Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-26 / 221. szám
zajlanék a bankszabadság eszméje felé. Kívánjuk, hogy a jövő ez állítás valódiságát igazolja. Ha a kormány őszintén akar, és ha csakugyan nem gátolja őt lépteiben a bécsi banknak a reichsrathban nyert kiváltsága, akkor a bankszabadság életbeléptetése semmi nehézségre nem akadhatna. Mindössze csak azt kellene kimondani, hogy a bankok jegyeiket nem érez, hanem miután a valuta helyreállítva nincsen, bank- vagy államjegyekben kötelesek visszaváltani. Időközben kimondta a pesti kereskedelmi kamara is ítéletét piaczunk helyzete fölött. A f. hó 23-diki ülésben Wahrmann úr igen helyesen jegyezte meg, hogy a tőzsdei krízist meggátolni sem nem lehet, sem nem kell. Ezt hisszük mi is. De eltérünk helyzetünknek a múltban keresendő okainak és a jövőben rejlett következményeinek megítélésében. Wahrmann úr szerint a papírok ára azok valódi értékénél magasabb volt, mely aránytalanság most kiegyenlítődik. De e magyarázat nem meríti ki a tényállást. Mily alapon ítéli meg W. úr a részvények ezen ,,valódi értékét? Bizonyosan csak azok jövedelme és nem a befizetett összegek szerint. Egy budai takarékpénztári részvény például, melyre egy krajczár sincs befizetve, mégis megér 700 ftot, miután évenként 80 ftot jövedelmez, az omnibus részvény pedig, melyre 200, vagy a mátrai bux, melyre 61 forint van befizetve, mégsem ér többet, az első 70, a másik 13 forintnál, miután jövedelmeivel csak ez összegnek felel meg. Ám nézzük át tőzsdénk száz tételnél többet magában foglaló jegyzékét. Vájjon akadunk-e ebben a hosszú sorban csak húsz, csak tíz oly vállalatra, melyeknek válság előtti értéke birtokosaiknak 8°Io-nyi kamatozást nem nyújtott volna ? Vájjon nem követeltünk-e 9, 10, sőt 15°00-nyi jövedelmet is vállalatainktól oly időben, mikor a bankok kamatlába 3 , 4°L volt, mikor az állampapírok, a vasutak csak 6 °rp-et jövedelmeztek? Midőn 100 frtnyi évi jövedelmet akartam magamnak szerezni, a bank ezért 3300 forintnak lefizetését követelte tőlem; ha vasúti, például alföldi papírokból akartam előteremteni e járadékot, már csak félannyi azaz 1550 forint kellett. Ugyanezen időben tőzsdénk legjobbnak és legszilárdabbnak elismert papírjaiból csak 1400 frt árát kellett összevásárolnom, hogy 100 frtnyi jövedelmet szerezzek magamnak. W. úr, mint a helybeli tőzsde egyik legkiválóbb tagja, el fogja ismerni, hogy ily módon a legeslegelső papírokba helyeztem volna el vagyonomat. Ha pedig csak némiképen gyengébb papírokkal megelégedtem, elegendő volt 1000 frtért papírokat vásárolni. Még ekkor is mindig „gondos családatyának“ nyilvánítana minden törvényszék, és nyugodt lelkiismerettel kezelhettem volna ily módon még árvavagyont is. Aki azonban egy kis kockázástól nem félt, az még sokkal nagyobb jövedelemre tehetett szert; vehetett például magyar biztosítási papírokat ; általán kitűnő szolidnak elismert egy értékpapír, mely 40°/okot is jövedelmezett már, melynek jövedelme azonban, a biztosítási üzlet természete folytán ingadozóbb. Az efféle papírok árfolyama a tőzsdei szédelgés azon perczeiben is, melyben az a paroxismus legnagyobb fokára hágott olyan volt , hogy jövedelmük 15°/0-re rúgott, a tőkés tehát csak 600 ftot adott volna ki, 100 ftnyi jövedelem elnyerése czéljából. h)Ezek a tények. Vájjon ki akarná ezekkel szemben állítani, hogy papírjaink ára túl magas volt? És ha az árak most mindamellett mégis esnek, ennek okát csakis a fent bővebben támogatott állítás igaz voltában találhatjuk, mely szerint t. i. több tőkét kívántunk befektetni, állandósítani mintsem a mennyit megtakarítottunk. Az egyik oldalon látjuk a talán 60 millióra tehető megtakarítást, a másikon az újból teremtett 100 millió értéket. Az egyenlet mathematikai szabályai szerint az egyensúly csak úgy lesz elérhető, ha vagy az egyik oldal 40 millióval növekszik, vagy ha a másik ugyanannyival apad. Íme úgy látszik, hogy az események az utóbbi módot követik, a tegnapelőtti árfolyamok szerint a 100 millió már vagy 11, a mai árak szerint már 15 millióval devalváltatok ; a feladat kissebb fele már meg van oldva ; hátra van még az útnak keserves nagyobb fele. Kívánjuk, hogy az aequatio egyensúlyának helyreállítása további processusában a második mód, vagyis a vagyon gyarapodása érvényesüljön. Ennyiben térünk el tehát Wahrmann úr véleményétől, arra nézve, hogy a válság honnét ered. Vájjon hova vezet? ez szintén sokkal komolyabb kérdés, semhogy még néhány szót nem kockáztatnánk. Wahrmann úr véleménye szerint, jelenleg csak tőzsdei válság forog fenn. Az ipar- és kereskedelemben nem mutatkoznék válság, nem is kellene attól igen tartani , hogy beköszön, de óvatosságból ajánlható ez is , miről alább bővebben. Annyi igaz, hogy a pesti piacon eddig csak egy nem épen nagy jelentőségű kereskedői bukás történt. A helyzet tehát e perezben nem látszik aggasztónak. De attól tartunk, hogy lehetne az a következőben. W. úr eszmemenete szerint a tőzsde beteg de keresk,és ipar friss és egészséges ; hadd medicináljon tehát a tőzsde, mi pedig figyeljünk arra, hogy az egészségesek valami kikerülhető véletlen által meg ne betegedjenek. Ezt elismernék oly feltétel mellett, ha a tőzsdét minden bajaival és betegségeivel együtt egy nagy, légmentes vesztegházba szoríthatnék, aztán messze eltávolítanak magunktól és csak akkor bocsátanók megint vissza, ha az illetékes orvosok hitükre bizonyítják a betegség végképeni elmúlását. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. És pedig nem csak azért nem, mivel a berzsanerek jószántukból nem záratnák magukat e nagy kalitkába. A tőzsde nemcsak vására az értékpapírnak, hanem egyúttal vására a pénznek, és míg első minőségben rángatódzásai csak a papírbirtokos által éreztetnének, addig a második qualitás fontossá teszi a tőzsde működését minden szatócs, minden kisiparosra nézve, mert mindnyájunknak kell pénz, kell hitel. Ha a tőzsde betegsége csak a papírvásárra lenne befolyással — még hagyján. De e tőzsdei válság a pénzviszonyokra is szokott nyomni; látjuk, hogy a papír kalamitás folytán a pénz ára kétszeresen növekedett és ez világosan mutatja, hogy a tőzsdével a krízist az egész iparos és kereskedői osztály szükségkép szintén érzi. Londonra az 1826-dik év november havában szakadt börze krízis. Január havában már a munkanélkül maradt munkások lázadásai következtek. Három hónap elegendő volt tehát arra, hogy a válságot átszármaztassa a tőzsde köréből a kereskedőkre, innét az iparosokra és még ezen osztályon túl is a napszámosokig. Megingott tehát az egész gazdasági rendszer tetejétől — a tőzsdétől — legszilárdabb alapjáig, a munkabérig, a napszámig. Hála Istennek, nálunk nem kell ily borzasztó eshetőségektől tartani. Fővárosunk gazdasági deficitjét nem számláljuk milliárdok, hanem csak szerény milliók után. De mutatja e példa, hogy tőzsdei válság izolálva alig képzelhető. Kochmeister úr, mint az albizottmány előadója, szintén tagadja a krízis Ha ezen óriás összegből mindenekelőtt levonjuk a jegygyel jelölt tételeket, melyek túlnyomólag külföldön fizettettek le, marad 104 millió forint a pesti bank és iparvállalatokra.Ezekre befizettethetett legalább 75 millió forint. Mivel azonban más külföldi tőkével létesült vállalatokban fővárosunk szintén jelentékeny összeggel vett részt, miután továbbá tekintetbe veendők azon befizetések is, melyek régebben fenálló vállalatoknak ezen 20 hóban kiadott újabb kibocsátványaira történtek , és mivel végre tekintőbe veszszük piacunk kiváló részesülését a magyar vasúti kölcsönben és a vidéki vállalatok alapítása körül: alig hibázunk, ha piaczunk részvénybirtokát kerékszámban 100 millióra becsüljük. Ezen 100 millió jelentékenyebb része vissza fog szivárogni ugyan megint azon nagy mederbe, melyben az apró tőkerészletek lassanként összegyűlnek. Erre azonban idő kell s a krízis nem várhat. A fentebbi tabellában a tőkék a váltótörvényszéki beiktatások alapján foglaltatnak. Azonban látni, hogy ezen összegek igen tévútra vezetők, miután a névleges tőkét tüntetik elő valósággal befizetett összegek helyett. Czélszerű lenne az e tekintetben fennálló kancelláriai rendeletet, mely oly időből származik, midőn a fictív tőkéket még nem ismerték, „a kor igényeihez képest“ megváltoztatni, lételét, és a pénzhiányt politikai eseményekre és a bank restrictiójára véli viszszavezethetni. Midőn az események még fejlődőben vannak, néha igen bajos az ok és okozat közti viszonyt beismerni. Az ember figyelme apróbb külsőségek által szokott elvonatni, melyeknek jelentéktelensége csak később tűnik ki, midőn a kész tényt egészében és nagyobb távolságból ítélhetjük meg. — Vannak történészek, kik hiszik, hogy a Malplaqueti hős bukása, és Anglia politikájának változása (1712), egy pár keztyünek lenne tulajdonítandó, vagy hogy az 1688-diki franczianémet véres háború oka a trianoni palotának egy rosszul épített ablakában lenne keresendő. A régen készülő események végsóig bizonyos alakban lépnek a világ elé, de azért mégsem szabad e kiléptük alakját vagy egyéb mellékkörülményeket az indító ok gyanánt tekinteni. Vagy — hogy XIV. Lajostól a pesti kereskedelmi és iparkamara eszejárására visszajussunk — Napóleon betegségét, vagy a bank restrictióját nem szabad egy komoly és már huzamos ideig tartó válság indító oka gyanánt odaállítani. Ép oly joggal lehetne okozni az utolsó cseppet a víz kiömléséért, és a mellett ignorálni a már előbb csordultig megtölt poharat. A bank Bécsben már hetek előtt restringálta a lombard üzletet, de az árak mindamellett emelkedtek. A Napóleonról érkező hírekkel pedig hason fontoságúak érkeztek már előbb is, s a tőzsde alig mozzant. Azóta a nemzeti bank ismét viszszahelyezte a pesti fiókot régi dotatiójába, Napóleonról pedig folyvást mondják, hogy egészséges. Akár való ez, akár nem, tegyük, hogy igen , várjon véget érne-e ez által a mostani helyzet? A kereskedelmi kamara abban állapodott meg, hogy 1) a nemzeti bank fiókinak dotatiója felemeltessék, és hogy 2) bocsásson a kormány 3 milliót mint tartaléktőkét a helybeli intézetek rendelkezésére, mely összeg a válság kiterjedésének netaláni esetében ez intézetek által kiosztatnék. Ezen indítvány természetes kifolyása azon praemisiáknak,melyek szerint krízis nem existálna, és a pénzhiány csak véletlen külsőségek találkozásának eredménye volna. Ha ez igaz, akkor a javaslatba hozott módok,kivált az első, — a másodiknak értelme kissé homályos — javíthatják a mostani helyzetet. Kívánjuk, hogy úgy is legyen, és hogy a jövő megcáfolja aggodalmainkat. De félünk, nagyon félünk, hogy nekünk lesz igazunk. KÖRÖSI JÓZSEF: Helyreigazítás. A „Pénzkrizis és bankkalamitások“ czimű czikk azon (III.) részében, mely lapunk pénteki számában jelent meg, a negyedik hasábban, (15. sor álésról) 36 millió helyett 26 millió,és ezt lefelé a 9-ik sorban 55,000,000 helyett 45,000,000 olvasandó. Pest-Bécsi vontató társ. 6000n 200 1200000 Junius frt Ganz gyára 5000 r) 500 2500000 Magy. Lloyd 50000V 200 10000000 Kártyagyár 1000V 200 200000 Újlaki téglagy. 2000 r) 200 400000 Erzséb.-malom 6000 z) 200 1200000 Lm.lesz. bank 15000 z) 200* 3000000 Julius frt Zugligeti t. 1500D 200 300000 Victoria(mész.)2000 A „Századunk“V 200 400000 társulata 250 70200 50000 Aug. frt Magy. jelzők 10000 Éjszakkeleti vasút 7 200 2000000 részvényekben Éjszakkeleti vasút * 18885600 elsőbbségekben * 28328400 Nemzetk. t. 100000 200 * 20000000 „Aquincum“ 250 Chemiai és kémég.100 250000 nyitó gyár 2000 100 200000 Lábad. gyár 1500 200 300000 Főv. takarp. 10000 100 1000000 Kőbányai tak. 1250 100 125000 Sept. frt Schlick gyára 2500 200 500000 Varietés szinh. 3000 Állatb. int. 5000 7( 7 100 100 300000 500000 S-Tart. vasgy. 2400 7500 1200000 Papírgyár 50007 200 1000000 összes névérték 326779600 Belföld, Pest, september 25. Selmecz, sept. 24. [Ered. tud.] (A pénzügyminiszter Felső-Magyarországon). Vidékünk, melynek egész fontossága bányáiban rejlik, nagy örömmel nézett már hetek óta a pénzügyminiszter látogatása elé, ki megígérte, hogy el fog jönni e vidéken levő bányáink megszemlélésére. Lónyay Menyhért tegnapelőtt, 22-én délután érkezett meg városunkba, miután útközben lelkesült ovatióknak szolgált tárgyául. Aranyos- Maróthon ugyanis Bars megye tisztikara fogadta őt a másodalispán vezérlete alatt, s a Migazzikastélyban, melyben villásreggelire megálló, a megye nevében szívélyes szavakkal üdvözlé. — Innen a miniszter a tisztikar kíséretében a selmeczi bányauradalom határáig, Újbányáig ment, hol b. Mednyánszky Dénes főkamaragróf által fogadtatott, ki is gr. Migazzi és b. Majthényi Bálint társaságában őt Selmeczre kisérte. Útközben megtekinté a miniszter a Józseftárnát, melyben erélyesen foly a munka, s mely, ha teljesen elkészül, nagy hatással lesz az egész bányai uradalom becsének emelkedésére. Selmecz határán a polgármester vezetése alatt a város küldöttsége fogadta a minisztert, s midőn a menet a vereskúthoz megérkezett, melynek magaslatáról diszes panorámaként tárul a szem elé az egész vidék, megszólaltak a miniszter üdvözletére készített taraczkok. E taraczkok lövései közt vonult be pénzügyminiszterünk a bélabányai kapun, mely háromszinü zászlókkal és zöld fenyőgalyakkal volt feldíszítve. Az utczákat, melyeken a menet elhaladt, sűrü tömegekben lepte el a lakosság, lelkesült éljenzéssel üdvözölvén vendégét. Selmeczen b. Mednyánszkyhoz szállt a miniszter, hol 6 órakor fényes díszebédre gyűltek öszsze a vidék nevezetességei, mely ebéd után, már az est homályában vagy 2000 bányamunkás által rendezett fáklyásmenet jelent meg a ház előtt. A bányászok zenekara Kölcsey hymnusát kezdi játszani, de a zene hangjait csakhamar elfojta a dörgő éljenzés, mely az ablaknál megjelent minisztert fogadta. Tegnap délelőtt a pénzügyminiszter úr általános audientiát tartott, mely alkalommal a bányagrófság hivatalnokai s a selmeczi akadémia tanárai neki bemutattattak; délután pedig Szélaknára rándult ki, az ottani bányaműveket megtekinteni. Nem tudom, meddig lesz még szerencsénk a miniszter urat magunk közt tisztelhetni, de azon biztos reménynyel nézünk .Jövőbe, miszerint t. pénzügyérünk e látogatását vidékünkre nézve B.-Gyarmat, sept. 23. [Ered. tud.] (A nógrádmegyei iskola tanács e 10 . ülése.) Megyénk székhelyén tegnap tartatott meg Fráter Pál nógrádi tankerületi felügyelő elnöklete alatt az iskolatanács első ülése, melyet a szép számmal egybegyült tagok és közönség által éljenzéssel fogadott tisztelt felügyelő úr, egy tartalmas beszéddel nyitott meg Az elnöki megnyitó beszédre Bodnár István ügyvéd, a nevelészet és oktatásügy terén, magán előharczosként máris lelkes buzgalommal és eredményesen forgott polgártársunk, válaszolt egy köztetszéssel fogadott beszéddel. Ezután a tanács, feladatának legközelebbi teendőihez fogván, elhatározd. saját kebeléből 3 jegyző választását, s ezeknek megválaszttattak: Bodnár István, egyhangúlag, Majer Károly és Zelenka Károly szavazat-többséggel, közvetlenül erre felolvastatik az 1869-ki máj. 21-ikén kelt közoktatási miniszteri rendelet egész terjedelmében , melynek esküt szabó részére nézve határozatba ment, hogy miután ezt a törvény nem rendeli, s miután a tanács tagjai a közoktatási törvény végrehajtására közreműködni különben is hazafias kötelességérzettel ígérkeznek, az eskü letételét mint ezúttal szükségtelent, mellőzendőnek vélik . Ugyanazon miniszteri utasítás 9-ik §-a értelmében kívánatosnak ismeri atanács, miszerint a tankerület összes iskolái, az e végre vállalkozó tanácstagok közül kiküldendő miniszteri biztosok által mielőbb meglátogattassanak, hogy igy a tanács a tanodák állapotáról magának biztos tudomást szerezhessen, a nép a törvénynyel megismerkedtessék, s addig is mig az iskolák rendeztetnének, a szülők és tanítók kötelességeik teljesítésére serkentessenek, a tanítás pedig kellőleg ellenőrizve legyen.Végül szőnyegre került Lang Francziska aszszony azon folyamodványa,mely szerint fenálló magánleánynöveldését“közös felsőbb elem leánynövelő magán intézetté“ átalakíttatni s annak nyilvánosságát elismertetni kéri, s mely folyamodvány a közoktatási m. k. minisztériumhoz ajánlólag felterjesztetni határoztatik, annyival inkább, mert ezen derék intézet B.-Gyarmatra és vidékére nézve eddig is lényeges hiányt pótolt; s mert a tulajdonos nő a nevelés előmozdítása körül magának oly kiváló érdemeket szerzett, melyek iránta minden körben általános bizalmat és ragaszkodást eredményeztek. . . ■ csak jó eredmény követendő, mert a selmeczi grófság bányái, melyeknek jövedelme az utolsó két év alatt már úgyis nagyban megszaporodtak, most, miután a miniszter úrnak személyesen van alkalma azokat tanulmányozni, gondoskodásának bizonyára kiváló tárgyát képezendik. (P. J.) Pomáz, (Pestmegye), szept. 24. [Ered. tud.] (Választási mozgalmak; pestmegyei Deákpárti értekezlet; Pest megye törvényellenes eljárása.) A t. olvasóközönség bizonyára emlékezni fog, hogy az országgyűlés gr. Ráday László volt baloldali képviselő választását érvénytelennek nyilvánítá, mivel az összeirás a pestmegyei körrendelet alapján az 1848-iki V. tezikk rendeletével ellenkezőleg hajtatott végre, mely választás megsemmisítése után a Sz.-Endrei kerület képviselő nélkül maradt. A Deák-párt jelöltje az első választásnál Harkányi Frigyes miniszeri tanácsos úr volt, ki daczára a roppant lelkesedésnek, melylyel körútjában mindenfelé fogadtatott, a hibás összeírás, a baloldali izgatás s a megyei tisztviselőknek a szavazás színhelyén gyakorolt nagy pressiója folytán csekély különbséggel kisebbségben maradt ugyan, de a mellett, hogy az erkölcsi győzelem akkor is az övé volt, jelleme, hazafisága, nemkülönben pártjának higgadt, becsületes eljárása annyira megnyerte az ellentáborból is többek tetszését, hogy kétségtelenné vált, miszerint e kerület jövő választáskor nem fog habozni őt bizalmával megtisztelni. E tudat és azon hazafias kötelesség érzete, mely szerint mindenki tartozik hazája javát lehetőleg előmozdítani, indította gr. Teleki Sándort arra, hogy pomázi kastélyába egy Deák párti értekezletet hívjon egybe. A meghivottak mintegy nyolczvanan voltak, köztük Harkányi osztálytanácsos úr, kinek ismét volt alkalma tapasztalni, hogy mennyire ragaszkodnak a Deák-párt elveihez , tisztelik őt a választók. Elnöklő gróf ur kifejté a gyülekezet előtt ez összejövetel czélját, mely nem más, mint a Deákpárt szervezése, mely ha szükségesnek látja, jelöltet léptessen fel. A nemes gróf beszéde lelkesüléssel fogadtatván, többen éles bonczkés alá vették a megye önkényes eljárását. Fölhozatott hogy midőn az országgyűlés a törvény rendeletével ellenkezőleg történt összeírás miatt semmisíti meg az első választást és új összeírást rendel a jövő választás alapjául, a pest megyei központi bizottmány az országgyűlés világos, félreérthetlen rendeletével szemben a régi összeírás javítgatását határozza el. Minthogy pedig az össeíró bizottság a központi bizottmány e határozata értelmében járt el, miért is a beleválasztott néhány Deák-párti tag ünnepélyesen leköszönt, kétségtelen, hogy a leendő választás újólag törvénytelen alapon fog megtörténni. Ily körülmények között értekezletünk megakarván kimérni választópolgárainkat hasztalan fáradság és zaklatástól a következőket mondá ki határozatilag : 1. a pestmegyei közp. bizottmány ugyanazon törvénytelen utón járt el most is, int az első választásnali összeirás; 2. a Deák-párt ennek folytán a választás ellen tiltakozik s abban részt nem vesz; 3. az ily törvénytelen módon dan történendő választás ellen a törvényhozástól orvoslást kér. S ezzel a gyülekezet, Harkányit éltetve, eloszlott. Mi pedig köszönetét szavazva a nemes grófnak az ügy érdekében kifejtett páratlan buzgalmáért, bizton reméljük, hogy végre mégis ezen kerületben nagy töbséget képező Deákpárt győzni, és azon elvek vívmányainak örvendeni fog, melyek hazánk jólétét előmozdítva egyúttal békés fejlődésünknek garantiáját nyújtják. Deés, (B. Szolnok megye) szept. 22. [Ered. tud.] (Felirat az igazságügy miniszterhez és üdvözlöirata bán installátiója alkalmából.) Utolsó tudósításom kiegészítéséül küldöm önnek Belső-Szolnokmegye feliratát az igazs ../miniszterhöz évözlö iratát a báni beigatási ünnepély alkalmára. Az elsőbb így szól: „Nagyméltóságú igazságügyi miniszter úr! Teljesen át vagyunk hatva azon történelmi igazság érzetétől, hogy gyökeres átalakulásban levő nemzetek, midőn a múltnak megszokott, méltán kegyelt intézményeitől a kor parancsoló igényei miatt való megválás nehéz és kétkedő harczát viják: habozva és kebelükből a legjobbak is egyedül a parancsoló szükségesség ellenállhatlan erejétől vontatva teszik meg az elhatározó lépést. Ez a nemzetek életében előforduló jelenetnek volt az ország tanúja, midőn Nagyméltóságod a gyakran birói hatalom gyakorlása iránti és ezzel kapcsolatos törvényjavaslataival a törvényhozás elől fellépett. Az ezek felett kifejlett keserű elvharcz élenk kinyomata volt a hagyományos emlékek gyökerükben megengedjük tiszteletre méltó, de átalakulásunk, alkotmányunk s társadalmi, mint kereskedelmi viszonyainkal többé össze nem egyezhető kegyeletének. Nagyméltóságod részéről pedig az előtörő, lankadatlan, épen oly hazafias bölcseség mint ragyogó ékesszólással keresztül vitt harcz élénk kinyomata volt a franczia bölcs ez értelemben írt szavainak : „építeni szép, de lerontani fenséges.“ A miért is fogadja nagyméltóságú miniszter úr e megye közönségének ünnepélyes bizalmi nyilatkozatát azon tudattal, hogy a végzet bizonyára igazságos leend megérnünk engedni, hogy az oly tiszta, átható, egyedül az ország jobblétét szem elől tartó kezdeményezés, midőn az a múltaktól elvált, egyedül a múltak intézményétől vált el, de az alapot, melyre a múlt azokat egykor építette , a gyors s részrehajlatlan igazságszolgáltatást megmentette. A második okmány a horvát nemzetet szólítja meg s igy hangzik: „Szeretett testvérek ! Idő, s körülményektől akadályozva szives felhivástoknak, hogy személyesen vegyünk részt az öröm ünnepben , a mely közvetlenül a ti, közvetve Szent István koronája összes nemzetének alkotmányos diadala, eleget nem tehetünk, s két évtizeden át elválasztott jobbjainkat a t1. századokon keresztül dicsőségben fénylett bráni méltóságtok. Rauch Levin ő amagnak általánosan tisztelt személyével való betöltésénél ismét össze nem forraszthattuk, a legforróbb érzetektől áthatva küldjük mindazonáltal ez üdvözlő sorainkat hozzátok és kívánjuk. Hogy az annyi nemes szívtől epedve óhajtott, s elvégre teljesített vágy: Magyar- Horvát - Szlavón- Dalmát országok közötti évszázados kapcsokat újból, és erősebbül összeforrottaknak látni, csak is ösztönül szolgálhat nekünk, s neketek arra, hogy a koronás király és az ország törvényeihez híven közös érdekeink s állami létünk biztosítása tekintetéből is, a múltak emlékeinek czélszerűsége, és dicsőségétől körülövezve, karöltve, és együttesen működni tekintsük legfőbb feladatunknak. A melyek nyilvánítása mellett midőn megkérnénk titeket mi is, kik az erdélyi részeken lakva, negyed fél Század óta először vagyunk szerencsések örömes, vagy bár közvetlenül a sz. korona birodalmának együttes öröme, vagy bújától kölcsönözni, hogy a szeretve tisztelt bán B. Rauch Levin önmagnak szívélyes, és önzéstelen szerencse kivánatainkat átadni szíveskedjetek; testvéri szeretettel vagyunk Déesen stb.“ Különfélék. Pest, sept. 25. Személyi hírek. — ŐFelsége tegnap este Gödöllőről, minden hivatalos bucsutisztelgés mellőzésével, Bécsbe utazott. — A királyné újabb rendelkezések szerint jövő hó 5-ke körül fog Gödöllőre érkezni a királyi gyermekekkel együtt.Deák Ferencz tegnap a legjobb egészségben Puszta-Sz.Lászlóról Pestre visszaérkezett. — Wittgenstein Frigyes herczeg Oroszországból, továbbá gr. Lüttic ber L. Berlinből Pestre érkeztek. — Drysaul angol ezredes és Monson James Angliából fővárosunkban mulatnak, valamint Ismail bey és Emir bég török császári tisztek Konstantinápolyból. — Scarpa Pál lovag Fiumeből és Bostett Manó igazságügyi tanácsos Württembergből Pestre érkeztek. — Katalin orosz nagyherczegnő Innsbruckban mulat. — Wetter Antal tábornok néhány heti mulatás végett kedden Pozsonyba érkezett s ott tisztelői által melegen üdvözöltetett. Fővárosi hírek. — A magyar postai számtiszteljik szerint egy miniszteri rendelet által köteleztetnek az államszámviteltanból vizsgát letenni. A Hadkötelesek számára fontos azon tudósítás, hogy akik gépgyártásban vagy más technikai szakban jártasak, a tengerészeti gyárműhelyekben róhatják le hadkötelezettségüket, és pedig egy évi oktatás után a további két év alatt jó fizetés mellett dolgozhatnak, a gyár tiszti rangfokozata szerint előlépnek s az elért ranggal lépnek a tartalékba. Több városligeti birtokos, mint megbízható forrásból értesülünk, nem tűrhetvén tovább azon kellemetlenséget és anyagi kárt is, melyet nekik a városligeti úgynevezett csömöri és Hermina-utak járatlansága okozott, s látván azt, hogy a város közönynyel nézi bajaikat, a nélkül, hogy azoknak megszüntetésére lépést is tenne — elhatározták, hogy tehetségek szerint aláírnak bizonyos összegeket ezen utak kikövetkeztetésére és azt a városi képviselő testületnek felajánlják, — kérve, hogy a még szükséglendő összeget a városi pénztárból pótolná, — s ezzel a nevezett utakat Mac Adám rendszere szerint kiköveztetné. Az aláírt öszszeg közel 6003 ftra rúg. Miután ez egyszersmind a városligetet látogató összes fővárosi közönséget is érdekli, méltán ajánlható a bölcs városatyák figyelmébe. d.Az, Ubry-ügyről némi részleteket írnak a rendfőnök kihallgatására vonat-S Af laki rendfőnök, Autonóm államtitkár közvetítésével, a törvényszék előtt hallgattatott ki ; a törvényszék elnökbe természetesen pap, s ehhez Antonelli rendkívüli udvarias és dagályos levelet irt, végül mér xi is«i. küldvény,ki. A rendfS azt Krakkóban mutatkatta,, rém ~ hoz" Folytatása a mellékleten.