Pesti Napló, 1869. február (20. évfolyam, 5541–5563. szám)

1869-02-21 / 5557. szám

ugyancsak lelkészünk dolgozó szobája ablakán ~~ ugy hiszszük, elég világos szándékkal — go­­­­lyóval belőttek, s az éppen bent foglalkozó lel­készt isteni gondviselés menté meg az orr go­lyójától. Íme­­ ennyire mentünk, ennyire vezetett a bő­szült pártszenvedély, feleljen a ki olajat Öntöz a tűzre, és ítéljen a közönség. Jobboldali: Bártfán, február 15-én. Tegnap tarta meg városunkba való bevonulá­sát H­o­lf­an Viktor cultusministeri titkár, mint a bártfai választókerületnek követjelöltje, Spjalledry Ernő volt képviselőnkkel egye­temben. — Követjelölt ismételve meghatottan tolmácsolá tisztelőinek s barátinak szives fogad­tatásáért való legbensőbb hálaköszönetét; s mi­után megígérő, hogy minden igyekezetét az iránta tanúsított bizalomnak megérdemlésére fogja fordítani magát a választók kegyébe aján­lotta, s ezután még a helybeli izraelita hitközség küldöttjének is német nyelven válaszolt, mely mindkét szónoklatra viharos éljenek hangoztat­tak, s közben mozsárlövések tétettek. Délután a városbeli s vidéki választók nagy­serege a városházára egybe gyülekezett, holott is a nevezett követjelölt úr programmját röviden előadá, melyből csak annyit említünk meg, mi­szerint az elfogadott közjogi alapokon a hala­dásnak osztály, vallás é s nemzetkülönbség nél­kül, s a kölcsönös jogok tiszteletben tartása mel­let minden tekintetben való előmozdítására töre­kedni fog, különös súlyt fektetvén az értelmi fejlesztés főtényezője, az iskoláknak jobb karba való hozatalára, hogy mindenkinek módjában álljon gyermekeit iskoláztatni; dehogy ez eléret­hessék, s hogy a mennyire lehetséges , könyi­­tendő s egyszerűbb módon behajtandó adók terhe elviseltethessék, egyúttal az anyagi téren való haladásra, tehát főképen az ipar,­s kereske­dés főemeltyűje, a vasúti hálózatnak ezen felső vidékre leendő kiterjesztésére stb végül meg­ígérvén, miszeri­nt kötelességének tartani fogja működését különösen a kerület s Bártfa város javára érvényesíteni, mire annál inkáb kötelezve érzi magát, mivel hogy a kerület s városnak annyi érdemesei közt azon szerencse érte, hogy immár mint követjelölt fölléphet. A tetszéssel fogadott szónoklatot szűnni nem akaró éljenek s a választók részéről való szó­noklatok követték, s általában a szép képzett­ségű követjelölt a merre csak fordult, mindenütt szívélyes ovátiók tárgya jön, s este fáklyásme­nettel is megtiszteltetett. A követjelöltségről nem rég önként visszalé­pett Kaczvinszky Ede apát úr nagy szá­­mú hívei, mondhatni majd az egész város, s a vidéki lakosság igen nagy része, most már Hol­­lán úrhoz, kire az előbbi nyert bizalmát átru­házta, csatlakoztak, s igy megválasztását remél­­leni lehet. Kerületünk mindkét követjelöltje u. m.H­ollán Viktor, és Dienes József a Programm szerint ítélve — jobbpártiak, s kettő­jük közt dől meg jelenleg a v­álasztási koc­ka. P. I. Brassó, febr. 14. Városunkban is megkezdettek a választási mozgalmak, és azon ezelőtti általános közvéle­mény, miszerint az eddigi országgyűlési k­övet­jeink minden ellenkezés nélkül ismét meg­vá­lasztatnának, meghiúsult Tudva van, miszerint két követünk Bern­ek­es Frigyes miniszteri tanácsos és Trauschenfels Emil miniszter­titkár urak közt a nemzeti (jobban nyelv-) tör­vény kérdés megvitatása alkalmával nézetek­ben különböztek.Mert míg Trauschenfels — a municipiumoknak egymásközti kényszer­telen levelezése iránt tett ajánlat kivételével, a mely el is fogadtatott — mint a Deákpárt meg­győződött hű követője az előterjesztés mellett szavazott, addig B ö m c h é s a többi szász kö­vetek által — kik mint szinleg barátai a Deák­pártnak, de nagy részt öntudatos ellenei egy önálló Magyarországnak — behálóztatta magát, hogy a maga részéről is a Királyföldön a szászok számára kiválólagos előjogok iránt indítványt tegyen. Hogy ezen ajánlat sikertelen leend, nagyon jól tudta az ajánló úr is, ezért szükségtelennek is vélte az elfoglalt álláspontért a részletes vi­tatkozásba bocsátkozni. De itten a szász földön ezen ajánlatot kortes­kedésekre — melyekre az úgynevezett ó-szá­szok az unió­, főkép a nemzetiségi törvényt kizsákmányolták — az úgynevezett fiatal szász párt között is, melyhez Bömekes Frigyes minisztertanácsos úr is tartozik, a kormány, s nevezetesen az utóbb nevezett törvény elleni oppositióra sikerrel felhasználták. Itten Brassóban ez egyszersmind fogantyú vola második követünk Trauschenfels Emil úr ellen : a nyelvkérdésben­ állását poli­tikai bűnül rótták fel neki. S igy sikerült egy szövetkezést létre hozni, mely egy részt az ó-szászokból és egy részt a fiatal szászokból áll, kik Trauschenfels helyébe egy harmadik követjelöltet léptettek fel, ki nem más, mint az itteni városi tanácsos Wächter Frigyes ur, ki hírnevét nem másnak, mint épen a reformpárt kitűnő tagja fellépésének köszön­heti, most pedig a kö­vetség elnyerése végett csatlakozik Bömches F. ur és az ó-szászok pártjának az említett kérdésbeni nézeteihez. Nehéz az egyik vagy a másik választó párt­nak a vidékre való befolyását meghatározni, mely a végperezben dönteni fog, egy­előre úgy látszik, hogy Wachter­ pártjának különös moz­galmassága daczára Trauschenfels Emil megválasztása biztosítva van. Szegszárd, február 12. Ha megyénknek eddigi s­zilárd állása megin­gatva jön, és sikerült annak nyugalmát annyira felzavarni, hogy a „szélső-balmokra vezérei által soha teljesedésbe nem mehető ígéretekkel meghódított, s magát vad eszközül oda dobott néposztálynak a politikai jogok gyakorlatára éretlen része a felsőbb hatósági tekintélylyel szembe szállani, a törvény és rendeletek elleni engedelmességet vakmerően megtagadni sőt a véleményszabadságot ellenpártjától nem tűrve a leggaládabb megtámadásokra is kész, s ez ál­tal ugy a személy, mint vagyonbiztonság kocz­­k­áztatva van, ennek mi tagadás magunk Deák­pártiak is vagyunk némileg oka. Mert azon ma­gunkat altató hitben, hogy a megye elsőtől utol­sóig a haza bölcsének Deák Ferencznek rendit­­hetlen hive, figyelemre sem méltattuk a szélső­bal coryphaeusai által épen székvárosunkban tá­bort ütött ligának a szent ügy fel­forgatására hatványozó összeesküvését könnyelműen feled­ve : principiis obsta sero medicina paratur.“ Az ellenünk forralt actio reactióra nem találva, s a sarkalatos jogaiban megtámadott, s ezekért élet­­harczra kelt nemzetnek a vész napjaiban edzett s hűségben ugy, mint honszeretetben próbált fi­aiból alakult alkotmányos kormány és azt támo­gató országos többség ellen,a bűnök legocsmá­­nyabbikával „honárulás“-sal izgatott és álígére­­tekkel, melyeket soha beváltani képesek nem lennének elaltatott nép vérszemet kapva, de vall­juk meg, az anarchia iránti hajlamot megfojtani hivatott közigazgatási hatóság is kevés vagy semmi erélyt ki nem fejtve, a naponkénti mérv­ben és terjemben mindinkább növekvő kihágá­sok, elég fájdalom! a katonai hatalomnak igény­be vételét elodázhatlan szükséggé tevő vészala­kot öltenek. Ugyanis , F. hó 6 án tartatott bizottmányi kis gyűlésünk alkalmával felolvastatván a pinczehelyi és paksi kerületekben a választásra jogosítottaknak ösz­­szeírásával foglalkozó küldöttségeknek hiva­talos jelentései, a bizottmány nagy megüt­közéssel értette , miszerint Regöly község­ben a fanatizált nép a küldöttségnek eljá­rása ellen, mely egy mivel sem biró, de an­nál vakmerőbb izgatót a választásra jogosítot­tak lajstromába felvenni megtagadott, ennek, s a község börtöntöltelékeinek bujtogatására, s ingerlésére felröffenvén, nem csak fenhangon sértő kifejezések közt a kitöröltnek nevét vagy beíratni, vagy mindannyiokat kitöröltetni köve­telte, hanem a rend helyreállítására, s a küldött­séget hivatalos működésében jogtalanul akadá­lyozók fékezésére elnökileg felhivatott biró is a tartozó tiszteletet, s engedelmességet megtagad­va inkább a fellázadók tömegébe vegyült s ott a veszélyessé fajulhatott kitörést inkább szította annyira, hogy utóbb az összeirási jegyzőköny­vet is a küldöttségnek kezéből egy dühöncz ki­kapta s azt összetépte, a védtelen küldöttséget re insecta eltávozni kényszeritvén. Madocsán pedig a már előre elkészült és iz­gatott község mindenkinek minden személy vá­logatás nélküli összeiratását, mert ugy­mondák ezt az 1848-ks törvények imigy rendelnék (va­lóban gyönyörű népoktatás) nem kérvén, hanem követelvén, minthogy a küldöttség ezt a tör­vény világos rendelete ellenére nem tehette, a legnagyobb zavar s kifakadások közepette a beiratást egyhangúlag megtagadta, s igy a kül­döttség az összeírást nem teljesíthette. Hova vezet ez utoljára ? A felelőség súlya mindezekért reátok nehezülend, ti, lelkiis­meret nélküli izgatók! Már két egész községet megfosztottatok választási jogától; majd ha ki­józanodik, ez pedig mielőbb bekövetkezni fog, majd ha tapasztalandj­a, hogy mézes igéretü szavaitokat beváltani képesek nem valátok, a boszu fegyverét egyenest ellenetek forditandja. Továbbá Szegzárd­on megyénk székvárosá­ban három rendbeli folyamodás adatott be vá­rosunk több békés polgárainak aláírásával, melyben a szélső bal féket nem ismerő tagjaitól a legdurvább megtámadtatásnak s házaiknak felpörköltetése iránti fenyegettetések ellen véd­­pajzst, s hatályos rendreutasítást kérnek. A bizottmány az ekkor feldúlt közcsend hely­­reállítása, nyilt ellenszegülés fékezése, s a sze­mély és vagyonbiztonság fedezése szempontjá­ból a rendelkezésre álló s megyénkben elszállá­solt katonai erőből a nevezett községekbe elég­séges számot alkalmaztatni mellőzhetlen szük­ségnek találván, — a Tolnán szállásoló cs. kir. ezred parancsnokság­a kellő intézkedés végett megkerestetni, egyúttal a minisztérium egy gya­log zászlóaljnak, a majd kifejlendő szükséghez képest, ha előbb nem is, a véres összeütközések nélkül alig lefolyható választások napjára a me­gye rendelkezése alá bocsátandása végett azon­nal felkéretni, a szegszárdi botrányok elhárítá­sára pedig a vádlevelek tartalmaira nézve szükséges vizsgálattal egy küldöttséget a járás­beli főbíró hozzá­járultával megbízni határozott. A szélsőbalnak főelve lévén egyrészről „e­l­­vetni azon állam­jogi alapot,a­melyet a koronás fejedelmével, s ennek osztrák t­arto­­mányaival áldozathozatalra való készséggel kibékült nemzetünk őszintén elfogadván, a most bekövetkezendő országgyűlésen legelső felada­tának tartaná a szabadelvű reformoknak fájda­lom­­ majdnem egészben parlagon heverő s egyesült erővel feltöretendő mezejét a szellemi nagyság és anyagi jólétnek azonnal csirába in­dulandó magvával behinteni, s ez által egy szebb jövő remény aratását kilátásba helyezni; más­részről ismét a múltnak már tarthatlan korhadt traditióival bíbelődve, a 867-ki törvények által túlszárnyalt, avult és csak papíron írott malasztul maradt törvényekre hivatko­zással állam­jogi bonyodal­makat előidézni, s a nemzet rovására a zavarosban halászni, a szenvedélyeknek tul­­korbácsolása, s a népnek, mely az országgyűlés által 1848 ki törvényekben biztosított jogainak belbecsét még kellőleg máig sem fogva fel, — természeti gyengeségénél fogva inkább hajlan­dó magát oly pártnak elébe vetni, mely mindent ígér, de kenyértörésre kerülve a dolog, semmit megadni nem képes, s a politikai viszonyok­nak kedvező fordulata következtében „nagyobb mérvben igényelt terhek, gyűlölt adónemek, bélyeg s trafik“ miatti felbőszítése s a lábraka­­pott anarchiának élesztése után csoda-e , ha az eddigi vívmányokkal már hálás elismerést érde­melt kormányférfiaink folytonosan a haladást gátló akadályokba ütköznek, s az „egységben erő, s erőben sikerétől áthatott nemzet a szel­lemi és anyagi emelkedésnek minden politikai esélyek ellenében biztos védvet nyújtó kikötő­jébe később vagy tán soha sem juthat ? Sopron megyéből. Répczemente, febr. 17. A lövöi választó kerületnek Sopronmegyében, mikint már e lapokban érintve volt, két követ­­j­elöitje van. A Deák-párté ; t. Ürményi Miksa ur; a balpárté : t. Thalabér Lajos ur. Ezen urak a választó kerület egyes községeiben már magu­kat bemutatták, minő szerencsével, ők legjob­ban tudják. Mi csak annyit tudunk, hogy a Deákpártnak f. hó 14. örömnapja volt. Ürmé­­n­y­i Miksa ur ugyanis, néhány községben, me­lyek idáig utján kivül estek, e nap vala magát bemutatandó. A kerület, hogy irányában tiszte­letét megmutassa, azon után, melyen jövendő volt, összegyűlt, és sorakozott. 9 órakor érke­zett meg az ünnepelt Salamonfára. Röviden üd­­vözöltetett, és a menet megindult. Megnyitotta azt 160 délczeg lovas legény, köztük több zsidó atyafi, fehér gatya s lobogó ingben, pörge, fel­­szalagozott, kalappal. Szakonyokon, iid. Szabó István helybeli­­ plébános s esperes ur szép beszéddel fogadta, melyre ő ékesen válaszolt. Rövid társalgás után Bükre mentünk, hol az érkezüket­­. Gonzalles Károly ur, a czukor gyári igazgató fogadta, és a szerény villás reggeli után, Bü mező városon át, Lócs községbe jutottunk, innen este felé vissza Bükre. Itt nagy tanácskozmány tartatott, mintegy 600 választó jelenlétében. Ezt követte a lakoma, rendezve a szivélyes házi úr által, melyet fűszerezett a sok, szebbnél szebb felkö­szöntés. Rendetlenség és zavargás sehol sem történt, noha egy kis tüntetés a baloldalasok részéről el nem maradhatott. Csepregen itt ott fütyültek, kiabáltak, követjelöltjüket éltették. Alsó Bükön, Th­­ur egyik kortesvezére, ki erővel szolgabiró akar lenni, egy legénykét állított ki kolomppal, kolompolt is, de a menetből csak egy rész szó­val sem utasíttatott rendre. Néhol suhancz gyer­­kőczök sárral is dobáltak. Lócson néhány korcs­ma hős akart zenebonáskodni. A baloldal csillaga e szerint kerületünkben letűnt. Az ámításoknak már az emberek nem hisznek, és ha a megyei tisztikar, mely az első­től utolsóig, testestől lelkestől baloldali, nem korteskednék, és tekintélyét arra fel nem hasz­nálná, a baloldal mire a választás napja megér­kezik, egészen elmosódnék. Kis-Túr (Hont megye), febr. 13. Községünk a mai napon ünnepi köntösben, több helységekből összejött bandériummal és taraczk durrogásokkal fogadta, osztatlan bizal­munkkal felruházott, P­a­c­z­o­l­a­y János képvi­selőjelöltünket, ki midőn az összes nép színe előtt hatásos, igazán a nép eszéhez szivéhez ido­mított lelkes beszédjét elmondotta, minden ar­­ezon az öröm és megelégedés félreismer­etlen jelei látszanak, melyek hosszas „éljen“-ekben nyertek kifejezést. Innen több kocsi­s bandérium kiséretében,Kö­­zép Túrnak véve útját, hova taraczk durrogá­sok között vonult a biró háza elé, itt is gyönyö­rű majd félóráig tartó, gyakran éljenzésekkel félbeszakított beszédet tartott, melyben híven előadva a közelmúlt eseményeit, ebből kiemelte az 1865­ 8-ki országgyűlés vívmányait, s ennek áldásos hasznait. Végre kijelentette, hogy ő nem igér adóleszállítást, stempli, trafik eltörlést, mi viszonyaink közt kivihetlen, de igenis ígéri a nép vagyonosodása s nevelésének előmozdítását stb. szóval nem igér kivihetetlenséget, igy ha választáskor neki adják szavazatukat, köszönet­tel veszi. Erre a jelen volt összes lakosság szűnni nem akaró éljenekben tört ki. „Paczolay jót akar“ stb. hasonló fölkiáltásokban adta csal­atlan je­lét határtalan ragaszkodásának. Aztán Fölső- Túr és Palástra utazott, hol hasonló ovatiókkal fogadtatott. Mi még egyszer hozzá teszszük m éljen Paczo­lay János, az ipolysági kerület képviselője a lakosság örömtől áthatottan énekli : „Hej kikelet, kikelet Paczolay a követ.“ -nov. s a Sokordalja (Gy­őrmegye.) Választókerületünk a közelebb lefolyt napok alatt örvendetes eseményeknek volt színhelye, Gyapay Dénes megyénk Deák pártjának elis­mert jeles vezére s a múlt év nyarán leköszönt feledhetlen emlékű 2-od alispánunk, engedve végre pártja több ízben kifejezett azon óhajá­nak, miszerint annak részéről a képviselő je­löltséget elfogadná, e hó elején több tekintélyes választó előtt kijelenté, hogy ő bárha magány viszonyainál fogva nem csekély is az áldozat, melyet hoz, midőn a párt ezen különben oly megtisztelő kivonatának magát aláveti, kész szívvel, lélekkel teszi azt, jelszava lévén „a köz­ügy mindenek előtt.“ Alig értesülének ezen nyilatkozatról községe­ink,már­is egyik a másik után intézé szíves meg­hívását a köztiszteletben levő férfiúhoz, arra kérvén őt hogy jöjjön minél elébb körünkbe. Megkezdő tehát körútját e hó 3-án, és a ke­rület minden részéből nemzeti lobogókkal fel­­épitett mintegy 30—35 fogaton elébe ment előkelőbb választók kíséretében meglátogatá a helységeket. Ezen a rész utak miatt 3 napi időt igénybe vett útja Gyapaynak valóságos diadal­menet volt, mert a lakosság, daczára a nagy sár és folytonos esős időjárásnak, mindenütt ün­nepi ruházatában, a szabadba gyülekezve várta, és hozzája intézett népies modorban előadott programmszerű beszédeit a kitört lelkesedés­nek szűnni nem akaró éljeneivel fogadó. Majd minden helységből nemzeti lobogókkal felépített lovasok mentek pártvezérük és jelölt­jük elébe, Koronczón taraczk lövésekkel, Sze­merén kiválólag csinos bandérium és zeneszó­val üdvözölték. Ez utóbbi helyen az úri nők is megjelentek, daczára az épen akkor is szaka­dó csőnek és ékes szónoklata meghallgatása után kendőik lobogtatásával mutaták, miszerint osztják a közlelkesedést. Folyó hó 8-án választókerületünk másik ré­szét szerencsélteté megjelenésével, hol hasonló szívesség és lelkesült fogadtatásban részesült e helységekben is. Ma már egypár baloldali helységet kivéve, majd minden községben vidáman leng Gyapay Dénes zászlója és nem csekély az öröm, melyet érzünk mi itteni Deákpártiak, hogy baloldali hirű és tulnyomólag baloldali tisztikarral biró megyénknek , épen azon választó­kerületé­ből van legbiztosabb reményünk. Deákpár­ti képviselőt küldeni, melynek követe Eöri Sándor a múlt országgyűlés alatt egyedül kép­viselte megyénk részéről a baloldal elveit, a másik két kerület azonban Rónay Jáczint és Földváry Miklóst, Győr városa pedig Kautz Gyula hírneves nemzetgazdászt, mind ismeretes Deák-pártiakat küldvén követektül. A baloldal részéről ezúttal is Eöri Sándor van jelöltül ki­tűzve, személye iránt őszinte rokonszenvet ére­­zünk, de politikai elvei ellen egész erővel küz­deni hazafias kötelességünknek tartjuk. A másik két kerület jobboldala újból Rónay s Föld­­v­áry­t tüzé ki jelöltjeiül, szemben velük Krisz­­tinkovich Ede és Enessey Sándor balpártiak, az első megyei főügyész, utóbbi járási főbíró küzdenek, még­pedig nagy erőfeszítéssel. Ha e járásokban is megteszi minden Deák­­párti polgári kötelességét, hiszem, hogy pártunk ott is kivívandja győzelmét. Gy. A holdmezővásárhelyi Szilágyi Virgil-párt ezüst kanala. Vásárhelyen, mint tudjuk, az értelmiségnek T­a­n­á­r­k­y Gedeon a követjelölte; a nagy­nevű jelölt, mikor lenn volt Vásárhelyen, ban­quettet rendezett tiszteletére a párt, történt pe­dig ez alkalommal, hogy egy leveses ezüst kanál elveszett az előszobából. Ez bizony megtörténhe­tik akármicsoda alkalommal is, az egész a rendőrség dolga. Nem így gondolkoztak a Virgiliusok, e kana­lat felhasználták fegyverül, kanállal akarták megverni az ellenpártot, s megkezdték a har­­czot orgánumaikban, a gyarló „Vásárhelyi Köz­lönyében, a „Hon“-ban és a „Magyar Ujság“­­ban, erre csakhamar terük is akadt. Nekik is lett banquette-jök, illetőleg néplako­májuk, a­mit kipitykézve, kinagyítva ékesen megénekeltetének a fentirt három lapban, és a nóta végét így fejezték be: „ezüst kanál sem veszett e­l,“ pedig volt egynéhány. Ez persze halálos kanáldöfés akart lenni a T­anárky-pártnak. Hanem a Deák-pártra szórt pocsolya a szólók fejére hullott le, mert ámbár hídláb közt közöl­ték, hogy „ezüst kanál sem veszett el,“ de mi­után e passus hová való vonatkozását csak a vásárhelyiek érthették, a fővárosi sajtó úgy fogta fel a dolgot, a­mint ilyen együgyű közle­ményből kiolvashatta. (E felfogás pedig a „Bors­szem Jankódban, a Böszörményit meglátogatott democratát juttatta az olvasó eszébe.) Ki lopta hát el a kanalat ? Azt bizony senki más nem cselekedte, mint A. J., a­ki a Virgiliusok egyik hőse, kinél az elveszett kanál épen akkor, mi­dőn Julianna estéjén nála nagy csomó vendég volt, az oda motozni ment városi biztos által meg is találtatott. A. J. jelen volt a Szilágyi Virgil ebédjén is, s azt mondják, hogy ott nagyon sóvár szemek­kel nézegetett körül, talán az ezüst kanálnak akart pártot szerezni, hanem nem lehetett, mert mint Korpádiné mondja : a­hol nincs, János ott ne keress! Ebből pedig az a tanulság, hogy ha a szélbalok ott kanalaznak, a­hol nem kell, meg­égeti szájukat az ezüst kanál, jobban mint a fakanál. □ Jelentés az 1868-dik évi kétrendbeli pályázat eredményéről. A Kisfaludy-Társaság tavalyi köz­ ülésében két pályadíjat hirdetett: I. Kívántatik a bohózatos színmű elmélete. — Jutalma 40 arany. H. Kívántatik szatíra, kötött beszédben. Jutal­ma 20 arany. Az első feladatra a kitűzött határidőig 2, a másodikral7 pályamunka érkezett,mely utóbbiak közül azonban az 5-dik számút s „Életbölcse­­ség“ czimű­­, mint már nyomtatásban megjelen­tet , a pályázásból ki kellett rekeszteni. A két értekezés Dobsa Lajos, Szigligeti Ede és Toldy Ferencz, a szatírák pedig Dux Adolf, Gyulai Pál és Székács József tagok birálata alá bocsáttatván, e birálók jelentései alapján a Kis­faludy-Társaság következőleg határozott: I. Az elméleti föladatra nézve: A bírálók egyike semelyik pályamunkának sem javasolja a jutalmat kiadni, az I. számút egyoldalúnak és gyöngének, a II. számút ferde irányúnak s téves tanúnak nyilatkoztatván; ket­tejük azonban az I. számú s „Inkább a napba, mint a könyvbe nézz“ jeligéjű pályamunkát, melynek czíme: „A bohózatról,“ jutalomra mél­tónak ítéli, mint olyant, mely a bohózatról tiszta fogalmat ad, kijelöli jogosult körét, de rámutat azon mocsarakra is, hova költőnek tévedni nem szabad; elemzi a bohózat remekeit, Aristopha­­nes Madarait és Shakespeare Szentivánéji álmát, valamint az újkor korcs terményeit, csak kár, hogy a magyar bohózatokról futólag emlékszik, s kifejezései nem mindenkor magyarosak. A Kisfaludy-Társaság, két bíráló egyező ja­vaslata alapján, a jutalmat az I. számú s „In­kább a napba, mint a könyvbe nézze jeligéjű pá­lyamunkának ítéli, melynek czime: „A bohózat­ról­­“ megkívánja azonban, hogy a szövegbe csúszott magyartalanságok nyomtatás előtt ki­küszöbölendők. Jeligés levélkéje a közülésben lesz fölbontandó. II. A szatírákra nézve: A birálók a szatírai pályázatot, a munkák­nak úgy száma, mint belértéke, valamint a vá­lasztott tárgyak tekintetében, örvendetesnek nyi­latkoztatják ; legelső helyre teszik a 8. sz. „Ga­vallér politikusok“ czimű­ pályamunkát, mint a­mely kitűnő formában, rajzok bőségében, ámbár olykor csekélyebb eszmei tartalommal s nagyon arczképezve, de a mellett nem sértőleg és rész­rehajlás nélkül minden politikai pártban os­torozza a tárgyalt emberi gyöngéket; ehhez leg­közelebb állónak jelentik a 3. sz. s „Nyeglék“ cziműt; végre még mint sok satyrai elemmel bővelkedőket , de már-már tankölteményes jellemüeket, kiemelendőknek találják „A kö­zépkori nevelés,“ „A nőkről“ és „Előre ifjak“ czimüeket. A Kisfaludy-társaság a bírálók, egyhangú ja­vaslatához képest: 1) a 8. számú, „Gavallér-politikusok“ czimű s „Ismered-e a gavallérokat“ jeligéjű pályamunká­nak a jutalmat odaítéli, azt a közlésben fölol­vastatni s jeligés levélkéjét is ugyanott fölbon­­tatni rendeli: 2) a 3. számú, „Nyeglék“ czimű s „Mundus vult decipi“ jeligéjű pályamunkát dicséretre mél­tónak nyilatkoztatja, s jeligés levélkéjét, szerző engedelmével, szintén felbontatni rendeli; 3) a 14. számú „Középkori nevelés“ czimü s „Az ember önczél“ jeligéjű, a 15. számú „Nők­ről“ czimü s „Egy szép asszony szívünknek angyal és ördög egyaránt lehet“ jeligéjű, végre a 11. számú „Előre ifjak“ czimü s „Lant és duda szól“ jeligéjű szatírákat említésre méltóknak nyilvánítja. A két jutalmazott, a dicséretre méltatott, va­lamint a pályázatból kirekesztett pályamunka jel­igés levélkéi a titkár őrizete alá bocsáttatván, a többi pályamunka jeligés levélkéit az elnök Gyulai Pál és Tóth Kálmán tagok által eléget­­tette. Kelt Pesten, a Kisfaludy-társaságnak 1869-dik évi január 27-dikén tartott üléséből. Greguss Ágost, titkár. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 20. __B. Eötvös József 50 fttal váltott egy jegyet az orvostanhallgatók hangversenyére. — Az „Eger“ szerint az egri jogászok közül 23—an lépnek mint egy éves önkénytesek a hadseregbe. __ A koronázási halom széthord­á­s­á­r­a nézve­ a főpolgármester a belügyminisz­térium utján arról értesült, hogy ő Felségének a halom széthordása ellen semmi kifogása sincs. A tér ezentúl Ferevicz­ József-tér“ helyett „Fe­rencz József-koronázási tér“ nevet fog kapni.­­ Liebermann Nina egy aradi vak ze­nész 11 éves gyönyörű leánykája febr 1-én reg­geli 8 órakor eltű­nt s azóta nem tudnak nyomá­ra jönni. A kétségbeesett szülők felhivnak min­den emberbarátot, ki ez elveszésről netalánt út­baigazítást adni bírna, azt velük közlem, az el­tűnt leányka szőke, magyar, német s román nyelven beszél. — Az északi vaspálya eltünt pénz­­tárnoka, Schaschetzy, eddigi kimutatás sze­rint 135.000 frtig károsította meg a pénztárt, a kutatás s a pénztári könyvek vizsgálata még mindig tart. Schaschetzy 1000 frt fizetéssel volt alkalmazva s viszonyaival össze nem egyeztet­hető kiadásokkal terheli magát. A Prater­ uti 78 számú házban 500 frtos lakást tartott kibérelve, s állítólag két maitresse-je is lett volna. Az el­­idegenités, mit hat évig folytatott, ugy történt, hogy a kezéhez érkező íveket nem adta száma­dás alá, s a pénzt megtarta. Mostanig nem sike­rült még nyomát sem felfedezni, azonban álta­lánosan kétkednek a fölött, hogy öngyilkossá lett volna. — A belügy­ministeriumtól, névvál­toztatásra engedélyt nyertek : Ungerleider Adolf „Ungváriéra, Frischauf Károly „Üdé­­nyi“-re. — Az orvostan-hallgatók által f. é. márc. hó 1-ső napján esti 7 órakor a redoute kis termében — segélyegyletek javára rendezendő Akadémia műsorozata: 1. Sonata (A dur. op. 12) Bethoventől. Hegadűre-zongorára előadják Gön­­czy Etel k. a. és,Polgár Pál ur. 2. „Ungeduld“ Schuberttől, énekei Pauli Richard ur. 3. „Ket­tős“ hegedüre-hárfára, Huber Károlytól. Előad­ják Huber K. és Huber Péter urak. 4. Gebet aus „Joseph und seine Brüder“ Mehuttól. Előad­ja a budai dalárda. 5. „A király leánya“ költ. / jelen alkalomra szerző Szász Károly. Szavalja Felekiné asz. 6. „Duo des roses“ dal a 18. s­zá­­zadból Rousseauból. Éneklik Pauliné asz. és Pauli ur. 7. a) Nocturne (Fis dur) Chopintól, b) Marcia a la turge Mozartból. Előadja Altshul R. ur. Helyárak: Körszék 3 frt, sarok pamlag 3 frt, oldal p. 2 frt, zártszék 2 frt, bemenet 1 frt. Szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapok utján fognak nyugtáztatni. Jegyek kap­­ha­ók: Hatvani utca 14. szám (orvoskari épület II. emelet) az akadémia napján estve a pénztár­nál. A r. biz. nevében: Antal, elnök. Dózsa P. jegyző. — Ara­d v­á­r­o­sa tegnapelőtti közgyűlésé­ben elhatározta kihirdetni a pályázatot egy dí­szes állandó magyar színház s új városháza épí­tésére. Ez utóbbira nézve többek közt feltételül szabta, hogy a tanácsterem oly nagy legyen, miszerint 250 személy kényelmesen ülhessen benne, a közönség számára pedig tágas karza­tok legyenek. Lakások a polgármester, főjegyző, levél­tárnok és főkapitány számára lesznek benne.­­ Az első felolvasás az iparegye­sületben fényesen sikerült, s ez biztosítékul szolgál arra nézve, hogy a következő felolvasá­sok a közönségnek növekedő részvételével­ fognak találkozni. Valóban érdekes látványt nyújtott a nagyszámú közönség, melyben minden életkor képviselve volt, s melynek egy része szorgalma­san jegyezgetett, más része csodálkozással, vagy látható megelégedéssel szemlélte az érdekes ter­­mészettani tüneményeket, melyek derék vegyé­szünk Nendtwich Károly keze alatt kifejlődtek. Alig szenvedhet kétséget, hogy ily kezdet után az iparegyesület termei rövid időn szűkek lesz­nek az előadások számára, épugy mint 25 évvel ezelőtt, midőn a tisztelt tanár úr említése szerint a régi iparegylet termeiben hasonló felolvasások tartottak általa, s midőn a termet több-több szo­ba hozzá csatolása által mindig nagyobbítani kellett. A legközelebbi előadást jövő pénteken esti 7 órakor Hunfalvy János ur tarja néhány élelmi és haszon­növény elterjedéséről német nyelven. — Vinga városának egy bünfenyitó törvény­szék felállítása tárgyában, Wenckheim Béla b. belügyminiszter úr f. hó 17-én fogadta Onossy Mátyást, s meg­ígérte, hogy az érintett folyamod­vány legközelebb tárgyalás alá kerül. — El v e s­z e 11 f. évi febr. 16-án délután fél 4 órakor, a bálvány utczán fel a Frohner-szállo­­dáig,és onnan Luczenbacher házáig egy arany női ó­r­a, az egyik oldalon lila email, a közepén kis bouquettel, s a másik oldalán szintén email egy férfi és egy nő arczképével. A becsületes megtalálónak illő jutalom fog adatni a városi al­kapitányságnál. — A királyi biztos Szegeden nagy -­ erélylyel működik, számos befogatások történ­tek, minek következtében a rablások majdnem egészen meg is szűntek. Némelyek, kik előbb ellenzették a kir. biztos kiküldetését, most is békétlenkednek, hogy semmi sem tétetik közzé a vizsgálatokból; de ez a szándékos titoktartás eredménye, mely, mint biztosítanak, rövid idő múlva nagy sikert fog felmutatni. — Egy szegény árva leány örökbe adatása szándékoltatik. A gyermek kath. val­­lásu, 9 éves, csinos külsejű, egészséges, be van oltva, szófogadó, minden jóra hajlammal bir németül és magyarul beszél. Szülei a tisztesb osztályhoz tartoztak. — Bővebb értesítést e la­pok kiadó hivatalában nyerhetni. Aradi Gerő szegedi színigazgató Remann temesvári német szinigazgatóvali csere-X ni hU8 két jól rendezett társulatával kezdi meg előadásait, ez utóbbi pe­dig Szegeden. A .török-sst­miklósi gazdasági egyesület­agjait, jövő mártius hó 4-én reggeli 9 órakor Folytatom a mellékleten. Hivatalos, — Ő felsége folyó hó 11-ről kelt legfelsőbb el­határozásával, a közös külügyminiszter indítvá­nyára, a Bécsben luxemburgi nagyherczegi con­­sullá kinevezett Schäfer Ferdinánd kinevezési okleveléhez a legmagasb exequaturát legkegyel­mesebben megadni méltóztatott. 2­0 felsége, f. évi febr. hó 5-én kelt legfel­sőbb határozványával legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy gr. Péchy Manó er­­­­délyi királyi biztos, a pápai szent Gergely-rend nagykeresztjét elfogadhassa s viselhesse. —­Ő cs. és apostoli királyi Felsége) Ácsa község tűzkárosult lakosai számára magán­pénz­tárából 200 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni.

Next