Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-18 / 214. szám
Mert mindaz amit a M. U. e tekintetben felhord, nem új. E frázisokat már elkoptatta a maradás politikája, melynek összes bölcsesége ebben áll: „tiszteld őseidet, és ne akarj bölcsebb, ne akarj szabadabb, ne akarj felvilágosodottabb lenni náluknál!“ Ez alapdogmája a conservatiónak. Erre vezet a „kegyelet,“ ha azt csinálunk belőle, amire nem való, t. i. politikát csinálunk. TOLDI ISTVÁN: Belföld, Pest, september 17. Ellenzékünktől senki sem tagadhatja meg a magyar tempót. Nincs az a veszett per, melyet mind halálig ne appellálna. Akárhány közjogi kudarcot vallott, annyi új alkalmat talált, hogy ismét a zöld asztalra czepelje kásusát hogy persze még egyszer és újra rreg újra elveszitse, így tesz a biróválasztás kérdésével is. Neki nem elég egy blamage, neki nem elég egy oly kudarcz, minő volt a birósági szervezés tárgyalásakor szenvedett, neki még egy kell, s tetézi a dolgot az, hogy bölcs vezére Tisza Kálmán idézi a fejére. Ugyanis a törvényhatóságok szervezése érdekében Bihar megye közgyűlése felterjesztést intéz az országgyűléshez, kérvén ez ügy mielőbbi tárgyalását, s ezzel egyidejűleg a bíróválasztás kérdésének is új vita alá vonását. S ha ezen eldöntött kérdést Bihar megye kedvéért az országgyűlés nem akarná feldönteni, akkor legalább, így kéri Tisza K., adassék meg a törvényhatóságoknak a kijelölési jog, továbbá illetékesség mindenben, hol nincs jogi kérdés, nehogy a törvényhatóságok pusztán végrehajtó közegek legyenek. Kéri továbbá Bihar megye, s ebben szívesen támogatjuk, hogy a bűnügyekre nézve állíttassanak fel az esküdtszékek ; kéri azt is, hogy az esküdtek lajstromának elkészítése a törvényhatóságokra bizassék. Végül még azt, kétségkívül, hogy csattanjon, hogy a törvényhatóságok jogai szabályoztassanak, de „meg ne semmisittessenek Beszterczebánya, sept. 14. (Eredeti tud.) (Iskola ügy; a hajniki és ocsovai tűzvész; ujonczozás a városokban; színészet; időjárás.) A beszterczebányai iskolák felekezetiségének vagy felekezetnélküliségének kérdése e napokban eldőlt. Még augusztusban fordult elő az ügy a városi képviselők gyűlésében s akkor a felekezeti iskolák szószólói s védői alig tudták azt kivinni, hogy az ügy eldöntése elhalasztassék s illetőleg a közgyűlés elé vitessék. De időt nyerve, mindent nyertek, mert múlt héten a közgyűlés, de csupán 4 szavazatnyi többséggel az iskolák felekezetisége mellett nyilatkozott. — Kineveztetett egyszersmind egy bizottmány, melynek feladata, egy közös felsőbb elemi vagy polgári iskola tervezetét,költségét stb. kidolgozni. Ideje is már, hogy a város ily iskoláról kezd gondoskodni! A táviratilag is jelzett hajniki tűzvész 30 épületet hamvasztott el. A kár tetemes. Szombaton éjjel ismét nagy tűzvész pusztított a szerencsétlen Ocsován. E község most 2 éve elveszítette ev. templomát s harangjait egy tűzvész alkalmával; azóta is leégett már, s most megint 27 háza a betakarított terméssel a tűzvész martaléka lett. Az alvó lakosok alig menekültek meg életükkel; néhány marha, sertés meg is égett. Az ujonczozás most folyik, lesz honvédünk akármennyi ! Breznóbánya adott 80-at, a kis Libetbánya 25 öt, Beszterczebánya csupán 43-at. A megye részéről még nem tudom az eredményt. A honvédőrnagy Radvanban fog lakni. Van, vagy illetőleg volt magyar színészetünk is — Egressy Ákos színtársulata. Nagyobb pártfogást érdemeltek meg. Eleintén alig tudtak maguknak engedélyt kieszközölni a városnál 3 előadásra, azután nagy nehezen egy bérletre. Néha nagy fába is vágták fejszéjüket, mint Hamlet és Macbeth. A rosz világ azt mondja, hogy az engedély megtagadásával a város atyái azt akarták elérni,hogy a közönségnek ne legyen alkalma pénzét előre kiadni, midőn jövő hó elején kell már jönniök a német színészeknek, kik a városi színházat télen át bérelni szokták. Lám minő atyai gondoskodás ! Álljon e hírért jól a fáma, de ha igaz, szerkesztő úr azt mondhatja: comme chez nous! (Még nem mondjuk. — A szerk.) Időjárásunk száraz, a téli alá nem tudunk szántani. Sok hét óta 11-én éjjel volt kis esőnk, de az a szántáshoz nem elegendő. A gabona ára a mai heti vásáron felszökött. Miskolcz, sept. 15. [Ered. tud.] (A borsodmegyei iskolatanács első ülése.) A borsodvármegyei iskolatanács tegnap tarta első, alakuló gyűlését, az Abauj és Borsodmegyék területére kinevezett tanfelügyelő Imre Lőrincz úr elnöklete alatt. E gyűlés csupán alakuló lévén, iskolai lényeges tárgyak fölött nem is tanácskozott A tanács jegyzőjévé Lévay József megyei főjegyző és Lengyel Sámuel urak választattak. — A miniszteri utasításban formulázott eskü, mint melyet a népnevelési törvény nem rendel s melyhez más tekintetből is szó férhet, nem tétetett le. Elégnek tartá a gyűlés jegyzőkönyvbe igtatandó ünnepélyes fogadást nyilatkoztatni. Az évnegyedes tanácsülések határidejéül a februári, májusi, septemberi és novemberi megyei gyűlések második napjának délutáni órái tűzettek ki. Az elnököt, a rendes elnök gátoltatása esetében, maga a tanács helyettesíti. A tanács megyeileg választott tagjainak száma ez idő szerint 30. Azonban az első, alakuló gyűlés is megmutatta, hogy nem igen nyílik biztató kilátás a pontos megjelenésre. Ez első alkalommal 12 tag hiányzott, mely körülmény, ha egyéb okot nem tekintünk is, elég arra, hogy a megyei bizottságyűlés az iskolatanácsi tagok számát a törvényes maximumra, 34-re kipótolja. E kipótlást kérő indítványt a tanács helyesléssel fogadta. Községi iskolák alakulásáról megyénk területén ezdig még nincsen tudomásom, hanem igenis vannak jelek arra nézve, hogy a felekezetiséghez való merev ragaszkodás fogja e részben elhallgattatni a czélszerűség és szabadelvűség szózatát Egyik oldalon az autonómia félreértése s némi indokolatlan ellenzéki dacz, másik oldalon a papuralmi befolyás és tutela fentartása minden áron. Hanem azt hiszem, hogy amit végbe nem vihet a jó tanács és az élő szó, végbe fogja vinni az élő példa. Béca, sept. 16. [Ered tudj (Aajtán túli választótörvények reformja.) Több ízben szemére vetették az itteni kormánynak, hogy nem tudja az eseményeket számítólag megelőzni, sőt az események által meglepetni engedi magát, s általuk tolatik, ahelyett, hogy ez megfordítva történnék. Sok igaz lehet e szemrehányásban , de ép ez okból az elismeréssel sem szabad fukarkodnunk, ha oly esetet kell registrálnunk, hol kormányférfiaink valóban államférfi- előrelátást tanúsítottak, s a helyzet felett uralkodnak. Ily eset valósult meg legközelebb előttünk. Biztosan állíthatom, hogy a kormány végre el van határozva kezdeményezni a több oldalról felélénkített választási reform és a birodalmi képviseletre vonatkozó határozványok régiójának kérdése iránt. A fenálló törvények azban mindenesetre korlátokat, s akadályokat vetnek ily iniciatíva elé. A kormány szilárdan áll ama nézet álláspontján, hogy a választási reform kérdését már azért is az országgyűlések fóruma elé kell vinnie, mivel azokat e kérdés megoldása, alkotmányos jogaik egy részétől fosztja meg. A kormány elhatározta tehát a tartományi gyűléseknek alkalmat adni, szavazatok használatára, s a belügyminiszter egy körrendeletében, a tartományok főnökeit utasította, hogy e kérdés fölötti véleménynyilatkozatok elől ne csak ki ne térjenek, de sőt inkább azokat elősegítsék, s adandó alkalommal a tartománygyűlések véleményét a legtágabb részletekig kipuhatolják, a kormány tüzetes informátiója végett ily részletek, eltekintve azon kérdéstől, ha váljon az eddigi választási mód helyébe a direct választás lépjen-e, még az is, hogy a nép egészben vagy területenként és testületenként gyakorolja-e választási jogát, valamint az is, öregbittessék-e, és mily arányban a képviselők száma, vagy épen megkettőztessék-e, végre az is, ha váljon a követi mandátum tartama megváltoztassék-e. Midőn a belügyminiszter e kérdések iránt, bár nem kötelező alakban, a tartománygyűlések véleményét kikéri, oly útra tereli a discussiót, mely alkotmányos életünk jövőjére meszsze kiható következményekkel lehet, s egyszersmind igazságot szolgáltat a szabadelvű pártnak. Különfélék. Pest, sept. 17. Személyi hírek. — Gr. Berst külügyminiszter e hó 14-kén Reichenhallból Münchenbe érkezett, meglátogatta a nemzetközi műkiállitást, s este tovább utazott Svájczba, politikai személységekkel a külügyminiszter nem érintkezett. — B. Eötvös József közokt. miniszter folyó hó 20-dikán Arad s Károlyfehérvár s Balázsfalván át érkezik Kolozsvárra, honnan a Székelyföldnek veszi útját. Kautz Gyula választói körében Győrött mulat, hol a lakosság által meleg fogadtatásban részesült. — A kis pasa, egy dúsgazdag albániai birtokos e napokban Pestre érkezik, s körutat tesz hazánkban, a gazdasági viszonyok vizsgálása végett. — Lady Palmerston, a nagyhírű volt angol államférfiu özvegye 8■ éves korában közelebb meghalt. •— Deéry László a kolozsvári jogakadémiához nyilvános rendes jogtanárrá neveztetett ki. — Gr. Mikó Imre közi.miniszter Erdélybe utazott. — Kuhn hadügyminister Lembergbe megérkezett, hol most Potoczky osztrák minister és Ziemialkowsky is mulatnak, Albrecht főherczeg szintén oda váratik. — Bacher Ferencz, a nehány év előtt sokat emlegetett különcz, ki elkeseredetten küzdött a Halm Frigyes által irt s névtelenül megjelent „Ravennai viador“ szerzőségéért, s csúfos felsülése után Amerikába menekült, közelebb uj hazájában meghalt. — Erkel Ferencznek e hó 20-án adatik Pesten azon díszes billikum, mely részére a tavalyi halárközgyűlés által tisztelettelül megszavaztatott. A billikumra mindazon zenes dalegylet neve be van vésve, melyek annak előállításához járultak. — Fővárosi hírek. A Pest városa által építtetni szándékolt bérházra beküldött tervek közül az építészeti bizottság egyet mégis talált első díjra méltónak, azt, melynek jeligéje „Szépet a hasznossal“. A tervezőnek azonban meg kell tenni a szükségeseknek ítélt módosításokat. — A budai Dunapart kiépítésének ügye Buda városának ma délelőtt tartott közgyűlésén szőnyegre kerülvén, elfogadtatott s a ministeriumhoz felterjesztetni határoztatott az illető bizottsági vélemény, melynek lényege, hogy a város a partnak nem csupán egyszerű kiköveztetését óhajtja, hanem oly rakpartot, mely a kereskedésnek szolgálna, továbbá csatorna vezettessék a Duna vize tisztaságának érdekében az óbudai határtól az ördögárokig. A költségekre nézve, a város átengedi az államnak a rakpartépítés által nyerendő háztelkeket, azok kivételével, melyek középületekre és utczákra lesznek szükségesek, de miután az állam nem nyereség czéljából eszközli az építést, reményli a város, hogy ha a háztelkek eladásából több folyna be, mint amennyi az építésre kiadatott, e többlet a városnak fog átengedtetek . A Frankin-expeditióról érdekes távsürgöny jött Amerikából, e szerint San Buenaventurában az expeditio több okmányai megtaláltattak, az 1846/7-ki telet Buchy-Islandon töltötték s Franklin 1847-ben halt meg. — Adófizetési becsületesség. Midőn tavaly a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat országgyűlésünkön tárgyaltatott, nagy hatással mondta el Deák Ferencz, hogy mindazokat, kik jövedelmüket hamisan vallják be, csalóknak kell tekinteni. Nem tudjuk hányadán van e tekintetben sok adófizető lelkiismerete, de az alkalmasint ritkán történik, mit egy amerikai polgár közelebb tett, kitől is az adótiszt ily levelet kapott: „Mellékelve küldök 477 dollárt. Midőn az adóbevallás folyt, nagy kárt okozott volna üzletemnek, ha összes jövedelmemet kividéki hírek. — Az erdélyi múzeumnál üresedésbe jött conservatori állomásra a múzeumi bizottság Herbich Ferencz nyugalmazott bányanagyot nevezte ki. Herbich a geológiában kittünően jártas és már évek óta folytatja Erdélyben geológiai vizsgálódásait. — Bihar megye tegnapelőtt megnyitott közgyűlésén első tárgy volt a megürült másod-alispáni szék betöltése. A jobboldal jelöltje Komlóssy Antal volt, a baloldalé Baranyi Ágoston, szavazásra kerülvén a sor, az ellenzék, e megyében részen lévő többség segélyével természetesen keresztül vitte jelöltjét s Baranyi Ágoston 102 szavazattal 34 ellen megválasztatott. A magyar-román határkérdés elintézése ügyében erdélyi lapok szerint a romániai meghatalmazottak : Negri Constantin, Donicuiu volt miniszter és Penkovics ezredes Brassóba megérkeztek. A vegyes bizottság már tartott értekezletet s a jegyzőkönyv gr. Béldy indítványára franczia nyelven fog szerkesztette. — Rablógyilkosság. Három haramia múlt héten Uzonnál egy bodolai birtokos kocsiját megtámadván, halálra verték és kirabolták ; a jó madarak azonban már hurokra kerültek. — Panaszos levelet kaptunk egy Kaposvár-Pécs közt utazott mérnöktől az iránt, hogy e vonalon a távirda meglehetős silány állapotban van ; számos távirdaoszlopok ki vannak döntve egészen közel az állomáshoz, s levelezőnk ismételve elutazott mellettök, anélkül, hogy a gyors helyreállítás végett intézkedéseket látott volna. — Öngyilkosság. Nagy-Szebenben a szász nemzeti egyetem pénztári ellenőre Hundhart Károly f. hó 8 kán kertjében felakaszta magát. Nemrég elhalt nejének halála búskomorsága esté s nyolca napon át minden emberi társaságot kérett, senkihez sem szólott. — B. Rauch Levin szavai, melyekkel mint felelős bán a horvát tartománygyűlésben székét elfoglalta, igy hangzottak : „Eljöttem, hogy mint alkotmányos bűn a magas tartománygyűlést őszintén üdvözöljem, s a tartományi kormányzat végrehajtott szervezése folytán bemutassam a három osztályfőnököt, kik vezetésem alatt a törvényben előírt teendőket végezni fogják. Miután a törvény felelőssé tesz engem, s vagy személyesen, vagy megbízottaim által feleletet, illetőleg felvilágosítást kell adnom az interpellációkra, már most kijelenthetem a magas gyűlés előtt, hogy a három osztályfőnök által fogom rendesen gyakorolni felelős tisztemet. Azon meggyőződésben, hogy a magas tartománygyűlés egyetértésben fog működni alkotmányos bányával, elfoglalom kijelölt székemet, s kérem az elnökséget a tárgyalások folytatására.“ — Pius pápa egy iratot intézett Fogarassy Mihály erdélyi püspökhöz, melyben neki, az erdélyi egyházkerület papsága és híveinek a Romába küldött Péterfillérekért viszonzásul köszönetét s apostoli áldását küldi. — Sentimentalis jelenetnek siralmas vége. Egy vidéki városban, szende holdvilágnál, alkonyatkor elmerülve sétál egy szerelmes az előtte kedves ablak alatt, melynek redői közül angyalarcz mosolygott reá. Az alant levő pillantásai sóvárogva emelkedtek felfelé, és a sóhajok utat keresve, gyakorta törtek fel oda a magasba. Amintegy képzeletével az égbe költözködnek, egyszerre csak —olt keserű sors — eltűnt előtte ablak, és angyalarcz, mert épen a csordáról hazatérő kérődző állatok egyike, az útjában eső jámbor troubadourt kíméletlen szarvaival, a járókelők nagy mulatságára — földre zuhintá. — Nagyváradon e napokban egy vinczellér részegeskedvén, neje nagyban akadályozni akará abban, hogy keresményét egy estei dobzódásban el ne fecsérelje, azaz többet ne igyék, a miért is a feldühödt ember az asszonynak jobb melle alatt kést ütött keblébe. A szegény asszony e halálos döfésre csakhamar kiadá lelkét, de a részegségében vadállattá aljasult ember még egyszer a hulla szivébe szúrt, különben elfogatott és méltó büntetését elveendi. — Nemzetiségi gyűlölködés sajnos esetéről írnak Bolcza erdélyi román faluból. A másfélezer román által lakott községben lakott egy magyar asszony is, egy asztalos özvegye, ki a veszteglőhivatal igazgatójának bizonyítványa szerint tisztességes munkával tartotta fenn magát és négy gyermekét. De néhány kolomposnak nem volt ínyére, hogy a községben négy magyar gyermek nőjjön fel, s mert egyszerűen ki nem kergethették, a biró úr azon ötletre jött, hogy 10 fő bírság mellett megtiltotta mindenkinek, nehogy a magyar asszonynak szállást adjanak. A szegény nő Nagy-Szebenbe ment, panaszt tenni az illető hatóságnak, mely a magyar korona területén talán még a magyar számára is fog oltalmat nyújthatni. mutatom, ezért csak egy részt vallottam be, most küldöm a hiányzó részt“ — Bold. István főherczeg születésének évfordulója alkalmából a budai várkápolnában gyászisteni tisztelet tartatott, melynél József főherczeg jelen volt . A pesti zeneegylet részére szép adományt tett gróf Festetich Pál; az egylet ugyanis termet épittetvén, a költségek fedezésére aláírási íveket bocsátott ki, hogy azonban az építés a gyűjtések gyenge sikere által veszélyeztessék, a gróf 10,000 forintot utalványozott e czélra. Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt: az állam vaspálya felső vonalán érkezett 395, elutazott 420, az alsó vonalon érkezett 370, elutazott 470. Az éjszaki vaspályán érkezett 174, elutazott 146. A helybeli szállodákban 26 külföldi mulatott; ezek között Thurn Taxis hg Bajorországból, E 1 ice angol tábornok, Greaves ezredes Angolországból; Mertens A. kormánytanácsos Hannoverából; Toscanelli G. parliamenti tag Olaszországból. — „English spoken here“ olvasható Pesten és több bolt ajtaján, úgy mint külföldi városokban; ez aztán tárgyul szolgált egy kis bohózatra, melyet egy német városban hirdetve látván Albion egy utazó gyermeke, persze hogy látnia kellett s ment a pénztárhoz, hol a fennebbi czimü szinlap feküdt, de sehogy sem tudott boldogulni a csak németül beszélő pénztárnokkal. „Goddam“, fakad ki végre, „english spoken here, why do you speak germán?“ (Itt angolul beszélnek, mért beszél hát németül ?) Egyház és iskola. Az a r a d i y c o um épitéséhez az első kapavágást ma volt. Eötvös József közoktatási miniszter meg teendő. — A nagybányai gymnasiumnál a közokt. miniszter engedélye folytán az 1869—70-ki tanévre a VI. osztály megnyittatik, s a beiratások e hó három utolsó napján történnek. — A Szent-László társulat ez idei közgyűlése Pécsett meglehetős részvét mellett ment véghez. Jövő évi gyülhelyül Pest választatott. A pápa a társulatnak közgyűlésileg kifejezett üdvözletére távirati után megküldte apostoli áldását. — Hajnald Lajos kalocsai érsek szülővárosa, Szécsény mezővárosban építendő kath. népiskola számára 2000 forintot ajándékozott ; a tanító személyzet javadalmazására pedig a már adott 2000 forinthoz még 8000 ft alapítványt tett . — Egerben úgy látszik, elmérgesedni kezd az iskolai kérdés. E hó 13-án bejárta az egri katholikus iskolaszék bizottmánya a külvárosi iskolákat, s átvévén azok kulcsait, ünnepélyesen kijelenté az iskolai épületek és helyiségeknek, a kath. felekezet részéről birtoklásuk további folytatását. Ugyanez történt ma a lyceumban elhelyezett belvárosi, vagyis felső elemi iskolákra nézve. — A szülészeti tanfolyam a m. kir. tud. egyetemen october hó 1-én veendi kezdetét. Folytatás a mellékleten. ~ Betegápolás Magyarországon. Már tegnapi lapunkban megemlékeztünk röviden egy emlékiratról, mely beküldetett szerkesztőségünkhöz, és a következő czimet viseli: „Emlékirat a hazai betegápolási ügy kezelése, fejlődéses jelenlegi állásáról, különös tekintettel a betegápolási költségekre.“ — A belügyminiszter meghagyásából, a közegészségügyi osztályban gyűjtött hivatalos adatok alapján szerkesztette Grósz Lipót. A 180 lapra terjedő, több képpel ellátott kötet igen gazdag tartalmú, s azt hiszszük, kedves szolgálatot teszünk vele olvasóinknak, hogy egygyel mással megismertetjük belőle. Miután szerző vagy szerkesztő emlékirata czélját a következőkben megjelöli: „Jelen emlékirat czélja : a magyarországi beteg-közápolási ügynek vázlatát.... okmányszerűleg és röviden előtüntetni, a közápolási ügy előmozdítását gátló körülményeket földeríteni, az ezek elhárítására célzó intézkedéseket kijelölni, úgyszintén azon módokat is előadni, melyek által a nemzet erejét, szaporodását és jólétét annyira érdeklő azon nagy fontosságú ügy, czélszerűen, s a jelenlegi kivánalmaknak megfelelőleg rendeztethetnék, az eljárás egyszerűsíttethetnék, s a közalapok lehető megkímélésével fejlesztethetnék;“ áttér a hazai beteg közápolás ügyének régebb, 48 előtti, utáni, s az 1850—60-as időkben mutatkozott állapotára. 1848 előtt Magyarországon volt összesen 92 betegápolda. A legrégibb kórház a selmeczbányai, mely 1523-ban alapittatott; ezután következik a pozsony városi lázárét 1600-ból; utána a szepesváraljai 1650-ből; e mellett áll a körmöczbányai püspöki kórház 1690-ből, és csak ezután következik a pestvárosi 1711-ből, de 600 ágygyal. Az 1850. és 51-ik években, a Magyarországban fennállott megyei s kerületi pénztárak által kifizettetett gyógyköltségre összesen : 157.238 ft 54 kr.; ebből esik 1850-re 80.367 ft 23 kr.; 1851-re 76.871 ft 31 kr. — Nyitramegye fizette a legnagyobb összeget 6749 ftban (51 ben); Győr a legkisebbet, t. i. 63-t. — Baranya fizetett 6200-t; Pozsony 6640-t; Bars 3365-t; Esztergom 3097-t; Zemplén 4450-t; Szepes 3842; stb. — Pestmegye 1886-t. 1851-ben Trencsénmegye fizetett legtöbbet, t. i. 11,807 ftot; legkevesebbet 13 ftot, a Hajdúkerület ; Győr ekkor is kitett magáért, fizetvén 26 ftot; Pest 3961-t; Nógrád 8779-t; Arad 6012 stb. Közkórház (megyei és városi) van Magyarországon 19, mégpedig a következő 19 helyen : Aradon, Gyöngyösön, Kaposvárott, Miskolczon, Nagyváradon, Nyitrán, Szegszárdon, Székesfehérváron, Trencsénen, Budán, Debreczenben, Esztergomban, Győrött, Kassán, Pécsett, Pesten, Sopronban, Szegeden és Temesvárt. Országos gyógyintézet van : a) a pozsonyi országos közkórház ; b) a budai lipótmezei országos tébolyda, c) az országos izemgyógyintézetek és d) a bujasenyvi kórházak. A pozsonyi orsz. közkórház 5 osztálylyal bir I. belgyógyászati osztály 100 ágygyal; II. a) bujakór és bőrbetegségekre 89 ágygyal, b) fegyenczek számára 26 ágygyal, III. a) sebészi osztály 64 ágygyal, b) szülészi osztály 13 ágygyal, IV. Szemészi osztály 24 ágygyal, V. Elmebetegek osztálya 60 ágygyal, külön szoba van 6. — Tehát az egész kórházban van 382 ágy. Orvosi és szolgálati személyzete évenkénti 10,800 ft fizetésben részesül; a kórház fenntartása 1865-ben 26,465 frtba; 1866-ban 49,105 ftba; 1867-ben 62,145 ftba; és 1868 ban 62,872 ftba került. Az intézet fennállására vonatkozólag a következőket tudjuk meg az emlékiratból: Az intézet a volt m. kir. helytartótanács 1864. évi augustus hó 18-án kelt 66188. számú rendelvényével 1864. évi october 28-kán ideiglenesen léptetvén életbe, a magy. kir. belügyminisztérium 1869. évi febr. 20-án kelt 2660. számú rendeletével véglegesen megerősittetett. Ezen intézet építése a volt pozsonyi cs. kir. helytartósági osztály által, 1865. évi martius hó 6-án 6382 sz. a. kelt, s a fennállott bécsi cs. kir. belügyminisztérium rendete alapján kiadott intézvénye folytán, 1858. évben megkezdetett és még 1860. befejeztetett. A fehérnemüek mosása, napszámosnők által a házban végeztetik, a mostanig fennálló mosóház helyett egy gőzgéppel ellátott új mosóház építése okvetlenül szükséges. Ezen intézet kórtermeiben levő kályhák, különös fűtési rendszerrel (szellentyűvel) vannak ellátva, miáltal a termelt, zárt ablakoknál is mindig fris levegővel bírnak. Ezen fűtési rendszer takarékossági szempontból is előnyös, mert ez által az évenként engedélyezett 335 öl fából 65 öl megtakaríttatik. Az intézet továbbá gőzgéppel is bír, mely által az egész házban, a vízvezeték minden egyes kórteremben, úgyszintén a földszinti általános fürdő, s minden osztályon létező külön kádfürdő is elégséges meleg, és hideg vízzel látszik el, egyszersmind a felhasznált víz a nagy kertben létező szökőkutba vezettetik, és a kert öntözésére felhasználtatik. . A budai, lipótmezei országos t é d a 1 . d á r ó átalában, s különösen keletkezésének történetéről a következőket olvasok Az országos tébolyda létesítése iránti tárgyalások még 1792. évben indíttattak meg , már azon időben kimondatott hogy az ugynem .74 r a a s alap (fundus confraterniterum • *) mely már ezelőtt is jótékony czélokra ílott fenn, t,énitésére fordittasek; az ezen kivül még szükségelt pénzösszeg pedig közadakozás útján szere.A bekövetkezett franczia háború által ezen ügy befejezése elhalasztatott, azonban az országgyűlésileg újra szóba hozatván, az építési hely kijelölése, az építési tervek készítési, s a megkivántató költségek beszerzése iránt, a tárgyalások 1827-ik évig folytattalak. . Ezen időben az említett tárgyalások ismét fennakadván, 1836. évben néhai gróf Nádasdy váczi püspök, az általa megszerzett váczi ludoviceum épületét oly czélból ajándékozta az országnak, hogy ezen épület egy tébolydás intézetté átalakittassék. Később ugyancsak gr. Nádasdy Ferencz mint kalocsai érsek, tébolydái czélokra végrendeletileg még 50,000 frtot p. p. hagyományozott, azon világos kikötés mellett azonban, hogy ezen hagyomány, a kalocsai főkáptalan által kezeltessék ; kamatai pedig addig csatoltassanak a tőkéhez **), mig a tébolydás intézet tényleg megnyittatni, és betegekkel benépesittetni fog. Nevezett épület még 1836. évben a fennállott m. k. kormányszék részéről az említett czélra átvétetvén, átalakítása és berendezésének foganatositása végett, több külföldi tébolydának szakértők általi megszemlélése rendeltetett el. Az 1838. évi árvizveszély a tébolyda létesítését ismét elhalasztotta, mígnem 1839. évben az e tárgybani munkálatok és javaslatok helybenhagyás végett legfelsőbb helyre terjesztettek. Az 1843. évben leérkezett legfelsőbb rendelet szerint azonban, a kimutatott átalakítási s felszerelési költségek felette magasaknak találtatván, és hihetőleg azon okból, mert azon meggyőződéshez jutottak, hogy a költséges átalakítás mellett sem lenne ezen épület, az akkori kívánalmakhoz képest, a kitűzött czélnak tökéletesen megfelelő, az eziránti javaslat el nem fogadtatott és mindamellett, hogy a kérdéses épület körül már némi beruházások is történtek, a már megkezdett építések folytatása beszüntettetek , megpendittetvén egyszersmind azon eszme is, vájjon nem volna-e czélszerűbb Vácz helyett, Buda-Pest környékén ily tébolydát épittetni, a váczi épületet pedig elárusítani ? Az időközben kormányzóságra jutott, boldog emlékű István főherczeg indítványára, kinek mint előbbi csehországi helytartónak alkalma volt a prágai hírneves tébolydát alaposan tanulmányozni, legfelsőbb helyen kimondatott, hogy a kérdéses intézetnek Váczon való létesítésével végleg fel kell hagyni, s ilyennek a főváros környékén, a prágai s bécsi tébolydák mintájára való felállítását eszközleni. De ezen tárgyalások a közbejött 1848. évi események miatt ismét véget nem értek, és csak 1852. évben, a midőn V. Ferdinánd király ő Felsége, a koronázási ajánlatból 5000 ftot ajándékozott a tébolyda-építési alapnak, jött ezen ügy ismét tárgyalási folyamatba, mely azzal vette kezdetét, hogy Buda-Pest környékén, szakavatottak által 22 helyiség szemléltetett meg; és Buda városának ajánlata, mely szerint a lipótmezei telkek közül, 45 hold és 3’/sölnyi területet 16,000 írtért e czélra átengedni hajlandónak nyilatkozott, fogadtatott el. A bécsi cs. kir. belügyminisztérium főfontosságot a helynek tulajdonítván, melyen ezen épület létesítendő, annak megszemlélésére dr. Well miniszteri tanácsos, dr. Riedl bécsi tébolydás igazgató, s dr. Hollán Adolf, az idő szerint a budai helytartóság egészségügyi előadójából összeállított bizottságot küldötte a helyszínére, mely az említett helyiséget tökéletesen czélszerűnek találta, de a földmozgalmi költségeknek lajebbszállítását, és a telek szomszédságában levő némely részleteknek utólagos megvételét indítványozta. Ezen tárgyalások folyama alatt, az orsz. építési igazgatóság által elkészített építési terv, legfelsőbb helyen el nem fogadtatott, hanem ily tervnek dr. Riedl bécsi tébolydás igazgató programmja szerinti elkészítésére pályázat hirdettetek. Ezen időben, a tébolyda telkén reménybeli vizmennyiség kitudhatása végett furatások történtek, melyek kedvező eredményt mutattak. 1857. évben a cs. és apost. kir. Felsége magyarországbani körútja alkalmával, a tébolydai alap felsegélésére, a budai kir. várpalota építési alapjából, 300,000 pártot engedélyezett. Fennebb érintett bizottság javaslata folytán több szomszédtól még 24 hold és 1350 □ ölnyi térség szereztetett meg; minek folytán a tébolydáig telek területe, jelenleg összesen 69 hold 1353‘12 ölnyi térséget képez. (Holdját 1600 □ öllel számítva.) A kihirdetett pályázat folytán beérkezett építési tervek közül, egyik sem találtatott elfogadhatónak, részint mivel a 800 beteg elfogadására készített tervek, időközben 500 betegre rendeltettek leszállíttatni, részint pedig mivel azok a helyi viszonyoknak nem feleltek meg. A tervek átidomitásával Zettel Lajos építészeti tanácsnok bízatott meg. Az építési költségek 1.155.000 fttal számittatván, a munka, ajánlkozási után adatott ki, s annak tökéletes befejezésére 4 évi határidő szabatott meg. A beérkezett ajánlatok az építési alapra nézve felette kedvezők voltak, minthogy az előirányzott összegeknél 10—35-10 olcsóbb ajánlatok tétettek. Az építés 1860. évi mártius 20 án vette kezdetét, minek folytán a társas-alap magánosoknál kinlevő követeléseinek behajtása iránt a kellő intézkedések megtétettek. ’ *) A társas alap a József császár által féle kolostoroknál létezett alaniton *