Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-18 / 214. szám

Mert mindaz amit a M. U. e tekintetben fel­hord, nem új. E frázisokat már elkoptatta a maradás politikája, melynek összes bölcsesége ebben áll: „tiszteld őseidet, és ne akarj bölcsebb, ne akarj szabadabb, ne aka­rj felvilágosodottabb lenni náluknál!“ Ez alapdogmája a conservatiónak. Erre vezet a „kegyelet,“ ha azt csinálunk belőle, a­mire nem való, t. i. politikát csinálunk. TOLDI ISTVÁN: Belföld, Pest, september 17.­­ Ellenzékünktől senki sem tagadhatja meg a magyar tempót. Nincs az a veszett per, melyet mind halálig ne appellálna. Akárhány közjogi kudarc­ot vallott, annyi új alkalmat talált, hogy ismét a zöld asztalra czepelje kásusát hogy persze még egyszer és újra rreg újra elveszitse, így tesz a biróválasztás kérdésével is. Neki nem elég egy blamage, neki nem elég egy oly ku­­darcz, minő volt a birósági szervezés tárgyalá­sakor szenvedett, neki még egy kell, s tetézi a dolgot az, hogy bölcs vezére Tisza Kálmán idézi a fejére. Ugyanis a törvényhatóságok szervezése érdekében Bihar megye közgyűlése felterjesztést intéz az országgyűléshez, kérvén ez ügy mielőbbi tárgyalását, s ezzel egyidejűleg a bíróválasztás kérdésének is új vita alá vonását. S ha ezen eldöntött kérdést Bihar megye kedvé­ért az országgyűlés nem akarná feldönteni, ak­kor legalább, így kéri Tisza K., adassék meg a törvényhatóságoknak a kijelölési jog, továbbá illetékesség mindenben, hol nincs jogi kérdés, nehogy a törvényhatóságok pusztán végrehajtó közegek legyenek. Kéri továbbá Bihar megye, s ebben szívesen támogatjuk, hogy a bűnügyekre nézve állíttassanak fel az esküdt­székek ; kéri azt is, hogy az esküdtek lajstromá­nak elkészítése a törvényhatóságokra bizas­­sék. Végül még azt, kétségkívül, hogy csattan­jon, hogy a törvényhatóságok jogai szabályoz­­tassanak, de „meg ne semmisittessenek Beszterczebánya, sept. 14. (Eredeti tud.) (Isk­ola ügy; a hajniki és ocso­­vai tűzvész; ujonczozás a vá­rosokban; színészet; időjá­rás.) A beszterczebányai iskolák felekezetisé­­gének vagy felekezetnélküliségének kérdése e napokban eldőlt. Még augusztusban fordult elő az ügy a városi képviselők gyűlésében s akkor a felekezeti iskolák szószólói s védői alig tudták azt kivinni, hogy az ügy eldöntése elhalasztas­­sék s illetőleg a közgyűlés elé vitessék. De időt nyerve, mindent nyertek, mert múlt héten a közgyűlés, de csupán 4 szavazatnyi többséggel az iskolák felekezetisége mellett nyilatkozott. — Kineveztetett egyszersmind egy bizottmány, melynek feladata, egy közös felsőbb elemi vagy polgári iskola tervezetét,költségét stb. kidolgozni. Ideje is már, hogy a város ily iskoláról kezd gondoskodni! A táviratilag is jelzett hajniki tűzvész 30 épületet hamvasztott el. A kár tetemes. Szom­baton éjjel ismét nagy tűzvész pusztított a sze­­rencsétlen Ocsován. E község most 2 éve elveszítette ev. templomát s harangjait egy tűz­vész alkalmával; azóta is leégett már, s most megint 27 háza a betakarított terméssel a tűz­vész martaléka lett. Az alvó lakosok alig mene­kültek meg életükkel; néhány marha, sertés meg is égett. Az ujonczozás most folyik, lesz honvédünk akár­mennyi ! Breznóbánya adott 80-at, a kis Libetbánya 25 öt, Beszterczebánya csupán 43-at. A megye részéről még nem tudom az eredményt. A honvédőrnagy Radvanban fog lakni.­­ Van, vagy illetőleg volt magyar színészetünk is — Egressy Ákos színtársulata. Nagyobb pártfogást érdemeltek meg. Eleintén alig tudtak maguknak engedélyt kieszközölni a városnál 3 előadásra, azután nagy nehezen egy bérletre. Néha nagy fába is vágták fejszéjüket, mint Hamlet és Macbeth. A rosz világ azt mondja, hogy az engedély megtagadásával a város atyái azt akarták elérni,­­hogy a közönségnek ne le­gyen alkalma pénzét előre kiadni, midőn jövő hó elején kell már jönniök a német­ színészeknek, kik a városi színházat télen át bérelni szokták. Lám minő atyai gondoskodás ! Álljon e hírért jól a fáma, de ha igaz, szer­kesztő úr azt mondhatja: comme chez nous! (Még nem mondjuk. — A szerk.) Időjárásunk száraz, a téli alá nem tudunk szántani. Sok hét óta 11-én éjjel volt kis esőnk, de az a szántáshoz nem elegendő. A gabona ára a mai heti vásáron felszökött. Mis­kolcz, sept. 15. [Ered. tud.] (A bor­­sodmegyei iskolatanács első ülése.) A borsodvármegyei iskolatanács teg­nap tarta első, alakuló gyűlését, az Abauj és Borsodmegyék területére kinevezett tanfelügye­lő Imre Lőrincz úr elnöklete alatt. E gyűlés csupán alakuló lévén, iskolai lénye­ges tárgyak fölött nem is tanácskozott A ta­nács jegyzőjévé Lévay József megyei főjegyző és Lengyel Sámuel urak vá­lasztattak. — A miniszteri utasításban formulá­­zott eskü, mint melyet a népnevelési törvény nem rendel s melyhez más tekintetből is szó férhet, nem tétetett le. Elégnek tartá a gyűlés jegyzőkönyvbe igtatandó ünnepélyes fogadást nyilatkoztatni. Az évnegyedes tanácsülések határidejéül a februári, májusi, septemberi és novemberi me­gyei gyűlések második napjának délutáni órái tűzettek ki. Az elnököt, a rendes elnök gátoltatása eseté­ben, maga a tanács helyettesíti. A tanács megyeileg választott tagjainak szá­ma ez idő szerint 30. Azonban az első, alakuló gyűlés is megmutatta, hogy nem igen nyílik biztató kilátás a pontos megjelenésre. Ez első alkalommal 12 tag hiányzott, mely körülmény, ha egyéb okot nem tekintünk is, elég arra, hogy a megyei bizottsá­gyűlés az iskolatanácsi tagok számát a törvényes maximumra, 34-re ki­pótolja. E kipótlást kérő indítványt a tanács helyesléssel fogadta. Községi iskolák alakulásáról megyénk terü­letén ez­­dig még nincsen tudomásom, hanem igen­is vannak jelek arra nézve, hogy a feleke­­zetiséghez való merev ragaszkodás fogja e részben elhallgattatni a czélszerűség és szabad­­elvűség szózatát Egyik oldalon az autonómia félreértése s némi indokolatlan ellenzéki dacz, másik oldalon a papuralmi befolyás és tutela fentartása minden áron. Hanem azt hiszem, hogy a­mit végbe nem vihet a jó tanács és az élő szó, végbe fogja vinni az élő példa. Béca, sept. 16. [Ered tudj (A­­­aj­tán túli választótörvények reformja.) Több ízben szemére vetették az itteni kormánynak, hogy nem tudja az eseményeket számítólag megelőzni, sőt az események által meglepetni engedi magát, s általuk tolatik, a­helyett, hogy ez megfordítva történnék. Sok igaz lehet e szem­rehányásban , de ép ez okból az elismeréssel sem szabad fukarkodnunk, ha oly esetet kell registrálnunk, hol kormányférfiaink valóban államférfi- előrelátást tanúsítottak, s a helyzet felett uralkodnak. Ily eset valósult meg legköze­lebb előttünk. Biztosan állíthatom, hogy a kor­mány végre el van határozva kezdeményezni a több oldalról felélénkített választási reform és a birodalmi képviseletre vonatkozó határozványok régiójának kérdése iránt. A fenálló törvények az­­ban minden­esetre korlátokat, s akadályo­kat vetnek ily inic­iatíva elé. A kormány szi­lárdan áll ama nézet álláspontján, hogy a vá­lasztási reform kérdését már azért is az ország­gyűlések fóruma elé kell vinnie, mivel azokat e kérdés megoldása, alkotmányos jogaik egy ré­szétől fosztja meg. A kormány elhatározta tehát a tartományi gyűléseknek alkalmat adni, sza­vazatok használatára, s a belügyminiszter egy körrendeletében, a tartományok főnökeit utasí­totta, hogy e kérdés fölötti vélemény­nyilatko­zatok elől ne csak ki ne térjenek, de sőt inkább azokat elősegítsék, s adandó alkalommal a tar­tomány­gyűlések véleményét a legtágabb részle­tekig kipuhatolják, a kormány tüzetes informá­­tiója végett ily részlet­ek, eltekintve azon kér­déstől, ha váljon az eddigi választási mód helyébe a direct választás lépjen-e, még az is, hogy a nép egészben vagy területenként és testületenként gyakorolja-e választási jogát, valamint az is, öregbittessék-e, és mily arányban a képvi­selők száma, vagy épen megkettőztessék-e, végre az is, ha váljon a követi mandátum tar­tama megváltoztassék-e. Midőn a belügyminiszter e kérdések iránt, bár nem kötelező alakban, a tartománygyűlések véleményét kikéri, oly útra tereli a discussiót, mely alkotmányos életünk jövőjére meszsze kiható következményekkel lehet, s egyszersmind igazságot szolgáltat a szabadelvű pártnak. Különfélék. Pest, sept. 17. Személyi hírek. — Gr. Be­rst külügy­miniszter e hó 14-kén Reichenhallból München­be érkezett, meglátogatta a nemzetközi műki­­állitást, s este tovább utazott Svájczba, politikai személ­ységekkel a külügyminiszter nem érint­kezett. — B. Eötvös József közokt. minisz­ter folyó hó 20-dikán Arad s Károlyfehérvár s Balázsfalván át érkezik Kolozsvárra, honnan a Székelyföldnek veszi útját. Kautz Gyula választói körében Győrött mulat, hol a lakosság által meleg fogadtatásban részesült. — A k­i­s pasa, egy dúsgazdag albániai birtokos e na­pokban Pestre érkezik, s körutat tesz hazánk­ban, a gazdasági viszonyok vizsgálása végett. — Lady Palmerston, a nagyhírű volt angol államférfiu özvegye 8­­■ éves korában kö­zelebb meghalt. •— D­e­é­r­y László a kolozs­vári jogakadémiához nyilvános rendes jogta­nárrá neveztetett ki. — Gr. M­i­k­ó Imre közi.­miniszter Erdélybe utazott. — Kuhn hadügyminister Lembergbe megérkezett, hol most Potoczky osztrák minister és Ziemialkowsky is mulatnak, Albrecht főherczeg szintén oda váratik. — B­a­­cher­­ Ferencz, a nehány év előtt sokat emlege­tett különcz, ki elkeseredetten küzdött a Halm Frigyes által irt s névtelenül megjelent „Ra­­vennai viador“ szerzőségéért, s csúfos felsülése után Amerikába menekült, közelebb uj hazájá­ban meghalt. — Erkel Ferencznek e hó 20-án adatik Pesten azon díszes billikum, mely részére a tavalyi halárközgyűlés által tisztelet­­telül megszavaztatott. A billikumra mindazon zene­­s dalegylet neve be van vésve, melyek an­nak előállításához járultak. — Fővárosi hírek. A Pest városa ál­­tal építtetni szándékolt bérházra beküldött ter­vek közül az építészeti bizottság egyet mégis talált első díjra méltónak, azt, melynek jeligéje „Szépet a hasznossal“. A tervezőnek azonban meg kell tenni a szükségeseknek ítélt módosí­­tásokat. — A budai Dunapart kiépítésének ügye Buda városának ma délelőtt tartott közgyűlésén szőnyegre kerülvén, elfogadtatott s a ministeri­­um­hoz felterjesztetni határoztatott az illető bi­zottsági vélemény, melynek lényege, hogy a vá­ros a partnak nem csupán egyszerű kikövezte­­tését óhajtja, hanem oly rakpartot, mely a ke­reskedésnek szolgálna, továbbá csatorna vezet­tessék a Duna vize tisztaságának érdekében az óbudai határtól az ördögárokig. A költségekre nézve, a város átengedi az államnak a rakpart­­építés által nyerendő háztelkeket, azok kivételé­vel, melyek középületekre és utczákra lesznek szükségesek, de miután az állam nem nyereség czéljából eszközli az építést, reményli a város, hogy ha a háztelkek eladásából több folyna be, mint a­mennyi az építésre kiadatott, e többlet a városnak fog átengedtetek . A Fr­ank­­­in-exp­e­d­i­tiór­ól érdekes távsürgöny jött Amerikából, e szerint San Bue­­naventurában az expeditio több okmányai meg­találtattak, az 1846/7-ki telet Buchy-Islandon töltötték s Franklin 1847-ben halt meg. — Adófizetési becsületesség. Mi­dőn tavaly a jövedelmi adóról szóló törvényja­vaslat országgyűlésünkön tárgyaltatott, nagy hatással mondta el Deák Ferencz, hogy mind­azokat, kik jövedelmüket hamisan vallják be, csalóknak kell tekinteni. Nem tudjuk hányadán van e tekintetben sok adófizető lelkiismerete, de az alkalmasint ritkán történik, mit egy amerikai polgár közelebb tett, kitől is az adótiszt ily le­velet kapott: „Mellékelve küldök 477 dollárt. Midőn az adóbevallás folyt, nagy kárt okozott volna üzletemnek, ha összes jövedelmemet ki­vidéki hírek. — Az erdélyi mú­zeumnál üresedésbe jött conservatori állo­másra a múzeumi bizottság Herbich Ferencz nyugalmazott bányanagyot nevezte ki. Herbich a geológiában kittünően jártas és már évek óta folytatja Erdélyben geológiai vizsgálódásait. — Bihar megye tegnapelőtt megnyi­tott közgyűlésén első tárgy volt a megürült másod-alispáni szék betöltése. A jobboldal je­löltje Komlóssy Antal volt, a baloldalé Bara­­nyi Ágoston, szavazásra kerülvén a sor, az el­lenzék, e megyében részen lévő többség segé­lyével természetesen keresztül vitte jelöltjét s Baranyi Ágoston 102 szavazattal 34 ellen meg­választatott.­­ A magyar-román határkérdés elintézése ügyében erdélyi lapok szerint a romá­niai meghatalmazottak : Negri Constantin, Do­­nicuiu volt miniszter és Penkovics ezredes Brassóba megérkeztek. A vegyes bizottság már tartott értekezletet s a jegyzőkönyv gr. Béldy indítványára franczia nyelven fog szerkesztette. — Rablógyilkosság. Három haramia múlt héten Uzonnál egy bodolai birtokos ko­csiját megtámadván, halálra verték és kirabol­ták ; a jó madarak azonban már hurokra ke­rültek. — Panaszos levelet kaptunk egy Kaposvár-Pécs közt utazott mérnöktől az iránt, hogy e vonalon a távirda meglehetős silány ál­lapotban van ; számos távirdaoszlopok ki vannak döntve egészen közel az állomáshoz, s levele­zőnk ismételve elutazott mellettök, a­nélkül, hogy a gyors helyreállítás végett intézkedéseket látott volna. — Öngyilkosság. Nagy-Szebenben a szász nemzeti egyetem pénztári ellenőre Hund­­hart Károly f. hó 8­ kán kertjében felakaszta magát. Nemrég elhalt nejének halála búsko­morsága esté s nyolca napon át minden emberi társaságot kérett, senkihez sem szólott. — B. Rauch Levin szavai, melyekkel mint felelős bán a horvát tartomány­gyűlésben székét elfoglalta, igy hangzottak : „Eljöttem, hogy mint alkotmányos bűn a magas tartomány­gyűlést őszintén üdvözöljem, s a tartományi kormányzat végrehajtott szervezése folytán be­mutassam a három osztályfőnököt, kik vezeté­sem alatt a törvényben előírt teendőket végezni fogják. Miután a törvény felelőssé tesz engem, s vagy személyesen, vagy megbízottaim által fe­leletet, illetőleg felvilágosítást kell adnom az interpellációkra, már most kijelenthetem a ma­gas gyűlés előtt, hogy a három osztályfőnök által fogom rendesen gyakorolni felelős tisztemet. Azon meggyőződésben, hogy a magas tarto­mány­gyűlés egyetértésben fog működni alkot­mányos bányával, elfoglalom kijelölt székemet, s kérem az elnökséget a tárgyalások folytatá­sára.“ — Pius pápa egy iratot intézett Fogarassy Mihály erdélyi püspökhöz, melyben neki, az er­délyi egyházkerület papsága és híveinek a Ro­mába küldött Péterfillérekért viszonzásul köszö­netét s apostoli áldását küldi. — Sentimentalis jelenetnek siral­mas vége. Egy vidéki városban, szende holdvi­lágnál, alkonyatkor elmerülve sétál egy szerel­mes az előtte kedves ablak alatt, melynek redői közül angyalarcz mosolygott reá. Az alant levő pillantásai sóvárogva emelkedtek felfelé, és a sóhajok utat keresve, gyakorta törtek fel oda a magasba. A­mint­egy képzeletével az égbe köl­tözködnek, egyszerre csak —­olt keserű sors — eltűnt előtte ablak, és angyalarcz, mert épen a csordáról hazatérő kérődző állatok egyike, az útjában eső jámbor troubadourt kíméletlen szar­vaival, a járókelők nagy mulatságára — földre zuhintá. — Nagyváradon e napokban egy vin­­czellér részegeskedvén, neje nagyban akadá­lyozni akará abban, hogy keresményét egy estei dobzódásban el ne fecsérelje, azaz többet ne igyék, a miért is a feldühödt ember az asszony­nak jobb melle alatt kést ütött keblébe. A sze­gény asszony e halálos döfésre csakhamar kiadá lelkét, de a részegségében vadállattá aljasult ember még egyszer a hulla szivébe szúrt, külön­ben elfogatott és méltó büntetését elveendi. — Nemzetiségi gyűlölködés sajnos esetéről írnak Bolcza erdélyi román falu­ból. A másfélezer román által lakott községben lakott egy magyar asszony is, egy asztalos öz­vegye, ki a veszteglőhivatal igazgatójának bi­zonyítványa szerint tisztességes munkával tar­totta fenn magát és négy gyermekét. De néhány kolomposnak nem volt ínyére, hogy a községben négy magyar gyermek nőjjön fel, s mert egy­szerűen ki nem kergethették, a biró úr azon ötletre jött, hogy 10 fő bírság mellett megtiltotta mindenkinek, nehogy a magyar asszonynak szállást adjanak. A szegény nő Nagy-Szebenbe ment, panaszt tenni az illető hatóságnak, mely a magyar korona területén talán még a magyar számára is fog oltalmat nyújthatni. mutatom, ezért csak egy részt vallottam be, most küldöm a hiányzó részt“ — Bold. István főherczeg születésé­nek évfordulója alkalmából a budai várkápol­nában gyászisteni tisztelet tartatott, melynél Jó­zsef főherczeg jelen volt . A pesti zeneegylet részére szép adományt tett gróf Festetich Pál; az egylet ugyanis termet épittetvén, a költségek fedezé­sére aláírási íveket bocsátott ki, hogy azonban az építés a gyűjtések gyenge sikere által veszé­lyeztessék, a gróf 10,000 forintot utalványozott e czélra.­­ Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt: az állam vaspálya felső vonalán érkezett 395, elutazott 420, az alsó vo­nalon érkezett 370, elutazott 470. Az éjszaki vaspályán érkezett 174, elutazott 146. A hely­beli szállodákban 26 külföldi mulatott; ezek között Thurn Taxis hg Bajorországból, E 1­­ i­c­e angol tábornok, Greaves ezre­des Angolországból; Mertens A. kor­mánytanácsos Hannoverából; Toscanelli G. parliamenti tag Olaszországból. — „English spoken here“ olvasható Pesten és több bolt ajtaján, úgy mint külföldi városokban; ez aztán tárgyul szolgált egy kis bohózatra, melyet egy német városban hirdetve látván Albion egy utazó gyermeke, persze hogy látnia kellett s ment a pénztárhoz, hol a fennebbi czimü szinlap feküdt, de sehogy sem tudott boldogulni a csak németül beszélő pénztárnok­kal. „Goddam“, fakad ki végre, „english spoken here, why do you speak germán?“ (Itt angolul beszélnek, mért beszél hát németül ?) Egyház és iskola. A­z a r a d i y c o u­m épitéséhez az első kapavágást ma vo­lt. Eötvös József közoktatási miniszter meg teendő. — A nagybányai gymnasium­­nál a közokt. miniszter engedélye folytán az 1869—70-ki tanévre a VI. osztály megnyitta­­tik, s a beiratások e hó három utolsó napján történnek. — A Szent-László társulat ez idei közgyű­lése Pécsett meglehetős részvét mellett ment véghez. Jövő évi gyülhelyül Pest választatott. A pápa a társulatnak közgyűlésileg kifejezett üdvözletére távirati után megküldte apostoli áldását. — Hajnald Lajos kalocsai érsek szülővárosa, Szécsény mezővárosban építendő kath. népiskola számára 2000 forintot ajándéko­zott ; a tanító személyzet javadalmazására pedig a már adott 2000 forinthoz még 8000 ft alapít­ványt tett . — Egerben úgy látszik, elmérgesedni kezd az iskolai kérdés. E hó 13-án bejárta az egri katholikus iskolaszék bizottmánya a külvárosi iskolákat, s átvévén azok kul­csait, ünnepélyesen kijelenté az iskolai épüle­tek­ és helyiségeknek, a kath. felekezet részéről birtoklásuk további folytatását. Ugyanez történt ma a lyceumban elhelyezett belvárosi, vagyis felső elemi iskolákra nézve. — A szülészeti tanfolyam a m. kir. tud. egyetemen october hó 1-én veendi kezdetét. Folytatás a mellékleten. ~ Betegápolás Magyarországon. Már tegnapi lapunkban megemlékeztünk rö­viden egy emlékiratról, mely beküldetett szer­kesztőségünkhöz, és a következő czimet viseli: „Emlékirat a hazai beteg­ápo­lási ügy kezelése­, fejlődés­e­­s jelenlegi állásáról, különös te­­kintettel a betegápolási költségekre.“ — A bel­ügyminiszter meghagyásából, a közegészségügyi osztályban gyűjtött hivatalos adatok alapján szerkesztette G­r­ó­s­z Lipót. A 180 lapra terjedő, több képpel ellátott kötet igen gazdag tartalmú, s azt hiszszük, kedves szol­gálatot teszünk vele olvasóinknak, hogy egygyel mással megismertetjük belőle. Miután szerző vagy szerkesztő emlékirata czélját a következőkben megjelöli: „Jelen em­lékirat czélja : a magyarországi beteg-közápolási ügynek vázlatát.... okmányszerűleg és rövi­den előtüntetni, a közápolási ügy előmozdítását gátló körülményeket földeríteni, az ezek elhárí­tására c­élzó intézkedéseket kijelölni, úgy­szin­tén azon módokat is előadni, melyek által a nemzet erejét, szaporodását és jólétét annyira érdeklő azon nagy fontosságú ügy, czélszerűen, s a jelenlegi kivánalmaknak megfelelőleg ren­­deztethetnék, az eljárás egyszerűsíttethetnék, s a közalapok lehető megkímélésével fejlesztet­­hetnék;“ áttér a hazai beteg közápolás ügyének régebb, 48 előtti, utáni, s az 1850—60-as idők­ben mutatkozott állapotára. 1848 előtt Magyarországon volt összesen 92 betegápolda. A legrégibb kórház a selmecz­­bányai, mely 1523-ban alapittatott; ezután következik a pozsony városi lázá­rét 1600-ból; utána a szepesváraljai 1650-ből; e mellett áll a k­ö­r­m­ö­c­z­b­á­­n­y­a­i püspöki kórház 1690-ből, és csak ezután következik a pestvárosi 1711-ből, de 600 ágygyal. Az 1850. és 51-ik években, a Magyarország­ban fennállott megyei s kerületi pénztárak által kifizettetett gyógy­költségre ö­s­s­z­e­s­en : 157.238 ft 54 kr.; ebből esik 1850-re 80.367 ft 23 kr.; 1851-re 76.871 ft 31 kr. — Nyitrame­­gye fizette a legnagyobb összeget 6749 ftban (51 ben); Győr a legkisebbet, t. i. 63-t. — Ba­ranya fizetett 6200-t; Pozsony 6640-t; Bars 3365-t; Esztergom 3097-t; Zemplén 4450-t; Szepes 3842; stb. — Pestmegye 1886-t. 1851-ben Trencsénmegye fizetett legtöbbet, t. i. 11,807 ftot; legkevesebbet 13 ftot, a Hajdú­kerület ; Győr ekkor is kitett magáért, fizetvén 26 ftot; Pest 3961-t; Nógrád 8779-t; Arad 6012 stb. Közkórház (megyei és városi) van Ma­gyarországon 19, még­pedig a következő 19 he­lyen : Aradon, Gyöngyösön, Kaposvárott, Mis­­kolczon, Nagyváradon, Nyitrán, Szegszárdon, Székesfehérváron, Trencsénen, Budán, Debre­­czenben, Esztergomban, Győrött, Kassán, Pé­csett, Pesten, Sopronban, Szegeden és Temes­vár­­t. Országos gyógyintézet van : a) a pozsonyi országos közkórház ; b) a budai lipót­­mezei országos tébolyda, c) az országos izem­­gyógyintézetek és d) a bujasenyvi kórházak. A pozsonyi orsz. közkórház 5 osztálylyal bir I. belgyógyászati osztály 100 ágygyal; II. a) bujakór és bőrbetegségekre 89 ágygyal, b) fe­­gyenczek számára 26 ágygyal, III. a) sebészi osztály 64 ágygyal, b) szülészi osztály 13 ágy­gyal, IV. Szemészi osztály 24 ágygyal, V. Elme­betegek osztálya 60 ágygyal, külön szoba van 6. — Tehát az egész kórházban van 382 ágy. Orvosi és szolgálati személyzete évenkénti 10,800 ft fizetésben részesül; a kórház fenntar­tása 1865-ben 26,465 frtba; 1866-ban 49,105 ftba; 1867-ben 62,145 ftba; és 1868 ban 62,872 ftba került. Az intézet fennállására vonatkozólag a kö­vetkezőket tudjuk meg az emlékiratból: Az intézet a volt m. kir. helytartótanács 1864. évi augustus hó 18-án kelt 66188. számú ren­delvényével 1864. évi october 28-kán ideiglene­sen léptetvén életbe, a magy. kir. belügymi­nisztérium 1869. évi febr. 20-án kelt 2660. szá­mú rendeletével véglegesen megerősittetett. Ezen intézet építése a volt pozsonyi cs. kir. helytartósági osztály által, 1865. évi martius hó 6-án 6382 sz. a. kelt, s a fennállott bécsi cs. kir. belügyminisztérium rendete alapján kiadott intézvénye folytán, 1858. évben megkezdetett és még 1860. befejeztetett. A fehérnemüek mosása, napszámosnők által a házban végeztetik, a mostanig fennálló mosóház helyett egy gőzgéppel ellátott új mosóház épí­tése okvetlenül szükséges. Ezen intézet kórtermeiben levő kályhák, kü­lönös fűtési rendszerrel (szellentyűvel) vannak ellátva, mi­által a termelt, zárt ablakoknál is mindig fris levegővel bírnak. Ezen fűtési rend­szer takarékossági szempontból is előnyös, mert ez által az évenként engedélyezett 335 öl fából 65 öl megtakaríttatik. Az intézet továbbá gőzgéppel is bír, mely ál­tal az egész házban, a vízvezeték minden egyes kórteremben, úgyszintén a földszinti általános fürdő, s minden osztályon létező külön kádfürdő is elégséges meleg, és hideg vízzel lát­szik el, egyszersmind a felhasznált víz a nagy kertben létező szökőkutba vezettetik, és a kert öntözé­sére felhasználtatik. . A budai, lipótmezei országos t é d a 1 . d á r ó­­ átalában, s különösen ke­letkezésének történetéről a következőket olvas­ok Az országos tébolyda létesítése iránti tár­gyalások még 1792. évben indíttattak meg , már azon időben kimondatott hogy az ugyne­­m .7­­­4 r a a s alap (fundus confraterni­­terum • *) mely már ezelőtt is jótékony czélokra ílott fenn, t,­énitésére fordittas­ek; az ezen kivül még szük­ségelt pénzösszeg pedig közadakozás útján sze­re.A bekövetkezett franczia háború által ezen ügy befejezése elhalasztatott, azonban az or­szággyűlési­leg újra szóba hozatván, az építési hely kijelölése, az építési tervek készítési, s a megkivántató költségek beszerzése iránt, a tár­gyalások 1827-ik évig folytattalak. . Ezen időben az említett tárgyalások ismét fennakadván, 1836. évben néhai gróf Nádasdy váczi püspök, az általa megsze­rzett váczi ludo­­viceum épületét oly czélból ajándékozta az or­szágnak, hogy ezen épület egy tébolydás inté­zetté átalakittassék. Később ugyancsak gr. Nádasdy Ferencz mint kalocsai érsek, tébolydái czélokra végrendeleti­­leg még 50,000 frtot p. p. hagyományozott, azon világos kikötés mellett azonban, hogy ezen ha­gyomány, a kalocsai főkáptalan által kezeltes­sék ; kamatai pedig addig csatoltassanak a tő­kéhez **), mig a tébolydás intézet tényleg meg­nyittatni, és betegekkel benépesittetni fog. Nevezett épület még 1836. évben a fennállott m. k. kormányszék részéről az említett czélra átvétetvén, átalakítása és berendezésének foga­­natositása végett, több külföldi tébolydának szakértők általi megszemlélése rendeltetett el. Az 1838. évi árviz­veszély a tébolyda létesí­tését ismét elhalasztotta, mígnem 1839. évben az e tárgybani munkálatok és javaslatok hely­benhagyás végett legfelsőbb helyre terjesztettek. Az 1843. évben leérkezett legfelsőbb rendelet szerint azonban, a kimutatott átalakítási s fel­­szerelési költségek felette magasaknak találtat­ván, és hihetőleg azon okból, mert azon meg­győződéshez jutottak, hogy a költséges átalakí­tás mellett sem lenne ezen épület, az akkori kí­vánalmakhoz képest, a kitűzött czélnak tökéle­tesen megfelelő, az eziránti javaslat el nem fo­gadtatott és mindamellett, hogy a kérdéses épü­let körül már némi beruházások is történtek, a már megkezdett építések folytatása beszüntette­tek , megpendittetvén egyszersmind azon eszme is, vájjon nem volna-e czélszerűbb Vácz helyett, Buda-Pest környékén ily tébolydát épittetni, a váczi épületet pedig elárusítani ? Az időközben kormányzóságra jutott, boldog emlékű István főherczeg indítványára, kinek mint előb­bi csehországi helytartónak alkalma volt a prá­gai hírneves tébolydát alaposan tanulmányozni, legfelsőbb helyen kimondatott, hogy a kérdéses intézetnek Váczon való létesítésével végleg fel kell hagyni, s ilyennek a főváros környékén, a prágai s bécsi tébolydák mintájára való felállí­tását eszközleni. De ezen tárgyalások a közbejött 1848. évi események miatt ismét véget nem értek, és csak 1852. évben, a midőn V. Ferdinánd király ő Felsége, a koronázási ajánlatból 5000 ftot aján­dékozott a tébolyda-építési alapnak, jött ezen ügy ismét tárgyalási folyamatba, mely azzal vette kezdetét, hogy Buda-Pest környékén, szakavatottak által 22 helyiség szemléltetett meg; és Buda városának ajánlata, mely szerint a lipótmezei telkek közül, 45 hold és 3’/s­ölnyi területet 16,000 írtért e czélra átengedni haj­landónak nyilatkozott, fogadtatott el. A bécsi cs. kir. belügyminisztérium főfontos­­ságot a helynek tulajdonítván, melyen ezen épü­let létesítendő, annak megszemlélésére dr. Well miniszteri tanácsos, dr. Riedl bécsi tébolydás igazgató, s dr. Hollán Adolf, az idő szerint a budai helytartóság egészségügyi előadójából összeállított bizottságot küldötte a helyszí­nére, mely az említett helyiséget tökéletesen czélszerűnek találta, de a földmozgalmi költsé­geknek lajebbszállítását, és a telek szomszédsá­gában levő némely részleteknek utólagos meg­vételét indítványozta. Ezen tárgyalások folyama alatt, az orsz. épí­tési igazgatóság által elkészített építési terv, legfelsőbb helyen el nem fogadtatott, hanem ily tervnek dr. Riedl bécsi tébolydás igazgató pro­­grammja szerinti elkészítésére pályázat hirdet­tetek. Ezen időben, a tébolyda telkén reményb­eli vizmennyiség kitudhatása végett furatások tör­téntek, melyek kedvező eredményt mutattak. 1857. évben a cs. és apost. kir. Felsége ma­­gyarországbani körútja alkalmával, a tébolydai alap felsegélésére, a budai kir. várpalota építési alapjából, 300,000 pártot engedélyezett. Fennebb érintett bizottság javaslata folytán több szomszédtól még 24 hold és 1350 □ ölnyi térség szereztetett meg; minek folytán a téboly­dáig telek területe, jelenleg összesen 69 hold 1353‘12 ölnyi térséget képez. (Holdját 1600 □ öllel számítva.) A kihirdetett pályázat folytán beérkezett épí­tési tervek közül, egyik sem találtatott elfogad­hatónak, részint mivel a 800 beteg elfogadására készített tervek, időközben 500 betegre rendel­tettek leszállíttatni, részint pedig mivel azok a helyi viszonyoknak nem feleltek meg. A tervek átidomitásával Zettel Lajos építészeti tanácsnok bízatott meg.­­ Az építési költségek 1.155.000 fttal számittatván, a munka, ajánlkozási után adatott ki, s annak tökéletes befejezésére 4 évi határidő szabatott meg. A beérkezett ajánlatok az építési alapra nézve felette kedvezők voltak, minthogy az előirányzott összegeknél 10—35-10 olcsóbb ajánlatok té­tettek. Az építés 1860. évi mártius 20 án vette kez­detét, minek folytán a társas-alap magánosoknál kinlevő követeléseinek behajtása iránt a kellő intézkedések megtétettek. ’ *) A társas­ alap a József császár által fél­e kolostoroknál létezett alaniton­­ *

Next