Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-12 / 209. szám
litré BZV Külföld, Pest, sept. 11. A császár végre Párisban volt és személyes megjelenése által igyekezett a felőle keringő híreknek véget vetni. A császárné kíséretében jelent meg Napoleon császár és az elysei mezőkön, a boulevardon, rue de paix-nés rue Rivolin végig kocsizván, St. Cloudba tért vissza. A távirat az esemény kellő méltánylására még hozzáteszi, hogy az esős idő nem gátolta a császárt útjában. Hogy mily hullámokat vetett a császár betegsége által előidézett mozgalom, azt a börzék magatartásán kívül, a lapok felszólalásai is kellően feltüntetik. A Liberté írja, hogy Párisban az utóbbi héten nem azon kérdéssel üdvözölték egymást az emberek : comment vous portezvous ? hanem ezen variánssal: „comment se porté l‘empereur ?“ A Liberté közli a Times egy vezérczikkét a császár betegségéről, melyben a ciitylap kifejti, hogy a válság a császár betegesk fedésében rejlik, és hogy ily körülmények között Napóleon herczeg beszéde kormányzósági A programmal vehető. A Liberté ezen czikk alkalmaiból emlékezteti a császárt XIV. Lajos monrtátjára : „Miért nyugtalankodnak önök ? csak nem hittek halhatlannak?“ és azt tartja, hogy a császárnak azon helyzetbe kell jutnia, hogy e szavakat ő is ismételhesse. A septemberi győzelmes forradalom évfordullója közeledtével ismét sűrűbben foglalkoznak it, de Spanyolországban a trón kérdésével. Újabban illő látszik progressisták, unionisták, democraták és republikánusok megegyeztek abban, hogy , Serrano kormányzóságát fogják három évre meghosszabbítani. A monarchisták ezt kénytellenségből tennék, mert nem tudnak királyt keríteni, a republikánusok pedig számításból, mert azt hiszik, hogy a hosszú kormányzóság a legbiztosabb út a köztársaság felé. Poroszországból elég meglepő hír érkezett mely abból áll, hogy a kormány elhatározta, hogy az országgyűlés elé egy miniszterfelelőségi törvényt fog terjeszteni. Vájjon a franczia mozgalomnak következménye-e ezen liberalizmus ? A Patrie jelenti, hogy Törökországban egy titkos társaság létezik, mely keleti szlávokból áll, és azok érdekeit képviseli. A bizottság gyakran tart üléseket, így július és augusztus hónapokban is voltak ülések a bosniai ügyben. Amennyiben a Patrie hire azt akarja mondani, hogy a pánszláv mozgalom a keleten is virágzik, nem szenvedhet kétséget; ami azonban a felhozott tényeket illeti, úgy neki engedjük át a felelősséget. Azt hiszszük, hogy ezek az urak állandó szervezet hiában is tudnak izgatni. A concilium. X. A bibontoi püspök tartotta a megnyitó beszédet, s bebizonyítá a concilium szükséges voltát, mivel ez már több ízben királyokat és császárokat tett le; mivel az Aeneasban Jupiter az istenek conciliumát hívta egybe ; hogy az egyházi nagyoknak össze kellett gyűlni Tridentben, mint a trójai faluban ; hogy a concilium ajtaja s a mennyország ajtaja egyek ... Imádkoztak V. Károlyért; Duprat clermonti érsek azt kívánta, hogy Francziaország királyáért is tartsanak imát. Azt felelték e kivánatára, hogy azon esetben minden királyért egyenlően kellene imádkozni, s az, kit legutoljára neveznének meg, sértve érezné magát. A második gyűlésben elhatározták, hogy a szavazati jogok nem nemzetenként, hanem fejenként lépnek érvénybe;—ez a pápának a gyűlés felett határtalan hatalmat biztosított, mert az olaszok hárman voltak egy ellen; továbbá biztositá, hogy a concilium közös lesz, azon kikötés nélkül is, hogy : „az egyetemes egyház képviselete“, mely az atyákat kevélylyé tehette volna, s kétséget támaszthatott volna bennök a pápa felsőbbsége iránt; végre, hogy a kérdések a magányos gyűlésekben megvitatni, a titkos főgyűlésekben határozatba hozatni, s a rendes gyűléseken, melyekkel a hatalom hangján csak a tényeket tudatják, kihirdettetni fognak. Pál megparancsolá követeinek, hogy a dogmák megvitatásában kellő ügyességet fejtsenek ki,világos, hullámzó, kétértelmű kifejezéseket használjanak, és semmit sem engedjenek ott, hol a pápa tekintélyéről és előjogairól van szó. Az atyák latinul beszéltek; képzelhető minő bábeli zavart és érthetetlenséget okozott eme tökéletlenül tudott franczia, angol, német kiejtéssel beszélt nyelv! Mennyire érthették azok az egyházi atyák egymást! A gyűlések folyvást folytak, a határozatok mindig a pápai követek akarata szerint történtek. Daczára ennek, mégis voltak viharos viták, mert a különböző rendű theológusok nem értettek egyet; különösen eltérők voltak a nézetek a kegyelemről, s az eredendő bűnről. A megigazolás vitájában a cavai püspök, kinek nézete szt. Páléval, Augusztinuséval és a protestánsokéval egyezett, a mennyiben a hitet az üdvözülésre elegendőnek tartotta, a ceroni püspök szakállába kapott, ki a katholikusokkal egyetértőleg azt állítá, hogy a hit jó cselekedet nélkül mit sem ér. A protestánsok a regensburgi gyűlésen viszszautasíták a concilium legelső határozatát. V. Károly száműzte a prot. szóvivőket, s hadseregét csatakészen tartá. Luther ez időtájban 1546-ik február 18-án szép csendesen meghalt, megkezdett nagy művét veszélyen kívül hagyva hátra. A prot. fejedelmek Károly kihívására a smalkaldi szövetséggel feleltek. A pápa elküldte hadseregét a császárnak látszólag azért, hogy segítségére legyen, de valóban azért, hogy Olaszországban hatalmát gyöngítse. A császár minden áron győzni szeretett volna a lázadó fejedelmeken, hogy Németországban uralkodását megszilárdítsa. A protestánsok Mühlbergnél megverettek. A pápa, megrémülvén e győzelemtől, Olaszországban fondorkodni kezdett ellene , mit Károly azzal viszonzott, hogy a concilium felett teljes jogot kezdett gyakorolni s megfenyité Santa Croce bibornokot, ki a gyűlés helyének megváltoztatását szóba hozta. III. Pál, felhasználván az akkor Tridentben uralgó ragályos betegséget, elhatároztatta, hogy az atyák gyülésezni Bolognába menjenek. Az ultramontán püspökök, a kik azt mondták a pápa makacs öreg ember, ki az egyház megbukásán működik,Tridentben maradtak. V. Károly követei által tiltakozását jelentette ki. Később, dogmatikai rendeletével felelt, mely Interim név alatt ismeretes, s mintegy közvetitő a protestantismus és katholicismus között, de ez általános elégületlenséggel találkozott. Pál ekkor a németországi papság lefoglalt birtokait adta vissza. De mindezek daczára is a bolognai gyűlés, melyben hat érsek, harminczhat püspök vett részt, fejedelmek követei nem, semmire sem haladt. Pál épen vissza akart hívni Rómába, midőn meghalt. III. Gyula, volt trienti pápai követ, 1550-ben egybehívta a conciliumot Tridentbe. II. Henrik, ki a Hugenottákat égetteté Francziaországban, tiltakozott oly zsinat ellen, melyen a protestánsok nem vesznek részt, s tiltakozását kifejezni a híres Amyotet, Plutarch fordítóját küldte el. Ez visszahívta a franczia atyákat, s nemzeti conciliumot rögtönzött, melynek feladata lett volna, egy francziaországi patriarchát válaltani. Az augsburgi gyűlés szabad conciliumot hozott indítványt),menten minden befolyástól,még a pápával, az emberek és a tudományok ezen időbeli korlátlan hatalmi bírójával való összeköttetéstől is, és két hitvallást készíttetett, az egyiket Melanchton, a másikat Brutius által. A protestánsok tana mindig több tért foglalt el. De III. Gyula nem csüggedt. A consilium újra elkezdte működését. Még a protestáns theologusokat is várták, hogy részt vesznek benne. És valóban maga Melanchton is egész Nürnbergig ment, de aztán visszatarták magukat, előttük lebegett Húsz és Prágai Jeremiás sorsa kik daczára a védelmi iratnak, melylyel el voltak látva, megégettettek. A prot. theologusok csak hitvallásukat küldték el. A concilium 10 évig volt felfüggesztve. IV. Pius 1562-ben újra összehívta Tridentbe. Öt pápai küldött elnöki minőségben, 3 két más bibornok, három pátriárcha, 25 érsek, 160 püspök, hét abbé, öt rendbeli főnök, több száz kiválogatott theológus ment két sor katonaság közt a templomba. Az elsőség felett nehéz viták támadtak a követek közt. Bajorország követei a velenczeiekéi előtt akartak menni, a svájcziakéi a florenczi követek előtt; gróf Luna, Spanyolország követe, minden áron meg akarta magát füstöltetni a mise alatt, s Ferrier, Francziaország követe előtt csókolni meg a kehelytányért. Majd kardot rántottak egymás ellen a templomban, úgy hogy az isteni tisztelet egészen megzavartatott. A reggioi püspök tartott beszédet, s elmondá, „hogy a római egyház hatalmasabb az Istennél, mert az egyház megsemmisíté a körülmetélkedést, s a szombati ünnepet, melyet az isten rendelt s állított fel. A pápa 60 arany tallért adott a főpapoknak, csakhogy szavazzanak. Simonetta abbé a főpapok egy részét kibérelte, mely — mint Lanstac írta Medicis Katalinhoz — folyvást zavarta az ülést kiabálásai és gúnyjaival. A jezsuiták az atyákra a legnagyobb befolyást gyakorolták, s megtörték a pápaság jancsárait. Lainez atya, főnökük, elég vakmerő volt nyilvános gyűlésen így kiáltani fel: „a többi egyházak nem képesek a római udvart átalakítani, hiszen a szolga nem uralkodhatik az úr felett!“ Az olasz püspökök megtapsolták e szavakat. A spanyol püspökök a Lorraine bíbornok által vezetett franczia püspökökkel egyesültek a római rész ellensúlyozására. Mire egy olasz főpap így kiáltott fel: A concilium a spanyol rühből franczia betegségbe esett ! (Dalia regna pagniola, nel mai francesce!) A 17-ik gyűlés az ártalmas könyveket törölte el, úgy hogy — mondja Iva Paoli Sarpi — alig maradt olvasható könyv. Az európai kormányok kijelenték, hogy a concilium nézete, szelleme teljesen ellenkezik a nép szellemével. Ausztria követei által 20 reformot ajánlott, többek közt a bűnbocsátó levelek megszüntetését, melyeket Rómában létszámra Svájc és Németország kocsmáiban egy pár garasért árultak. Első Ferdinand a papok házasságát kivonta. Ferrier, és levelei által maga Medicis Katalin is követelte a papok házasságát, a misének köznyelven való tartását, egy szabad közzsinat kihirdetését, minőt a protestánsok óhajtanak. Bajorország szintén ezeket s még többet is kivánt. A pápai követek megrémültek, s midőn látták, hogy semmi módon sem állnak el a római egyház reformálásának követelésétől, azt az ajánlatot tették, hogy a reformot a világi kormányokon kezdjék meg. E váratlan fordulat némileg elhallgattatta a reformot kívánókat. E közben a pápa egy nővel való kihágásai folytán megbetegedett. Nemsokára meghalt, s mint Pasquini megjegyzé róla: „Gyűlöletben élt, de szerelemben halt meg!“ „In odio visse e si moro d‘ amere !“ A bíbornokok mind Rómába akartak sietni. Attól féltek, hogy a consilium utánozván a constancis példáját, nem fog pápát kinevezni. A concilium bevégzése mindinkább közeledett, s a huszonötödik ülés után végre ki is mondatott. Kétszázötvenöt egyházi atya írta alá a concilium jegyzőkönyveit. Ezt a kifejezést használták : „A sz. lélek jelenlétében jónak látszott nekünk, ezen szentesített kifejezés helyett,: „jónak látszott a sz. léleknek és nekünk.“ A concilium huszonegy évig tartott. A hittudoroknak nem volt szavuk, a főpapok a dogmát kihirdették, a tudorok legfeljebb csak felvilágosító szavakkal kisérhették. A pápai követek igazgattak mindent, ők voltak az urak. A pápa helybenhagyta a határozatokat egy consistoriumban a buoncompagnoi bíbornok azon hozzátevésével , hogy a zsinati határozatokat egyedül a pápának van joga magyarázni, bárkinek másnak szigorúan megtiltatik. Németország és Francziaország nem fogadta el a tridenti zsinatot. Később a catholicismus újjászületésének korszakában, teljes érvényűnek ismerte el ugyan, de csak dogmatikai részét, a magyarázati részt ellenben visszautasítá, mint mely a nemzetek szokásaival és szabadalmaival ellenkezik. A conciliumok ismertetésének végéhez értünk, áll mi mi átadta a külügyminisztérium vezetését Cogolnitseanunak, de azért megmaradt a minisztérium elnökéül. Guttenberg számára szobort állítani román bizottság alakult. Páris, sept. 10. este. A császár az esős idő daczára Párisba jött, a császárné kíséretében. A felségek végig kocsiztak az elyseei mezőkön, boulevardokon, rue de paix-n, rue Rivolin, s aztán St. Cloudba tértek vissza. Prága, sept. 10. Azon egyének, akik a Pokrokkal közölték a helytartósági körleveleket, már kipuhatoltalak. Bécs, sept. 10. A franczia nagykövetség a császári cabinetből a következő távirati tudósításokat vette: A császár ma (10.) hosszabb séta kocsizáson volt és holnap már Párisba mehet. A császárné keleti utazásának terve ismét fölvétetett. Lemberg, sept. 10. Kilátás van rá, hogy a választások alkalmával az alkotmányhű párt többségben lesz, mi miatt a nemzetieknél nagy a zavar. Ma mindkét párt club ülést tart. A buffaloi püspök New York államban Cleveland Cox a zsinatra szóló meghívást visszautasította és a „római püspökhöz“ intézett levelében igazolni igyekszik ezen elhatározását. A szent írásra, a régibb zsinatokra és szentatyákra támaszkodó érdekes okmányra még visszatérünk. Nemzeti színház. Vasárnap, september 12-én „Két Barcsay.“ Eredeti dráma 4 szakaszban. ^ VftxAUt*. 0 fölött 4 6 száraz 4 5 száraz Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmondi. Sept. 11 Pesten . . Sept. „ Pozsonyban 1310 Megjelent az „Athenaeum“ kiadásában : (Pest, Barátok tere 7. sz ) „Értekezés az ausztriai-magyar birodalomnak népesedési viszonyairól, különös tekintettel az 1869. III. t. sz. értelmében 1870. január 3-án a magyar korona területén keresztülviendő népszámlálásra.“ Összeállitva Dr. Landarer Oszkár kolozsvári kir. jogakadémiai tanár által. Küszöbén az annyi ideig elhanyagolt uj magyar népszámlálásnak, nem eléggé ajánlhatjuk a fentebbi értekezést mindazoknak, akik a népszámlálásnak nagy horderejű országos vállalata iránt érdekkel viseltetnek. Az említett munka az elmélet és gyakorlat igényeinek egyaránt felel meg, amennyiben egyrészt a népesedési viszonyoknak egyes mozzanatait tudományos ítészet alá veszi, és másrészt a birodalomnak eddigelé kiderített népesedési tényleges számarányait a legújabb és leghitelesebbb források szerint előtünteti az okból, hogy azok az új magyar népszámlálás eredményeivel annak idején tanulságosan összehasonlíttathassanak. A szakavatottsággal és szorgalommal összeállított értekezésből e szerint legkönnyebb módon meríthetjük azon fogalmakat és ismereteket, amelyek egy czélirányos népszámlálás tényének és fontosságának kellő felfogásához okvetlen szükségesek. Ára a műnek 50 kr. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései Sept. 11-én. A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései. Sept. 10-én. Hab«Kalrak. d* 1 O | 1 BnzAjbánságiaj álandó n rs fi + fi fi n n fi , tína'm. fi x n fi n n fi „ pestin « fin n n* „ fehérm. rt fi» fi fia „ bácskai fi 1) m 1 vámmássánkint vámmázsánkint « ft. kr. « ft. kr. 4.25— 4.40 4.80 4.90 7 $310—6.20 4.35- 4.60 4.90— 6 6.20— 6.30 4.36— 4 50 4.90— 6.— 6.20— 5.30 4.35-4. 4.90— 5.— 6.20— 6.30 4.26— 4 40 4.80— 4. 50 8 84 86 88 84 86 88 84 86 88 ■ 4 84 18 81 84 90 86 4.95— 6.05 6.26—6.30 4.60— 4.75 6.05— 6.16 6.35— 6 40 4.60— 4.76 5.06— 5.15 36—6.40 4.60— 4.75 06 5.15 6.36— 5.40 4.50—4.65 4.96— 5.06 Ko»s . . 80 Árpa, malátának V2 „ abrakul 72 "rab • • 50 rt-feoricza bán. másnemű ftsb . . 85 »n g]es . . 80 h»poa fekete 76 bánáti 75 * t( fi n n n „ mérő. • * n n rt 1) :ulabr De a nek; n* kon, a tositva oly HeL ha fr T I Hanga. 1 Ut firt kr. J lanyha 3.10—8.20 2.35—2.60 17 2.20—2.30 1.86—1.96 csendes 2.40—2.46 12 25—2.36 üzl.nél —1 --- — szilárd 2.30—2.50— 7.37*/* 7.60 fi 7.26— .— 76 27 6 f 32 80 fi — . 1 f 1 Állampapírok. Magyar vasúti kölcsön 120 írt ezüstben Biztosítások. I. Magyar bizt. társ. . Haza életbizt. bank Pannónia viszontbizt. . Pesti bizt. int. . Unió viszontbizt. bank Nemzeti biztositó bank Vasutak. — JPécs-barcsi . 42 jPesti kö*ut . ‡ ›o 4 101.60 610 185 228 270 300 176 440 102. 615 190 234 276 304 179 448 +2 —25 V i* 03 O f(8► i › «6 i ► IH 1M n i u \ M 0 ■o« 11 O ›n n rs › «8 1Eh 15 ■a® s u II 200 16 Budai „ ... 220 280 —10 200 16 Deutsch nyomda . .. 200 200 Alföldi ..... Észak-keleti . . 158. 164. 161. 166. +3 +2 600 100 —Pesti, nyomda . . . Pécsi Briquettes— — — 200 Magy. keleti 85.—87. —3 200 ny. I. magy. gőzhajó társ. 182.186.— Bank és takarékpénz 200— I. magy. hordógyár 195 200— tiri részvények. 200— Flora szappant. . 165 170— S.8 S. 4 Angol magy. bank . 102. 108. +2 200— Gschwindt szeszgy. 192 195— — D.81Bánáti keresk. és iparb.— 210— Keresked. épület. . 440 460— 80 S.6 Magyar ált. hitelbank . 98. 100. +3 200— I. magy. fürdőzéssv,— — — S. 60— Franczia magy. bank . 67. 69. +1 200 —1 Fésű fonalgy. 186 192— 60— Magyar jelz. bank „ 67 68 62621—* Hánczhid .... 650 665 —10 100— Pozsonyi hitelbank 170— 200— Bőrgyár ....— 176— 200— „ Iparbank . 200_ __ 200— I. m. vontató „ • 165 168— 303 Pesti népbank . . 46. 46. —. 200— Losoncai poszté gyár .— — — 200 16 Bull.-i keresk. b. „ 246. 250.— 200 10 I. m. gépgyár „ . 145 148 —3 50050*/,Pesti kereskedelmi bank 706 710 —' 61— Mátrai Kat 12. 12.50— 200 26 Pesti iparbank 412 415— 200 30 Bútor kézmttzet . 170 190 —10 80— Debreczeni keresk. b. 105 110— 200 11 Cetl szekr. gyár . .— — — 40 10 Obudai lak. p. 180 186— 200— Társkocsi társulat , . 90 91. —6— 40 Budai „ 670 680— 200— Petroleumgyár . .— — 63180 Pesti takarékpénztár 2200— — 200— Gyógytelep . .— — — 100— Pest-budai takarékpnzt. 136. 136. +v* 100— R.-Murányi bánya 4200— — 30— Pest-Terézvárosi tkpt. 42.5043. + 7 2 1.16 Salgótarjáni bánya . 96 97.—— 40— Újpesti „ 68 60 —5 200 20 Pest-Fium. hajóépítő t. 198 200— Malmak. 100— Soda és vegy-árugyár 95 100— 600 40 Árpádmalom 470 476 200 24 Spodiumgyár . . . 202 205— 500 60 Aradi gőzmalom .. 500 65 1. sssessfínomitó « 490 495— 500— Blum „ ... . 416 425_ 600— Újpesti „ • • ■ 455 460a— 600 55 Concordia malom . 665 570 + 10 1003.10 Alagút .... 104 106— 500 45 Miskolcsin 2004.86 Magy.svajczi ipar— — — 600 66 Királymalom 470 480_ 20016.60 Zarzetzky gyufagyár .. 145 150— 160 18 Luiza „ . 179 180 .. 200— Ss. Endrei téglagyár „ 176 185 ---290 200 1000 600 Molnár és sütő m. 197 198 +2 Záloglevelek. 60 Szarvasi malom— —-100 6'/,% magy. földhitel. 6% jövedékjegy „ 91. 92. ,Szegedi kiviteli malom— 470— 100— — — 300 600 600 100 200 1000 12 220 36 Unió . . n 466— 100 r. Kereskedelmi bank *. ?96. 97 __ Victoriamalom Hengermalom . I. budapesti malom 280 1340 560 286 1360 570 —6 Pénznemek és 3 havi váltók. ""Vandai gyártelep 96 98 — 1— Arany ........................ 6.87 6.88— 60 Felföldi József m. .— — — — Napoleondor 9.78 9.81— Pannónia malom . 1060 1070 — 40— Porosz tallér . 1.78 1.79 Egyéb részvények.— Ezüst........................ 119.50120. 600 90__ Frankfurt 100 dél. frtó.100 26100.76— I. Magyar serfőzöde 725 76060_ Hamburg n B* 88.25 88.76 200 17Királyserfőzöde 198. 200. —2 . , London 10 L. Sterling 121. 121.50. 200— Hajósálog társ. 196 197— Paris 100 frank 48.20 48.40 .. 200 Sertéshizlaló 206 210 11 Bécs........................— 4£h «O 120 200 30 K Hivatalosan be nem jegyzett értékpapírok árkerete. Pesti közút m.kib.felfiz. Temesvári közút „ Tramway .... Athenaeum nyomda p.a Belga gépgyár „ Kukoricza-keményit.felf. Vonalzó-intézet p. a. Waggongyár Spiering . Gyapjumosáe Gyufagyár . Vendéglő Erzsébetmalom Securitásviszontbizt. Hunnia . . . Drasche tégla . . Magyar téglagyár . Óbudai téglagyár Pannónia téglagyár Magy. kőszéntárs. Hajózálog II. kib. Gőzsikló . .p. Üveggyár p. a. Országos gőzhajozás p.a. Aradi kereskedelmi bank Szt.-Endrei , fels. Gödöllői . . . p.a Győri keresked. bank Épitőbank . . . felf. Pest-béczi vontató p.a. S.-tarjáni vashámor Nagyváradi „ Ganz-vasgyár . Zugligeti villák Emlőanyag . . Obudai mészégető és téglavető . . Victoria óbudai téglav. 157. 165.59 p.a. p. a. p. a. p.a p.a. felf. p.a felf. a. . a. « ►-o. 120 10 890 25. 22 168. 156 18 126 8 400 26. 26 20 li —21 +»7* —7 -6 —2 +10 — 8 +2 — 5 +3 Államadósság 100 frt után. Jövedék máj.—hot. szív. bankj. 5*/# ff » n n ezüst n Metalliques pongo-pénz 41/*®/. 1839-diki sorsj. egész (250 pp.) — 1854-diki sorsj. (250 frt pp.) 4e/0 1860-diki sorsj. egész (500 írt p. o.) 5*/# 1864-diki (100 írt t, ! )Magy. vasuti kölép, (frt) 5*/, darab kint...................................................... • Domó-jövedékjegy (42 óra) darab kint. Földtehermentesítési kötvények (100 írt pp. után. Magyarországi ................................................5*/, n 1667-ki záradékkal .... * Erdélyi......................................................................... Temes-bánsági ....................................................... Horvát- és tótországi............................................ Alsó-Ausztriai............................................................. Részvények. Angol-osztrák bank befiz. 75 frt ez. Osztr. földhitelint. befiz. 80 frt ez. Hitelintézet 200 frt. ...................................... Alsó-austr. leszámítoló társ. 500 frt. Francz.-osztr. bank befiz. 60 frt ez. Nemzeti bank . . . . .................................... Dunagőzhajótársulat 500 frt o. é. Erzsébet pálya 200 frt pp. Ferdinand északi pálya 1000 frt pp Ferencz József p. 200 frt o. é. ea. Graz koflachi op. 200 frt o. ó. ez. Triesti Lloyd 500 frt pp. í. Erdélyi pálya 200 frt ez. Államvaspálya pp. 200 frt ez. Déli vaspálya o. ó. 200 frt ez. Tiszamelléki vp. beflz. 140 frt pp Tramvay beflz. 120 frt o. é. (darabonként.) Prágai vasipar 200 frt ez. Innerbergi bánya befsz. 60 frt o. o. Záloglevelek (100 frt után.) Osztr. földhitel intézet ezüst 5n 83 évben visszafizetendő o. é. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei op. 800 frt ez. 5% Dunagőzh. társ. pp. „ I. érd. pálya ez. 5*/* 100 frt után Államvasut 500 frt után. 1367. „ „ „ Déli vasút « f* » 6°/. bonnes 1869 » „ „ ff ti 1370 74,, ,, n „ „ 1875-76,, „ „ .. » „ 1877-78,, ,, „ Tiszamelléki vasút ez. ,, MW k.ie“ pity. .. .; Magánsorsjegyek (darabonként.) tuiaUntizat.............................. . o»ry ................................... . . ; • 100 ° é-Dunagőzh. társ....................... ry' Köp? „gldh ... M Budai .... ...............»» Pálfy Rudolf-aor «Jegy Baba St. Genoia ... .......................” ....................................PP-eé, 40 100 10 40 40 Q 40 40 frt. Adott ár 59. 55 67.— 92.25 109.99-75 Tartott ár 76.50 75.— 82.— 92.50 232.— 97.— 106. 723.— 546.— 176.— 2080.— 167.50 336— 153.— 856.— 239 — 235.— 158.— 875.— bt.— 104.— 84.50 85 114 79 15 59.55 67.25 92.75 110.— 100.50 77.50 77.— 76.— 50 92.288— 90.— 107— 725— 550— 177— 2065 — 168.60 335*— 154 — 318.— 240— 237 — 160— 285 — 12.— 15.— 20— 85— 85^ 6.— 116— 79 50 151.50 Nyílt tér, BÚTORTERE II. Díszes bútorok, bámulatos olcsó árakon, kisbid utcsai 4. számú bútorteremben, Pesten, a „vadász kürt“ szálloda átellenében. Mayer J. Az O. m. Iparegyesület megbízásából irta az „Athenaeum“ könyvkiadásában (Pesten Barátok tere 7.sz.) mejelent következő könyveket ajánljuk az ipariskólák, polgári tanodák, elemi, ismétlő, reáliskolák és hasonló tanintézetek t. igazgatóságainak: 1. Olvasókönyv I. rész (ABC- . könyv.) Irta Péterfy Sándor. Ara kemény kötésben 40 kr. 2. Olvasókönyv II. rész. Irták Batizfalvy J., Mauritz R, Péterfy L. és Torkos L. Tartalma : 1. A magyar nemzet és állam története. 2. A magyar alkotmány. 3. Földrajzi képek. 4. Természetbluc -lények.5. Természetrajzi képek. 6. életrajzok. 7. Erkölcsi olvasmányok. 8. Szépészeti olvasmányok 9. A legszükségesebb ügyiratok. Ára kemény kötésben 72 kr. 3. Kisföldreirás. Irta Hunfalu János. Tait Ima 1. Általános földleírás 2. Europa s különösen a magyar-osztrák birodalom leírása. Ára kemény kötésben 40 kr. 4. Számtan. írták Mauritz R. és Kerekes J. Tartalmazza a fejbeli számvetései és a közönséges alapműveleteken kivül az arányokat, aránylatokat, hármas szabályokat az egységre és az arányokra alapítva, külön czikkben a századik számításokat, társaság és vegyítési számításokat, terület és köbtartalomszámítást, könyvezést és a mértékek és pénznem k. átnézetét. Ára kém,kötésben 50 kr. Ez olvasókönyv első része (ABCz) azon módszerénél fogva, hogy a könnyebbtől gyorsabban halad a nehezebbhez, mint a közönséges ilynemű könyvek, anélkül, hogyugrás történnék, a mellett, hogy kitűnő sikerrel használtathatni az elemi tanodákban, nagyon ajánlható ismétlő, különösen katonai iskoláknak. Az olvasó könyv második részének és a földrajznak tartalma mutatja, hogy mindkét könyv alsó reál iskolákban és a gymnasium első és második osztályában jó sikerrel használtathatik. A számtan pedig sajátlagos módszere — és bő tartalmánál fogva bármely elemi és középi iroda keretébe beleillik. Végre valamennyi könyvet rendkívül olcsó ára miatt ajánlja. Pest aug. hóban. Az o. m. Iparegyesület igazgatósága. Vasúti közlekedés. (Indulási órák szerint). X. Pest-Kassa N vissza. Pest . 6.31 r. & M9 e. Czegléd 9.39 „ és 8. 1 „ Szolnok 10.37 „ és 9.17 ,, P.Lad. 1.33 du.„ 1. 3 éj. Debrecz. 8.35* n n 3.48 r. Kassa érk. 9.66 e. 1.61 du. Kassa 6.46 r. 12. 1 c Debrecz. k. 3 d. 10.26 éj. P.Lad. 1.48 du. 12.39 „ Szolnok 4.24 „ 4.396 r. Czegl.érk 5. 9 „ 8.65 „ Pest érk. 8.46 „ .66 , IL Czegléd-Arad-Károlyfehérft.- es vissza. és Czegl 9.24 de. Szám. 9.16 „ „ Csaba 1. 9 du. „ Arad érk. 6.12 e. Károlyfeh. érk. 8.19 e. 9.47 e. 2.36 és. 1.46 d. Károlyfehérv. 4.41 r Arad 12.26 d. és 8.47 r. Csaba 2. 7 du. „11.23 és Szolnok 5. „ „ 4.18 r. Czegl.érk. 6.48 „ „ 6.38 „ III. P.-Ladány-NagyTörad és tikk«» I P.Ladány . . 2. 7 du I Sf.Várad . ind. 10.20 de . N. Várad . . 4.31 . I P.Ladány érk. 12.66 du IV. tréos-Hazias és vissza. Bécs 7.80 r. és 8. e. Poes. 10. 6 du* „ 10.61 és. Pest 6.23 „ „ 7. 3 e. Szeged 12.29 d. „ 2.23 du Temesv. 6.24 du. „ Bazias 8.10 de. Bazias 6.36 e. Temesv. 10.13 é. Ss 7.36 2.33 r. „ 12.40 d. Pest 96 Pozsony 4.46 dn.n Bécs érk. 6.39 n. „ GgoraTovatok, Bécs—Pest. Naponként 2.30 d ill. j érkezik Pestre 9.18 de. Szeged - Pest 7.34 e. 4.23 t. 6.14 r Pest—Bécs. Naponként 7.14 r. Érk. Bécsre 1.60 dn. Pest—Bazias. , Hétfői és péntek 9 64 p. este. ' Kedd és szombat 2.20 éjjel V. Buda-Fehérvár-Uj.Szoity-Bécs és vissza. Buda Sz.-Fehérvár Uj-Szőny . Bécs érk. 6.36 reg. 10. de. 2.26 r. 3. 2 r. 6.45 e. 1.22x1.0 7.58 e. 8.L Buda 6.20 e. 6.8 e. Kanizsa 1.60 d.u. 5.6 r. Trieszt érk. 8.14 e. FII. Kanizsa-Lajcs és vissza. Kanizsa 3.66 r. 2. du . Mohács 7.46 r. Mohács érk. 8. r. 2. Új Kanizsa érk. 7.20 e. 12.44 VIII. Pest—S.-Tarján és visszr. Pest ind. 8 ó.r. 8 ó.30 p. este Kőbánya 8 ó. 67 r. 8 61 p. e. Gödöllő 9 6.13 r. 10.64p. a Hatvan 10 ó. 30 r. 1.42p. e. S.-Tarján 12.24 d.5. 3r. S.-Tarján 8 50 d. u.13 z Hatvan 4.89 du. 7. 33r. Gödöllő 610.1. Je Kőbányáé. 1 ére. 8. 4 Pest .7 e. 6.24 20.16 Bécs Uj-Szőny 81.-Fehérv. Buda érk. 7.42 e. 2.10 da. 6.85 du. 7.68 e. VI. Buda-Kanlzsa-Triest és vissza. Triest Kanizsa Buda érk.