Pesti Napló, 1869. február (20. évfolyam, 5541–5563. szám)

1869-02-23 / 5558. szám

■ak ; de ha tévedésről van szó, sokkal előbb té­vedhetnek azok, kik kisebségben voltak,s mint mi, kik a többséget képeztük (igaz! úgy van !) ak­kor midőn mind a két párt létének forrása ugyan az volt : polgártársaink bizalma s a szabad vá­lasztás , — akkor midőn mesterünk Deák Ferencz (hosszas, lelkes éljenzés) tanácsa sem­miben nem követtetett szigorúbban, mint abban, hogy az egész küzdelemben senkinek meggyő­ződése nem erőszakoltatott s a szabad vita nem korlátoltatott — akkor sem, nőtön azt a szen­vedélyek hullámai vitték, akkor sem, midönt az­ az unalom homokjában futott szét. (Úgy van! És szabad legyen a múlt idők emlékeiből va­lamit megemlíteni. (Halljuk!) Voltak idők — még igen sokan emlékeznek ez időkre — midőn, ha a törvényes időszakban az országgyűlések megtartattak, azokra egy rakás sérelemmel jelent meg a nemzet. Az országgyűlés lefolyt — az idő elveszett és a sérelmek — nem orvosoltattak, és mi a hala­dás emberei azt mondottuk, nem kell e rend­szer nekünk, nincs időnk sérelmi politikát űzni, nekünk dolgoznunk kell. (Éljenzés). És e rendszer megbukott és uj alapok terem­tettek. — Vájjon helyén van-e most, midőn a nemzeti munkásság ez uj alapokon s annyi si­kerrel megindult, midőn annyi kérdés vár meg­oldásra, annyi javitani s reformálni valónk van — uj küzdelmekbe bonyolittassunk, s ezek közt időnk veszszen el ismét sikertelenül,mint a múlt­ban ? Önök uraim nemsokára szavazni fognak. — Mi mint a többség emberei itt állunk önök előtt s szózatunk ezer ráfogáson, ezer vádon tör ke­resztül ; — megmentettük az alkotmányt s általa a hazát és nemzetet; önök pedig határozni fog­nak a felett, hogy ugyanazon kezekre fogják-e bizni a haza sorsát, melyeket épiteni láttak , vagy azokra, kik a bontáshoz akarnak fogni.? (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés!) Választási mozgalmak. S­z. F­e­j­é­r­v­á­r, febr. 20. A „Hazánk“ mai számában egy fejérvári tu­dósítást közöl, melyben többek közt az foglalta­tik, hogy az itteni követ-választási középponti választmány a Schwarcz-párti mester­embereket, habár azok a törvényben kijelölt egyéb válasz­tási qualificatioval bírnak is, csupán azon indok­ból, hogy nem dolgoznak egy segéddel, rendre visszautasítja ; e miatt az ingerültség a legma­­gasb fokra hágott, s csupán a Schwarcz-párti higgadt vezérnek dr. Kaiser Sándornak sikerült azt lecsillapítani. Nem föladatunk a középponti választmányért a keztyűt fölvenni; nem is említettük volna meg e tárgyat, ha a felebbi hamis tudósítás maga föl nem hina, hogy azt való értékére reducáljuk. Fejérvárott csak csizmadia van valami negyed­­félszáz. Igen természetes, hogy ha ily városban egy iparágnak ennyi mivelője van, ezeknek mesterségük nem mehet oly jól, hogy a mellett választási képességre szert tehetnének. Nagy részben maguk sem élhetnek meg belőle, nem hogy legényt tarthatnának ; de másrészt az is tény, hogy a­kiknek legényük van is azok közül sokan ezt az adófölvételnél eltagadták , hogy a legény után adót ne fizessenek. Most, mikor a választási jogról van szó , a­mihez egy legény­tartás megkívántatik, a mi 350 csizmadiánknak egyszerre mindnek van legénye; minthogy azon­ban adó alá egész városban nincs bevallva több mint 50 legény : igen természetes, hogy azok kiknek legényök nincs, vagy ha van, de elta­gadták, — ha egyéb választási jogczimet ki nem mutathatnak — az összeíró küldöttség által elutasíttatnak. Ez történt közülök többel az ösz­­szeírás első napján febr. 8-án. Másnap egy rend­szerezett tüntetés visceníroztatott a városház nagy termében, hol az összeírás folyt. Az egész termet megtöltötték a Schwarz-pártiak. A magu­kat beíratni kívánók az összeíró küldöttséget elválasztó korlát közé nyomultak, s erőszakos­kodva követelték a szavazó­jegy kiadatását, ha az választó­képtelenségük miatt tőlük megtagad­tatok ; a berendelt publikum pedig asztalokra, székekre, padokra felállva kiabált szünet­ nélkül, ki kell nekik adni, ki kell nekik adni ! — Az összeíró küldöttség feje körül fenyegető öklök forgolódtak.­­ Ekkor rend­csinálás czíme alatt feláll az asztalra a „Hazánk“-beli higgadt dr. Kaiser, s felszólal, hogy miután ők a központi választmány becsületében még nem bíznak, szó­lítsák fel a polgármestert, hogy rögtön közgyű­lést hívjon össze, hogy ott a központi választmány választása megsemmisíttessék, s új központi választmány alakíttassék. Erre iszonyú zaj támadt, a hallgatóság az összeíró küldöttség felé fordulva kiabált: ki kell őket az ablakon hány­ni, agyon kell őket csapni. Ezt a szomszéd szo­bában dolgozó polgármester meghallván, kijött, s Kaisert, ki a felizgatott kedélyeket ily furcsa módon akarta lecsillapítani, rendreutasította, s az izgatásaiból származható minden következmé­nyekért felelőssé tette. Dr. Kaiser elég higgadt volt azt replikázni, hogy ő meg a polgármestert teszi felelőssé a következményekért, így állván a dolgok, méltán kérdhetni: vájjon a dr. Kaiser-féle emberek nevezhetők e higgad­taknak, vagy az összeíró küldöttség ? mely tud­ván, hogy a népet lelkiismeretlen vezérei csábít­ják ilyen tévutakra, s tudván, hogy e vezérek a veszély perezében saját bőrükről bölcsen tudnak gondoskodni, a legvakmerőbb fenyegető meg­támadások között sem fordult a törvény által rendelkezésére bízott s ártatlanokat is érhető fegyveres erőhöz, hanem igazságának érzetében rendületlenül állt meg azon helyen, melyet a nemzeti becsület védpajzsa alatt, a törvény részrehajlatlan végrehajtására tett eskü mellett foglalt el. , Február 21. Épen most végződött a Schwarz-párt által rendezett nagy tüntetés. A kolomposok minden erejöket megfeszítet­ték, hogy nagy tömeg által imponáljanak, mert ügyeik igen rosz fordulatot vettek. Meg is jelent Seb lakása előtt valami 2000 ember, férfi, aszony, gyerek, diák, mester inas, s ezek közt mintegy 4­000 választó.­­ Ezeknek beszélt Schwarz Gyula aki épen a napokban jelentette ki egy plakátban, hogy megszűnt tiszta 48-as szélsőbal­­oldali lenni) összevissza tücsköt-bogarat; hogy ő azt akarja, hogy az 1848. mennyire le­het teljesen helyreállittassék; különösen azonban az 1848. V-ik tezik, mielőbb megvál­­toztattassék, mert azt arra is lehet magyarázni, hogy a mesteremberek, kiket pedig miveltsé­­güknél fogva illet meg a szavazati jog, ha nincs legényük, nem kapnak szavazatot. (Ezt a mester­emberek meg is éljenezték). Hogy azonban a földmivesek se érezhessék magukat háttérbe szoritva,­daczára, hogy a királyi városi lakosok­nak az úrbérhez soha semmi közük sem volt, s daczára, hogy az urbériség vég­maradványa a szőlődézsma a legutóbbi országgyűlésen Deák Ferencz indítványa folytán eltöröltetett, kilátás­ba helyezte, hogy a jövő országgyűlésen a szegény földműveseket oly igen terhelő urbér eltörlése mellett fog lenni. Végül intette híveit, hogy igyekezzenek győz­ni, hogy (páratlan szerénység!) az egész ország szeme ismét büszkén nyughassék rajtuk , és talpon legyenek, mert az ellenpárt itat és pénzen veszi a szavazatokat. Ez utóbbi állítás­t azonban orszá­g-v­ilág színe előtt ünnepélyesen, minden szemér­met nélkülöző gálát rágalomnak nyilvánítjuk. Egyébként biztosan írhatjuk, hogy a Kuti-párt szervezkedése napról-napra halad. Az önálló gondolkodású higgadt választók már­is tömege­sen tértek át zászlói alá, s a győzelemre a leg­kedvezőbb kilátásai vannak. A választók összeírására kitűzött 14 napból már csak a mai délután van hátra. Az összeírtak száma ma délelőtt már valamivel meghaladta a 2000-et. Reclamatióra utasíttatott száz és néhány egyén. m­. p. B é k­é s-G­y u 1­a febr. hó 18. A legutóbbi napok történetével szakadt félbe a Deákpárt darab idő óta tapasztalt aléltsága. Nevezetesen Gyulán a megye székhelyén a kö­vetválasztás kérdése elvégre a cselekvés terén egyesíti a párt eddig tétlenül veszteglő tagjait. A „béke és szabadelvű haladás“ jelszó alatt a város túlnyomó intelligenciája együtt van s ma egy tömör egészet képez. Működése még csak kezdetleges ugyan, de az eddigi eredmények után reményteljesen néz czélja elé, mely követ­jelöltje a fiatal szép tehetségű és szabadelvű gróf W­e­n­c­k­h­e­i­m Frigyes leendő megválasz­tásában culminál. Most említett követj­elöltünk nyilvános fellé­pése, midőn politikai hitvallását szokásosan el­mondandó volt, a folyó hó 14-ére vasárnapra esett. A fellépést megelőzőleg elterjedt különfé­le hírek, melyek szerint a közlakosság határo­zott ellenzéki szelleménél és az ellenzéki jelölt B­e­­­i­c­z­e­y István iránti ragaszkodásánál fogva aligha jelenend meg a gyülhelyül kijelölt város­háza udvarában, s hogy továbbá a fellépés a most jelzett közszellem miatt még botrányos ese­ményekre is szolgálhat alkalmul — fényes c­á­­folatot nyertek a végbement tények által. Ugyan­is az említett vasárnapon délelőtti 11 órakor a városház tágas udvara alig volt képes magába fogadni az imposáns nagyságú néptömeget, melyben a város magyar, német és román ajkú lakossága egyaránt képviselve volt. Már maga a jelöltnek megnyerő külső alakja elég volt ar­ra, hogy kellemes benyomást gyakoroljon a népre s a zajos helyeslések és lelkes éljen­zésekkel meg-megszakitott feszült figyelem között elmondott beszéd alatt mintegy leolvas­ható volt az arczokról a megindulás és benső el­ismerés jele annak igazságai és szépségei iránt. Ha a gyulai Deákpárt törekvései bármily ok­ból czéljukat el nem érhetnék és a fenforgó kö­­vetválasztási mozgalmak, az ellenzékiek által már oly rég időtől fogva folytonos igyekezettel hintett s egyre ápolt nézetek ezúttali diadalra jutását eredményeznék is — még ez esetben is elérve lenne az, hogy végre a mérsékeltebb elem önmagáról életjelt adva a jövőre kihatólag is megállapította lételét és tanúságát adta annak hogy van egy párt, még­pedig az értelmiség absolut többségét magában foglaló oly párt, mely meggyőződéseit és elveit a még most mes­terkélten fölényben levő s praedomináló párt kényuralma előtt meg nem tagadja, hanem azok mellett nyíltan fellépni hafiai és férfias köte­lességének ismeri. Egy jobboldali választó! Szentes, febr. 20-án. Városunkról s követválasztási mozgalmaink­ról csak az életlapok, s tán még a „Magyar Új­ság“ et consortes — hoznak értesítéseket. Azt hiszem, hogy ennél megszégyenítőbbet hamarjában alig lehetne rólunk mondani. Tele is van az ország jó hírünkkel, s a viszonyainkat nem ismerők részéről kevés fantázia kell, hogy Szentest, mint a mokraság classicus földjét ál­lítsák maguk elé. Pedig e fölfogásban erős tévedés van. Igaz csak annyi, hogy nálunk is, mint széles ez országban, a szélbal hősei ütnek legnagyobb zajt, s a lárma után mérve az embert és a töme­get — ámítják magukat s a világot. A pártok nálunk is alakultak, s részben ala­kulnak, tömörülnek, majd szétválnak azon jelenségek kíséretében, melyek az országban átalánosak. A­mi a pártokat illeti, mint tény bizonyos az, hogy a baloldal minden árnyalataival, minden fusiója s confusiójával, minden ingadozásai, el­lenmondásaival képviselve, s erősen képviselve van nálunk! bizonyos az is, hogy a Deák-párt — nyíltan bevallott híveinek számát tekint­ve — ez ideig legkevesebb embert számít, de az is bizonyos, hogy a legtöbb eleme itt a Deák­pártnak van, s a jövő bizton, s talán már a kö­zel­jövő a miénk. Nem viseltetném kellő tisztelettel sem azon párt iránt, melyhez számítom magamat, sem an­nak komoly közlönyéhez, melynek hasábjaiba szántam ime soraimat, ha akár magamat, akár másokat ámítani akarnék. De könnyű is bebizonyítani föntebbi állítá­somat. Népünk túlnyomó többsége értelmes, vagyo­nos és munkás, s már maga e tény constatálása biztosíték arra nézve, hogy azon párttal fog tartani, melynek czélja az anyagi s szellemi fölvirágzás, fegyvere a higgadt ész, ösvénye a békés munkásság. De külön speciális biztosítékunk is van. A balpárt itteni szervezkedése alkalmával azon párt értelmes többsége erősen hangsúlyoz­ta, hogy ők elfogadják alapul a teljes 67/8 ki törvényességet, ők nem akarják háborgatni a kiegyezést, csak az elfogadott alapon a refor­mok útján előhaladni — de Ghyczyvel tartva. A­ki csak kissé is tisztában van a hazai pár­tok politikai hitvallásával, egy tekintetre be­látja, hogy a föntebbi nyilatkozat a néhány szó­ból álló clausula nélkül­i tiszta Deák-párti Programm, záradékával pedig 1­0. Igaz ugyan, hogy a szób­al hívei a pesti fusió értelmé­ben ellenezték annak határozatilag kimondá­sát, mely szerint a párt csak oly követet választ magának, a­ki G­h­y­c­z­y-párti legyen, de ez­­ ellenmondás a többség által érvénytelenít etett, s a szélbalok különváltak. Ezek szerint a balpárt ez ideig két részre sza­kadt. A tekintélyesebb rész Ghyczy neve alatt küzd, s magába foglal az oh népből minden baloldali árnyalatot. Ezen pártnak elnöke Stam­­mer Sándor, mind a két czivilizáló systemának volt buzgó hivatalnoka. A másik balpárt a szél­bal , e csoport még elnököt aligha birt fogni, zászlójukon 1848 áll, Kossuth neve alatt rakon­­czátlankodnak, szóvivőjük, izgatójuk pedig va­lami F. S. nevű ember, mesterségére nézve kocs­maárendás, mellesleg prókátor. Még eddig mindenik párt a programm meg­állapításáig haladott, a­mi — a dolog természete szerint — legbajosabban megy a balközépnek (a párthívek szerint: közép oldalnak), legköny­­nyebben a szélbalnak; bár csalódnék, ki azt hinné, hogy az atyafiak programmja is oly ma­gasztosan egyszerű, mint Patai uramé, s­oh nem­­ a szentesi programm sokkal komplicál­­tabb, furfangosabb, hogy ne mondjam, elmésebb. Lássunk pár pontot. Ha a követ ellenkezésbe jut küldőinek meg­győződésével, joga legyen bármelyik választó­nak lemondását követelni. 1848 az első betűtől az utolsóig állittassék vissza. Stempli, financz, monopólium, accise sat. töröltessék el. A grófi, bárói stb. czimek töröltessenek el. A püspöki jószágok vétessenek el. Az adórendszer reformá­landó ! (Halljuk !) a kinek 100 hold földje van, fizet holdanként 1 frtot, (az egész publicumnak aligha volt mindössze 100 hold földje,) a kinek 200 hold fizet 2 frtot, és így tovább! Kijelentem azonban, hogy ezen túlzókkal vá­rosunk józan nagy többsége nemcsak hogy együtt nem tart, de teljes megvetéssel fordul el tőlük, így röviden körvonalazván városunkban a pártok állását, ez időszerűnt nem élek tovább vissza a becses lapok olvasóinak türelmével, de ígérem, hogy a további fejleményekről is — tárgyilagos hűséggel — értesítendem a t. közön­séget. N. Heves, febr. 19. A tisza­nánai választókerület, melyhez a kö­vetválasztást illetőleg e város is tartozik, a ha­zában aligha­nem egyike azon képviselőválasz­tási kerületeknek, melyek a szélső bal és pártja vezérférfiai izgatásainak leginkább kitéve van­nak. Németh Albert itt a baloldal követje­löltje, lehet képzelni, hogy a nép minő malasz­­tokban részesül! Németh már három éve korteskedik követté választatása mellett, s ez igen hihető, miután is­merjük a tetteket, melyekkel a megyegyűlése­­ken dolgozott. Németh ellenjelöltje, s a jobboldal által csak most fölléptetve, Doboczky Ignácz a múlt országgyűlésen képviselő. E férfiú jelleme eléggé tanúskodik arról, hogy a fegyver, melylyel Né­meth ellen fellépett, a legigazabb igazság, s a legszelídebb eljárás, melyet pártjának zászló­vivői erélyesen támogatnak. Nem akarjuk magunkat hitegetni, de a hat nap, mely alatt Dobóczky kerületében mu­tatkozott, nagy változásokat idézett elő. A nép értelmiségének legnagyobb része, s a hivatalt nem viselő tanult osztály egészen a jobb oldal elveit vallja, s erre tért, daczára a korteskedé­sek legszembeszökőbb fogásainak. Hat nap előtt, hogy csak egy példát hozzunk fel, e város majdnem egészen Németh Albertet éltette, míg ma a város választóinak írásbeli ki­mutatás szerint is csak harmad része ma­radt híve. Újságul együttesen megemlítjük, hogy Németh a néphez intézett beszédeiben magát mérsékelt középbalnak adja ki. Ezt is jó lesz ad nótám venni! Az összeíró bizottmány minden tagja balol­dali, s mindemellett, úgy találta, hogy Tisza- Nána községe, hol a választók száma az ötszá­zat haladja, négyszáz­ötvennel élteti Deákot, s pártja jelöltjét Dobóczkyt. Levelünk tartalmából, melyet ha rövidre ha­gyunk is, vagy hosszúra nyújtunk, azt akarjuk kihozni,hogy Németh Albert képviselőjelöltségé­nek csillaga homályosodik, s a láthatárról min­dig messzebb, messzebb távozik, úgy hogy a választásig már csak gyenge fényű másod- vagy harmadrangú csillag lesz Dobóczky Syriusa mellett. Majd elfelejtem írni, hogy nem hiányoznak Németh kortesei között és pártjában emberek, kik a falukon átutazó Dobóczkistákat lövések­kel fogadják, ide sem számítva más utonálláso­­kat, melyek botokkal és vasvillákkal történ­nek stb. Egy választó­ kikiáltatott, és ezzel azon szép egyetértés, mely a vissói választókerületet a múltban kitüntette, rövid idei száműzetéséből mindenki lelki örö­mére körünkbe visszatért; az ezt követő lakomá­ban nem hiányzottak a királyra, hazára, követ­jelöltre, egyetértésre s testvériségre, magyar és román nyelven mondott lelkes pohárköszönté­sek, és az ezeket követő éljenzések. Duga Gergely: Bajáról, febr. 21-ről távírják nekünk : Deák-párti követjelöltünk tegnap barátságos estebédet adott választóinak, melyen 735 vá­lasztó­polgár, ezek között városunk dísze volt jelen. Szebbnél szebb pohárköszöntések váltot­ták egymást. A hangulat emelkedett, a rend példás volt. Pártunk óráról órára nagyobbodik. Ismételjük, hogy P­é­t­e­r­ff­y megválasztatása bizonyos. T­é t­é n­y, febr. 20. A ráczkevi választó­kerület felvidéki válasz­tói túlnyomó részének magatartása oly közönyös, hogy a k­épviselő választásnál érvényesíthető po­litikai szép jogukkal mit sem törődve, az össze­író küldöttség előtti beiratásra feltűnő csekély számban jelentik magukat; ennek oka az, hogy különösen zokon veszik e felvidék választói, hogy ama kérvényük, miszerint az 1848 óta most ne­gyedízben bekövetkező követ választás ne Rácz­­kevibe tétessék, mely község a kerületnek vég­határszéle, hova a felvidéki Zsámbék és az itte­ni vidéki több községeknek választói, idővesz­tés és nagy költséggel juthatnak — hanem e ke­rület központján fekvő Tétény községbe tartas­­sék, kellő figyelembe nem vétetett. Más részről azért is vonakod­nak magukat be­rátni, hogy ne legyenek választói oly képviselő­nek, a­ki választóinak háromizben élvezett bizo­dalmát mibe sem véve, azok körébe való megje­lenését,úgy képviselői vívmányainak elősorolását szükségtelennek lenni tanúsítja.*) Végtére még azért sem íratják be magukat, hogy mindenki meggyőződjék arról, mint mon­dák dass wir nicht warisch sind. Gyöngyös,febr. 22. A patai kerületben Kovács László ellen leg­újabban Puky Miklóst léptették fel, ki a jelöltsé­get, mint halljuk, el is fogadta. Puky Miklós Heves vármegye első alispánja volt s lemondott mint országszerte hirdették a lapok s­aját szavai szerint azért, mert a megyé­ben uralkodó iránynak ellene gátat vetni nem volt képes, azon irányt pedig­­ Puky Miklós a hazára és megyére veszélyesnek tartja. Elmegye — úgymond — de visszatérek ne sokára többed magammal stb. most meg föllép képviselő­nek talán azon irány, ama „veszedelmes“ irány matadorjai ellen ? nem, hanem föllép ama „vesze­­delmes”- irány leghatározottabb leküzdője s azon egyén ellen, ki megyénkben köztisztelet és sze­retetnek tárgya még a baloldaliak előtt is, föllép Kovács László ellen. Ehhez valóban kellene commentár. Mi nem értjük. De annyit mondha­tunk, hogy Kovácsot a patai kerületben Puky nem fogja legyőzni s ezen föllépése is bizonyítja, hogy azon sokszor emlegetett frasisa Pukinak „énörökké, és síromig ellenzéki leszek“ méltó társa mostani föllépésének. Felső-Vissó, febr. 11. E mai napon szép egyetértésnek adta bizo­nyítékát a vissói választókerület értelmisége, mely főtiszt. Mihálka Vazul esperes urnál a le­endő képviselőválasztás iránt értekezletet tart­ván, közakarattal Deák-párti Mihályi Péter urat jelölte ki, s az értekezlet kebeléből számos tagú küldöttség által ez tudtára adatván, el nem mulasztotta, valamint az értekezlet körébei meg­jelenését, úgy egyszersmind annak kijelentését is, miszerint előbbi magatartásához hiven kész képviselni a vissói kerületet, mely nyilatkozat megelégedéssel fogadtatván, Mihályi Péter úr ismételve lelkes éljenzések között követjelöltül Zsidó congressus XXX. ülése. (Esti ülés febr. 20.) Elnök: Wahrmann Mór. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik, mire a congressus napi­rendre tér. Dr. Mezei Mór, a választási bizottság előadója, a választási javaslatról utólagos jelentést tesz, az említett javaslat 3-ik szakaszát akként kívánja módosítani, hogy Magyar és Erdélyország izr. lakóit az ezentúli congressusokon csupán 86 kép­viselő képviselje, s ezek szerint a végleges ke­rületi képviselet megalakulása után a község kerületet az izr. lakosság számarányának tekin­tetbe vételével annyi lehetőleg egyenlő választó­­kerületre osztandja, a­mennyi a község kerület­re esik, és egyszersmind megállapítania, hogy a kerület minden községe hány választó férfit küldjön az izr. egyetemes gyűlési képviselő vá­lasztásához. Dr. Mezei javaslata egyhangúlag elfogadta­tott, ezután az iskolaügyi bizottmánynak elemi — népiskolák, talmud iskolák s rabbi intézet felállítására valamint az orsz. szr. pénzalap ho­­váfordítása tárgyában az általános vita felvétet­vén a bizottság javaslatai túlnyomó szótöbbséggel általánosságban elfogadtattak s azoknak rész­letes tárgyalása a község­szervezési és választá­si szabályzatok olvasása után a holnapi ülés na­pirendére tűzetvén, az ülés ezután éjjeli 12l­4 órakor berekesztetett. — A XXXI. ülésben febr. 21-én dr. Hirsch­­ler Ignácz, utóbb Popper Lipót elnökölt. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése s több rendbeli kérvény felolvasása után, a con­gressus napi­rendre tér. Napirenden van az iskolaügyi bizottság javas­latai feletti részletes tárgyalás. Az 1. és 3. §, úgy a­mint van, elfogadtatott. A 3-ik fejezet ellenében, melyben kimondatik, hogy minden község köteles felekezeti iskolát f­entartani, Fenyvessy a külön véleményt pártolja, s nem fogadhatja el azt, hogy ez a községekre kötele­­zőleg mondassák ki. Ezzel nem ajánlja a felekezeti iskolák meg­szüntetését, nem akar kényszert a tanügy rová­sára. A közös iskolák mellett a héber tárgyak tanítása s a vallásos nevelés ép úgy kivihető, mint a felekezetiekben. Azon körülmény, hogy a szélső orthodox párt egészen külömböző okok­ból, szintén a közös iskolát pártolja, nem riaszt­hatja el szólót nézetétől; sz­óló a nemzethez való simulást nem feszegeti, de ha azok, kik e terem­ből eltávoztak, mert a cultúra hatásától féltek, azt állítják, hogy a haladó párt a felekezeti iskola erőszakolásával akadályoztatni akarja a szélső orthodoxiát a nemzethez való hasonulás­ban, akkor minden józan ember belátj­a, hogy ez állítás merő képmutatás. — Szóló ez után rész­letesen indokolja a kül -­véleményt a népisko­lai törvény fonalán. Ezen ellenvetés után a­z. eredeti szerkezeté­ben elfogadtatott, az ülés ezután 10 órakor be­rekesztetett. Ez ülés este 7 órakor folytattatott éjfél után 12 ó­a óráig, melyben az iskolai bizottság javas­latai részletes tárgyalás alapjául elfogadtattak.­­ A XXXI. ülésben több rendbeli kérvény s már régebben beadott indítványok felolvasása után, az iskola­i községi bizottság előadói az elintézett kérvényekről tettek legelőször is je­lentést. Elnök jelenti ezután, hogy a congressus tagjai a porosz és orosz izraelita szűkölködők számára 1266 frtot adakoztak, miért köszönetét fejezi ki, az összeget mielőbb rendeltetése he­lyére küldendi. Felolvastatott még egy a val­lásügyminiszterhez intézendő felirat, mire az­után elnök kijelöl 12 képviselőt, kik a congres­sus befejezte után a teendőket végzendik, ezek a következők: Schossberger S. W., Deutsch J., Fenyvessy Adolf, Lányi Jakab, Steinfeld Antal, König Károly, Holländer Leo, Bentum Salamon, dr. Popper Dienes Mór, dr. Steinhardt és Schwarz István, ezekhez járul még az összes elnökség s három jegyző. Elnök kijelöli a hol­napi ülés napirendjét, mely egyszersmind a leg­utolsó ülés leend. Ülés vége 1­4 órakor.­ ­ A P. Napló magán távirata. Fiume, febr. 22. Lesinánál légbere­pült Radetzky fregatté 1826 tonna, egy millió értékkel, húszan megmenekültek, királyi biztos regni­coláris deputatió vá­lasztását elrendelte, azonban magyar­ párt győzelme osztrák­ párt ellenében biztosít­va lévén, bizonytalan időre felfüggesz­tette. Cseh miniszterelnök levelére hivat­kozván, állítja, Fiume képviselőjének 3 §-a daczára nem kell magyarul tudni, nem ismerjük kormány czéljait, nem tud­juk miként lehet magyar tengerpart érde­keit képviselni az országgyűlésen magyar nyelv tudása nélkül. Kossuth megválasz­tatása tárgyában horvát unió ellenes párt részéről terjesztett dynastia ellenes nyom­tatott felhívás, noha Kossuth, duna-adriai vasút, önálló külkereskedelmünk, tenge­részetünk nagyszerű előhajczása iránt legmélyebb tisztelettel viseltetik háládatos fiumei lakosság, viszhangra nem talált. Deputátiót küldtünk Zágrábba szeretettel­jes királynőnknek, ki onnan fájdalmunk­ra Fiume érintése nélkül Budára vissza­utazik, magyar tengerpart részéről üdvöz­lendő. Pozsony, febr. 22. A mindkét kerü­letben összeirt deák párti választók érte­kezletre gyűltek össze : belvárosi jelöl­tünk Szlávy államtitkár, külkerületi Ló­­nyay Menyhért. Zágráb, febr. 22. Császár és császár­nő : Felségeik ünnepélyes fogadása al­kalmára az ország minden részéből kül­döttségek fognak ide érkezni. Konstantinápoly, febr. 22. Az összes török kikötők ismét megnyittattak a görög lobogók előtt; a görög alattvalók ellen kiadva volt rendszabályok meg van­nak szüntetve; az Athenebe küldendő tö­rök követnek, valamint a Konstantiná­­polyba menendő görög követnek kineve­zését rövid időn várhatni. Páris, febr. 22. A „France“ a gróf Goltznak Werther báró által való felvál­­tatása iránt szállongó hírre azt mondja, hogy e tekintetben még nem határoztak Berlinben véglegesen. A „Le Public“ megc­áfolja azon hírt, mely szerint a franczia-belga vám­egyez­mény iránt való tárgyalások újra meg fognának kezdetni. Távirati tudósítás a bécsi börzéról Bécs, febr. 22. (Fali zárlat.) Hitelrészv. 285.50. Éjsz. vasút 2322. Államvasut 317.50. 1860-iki sorsj. 186.20. 1864-ik sorsj. 96.90/ Napoleondor 9.78._% Adóm. kölcsön. —. Lombardok 232.60. Magyar hitelrészv. 106.75 Fer.­Józs. vasp. —.—B­écsi v.ap. —.—. Anglo-Hung. —.—.­­ nerb. vasp. —.—. Zálogkölcsön —. —. T­amway 167.50. Anglo-Ausztrian 277. —. Galicziai­­ vasút 215.—. Erdélyi — .—. Tiszai v. —.—. Járad. —.—. Franco- Ausztrian —.—. Északkeleti vasp. —. —. Bankrészv. —. Tiszai v. —. Szilárd. Bécs, febr. 22. Buza-forgalom 20,000 mérő; az árak gyengén tartják magukat, sőt itt-ott 5 krval csökkentek is; zab 3 krral esett; az árpa változatlan. Frankfurt, febr. 22. Váltóárfolyam. 96%. 1859-ki E. metaliques 64.3,8 Uj ezüst kölcsön —... Nemz­ti köles. 54­%. Régi metál. 49%. Uj adómentes 52%. Amerikai 1882-ig 82*1,. Osztr. intei részv. 276% Oszt. államv. 308%.--- 1854-ki sorj. 69. 1860-ki 80. 1864-ki 120.25. F. Józsefv. —. Osztr. bankrészv. 699.—. Lom­bardok 224.50. Franco-Austrian —.—. Bágyadt. Pária, febr. 22. (Délben.) 3% járadék 71.42, 4%110 103.10, olasz jár. 58.—, állatuv. [652, ora­­di­mob.300 —, lombardok 480, őszi r. napra 120., asztr. időre 321.—, consol 93.*18, magyar keleti vasút 319.50 Az üzlet jó. Berlin, febr. 22. Cseh nyug. vasút 77.—. Gallicziai vasút 90.—.Állam vasút 176",. ön­­kénytes­­kölcs. 128%. Metalliques 51—. Nem­zeti köles. —. Hitelsorsj. 91%, 1860-ki sorsj. 80.% 1864-ki sorsj. 69%. Ezüst köles. 61%. Hitelrv. 117314. Bécs—.—. Zárlat bágyadt. Berlin, febr. 22. Időjárás: ködös. Búza febr. 62 %, mart. 62 %, táv. 63 %, rozs febr. 52 %, mart. 40%, táv. 50%, zab febr. 31, mart. 31, táv. 31 %, olaj febr. 9 '[2, táv. 9%, szesz febr. 15, táv. 15’]6, árpa 48—56. B o r o s z­­­ó, febr. 22. Búza 82.—, rozs 62.— zab 39.—, repere 200.—, olaj febr. 9 %, táv. 9%, szesz febr. 13%, mart. 14'14, táv. 14% 2. Zürich, febr. 22. A búza üzlete lassú; az árak csökkentek e­l­ső rendű búza 26—26%. Liverpool, febr. 22. A búza két, a liszt és kukoricza hat perce­vel olcsóbb, s e mellett nem is igen veszik igy sem. Iy Köln, febr. 22Búza és rozs szilárdabb. Búza és rozs szilárdabb. Búza febr. 6.20—27, marcz. 61, apr. 6 5%, máj. 6­7, őszre 6­ g. Rozs febr. 515—17, marcz. 5’6%, táv. 5 6%. Olaj emelke­dik , febr­ 11 márcz. 11 %, táv. 31 %0. Szesz helyben 18% Hamburg, febr. 20. Búza lanyha, febr 118, febr.—mart. 118, táv. 118, rozs csendes febr. 88, febr.—mart. 88, táv. 88, olaj febr. 20­1 febr.—mart. 20 %, táv. 22, szesz febr. 208, táv* 20% csendes. *) A választási jog iránti közönyt az itt felhozott okok nem menthetik ; ha a választók volt képviselőjük elvi magatartásával nincsenek megelégedve jelöltje­nek ki mást, kinek elveiben osztozhatnak, de a politi­kai jog gyakorlását ily aprólékos ürügyek miatt nem szabad elhanyagolni S­z­e r­k. — Az állam­mérnöki szolgálatnak rendez-1 kaiméból az Esztergomban,Szolnokon Sze­n Jászberényben,Liptó Szt -Miklóson, Aranyds­róthon, Győrött, Mosonyban, Lőcsén Naev­­ón, Gyulán és Újvidéken fenállott kír mé S KSS 18 f N- SZ M­óson fenállott mé kikü­ldöttség feloszlattattak. Ezentul kir. mérnöki hivatalok léteznek : ten, Székesfehérvárott,Egerben, Miskolc Po­zsonyban, Nyitrán, Alsó Rubinban , bányán, Ipolyságban, Trencsénben.

Next