Pesti Napló, esti kiadás, 1869. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1869-01-02 / 1. szám

nyitva maradna. Moustiernek Lavalette által történt helyettesítése nem a legkedvezőbb csere a portára nézve, minthogy hír szerint Lavalette Krétát souverainitási viszonyba igyekszik hozni a portához, mint a minőben pl. Szerbia és a Du­­nafejedelemségek jelenleg ahhoz állanak.Nagyon koraiak azon hírek, hogy a conferentia már január 2-án vagy 4-én összeülne; tegnap ille­tékes körökben még mit sem tudtak a confe­rentia alapelveiről, s még kevesebbet az egy­­beülési időről. Csak annyi való, hogy Bismarck javasolta, miszerint a conferentia mindjárt az újév után üljön össze Párisban. A tárgyaláso­kat a conferentia pontjait illetőleg, sokkal nehe­zebb megállapítani, mint a luxenburgi kérdés­ben,minthogy itt minden perc­ben előtérbe tola­kodik a nagy keleti kérdés. Megemlítem még, hogy hivatalos körökben azon erős meggyőző­désben vannak, miszerint Oroszország jelenleg nem akar háborút. U. i. Ma érkezett hírek szerint Porosz­ és Oroszország kijelentették, hogy nem fognak részt venni a conferentián, ha annak a török ul­timátum vétetik alapjául , azonban remélik, hogy oly alapot fognak találni a conferentiára, melylyel e hatalmasságok is meg lesznek eléged­ve. Mint halljuk, innen ma külön futár ment Berlinbe, újabb ellenjavaslatokkal. Zágráb, 1868. decz. 29. [Eredeti tudósítás.] (A­l báni conferentia). Azon ígéretem­hez képest, hogy lapját szűk hazám lényegesebb eseményeiről tudósítani fogom, jónak látom az államszervezésnek folyamatban levő előtanács­­kozásait, a­mennyire eddig terjedtek önnel közleni. Rauch Levin b. tehát bánnak kineveztetett. E kinevezés az egész országban örömteljes elisme­réssel találkozott, kivéve azon izgatók, ostobák és tendentiosus részakarók részéről, kik az Ur Istent is csak akkor tisztelik, ha földrengés, áradások vagy dögvész nyomán pusztulás kö­szönt be. Rauch Levin b­­első rangú ur, gaz­dag, független, erélyesség dolgában hajthatlan, jellemére nézve, szorgalomban, az uralkodó rendszerhez való ragaszkodásban, rendesség­ben egyiránt felülmúlhatlan, e mellett valódi alkotmányos érzelmű, és a magyaroknak ki­kiáltott barátja, és így jó tulajdonságai még a ritka emberismeret és a nagy lelki nyugalom. És a mi „szelisen“-eink (önöknél „tigris“) még e férfiút is bántalmazzák, ki — Isten bocsássa meg nekik — mégis a nemzet minden többi tagjának szeretetében, tiszteletében és igaz be­­csülésében részesül. Minden testület, a tarto­mány minden községe és a polgárság minden rétege sietnek üdvözlésére, s ő a tartomány kormányzását erős kezeibe csakugyan át is vette. A bán a kiegyezkedési törvény 54. §-ának keresztül­vitele, névleg az önkormányzat szer­vezése végett egy körülbelül 40 tagból álló báni értekezletet hitt össze. Helyes tapintattal az ér­tekezlet tagjaiul a legképesebb egyéneket szemelte ki, a pártszínezetre való tekintet nél­kül, egyedül a czélt tartva szem előtt. A báni értekezletben a legszigorúbb unionisták nagy többsége mellett Jellacsics Károlylyal, Dutko­­vics Ágosttal, Stojanovics Antallal, Vukotino­­vics Lajossal, Zivkovics Jánossal is találkozunk, kik részint nem ragaszkodnak az unióhoz, ré­szint ellenzik vagy legalább ellenezték azt; kö­zöttük látjuk Verbancsics Edét is, a „Pozor“ alapítóját és az unió határozott ellenét, ki tehet­ségénél fogva kétségkívül igényelheti a meghí­vást. Miután az unió ténynyé vált, a bán finom tapintattal ezen urak számára hidat épített, me­lyen át a politikai helyzet helyes megismerésére juthatnak s bebizonyíthatják, hogy tehetségei­ket a hazáért az adott alapon is készek mérleg­be venni. A bán az értekezletet méltóságteljes és kitűnő beszéddel nyitotta meg, melyben az értekezlet feladatait taglalta, mire őt az értekezlet nevében Petrovics püspök üdvözölte. A sort P­r­­­c­a Miksa hét személynök nyi­totta meg; azt véli, hogy a conferentia te­endői az összehívó iratban körvonalazvák, és czélszerűnek tartja, hogy a szükséges anyag előteremtése végett albizottság küldetnék ki. Zuvics, királyi főfiscus kinyilatkoztatja, hogy szívesen szavaz t. barátja, Prica indítvá­nyának második részére, de annak első része lényeges álláspontot halad meg, t. i. a kiegye­zési törvény 54. §-a szabályozza az autonóm közigazgatás szervezésének létrehozását; a ki­egyezési törvény többet szerződésileg meg nem állapít; miért az albizottság kellő tájékoztatása végett el volna döntendő: váljon munkálataiban mélyebbre ereszkedjék-e, vagy sem.­­ ha nem akarja is az értekezlet véleményét megelőzni, mégis fentartja nézetei részletezésének jogát azon időre, midőn a conferentia e tárgyra nézve határozott álláspontot foglalt el. Vukotinovics földbirtokos, és Russe­­vics főispán az albizottság eljárására vonat­kozólag tesznek öszhangzó javaslatokat s Pri­­cával azt vélik, hogy a bán a teendőket már a meghívásban kijelölte. Verbancsics Zuvics indítványát egész terjedelmében elfogadja s megjegyzi, hogy az építést alul kell kezdeni. K r c i v­o j Zuvics csal szavaz. Zuvics kinyilatkoztatja, miszerint min­den további bizonyitgatás nélkül is tudja, hogy a báni értekezlet csak a bán által előterjesztet­tek felett tanácskozhatik és a báni tekintély­nek praejudicálni egyáltalán nem akar, de mi­után az ügy fontos, mindent kellően megvilágí­tani szükséges. Óhajtja, hogy kimondassék, miszerint „az albizottság csak a főkormányza­tot szervezze,­ mert szóló azon nézetben van, hogy így az albizottság tisztában lesz teendői iránt, a­nélkül, hogy e határozat az albizottság működési körét kiterjesztené, mert a kiegyezési törvény az 54-ik §-on kívül ez iránt épen nem intézkedik. A dolog menete a következő lesz : az albizottság a legfőbb kormányzatot szervezi; ha ez szentesíttetett, kötelessége lesz a szerve­zést lefelé megkezdeni, mire nézve a bán szabadon kérhet tanácsot egy újabb értekezlet­től. A szónok csak szabatosan akarja a dolgot körvonalazni, mert mindenekelőtt az országos kormány szervezendő, hogy az udvari kanc­el­­lária működése véget érjen, s a kiegyezési tör­vény által biztosított alkotmányos közegek fel­­állíttassanak. Erre az értekezlet elhatározó, hogy „az albi­zottság csak a legfőbb orsz. kormányszéket szervezze.“ Rövid tanácskozás után az albizottság tagjai­nak száma 11-ben állapíttatott meg. A választás eszközlése iránt egymástól elütő nézetek merültek fel, midőn Prica azt indítvá­­nyozta, hogy a bán maga szemelje ki a 11 tagot. Zavics Pricát támogatja, indokul hozván fel, hogy e választás nem erősíti meg a bizal­mat, mert az értekezlet minden egyes tagja bi­zalmi férfia a bánnak, és e bizalmat nem neveli az albizottságba való bevétel, nem csökkenti a kihagyás. Az értekezlet ez indítványban megnyugszik és a bán azon biztosítással oszlatja el az ülést, hogy az albizottság 11 tagját holnap fogja ki­jelölni. Esti 5­ órakor a bán, újabb tanúságául lojalitá­­sának, Sulyok, V­akano­vics, Ha­far­o­­vicz udv. tanácsosokat, Bo­go­vics főispánt és Zavics királyi] fiskust­­magán­értekezletre hívta egybe és a tanácskozás nyomán nevezte ki az albizottság tagjait, akiknek névsorát lapja már közölte.) E bizottság az értekezlet által kedvezően fo­gadtatott,­ és az ülés felfüggesztése után azonnal megalakult. Az albizottság elnökévé Bogo­­vics zágrábi főispánt, jegyzőjévé a jeles jogtu­dóst, Prica hétszemélynököt választá meg és elhatározta, hogy még ma, decz. 29-én a köve­tendő eljárás iránt fog tanácskozni. A legközelebbi ülés holnap d. u. tartatik, összes számban jelent meg — a mostoha idő daczára — a nemes gróf szállása előtt, ki, mint szép, rögtönzött beszédében mondá, 35 éve küzd teljes kitartással azon eszmék mellett, melyek diadalát a most eloszlott országgyűlés vívta ki. Az üdvözlő­ beszédet gr. Toldalagi Victor tartá, melyben kiemelte a volt országgyűlés sikerdús működését, melyet csak helyeselhetünk, s a t. követ lankadatlan fáradozását, melyért csak hálát szavazhatunk. Gr. Teleky azt is kifejezte válaszában, hogy a hosszas szolgálat bár meg­fogyasztotta erejét, de a bizalom e szép jelének láttára egészen fölvillanyozva érzi magát, s míg physikai ereje tart, utolsó lehelletéig szolgálni kíván e nemes széknek és városnak, melyben élete legszebb részét töltötte. Az összegyűlt so­kaság hangos éljenekben üdvözölte szeretett volt, s nagy valószínűséggel : leendő követét. Adja Isten ! Gyöngyös, 1868. decz. 30. [Ered. tudósítás.] (Pártmozgalmak.)A Deák-párti választók deczember 20-án, Makovszky Antal ügyvéd elnöklete alatt városunkban is alakuló gyűlést tartván, a legközelebbi országgyűlésen műkö­dött Deák-párti képviselő, gr. Almássy György a jövő országgyűlésre is képviselőnek kijelölte­tett, és újra megválasztatása biztosítottnak te­kinthető; — a közép baloldal jelöltje, Berecz Ferencz, megyei tiszti főügyész a jelöltséget elfogadni nem is hajlandó, mindamellett a baloldaliak most is az ő nevét hangoztatják. Sajnos azonban, hogy ily constellátiók közt is a Deák-párti falragaszok türelmetlenül le­szaggattatok, és a higgadt magatartást tanú­sított Deák-pártnak városunkban már 5 sebe­sültje van, kiknek mind jobboldali­, mind közép­bal- és szélsőbaloldali testrészeiket néhány, tudva levő túlbuzgó baloldali megpuhitani jó­nak látta. Pest, jan. 2. (Teleki Domokos gróf.) Maros-Vásárhelyi r. levelezőnk írja, hogy ott, e hó 28-kán fényes fáklyászenét vittek Maros­szék egyik hazaérkezett volt követének , id. gr. Teleky Domokosnak. A szék- és város szine-java Pest, jan. 2. Külföld. (Conferentia; a „Fran­ce“ a conferentiáról; Hobbartbasa; franczia conseil d‘ État; „Moniteur officiel de l‘Empire;“ baseli munká­­sok;portugali miniszterium;Chili.) A párisi conferentia megnyitása mára volt ha­tározva, az újév első munkatevő napjára. Ha néhány napra elhalasztatnék, a­miről még nincs tényleges tudósításunk, ennek oka az lehet, hogy Oroszország a görög követnek is helyt és szavazatot akar adni, és erről most a hatalmas­ságok között tárgyalások folynak. A „France“ a conferentia problémáit fejte­getvén, a következő pontokat említi: 1. A török birodalom integritásának föntartása, melyet egy ha­­lmasság sem akar megtámadni; 2. azon garantiák létesítése, melyeket a keresztény né­pek igényelhetnek, és melyek részükre a párisi szerződésben biztosítják; Kréta pacificatiója és Görögország lecsendesítése a végből, hogy a porta és a hellén kormány közötti diplomatiai szakadás fegyveres összeütközéssé ne fajuljon. A franczia félhivatalos lap ezen feladat megol­dását a diplomatia rendes működésétől is elvárja. A helyzetet bonczolgatván a „France,“ azt tartja, hogy a conferentia bizonyosan elhárítja majd a közeledő részt, mert „Törökország és Görögország nem képesek a nagy hatalmassá­gok egyetértő nyomásának ellentállani.“ A „France“ mellőzi, okoskodása körébe vonni azon lehetőséget, mely szerint a hatalmasságok között nem létesül az egyetértés. Hobart basáról, a török altábornagyról, kinek neve oly gyakran említtetik a török-gö­rög viszályban , a következő életrajzi ada­tokat közöljük : Hobart basa a norfolki grófság egyik legrégibb családjának, a buckin­­gham-shirei grófok ivadéka. James Hobart at­torney generál már VII. Henrik alatt szép nevet szerzett s utódai közül sokan foglaltak helyet az alsóházban. John Hobart 1728-ban grófságra emeltetett. Hobart basa 1822-ben született, 1851 év óta tagja az angol k.­hajóhadnak,melyben ka­pitányi rangot tölt be. Utóbbi időben török szol­gálatba lépvén,"altengernagygyá neveztetett ki. A „France“ jelenti, hogy az államtanács ez időszerint az 1870-ik évi budget tárgyalásával foglalkozik, és nevezetesen a legszűkebb korlá­tok közé szorított katonai budgettel (budget de la guerre) már elkészült.

Next