Pesti Napló, 1869. március (20. évfolyam, 5564–5687. szám)

1869-03-11 / 5672. szám

cUxi, virtua­rum ! mert alig szólalt meg közelébb az Iglón nagynehezen összecsöditett 30—40 vá­lasztó körében, védelmezvén magát, hogy így meg amúgy ő bízón nem pánszláv, programmját is már nyomatja a pár nap múlva megküldendi, ön maga kirasztále az érette szalmatüzeskedő pár ultrát is, kiknek egyike annyira ment, hogy egész kandisággal mondta volna szemébe: ej, jó uram, nem vagy te követünknek való ! Ha ily előzmények után a folyó hó 16-án tar­tandó választáskor a kerületi városok (Igló, Wa­­eendiüssel, Olaszi) részvétlensége magyér érdek­lődé­se folytán mégis Zatornacziy neve kerülne ki az urnából, ez győzelem volna a fonákul ve­zérelt tömegnek a hirhedt szepességi intelligentia felett, a diadalünnepélye a ragadós panslavia­­nusnak a nyelvben, értelemben magyarosodó, szabadelvű polgárságon. Ergo, videant consules Kunhegyes, márcz. 8. Kerületünkben ez ideig csak­is a balpárt fej­tett ki nagy­obb tevékenységet, éltetve követ­­jelöltjüket Varró Samut. Varró úr ki is bocsátotta programmját választóihoz balközépi szellemben, többek közt mondja „Politikai meg­győződésem alapelvei szerint kivánom tehát personal unió alapján Magyarország állami egy­ségét, Magyar­ország függetlenségét s diploma­­tiai elír­ni éltetését biztosítani, önálló had- és pénz­ügyet.“ Eddig tehát nem volt igy ? hanem ezt majd a balközép fogja kivrni, bráva Varró úr, furcsa kis öss­zkoc­czanás volt minapában Karczagon, midőn az ellenjelölt Pap Elek tisztelttére Kunhegyesről mintegy 50—60 em­ber me­gjelent, a város szélén gerundiumokkal fogadták a Varró-pártiak a tisztelgő sereget, az egészben csak az laconicus, hogy ezek meg­szaladtak, és e kis episodát furcsán keresztel­tek el. Egyébiránt sajnos dolog alkotmányos életünk­ben, midőn a szabad polgár jogát gyakorolni nem tudja a másik párt brutális eljárása követ­keztében. Ezen dolgok miatt Pap Elek úr visz­­szalépett a követjelöltségtől, s városunk derék fiát K­o­r­o­d­y Lajos urat kérték fel a Deák­párt részéről elfogadni a követjelöltséget, mit ő el is fogadott, s programmját azóta ki is bocsá­totta. Higgadt politikai érettséggel biró férfiú, ki méltó dísze lesz választókerületünknek. Ma­daras, Kunhegyes és Kisújszállás nagy része már­is az ő nevét hangoztatja. Adja Isten, hogy ily méltó emberek üljenek a törvényhozó pado­kon, kikről meg vagyunk győződve, hogy tudo­mányukkal s mély belátásukkal hasznára vál­nak a hazának. — Éljen. Felhiva érzem magam több tendentiozus hí­rek ellenében kinyilatkoztatni, hogy a „Pesti Napló“ ez idei 50-dik számában Kemecséről „Több Deák-párti“ aláírással megjelent közle­ményt nem én írtam. Kemecse, márcz. 7. 1869. Fejér Barna, köz- és váltójogi ügyvéd. Hivatalos. A magy. kir. pénzügy­minister Ráth Fe­­rencz bányaigazgatót, az alsó-magyarországi fő­­bányagrófi hivatal bányaügyi előadójává és bá­nyatanácsossá nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Markovics Iván a bécsi ce. kir. egy­etem és több tanoda gyorsirási tar­­tójának engedélyt adott, hogy a gyorsirászatból Gabelsberg rendszere szerint, a pesti magy. kir. egyetemnél magán ta­nítói minőségben előadásokat tarthasson. A postaigazgatóságtól, F. év márt. hó 2-tól kezdve a) Pest és Bécs közt naponként közlekedő gőzhajó a Pest és Győr, b) Pest és Nagy-Maros közt naponként közlekedő gőzhajó a Pest, Ó-Buda, Sz.­Endre és Bogdány, c) Pest és Dömsöd közt naponként közlekedő gőzhajó a Pest, Soroksár, Haraszti, Ráczkeve, Laczháza és Dömsöd közti viszonyos levélcsomagok szállítá­sára használtatik. A fennebbi naptól kezdve a­ a Pest és Kun-Szent-Miklós közt közlekedő na­ponkint küldöncz-kocsi-postajárat hetenkint öt­szöri járatra és pedig: Pestről Kun-Szent-Mik­­ósra, vasárnapon, kedden, csütörtökön és szom­baton, Kun-Szent-Miklósról Pestre pedig hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton, b) Ráczkeve és Laczháza közti naponkint gyalog­­küldöncz postajárat hetenkint háromszorira és pedig­ hétfőn, szerdán és pénteken, c) Dömsöd és Laczháza közti hetenkénti ötszöri küldöncz postajárat hetenként háromszorira és pedig ked­den csütörtökön és szombaton, d) Bogdány és Szent-Endre közti naponkénti kü­ldöncz-postajá­­rat, hetenként négyszeri járatra és pedig hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton szállíttatnak. A levélcsomagok és kocsiposta küldemények szál­lítása a Pest és Kun-Szent-Miklós közt közleke­dő kü­ldöncz-postajárattal fenmarad. Végre meg­jegyeztetik, hogy a gőzhajó a) Pestről Pécsbe esti­k, b) Pesttől Nagy-Marosra d. u. 2./a órakor indul. A P. Napló magán-távirata. Zágráb, márcz. 10. Ő Felsége ma délelőtt szemlét tartott az itteni helyőr­­ség felett; oda- és visszamentte alkalmá­val a nép n­agy lelkesedével üdvözölte Ő Felségét. Ő Felsége ép e pillanatban ma­gán kihallgatást ad. Ő Felsége még ma meglátogatandja a szürke-nénikéket, a kisded-óvodákat s s más egyébb közintézeteket. Gr. Andrásy Gyula ő excelentiája ma délelőtt fogadta a horvát országgyűlés s a helyhatóságok küldöttségeit. ( c­s. márt. 12. A kir. tanács elfo­­ga a a pénzügyi közgazdasági és keres­ V -­ Funták Sándor, Karageorgevich hy ügyvédjének védőeszéde. (Folytatás.) Tek. törvényszék! Én a tanú hitelességét és bizonyító erejét régi és újabb törvényeink szerint megvizsgáltam, de azon cinosorát, melyet a tiszti ügyész úr felállított, sehol sem találtam , sőt töb­bet mondok : azon crusurát sem találtam fel, a mely­et a belgrádi állam­ügyész alkalmazott a tanuk hitelességének bebizony­itására. A mi tör­vényünk szerint: „Sociiis crim­iura ad testandum non admittitur ; si testis semes falsus invenitur nunquam admittitur. És a 1843-i törvényjavas­lat, melynek szabadszellem­i elveit mielőbb tör­­vénynyé emelni a nemzet óhajtja, reményű, e tör­vé­yjavaslat 391-ik szakasza azt mondja, hogy a vádlottnak azon vallomása, melylyel egy naás Bnem­­yt bűntársnak vall, úgy tekintetik, mint gyanús tanú vallomása. Méglióztassék megengedni, hogy Radovanovits P .­ vallomását a mi törvényeink szerinti elvek alá hozzam. M­i mond Radovanovits? Radovano­­vitst­t­ meg kell jegyeznem, hogy ezen szeren­cse­len ember, valahiányszor kihallgattatott, min­dig máskép vallott, de a­mit önmagáról vallott, azt soha vissza nem vonta, daczára annak, hogy ő is kínokról panaszkodom, és hogy egyszer a hitóság elüti azt monda: húzzátok te rólam az ing­t is meg fo­gjátok látni, minek következtében Vadultam. Tortint legyen bármikép, ezen ember beval­lotta, hogy a herczeg meggyilkolása tervét ő gondolta, ő vitte ki, roszul éreztem magamat ezen államban — úgymond vallomásában — és azt hittem, hogy az államnak jobb dolga lesz, mert Mihály fejedelem nem gondolt a minisze­rekkel, kik csak azt tették a mi nekik tetszett. Nem volt c­élom — úgymond továbbá — hogy Karagyorgyevics jöjjön Mihály helyébe, én azt akartam hogy a nép határozzon. ,Az én politikai meggyőződésem a köztársa­ság, nekem sem Sándor, sem Péter nem kell,­­ nekem köztársaság kell. Eleitől végig mindig ezt vallotta Radovanovics Pál Radovanovica bűntárs, kinek vallomása törvé­nyeink szerint gyanús. Radovanovics önmagá­nak többször ellentmond, tehát tanúnak nem al­kalmazható. Radovanovics hazudik és mint ilyen nem érdemelhet a bíróság előtt hitelt. Radovano­vics az első és második kihallgatásnál azt mon­da, hogy némely pénzek az ő dispositiójára voltak bocsátva, és hogy kapott is pénzt a herczegtől, — pedig be fogom bizonyítani, a mint később ő maga is megvallja, hogy soha senkitől pénzt nem kapott, Maricsnak s Rogicsnak adott — úgy­mond — kölcsönkép mintegy 70 aranyat, de ő maga nem kapott ezen meggyilkolás czéljából senkitől semmit. Mi igaz van tehát Radovanovics vallomásában ? Ő maga azt mondja, hogy kí­nozva volt, ő maga mondja, hogy nem kapott pént, ő maga bevallja, hogy republicanus és nem dynasticus érzelmű, hogy lehet tehát a r­e­­publicanus Radovanovicában Karagyorgyevics di­nastiája érdekében működő bűntársat látni, hogy lehetne mindanny­izór változó sőt valót­lan vallomásából tanúbizonyságot, jogszerű gya­­m­okot kisajtolni?J­ar Antonovics vallomása még feltűnőbb,i­szén regény szerű. A hgnél lévén — Antonovics — Radovanovics ,s­egé­­ngy­mond is ott volt, és ez előadta a hgnek felforgatási és gyilkolási tervét, mire a szinte jelen volt Nikolajevics azt jegyzé meg: „Borzasztó dolog, véres trónon ülni” . Aradovanovics erre a hg szobájában függő és Kara György halálát ábrázoló képre mutatva, felkiáltott: „Hát az ott nem ült-e szintén véres trónon ?“ — Antonovich mondja továbbá, hogy a lig nem fogadta el ekkor Radova tervét; de hogy később ő, Antonovich Bogszegen beszélvén a herczeggel, ez bizalmasan vele közlé azt, mi szerint elfogadta már Radovanovichnak tervét, sőt pénzt is küldött Vilotievichnek azon czél­ból, hogy azt Radovanovichnek rendelkezésére bocsássa oly értelemben, hogy az a gyilkolási terv érdekében annyi pénzt vehessen­ fel tőle, a­mennyire csak szüksége leend. Vizsgálja meg a t. törvényszék, van-e ebben valami igaz ? Rejlik-e ebben csak valószínűség is? — Azt hiszem, hogy nem. Mert ha a her­czeg közölte a gyilkolási merényletnek tervét Antonovicscsel, akkor a logica törvényei sze­rint némi szereppel is kellett volna megbíz­nia e bizalmas emberét. Hiszen a fejedelmek meggyilkolásáról nem lehet csak úgy könnye­dén beszélni, mint valamely egészen közönyös dolgokról. Hiszen ha borzasztó titokba valakit beavatnak, hogy a bűn részesévé tegyék, árulása ellen ekkér biztosítva legyenek annak szükség­­kép valami szerepet is kell adni. Ily szerepről pedig maga Antonovich sem tud vallomásában semmit, ily szerepet a főügyész nem csak nem bizonyít, de nem is állít. Ebből látszik tehát, hogy Antonovich nem mondott valót. De nem mondott valót akkor sem, midő­n azt állítá, mi­szerint a hg által Radovanovich rendelkezé­sére pénzek adattak , mivel tény, hogy Radova­novich soha egy aranyat sem kapott e pénzből. Ezekből az következik, hogy Antonovich nem csak valótlant, de valószínűtlent is vallott. Kü­lönben ő a hűnek cselédje s állítólag bűntársa is, és így törvényeink értelmében az ő vallomása bizonyító erővel nem bírhat. Még több bizonyító erővel bírna Vilotievics vallomása, azonban Vilotievicsnél úgy összehal­mozódnak a körülmények, hogy e mellett to­vább kell időznöm. Vil. volt az első, ki a bel­grádi bizottságnál felfedezéseket tett, és a szá­lakat a közvádló kezébe adta, melyekkel Kara­­gyorgyevics hg­et e bűntény gyanújába vonták; de ha a belgrádi tvszék és a tek. tvszék is figye­lembe veszi Vil. vallomásának merő alaptalan­ságát, én azt hiszem, hogy annak a belgrádi tvszék nem ad vala és e tek. tvszék sem adand hitelt. Nevezetesen mit mond Vil. ? Azt mondja, hogy Pesten lévén a hg megmondta neki, mi­szerint Rád. dolgozik a fejedelem meggyilkolásán, és hogy valahányszor Rád. tőle pénzt fog kérni, mindig adjon neki minden számadás nélkül; továbbá azt mondja — és azt figyelmébe aján­lom a tes­­tvszéknek — hogy midőn neki ezen ajánlatot tették, ő annyira elborzadt, hogy kérte a hget és Trifkovicsot, hogy őt kíméljék meg e borzasztó feladattól, mert ez őt szerencsétlenné teszi; de erre a hg és Trif. egyenlően rá­támad­tak, ha nem fogadja el a hivatást úgy­mond — akkor elcsapják gyermekeivel együtt. Tek, tvszék! Vizsgáljuk kissé ezen vallomást. Ha va­laki szolgájára egy ily bűntény titkát bízza, azt kérdezem, váljon nem a szolga lesz-e úrrá és az úr szolgává. Van e cseléd, ki még ily titok­nak birtokában is félne urától ? Ez lehetlenség és lehetlenségnek tartom, daczára annak, hogy a belgrádi túszék ezt elhitte. Mert ha csakugyan elhitte, hogy Vilot­ félelemből nem szólt, minő lélekkel bírta a tvszék e szerencsétlen embert mégis kivégeztetni, azt meg nem foghatom. Nem hitte azt a belgrádi tvszék, és ha kivégeztette azon embert, számoljon róla, de a kriminális törvénykezés ily példát felmutatni nem képes. Annyi tény, hogy ezen vallomásból biztos gya­nú­okat meríteni nem lehet. Nem lehet azért sem, mert Vil. hazudott, hazudott úgy, hogy hazugságait számszerűleg lehet bebizonyítani. (Vége kör.) A­kedelemügyi minisztériumok­­ költségve­­t­­éseit. Madrid, mart. 10. A kormány föl­függesztette a cubai fölkelőkre kimondott halálítéletek végrehajtását. Athen, márcz. 9. Az újai kinevezett görög követ f. hó 17-én indul Konstanti­­nápolyba. Állítják, hogy ez állomásra Kalergis volna kiszemelve. Párig. mart. 10. Az itt elterjedt hír egy közeli miniszterválságról, megc­áfol­­tatik. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, mart. 10. Egy csá­szári parancs Ignatieff konstantinápolyi követnek 3 havi szabadsági időt enge­délyez. Ber­lin, márt. 10. A „Nord. Alig. Zig“ jelenti, hogy a foglyok és szökevények kicserél­ése iránti szerződés megújítását, mely f. évi október 4-én lejár, — Orosz­ország mindekkoráig, nem indítványozta, és meg­jegyzi hogy a tárgyalások terje­delme miatt ellenkező esetben sem lehet­ne a határidő lejáratáig eredményt várni. Távirati tudósítás a bécsi börzéról. Bécs, márc­. 10. (Esti zárlat.) Hitelrészv. 290 50. Éjsz. vasút 237.50 Államvasut 322 50. 1860-iki porsj. 99.60. 1864-ik sorsj. 123.80. Napoleondor 9.91. Adóm. kölcsön. —. Lo­mbar­dók 229.20. Magyar hitelrészv. 111.75. Fer.-Józs. vasp. —.—. Pécsi vasp. —.—. Anglo-Hung. —.—. 1. nerb. vasp. —. —. Zálogkölcsön —. —. Tramway áll.—. Angio Ausztrián 291.—. Galicziai vasút 217. — . Erdélyi .—. Tiszai v. —. —. Járad. —.—. Franco bank 138,50. Északkeleti vasp. —. —. Bank rész v. —.— Tiszai v. —. Bécs ált. bank —.—. Ker. b. —járad. —.— ezüstjáradék —. —. Általános bank.—.—. Bágyadt.­­ Frankfurt, mart.10. Váltóárfolyam. 95s/g- 1859-ki E. metaliques 641].. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti köles. 54’14. Régi metál.------. Uj adómentes 51­ fo. Amerikai 1882-ig 86.— Osztr. hitel részv. 27872. Oszt. illamv. 309.— 1854-ki sorj. —. 1860-ki 80s[.. 1864-ki 120.— F. Józsefv. —.— Osztr. bankrészv. 690.—.Lom­­bardok 219.50 Franco-Austrian —.—.Bágyadt. Pária, mart.. 10. (Délben.) 3% járadék 70'95. 4,la°l0 —•—» olasz jár. 55.36, államv. 657, cre­ditmob.------, lombardok 473, osztr. napra —. osztr. időre —.—, consolmagyar keleti vasút — I'|P­ár­i­s,mart. 10. Zárlat 3% járad. 71.—.4.ia°J0 járadék 101.75. Olasz járadék 55.85. Állam, vasút 660. Credit mobilier 285. Lombardok 473. Ausztr. napra 329. Auszt. időre 318. Consolok 93. Magyar vasúti kölcsön 214.—. Magyar ke­leti vasút 310. Berlin, mart 10. Cseh nyug. vasút 73.a14 Gallicziai vasút 90.*10. Á­­lam­vasút 175‘la. ön­­kénytes köles. 125— . Metalliques 51—. Nem­zeti köles. 564,. Hitelsorsj. 92'°s, 1860-ki sorsj. 81'/«. 1864-ki sorsj. 68'/«. Ezüst köles. 62— Hitelrv. 119—. Béva —.— A zárlat bágyadt. Berlin, mart. 10. Búza 613/4tav. 6131„ Rozs 50,14 av. 50, máj. 49'14, Zab 304 a tav.3011 303­4,Olaj mart. 9*[g, tAv 45*1*Szesz mart. 15 táv. ]57,ls. Bor­oszló, márt. 10. Búza 80. Rozs 62, zab 39, repeze 210. Olaj márt. 9 a 114, táv. 10 — Szesz márt. 24 ’/a, táv. 144., máj. 15—. Liverpool, márcz.9- Búza 3 penynyel,liszt egy schillingel szállt alább. Sz. Pétervár, márcz. 9, Rozs táv. 84a. (Folytatás a mellékletiig KÜLÖNFÉLÉK. Pest, márczius 10 — Király öFelsége Zágrábban tegnap a többiek közt az egyes felekezetek, kath. prot. és zsidók küldöttségét elfogadta. Ugyanaz nap látogatta meg a beteg H­a­u­­­i­k bibornokot és kir. akadémiát. — Andrássy ma fogadta a horvát országgyűlés küldöttségét, és hir szerint horvát beszéddel válaszolt (?) A­ király is horvátul beszélt, a­mi mindenfelé nagy örömöt okozott. — Diplomatiai ebéd. A bécsi-olasz kö­vetségben jövő vasárnap (márcz. 14-én) Victor Emanuel neven apjának megünneplésére fényes ebédet rendeznek, melyre a Bécsben tartózkodó föherczegek a meghívást elfogadták. Ő felsége elutazása előtt rendelkezést tett, miszerint a fö­herczegek a bécsi-olasz követségnek Victor Ema­nuel nevenapjának alkalmából ő felsége üdvki­­vonatait is általadják. — Kóródról (Somogy megye), hol eddig a baloldalnak siker­ült a lakosságnak, állítólag, majd háromnegyed részét részére hódítani, Írják a „P. Lloydsnak, hogy f. hó 7-dikén a városhá­zán a pártok békés kiegyezésre összegyűltek, a gyűlés jobboldal többségbe jutásával végződött, úgy annyira, hogy az ellenzék innét túl legfel­jebb csak néhány jelentéktelenebb egyéniséget számíthat hívei közé. Ez főleg Svastits fő­bíró és Scharnbeck, a veszprémi püspöki jószágigazgató működésének köszönhető, kik még idején föl tudták világosítani a népet va­lódi érdekei- s politikai magát iSr^8^f^f Min- ^ denki letette a baloldal jelvényt, ft foppt­a fel-­­ helyebe a jobboldalét. Zichy Antal meg­­választatása ^aknem kétségtelen. A baloldali ellenjelölt, egy importált pc»t' ügyvéd (Máttyus A.), mint hírlik, vereségét előre litván, lemon­dani készül. — Kovács Zsigmond úton kinevezett pé­csi püspöknél tegnap tisztelgett az egyházme­gye nevében több tagból álló küldöttség. — Orczy Béla osztályfőnök, a ki néhány napot itt töltött, Bécsbe visszautazott. — A bécsi arzenál bérbeadásáról any­­nyiféle hír után végre azt jelentik, hogy a bér­leti pályázat e napokban kihirdettetik , külföl­diek kizáratnak.­­ A részvénytársulat által létesítendő pesti magyar operette-látványos színház ügyé­ben vasárnap márczius 14-én délelőtt 10 órakor a Nemzeti kör nagy termében, alakuló nagy ér­tekezlet fog tartatni. Az ügy élén Szitányi Izidor, W­a­h­m­a­n­n Mór, B­a­l­á­s­s­y Antal és Gelléri Szabó János urak állnak , oly ne­vek, melyek bármely, kevésbbé népszerű és életre való vállalattal is egybekapcsolva, a biz­tos siker kezességéül tekinthetők. —­ E napokban négyszázat meghaladó,— pesti, új-pesti, k.-megyeri, dunakeszi, r.-palotai és váczi lakosok, gyárosok, föld- és ház- s villa­­birtokosok, fuvarosok s más érdekeltek aláírá­sával ellátott petitiót nyújtott át egy küldöttség a közi. minisztériumnál, melyben az állam által Pest városa kövezett útjától egész Vácz városa kövezett út­jáig vezető közútnak ország­útik nyilvánítása következ­tében az iránt esedeznek , hogy ezen jár­­hatlan és használhatlan országútnak, — mely különben is tíz felső megye egyedüli közleke­désére szolgál — mielőbb járható országútik elkészítése iránt intézkedni kegyeskednék.— A küldöttséget három fertály órai érdemleges és in­dokolt értekezés után — azon megvigasztaló reménynyel borattá el­ő exciája, — miszerint a küszöbön álló országgyűlés kezdetével ezen or­szágainak azonnali megcsináltatására előlege­zésért folyamodik, úgy hogy a megajánlott szük­ségelt összeg az országgyűlés befejezésével az általa előterjesztendő költségvetésbe — annak idejében betudassék. ■— Folyó hó 4-én a honvédelmi minisztérium — Pest megye utján — hivatalosan felhívta az Uj-Pest község tanácsát az iránt, hogy a legkö­zelebb szervezendő honvéd huszár­ezred részére egy kapitányi század (escadron) elhelyezésére — területében valamely alkalmas helyet jelöl­ne ki, — a felhívott községtanács nem is ké­sett azonnal egy alkalmas, tágas, a szükséges épületekkel és istálókkal és árnyékos nagy kerttel ellátott helyiséget kijelölni s felterjesz­teni. — Igazítás. A folyó hó 7-i számban „Nyílt szó“ czikkben az utolsó bekezdés „az uj per­­rendtartás III-ik fejezetét“ — ekkép igazitandó „az uj perrendtartás III-ik czimének III-ik fejezetét.“ — Nagy-Várad városában az ifjúság „Biharmegyei ifjúsági kör“ általános elnevezés alatt egy egyletet létesít, mely önképző társalgó, és tornászó osztályokra felosztva alkal­mat nyújtand a szétágazó erők tömörítésére, a szunyadó tehetségek ébresztésére, az eddig több féle társadalmi osztályokat képezett ifjúság egygyé olvasztására, és úgy a testi, mint a szel­lemi képzésre. — Újpest községtanácsa első az or­szágban, mely elhatározá, kebelében k­özségi­­iskolák létrehozatalát, melyekben minden hit­­felekezetű tanulók — a hittan kivételével — az előirt tudományokban együttlegesen oktattassa­­nak, — s ezen üdvös intézkedésnek mielőbb életbeléptetésére egy minden hitfelekezetű tagok és lelkészekből összeállított vegyes bizottmányt választott, mely a községi iskolákra is folytono­san felügyelend. — Az egri nők! A múlt szombattá hí­resztelt „Asszonyok körmenete“ Egerben csak­ugyan megtörtént. Egy ottani levelező követke­zőleg rajzolja a ritka s drastikus jelenetet: Tessék képzelni egy 130 nőszemélyből álló, üvöltő s lármázó csapatot, melyet leginkább parasztnők, gyümölcs- és zsemlyeáruló kofák, politizáló szolgálók, czigány- és polgárnők ké­peztek, mely utóbbiak, számra mintegy 8-an a menet élén lépdeltek nagy büszkén, előttük nagy fehér zászlóval, melyen e felírás állott: „Igazság, egyenlőség, testvériség.“ Közvetlen mindjárt haladott az „amazon lovasság“, utá­­nuk az üvöltő asszonytömeg a feneketlen egri sárban czammogott nemzeti zászlókat lobog­tatva. A zűr­zavaros tömeg közepén ron­gyos czigányok nyeggették hegedűjüket s egy vén vadászkürtöt. Tessék hozzáképzelni meg a menethez a sok utcza-kölyköt, kik annak sze­gélyét képezték, s a részeg paraszt Buhancz sere­get, s lehet fogalma bárkinek is a szombati „asszonymenet””-ről, mely mindenkinek méltó boszankodására az utczákon átvonult s végre Csiky háza előtt megállapodott, hogy a nagy „népemberé“nek ovacziót csináljanak. Mit mindenki lehetlennek tartott volna, megtörtént, Csiky, ki a magyar parlamentben helyet akar nyerni, nem tartó méltóságán alulinak, ez őrült tömegnek beszédet tartani, s az átnyújtott zász­lót elfogadni. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy egy politikailag érett népnél ilyesmi történhetik. — A nemz. muzeum még e hó folytán jön Pulszky Ferencz vezetése alá, a minek a muzeum barátai bizonyára örülni fognak; már is több üdvös reformról, magyarázó lajstromról, etc. hallunk beszélni. — Az arad-temesvári vonalt f. hó 20— 23-ig fogják hivatalosan bejárni.­­ A kasaa-oderbergi vasút vonalán a múlt napokban egy hegyoldal szakadt le a sí­nekre, a hó 6-án pedig Teschen mellett másfél öl magas töltésről lesiklott a vonat, a sínköz hiányos volta miatt. Emberhalál nem történt, két mozdonyvezető, valamint a posta kísérője azonban súlyosan megsérültek. — Egyessi Vincze honvédtiszttársunk 25 éves leánya meghalván, holnap márt. 11. d. n. 4 órakor fog az Ötpacsirta utczai 15. sz. házból eltemettetni. Figyelmeztetem a végtisztességté­­telre fővárosi honvédtársaimat. — Egy honvéd. — Nyilatkozat. Miután Jókai Mór úr a Kaposvárról beküldött, s a „Hon“ 48-ik számá­ban megjelent távsürgöny szerzőjének nevét, adott ígérete ellenére, velem ez ideig sem tu­datta, ezennel kijelentem, hogy az illető egyén kipuhatolása végett, a szükséges lépéseket már megtettem, s hogy, mihelyt nevét tudni fogom, azt mint becsületem rágalmazóját, felelősségre vonni el nem mulasztom. Pesten 1869 márcz. 10. Áj­e­r M­i­h­á­l­y. A „tarka világ“ 4. füzetének tartal­ma : Lant és kard vagy Petőfi élete és halála (képpel). írja : Aldor Imre. Kossuth körútja Észak amerikában, (képpel) közli Áldor Imre. Chrony Chanel trónkövetelő. (Egy emigráns naplójából.) Az olaszhoni magyar légió életéből, (két képpel.) A középkori építészet remekei, (három képpel) A trónról a sírba, (két képpel.) Egy kivégzés, Dumas Sándor után M. B. Abdi­­as, regény, Stifter Alberttól, (két képpel) fordí­totta : Hollós László. A sz.-maloi csempész, re­gény, fordítja Augusztich I. A Fáraók földén, (két képpel,) közli Milesz Béla. Hárem látogatá­sok Jeruzsálemben (képpel) Turinból, írja Tó­völgyi Titusz. Apróságok. — Pénteken, márcz. hó 12-kén 1869. esti 7 órakor a városi vigadó kisebb termében a h­e­ly­­beli k. r. főgymnasiumi dalár­da javá­ra tartandó hangverseny műsorozata: 1. Nyu­r­vány „Szép Melusinához“- Mendelssohn Bar­tholdytól. Két zongorán 8 kézzel előadják Erdy Lajos, Grünhut Bertalan, Schulkovszky József * és Seidl Antal. 2. „Dalárkedv.“ Tipegő Strauss Jánostól. Vegyeskarra alkalmazta Kovalcsit Ann­át. Schulkovszky József és Seidl Antal négy kezű zongorakisérete mellett énekli a gymn. dalárda vegyeskara. 3. „Kettős dal a Pros­­a czimű dalműből“ Meyerbeertől, éneklik Helvey Ilka és Kocsis Irma kisasszonyok, Huber Ká­roly karnagy úr zongorakisérete mellet. 4. Fantasie appassionata a Vieuxtempstől. Hege­dűn zongora kísérettel előadja Jámbor Jenő ur. 15. „Trock'ne Blumen“ dal Schubert Ferencztől énekli Pauli Richard ur zongorán, kiséri Koval­­csik Annát ul. 6. „Etude d'octaves“ pour le pia­no par Ch. Evers. Weisz Józsefné ő nagys. 7. „Béka Cantate“ Hennigtől. Vegyes karra, alkal­mazta Kovalcsik Annát. Énekli a gymn­­aalárda vegyeskara. Zongorán kíséri Seidl Antal. 8. „Egyveleg Erkel Ferensz Bankbánjából“ vonó­dó fuvó-hangeszközökön s saját készítette láb­­harmonikán Schauer Ignácz három fiával és Janda J. urak. Helyárak: Körszék 3 frt; rámozott­ szék 2 frt; bementi jegy 1 frt. Jegyek kaphatók : Rózsavölgyi úr műkereskedésében, és a hangverseny napján este a pénztárnál. —­ Vasmegye egyik községében, mely 80 vá­lasztót számit — van egy baloldali vá­lasz­tó. De miként lett ezzé? — íme: le­ment Zalába borért, vissszajövet (múlt vasár­nap) egy Z. m. falutól 100 lépésnyire megsü­­lyed a rész útban, bemegy a hely égbe, hogy néhány embert felkérjen és egy pár lovat bérel­jen segítségre. Az első kérdés az volt „Atyafi micsa párti ke“ ? — már minálunk mind jobb pártiak — én is az vagyok — „De már akkor itt se ember, se ló nem segít.“ A többi érthető. — Spiller­. Sabathiel, Möldner és Kati­déra kamara-zene-estélye, vasárnap 1869. márcz. hó 14. esti 7 órakor, az„Európa“ szálloda­termé­ben, halhatatlan zeneszerző Bach J. S. számára szülő­városában emelendő emlékszobor javára. 1. Vonósnégyes. (D-ben.) 2 hegedű mély hegedű és gordonkára. Cherubini. 2. a) „Erdei cseve­gés“ Jensen. b) „Az álom“ Volkmann Énekli Dunklné asz. 3. „Ciaconne“ hegedűre, zengeri kísérettel Bach. Zongora : Schwajda ur. 4. Das Beethoven: Ellinger J. ur. 5. Verseny (F dur) zongorára két fuvolára 2 hegedű, mélyhegedű és gordonra Bach. Zongora: Schwajda ur Fu­­volák : Nikolits tanár és Loschdorfer urak. Gor­don: Trautsch K. tanár ur. Helyárak : Körszék­ 3 frt. Számozott szék 2 frt, bemenet 1 forinttal kaphatók Treichlinger J. Rózsavölgyi és társa és Táborszky és Porsch műkereskedéseikben és a hangverseny estéjén a pénztárnál. Egyletek és Intézetek. — Az egyetértési egylet zene s­­za­­vallat estélyei a közelgő vásár miatt későbbre halasztatnak. Az első estély napja annak idejé­ben a t. ez. tagoknak értésére fog adatni; alkal­milag csak azt hozom nyilvánosságra, hogy a leg­közelebb tartandó estélyre a nemzeti színház két elsőrendű tagjának közreműködését volt szeren­csénk megnyerni. Pest, 1869. márt. 11. K­a­u­­d­e­r, titkár. — Meghívás. A „Budapesti ügyvéd, egylet“ IV-ik (szervezeti, magánjogi, perrend­tartási és jogtanulmányai) szakosztályának f é. márczius 11-én este 6 órakor az egylet helyi­­ségeiben tartandó ülésére napirend. 1.) A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Elnök és jegyző választása (az egyleti ügyrend Il-ik ré­szének 4. §. értelmében.) 3.) Az évi költségve­tés megállapítása. 4 ) Neskovics Döme úr indít­ványa a bírói felelősség tekintetében. 5.) Bizott­­mányi jelentés a debreczeni ügyvédegylet ja­vaslatai tárgyában. G. Környei ur indítványa a béki bírósági intézmény alapelvei iránt. Kelt Pesten 1869. évi márczius 7-én. Elnöki megbí­zásból dr. Sigmond Vilmos szakosztályi jegyző. — Felvilágosítás. Hozzám intézett kér­dések folytán ki kell jelentenem , hogy az orsz. tanáregylet közgyűlésére utazni szándékozó tagtársak az egylet igazolvány je­gyét — leszállított­ára való utazhatás érdeké­ben — a kfr. postakocsikon nem használhatják, a nevezett kedvezményben csupán a gőzösök és vasutak igénybe vételénél részesülhetvén.Egyéb­iránt mai napig csak a Südbahn bécsi s a tiszai vaspálya pesti igazgatóságai nyi­latkoztak az engedmény megadására nézve, mit is a t. tagtársak tudomására juttatni sietek. Pesten, 1869. márcz. 9. N­ey Fer­en­cz, egy r. elnök, Az orsz. magyar gazdasszo­­nyok egyletének márcz. 6-ki választmá­nyi ülésében több árvaleány-fölvételi és sege­­delmi kérvények, úgy a folyó ügyek elintézése után, köszönettel vette a választmány Sárkány András, Szolnok város főbirájának gyűjtemé­nyét: 36. frt 70 krt, úgy Rozer Miklósáénak az árvák részére az intéző be küldött egy napi uzsonnát. Ez évi közgyűlés napja márczius 20-kára határoztatott, a redoute nagy éttermé­ben , délelőtti 10 órakor, melyre a t. ez. nagy közönség megjelenése szívesen fogadtatik. A sorshúzás napja ápril 8-án, délelőtt 9 órakor ugyanott fog megtartatni. Új tagnak bejelente­tett, Nadányi Albertné által alapitanak Gyömö­­rey Vilmosné készpénz 100 frttal, továbbá Földváry Miklósné 200 frt, Marcch Vitézéné 100 frt,­­ s Janich Józsefné 100 irtal, rendes tagnak Szvoboda Anna elnök által Pista János­­né 200 frt alapit­vány­nyal.­­—Meghívás. Az orsz. magyar gazdasszo­­nyok egyletének éves közgyűlése márcz. 20-án délelőtt 10 órakor a városi redont nagy éttermé­ben fog megtartatni, nem tagoknak megjelené­se is szívesen fogadtatik. Pest, 1869. márcz 6-án tartott választmányi ülésből. Sztupa György, jegyző, v * * 1 . — a természettudományi társu­lat által kiadott „Természettudományi Köz­löny“ havi folyóirat 3-dik füzete megjelent a kö­vetkező tartalommal : A Tisza szabályozás befolyása a magyar ta­lajra, Dapsy Lászlótól, A lesz, Koch Antalt­ós. A Merkur átvonulása a nap korongja előtt, Kondor Gusztávtól. A perpetuum mobile. Adatok az agy működésé­hez. A Krétáról. Apróbb közlemények. A Vénus­­átvonulásokról. — A Hirn-féle teledynamikus kábel. — A levegő állítólagos szárazságáról a légfűtésnél. — Etudes sur le vin, pár. L. Pa­steur. A thea valódi hazája. — Társulati ügyek. Elnöki megnyitó beszéd. — A társulat bevételei és kiadásai 1867. és 1868 ban. Borstól Értesítés. — Új tagok. — Nyugtatványozás a befizetett évdijakról.­­ Az olvasó teremben kitett folyóiratok jegyzéke. KGD

Next