Pesti Napló, 1869. január (20. évfolyam, 5516–5540. szám)
1869-01-30 / 5539. szám
és Kápolnai István fognak szakéul, , kot tartani. Thaly Kálmán, titkár ^2^6' Az első hazai marinb- t .elegn %megnyittatni a pesti föreáltato?*?1“ létében. Ez iskola egyelőre csak 1“. “°da egy' napi iskola lesz és az ország» és vasár' sület javaslata értelmében szervTzE lasztása van me^hltTrE^ ^pv‘®elöjűnek vá" jan. 31-én d. e. 1o órakor választás’ vasárnap ma írvar e£,VPafil ' .01fk°r megy végbe az orsz. W . -i népü. iparos vállalatok tulajé ’ Pesti nagyobb szejövetel«n „ * tulajdonosai és vezetői az őszután a mi 5*®^ számmal jelenjenek meg. minemcsak »*«l WpAtt*Vel .»elé,. kás kérfuár°iS°kf^1 idovel talán fenyegető munképezi Dők le§alaP°8abb megoldását is tekfSrVil tátni,ha állomások szerveztek “A *Tornán korlátos* ”*pi— Tewele ur, a bécsi Károly szinház felébe kedv®lt/a/Jan Offenbach legújabb operet nliws ”Tat° bf” a velocipede-féle legjármU/ft. akarta a bécsi közönségnek a sil!! !|boemUm n'. Elsi kísérete tegnap délelőtt 1 ven, után újra felült a gonosz járműre, de szerencsétlenségére velocipede-je egy emel- Viznk ütközvén, felfordult és jobb lábának alsó lábszára a kerekek közé jutván, kéthelyen eltört. Az orvosok reményt nyújtanak az iránt, így emele ur lábát nem lesz szükséges amputálni. " Beküldettek: „Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz.“ ,Irta a * a tí1 e.r ffénes k. e. jogtanár , 48 lap. Arad kr. E kiadás tiszta jövedelme Losoncz városa szegényeinek van szánva, Pest 1868. — „Földünk nem hittani központja a'mindenségnek.“ Bölcsészeti adalék minden kér. hittanhoz. Irta Zádori János hittudor. 62 lap. Ara? „Egy munkácsi rab története.“ Regényes korrajz 2 kr. Irta Karlovszky M. Ida, Pest Pfeifer Ford. bizománya, 1869. Ára? „A Moson megyei gazdászati egyletnek emlékirata a magy. kir. földmivelési ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz a hazai munkaerő hiány s ennek elhárítása ügyében s gyakorlati észleletek Wood, Mac- Cormik és Kachelmann arató gépeinek munkaképessége körül.“ 27 lap. M.-Óvár, 1869. KÖZGAZDASÁG. Pesti gabnatőzsde, január 29. Búzában lanyha kínálat és erős kereslet mellett, az árak 5 krral emelkedtek. A forgalom 15000 mérőre rúgott, következő árjegyzék mellett: tiszavidéki búza 82 font 3.72 és fél k. p., 85 font 4.30 k. p., 87 és fél font 4.90 három hóra; pesti 85 s fél font 4.45 3 hóra, 86 font 4 60 három hóra, 87 font 470 3 hóra ; bánsági 85 font 4.55 3 hóra. Mindez vámmázsálva, Rozsban szilárd hangulat mellett lanyha forgalom volt. Árpa folyton kedvelve 4—5000 mérőre menő forgalom volt; 69—72 fontra mázsálva 250 k. p. 68—72 fontos 2.50 kelt k. p. Kukoricza változatlan. Pesti értéktőzsde, jan. 29. Élénk hangulat mellett az árakban ma is emelkedés mutatkozik, mely emelkedés leginkább a bankokra terjed ki. Malmokban kevés változás történt, míg a vasutak és biztosítások majd stationáriusak. Be nem jegyzett részvényekben szintén élénk mozgalom. Az egyes változatok az alább nyitott rovatban szemlélhetők. Esti zárlat. Tramwayben élénk üzlet volt, eleintén csak 144 és fél, utóbb 145—145 és fél fton kelt. szaftt; latin 2 frt. Tehát ki minden hazai lapot tartani akarna, 1837 frt 22 krral fizethetne elő. ’ Z e 1 e S y z d 8 6 k. A pesti váltótörvényszéknél: „Jakabb Izidor“ n.-becskerekiterménykereskedő. „Weisz J. Móricz“ n.-becs* kereki kezmüzet-árus. — „Dirck Agyertya’ 77JT- keresk-t j0gy0z »Ppa Dirck A. Dirck Mihály. — „Scheiber M* kalapkereskedő Pesten, Király u. 12. sz. — „ Kirschveng F.“ term. keresk. Temesvárott. — „Sonnenschein E.“ pesti term. keresk. , szerecsen u. 30.— „Az első m. ált. bizt. társ. szegedi főügynöksége“ czégjegyző : Zsótér András vezérügynök és Lévai Ignácz titkár. — „Frommer S. és Schwarz“ zsinórárus Pesten, jegyez Frommer Sámuel. — „Freund M. és L.“ pesti vörös kereskedő, rokkai u. 4. sz. — A „A császári királyi riadalmazott kassa-oderbergi vaspálya,, czégnél Schäfer Ferdinánd igazg. tanácsos czégaláirása jegyzőkönyveitetett. — „Miskoczi és Rosenthal pesti gépügyér váczi ut 22. „Első magyar részvény-s e r fő z d e“ czégnél Holl Frigyes czégaláirása jegyzőkönyveztetett. Fleischl D. S.-é kitöröltetett. — „Budai közúti vaspályatársaság“ alaptőke 100,000 ft. 2000 darab 200 frtos részvényekben, vezérigazgató Rechnitz Henrik, elnök gr. Festetits Béla. — A sopronyi váltótörvényszéknél : „Kanders Fülöp“ nagykanizsai borkereskedő. — Az aradinál „Stern és Weisz“ nürnbergi és vörös áru kereskedő Aradon. — „Spiegel M. özvegye,“ eperjesi vegyes kereskedő, egyúttal a „Spiegel Mark“ czég kitöröltetett. — (Vásárok.) Arad megyei Nagy-Zerénd községe minden csütörtökön tartandó heti, és minden január 14-én és September 1-jén tartandó országos vásárra, úgyszintén somogymegyei Igás község minden szerdán tartandó hetivásárra nyert engedélyt. (A magyar erdőgazdaság) állapotáról az „Erdészeti Lapokéban a következőket olvassuk A Retyezát bikkfaerdői eddigelé rendszeresen még soha sem használtattak ; egy 700 holdnyi darab már 1780-ban tüzelőfának szakittatott ki a volt jobbágyok számára, de ez most már csak cziher. A rendetlen erdőviszonyok következtében a községek lakosai a lomberdők legnagyobb részén a szabad legeltetést bitorolják és számos kecskenyájaikkal tetemes károkat okoznak. A szétszórt kaszáló-irtások közelében mindenki igyekszik az erdőt rongálni, hogy mint régi irtás, kaszálókép neki maradjon, ami annál könnyebben sikerült, mert a politikai hatóság nem a legerélyesebb. A hamu zsirtözés több ízben is megkísértetett, de nem sikerült. A nemesebb fák pedig, mint : kőris, juhar, hárs, a czigányok által össze vannak rongálva. Ezek egy pár év előtt rekesztettek ki az erdőkből. A fenyves erdőket a régibb időben erősen vágták, de csak a kecskék teleltetése kedvéért, mert azon időben a kecske semmi takarmányt sem kapott, hanem nagy, mohával benőtt fenyőfákat vágtak számára. Vagy 90 év előtt kezdették, és a legújabb időkig (csak 10 éve, hogy megállíttatott) folytatták a zsindelcsinálást az erdő kimondhatlan kárára, s a birtokosok nevetségesen csekély hasznára. A bila (zsindelytönk) úgy készült, hogy mindenki csekély összeg befizetése után szabadon vághatta az erdőt, ahol neki tetszett, csak a faluba szállított tönkből 10 et in natura adott be. Ha sokra ment az évi jövedelem , legfölebb 400 forintot tett ki. Az egész, 12,380 hold fenyőerdőben nincs 300 egészen ép erdőrész, a többi a völgyekhez közel, a legroszabb állapotban van, nem csak azért, hogy számtalan fatorza levágva és föl nem használva rohad, hanem —a mi még károsabb — majdnem minden törzs meg van faragva, s ennek következtében kivétel nélkül vörös és haszonvehetetlen lett, a talajt beárnyékolja s uj fiatal fenyvest nem enged felnőni. Az erdőgazdaságnak ezen rajza iparos hátramaradásunkat is jellemzi misei az erdőgazdaság mindig és mindenütt lépést tart az ipar előmenetelével.“ (Magyar ujságirodalom.) Magyarországban megjelenő összes magyar hirlapok és folyóiratok egy évi előfizetési ára ez idő szerint 908 frt 26 kr.; a német nyelven megjelenők ára 662 frt 66 kr.; az összes szláv lapoké 177 frt 30 kr.; román lapoké 80 frt; olasz 7 A P. Napló magán távirata. Bécs, jan. 29. Az angol-ausztriai bank ma nyitotta meg az aláírásokat a magyar éjszakkeleti vaspálya részvényeire. Kilátás van rá, hogy e részvényekre való aláírás felülmulandja a kívánt összeget. Berlin, jan. 29. A követek hára, miután a Virchow és Benver által beadott indítványokat elvetette, 256 szólala0 ellen az elkobzási bizottmánynak azon indítványát fogadta el, mely szerint a hannoveri király vagyona elkobzandónak mondatik ki. Bismarck erre megjegyzé : Az egyezkedés által a hannoverai király többet kapott, mint amennyivel annak előtte bírt. Poroszország azt hitte, hogy a Welfek izgatásai meg fognak szűnni, e reményében azonban csalatkozott, amennyiben csupán gonosz játékot űztek és a külfölddel való összeesküvést is felhasználták, a minek azonban meg kellene szűnni. Távirati tudósítás a bécsi börzéról. décp. jan. 29. (Esti zárlat.) Bitelrészv. 261.—. Éjsz. vasut 318.50. Államvasut 219.80.1864-iki sorsj. 119.70. 1860-iki sorsj. 94.— . Napoleondor 9.69%. Adóm. kölcsön —. — .Lombardok 230.60.Magyar hitelrészv. 103.3/1. Fer.-Józs. vasp. — Pécsi vasp. —.—. Anglo-Hung. 121.% Innerb. vasp. —. —. Zálogkölcsön— Tramwaylör.—. Anglo-Ausztrian 235.75. Galicziai vasut 219.—. Erdélyi Tiszai v. —. —. Járad. —.—. Az üzlet élénk. art. jan. 29. Váltóárfolyam: 97* 1859-ki E. metaliques 64.—. Uj ezüst kölcsön.—. Nemzeti bölcs. 53.7/8. Régi ruetal. 94.— Uj adómentes 52.—. Amerikai 1882-ig 79. Osztr. hitel részv. 253. Oszt. államv. 311.— 1854-ki sorj. 69.1/2.1860-ki 78. 1864-ki 11 F. Józsefv. —. Oszt. bankrészv. 660.—. Bombardok 222.— . Üzlet nyugodt. Páris, jan. 29. (Délben.) 3% járadék 70.37 12°10 —.—, olasz jár. 54.85, államv. 658, creditmob. —, lombardok 476,osztr.napra—, osztr.időre —.—, consol - -.—, magy.kölcs.—. Az üzet szilárd. Pária, jan. 29. (Zárlat.) 3°[0 járadék 70.32 4 % %jár. 103.—, olasz jár. 54.80, államv. 657 creditmob. 272, lombard 475, osztr. napra 318 osztr. időre 316, consol 93/4, magy. kölcsön 214, 50, északny. vasp. 358. Szilárd. Berlin, jan. 29. Cseh nyug. vasut 73.—. Gallicziai vasut 917/8. Állam vasut 178.—. Önkénytes köles. 1273/4. Metalliques 51—. Nemzeti köles. 55%. Hitelsorsj. 89‘la. 1860-ki sorsj. 1864-ki sorsj. 64%. Ezüst köles. 60%. Hiteliv. 109%. Bécs —. Szilárd. Berlin, jan. 29. Langy idő. Búza jan. 63, febr. hiányz., táv. 63, rozs jan. 53%, febr. 50/8, táv. 51 %, zab jan. 32% febr. 32, tav.,31%, olaj jan. 93/12, táv. 9%, szesz jan. 15&/ja, táv. 15%. B oroszló, jan. 29. Búza 84—, rozs 64.—, za 140.—, repeze 1.26.—, olaj jan. 9'/12, táv. 9'14, szesz 14Vg, febr. 14s[12, táv. 1'®/8, 15%. Manheim, jan. 29. Búza k. p. 11V, h. i. 11%, rozs k. p. 10, h. i. — árpa k. p. 10315, h.i. 10%, zab szilárd, k. p. 4%, h. i. 4315. Egészben meglehetős szilárd. Antwerpen, jan. 28. Petroleum 58% frank. Köln, jan. 29. Rozs, búza engedett, rozs lanyhább, búza jan. 6314, febr. 7 %2, táv. 64, 67*1, rozs jan. 515120, febr. 510% táv. 510, olaj lanyha jan. 101110, febr. 10^16, táv. 113120. Stettin, jan. 29. Búza jan. 60.72., táv. 69314. rozs jan. 52%, táv. 52, olaj jan. 971,s táv. 91 szesz jan. 15, táv 14516. tuilleriákban űzött politika megbirálását s nevezetesen III. Napoleon idestova ingadozását a reaktió és a liberalismus között s ennél fogva a következő, már most ismert helyeket közöljük belőle. Az 1866. év decz. 30-ik napján Walewszki gr. a következő sorokat túlsürgönyözte Olliviernek St.-Tropezbe : „Jöjjön ön gyorsan Párisba. Beszéljen a császárral, a ki felette habozik. Ön talán kezében tartja Francziaország sorsát! Meg vagyok győződve, hogy ő nem lesz képes ellenállani az ön rábeszélő tehetségének.“ Oliivier Páriába ment,s jan. 8-án fogadtatott a császár által, kivel két óra hosszat értekezett, kifejtvén előtte egész politikai programmját úgy, hogy a császár végre megtértnek s a képviselő szabadelvű eszméi részére megnyertnek mondotta magát. „Most, úgymond a császár, még a császárnéhoz kell önnek jőni , hogy őt is megtérítse ön!“ Napóleon azonnal átküldött a császárnéhoz, ki azonban nem lévén elkészülve reá, nem volt szobájában, s így későbbre halasztották a találkozást. Két nappal később a császárnéval is beszélt Ollivier, ki ez alkalommal a császárnak utolsó beszélgetésük tartalmának hű kidolgozását nyújtotta át, mely is egy teljesen befejezett és logikailag fölosztott politikai rendszert foglalt magában, amelynek császár életbeléptetését ígérte. Mindjárt másnap már egy, négy sűrü lapra terjedő sajátkezű levélkét kapott Ollivier III. Napóleontól, mely nyílt modoránál fogva legjobb édelmül szolgál Olliviernek azon ellenfeleivel szemben, kik őt azzal vádolták, hogy elveit megtagadta, s mely a császárt magát, mint politikai tekintetben fölvilágosult, és czéljairól öntudattal biró főt tünteti föl. Erre Roucher is beavattatok a dologba, s Napoleon igy szólott hozzá : „Értekezzék én Ollivierrel.“ Mely szavak ez utóbbit igen nagy fontosságú személynek tüntették föl. — Ezt azonban föl nem tudta fogni a képviselő. Jószívűségből, gyöngeségből, habozásból vagy azon félelemből, nehogy magát kompromittálja, miután Roucher látogatásra szólította fel, Ollivier vezettetni engedte magát általa s igy lemondott azon fontos állásról, melyet neki a reformmn keresztülvitele körül szántak. Roucher időközben a megrémült senatusi, törvényhozó-testületi és államtanácsi konservativek egész gépezetét mozgásba hozta, miből Ollivier csakhamar beláthatta, hogy a kedvező pillanatot eljátszotta, így ápril kezdetén egy második, most már eléggé rövid levelet kapott a császártól, melyben ez mintegy megfélemlített Proudhomme tűnik fel, nem bírván megszabadulni s félvén az általa hivott liberális szellemektől. Egyebek között ugyanis igy szól képviselőhöz, hogy a nagy államtestületekre kell bízni azon gondot, miszerint az uj törvények az ország szokásaihoz alkalmaztassanak s elég banális alakban panaszkodik, hogy felette nehéz a szabadságot a közrenddel összeegyeztetni. Ollivier most újabban azon engedélyt kérte ki, hogy e két levelet közzé tehesse. Azonkívül oly leveleket tesz közzé e munkájában, a melyeket ő 1851, 1852-ben stb. irt és a melyekből kitűnik, hogy elveihez mindig mű maradt, a menynyiben már azon időben ismételve kijelentette s mindig visszatért arra, hogy ő sem nem jakobinus, sem nem félénk conservativ, hanem oly középállást foglal el, amelyet kezdettől fogva elfoglalva tart. Állásáról Rómával szemben s Róma mostani viszonyairól a modern gallikanismussal szemben szintén érdekes dolgokat várhatunk, nevezetesen felemlíti a pápa levelét Darboy párisi érsekhez e tárgyat illetőleg, melyet szintén közzé fog tenni, s mely levél a pápát a legsötétebb ultramontán érzületektől teltnek tünteti fel. Láthatjuk már ezen részletekből is , hogy az illető ma sok érdekes dolgot fog tartalmazni figyelemreméltó fényt fog vetni a politikai viszonyok és személyiségekre. (Az orosz budget 1869-ik évre.) A szt-pétervári hivatalos lap közli a pénzügyminiszter jelentését a czárhoz az 1869-ki állambevételeket és kiadásokat illetőleg, melyből a következő részleteket veszszük át. A rendes állambevételek 419,977,532 rubellel előirányozvák, mely összeghez még az 1867—68-ki kincstári fölösleg 15,174,074 rubellel számítandó, s mely utóbbi összeg a folyó évi súlyegyen helyreállítására van szánva. A kiadások 432,151,607 rubellel szerepelnek. A bevételek a múlt évivel szemben 9,509,829 rubellel szaporodtak, mi főleg onnan ered, hogy több eddig adómentes személyek és községek újabban szintén az államterhek viselésére köteleztetek; ezenkívül a bevétel gyarapodását a bélyegeknél 371.000, az útleveleknél 114.000, a hajózási adóknál 68.000, a távírdáknál 350.000, az erdőknél 400.000, a bérleteknél 136,000, a bányaadóknál, kohóknál stb. 700,000 rubellel tették kilátásba A kiadások minden tétele általában magasabbra szabatott, mint a múlt évben, és pedig a szt.-pétervári szent zsinatnál 464,000 rubellel, mely összeg a papi iskolák jobb karba helyezésére, s a rigai kormányzóság roszabbul fizetett papságának számára előirányoztatott. A pénzügyminisztériumnál 4,773,000 rubellel, a belügyminisztériumnál 3,223,000 rubellel, a közoktatási minisztériumnál 431,000 és az igazságügyinél 444,000 rubellel emeltetett föl. A lengyel királyság budgetjében a kiadások 1,351,000 rubellel szaporodtak, s a kaukázuson túl fekvő részekre 750,000 rubellel. Ellenben a közlekedési minisztérium kiadásából 4 millió rubel vonatott le. Egészben véve az 1869. évre 15,174,047 rubel szerepel, mely összeg a felcsigázott bevételek mellett is fedezetlenül marad, de amely a megelőzött évek fölöslegéből könnyen törleszthető. A rendes kiadások mellett azonban még 31 millió rube rendkívüli összeget találunk a budgetben, mely vasúti építkezésekre és a rigai és odessai kikötők felépítésére van szánva, de amely az előbbi években külön e czélra felvetett 33 millióny alaptőke által teljes fedezetet nyer. A pénzügyi miniszer jelentésében végül a vasutakra tér át, mely Oroszországban két év óta rendkívüli lendületet nyert; 1867-ben 489, 1868-ban pedig 1709 versznyi vasúti terület adatott át a közforgalomnak. Az 1869-ik évben ismét 2000 werstnyi vasút fog kiépíttetni, s az év végéig a forgalomnak átadatni. A miniszter azon szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy Oroszország pénzügyi helyzete rövid idő alatt a legszilárdabb alapon fog nyugodni. Föltűnő, hogy Reutern orosz pénzügyminiszter e jelentésében az egyes miniszériumok bevételeit és kiadásait a legkisebb részletekig Töl- i] sorolja, míg a hadügyi és tengerészeti miniszté-riumról szóval sem tesz említést elannyira, mih szerint azon gondolatra juthatna az ember, hogy e két szakasz az idén egy fillért sem vesz igénybe. (Görögország pénzügyi helyzete) A „Journal du Credit public“ czímű lap után e tárgyról a következő részleteket közöljük : Görögországnak a jóni szigetekkel együtt jelenleg 1,400,000 lakosa van; serege körülbelül 12.000 főre megy; tengeri hadereje 9 hajó 1000—1200 főből álló legénységgel. A pénzügyi helyzet a lehető legroszabb. Az államadósság bel- és külföldire oszlik, emez 178 millió drachmára megy, ennek egy részét még Görögország állammá constituálása előtt csinálták, s kamatait már 1826 óta nem fizetik. Az illető kötvények tulajdonosai már több izben összejöttek Londonban és Párisban, komitokat képeztek, mely a görög kormánynál az adósság visszafizetését szorgalmazza, ez azonban mindenkor csak üres feleletet nyert. így áll a dolog a külföldi államadósság ko ■ rábbi részével, míg a később csinált adósságokat három csoportba lehet osztanunk. 1830-ban az elnök, Capo d’ Istria azon követeléssel lépett föl, hogy Európa garantírozzon Görögországnak 60 millió franknyi kölcsönt, mely összeggel Hellas romjaiból fölépülne és segédforrásait kifejthetné. 1833-ban Francziaország, Anglia és Oroszország csakugyan garantírozták ezen öszszeget. Ezenkívül a Rothschild-ház ugyancsak a védhatalmak garantiája mellett még 4 millió drachmát kölcsönzött a görög kormánynak, mely azonban e kölcsön kamatait soha nem volt képes fizetni. Föl kell még említenünk egy kis bajor kölcsönt 2,984.000 drachmával s az Ottó királynak kárpótlásul vagyonaiért engedélyezett 4 millió drachma tartozást. A belföldi adósság 6 millió drachmát tesz s részint hátralékos adósságokból áll még a függetlenségi háború idejéből, részint a nemz.bank előlegezéseiből, részint a kormány által kiállított bonokból. A görög államadósság e szerint összesen 250 millió drachma, mi tekintettel a lakosság létszámára, még elég kedvező viszonyt tüntet föl. Természetesen azon körülmény, hogy Görögország csak igen jelentéktelen összegeket fizet a külföldnek, itt különösen nagy fontossággal bír. Az állambevételek Görögországban béke idején folyton növekedtek . Capo d'Istria elnöksége alatt 1828 febr. 10-től 1831 szept. 30-ig az állambevétel évenkint átlag 5,013,123 drachma volt, mig 1850-ben 14, 283 314 és 1856-ban 20 millió, 1860-ban 21 millió drachmára rúgtak Azóta politikai szédelgés folytán kereskedés és ipar hanyatlásnak indult s a bevételek 1862-ben 17 millióra szállottak alá. Az 1868-as budgeten ugyan 32 millió drachma bevételre találunk, azonban nem kell felednünk, hogy a jóni szigetek bekeblezése egy harmaddal emelte az ország jövedelmét. Görögország ki és beviteli kereskedését rendesen 120 millió frankra teszik. 1854-től 1860- ig folyton növekedett a kereskedelmi forgalom , ezen idő óta azonban egész 1863-ig szemlátomást csökkent. Újabb lendület ismét György király uralkodásának első éveiben volt észlelhető ; míg 1865 től a krétai zavargások újból pangást idéztek elő, így állanak Görögország pénzügyi, államgazdasági és kereskedelmi viszonyai. Az államkincstár helyzete mindenkor szomorú volt, mint hogy a kormány soha nem volt képes a régi adósság kamatait fizetni; a kereskedés alig áll most ott, hol kilenc évvel ezelőtt állott. Legközelebb távirati úton értesültünk , hogy a görög kamara előfordulható eshetőségekre újabb 100 millió drachma kölcsönt szavazott meg. Hol fognak aláírókat találni e kölcsönre, minthogy a nagyhatalmak garantiájára számolni többé nem lehet ? Nemzeti színház. Szombat, január 30-ikán : „Hunyady László,“ opera 4 szakaszban, Népszínház. Szombat, jan. 30-kán másodszor: „Szakács és titkár,“ vigj. 1 felv., ezt megelőzi : „Hentes és báró,“ vigj. 1 felv. Vízállás. Jan. 29. Pesten 0 fölött. 65 jégállás. Feldős szerkesztő : B. Keméry Zsigmond. KÜLFÖLD. (Ollivier Emil könyve.) Ollivier Emiltől február kezdetén egy könyv fog hallomás szerint megjelenni, mely mintegy igazolásul szolgálna választóival szemben. Ollivier politikai jelleme után ítélve, e könyv iránya nem lehet kétséges előttünk. Ollivier még mindig azon praedestinált miniszternek, azon egyetlen politikusnak tartja magát, ki egyedül képes Francziaországot a mérsékelt liberalizmus alapján megmenteni s igy jelen müve is kizárólag saját magáról s azon folytonos törekvéséről fog rólani, mely szerint e szabadelvű kormányformát igyekszik Francziaországban felálltani. De e müvecske mindemellett is nagyban elősegíti a NYÍLT TÉR. A legf. eng. „DUNA«biztosító társaság vezérügynöksége tűz-, szállitás-, jég-, nemkülönben az életbiztosítási ágakra nézve, jelenleg Kunewalder M. testvéreknél, 69 Pesten József tér 11. sz. I.em. Vasúti közlekedés, m (indulási órák szerint.) 1. Pest-Kassa és vissza Pest Czegléd . 9.39 Szolnok 10.37 „ „ 9.17 P. Lad. 1.33 d. u. 1. 3 és. Debrecz. 3. 5 „ 3.48 r.assa érk. 9.56 d. e. 1.51 d . 6.31 r. és 5.19 e. n 84 „ Kassa. 5.21 r. 12. 1 d. Debrecz. 12.19 d. 10.26 é. P. Lad. 1.57 d.u. 12.39 „ Szolnok 4.43 „ 4.39 r. Czegl. érk.5.33 Pest érk. 8.40 5.55 „ 8.40 „ II. Czegléd-Arad-Károlyfehérvár és vissza. Czegléd 9.24 d. e. és 1.45 d. [ Károlyfehérv. 4.41 r. Szolnok 10. 6 d. e. és 9.47 e. Arad 2.52 Károlyiévi érk. ,6.12., 1.45 d. Arad 12.26 d. és 8.47 e. Csaba 2. 7 d. u. „ 11.23 e. Szolnok 5. „ „ 4.18 r. Czegl. érk. 5.48 d. n. 5.38 r. 111. P.Ladány-Sagyvárad és vissza. P. Ladány . . 2. 5 d. u. I N. Várad . ind. 10.27 d. e. N. Várad érk. . 4.31 „ P. Ladány. érk. 12.58 d. IV. Bécs-Bazias és vissza. Bécs . 7.45 r. és 7. 8 e. I Báziás 5.55 d. u. Pozs. 10.24 d. e. „ 10.51 é. Jassanova 7. 6 e. Pest . 6.19 d.u. „ 6.31 r. Temesv.10.40 é. és 7.25 r. Szeged 12.12 r.■ „ 2.55 d.u Temesv. 3.55 r. „ 9. 3 e. Jassanova 8. 4 d. u. Báziás érk. 9.10 d. e. Gyorsvonatok. Szeged 2.26 r. „ 12.53 d. Pest . 9.55 r. „ 9.30 e. Pozsony 4.41 d. u.„ 4. 5 r. Bécs érk. 6.39 e. „ 6. 3 r. Pest—Bées. Naponként 7.34 r. Érk. Bécsre 1.50 d. u. Bécs—Pest. Naponként 2.30 d. a. Érkezik Pestre 9.15 d. e. Buda Fehérvár, Győr, Bécs és vissza. Buda . . . 6.35 reggel. Sz.-Fehérvár 10. d. e. Győr , 4.10 d. n. 4.30 r. Bécs érk. 8. 2 este. 8.25 . Bécs 7.42 r. 6.35 Győr 11.45 d. e. 10.2e. Sz.-Fehérv. 5.55 d. u. Buda érk. 7.58 e. VI. Buda-Kanizsa Bécs és vissza. Buda 6.20 e. Kanizsa 7.15 r. Soprony 1.50 d. Bécs érk. 5.26 e. Bécs 9.30 d. e. Soprony 1.30 d. Kanizsa 9. e. Buda érk. 8.12 r. H -0M W5 £ . l-e 33N 'Krt.áknnim'ftk. fdva Tartva •£c h£ s a 0 -O Állampapírok.1 5 magyar vasúti kölcsön 120 ft ezüstben 102 1027, +3/3 fránk és takarékpénztári részvények. 500 50 15esti keresked. bank 635 645 +5 200 10 Irudai „ „ 222 224 200 16 15esti iparbank 318 320 -43 80 £.40) Magyar hitelbank 104 104’[,4 30 — I3esti népbank 45 46 +1 3L.Str.43) Angol magy. bank 120 121 100 — IPozsonyi hitelbank 120 125 100 13 bánáti bank .— — 63 30Pesti takarékpénztár 1510 1620 32 Budai „. 495 500 4055-Budai „ 125 130 +12 Újpesti „. 71 72 +3 Malmok. 500100leugermalom 1275 1290 1000100Pannónia malom .. 1400 1405 II. kib. . 1220 1230 . 120 . Buda-Pesti .. 702 705 1507 7, „ „ elsőbbs.. 155 156 100 Gyártelep .— 95 500100) Concordia malom 610 612 500 50Királymalom . 525 530 300 24Victoria 288 290 +3 500 60Árpád 530 535 16030’)Luiza ..... 212 213 +2 1000 Szegedi export— — 500 30Blum . .... 508 510 500100Miskolczi . .. — — 500 „ elsőbbségi— — *>00 Szarvasi. 208 210 80—Felföldi József in.— — Biztosítások. 315 90I. Magyar . .. 690 595 —2 9,10 33Pannónia viszontbizt. 158 172 npp Pesti bizt. int.. 280 285 160 Haza életbizt. .. 218M, 222 Vasutak. 200 Pécs-Barcss 171 173 +1% 600 Alföldi .... 153', 1541 , 200 Éjszak-keleti .. 143'/1 144 200 40Pesti kőziit■ 430 433Egyéb részvények. 500 90I. Magyar serfőződe 455 500 200 17Királyserfőződa 207 208 500 50I. szeszfinomitó 485 490 500 45Újpesti „ 480 485 200 15’) Gyógytár . 235 245 200 Petroleum__— 200 30Bútor kézmüzet— 186 __R. Murányi bánya 4000— 61 Mátrai Kux.89 21c 22Keresked. épillet .430 450 520 20Lánczhid . 536 538 10(— „ elsőbbség 92 V) 93 10LeAlagút 110 112 +8 20( 27Magy. gőzhajó 200 205 20(— „ gépgyár . 181 183 —1 20(— „ vontató 268 270 30( 35) Salgó Tarján . 92-92’11 20(—Sz. Endrei téglagyár . 209 211 20( Deutsch nyomda pa. 201 Zarzetzky p.a. 175 180 +2 Záloglevelek. 100—54/176 magy. földhitel / 92/ 93 10( 6 l jövedékjegy „— — 10( Kereskedelmi bank 97 7, 93Hivatalosan ne nem jegyzett értékpapírok árkerete. 20(—Pesti közút 11. kib. : 423 425 +8 ,3 III. 146 147 8( 18( Budai „ 57 60 2(Temesvári . felfiz.6 10 +1 80 200 100 200 180 300 10 >■ 8,j 16) 14 j 11 Jj 200j 20 100 180 130 70 160 200 200 40 70 400 200 160 200 400 300 130 300 200 300 80 200 120 1200 40 200 80 120 40 100 Magy. nyomda felfiz. — Athenaeum nyomda p. a.4) Magy. gőzh. II. p. a. Magy. hajógyár felfiz. Hajózálog társ. . „ Briquettes . . „ Bodnárgyár . . „ Flora szappanf. . „ Gschwindt szeszgy. p. a. Gyaratolt fonalgy. p. a. Bőrgyár .... Marmarosi sora . p. a. Belga gépgyár . „ Kukoricza-keményitő felett pénztár . — Vonalzó-intézet — Magy. svajczi ipar p. a. Waggongyár Gyapjumosás . Gyufagyár Vendéglő Árpád malom II. Erzsébet „ Molnár és sütő m. Nyitrai malom Unió „ , r_ __ Hengermalom II. félfiz. Omnibus „go Securitas viszontb. . Hunnia „ p. n. Unió viszontb. . „ Drasche tégla . . felf. Magyar téglagyár „ Pannónia „ Pesti takarékp . II. felf. Újpesti „ „ Nagyv. szeszfin. . „ Vontató II. . . „ Spiering . . . „ Magy. kőszéntárs. felf. Spodium................... 9 hóra. p. a.. . p. a. . felf. . p. a. n p. a. p. a. ) 6 hóra. 3) rénzfizetmény 4) p. a. a r pa 149 17 4 2 pari S’l,7 1 7 15 475 14‘, 332 15 56 19 20 8 149 16 4 5 5 pari 2 — 5 C 6 6 2 95 páti 6 10 500 U V, 334 10 58 20 21 10 —1 -f'b -t-l’h +2 A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései január 29-én. G.'.bon&ár&k. Búza, biusági t Uzara.nn bácskai n fehérm. pesti n or.zs uj vámmázsánként Hangulat sztár,83'3.70-3.85 8 | ft. kr. dúlt 86|4.05—1.30 87,4.50 -4.65 83 3.80-3 95 85.4.15 —4.40 87|4.60— 75 833.70-3.85 85 4 05—1.30 87 — 83 3.80—3.95 85 4.15—4.40 87|4.60—4.75 83 3 80—3.95 85.4.15—4.40 87 4.60—4.75 vámmázsánként ft. 84,3.85 36 4.35 1.65 3.95 4.45 4.75 3.85 4.5 38 84 86 88 84 86 88 84 36 88 84 36 88 3.9 4.45 4.75 3.95 4.45 4.75 kr. 74774.50 —4.75 —4.10 —4.60 4.80 —4.— —1.50 — 1 10 —4 60 4.75 —4.10 —4.60 —4.85 Hunguli vámmázsánként Rozs . . 80 font utánSzilárdi 3.25—3.35 Árpa, malátának 72 „ „3.05—3 35 abrakul 72 ., „2.75—3. Zab. 3.— 3.20 Kukoricza bán. — „ mérője lanyha --- — másnemű 82 „ „ 220 2.30 Bab • • 85 n n csend. 4.— 4.50 Köles • • 80 „ „ 2.K5 2.85 Repcze fekete 75 font után üzlet 625 0.50 n bánáti 75 „ „ nélkül. 5.80 5 95