Pesti Napló, esti kiadás, 1869. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1869-01-02 / 1. szám
nyitva maradna. Moustiernek Lavalette által történt helyettesítése nem a legkedvezőbb csere a portára nézve, minthogy hír szerint Lavalette Krétát souverainitási viszonyba igyekszik hozni a portához, mint a minőben pl. Szerbia és a Dunafejedelemségek jelenleg ahhoz állanak.Nagyon koraiak azon hírek, hogy a conferentia már január 2-án vagy 4-én összeülne; tegnap illetékes körökben még mit sem tudtak a conferentia alapelveiről, s még kevesebbet az egybeülési időről. Csak annyi való, hogy Bismarck javasolta, miszerint a conferentia mindjárt az újév után üljön össze Párisban. A tárgyalásokat a conferentia pontjait illetőleg, sokkal nehezebb megállapítani, mint a luxenburgi kérdésben,minthogy itt minden percben előtérbe tolakodik a nagy keleti kérdés. Megemlítem még, hogy hivatalos körökben azon erős meggyőződésben vannak, miszerint Oroszország jelenleg nem akar háborút. U. i. Ma érkezett hírek szerint Porosz és Oroszország kijelentették, hogy nem fognak részt venni a conferentián, ha annak a török ultimátum vétetik alapjául , azonban remélik, hogy oly alapot fognak találni a conferentiára, melylyel e hatalmasságok is meg lesznek elégedve. Mint halljuk, innen ma külön futár ment Berlinbe, újabb ellenjavaslatokkal. Zágráb, 1868. decz. 29. [Eredeti tudósítás.] (Al báni conferentia). Azon ígéretemhez képest, hogy lapját szűk hazám lényegesebb eseményeiről tudósítani fogom, jónak látom az államszervezésnek folyamatban levő előtanácskozásait, amennyire eddig terjedtek önnel közleni. Rauch Levin b. tehát bánnak kineveztetett. E kinevezés az egész országban örömteljes elismeréssel találkozott, kivéve azon izgatók, ostobák és tendentiosus részakarók részéről, kik az Ur Istent is csak akkor tisztelik, ha földrengés, áradások vagy dögvész nyomán pusztulás köszönt be. Rauch Levin belső rangú ur, gazdag, független, erélyesség dolgában hajthatlan, jellemére nézve, szorgalomban, az uralkodó rendszerhez való ragaszkodásban, rendességben egyiránt felülmúlhatlan, e mellett valódi alkotmányos érzelmű, és a magyaroknak kikiáltott barátja, és így jó tulajdonságai még a ritka emberismeret és a nagy lelki nyugalom. És a mi „szelisen“-eink (önöknél „tigris“) még e férfiút is bántalmazzák, ki — Isten bocsássa meg nekik — mégis a nemzet minden többi tagjának szeretetében, tiszteletében és igaz becsülésében részesül. Minden testület, a tartomány minden községe és a polgárság minden rétege sietnek üdvözlésére, s ő a tartomány kormányzását erős kezeibe csakugyan át is vette. A bán a kiegyezkedési törvény 54. §-ának keresztülvitele, névleg az önkormányzat szervezése végett egy körülbelül 40 tagból álló báni értekezletet hitt össze. Helyes tapintattal az értekezlet tagjaiul a legképesebb egyéneket szemelte ki, a pártszínezetre való tekintet nélkül, egyedül a czélt tartva szem előtt. A báni értekezletben a legszigorúbb unionisták nagy többsége mellett Jellacsics Károlylyal, Dutkovics Ágosttal, Stojanovics Antallal, Vukotinovics Lajossal, Zivkovics Jánossal is találkozunk, kik részint nem ragaszkodnak az unióhoz, részint ellenzik vagy legalább ellenezték azt; közöttük látjuk Verbancsics Edét is, a „Pozor“ alapítóját és az unió határozott ellenét, ki tehetségénél fogva kétségkívül igényelheti a meghívást. Miután az unió ténynyé vált, a bán finom tapintattal ezen urak számára hidat épített, melyen át a politikai helyzet helyes megismerésére juthatnak s bebizonyíthatják, hogy tehetségeiket a hazáért az adott alapon is készek mérlegbe venni. A bán az értekezletet méltóságteljes és kitűnő beszéddel nyitotta meg, melyben az értekezlet feladatait taglalta, mire őt az értekezlet nevében Petrovics püspök üdvözölte. A sort Prca Miksa hét személynök nyitotta meg; azt véli, hogy a conferentia teendői az összehívó iratban körvonalazvák, és czélszerűnek tartja, hogy a szükséges anyag előteremtése végett albizottság küldetnék ki. Zuvics, királyi főfiscus kinyilatkoztatja, hogy szívesen szavaz t. barátja, Prica indítványának második részére, de annak első része lényeges álláspontot halad meg, t. i. a kiegyezési törvény 54. §-a szabályozza az autonóm közigazgatás szervezésének létrehozását; a kiegyezési törvény többet szerződésileg meg nem állapít; miért az albizottság kellő tájékoztatása végett el volna döntendő: váljon munkálataiban mélyebbre ereszkedjék-e, vagy sem. ha nem akarja is az értekezlet véleményét megelőzni, mégis fentartja nézetei részletezésének jogát azon időre, midőn a conferentia e tárgyra nézve határozott álláspontot foglalt el. Vukotinovics földbirtokos, és Russevics főispán az albizottság eljárására vonatkozólag tesznek öszhangzó javaslatokat s Pricával azt vélik, hogy a bán a teendőket már a meghívásban kijelölte. Verbancsics Zuvics indítványát egész terjedelmében elfogadja s megjegyzi, hogy az építést alul kell kezdeni. K r c i vo j Zuvics csal szavaz. Zuvics kinyilatkoztatja, miszerint minden további bizonyitgatás nélkül is tudja, hogy a báni értekezlet csak a bán által előterjesztettek felett tanácskozhatik és a báni tekintélynek praejudicálni egyáltalán nem akar, de miután az ügy fontos, mindent kellően megvilágítani szükséges. Óhajtja, hogy kimondassék, miszerint „az albizottság csak a főkormányzatot szervezze, mert szóló azon nézetben van, hogy így az albizottság tisztában lesz teendői iránt, anélkül, hogy e határozat az albizottság működési körét kiterjesztené, mert a kiegyezési törvény az 54-ik §-on kívül ez iránt épen nem intézkedik. A dolog menete a következő lesz : az albizottság a legfőbb kormányzatot szervezi; ha ez szentesíttetett, kötelessége lesz a szervezést lefelé megkezdeni, mire nézve a bán szabadon kérhet tanácsot egy újabb értekezlettől. A szónok csak szabatosan akarja a dolgot körvonalazni, mert mindenekelőtt az országos kormány szervezendő, hogy az udvari kancellária működése véget érjen, s a kiegyezési törvény által biztosított alkotmányos közegek felállíttassanak. Erre az értekezlet elhatározó, hogy „az albizottság csak a legfőbb orsz. kormányszéket szervezze.“ Rövid tanácskozás után az albizottság tagjainak száma 11-ben állapíttatott meg. A választás eszközlése iránt egymástól elütő nézetek merültek fel, midőn Prica azt indítványozta, hogy a bán maga szemelje ki a 11 tagot. Zavics Pricát támogatja, indokul hozván fel, hogy e választás nem erősíti meg a bizalmat, mert az értekezlet minden egyes tagja bizalmi férfia a bánnak, és e bizalmat nem neveli az albizottságba való bevétel, nem csökkenti a kihagyás. Az értekezlet ez indítványban megnyugszik és a bán azon biztosítással oszlatja el az ülést, hogy az albizottság 11 tagját holnap fogja kijelölni. Esti 5 órakor a bán, újabb tanúságául lojalitásának, Sulyok, Vakanovics, Hafarovicz udv. tanácsosokat, Bogovics főispánt és Zavics királyi] fiskustmagánértekezletre hívta egybe és a tanácskozás nyomán nevezte ki az albizottság tagjait, akiknek névsorát lapja már közölte.) E bizottság az értekezlet által kedvezően fogadtatott, és az ülés felfüggesztése után azonnal megalakult. Az albizottság elnökévé Bogovics zágrábi főispánt, jegyzőjévé a jeles jogtudóst, Prica hétszemélynököt választá meg és elhatározta, hogy még ma, decz. 29-én a követendő eljárás iránt fog tanácskozni. A legközelebbi ülés holnap d. u. tartatik, összes számban jelent meg — a mostoha idő daczára — a nemes gróf szállása előtt, ki, mint szép, rögtönzött beszédében mondá, 35 éve küzd teljes kitartással azon eszmék mellett, melyek diadalát a most eloszlott országgyűlés vívta ki. Az üdvözlő beszédet gr. Toldalagi Victor tartá, melyben kiemelte a volt országgyűlés sikerdús működését, melyet csak helyeselhetünk, s a t. követ lankadatlan fáradozását, melyért csak hálát szavazhatunk. Gr. Teleky azt is kifejezte válaszában, hogy a hosszas szolgálat bár megfogyasztotta erejét, de a bizalom e szép jelének láttára egészen fölvillanyozva érzi magát, s míg physikai ereje tart, utolsó lehelletéig szolgálni kíván e nemes széknek és városnak, melyben élete legszebb részét töltötte. Az összegyűlt sokaság hangos éljenekben üdvözölte szeretett volt, s nagy valószínűséggel : leendő követét. Adja Isten ! Gyöngyös, 1868. decz. 30. [Ered. tudósítás.] (Pártmozgalmak.)A Deák-párti választók deczember 20-án, Makovszky Antal ügyvéd elnöklete alatt városunkban is alakuló gyűlést tartván, a legközelebbi országgyűlésen működött Deák-párti képviselő, gr. Almássy György a jövő országgyűlésre is képviselőnek kijelöltetett, és újra megválasztatása biztosítottnak tekinthető; — a közép baloldal jelöltje, Berecz Ferencz, megyei tiszti főügyész a jelöltséget elfogadni nem is hajlandó, mindamellett a baloldaliak most is az ő nevét hangoztatják. Sajnos azonban, hogy ily constellátiók közt is a Deák-párti falragaszok türelmetlenül leszaggattatok, és a higgadt magatartást tanúsított Deák-pártnak városunkban már 5 sebesültje van, kiknek mind jobboldali, mind középbal- és szélsőbaloldali testrészeiket néhány, tudva levő túlbuzgó baloldali megpuhitani jónak látta. Pest, jan. 2. (Teleki Domokos gróf.) Maros-Vásárhelyi r. levelezőnk írja, hogy ott, e hó 28-kán fényes fáklyászenét vittek Marosszék egyik hazaérkezett volt követének , id. gr. Teleky Domokosnak. A szék- és város szine-java Pest, jan. 2. Külföld. (Conferentia; a „France“ a conferentiáról; Hobbartbasa; franczia conseil d‘ État; „Moniteur officiel de l‘Empire;“ baseli munkások;portugali miniszterium;Chili.) A párisi conferentia megnyitása mára volt határozva, az újév első munkatevő napjára. Ha néhány napra elhalasztatnék, amiről még nincs tényleges tudósításunk, ennek oka az lehet, hogy Oroszország a görög követnek is helyt és szavazatot akar adni, és erről most a hatalmasságok között tárgyalások folynak. A „France“ a conferentia problémáit fejtegetvén, a következő pontokat említi: 1. A török birodalom integritásának föntartása, melyet egy halmasság sem akar megtámadni; 2. azon garantiák létesítése, melyeket a keresztény népek igényelhetnek, és melyek részükre a párisi szerződésben biztosítják; Kréta pacificatiója és Görögország lecsendesítése a végből, hogy a porta és a hellén kormány közötti diplomatiai szakadás fegyveres összeütközéssé ne fajuljon. A franczia félhivatalos lap ezen feladat megoldását a diplomatia rendes működésétől is elvárja. A helyzetet bonczolgatván a „France,“ azt tartja, hogy a conferentia bizonyosan elhárítja majd a közeledő részt, mert „Törökország és Görögország nem képesek a nagy hatalmasságok egyetértő nyomásának ellentállani.“ A „France“ mellőzi, okoskodása körébe vonni azon lehetőséget, mely szerint a hatalmasságok között nem létesül az egyetértés. Hobart basáról, a török altábornagyról, kinek neve oly gyakran említtetik a török-görög viszályban , a következő életrajzi adatokat közöljük : Hobart basa a norfolki grófság egyik legrégibb családjának, a buckingham-shirei grófok ivadéka. James Hobart attorney generál már VII. Henrik alatt szép nevet szerzett s utódai közül sokan foglaltak helyet az alsóházban. John Hobart 1728-ban grófságra emeltetett. Hobart basa 1822-ben született, 1851 év óta tagja az angol k.hajóhadnak,melyben kapitányi rangot tölt be. Utóbbi időben török szolgálatba lépvén,"altengernagygyá neveztetett ki. A „France“ jelenti, hogy az államtanács ez időszerint az 1870-ik évi budget tárgyalásával foglalkozik, és nevezetesen a legszűkebb korlátok közé szorított katonai budgettel (budget de la guerre) már elkészült.