Pesti Napló, 1869. február (20. évfolyam, 5541–5563. szám)

1869-02-25 / 5560. szám

A M ff !fc 3 a­ da­tő­A „korona“ fogadónak minden helyisége zsú­folásig telve; az összes jelenlevők számát több mint ezerre tehetni. Az első felköszöntést a ren­dező Koboz István mondta, s midőn a népámí­­tókra írt egy humoros költeményében e szavak­hoz ért: „Mi gyermeknél a tűz, az a politika kezökben, játszani . . . hadd égjen a haza“ ! viharos taps követé, s vége alig volt az éljen­zésnek Somssich nevére. Kossuth Lajos ügye roszul áll, ha a népet tovább is igy lehet han­golni, s az ámitók kezéből kiragadni. — Midőn közelebb Kisfaludon (Somogy m.) megjelent a jobb párt küldöttsége, az izgatott nép felvilágosítására; egyik tehetséges, fiatal szónoknak következő szavaira : „akarnak önök forradalmat? ezt nem hiszem“, következő fel­kiáltások történtek az ottlévő hedrahelyiek részéről, kiket a szószéket otthagyott kedves papjuk vezérel: „igen is, azt akarunk urak!“ Borzasztó hallani, s az ily izgatásokra alkalmat adóknak nem szabhat elég büntetést a megye. Igen, de a megye ? hol a megye ? s a megyé­ben hol az erély ? a vármegyeházakban lapíta­nak, mert a népszerűség sok embernek elébb­­való, mint a törvény, a rend, a társadalmi sza­badság ! — Zichy Antal ellen Kazay Miklós is fellé­pett, az őszödi Diogenes , jobb-balpárti ifjú ha­zafi , szegény Miklós­­ Sopron, febr. 20. A megyebeli Deák-párt állását előbbi leve­leinkben már körvonalaztuk. Ezúttal az ellen­zékről akarunk egyet-mást elmondani. Nyitányul előlegesen is jelenthetjük, hogy nálunk a balpárt ügye bizony nagyon is silányan , ügyefogyot­­tan áll. Nagy csapás volt ránézve, hogy már eleve nem volt kellőleg szervezve, midőn a megyei gyűléseken azt a hatalmas kudarczot vallotta, szervezetlen mivoltánál fogva, szétmállott, mint oldott kéve, melynek nincs összetartó erős köte­léke. Most csak lételéért küzd a van, hogy legyen. Meddő még eddig minden erőfeszítései mellett is az eredményben a a győzelem bizonyára ne bántsd-virág lesz számára, széltében a megyén. A megyebeli hét Deák-párti követjelölt közül eddig tudtunkkal még csak háromnak van ellen­­jelöltje. A lövői kerületben Ürményi Miksa ellen a balpárt részéről Thalabér Lajos áll a küzdhomo­­kon. A Deák-párt győzelme eleinte ezen kerület­ben kétesnek látszott, azonban a czenki s büki népes gyűlések után ítélve, melyeken a kerü­letbeli választóknak roppant nagy száma jelent meg, köztök oly­anok is, kik előbb Thalabérnak legfőbb támaszai voltak s határozottan Ürményi mellé sorakoztak, s biztosan állítható , hogy a balpárt kudarczczal fogja elhagyni a sorom­pókat. A csornai kerületben pedig Hőgyészy Gyula ellen a balpárt részéről ismét Noszlopy Antal ki­sérti a szerencsét. A múlt országgyűlésen csak néhány hónapig képviselte a kerületet, de úgy látszik a csornaiak ezt is megeléglették s a nagy többség Hőgyészy mellett tömörült, ki nem járván balaton, a jobb ügy diadalát segítendi elő. Pi. pártok állását latba vetve, úgy látszik, Noszlopy fogja a rövidebbet hozni. Et nunc venio ad virum fortissimum. Luky­­nich Mihály, a szélsőbaloldal hírhedt híve szintén úszik a politikai áramlattal, csakhogy ez egyszer el is merül benne. Eddig a kapuváriak képezték pártjának legnagyobb s döntő zömét, de most már azok is elhagyták , mert megunták „nesze semmi fogd meg jól“ féle tagosztálybeli ámítá­sait ,­s elfordultak politikai bontó elveitől. Ellenjelöltje a Deák-párt részéről Eszterházy Pál herczeg, kinek megválasztása fényes diadala lesz. A sopronvárosi balpártnak, Ihász Rudolf el­­­­len, tudtunkkal még most sincs jelöltje, pedig futnak fűhöz fához. Először Vukanics Victor nagykereskedőt szólították föl, de az azt mond­ta, hogy köszöni, azután Pósfay Károly pesti ügyvédet hívták föl, az is azt szente, hogy kö­szöni , nem instál belőle. Mint egyik ellenzéki lapban olvasható, most legújabban meg dr. Boor Károlyt kinálgatják. Hogy azonban Boor, ki a n£ult napokban Ihász mellett dikcziózott s tud­tunkkal telivér Deákpárti — miként léphetne föl halpárti ellenjelöltül,­­ ez előttünk aenigma A kismartoni, nagymartoni és nagybajomi kerületekben még eddig nincs ellenpárti vállal­­kozó. Úgy látszik, a bizottmányi gyűléseken való kisebbségben maradás után Diogenes lámpásá­val kellene embert keresni a gátra. A kismartoni kerületben azonban a Deákpárt részéről többen is szándékoznak föllépni. Audi gut ! Csakhogy reméljük, hogy azon esetre, ha hatpárti ellenjelölt is lesz, az illetők tudni fogják kötelességöket, nehogy a versengés által az elv szenvedjen hátrányt, így áll jelenleg a sopron megyei pártélet. A balpárt természetes, megkísért mindent, a­mit lehet. Csak az sajnálatos, hogy a félreveze­tés és ámítás tiszkeit nagyon is erősen hányja röpiratokban s proclamatiókban a nép közé, azon elvet követvén: „calumniare audactersem per aliquid haeret. Hanem ezen proclamatiókat a Deák-párt sem hagyhatta szó nélkül a nép érdekében. Fölke­reste az ellent az eszmék terén is és szembe szállva vele férfiasan, tönkre silányitó ellenröpi­­ratában a balpárt összes érveit. V. Nagy-Tapolcsán, febr. 14. Nyitramegyei bodaki választó­kerület pár­­ óta nagy izgatásoknak, korteskedéseknek, nép nem csekély erkölcstelenítésnek volt s helye, mert három Deákpárti s egy balpárti su­­kerj­elölt igyekezett magának többséget sze­rezni. Azonban miután két Deákpárti visszalé­pett, s az egy baloldali belátta bizonyos bukását, lecsöndesült a kerület, s most gr. Berényi Fe­rencz bodaki várában tartandó értekezletre hívta össze a megye értelmiségét febr. 8-ára, melyre a rész idő, s majdnem járhatlan sáros utak czára, szép számmal megjelentünk Az értekezletet a gróf azzal nyitottam hogy felhívta a jelenlevőket egy erős párttá mörölni mely egy részről a baloldali netalán történhető cselszövények ellen a haza szent ügyét biztosan védje, mis részről a népet min­den előforduló alkalommal az országgyűlési mű­ködésről, a központi Deákpárti választmány czéljairól oktassa, felvilágositsa, s lehetetlenné tegye, hogy jó indulatú népünk csábítások által tévútra vezettessék. Ezen eszme nagy tetszéssel fogadtatott, s to­vábbi indítványára egy tizenöt tagból álló vá­lasztmány választatott, mely üterek gyanánt a hét és a szó­kö­ve rezni többi­ testet összetartsa, s kötelességei teljesíté­sére serkentse. Az elnökséget maga a mélyen tisztelt gróf úr magára vállalván, miután a pro­gramút is előlegesen elkészült, s mindenki an­nak értelmében működni ígéretet tett, a Deák­párti egyesület megalakulnak nyilváníttatott. Hogy az értekezletet fényes lakoma zárta be a nagyúri várban, említeni sem volna szüksé­ges, ha kötelességnek nem tartanám kiemelni a vár asszonyának született báró Orczy Vilmának édes magyar szavával, hazaszeretetétől lángoló szivével, kedélyes magaviseletével a lelkesedés fokozt­­ását, s a társalgás illatoztatását. R. G. U­n­g­v­á­r, febr. 20. Nálunk a képviselő választá­sok megtartása jövő hó 17 ére tervez­tetik. A Szavazati összeírások már f. hó 15-én vették kezdetöket s az­óta szakadatlanul folytat­talak. Figyelemmel kisérvén a választásra vo­natkozható mozzanatokat is, s több választó­ke­rületben is megfordulván, úgy találtam, hogy a baloldal gyenge lábon áll.Jelesül az ungvári v. kerületben (Mocsáry ünnepélyesen lelépvén) Pribék Antal jobboldali jelöltnek ellenfele nincsen. Szobráncziban, Petrovay Ákos jobboldali jelöltnek ügyei jól állanak. Mi­alatt a naponkinti behratásoknál 200 választó élteti őt, Tomcsányi Zászló alatt alig állít be 10 mond tst képesített. A kaposiban a baloldali Bernáth ellen (kinek személyét tiszteljük, de elveit nem pár­toljuk) méltó versenytárs lépett fel gr. Butler Sándorban. Azt is kell tudni, hogy B­e­r­n­á­t­h egyházmegyei segéd­gondnok, és csők reformá­tust számláló kerületben, míg azt hitték az em­berek hogy a követválasztás vallás ügye, ez okból is nagy pártja volt több alkalommal, most azonban ez értelmes, tisztán magyar kerület kez­di érteni a bal és a jobboldal tendentiáját, s miután több tekintélyes reformátust is lát a jobb oldal élén, több egész ref. községek eltekintet egyebektől, papja kivételével, a jobb oldali jelölt mellett nyilatkoznak. Foly­hat a corteskedés Butler ellen kétségbeeséssel, a reform, pap­ság legnagyobb része zászlót tűz ki az Isten há­zára, és más urak is, kiknek beavatkozása úgy illenék, hogy ha elmaradt volna, szinte mindent elkövetnek B­e­r­n­á­t­h mellett, de s­i­k­e­r­e­tl­e­­nül; úgy vagyok értesítve, hogy az ingerült ál­láspont a pártok között már vérengzést is idé­zett elő. Felvidéki kerületben több jobb­oldali, és egy baloldali jelölt volt; a baloldali Buday Miklós bevonván zászlóját, a dolgok jelenben oda nőtték ki magukat hogy ne csudálkozzék azon senki, ha a tisztán oroszajku kerület, f­ő­­leg a püspök nagy hatályú befo­l­y­á­s­a, és a többi jelöltek visszalépése folytán (Csik, Markos, Bacsinszky) Nehrebeczky Sándort választandja meg képviselőjéül. * * * R­é­k­a­s, (Temesv.) febr. 22. "­­ Ad Mocsoniu hirhedt házgondnoka Ádám ügy­véd Temesvárról, egy megyei pandúr kíséretében mezővárosunkba jött, hogy a kerületünk válasz­tóit összeíró megyei bizottmány munkálatait megtekintse, és egyszersmind a helybeli sokácz, valamint az épen ez napon országos vásárra számosan öszrejött szerb és román szomszéd helységek választói között urának voksokat szerezzen. Az uralkodó hangulatot azonban nem találta Mocsoniu megválasztására kedvező­nek, miért is ebéd után azonnal elvrokona Sepe­­czan János kerületi esküdt ur társaságában to­vább ment, szerinte eltévedt, fajrokonit a szom­szád helységekben megtéríteni; de itt hagyta a me­gyei pandúrt, s ez kimenvén a nagy vásárra sok sokácz, szerb és román atyafiakat ügyesen tu­dott maga körül gyűjteni, minden Mocsoniunak adandó voksért nagylelkűleg öt-öt forintot ígér­vén, s őket azzal ijeszgetvén, hogy ha Mocsoniut meg nem választják, mindnyájan katonák lesz­nek, mert a magyarok még az 50 éves férfia­kat sem mentik már fel a katonáskodástól, s ezt csak egy Mocsoniu tudja megakadályozni. Né­pünk józan eszéről tanúságot tesz az, hogy a so­­káczok és szerbek mindnyájan, de a románok feltűnő nagy része is a szájaskodó pandúrbéren­­czet csak kinevették. Kerületünkben a tiszta vizű deákpárti Jani­­csáry Sándor követjelöltünk megválasztatása kétséget sem szenved, melyhez a román nem­zetiségű választók nagy többsége is bizonyosan járulni fog, s ha egy Mocsoniu surpulus fellépni mégis kíván, fiascója elkerülhetetlen. Szab. kir. Pestváros fenyitő törvény­széke előtt tárgyalt hg Karageorgie- Vich Sándor és társai elleni bűnügyben Sztrokay Boldizsár, tiszti főügyész mint közvádló által előterjesztett alapvád­­beszéd. (Folyt.) 10. Vilotsevics András tettét töredelmesen és több ízben körülményesen s mindig egyezően bevallott bűntárs előadása szerint 1867. év őszén főnöke, K. S. meghagyása folytán Pestre jővén, itt K. S. és Trif. Pál szóval megmondották nekie, hogy a fejedelem meggyilkolásán s a kormány felforgatásán dolgoznak; meghagyván neki egyszersmind, ha hivatalát veszíteni nem akarja, hogy czélba vett gonosz szándékukat utasításuk szerint elősegélje. Vádlott K. S. azt állítja ugyan, hogy Vilotie­vics András gyenge elméjű beteges ember volt, kit mindenre reá lehetett venni, azonban miután Vil. And. többször hallgattatott ki, és a K. Sán­dort terhelő adatokat mindig egyformán adta elő az, hogy utóbbi kihallgatásakor betegsége daczára ép elmével volt, orvosok hivatalos bizo­nyítványával hitelesen igazolva van, és ez ügy­ben tett vallomásait a nyilvánosan történt végtár­gyalás alkalmával is igen erélyes szavakban megerősítette, vádlott K. S. e részbeni kifogásai sem érdemelnek figyelmet. 11. Antonovics Szilárd tettét töredelmesen be­vallott s vádlott K. Sándorral szembesített bűn­társ vallomása szerint K. S. már 1864. évben Pesten azt közölte vele, hogy Rád­ Pál őt arra buzdította, miszerint Mihály fejedelem meggyil­kolásán és Szerbia felforgatásán dolgozzanak a K. család érdekében; de ez akkor K­­. veje, Nikolajevics Szilárd ur ellenkezése folytán ab­ban maradt. De midőn m. é. május hó 12-ke kö­rül vádlott K. Sándort Bogszegen felkereste, ez utóbbi neki azon felfedezést téve, miszerint Rád­ Pál tervét Mihály fejedelem meggyilkolására és Szerbia felforgatására nézve elfogadta s ez al­kalommal Antonovics Szilárd előtt Radovanovics Pálon kívül, annak testvéreit, Vilotievics Andrást és Rogics Sztanojét mint bűntársaikat megnevezte, s egyúttal azt is közölvén vele, hogy siker esetén Péter nevű fia fog Szerbia fejedelmévé tétetni, s annak idejében közre­működésre őt is buzdítá. Antonovics Szilárd ilyetén vallomása pedig annál nagyobb hitelt érdemel, mert az a mellék­­körülményekre nézve vádlott K. S. házitanítója Popovics Vazul István tanú hittel erősített vallo­másával, sőt vádlott K. S. tulajdon beismerése által is megerősíttetik. Azt állítja ugyan vádlott K. S., hogy ezen vádtárs vallomása hitelt nem érdemelne, részint mert Krsztics és Blaznavacz szerb kormányzó urakkal rokonságban volna, s ennélfogva felte­hető, hogy irányában terhelő vallomástételre rábeszéltetett, — részint pedig, hogy kínzások által lett volna irányában terhelő vallomástétel­­re reákényszeritve, — azonban miután vádlott K. S. ezen állításait Antonovics Szilárd beisme­résben levő vádtársa tagadása ellenében mivel sem igazolja, vádlott K. S. ezen igazolatlan állításai bírói tekintetbe nem vétethetnek. De hogy K. S. a fenforgó gyilkosságoknak nemcsak értelmi szerzője, hanem bérfizetés és ígérés által annak egyenesen megrendelője is volt, — arra nézve a teljesített vizsgálat és tár­gyalás során következő bizonyítékok állapíttat­tak meg. 12. Radovanovics Pál beismerte, hogy az al­kalommal, midőn 1867. évi sept. 8-án vádlott K. S.-nál itt Pesten K. Péter kormányra juttatá­sa czéljából az uralkodó szerb fejedelem meg­gyilkolását elhatározták. a vádlott K.­­ Sándor neki azonnal 200 db aranyat azon ígérettel adott át, miszerint a czélba vett merénylet vég­hezvitelére annyi pénzt fog még neki küldeni, a­mennyi szükséges leend , és beismerte Rád­ Pál, hogy ennek folytán Vilotievics András —a vádlott K. S. jószágigazgatójától csakugyan is­mételve nagyobb összegeket felvett. 13. Vilotievics András beismerésben levő vád társ kivett vallomásaiban körülményesen előad­ja, miszerint 1867. év őszén K. S. által itt Pes­ten oda utasittatott, miszerint Rád. Pálnak any­­nyiszor, a mennyiszer kér pénzt, kiszolgáltas­son ; minek következtében 2—3 ízben 500—600 db aranyat ki is fizetett Rád. Pálnak. Később pedig, nevezetesen 1868. évi martius hó elején Trifk. Páltól 27,800 frtot Baziáson azon szóbeli utasítással vett át, miszerint ezen összeget ara­nyakra felváltatván, azt Rád. Pálnak akkor, midőn ez a fejedelem meggyilkolását már tett­­leg végrehajtotta, s a kormány felforgatását eszközölte, szolgáltassa kezéhez. Vilot. Amd­­e részbeni vallomása hitelességét még inkább növeli azon körülmény,, miszerint valamint Trifk­ Pál ezen nagyobb pénzösszeg átadását, úgy K. S. annak átküldését megisme­rik ugyan, hanem ezen nagyobb pénzösszeg át­adásának a vizsgálat folytán mindegyik más más okát a­dta, de állítását egyik sem képes iga­zolni, sőt az ő részben mentségükre felhozott állításaik, mint utóbb szerencsém lesz részletei­ben előterjeszteni, valótlanoknak bizonyultak be. Úgyszinte azon körülmény is hathatósan emeli V. A. vallomása hitelét, hogy V. András birto­kában ezen pénzösszeg aranyakra felváltva az általa kijelölt helyen, t. i. virágedényekben a föld alá elrejtve a kiküldött vizsgáló bizottmány által meg is találtatott. 14. Továbbá Vil. András és Nenad. Simon beismerésben levő bűntársak azt vallják, hogy K. S. rendeletére Stank. Fülöpnek hasonlóké­pen a fenforgó gonosztett előmozdítása, czéljá­ból Vil. Andrásnak 700 db aranyat kellett kifi­zetni, úgyszinte Zravkovics Stankó és Vil. And­rás vallomásaikból kiderül, de vádlott K. S. ma­ga sem tagadja, hogy Zravkovics által Stanko­­vics Fülöpnek átadott 500 db aranyat, utóbb Vil. András által megtérítette. 15. Periatts Vucsicsevics István beismerésben levő szembesített bűntárs vallomása és K. S. tu­lajdon elismerése szerint is K. S. ennek is 400 db aranyat adott, állításaik szerint azonban csak kölcsön. De ezen állításuk ellenében Vil. András és Antonovics Szilárd vádtársak azt vallják, hogy K. S. nekik azt mondotta, hogy a fejedelem meggyilkolása czéljából tűzetett ki Perisics Vucs. Istvánnak 400 db aranyat, sőt Perisics Vucs. István is mondta Vil. Andrásnak, hogy a fejede­lem meggyilkolásán dolgozik, s mivel P. V. Istvánnak semminemű vagyona sincs s mint megrovott jellemű forradalmár ismeretes, — kétségkívül e részben is Vil. András és Antono­vics Szilárd vallomásaik teljes hitelt érdemel­nek. Ehhez járul, hogy K. S. maga is elismeri, hogy Peris. Vucs. tanuló fiának havonkint 4 db arany segélypénzt adott, mint vallja, öregatyja Vucsis Tamás iránta való érdemei tekintetéből, holott történetileg kétségtelen tény s vádlott is­mételve maga is említi vallomásában, hogy Vu­­csics és Garac­anin voltak főtényezői a fejede­­lemség téli elmozdíttatásának. 16. Zdravkovics Sztankó önbeismerésben le­vő vádtárs szembemondással is hitelesített val­lomása szerint K. S. neki a koronához czimzett belgrádi vendéglőért­­fizetendő 751 arany évi bérből 151 db aranyat azon feltétel alatt enge­dett el, hogy ezen vendéglőben Stankovics Fü­­löp rendelkezésére egy szobát engedjen át hasz­nálatul s ha hozzá kereskedők s hivatalnokok járnak s ott kereskedésről vagy politikáról be­szélnek, ne halljon, ne lásson semmit s arról senkinek ne szóljon. 17. Majszorovics Antal vallomása szerint Sztank­ Fülöp nyerte meg őt is a fenforgó gyilkossági merényletbeni részvételre s m. e. május hó elején azt mondotta, illetőleg ígérte Majszorovics Antalnak, hogy Pestre fog utazni K. S. herczeghez pénzért a felforgatás czéljaira s azt mondotta, hogy a pénzt m. e. jan. 10-ére meghozandja. 18. Nenadovics Simon beismerésben levő vádtárs, K. S. sógora, szinte bizonyítja, hogy K. S. néhai Mihály fejedelem élete és kormánya elleni merényletnél részes volt, a­mint azt neki Rád. Pál maga megmondotta, úgyszintén hogy a fejedelem meggyilkolása s a kormány felforga­tása egyenesen a K. család érdekében volt ter­vezve azon feltétel mellett, hogy K. Péter, az előre elkészített alkotmányt aláírja. Hasonlóké­pen Rogics Sztanoje beismerésben levő vádtárs is azt vallja, hogy K. S. a szőnyegen forgó gyil­kossági merényletben részes volt, mert előadása szerint Stankovics Fülöp is közölte vele, misze­rint ő (Stankovics) K. Sándorral Mihály fejede­lem meggyilkolása iránt értekezett. 19. K. S. magántitkárja Trifk. Pál a fenfor­gó nagy betudás alá eső bűntett egyik főinté­zője Rád. Pállal a lehető legbizalmasabb lábon állott vele bhriffzirozott írásban titkos levelezés folytatott s ez utóbbinál megtalált egy eltiffriro­­zott levél, Trifk. Pál tulajdon beismerése, Kir­­ner József és Dreher Ignácz hittel erősített val­lomásaik szerint egyrészt, úgy a közvetlen gyilkosok egyező előadása szerint másrészt be van bizonyítva, hogy Trifk. Pál volt az, ki a fenforgó irtóztató gonosztett végrehajtására használt fegyvereket Rád. Pál megbízásából itt Pesten megvásárolta, illetve rajz szerint megké­­szíttette, és Rád. Pálnak Temesváron személye­sen általadta. (Folyt, következik.) értesült, miszerint azon párt, mely ellen a leg-­­ közelebb lefolyt három év alatt két ízben oly­­ tetemes többséggel győzelmet vívtak ki, tagjai a­­­nak nagy részével rendezett Deák-párttá ala­kult, s újabban mint ilyen,a lapokban is említett saját jelöltjével lépett fel; kötelességének tartja azon harczot, melyet e párt ellen választói ed­dig az ő hozzájárulásával is folytattak, részéről visszalépése által megszüntetni, egyszersmind behatólag kéri választóit, hogy a szent ügy győzelmének biztosítása végett e pár­tot csatlakozásukkal támogassák, mert ily vál­ságos pillanatban a legparányibb jóakaratú erőnek közreműködése is szükséges, és a párt­nak saját ügyfelei ellen küzdve, önerejét gyön­gíteni valóságos polgári bűn. A beszterczebányai Deák - párt képviselőjelöltje, Halassy Gyula, kinek ellenje­löltje Szumrák E. ki programmjában nem vallja magát ugyan baloldalinak ,de határozott politikai színezettel egy irányban sem bír, s ezt szándéko­san kerülni látszik, a már ezen oknál fogva, de még inkább azért, mert a baloldali elemek kö­rülötte csoportosulnak, jobboldalinak nem te­kinthető. A P. Napló magán­távirata. N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, febr. 24. Macelláriu az Erdélyben lakó román értelmiséget márczius 7-re értekezletre hívja egybe Szerdahelyre, azon együttes eljárásnak megállapítása végett, mely a közelálló országgyűlési választások tekintetében a románok részéről követendő lesz. Zsibó, febr. 21. Urházy György e választó­kerület volt képviselője választói között megjelenvén, ünnepélyesen és lel­kesedéssel fogadtatott. A nép — magya­rok és románok — tömegesen nyilatko­zott mellette. B­é­c­s, febr. 24. A mai „Neue Fr. Presse“ dr. Giskra belügyminiszternek egy f. hó 19-ről kelt köriratát közli a helytartókhoz, melyben constatáltatik, a némely püspöki ordinar­iátusok az alkotmányba és vallásügyi törvényekbe ütköző eljárást követtek. A belügyminis­­zer, egyetértőleg az igazság- és okta­­tásügyminiszterekkel , elrendeli , hogy hogy a helytartók adják tudtukra az or­­dinariátusoknak, hogy illető eljárásuk a törvénynyel ellentétben áll. Elrendeltetik továbbá, hogy e tilalom további áthágá­sa esetében, az áthágásban részesek ellen a végrehajtást és bűnvádi eljárást kell alkalmazásba venni. Pár­is, február 24. (Eredeti sürgöny.) Azon állítás, mintha Horn a lipótvárosi ellenzéki követjelöltséget e­lvállalta volna, teljesen alaptalan. Pár­is, febr. 24. A senatus elnöke, Troplong, súlyosan megbetegedett. — A franczia kormány köriratot adott ki a külföldi udvaroknál lévő képviselői­hez, melyben a conferentia eredményei fejtetnek ki. Berlin, febr. 24. A „Prov. Corr.“ jelenti, hogy az országgyűlés gyanítható­­lag mart. 6-kán fog berekesztetni. A „Staatsanzeiger“-ben egy elnöki ren­delet által mart. 4-re hivatik egybe az éjszak-német szövetség-gyűlés. Távirati tudósítás a bécsi börzéról Bécs, febr. 24. (Esti zárlat.) hitelrészv. 292.40. Éjsz. vasút 2330. Államvasut 318.80. 1860-iki orsj. 97.30. 1864-ik sorsj. 126.50. Napoleondor 9.76. Adóm. kölcsön . —. Lombardok 233.—. Magyar hitelrészv. 107.% Fer.-Józs. vasp. Pécsi vasp. —.—. Anglo-Hung. 121 le­g­zerb. vasp. —.—. Zálogkölcsön —.— Tramway 184.50. Anglo Ausztrián 284. Galicsiai vasút 215.—. Erdélyi — Tiszai v. — • — • Járad. —.—. Franco Ausztrián —. — • Északkeleti vasp.­­ • Bankrészv. —• Tiszai v. . Franco Austrian 121% Frankfurt, febr. 24. Váltóárfolyam. 96% 1859-ki E. metaliques 64.,12- Uj ezüst kölcsön .—. Nemzeti köles. 54­%. Régi metál. . . Ui adómentes 52%. Amerikai 1882-ig 82­­. Osztr. intei részv. 778. Oszt. államv. 308­­a­ 1854-ki sorj. 71.1860-ki 80%. 1864-ki 122.75. F. Józsefv.­­. Osztr. bankrészv. 704. — . Lom­bardok 226—• Franco-Austrian -.—.Kedvező-P­á­r­i­s, febr. 24. (Délben.) 3% járadék 71.55, 4 ‘1^°10—.—, olasz jár. 57.95, államv. 655, c­re­ditmob.------, lombardok 485, osztr. napra •» asztr. időre —.—, consol —, magyar keleti vasút 320.50. Az üzlet jó. Berlin, febr. 24. Cseh nyug. vasút 77.—. Gallicziai vasút 90. %. Állam vasút* 177.— Ön­­kénytes köles. 130.— Metalliques 51%. N Nem­­zeti köles. 56. Hitelsorsj. 91 %, 1860-ki sorsj. 81.% 1864-ki sorsj. 76­ l.. Ezüst köles. 61% Hiteliv. 122—. Bécs —.—. Szilárd. Berlin, febr. 24. Búza febr. 62% táv. 62% máj. 63% rozs febr. 52% táv. 50%, máj. 50% zab febr. 32% táv. 31% máj. 31 % olaj febr. 9,ola*, táv. 9% szesz febr. 14% táv. 15% Boroszló, febr. 24. Búza 82.—, rozs 62. zab 39.—, repere 203.—, olaj febr. 9%, táv. 9% szesz febr. 13%, táv. 14­1*, máj. 14% 2. Liverpol, febr. 23. Búza és a lisztben a tu­lajdonosok az árak csökkenése végett tartózko­dók voltak. Kukoricza szilárd. Trieszt, febr. 24. Szesz febr. 15.75, apr.— máj. 15, máj.—aug. 15*1., báns. kukoricza 4 ft 5, dalmát 4 frt. Köln, febr. 24. Időjárás hideg. Búza és réz 1 lassan kél. Búza febr. 6.20—27, mart. 6.1—, apr. 6.5, máj. 6.7, őszre 6.10. Rozs febr. 5. 15— 17, mart. 5.0% táv. 5.6. Olaj febr. 11%­, mart- 11% táv. 11%­. Szesz helyben 18%. Antwerpen, febr. 24. Petroleum 57‘la—58 Sz. Pétervár, febr. 23. Rozs táv. 8%. Vidéki tudósítás. — Ungvárt febr. 20-án a nem rég szervezke­dett haladó izraelita hitközség egész ünne­pélyességgel tartotta meg ideiglenes imolájának felavatását. A szertartás megyei és városi tekin­télyek, mint meghívott vendégek jelenlétében díszesen folyt le, s ez alkalommal dr. Klein hit­szónok Miskolczról, vallási ihlettel telt és haza­fias jellemű kitűnő beszédét magyar nyel­ven mondotta el; ezen beszéde a jeles rabbinak egyszersmind próbaszónoklat is volt, s a hit­község állandó magyar hitszónokul őt óhajtja felkérni. A Kárpátok tövében szép verőfényt vet ez az itt élő magyar érzelmű izraelitákra ! T­ ­z.­Balassagyarmati levelezőnk ecseteli az ottani ellenzék működését — de rajta nem sokat kü­lönbözik attól, mit országszerte tapasztalunk. Mióta Tisza kimondotta a nagy szót, hogy ha a jobboldal többségben lesz, az csak törvénytelen után lehet, a balok azt hiszik, hogy ők mindent tehetnek, mert a­mit ők tesznek, az már eo ipso törvényes. Kár volna olyasmivel fárasztani a közönséget, mit otthon is lát — azonban egy pár curiosumot mégis csak ide igtatunk : Sz. P. ur — ki a „Hazánkban“ poétának csapott fel egy rettenetes rész­­onettel, melylyel Gyulai Pál barátunkat akarja leterelni a Parnassusról, a capacitátio oly nemétől sem irtózik vissza, mely megérdemelné, hogy mi madrigáln­a szedjük . Sz. P. ur szenvelgő szemeivel, lágy hangjával Bánkon a populus fidelist capacitálni akarván, hangsúlyozva fejezte ki azon meggyőződést, hogy ő t. i. Sz. P. ur, már azon oknál fogva sem tarthat a Deák-párttal, mert szándéka sem több, sem kevesebb­, mint Francziaországgal szövetkezni, azután Poroszországot megverni, mi a lutb. vallás megsemmisítését vonná maga után. Igaz ugyan, Sz. P. ur, nem zárta be sza­vait azon corollariummal, mely szavaiból követ­kezett; de Istennek hála, ma már a 19-dik szá­zadban élünk, s a nép is tud ám következtetni, főleg ott, hol az antecedentiák oly túlságosan világosak, — mindamellett hisszük, hogy pro­testáns atyánkfiainak lesz annyi esze, hogy a corollariumot másként vonandják,s még a szügyi prot. pap sem anathemázza el mindnyáját a jobbról a balra — pedig ő ugyancsak azt hiszi, hogy a mi pápista, az mind jobb, s épen ezért nem­ akart harangoztatni egy halott nőnek. K.G. Hrabovszky Zsigmond volt országgyűlési képviselő egy nyílt levelet intéz félegyházi vá­lasztóihoz, melyben tudatja velők, hogy miután a Hivatalos. — F. hó 20-dikától kezdve a Pestről Ó-Budára reggeli 10 és délután 4 órakor elinduló, valamint Ó-Budáról Pestre délelőtti 9 és délutáni 3, később 5 órakor visszamenő gőzhajók levélpostai nyalá­bok szállítására Pest és Ó-Buda között használ­tatni fognak. Minthogy a Buda és Ó-Buda közt naponkint kétszer közlekedő küldöncz-postajárat is fenma­­rad, továbbá a Pest és Neszmély között fenálló cariol-postajárat is levélcsomagok szállítására használtaik Pest és Ó-Buda között, ennek követ­keztében az említett naptól kezdve Pestről Ó-Bu­­dára és vissza naponkint ötszörös alkalom nyílik levelezésre. Kelt Pesten, 1869. február 17-én. A magyar kir. postaigazgatóság. — A közmunka-és közlekedési m. k. minister az újonnan rendszeresített külső mérnöki szolgálat­nál Massányi Jánost, Vaisz Antalt, Grechenek Bé­lát, Denk Gyulát, Zalay Alajost, Haynald Istvánt, Várnay Ádámot, Tóth Kálmánt, Lányi Károlyt, Székely Jánost, Dobók Jánost, báró Meszena Fe­­renczet, Kiszely Károlyt, Képessy Józsefet, Boross Frigyest, Kalmár Sámuelt, Lejthényi Ferenczet, Molnár Pált, Baranyay Józsefet és Dietrich Ká­rolyt főmérnökökké nevezte ki.­ ­­ KÜLÖNFÉLÉK Pest, február 24. — Szemere Bertalan külföldi munkál­kodásáról közlött múltkori tárcsánkat bizony­nyal érdekkel vették olvasóink, valamint az a napi sajtóban is általános érdekeltséget keltett, és azon óhajt csaknem minden egyes lapban vissz­­hangoztatá, hogy Szemerének legalább kisebb iratai a közönség elé kerüljenek. Most biztos ér­tesülés után azt írhatjuk, hogy Asbóth Já­n­o­s és T­h­a­­­y L. egy nagyobb tanulmányon dolgoznak „Szemere Bertalan munkálkodásáról a számkivetésben“ és evvel együtt S­z­e­m­e­r­e családjának és a gyámságnak (Balassa Ist. ügyvédül­) beleegyezés­ével köz­rebocsátják legérdekesebbjeit amaz iratoknak is, melyekre olvasóinkat múltkori tárczánkban figyelmeztettük: Magyarország politi­kai és anyagi jövő­jével foglalkoznak ez iratok,levelek a dunak­onfoederátió­ról a londoni 62-iki nagy világtárlatról, etc. Az egész kis füzet lesz, 5—6 íves, melynek czélja csak az, érdekessége és könnyen hozzáférhe­tő­sége által szélesebb körben felkelteni a figy­el­met Szemere összes iratai iránt és csak a mutatkozó pártolástól fog függni, hogy ezek is, kellőleg megválogatva, a közönség elé kerüljenek. Asbóth és Thalya hátrahagyott kéziratokat, melyeket a család bizott rájuk most tekintik át, és úgy halljuk, hogy azok az eddig ismeretlen emlékirat-töredékek, jegyzetek és egyéb érdekes iratok egész halmazát képe­zik ; van köztük több még soha fel nem bontott csomag, e­p­i­gramm­ok Magyarország egy­kori főszereplőiről stb. Hogy az érdekeltség a

Next