécs 9.30 d. e. Soprony 1.30 d. Kanizsa 9. e. Buda érk. 8.12 r. H -0M W5 £ . l-e 33N 'Krt.áknnim'ftk. fdva Tartva •£c h£ s a 0 -O Állampapírok.1 5 magyar vasúti kölcsön 120 ft ezüstben 102 1027, +3/3 fránk és takarékpénz­tári részvények. 500 50 15esti keresk­ed. bank 635 645 +5 200 10 Irudai „ „ 222 224 200 16 15esti iparbank 318 320 -4­3 80 £­.40) Magyar hitelbank 104 104’[,4 30 — I3esti népbank 45 46 +1 3L.Str.43) Angol magy. bank 120 121 100 — IPozsonyi hitelbank 120 125 100 13 bánáti bank .— — 63 30Pesti takarékpénztár 1510 1620 32 Budai „. 495 500 4055-Budai „ 125 130 +12 Újpesti „. 71 72 +3 Malmok. 500100leugermalom 1275 1290 1000100Pannónia malom .. 1400 1405 II. kib. . 1220 1230 . 120 . Buda-Pesti .. 702 705 1507 7, „ „ elsőbbs.. 155 156 100 Gyártelep .­— 95 500100) Concordia malom 610 612 500 50Királymalom . 525 530 300 24Victoria 288 290 +3 500 60Árpád 530 535 16030’)Luiza ..... 212 213 +2 1000 Szegedi export— — 500 30Blum . .... 508 510 500100Miskolczi . .. — — 500 „ elsőbbségi— — *>00 Szarvasi. 208 210 80—Felföldi József in.­— — Biztosítások. 315 90I. Magyar . .. 690 595 —2 9,10 33Pannónia viszontbizt. 1­58 172 npp Pesti bizt. int.. 280 285 160 Haza életbizt. .. 218M, 222 Vasutak. 200 Pécs-Barcss 171 173 +1% 600 Alföldi .... 153'­, 1541 , 200 Éjszak-keleti .. 143'/1 144 200 40Pesti kőziit■ 430 433­­Egyéb­ részvények. 500 90I. Magyar serfőződe 455 500 200 17Királyserfőződa 207 208 500 50I. szeszfinomitó 485 490 500 45Újpesti „ 480 485 200 15’) Gyógytár . 235 245 200 Petroleum__— 200 30Bútor kézmüzet­­— 186 __R. Murányi bánya 4000— 61 Mátrai Kux.8­9 21c 22Keresked. épillet .­430 450 520 20Lánczhid . 536 538 10(— „ elsőbbség 92 V) 93 10LeAlagút 110 112 +8 20( 27Magy. gőzhajó 200 205 20(— „ gépgyár . 181 183 —1 20(— „ vontató 268 270 30( 3­­5) Salgó Tarján . 92-92’11 20(—Sz. Endrei téglagyár . 209 211 20( Deutsch nyomda pa. 201 Zarzetzky p.a. 175 180 +2 Záloglevelek. 100—54/176 magy. földhitel / 92­/ 93 10( 6 l­ jövedékjegy „— — 10( Kereskedelmi bank 97 7, 93­­Hivatalosan ne nem j­egyzett érték­papírok árkerete. 20(—Pesti közút 11. kib. : 423 425 +8 ,3 III. 146 147 8( 18( Budai „ 57 60 2(­Temesvári . felfiz.6 10 +1 80 200 100 200 180 300 10 >■ 8,j 16) 14 j 11 Jj 200j 20 100 180 130 70 160 200 200 40 70 400 200 160 200 400 300 130 300 200 300 80 200 120 1200 40 200 80 120 40 100 Magy. nyomda felfiz. — Athenaeum nyomda p. a.4) Magy. gőzh. II. p. a. Magy. hajógyár felfiz. Hajózálog társ. . „ Briquettes . . „ Bodnárgyár . . „ Flora szappanf. . „ Gschwindt szeszgy. p. a. Gyaratolt fonalgy. p. a. Bőrgyár .... Marmarosi so­ra . p. a. Belga gépgyár . „ Kukoricza-keményitő fel­­­ett pénztár . — Vonalzó-intézet — Magy. svajczi ipar p. a. W­aggongyár Gyapjumosás . Gyufagyár Vendéglő Árpád malom II. Erzsébet „ Molnár és sütő m. Nyitrai malom Unió „ , r_ __ Hengermalom II. félfiz. Omnibus „­go Securitas viszontb. . Hunnia „ p. n. Unió viszontb. . „ Drasche tégla . . felf. Magyar téglagyár „ Pannónia „ Pesti takarékp . II. felf. Újpesti „ „ Nagyv. szeszfin. . „ Vontató II. . . „ Spiering . . . „ Magy. kőszéntárs. felf. Spodium................... 9 hóra. p. a.. . p. a. . felf. . p. a. n p. a. p. a. ) 6 hóra. 3) rénzfizetmény 4) p. a. a r pa 149 17 4 2 pari S’l,7 1 7 15 475 14‘, 332 15 56 19 20 8 149 16 4 5 5 pari 2 — 5 C 6 6 2 95 páti 6 10 500 U V, 334 10 58 20 21 10 —1 -f'b -t-l’h +2 A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései január 29-én. G.'.bon&ár&k. Búza, biuság­i t Uzara.­nn bácskai n fehérm. pesti n or.zs uj vámmázsán­ként Han­gulat sztár­,83'3.70-3.85 8 | ft. kr. dúlt 86|4.05—1.30 87,4.50 -4.65 83 3.80-3 95 85.4.15 —4.40 87|4.60—­ 75 833.70-3.85 85 4 05—1.30 87­ — 83 3.80—3.95 85 4.15—4.40 87|4.60—4.75 83 3 80—3.95 85.4.15—4.40 87 4.60—4.75 vámmázsán­ként­­ ft. 84,3.85 36 4.35 1.65 3.95 4.45 4.75 3.85 4.­5 38 84 86 88 84 86 88 84 36 88 84 36 88 3.9 4.45 4.75 3.95 4.45 4.75 kr. 7477­­4.50 —4.75 —4.10 —4.60 4.80 —4.— —1.50 — 1 10 —4 60 4.75 —4.10 —4.60 —4.85 Hunguli vámmázsánként Rozs . . 80 font utánSzilárdi 3.25—3.35 Árpa, malátának 72 „ „3.05—3 35 abrakul 72 ., „2.75—3. Zab. 3.— 3.20 Kukoricza bán. — „ mérője lanyha --- — másnemű 82 „ „ 220 2.30 Bab • • 85 n n csend. 4.— 4.50 Köles • • 80 „ „ 2.K5 2.85 Repcze fekete 75 font után üzlet 625 0.50 n bánáti 75 „ „ nélkül. 5.80 5 95

Next