Pesti Napló, 1869. április (20. évfolyam, 73–99. szám)

1869-04-07 / 78. szám

hiv fel, ezt ne orozva tegye, hanem írja alá becsületes nevét, ha — van; ezt annyival is inkább követelhetem, mert ugyan a fent hivatkozott firma alatt f. e márczius hóban egy izgató nyomtatvány jelenvén meg, — midőn ez iránt a firma gyanított tulajdonosai kérdőre vétettek volna, a nyomtatványróli tudomásukat egyenként megtagadták. Kelt Kaposvárott 1869. ápril hó 3-án. Igmándy Sándor honvéd ezredes. Hatvan, apr. 5. A hatvani csata, s benne hősies küzdelem közt elvérzett honvédek emlékének megörökö- Bitésére, a gyöngyös-vidéki honvéd-egylet s több buzgó honfi és honleány segélyével a hatvani főtéren emelt szobor ünnepélyes fölszentelése és leleplezése i.de - én a lehető legnagyobb rend és ünnepélyességgel végeztetett. Már kora reggel megszólaltak a taraczkok, s időnként megmegújulva, egész estig folytaták hatalmas dörgéseiket , mintegy hirdetve és intve mindenkit a nap nagyságára. Sietett is városunk apraja, örege, szegénye és boldoga egyaránt az ünnepély színhelyére, hol örömmel csatlakozott azon nagy számú tekintélyes honvédek, honfiak és honleányokhoz, kik közel s távol vidékről jövőnek kegyelet adójukat leróni azon hősök irányában, kik egykor életüket áldozák a haza jóléte és boldogságáért. A vendégfogadó előtt összegyűlt vidéki és hatvani honvédek, testületek küldöttei, városi elöljárók s egyéb tekintélyes személyek, s hatvani iparos testület és nép 10r0 órakor a következő sorrendben vonultak a templomba : Elöl mentek zászlókkal a honvédek, utánuk a fehérbe öltözött borostyánkoszorút vivő kis leánykák, kisérve kardos honvédek által, ezek után a vidéki testületek küldöttei, elöljáróság s tekintélyes személyek, iparosok és a nép. A templomban a borostyán-koszorút vivő kisleányok a szentély közepén jobbra, balra a honvédek egy része, a menet többi része pedig a templom hajójában foglalt helyet. Mise előtt Janikovits Alajos prépost úr tartott alkalmi beszédet, melyben különösen kiemelte azon bokros érdemeket, melyeket az Istenben boldogult bajnokok az élőkkel egyetemben a hazának szereztek , mely dús babérokon — úgymond — most már édesen élvezhetik végig az életben még élők hátralévő napjaikat. Az elvérzett harczfiakért bemutatott engesztelő sz. mise-áldozat után a menet az előbbi sorrendben, mihez az egyházi menet is csatlakozott, vonult harangok zúgása, taraczkok dörgése és zeneszó mellett a szobor elé, hol Panker Alajos honvéd-százados s alelnök úr emelt szót, melynek végén, midőn élteté a hazát, királyt s minden igaz hazafit, s midőn a szoborról a lepel legördült, a jelen volt sokaság lelkes „éljen !“ kiáltásban tört ki. A szobor megkoszorúzása után egyházilag megáldatott, s rövid ima mondatott a boldogult hősök lelkéért. Ezek után a „Szózat“ énekeltetett el, minek végével a „Rákóczy induló” mellett a tömeg szétoszlott. Hogy e nagy emlékű nap még emlékezetesb és élvezetesbé tétessék, a vendéglőben banquet adatott, este pedig a szobor javára Deutsch Ignácz ur kastélyában igen fényesen sikerült tánczvigalom rendeztetett, mely összesen mintegy 250 frtot jövedelmezett. Valóban a rendezőség kiérdemlé a dicséretet azon buzgó tevékenységért, mit a vendégek elhelyezése, a rend föntartása s a nap kellemessé tétele körül kifejtett. A „Festi Napló“ tárczája. Ápril 7-kén. ÉSZREVÉTELEK a magyar királyi közoktatási miniszteriumnak a gymnasiumok és lyceumok tanszervezetére kiadott javaslata fölött. A magyar közoktatási miniszterem által a gymnasiumok és lyceumok számára kiadott tanszervezet rövid időn a képviselőház asztalára fog tétetni; reméljük és óhajtjuk, hogy az oly szerencsés megoldást nyerjen, miként nyert a népiskolai tanszervezet, mely hála az égnek , immár törvénynyé ment át, s nincs egyébb hátra, mint az, hogy foganatba vétessék, csakhogy egyszerre és azonnal érett gyümölcsöt ne várjunk, élvezni ne akarjunk ott, hol még most ültetjük a csemetéket, talán még a talajt is előkészítenünk kell; először ápoljunk és öntözzünk, azután jön a növekedés, erősödés és a termés, ez is akkor és csak úgy, ha az idő és körülmény minden tekintetben kedvező lesz; különösen ha a kérdéses tárgyra vonatkozólag a népiskola tanítók kitartók és erélyesek lesznek, minek szép jeleit adják, a közönség pedig béketűrő és várakozó, de egyszersmind munkás népnevelési egyletek és népoktatási körök fölállítása által. Önméltósága a miniszter úr jónak látta a gymnasiumi és lyceumi tanszervezetet a különböző vallásfelekezetek iskola-elöljáróságaihoz beküldeni a végett, hogy arra az illetők észrevételeiket tegyék meg; de ez nem zárja ki az egyesek észrevételeit sem, azért alálírt is bátor nézetét ezen fontos tárgy fölött nyilvánítani. Minden komolyabb tárgy megvitatásánál az arra vonatkozó eszmék után és eszmékből bizonyos elveket kell előbb felállítani, melyek szerint az egész tárgy, mint egész megítélendő, s a részletek is bár módosulást szenvednek, azért a megállapított elvre vagy elvekre legyenek viszszavihetők. Alólírt a kérdés alatt levő tanszervezet megítélése végett a következő elveket tartja szem előtt: 1. A gymnasiumok feladata, hogy azokban a növendéket általános képzettségre készítsük elő. 2. Az általános képzettség nem egyedül nyelvek és pedig nem kizárólag a régi classikai nyelvek által eszközöltetik, hanem igen is új nyelvek, főleg a hazai nyelv öntudatos tanítása és a mértan által, de eszközöltetik az általános képzettség még a reáltanulmányok által is, amenynyiben ez utolsókat nem is úgy tanítjuk, nem is szabad úgy tartanunk mint szoros értelemben vett sajátlagos tudományt minthogy a tudományok tanítása a szakiskolák körébe tartozik, például vegyük a több reáltanulmányok közöl a természetrajz tanításának első fokát, ez nem lehet más, másnak lennie nem is szabad, mint a termények alakjának megkülönböztetése után a fajok, nemek és családok leírása s csoportositása, és ez nem a legképezőbb tantárgy-ez Igen ismert ez által a lélek folyvást különböztet, elemez és szerkeszt, viszont szerkeszt, elemez és különböztet. 3. A lyceum feladata, hogy az átalános képzettség mellett, melyet a gymnasium feladatául jelöltünk, a szaktudományokra is előkészítse a növendékeket, annyival inkább, mert ha Aristotelesre gondolunk, ki a lyceumban valódi tudományt adott elő hallgatóinak, ha tekintetbe veszszük az egyetemeken foganatosítandó szabad tanítást és szabad tanulást, akkor az egyetemi pálya talán egy évvel meg is rövidülhetne, legalább erre tehetséges, és szorgalmas ifjaknak tért kellene engedni, ezért az egyetemen tanuljon az ifjú annyi szaktudományt, mennyit megbír, s mennyire ideje van, mire a miniszteri javaslat a kísérő leiratban, úgy látjuk, némi kilátást is nyújt. Azonban, midőn az egyetemi polgárnak oly tan szabadságot engednénk, semmi szín alatt nem engedünk évösszehúzást a gymnasiumok és lyceumokban, sőt ezt oktásellenes visszaélésnek nyilvánítjuk. 4. Oktatásban az alaki és anyagi képzést együtt kell szem előtt tartani s együtt kell fejteni; külön akármelyik is egyoldalú, hiszen a természetben sincs alak anyag nélkül és nincs alak nélküli anyag; a forma dat esse rei, a formaker et essentialiter esse metaphisikai elv ide is illik, csakhogy az alak a tárgy vagy anyag lényegének teljesen megfeleljen, ezt fejezze ki, az alak az anyag lényegéből jelentkezzék. Nagy Károly óta az iskolákban uralkodó egyoldalú alaki képezés mi gyümölcsöt hozott, a scholastika bölcsészet mi befolyással volt az emberiség kiképzésére, az emberi művelődés története világosan mutatja. 5. Oktatás közben oda kell törekedni, hogy a tudást ügyességgel, az elméletet gyakorlattal párosítsuk, vagy amenynyire az iskola köre megengedi, az életnek neveljünk. 6. Az életnek vagy inkább azon világnak, melyben az emberek munkássága határozódik, három iránya, vagy három kategóriája van. Ezt már Plato következőleg jelelte volt: to boytanxov to povXiTtxov vagyis a gondolat a tanácslás világa, a to erndv/xrntixov vagyis a kormányzók és parancsolók világa aftazmixov vagyis a munkások világa. Kant szerint is ezen három irány az eszmék világa, a társadalom világa és a természet világa. Mintha hallanám, miként nyilatkoznak a nem eszméknek, hanem az anyagi valóknak a dolgoknak emberei a nevezett bölcsészekre való hivatkozás ellen mondván: mi az idealistákra semmit sem adunk. Ezek Plato munkáiba aligha pillantottak be, talán nem is pillanthattak, a bölcsészettannal pedig épen nem foglalkoztak komolyan ; minden bölcsésznek eszmékkel van dolga, de oly concret eszmékkel, melyeknek valóság felel meg, melyeknek valósulniok kell. Tehát utalok épen a tárgylagos vagy való magyar életelemre. A magyar élet vagy a hazai elem is épen ilyen három irányban nyilatkozik, ezért az iskolákban is, különösen már a felsőbbekben ezen hármas irányt kell ápolni, fejlődésbe hozni és munkásítani, ilyenek aa nyelvészeti elem vagy a tanítók a tanácsolók rende széles értelmben, kik inkább a gondolás vagy eszmék világával vannak elfoglalva, s ezt tartoznak sejteni és valósítani az életben b) a jogtudósok világa, kik az igazság (jogosság) kiszolgáltatásával, a közigazgatással, átalában a társadalom kormányzásával foglalkoznak, s az igazság eszméjét tartoznak valósítani az államban ; a természettudósok világa, kik a természet jeleneteit vizsgálják s azok törvényeinek alkalmazását viszik át az emberek életébe. 7. Minél magasabb osztályú a tanintézet, annál több időt kell engedni abban a növendék önmunkásítására , mert utoljára is az lesz a növendék sajátjává, mit szellemi ereje által feldolgoz, mit így magáévá tesz, mit— úgyszólván — lelkileg áthasonít, a többi mint pusztán gépies tanulás elenyészik, kell hogy elenyészszék , tehát az első osztályon kezdve fölfelé a közvetlen tanórák számának igen csendes arányban fogynia kell; alsóbb osztályokban a növendékek közvetlen tanításaés vezetése miatt több óra szükséges; de azért a tanórák túlzott számával a növendékeket sem testileg sem lelkileg eltörpíteni átalán véve nem szabad. Curandum ut sit mens sana in corpore sano. Az imént előadott elveknél fogva a javaslatképen kiadott gymnasiumi és lyceumi tanszervezetet átalán véve helyeslem, s kiindulásul mint alapot elfogadhatónak tartom. Azonban szinte az előadott elvekre visszaelmélve, szabad legyen több részletes és egyenkénties észrevételeimet elmondanom. Fentebb kifejtett elveim szerint helyes a kisgymnasiumnak a nagygymnasiumnak és lyciumnak egymásból folyó és egymást alapító fokozatos megkülönböztetése, mert a kisgymnasium négy osztályában az alaki képezést képviselő humanisticus irány egyensúlyban van az annyagi képezést képviselő realisticus iránynyal ; a nagy gymnasium két osztályában túlnyomó a humanisticus irány; a lyceum három osztályában pedig ismét az életirány a magyar életelem van kiválóan mint realismus tekintetbe véve. Ezen átalános kifejezés után lássuk különösen : I., A kisgymnasiumok tanszervezetét. A kis gymnasiumban az alaki és anyagi, az elméleti és gyakorlati képezés, a tudás és ügyesség egyaránt czélul vannak tűzve a humanisticus és reális tantárgyak szerencsés egyesítése által. Itt van a vallástan míg tananyaga sem említve, teljes szabadságára hagyva a különböző felekezetek autonómiájának, és alkotmányos kormány alatt mást és többet tenni sem lehet, sem szabad. Itt vannak a nyelvek, gondolatunknak ezen megtestesült elemei, különösen a hazai nyelv, melynek gondolat elemeivel alanyilag nőttünk össze s mint ilyeket nyilatkoztatjuk magunkból; ezután vannak a latin és német nyelvek, az első az ó classicai világ egyik tolmácsolója, a másik az uj világ gondolatainak hatalmas hordozója, mind kettőnek elemeit tárgylagosan vizsgáljuk azért, hogy az alakok alatt rejlő gondolatokat, épen megfordítva,mint a házánál, tegyük sajátunkká az idegen nyelvek ezen tárgylagosságában is a latin mint holt nyelv inkább elméleti, a német mint élő inkább gyakorlati iránynak. A kisgymnasium tanszervezetében ott állnak a reáltantárgyak: a föld- és természetrajz, a természettan és vegytan, s a történelem. Az inkább humanisticus irányú nyelvek és a reáltantárgyak közt középhelyet foglal el a mennyiségtan, éspedig az elméleti és gyakorlati iránynak kiengesztelődésével, amennyiben a szám- és mértan az életre alkalmazva tárgyilagos vagy alkalmazott gondolkodástan; a betűszámtan pedig elvont vagy elméleti ébresztője a gondolatnak, melyre azonban a kisgymnásiumban csak az előkészület jeleltettek ki, és az itt mindenesetre elég. A rajz mind az alanyi ízlést mind a tárgylagos hasznossági irányt egyesítve inkább eszközölné, ha a mértani rajzból a technikai rajz elemeire való átmenet világosabb, és valóság megvolna, mi hogy a tantervben hiányzik, sajnálattal kell megemlítenem. Én tisztelem az ízlést, elismerem annak nemesítő hatását, de az ízlés mellett a hasznost is tekintem. Minek a szép és ízléses épület, ha nincs benne kényelem, ha az élelmiszereket sincs hinne hova helyesen elrakni. A tanszervezetbe szőtt testgyakorlatban nemcsak üdítő, hanem egyenesen testet és lelket képező s erősítő tényezőt látok, továbbá látom és pedig örömmel látom a honvédelemre irányzott gyakorlati hatást; tehát itt is a testet és lelket idomító alanyi és tárgylagos hasznosságot vagyis az életirányt egyítve; mert Poroszországot nem Gabhsmuthsnak a testgyakorlatról való puszta egyoldalú elméleti nézete tette nagggyá, hanem igenis Spies és különösen Scharnhorst, kik közül az utolsó a testgyakorlatot már 1807-ben tárgylagosan a honvédelmi rendszerre kezdte átvinni. Íme ezek tantárgyai a négyosztályú realgymnasiumnak a szépírás és a melléktantárgyakon kívül. De a tantárgyak két csoportosata u. m. egy oldalról a humanisticus irányú nyelvészetiek, más oldalról a realisticus irányú tapasztalatiak, s ezek közt a mennyiségtaniak csak úgy eszközük czélszerűen a realgymnisium feladatához képest a lélekképezést elméletileg és gyakorlatilag, ha a nevezett tantárgyaknak a tanmódszer is épen oly irányban felel meg, és ez a fődolog, mire kiválólag figyelmeznünk kell.De hogyan történjék ez? mondják némelyek, hiszen a humanismus már lényegénél fogva az alaki képezést helyezi előtérbe, a realismus ellenben a tapasztalati tényekre, az anyagra veti a fősúlyt. Ez igaz! De hát a humanismus merev alak-e pusztán ? hát lehet alakot gondolni azt kifejező anyag vagy tartalom nélkül ? hát a hazai nyelv - •ben különösen nem egy-e az alak a tartalommal, midőn ezt mondattani alapra fektetve tanítjuk, nem a különböző alakokban megszülemlett gondolatokat tanítjuk-e ? hát midőn az idegen nyelvek alakjait tanítjuk, s tartozunk is előbb alakot tanítani, nem megyünk e át azonnal gondolatokat kifejező mondatokra? Ezekből úgy hiszem igen könnyű következtetéssel foly, hogy a humanisticus irányú tantárgyakat realisticus, vagy anyagi képezésű módszerrel kell tanítanunk. A reáltantárgyak tapasztalati tényeket, anyagot szolgáltatnak a növendéknek azért, hogy azokat földolgozza, megértse s sajátjává tegye, a tapasztalati tárgyakat alakok nélkül, melyekben magszülemlve, melyekben benőve, és felnőve vannak, gondolni nem lehet, ilyen alakok megkülönböztetése és rendszere nélkül lehet-e tanítani természet - és földrajzot? a természet és vegytanban a jeleneteket bizonyos törvények szerint tanítjuk, vagyis ezekre kell törekednünk mint megannyi alapfogalmakra vagy alapalakokra, a történelmi tények egymásból fejlődése s az azokból lehúzandó tanúságok nem mindannyi élet irányú törvények vagy alakok-e ? Mindezekből szinte igen könnyű következtetéssel foly, hogy a realisticus irányú tantárgyakat humanisticus vagy alaki képezésű módszerrel kell tanítanunk, a mennyiségtant e tekintetben nem is említjük, mely lényegénél fogva önkényt követeli a két tanmódszer egységét. Íme a kisgymnasium tanszervezeténél oda jutottunk, hogy ha az abban kimutatott egymással kiengesztelődésben álló humanisticus és reálirányú tantárgyak az általam kifejtett egymás közt egységre törekvő tanmódszerrel is taníttatnak, jelesül: a humanisticus tantárgy épenúgy reáltanmódszerrel, mint a reál-tantárgy humanisticus tanmódszerrel, akkor a kisgymnasium tanszervezete a kitűzött czélnak teljesen megfelel. A tanmódszerről röviden kifejtett nézetünket, hogy ismételésbe ne essünk, kívánjuk tekintetbe venni a nagy-gymnasiumi sőt a lyceumi tantárgyak tanítása körül is. Ezek után a kis-gymnasiumra vonatkozólag alig van egyéb mondanivalóm, mint az, hogy miután 1861-ben az előbbi tanrendszer megváltozott s ennek következtében több helyt, főleg a protestánsoknál az algymnasiumban osztályrendszer hozatott be, miután a kis gymnasiumi javaslat szerint, a szépíráson kívül a 108 tanórát négy tanárnak megbízni phyaicai és erkölcsi lehetetlenség, erre pedig senkit kötelezni nem lehet, tehát az illető iskolai elöljárók figyelmébe ajánljuk, miszerint előre gondoskodjanak, hogy a rajztanár a szakjához közelebb álló mértanból órákat adhasson, a testgyakorlat tanítója pedig a német nyelvből tanítást adni képes legyen. (Folytatása következik.) A többek közt különösen dicséretre méltók : Panker Alajos, Homonnay Szilárd és Benke Gyula urak. A pyramis alakú szobor fényesen csiszolt szürke gránit-kőből készíttetett, tetején égő aranyozott bombával Magassága 2 öl és 6 hüvelyk. A szobor felső részén mind a négy oldalába Magyarország czimere van vésve, minek két oldalát hadi jelvények szegélyzik. Az előlapon e fölirat olvasható: „A szabadságharczban 1849-dik ápril 2-án elvérzett hősök emlékének.“ Jobboldalon: „Mind hősökök, mind honfiak.“ Baloldalon : „Csatájok a népjog csatája volt.“ Hátulján: „Gyöngyös-vidéki honvédegylet több honfi és honleány segélyével 1869. Az előlapon a fölirás alatt borostyán- és cserkoszoru közt: „Mindent a hazáért. A hátulján hasonlólag vésetett borostyán és cserkoszoru, abba azonban semmi hás. A vésések mind gazdagon vannak aranyozva. A szobor a vasrácsozattal együtt 1000 egynéhány frtba fog kerülni. A szobor nagyon csinos, dicséretére válik, mind a készítőnek : Gerendai A., mint pedig a készíttetőnek : Panker Alajos uraknak. KÜLÖNFÉLÉK Pest, április 6-án. — Királyné ő Felsége ma délben egy órakor meglátogatta a magyar gazdasszonyok árvaleányházát, és igen szívélyesen társalgott a jelenlevőkkel, alegnagyobb érdeklődést tanúsítván az intézet iránt. — Miksa császár szobrára az olasz király őfelsége 2000 forintot adományozott. — Lónyay pénzügyminiszter úr ma reggel Pozsonyba utazott. — Gorove miniszter úrhoz újabban a brassói keresk. és iparkamra és a szász keresk. grémium küldtek bizalmi feliratokat. Ilyenre készül az iparegylet is. — Dedge Magyarország Prímása holnapra mint apri 1 7-ére hívta egybe a főmegyének az esztergomi vicariátushoz tartozó kerületi espereseit tanácskozmányra a népiskolák s egyéb fontos tárgyak ügyében. — Ismét hírlik, hogy a budai várral, mint ilyennel fel fognak hagyni. A bástyákon 123 házhelyet hasítanak ki. — Gr. Beust közös külügyminiszter ma reggel Bécsből Pestre érkezett. — Orvos-tanári jubileum.Dr. Arányi Lajos, a kórboncztan egyetemi tanára, ápril 4- kén ülte meg tanárságának 25-dik évi fordulóját. A tanárnál tanítványai nagy száma tisztelgett. — Az egyetem mind a négy karánál megkezdettek a második félévi beiratások, melyek f. hó 14-ig tartanak, ezentúl több beiratás nem történhetvén. — Ellenzéki journalisták felszólítására, hogy hát mutassunk helyet, ahol communisticus izgatások tényleg mutatkoztak, ime ismét egy válasz! A „Pécsi L.” írja: „Nem emlékezünk már rá, melyik pesti lap szólította fel a kormányt, hogy mondana neki egy helyet, hol communisticus agitatiók folynak, s hol a földosztás tettleg megkezdetett. Mi vidékiek, úgy látszik, többet tudunk a pestieknél, mi nem is szólítjuk fel a minisztériumot, hogy mondjon nekünk ily helyeket , akár jobbra, akár balra nézünk, látunk mi ily dolgokat, csak szemeinket ne hunyjuk be. Így szerdán Kanizsa mellett egy urasági lakot a szó legteljesebb értelmében ostrom alá vettek, szerencsére azonban, hogy nem tudták bevenni addig, míg a segély megérkezett. Babocsára pénteken reggel ment el tőlünk vagy száz katona, hogy az ottani földosztók appetitusát egy kissé lecsillapítsák, minthogy az alkotmányos hatóságok ezen divatba jött regulatió megakadályozására elegendők nem voltak. Van itt példa elég, mely igen szomorú tanúságát adja a nép demoralisátiójának.8 — Válasz: Radvánszky Károly urnak! A „Pesti Napló” ápril 3-áról kelt számában Radvánszky Károly ur aláírásával egy zólyommegyei tudósítás jelent meg, melyben állittatik, hogy én Zólyommegyének egyik „helységében jobboldalinak, más helységében pedig baloldalinak mutattam be magamat. — Ezen állítást egyszerűen valótlannak jelentem ki, — s’ igen sajnálom, hogy ily gyarló téren kezdi czikkiró irodalmi és államférfim működését. Pest, ápr. 3. Petényi Ottó. — A pesti bírósági államvizsgálati bizottmány részéről ezennel közhírré tétetik, hogy ezen bizottmánynál a folyó iskolai év másdik felében az államvizsgák már megkezdődtek, és ezentúl a jogvégzettek számára rendszerint minden szombaton tartatni fognak, az iskolai félév utolsó hat hetét kivéve, mely idő az egyetemi jogtanulók vizsgáira egyedül van szánva, a vizsgaletétel iránti folyamodások kellőleg felszerelve Szabó Imre hétszemélynöknél és a bírósági államvizsgálati bizottmány elnökénél Pesten bécsi utcza 1 ső sz. alatt beadandók. Pesten április 6-én 1869. — Magyar tudományos akadémia A Marczibányi-alapitványból kitűzött nyelvtudományi jutalom-kérdésre („Adassanak elő Pázmány nyelvsajátságai“ stb.) 1869. márcz. 31-ig bezárólag mint határnapig, következő egy pályamunka érkezett: I. (Czime a pályakérdés..) Jelige: „Régi dicsőségünk hol késel az égi homályban?“ Vörösmarty. Rendben talált jeligés levele zárt borítékban levéltári őrizet alá,— maga a pályamű a nyelvtudományi osztályhoz tétetett át, megbiráltatás végett. Kelt Pesten a M. T. Akadémia 1869. ápr. 5-én tartott összes üléséből. Arany János, titoknok. — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött magyar országos bizottság ápril 2-án tartott üléséből jelenti, hogy az államjegyek és váltójegyek forgalma márcz. 3- én tett összesen 306,978,927 frt és 68 krt. Sóbánya-jegy pedig volt forgalomban összesen 99,861,082 frt 50 kr. értékig. A„Radeczky“ fregatté fellobbanásánál szerencsétlenül elveszettek árvái és özvegyei javára Fiume városa hatósága 2000 frtnyi tetemes segélyösszeget küldött át a közös hadügyminisztériumhoz. — Tegethoff altengernagy utasította a tengerésztiszteket, győznék le „igazolatlan ellenszenvüket“ s igyekezzenek maguk is gyakorlatilag megtanulni a hajóütegek kezelését, melyhez eddig csak papíron értettek. — Tegnapelőtt este a városligetben oly scandalosus kihágás történt, melyet csakis egy század katonaság segélyével lehetett megszüntetni. Mintegy 5 óra tájban ugyanis bizonyos Katona István nevű szolga három társával a „bimbóház”-féle endéglőben megjelent, s ott csakhamar oly nagy zajt csapott, hogy őt az ott levő biztos (Dózsa) el akart fogni. Katonának azonban társaival együtt sikerült a biztos szándékát kezdetben meghiúsítani. A biztos erre két poroszlóval megjelent, hogy az ellenállókat befogja. Roppant nagy csőcselék gyülekezett csakhamar össze, hogy a befogottakat megszabadítsák, de miután ez útközben nem sikerült, az őrházat, hova a foglyok vezettettek, ostromolni kezdték. Az intelligensebb közönség e botrányt látva, a mintegy 3—4000 számú csocaelék közönséget korholni kezdé, az ostromlók azonban ezt hallva, a korholókat kezdék most durván sértegetni s bántalmazni. E bántalmakban részesült a rendőri közeg is, ki látva gyengeségét, egy század gyalog katonaság segélyéhez folyamodott. A katonaság a színhelyen megjelenve, a csőcseléket eloszlatni igyekezett, de miután ezúttal is még ellenálltak, a század paracsnoka tüzet adni parancsolt. Az összegyűltek csakis ekkor oszlottak szét. — A „Magyar Jegyző,“ melyet már régebben melegen ajánltunk az illetők figyelmébe, április 5-én megjelent és első száma előttünk fekszik. Mindjárt ebben két oly eszmét pendít meg, mely bizonyára viszhangra fog találni széles körökben: „jegyzői nyugdíj és jegyzői egyesületet.“ — Folyó évi április 8-án Pest városa minden templomaiban engesztelő szent misék fognak tartatni dicsőült nagy hazánkfia gróf Széchenyi Istvánért, és pedig a pesti bel- és lipótvárosi templomokban 10 órakor, a sz. Ferenczieknél s a józsefvárosi templomban 9 órakor, a szervitáknál és terézvárosi templomban 6 órakor reggel. — Körmenden hg. Battyányi Fülöp palotájában a nagybecsű régi olajfestmények restauráltatnak. A munkával egy bécsi olasz festész bízatott meg. — A főt. Csanádi püspöki szentszék pápai delegátió folytán a kalocsai főszentszékre nézve tiz évre másodfokú bíróságnak rendeltetett. — E szerint a Csanádi szentszék ügyeit Kalocsára — onnan harmadik folyamodásban Egerbe, — Kalocsa pedig Temesvárra, s innen harmadik folyamodásban hasonlag Egerbe terjeszti. — Rózsavölgyi és Társammereskedésében megjelent „Phantasie Bilder“ zenegyüjteményből, mely hat füzetből fog állni, az I. és II. füzet. Zongorára szerző Gobbi Henrik; a füzetek ára egyenkint 20 uj garas. Egyletek és intézetek. — Kérelem. Miután az első pesti bölcsőde javára rendezett, és a magas minisztérium által engedélyezett kisorsolás f. évi márczius hó 15-én végbement, felkérem a t. ez. Borsjegytulajdonosokat, méltóztassanak becses személyüknek kézbesített, eddig még vissza nem küldött, igy tehát megtartott — sorsjegyek árát számadásaim bevégezhetése végett folyó évi april hó 10 ig beküldeni. Kelt Pesten, 1869. évi márczius 20-kán. Jármay Gusztáv, kezelő pénztárnok. — A Magyarországi középtanodák névkönyve, elhagyván a sajtót, t. ez. aláíróinkat ezennel értesítjük, miszerint a nevezett műszét küldését utóvétel mellett f. hó 5-én megkezdjük. Egyúttal fölemlítjük, hogy a névkönyv 1 frt 50 krért Pesten Eggenberger könyvkereskedésében kapható. A kiadó k. — A budapesti ügyvédi egylet illik vagyis büntetőjogi, eljárási és börtönügyi szakosztálya f. é. április 5-én d. n. 6 órakor az egylet rendes helyiségében ülést tartván, arra ezen szakosztály t. ez. tagjai tisztelettel meghivatnak. Pesten, 1869. április 3-án elnöki megbízásból: Dr. Friedmann Bernáth, szakosztályi jegyző. Napirenden lesznek: 1) A folyó év márczius 30-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) A megszerzendő szakbali munkák tárgyában jegyzői jelentés. 3) A szakosztály által kiküldött bizottságok összehívása. 4) Friedmann Bernáth indítványa a büntető eljárás gyorsítása és a vagyontalan vádlottak védelmének könnyítése iránt. — Az országos középtanodai tanáregylet áprili án kedden d. u. 6 órakor a pesti főreáltanodában szakosztályi ülést tart, melyre következő értekezések vannak kitűzve: 1) A történet a neveléstan vezércsillaga: Lederer Antal; 2)^A vár élete: Thewrewk Aurel; 3) Mátyás Flórián magyar történeti szótárának bírálata: Thewrewk Emil. A szakosztályi ülések nyilvánosak. Pesten 1869 ki ápril 3-án Ney Ferencz elnök. — Pesti ipartanoda. Az orsz. iparegylet által alapitott ipartanoda ez évi két osztályú tanfolyamára a beirások befejezve lévén, örvendetes tudomásul közlöm a t. közönséggel, hogy a reménylettnél sokkal nagyobb érdekeltség nyilatkozott ezen intézet iránt, annyira, hogy a H-ik osztályt két párhuzamos osztályra kelle szakítni. A beirott tanulók összes száma 271, kik közül 84 az első, 187 pedig a második osztályra esik. Képviselve van negyvenféle mesterség, legnagyobb számmal a következők: aranyműves 15, asztalos 29,czipész 18, kőműves 11, lakatos 10, mészáros 37, nyomdász 50, szabó 21. — Az összes számban van 194 tanoncz (inas és gyakornok) és 77 segéd (legény). Nyelvre nézve 212 magyar, 59 német. Részint az utóbbiak kedvéért, de főleg több oldalról nyilvánult óhajtás nyomán elhatározta a tanodai bizottság, hogy még a folyó évben, még pedig ápril 15-én külön tanfolyam fog nyittatni oly iparos segédek és tanonczők számára, kik különlegesen a magyar nyelv megtanulásával foglalkozzanak a lehető leggyakorlatibb mód szerint Figyelmeztetem tehát mindazon iparos egyéneket, kik ezen magyar nyelvi tanfolyamra jelentkezni kívánnak, hogy magukat f. hó 12, 13 és 14 ik napjain a főreáli, igazgatóság irodájában esti 7—8 óráig beiratai siessenek. Ezen magyar nyelvtanulási tanfolyam tart ápril 15 től jul. 30-áig minden vasárnap d. u. 3 5-ig minden kedden és csütörtökön esti 8 órától 9-ig — hetenkénti 4 órával. Az oktatás díj nélkül adatik. Ney Ferencz, igazgató. — A kereskedő ifj. társulatának f. hó 10-én tartandó 1-ső női estélyére a meghívók szétküldettek, akik meghívást még nem kaptak és igényt tarthatnak reá keretnek az egylet helyiségében Szentkirályi ház 1 emelet 1 órától 3-ig délután a bizottmányhoz fordulni. Dulka Sarolta, Igersits Katalin kisasszonyok, Friedvalszky ur, nemkülönben a dalegyleti tag urak szivesek tesznek közreködni. Belépti jegyek Oszvald Mihály és társai uraknál barátok terén úgy Kertész és Eisert négyszögben Eisert Ferencz urak váczi utczában kaphatók. Kezdete 9 órakor. Pest, ápril 6. Szakál László, bízott, jegyző, KÖZGAZDASÁG Miért kellene az állam bányabirtokát eladni? II. Az állami bányák terményei az állam kezelése alatt álló kohókban dolgoztatnak fel. E kohók beváltják egyszersmind a magánbányák terményeit is, és a feldolgozási költségek levonása után érettük járandó összeget azonnal kifizetik, még Folytatás a mellékleten.