Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-01 / 200. szám
A ture. ft Előfizetési felhívás 1’ EST IN A PLO 1869 ki julius—deczemberi folyamára. Előfizetési feltételek : Pesten húshon hordva, vidékre poétán küldve A július—deczemberi fél évre ... .11 frt. — A julius septemberi negyedévre .... 5 frt 66 kr. Egy hónapra....................... . . . . 1 frt 86 kr Az „Athenaeum“, Irodalmi ,*8 nyomdai részvénytársulat, mint tulajdonos ás kiadó. aug. 31S.HK I. A tiszántúli ref. egyházkerület határozata a népiskolai törvény felett, a „nil mirari“ higgadt követőit is megdöbbentette. Nem annyira maga a határozat, mint annak „erős“ motivatiója! Azok a ,,minthogy “-ok olyan szép csatarendben vannak felállítva, hogy minden ultramontán, minden bigott, minden reactionárius szívnek repesni kell örömében, ha azokon végig pillnt. Mennyire a sarokba szorította már e hadat a vészes „korszellem“, de a Debreczenben kitűzött zászlóra mintegy újabb „labarum“ ra tekintve, könnyebben lélegzőnek: még nincs minden veszve. Maga a határozat nem olyan pogány, a minőnek látszik, s a helyes arányok kedvelőit ama kicsi lábú de nagy fejű torzalakokra emlékezteti , melyek épen felső részük túlsúlya miatt gyengén állanak. Ugyanis mi ama hosszú beszéd rövid foglalatja ? Hát csak annyi, hogy ama törvény némely pontjait a törvényhozó hatalom rendes után megváltoztassa. Ez oly óhajtás, amelyet több vagy kevesebb nyomatékkal nyilvánítani nem csak egy testületnek, de minden magános honpolgárnak is jogában, sőt néha kötelességében áll. Egy törvényhozás sem hozhatja örök időkre törvényeit , elég ha a pillanat szükségeinek megfelelnek azok , s az alkotmányos élet folytonosságából az örökös mozgás, fejlődés, haladás következik. De a debreczeniek kissé megbővítik ama mondatot. Azt mondják: ama törvénynek „reánk nézve sérelmes“ pontjait. .. Ebből önként támad azon kérdés: melyek tehát azon „sérelmes“ pontok? Keressük a feleletet, nem találjuk azt. E sérelmes pontoknak, u. m. 1-er, 2-or, 3-or elő nem sorolását neveztem, — bocsánat a hasonlatért, — ama piczi lábaknak, melyeken a nagyszerű határozat, mázsányi indokaival nem annyira nyugszik, mint ingadoz. Tudja mindenki, vagy legalább tudhatná az incriminált iskolatörvény keletkezésének történetét. Az annak kidolgozásával megbízott 25 fős bizottság „a népoktatás nagy fontosságú kérdésének megoldását csak úgy hitte óhajtott sikerrel kezdeményezhetnek, ha a hazánkban létező különböző hitfelekezetű honpolgárok megnyugtatásával, s a létező tényezők számbavételével történik. Ennél fogva, mielőtt a törvényjavaslat érdemleges tárgyalásához kezdett volna, az országban létező hitfelekezetek fejeihez felszólítást intézett, hogy a tárgyban legtöbb szakismerettel bíró férfiakat jelölnének ki. A beérkezett válaszok folytán a bizottság 32 szakférfiút választott ki, s hivott meg, s a többi. E sorok az országgyűlés eleibe a munkálat kíséretében benyújtott „Jelentésből“ (3110. sz. kom.) vannak kiírva, melynek szerkesztésével alulirt, mint a bizottság jegyzője voltam megbízva, s mely jelentést Tisza Kálmán mint a bizottság egyik legbuzgóbb tagja helyeselt, s Nyáry Pál, mint elnök velem együtt aláírt. E kitűnő férfiak egyike sem fogja a solidaritás egy bizonyos nemét, az újabb megtámadások ellenében, magától elháríthatni. Nem is volna erre okuk. Mert a bizottság, s annak munkálata nyomán maga az országgyűlés : „a tanszabadság elvéből indulván ki, nem hagyhatta figyelmen kívül azon jogos féltékenységet sem, melylyel a hazánkban létező hit felekezetek, saját autonómiájuk és testületi, illetőleg egyéni szabadságuk megóvásához, az államnak különben nem tagadott főfelügyeleti joga irányában ragaszkodnak“ (U. a. jelentés.) Hogy pedig e bevezető szavak a munkálat bértartalmával öszhangzásban vannak, arról azon jeles férfiakon kívül, akik abba közvetve, közvetlenül befolytak, kezeskedik azon körülmény is, mely a bizottság jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy épen az állam ama főfelügyeletéről szóló, akkor 8, később 14. §. érett megvitatás után, Tisza Kálmán szövegezése szerint fogadtatott el. Csengery, kinek keze nyoma az incriminált törvény annyi §-án meglátszik, hogy annak második (részben : ujjá-)alkotójaként kell őt tisztelnünk, e kényes pont fogalmazását vonakodott magára vállalni, átadta a pennát a vele hasonló buzgósággal közreműködő fentnevezett tagtársunknak, kivel, nem sejdítettük meg akkor, hogy a debreczeniek oppositióba teszik magukat. (Lásd a bizotts. jegyzők, 61. sz.) Ama, Tisza Kálmán tollából folyt, s a bizottság, s az országgyűlés által egyhangúlag elfogadott §. erejénél fogva : „a kormánynak joga és tiszte : a) a felekezeti iskolákat is közegei által időnként meglátogattatni; b) szigorúan őrködni, hogy a 11. 12. és 13. §§-ban foglalt feltételek pontosan teljesülsenek; c) meggyőződést szerezni arról, hogy teljesítik-e az illető hitfelekezeti hatóságok azon kötelességét, hogy az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetése czéljára fordítására felügyeljenek. d) A hitfelekezeti iskolákról, az illető hitfelekezeti hatóság útján statistikai adatokat szerezni be.“ Ez az egész. E pontok volnának-e sérelmesek ? Meglehet, hogy p. o. az iskolavagyon felügyeletére való felügyelet sérelmes lesz, t. i. esetleg az illető iskola vagyonára nézve. Meglehet, hogy a statistikai adatok, ismét hátrányára az érdekletteknek, az illető hatóság utján, néha megkésve s igy elavulva fognak beérkezni. De hogy az autonómia hol van itt megtámadva ? azt gyarló eszemmel kitalálni nem tudom. Olvassuk meg, mit mond a híres 1791. 26. t. ez. 5. Scholas queque tam Triviales quam Grammaticas-------prout et altiores, accedente tamen praevie quoad hasce assensu regio erigere, — — Normam et Ordinem docendi atque discendi (Salva Alteratae Suae Majestatis quoad Scholas etiam hasce Regiae supremae inspectionis, via Legalium Regni Dicasteriorum exercendae potestate ordinare.-----Coordinatione tamen litterariae institutionis erga demissam Statuum et CO. propositionem per Suam Majestatem determinanda ad has perinde Scholas, extendenda. Libros porro (Symbolicos, Theologicos etc.) excudi facere, ea tamen lege ad aittantur, ut librorum novius excusorum tria semper exemplaria via Reg. Locumt. Cons. Suaesti submittantur. Magyarul ez azt teszi, hogy ITa) elemi és alsóbb iskolákat szabadon állíthatnak; b) felsőbbeket csak királyi jóváhagyás mellett; c) a tanrendet maguk állapíthatják meg, ő Felsége, vagyis az állam főfelügyeleti jogának felhagyásával is. d) a közoktatás ügyének rendezése azonban, a felekezeti iskolákra nézve is, ő Felségét és az országgyűlést illeti, mialatt akkor a tankönyvek megszabását is értették. e) kivétel engedtetett a tisztán vallásos tartalmú könyvekre nézve; de ezekből is, ellenőrzésül, három-három példányt a kormányhoz kellett felküldeni. (Nehogy t. i. a kath. egyház ellen sértéseket tartalmazzanak.) Tessék e pontokat, s az azokon alapult gyakorlatot az 1868-diki iskolatörvénynek a felekezeti iskolákról szóló III. fejezetével összehasonlítani , azoknak részint ismétlését, részint szabatosabb meghatározását, s nem csak korlátolását nem, de inkább bővebb kiterjesztését fogják benne feltalálni. Vagy nem bíznak benne, hogy megütik a tökély azon mértékét, melyet a törvény, mint legcsekélyebbet s elengedhetetlent tűzött ki ? Fáj a világosság? De csak oly szemnek, mely a sötétséget szokta meg. Z. A. Becs, aug. 27. (1.) A határőrvidéki budgetről akartam ma írni, azonban közbejött valami, miről bátran el lehet mondani , hogy „noch nie da gewesen“, és ami méltó joggal vonja magára ma a közfigyelmet: a két delegátív közösen szavazó ülését értem. Erről fogok ma szólni, és a határőri kérdésre, mely kétségen kívül hoszasabban fogja még mozgásban tartani a kedélyeket, későbbre fogok visszatérni. Tudatik, hogy a 2.000.000 ftnyi közös segélyben részesülő osztrák Lloyd 82.000 ftnyi jövedelmi adója nemcsak a mostani, hanem a más két delegációnak is vitás kérdése volt. A Lloyd segedelmezése, a kiegyezési tárgyalásokban mindig az említett jövedelmi adó levonásával vétetett számításba. Mindemellett is a kir. tanács delegációja, úgy okoskodván, hogy a jövedelmi adó ott beszámítandó ahol fizettetik, annak levonását a közös segedelmezésből először és másodszor nem ellenezte, csak óvásokkal kisérte. Azóta azonban maga a bíroda tanács is a Lajtán innen való részeket illetőnek mondván ki önhatalmilag a Lloyd adóját, mostani delegátiója annak a közös kiadásokból való előleges levonását kereken megtagadta. A birodalmai tanács bizottságának igen nehéz lehetett engedni, de a magyar se hátrálhatott. Nemcsak azért, mert a kiegyezési számításokban a Lloyd jövedelmi adója mindig előlegesen levonatott, és nemcsak azért, hogy az eddigi közös budgetekben az közre számíttatott, hanem azért is, hogy ha valahol azon, különben kevéssé észszerű eljárást követik, hogy államsegélyben részesülő intézetek adót fizetnek, az adónak a segélyezők részére kell visszaesni, mint amely más rendes adók sorába nem tehető és tulajdonképen csak visszatérítés. Ha az osztrák Lloyd csak a lajtán inneni részeknek fizetné az adót, Magyarország azon részeknek 24,600 ftot ajándékozna, mint mely összeg 82,000 ftnak 30%-át képezi. Az ellentét igen éles volt, de megvalljuk, mégsem hittük a közös szavazást, mert a lengyelek előre kijelentették, hogy a magyar felfogáson vannak és így előre lehetett számítni arra, hogy eme felfogás többségre kerül. Minek tehát megveretésnek tenni ki magunkat, akkor, midőn kibúvó ajtó találtatott, melyen becsülettel lehetett volna visszavonulni. Ugyanis, miután az első és második szenet váltatott, a birod. tanács delegátiója tegnapi ülésében gr. Wrbna azon indítványt tette, hogy nyugodjanak meg most a 82.000 ftnak előleges levonásában, de utasítsák a közös minisztériumot, hogy a két külön minisztérium közvetítésével, a dologban lehető jogi kérdés a két törvényhozás útján egyenlíttessék ki. Ezen indítvány azonban, mindamellett, hogy Rechbauer tekintélyes szavát emelte fel mellette és a szélsőbal, valamint a jobboldal mellette szavazott, 22 szóval 24 ellenében elesett. Elhatároztatott tehát részükről, a magyarokat egy közösen szavazó ülés tartására szóllítani fel. A XI. t. 36. §. értelmében a magyar delegativ a közös szavazást a harmadik üzenet után nem tagadhatta meg. A tegnap délben a birodalmi tan delegatiójával egy időben tartott ülésében kijelentette, hogy kész a „Lloyd“ kérdésben közösen szavazni, és rögtön megtette az intézkedéseket a közülés eszközlésére. Helyesnek látta a birodalmi tanács bizottsága a még függőben levő más két pontra nézve is, u. m. : a monitorok kérdésében, és egy a komáromi várban előszámított építési kérdésben sem engedni és azokra nézve is közös szavazást indítványozni. A magyar bizottságnak nem volt joga a Lloyd kérdésben a közös szavazást megtagadni, és nem is tagadta meg; miután azonban a törvény tisztán szólt, hogy csak háromszori szenetváltás után lehet közös szavazásnak helye, a monitorok építése kérdésében azt válaszolta, hogy még abban a közös szavazás elrendelésének helye nincs, a Komáromot tárgyazó vitás határozatától pedig elállott. Nem soká kellett azonban a monitorok kérdésében is a harmadik üzenetre várni: a ma délelőtt 10 után tartott ülésből a harmadik üzenet is átment ezen ügyben, az ugyancsak ülésező magyar delegációhoz. Ennek folytán 12 órára kitüzetett a szavazó közülés, és két tárgy felett kellett szavazni: levonassék-e a Lloyd javadalmazásából annak jövedelmi adója előlegesen, vagy nem? a másik,megadissék-e a két dunai monitor építésére előirányzott 400,000 frt vagy nem? A szavazás helyiségéül az akadémia nagy terme, a 48- ban oly híres aula tűzetett ki. Déli 12 órakor teli volt a szép és annyi mindent látott terem a két delegatióval, és a számos kiváncsi hallgatósággal. A sors az elnöklésre gr. Majláth Antalt jelölte ki. Magyarul nyittatván meg az ülés, a német delegatió jegyzője olvasta fel előbb németül, azután a magyar jegyző magyarul a kérdést. A magyar tagok úgy szavaztak mindkét kérdésben, mint egy ember , kivétel nélkül igennel. A birod.tanács delegatiója tagjai közül a Lloyd kérdésben igennel szavaztak 15-en, a monitorok kérdésében 10-en. Miután a két nem szavazó elnökkel együtt éppen 100 tag volt jelen, ha számításunk nem csal, a Lloyd kérdésben a magyar nézet mellett szavazott 49+15-64, ellene 34; a monitor kérdésben mellette 49+10-59, ellene 39. Tehát mindkettő nagy többséggel a magyar felfogás szerint dőlt el. Miután a szavazás megtörtént, a nélkül, hogy a végeredményt kimondotta volna, minden szó nélkül, tehát a törvény értelmében egészen correcten hagyta el Majláth gróf az elnöki széket. Következett, hogy mindenik delegátió külön megállapitta a közülésről szóló jegyzőkönyvét. Ezek ki is cseréltetvén, közös megállapodásra vezettek. Ekkor mint második ülésben, a birod. tanács delegátiójának elnöke, Hopfen lovag, foglalta el az elnöki széket, és megnyitotta az ülést. Erre előbb a magyar bizottság jegyzője, azután a bir. tanácsé hirdette ki a szavazás eredményét, az egyező jegyzőkönyvek felolvasása által és az ülés eloszlott. A győzelem nagy, de őszintén megvalljuk, inkább szerettük volna, ha nem került volna ezen kötülésre a dolog. Úgy hisszük ezen túl nem fogják a simán is megoldható kérdéseket könnyelműleg, mondhatnám sürgetve vinni a közös szavazásra. Még csak pár szót. 122-re külön ülése volt a magyar delegátiónak, melyben az összeállított 1870-ik évi közös költségvetés felolvastatott. Kitűnt abból, hogy a monarchia két külön részének terhére eső összes rendes és rendkívüli kiadások főösszege majdnem 80 millió frtra megyen. Az 1869-ik évre megszavazott bidget szerint a monarchia két külön része terhére esett összesen valamivel több mint 81 millió, és még e mellett póthitelre is vola szükség. Tehát a jövő év olcsóbbnak mutatkozik a jelennél. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság XV. ülése. Bécs, aug. 30. Elnök: Majláth Antal gr. Jegyzők : Rajner Pál, Bujanovics Sándor. A közös kormány részéről jelen vannak: Benedek Sándor tbk, Orczy Béla b., Zerdahelyi Incze. A magyar kormány részéről Andrássy Gyula gr. miniszterelnök. A mai déli 11*/* órakor tartott ülésben Rajner Pál bejelenti, hogy a birodalmi tanács bizottságától két üzenet érkezett. Az első üzenet a Lloyd javadalmazását illeti, s erre nézve a bizottság kijelenti, hogy a közös szavazás útján eldöntendő kérdésnek ajánlott szövegében megnyugszik ; a második üzenetben pedig kijelenti, hogy a két dunai hadigőzöst illetőleg előbbi határozatához ragaszkodik, s a törvény szövegére hivatkozva, azon jogával él, hogy e kérdésnek még a harmadik üzenetváltás előtt is, hasonlag közös ülés tárgyává kitűzését javasolja. Minthogy pedig a magyar országos bizottság tegnapi ülésében szintén e kérdésnek a közös szavazás útján való eldöntése mellett nyilatkozott, a két delegátió közötti öszhangzás mindkét ügyre nézve constatáltatott. Ezután a névsor újabban felolvastatván, constatáltatott, hogy az elnökön kívül 50 tag volt jelen. Más tárgy nem lévén, elnök felhívja a bizottságot, hogy a 12 órára kitűzött közös ülés után ismét összegyülekezzenek. 200 szám. Szerkesztési iroda:'Prenceiek tere 7. síim. L mnslet. K Isii szellemi részit illstS minden *■- ö»,kemény a sierkeeEt&séghes intézendő. Minenitetlen terelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ^^SiBSäBaBäBSI Ferencziek tere 7. szám földszint. Kiadóhivatal: A lap anyagi részét illeti közlemények (előfizetési pénz , kiadit körfül panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. SAPLÓ Szerda, sept.. 1.1869. 20. évi folyam. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán: »»«7 helyben, házhoz hordva Egész évre ... 22 frt. Félévre........................11 frt. Negyedévre ... 650 kr. Két hóra. .... S „ 70 kr. Egy hóra .... 1 „ 86 kr. Hirdetmények dija : 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyzgdij kfllBn 80 Tgir. Nyílt-téri 5 hazibe*' petitsor 25 nj kr. Az országos bizottságok első közös ülése. Bécs, aug. 30. (A tudományos akadémia dísztermében.) A kormány részéről megjelent: B e u s t gr. Khunb. Becke b. Benedek tábornok, Orczy b. és Woninger Vincze. Széll Kálmán mint a kisorsolásra jelölt hármas bizottság tagja kihúzza a magyar országos bizottság elnökét. Az ülés kezdődik 12 órakor. Majláth Antal gr. elnök: A közös ülést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A kérdés, mely szavazás alá jön: Beállíttatik-e a közös külügyminisztérium költségvetésébe az osztrák Lloyd segélyezésére jövedelmi adó fejében fölvett 82.000 főt ? Igen vagy nem ? Wächter Frigyes az osztrák bizottság jegyzője olvassa németül a kérdést. Erre először Wächter, azután Bujanovics olvassa a névsort. Igennel szavaztak: Dietrichstein Mensdorf hg, Giovanelli b., Golejewsky gr., Jablonovszky hg, Dr. Leonardy, Pascotini b., Petrino b., Rechberg gr., Záhony b., Dr. Vidulich, Wrbna jun. gr., Dr. Ziemialkovsky, Apponyi Sándor gr., Bethlen Farkas gr., Bittó István, Bogovics Imre, Bujanovics Sándor, Dániel Márton,Éber Nándor, Erdődy Sándor gr., Ernuszt Kelemen, Eszterházy Pál hg, Fiáth Ferencz b., Házmán Ferecz, Hertelendy Kálmán, Horváth János, Horváth Péter, Jankovics Antal, Jancsó István, Ivácskovics György, Károlyi György gr., Kautz Gyula, Kemény Gábor h., Mesznil Victor báró, Miske Imre b., Nemes Vincze gr., Ordódy Pál, Pásztélyi János, Petrovay Ákos, Pulszky Ferencz, Rajner Pál, Rudnay István, Szapáry Antal gr., Széchényi Imre gr., Széll Kálmán, Szitányi Bernáth, Szögyényi László, Tisza Lajos, Tury Samu, Örményi Miksa, Vay Miksa ifj. b., Wahrmann Mór, Wenkheim Frigyes gr., Wodiáner Albert b., Zichy Ferencz gr., Zichy József id. gr., Zichy Nándor, Zichy Victor gr., Zsedényi Ede, Szirmay Ferencz gr., Hervoics István. Összesen 61. „Nem“-mel szavaztak: Arneth lovag, Dr. Banhaus, Bibus, Bodhensky lovag, Coudenhove gr, Dr. Daubek, Dr. Demel lovag, Dr. Figuly, Froschauer, Dr. Gross Gusztáv, Handel b. Helferstorfer, Dr. Kaiser, Kinsky herczeg, Dr Klier, Kotz b., Dr. Lapenna, Lax, Lumbe, Dr. Mandelblüh, Mertens b., Dr. Neuman, Pipitz lovag, Dr. Rechbauer, Schlegel, Schier, Spiegel gr. Steffens, Stieger, Dr. Strass, Dr. Sturm, Svetec, Wächter b., Winterstein, Wüllerstorf. összesen 34. A jegyzők összeszámítják és kihirdetik az eredményt. Elnök: Ennélfogva a 82.000 ft levonás beállittatik. Wächter Frigyes németül kimondja a határozatot. Elnök: A második kérdés igy szól: „Beállittassék-e a közös hadügyminisztérium rendkívüli költségvetése II. czime alatt két Duna közös megrendelésére 400.000 ft. ? Igen vagy nem ? Wächter Frigyes németül előadja a kérdést. Előbb Wächter, azután Bujánovics olvassák a névsort. Igennel szavaztak: Bochensky lovag, Coudenhove gr., Giovanelli b. Golejewsky gr., Jablonovszky hg. dr. Leonardi, Petrino br., dr. Ziemalkovsky és a magyar bizottsági tagok mindnyájan, kivéve Ivácskovics Györgyöt, ki kisorsolás folytán nem szavazhatott, miután a birodalmi tanács delegátiójából egy tag szintén távollét miatt nem szavazott. Nemmel szavaztak: Arneth lovag, dr. Banhaus, Bibus, Cerne, dr. Daubeck, dr. Demel lovag, Dietrichstein hg, dr. Figuly, dr. Grosz Gusztáv, Handel b., Helferstorfer, dr. Kaiser, Kinsky hg, dr. Klier, Kotz b., dr. Lapenna, Lax, dr. Lumbe, dr. Mandelblüh, Mertens b., dr. Neumann, Pascotini b., Pipitz lovag, Rechberg gr., Záhony b., Schlegel, Schier, Spiegel gr., Steffens, dr. Stieger, dr. Strass, dr. Sturm, Svetec, dr. Widerlich, Wächter b., Wrbna junior gr., Wüllersdorf b., Wächter és Bujanovics. Kihirdetik, hogy 59 igennel, 39 nemmel szavazott. Elnök. Ennélfogva a 400,000 ft a 2 monitorra megszavaztatik. Wächter ugyanezt németül ismétli, amire az ülés a jegyzőkönyvek szerkesztése végett felfüggesztetik. ( uta n 0 v 1c 8 az elkészült jegyzőkönyvetolvassa a magyar bizottsági tagok, viszont Wächter az osztrák delegatio körében. Félórai szünet után: Hopfen (az osztrák delegatio alelnöke, elfoglalja az elnöki széket.)