Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)

1869-10-10 / 233. szám

Dessewffy b. Fiáth Ferencz főispán fia b. S­c­h­e 11 is. ~ Gr. Castellane pesti franczia kon­zUl, ki egy ideig Parisban mulatott, főváros­unk­­visszaérkezett. — B. A­p­o­r Károly Erdély­­böl és gr. N­­­c­z­k­y Lajos Sopronból Pestre érkeztek. É­ppen neost vesszük azon szomorú hirt, hogy Radnótffy Sámuel, a nemzeti színház igazgatója ■Da délutáni 3 órakor meghalt. Fen­tartjuk ma­gunknak a jövő számban bővebb necrologot adni. Fővárosi hírek. — A budapesti ügyvédegylet ill­ik vagyis büntetőügyi szakosztálya oct. 11-én d. u. 6 órakor ülést tart saját helyiségeiben ; napirenden lesznek ; a jegy­zőkönyv hitelesítésű s bizottmányi jelentés „a büntető­jogra és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről“ szóló igazságügyminiszteri tör­vényjavaslat tárgyában.­­ Az államrendőrségről szóló törvényjavaslat hír szerint már elkészült s a kor­mány azt az egybeülendő képviselőháznak elő­terjesztendi.­­ A Skene consortiummal kö­tött szerződés folytán a hadsereg ruházati főbi­zottságának feloszlatása megkezdetett. A mun­kálatok részenként beállíttatnak, a bőr s más anyag elkészítése úgy intéztetik , hogy ez év végével egészen megszüntethessék. A kész dara­bok átadatnak csapatoknak jövő évi illetmé­nyük fejében. — Pest városa térképét a város elkészíttette s a Bécsben nyomott térkép, mely négy lapból áll, 6 szért kapható. — A budapesti urasági szol­ga-egylet bizottmánya felkéri a szolga­tartó uraságokat, hogy szolgák felvétele iránt forduljanak ez egylethez, molnár utcza 3 sz. — A porosz koronaherczeg Bécsben mulatása alkalmából az osztrák nemes­ség felszólittatott a marsch­al által, hogy minél számosabban jelennének meg Bécsben. Az ered­mény, mint írják, majdnem ellenkező lett s csak azok jelentek meg, kik udvari tisztséget vi­selnek. — Megfőtt ember. Szörnyű baleset­ről írnak bécsi lapok. Egy ennyi szappanos vigyázatlanságból beesett a nagy üstbe, melyben a szappan anyag forrott s a leggyorsabb segély daczára hulláját egyes darabokra­­szétlőve tud­ták csak kihalászni.­­ A Franklin expeditio nyo­mának feltalálásáról szóló hírt már említettük. Amerikai lapok ezt írják: San Buonaventurában a tenger partján egy erősen megrongált okmányt találtak, melyen kéretett a megtaláló, adná át a londoni admiralitásnak vagy bármely angol con­­sulságnak ; e kérelem hat különféle nyelven van fogalmazva. Az okmány többi tartalma a Fran­klin expeditio sorsáról szól, különösen az „Ese­­bus“ és „Terror“ hajók elhagyásáról. Midőn Crossier parancsára a hajót elhagyták, 106 tag­ból állott az expeditio, s egy helyre érkezett, hol Sir John Ross maradványaira talált. Közli továbbá az okmány, hogy az 1846/7-ki telet az expeditio a Beéchy szigeten töltötte, hol Franklin 1847. jun. 14. meghalt.­­ A magyar-osztrák monar­chia és Szerbia közt létrejött postaegyez­­ményt a bécsi hivatalos lap a lajtántúli or­szágok számára közzéteszi.­­ Az utazók forgalma tagnap Pesten : az államvaspálya felső vonalán érkezett 490, elutazott 435, az alsó vonalon érkezett 780, elutazott 610. Az éjszaki vaspályán érkezett 176, elutazott 168. A szállodákban 11 külföldi mulatott. Vidéki hírek. — Gr. Mikó Imr közlekedési miniszt­r családja látogatására e napokban utazott át Marosvásárhelyen, hol ér­kezéséről senki sem lévén tudósítva, elfogadtatá­sára nem történhetett intézkedés, sőt miután éjféltájban érkezett, szobát sem kapott, s a mi­niszter a közszobában, leánya pedig a kocsiban akarták már tölteni az­éjt, midőn egy utazó ál­tal felismertetett s ez szobáját a miniszter rendel­kezésére bocsátotta.­­ A bihari petitio változatos sor­sáról érkeznek most minden oldalról tudósítá­sok. Zemplén megye közgyűlése szerdán, mint nekünk írják, a petitiót nem pártolta, hanem egyszerűen tudomásul vette. — Oláh falu mezőváros képviselője, Gál János legfőbb törvényszéki biró letevén mandátumát, helyette a „K. K.“ szerint Henter Géza jobboldali választatott képviselővé. — A népszámlási ügyben Medgyes­­szék gyűlése opponál, nem választo meg­ a bi­zottságot, mert nagy bölcsen kisütötte, hogy a miniszter ebbeli rendelete ellenkezik a nemzeti­ségi törvénynyel.— A ministe­rum, mint épen mai számunkban közöltük, megtette a szükséges intézkedéseket az ily törvényhatóságokra nézve. — Csodás menekülés. Szászsebe­sen egy vendéglő állásának cséstengerivel teli padlása beszakadt; a romok összetörtek egy er­­nyős szekeret is, melyben egy 12 éves fiú aludt, ki csodálatosan menekült meg, egy lehullott ge­renda fennakadt s ez téve lehetővé, hogy a ro­mok és törökbuza alól ki lehet­ menteni a meg­maradt gyermeket. — Nagy felhőszakadás és jég pusztított néhány nap előtt Pécsett; jelentékeny károkról panaszkodnak, a viz az utakat is tete­mesen megrongálta. — A Rodich ezred egy zászlóalja közelebb foglalta el állomását Marosvásárhelyt. A polgárság által igen szívesen fogadtatott s az ottani egyenlőségi kör elnöke azonnal eleget tett a tisztikar azon kívánságának, hogy az olvasó körbe a tisztek bevezettessenek. __ Provinczialis államböl­cs­e­s­é­g. Mármarosmegye közelebbi köz­gyűlésén, melyen mellesleg mondva a bihari petitiót is elfogadta, felolvastatott egy miniszteri leirat is, mely tudatja, hogy Kral Edének és társainak Szigetről Rabón és Kőrösmezőn át az ország határáig terjedő vasútvonalra adatott elő engedély. A gyűlés ezt pusztán tudomásul vette, de az ottani közlöny, Várady Gábor lap­ja, kijelenti, hogy sem az ország, sem különösen M.-Sziget érdekével összeegyeztethetőnek nem tartja e vonalat, mert­­ a megye és város ér­deke azt kívánja, hogy Sziget legalább néhány évig végpontja legyen az északkeleti vasútnak, vagyis rovására a vidék többi része szenvedjen, s neki adózzon. Azért a vonalat tovább vezetni „nem szabad.“ — Épületes dolgot beszél el ismét a „Nagyváradi L.“ a tiszántúli ref. autonóm egy­ház magaviseletéről. A kultusminisztérium tan­ügyi statistikát kívánván egybeállítani, az e czélra szükséges rovatos iveket a dr. Földy Já­nos biharmegyei tanfelügyelőhöz, kitöltés végett leküldé, ki is az egyes felekezeteket megkereső a végből, hogy papjaik a község elöljárókat, kikhez e rovatos ivek kiküldettek, támogassák. A református hitfelekezet álláspontját szem előtt tartva, Debreczenbe a ref. superintendentiának is írt, hogy lelkészeit utalja a falusi elöljárók támogatására. Most pedig — hetek múlva — visszaérkezik a n.-kereki községi elöljáróságtól a kiküldött rovatos iv üresen és kitöltetlenül, azon megjegyzés kíséretében, hogy a ref lelkész minden támogatást, adatnyujtást, sőt még az anyakönyvnek megmutatását is megtagadta.­­ Vagy nem is érkezett meg a ref. lelkészekhez semmi utasítás a debreczeni superintendentiától, vagy pedig az érkezett, hogy az adatnyujtást meg kell vonni , az első esetben hanyagság, má­sodik esetben pedig csak az autonómiához hű ragaszkodásról tanúskodik. Mert kétségtelenül az is felette sérti a felekezeti önállóságot, hogy ha a nevelés ügyéért felelős miniszter tudni akarja azt, várjon Nagykerekiben hány iskola­­köteles gyermek van, és ezek közöl hány ve­sződik a betűvel és hány őrzi a libákat ? — A Babás-féle rablóbanda utoló tagját Törköly Lászlót is elcsípték. Csó­ka tájékán bujdosott, s múlt héten az országút mellett egy árokban elaludt, a midőn B. mérnök többedmagával kocsin arra utazván, kocsisa ál­tal figyelmeztetett az árokban alvóra. A mérnök az árokhoz közeledvén, egy fiatal, erőteljes em­bert látott aludni kezében revolvert tartva, mel­lette két kétcsövű fegyver hevert. Gyanítván, hogy ez békés ember nem lehet, int-jtt társainak, k­ikkel az alvót elnyomták, a megkötözve a sze­gedi várba szállították. Itt a királyi biztos köze­gei és az itt működő bíróság kérdőre vonták s a rabló azonnal kivallá kilétét s gaztetteit. — A honvédek számára Debre­­czenben szándékolt lóvásárlásnak a „D-—n“ szerint semmi eredménye sem lett. — Gyilkosság és öngyilkos­s­ág. Szegeden egy fiatal leány abbeli bujában, hogy kedvesét besorozták, a Tompa szigetnél a a Tiszába ugrott s egy sajkán utána sietett mol­nár minden erőfeszítés daczára sem menthette meg. — Ugyan ott a Tisza egy tarisznyát vetett felszínre, mely kifogs­tván, abban egy 6—7 hó­napos gyermek hullája találtatott. — Kolozsvárott e napokban ismé­telten tűz volt s egyik lap megjegyzi, hogy az ott őszszel, midőn az élet be van takarítva, rég­­t .­ igy szokott lenni. Ugyan szerencsétlen szokás. — Beszterczen megint négy ha­mis bankó terjesztőt fogtak el, egy Kolozsvárról küldött távsürgöny következtében. A jó mada­rak előbb ellenálltak a rendőrségnek s csak erélyes támadás után adták meg m­agukat. Mint mondják, nagy halom hamis­ bankót találtak náluk.­­ A borsodi orvosgyógyszerész-egylet Mis­­kolczon Popper József tr. elnöklete alatt hat tag­jának 25 éves működését ünnepelte meg. Az ün­nepelt tagok: Horváth, Kaczander, Katona Kun, Miskolczy tudorok és Mayer gyógyszerész. Az elnök m­­eg beszéddel üdvözölte a nevezett ügy­feleket, a jegyző életrajzaikat olvasta fel, mit az ünnepeltek szívélyesen megköszönvén, Ka­czander Jr. érdekes felolvasást tartott a croup és diphtheritis felől. — Véres összeütközések for­dulnak elő a tengerparti vidéken a védtörve keresztülvitele alkalmából. Egy rag­usai távirat ma arról tudósít ismét, hogy Dragali mellett, Bocca Cattaroban egy szakasz katonaság és az ellená­lók közt oly heves összeütközés történt, hogy számos halott és sebesült jön áldozata. Egyház és iskola. — Lubrich Ágos­ton gymn. tanár „Neveléstudomány“ czimű­ művének első kiadása egészen elfogyván, a kö­zönség és szakemberek által tetszéssel fogadott művet újból sajtó alá rendezi. A 123 nagy ívnyi négy kötet műnek az átvételkor fizetendő ára 8 forint.­­ A pesti kegyesrendiek fő­­gymnasiumában a folyó tanévre megalakult a segélyegylet választmánya; elnök Wlassics Gyu­la, alelnök Gyulányi Rezső, pénztárnok Tallián Dénes; könyvtárnok Trefort Ervin. — A hajózási téli iskola, mint értesülünk, deczember első felében évben is megnyílik. A közelebbi feltételek évember hó folytán fognak közzé tétetni. ^ — Az orthodox zsidó körökből, mint a „P. Lt.“ írja, vakmerő izgatást indítottak az újabb szervezési mű ellen. A „Schomne-Ha­­dath“ egylettől kőnyomatott kéziratok intéztet­nek a hitközségek elöljáróihoz, melyben azt igyekeznek rájuk erőszakolni, hogy a szervezési statútumot ne tekintsék törvénynek; egy másik szintén kőnyomatú iratot pedig oly czélból kül­döznek szét, hogy az elöljárók azzal a kerületi biztosok határozatai ellen tiltakozzanak. Végre egy harmadik hittagadónak bélyegez minden zsidót, ki a statútum keresztülvitelét segítené stb. A közokt. minisztérium feladata, hogy e vakmerő üzelmeknek idejekorán véget vessen. — Az ágost. hitvallásuak con­­ventje ma délelőtt rekesztetett be. Miután a jegy­zőkönyv hitelesíttetett s némely kisebb fontossá­­gú ügy elintéztetett, b. Prónay köszönetet mon­dott a tagoknak buzgó részvétükért, Székács superintendens pedig b. Prónay tapintatos elnök­letéért mondott köszönetet s ezzel a gyűlés el­oszlott. Színház és művészet. — Raabe Hed­vig é­s­­ azt írja a „F. L.“, hogy Temesvárról visszatérve a nemzeti színházban szándékozik fellépni Seribe „Velva“-jában. Határozottan til­takoznunk kell az efféle kísérletek ellen, melyek lehetnek egynémely tekintetben érdekesek, de sem czéljuk sem eredményük nem lenne a mű­vészet emelése. ■—■ Pécsett műkedvelő előa­dás rendeztetett az evang. egyház pénzalapja javára, s daczára a szüretnek, a közönség szép számmal jelent s zajosan megtapsolta a közre­működőket, kik közül Reuter Hermin, Feszti Pauline és Gansz Matild kisasszonyok, Preusz, Grün, Witt stb. urak említendők. A tiszta jöve­delem a felülfizetésekkel együtt 342 ftra rúgott. — Olcsó színház. A zágrábi nem­zeti színház részéről bérlet hirdettetik s 12 elő­adásra zártszék vagy páholyülés kerül 2 ft­ 40 krba, támlásszék 3 ft 60 krba. Esik tehát egy estére az előbbinél 20 kr, az utóbbinál 30 kr. __Nagy István vidéki színész, egy­kor a 11-dik zászlóalj vitéz főhadnagya, folyó hó 3­kán Maros-Vásárhelytt halt el. Barátai gon­doskodtak volt a beteg ápolásáról, de nem lehet­ megmenteni; szép fáklyás kísérettel vitték ki az elhunytat a sirkertbe s honvéd bajtársa Kovács Áron a megboldogulthoz illő ékes beszéddel bú­csúztata el a sokat szenvedett veteránt, megem­lékezvén a haza szolgálatában szerzett érdemei­­ről is. __A nemzeti színház műsor e­z a t a­­ hét­en oct. 11-én Hamlet. 12-én Dino­­rak. 13-án A mizantróp. 14-én Don Juan. Doria asszony utószor. 15-én Kedv és hivatás. 16-án Teli Vilmos. 18-án Paul Jones. — Jövő heti előkészületre kitüzetnek: A porticii néma. Kedv és hivatás. Sevillai borbély. Mirabeau ifjúsága. Don Carlos. Liliomfi. _ A nagybecskereki színész­társaság, mely Váradi Mihály alispán elnök­lete alatt alakult bizottmány által 80 bérleti elő­adásra 8000 ftal biztosíttatott a téli idényre, kö­vetkező tagokból áll: Művezető Szuper, operetté, személyzet: Bényeiné, Feketéné, Viz­váriné, Né­­methiné, Ernői Jolán, Újhelyi Mari, Tóthfalusi, Némethi, Erezi, Kendi, Vízvári, Bogárdi Drá­mai tagok : Klárné, Lovasi J­ozefa, Gönczi­né, Szu­­perné Kendiné, Bogárdiné, Jánosi, Gárdonyi, Szigligeti, Arvai, Gönczi, Kúti, Vas. Kardalno­kok és nők: Árvayné, Király Julia, Király Te­réz, Ligeti Ida, Aradiné, Beretvás Mari. — A régiek színészei. Lapjaink­ban nagy űr választja el az állandó színházakat a vándortársulatoktól. Ez aron — kivált Ma­gyarországon — igen kevés halandó jut át, hogy „híres művészszé“ válljék valamely állandó tem­plomában a könnyelmű Thaliának.­­ A régi görögöknél csak vándortársulatok léteztek ; hosz­­szú „szin-idényről“ nem igen tudnak a króni­kák ; a színészek valamely ünnepély szenté­lyén felütötték sátorfájukat, és ha az ünne­pélynek vége volt, ismét fölszedték, és kóbo­roltak. Egyes társaságok nagyobbakká szövet­keztek és nem tűrtek más társulatokat kerüle­tekben. Legmesszebb vándoroltak a kisázsiai színészek, eljutván az armeniai Tigrano Kertáig és a párth Karrha-ig. Egyes esetekben diploma­­tiai küldetéseket is bíztak rájuk, mikre kivált háború idején igen alkalmasoknak mutatkoztak, mert a harczosok mindig kímélték őket. A tár­saságokban mindig első, második és harmadik szerepkört különböztettek meg. Első helyen áll­tak a hős szerepek s azoknak volt legkülömb „gázsija“, kik e körre szerződtettek. Polos, az athenei színész két napi játékért kapott kö­rülbelül (a mi pénzünk szerint) 2250 frtot. A harmadrendű színésznek be kellett érnie 3 frt napidíjjal. A szenvedélyes görög közönség vagy istenítette művészeit, vagy nagyon is rutul bánt velük. Az egyiknek tenyérszakadtig tapsolt, vi­rágokba temette, míg a másikat fütytyel és nem rothadt narancsosal vagy vöröshagymával, ha­nem kövekkel fogadta. Egy kémikus egyszer azzal fegyverezte be sok fejű és veszélyes kezű kritikusát, hogy a színpadon egy öl kővel jelent meg, melyet leöntve így szólt: „No, itt a kő, do­báljon, a­kinek kedve tartja.“ A könnyelműség vádját a görög színésznek is gyakrabban kellett hallania: „Miért nem érnek a drámai művészek legtöbbször sokat?“ kérdi Aristoteles, és ezt feleli reá : „Mert életök nagyobb részében művészetükkel foglalkoznak, s néha nyomorban is élnek. Pedig mind e kettő erkölcstelenségre visz.“ Hogy azonban az állás nem volt megvetett, azt bizonyítja a római Cor­nelius Nepos, midőn a különbséget rajzolván a római és görög állapotok közt, a többek közt mondja : „Az, hogy a színpadra lépett és a nép szemét gyönyörködtette, senkinek sem hozott a görög néptörzseknél szégyent, míg mindezt ná­lunk részint szégyenletesnek, durvának és illet­lennek tartják.“ — A rómaiaknál sem volt a színház állandó, s csak ünnepélyek, templom- Szentelések és emlékünnepek díszesebbé tételére szolgált. Az atellanoknál, az Atella, ősei város­ban keletkezett bohózatokban műkedvelők lép­tek fel, római polgárok gyermekei, kik nem tűrtek maguk között professionatus színészt. A közönséges színpadra csak libertinusok vagy szolgák léptek. S ezek közül igen kevesen vol­tak az igazgató tulajdonai, nagyobbrészt ma­gánosok szolgáltatták saját szolgáikból a szük­séges színészeket. Egynémely szolga-tulajdonos üzletet csinált belőle, hogy tehetséges szolgákat, kiket saját magán­színházán kiképeztetek, egyes igazga­tóknak bérbe adott. Mindemellett is a nagy mű­vészek, mint Roscius, általános tiszteletnek örvendettek, ha, mint e színész, művészete mel­lett nemes, emberi tulajdonságokat tanúsított. Későbbi időkben, a köztársaság elmúltával, igen ünnepeltettek és gazdagon megajándékoztattak a színészek, kik között asszonyok és leányok is voltak a 4 i. századtól kezdve. Midőn Antonius Octavian ellen harczra készült, a szinészek egész seregét gyűjtötte össze Samos szigetére, hol az­tán volt is mindennap tele ház, s egyre szólt a hárfa és fuvolya. A legtöbb császárról megőriz­te a história, ha várjon fukar vagy bőkezű volt e a színészek iránt. Alexander Severus soha sem adott nekik semmit sem; Marcus Antonius 10 db arany belépti díjat szokott fizetni. Vespasián egy színház megnyitása alkalmával 44 ezer fo­rintnyi pénzzel ajándékozta meg a legjobb szí­nészt, a többinek valamennyinek tizedrész any­­nyit adott. A rendes de persze változás alá eső „gázsi“ mellett ismerték a „spiel-honorar“-t is- Roscius minden este körülbelül 349 ft 50 kr­­nyi dijat kapott s évenként mintegy 63 ezer frt­­nyi jövedelme volt Dyonisa, a híres tánczos­­né jövedelme évenként 12 ezer fára ment, a­mi­ből látjuk, hogy akkor olcsóbbak voltak a láb­ikrák, és a pironettek, mint a művészet. Ma ci­­­vilisaltabbak vagyunk, sem hogy megfordítva ne lenne. Könyvészet­­ • Ráth Mór kiadásában meg­jelent : „A magyar vezérek kora Á­­r­­pádtól Szent Istvánig“ irta Szabó Károly. Történelmi irodalmunk e műben igen becses kincseset szaporodott; a felvett korszakot oly alapossággal s oly részletesen tárgyalja, mint azt kivált a részletességr nézve eddig senki sem. Kiállítása igen diszes; ára a 448 lapra terjedő kötetnek 4 írt. „P­ázmány Péter és kora“ írta Frankl Vilmos, második kötet, mely a nagy ér­sek 1622—1631. évi működését vázolja. A di­szes kiállítású kötet ára 3 frt. „Magyarországi rendeletek tára“ hivatalos kiadás, X. és XI. füzet. Elő­fizetési ár 20 füzetre helyben 6 frt. postán bér­mentve küldéssel 6 írt 50 kr. „Kézikönyv mezei gazdák, gé­pé­s­z­e­k stb. számára“ írta Petzval Otto egyetemi tanár.Hasznos könyv nemcsak a gépek körül alkalmazott egyéneknek, de iparosoknak is. Tartalmazza a szükséges előismereteket a ter­mészet­ szám- és mértanból, mire maga az illető tudomány kifejtése következik. Tartalmaz 39 fametszetet, ára 2 frt. „Gyakorlati szabályzat a ma­­gyar honvédlovasság részére“ hivatalos kiadás; részletes utasítást tartalmaz a lovasság gyakorlataira és harczban, menetekben stb való magatartására. Ara 1 ft. „ 1869-ik évi országgyűlési tör­­vényczikke­l.“­­Első füzet, I—VI tvezk. tizenhatodrét formában, ára 30 kr. „Landesgesetzsammlung für das Jahr 1868.“ hivatalos kiadás, 8-adrét formában ára 25 kr. „Sbierka krajinskych zako­­n­e v“ (törvénygyűjtemény) 1869. I—VI. Ára 25 k. — A napokban hagyta el a sajtót Kautz Gyula egyetemi tanár „N­e­m­­zetgazdaság- és Pénzügytan rendsze­re“ czímű ismeretes kézikönyvének (mely a m. t. Akadémia által Marczibányi díjjal is kitüntet­­tetett) második, bővített és javított k­i­­adása . A­mennyire az eddig megjelent első részből következtetni l­ehet, a munka sok tekintetben egészen átdolgozott és a tudomány és irodalom, valamint a gyakorlati élet összes újabb fejlődésének eredményeire alapított. E mellett az olvasóra és tanulóra nézve a jelen kiadás az elsővel szemben azon előnynyel bír, hogy szerkezete ég­szerübb, átlátszóbb, a didaktika igényeinek megfelelőbb, s ép azért mind egyetemi mind másrendü tanintézeteken s a praktikus életben való használatra alkal­masabb. F­oly­tatása a mellékleten. Közgazdaság. Az odessai gabonaszállitás. (Eredeti tudósítás.) Odessa, oct. 3. (Gabonakereskedés. Osztrák­magyar lobogó Odessában.)A Fekete tenger az, mely gabnaszál­­tásban felül­múlja nemcsak Európa, de mind az öt világrész gabnakereskedését, s nem tévedek, ha azt állí­tom, hogy Anglia nagy részét a Fekete tenger látja el gabonával. A múlt évben a kivitel itt oly csekély volt, hogy a máskor hajókkal megtömött kikötők csaknem üresen állottak. Oka az oroszországi gyenge termés volt; a déloroszországi termés szárazföldi utakon szállíttatott feljebb, hol a lakosság éhenhalással küzdütt.­­ De a dunai szállítás s az uj termés ismét szilárdabbá tette a máskor folyvást tartó tengeri kereskedést. Nagy mennyiségű gabonára van szüksége Angliának, s így a szállítási díj július hó elején Odessából 45, Nikolajeffből 47—471/2 shillingre futott tonnájától, mely árakat tartották a Duna torko­latánál levő kikötők, mint Sulina, Ibrail, Galatz, hasonlókép a Fekete tenger nyugati városai is. E nem épen jelentéktelen díjnak volt következ­ménye, hogy távol vidékekről üresen vitorláz­tak ide a hajók, s a kikötők újra megélénkültek. A szállítási szerződés előre, a még útban lévő hajókkal megköttetett. September hó elején a magtárak üresen állottak, így a szállítási díj 38—40 shillingre szállíttatott. Az azowi tenge­ren élénk maradt a kereskedés, s Angolországba tonnájától 65—67 shillinget fizettek, minek kö­vetkeztében Odessából a hajók nagyrészben az Azovra siettek. — Az előre szerződést kötött gályák is elhagyva a Fekete tengert, újra emel­kedett a dij,­­ september 25-én már 50 shilling­gel kötöttek szerződést, 27-én 52—52‘- tel. — A közeledő tél s a hajók hiánya miatt a szállí­tási díj emelkedése volt várható, de september végén Konstantinápolyba 200 hajó érkezett, miért is az 480 A shillingre szállott. — A tengeri pár nap óta újra nagyobb mennyiségben raka­­tik fel, hasonlókép a borsó is. — Rozs, árpa, zab hiánya érezhető. — Tonnájáért 2, 3­ shil­linggel többet adnak mint a búzánál. — A kö­zéptengeri kereskedés nagyon lanyha. — Mar­­seillebe mennek ugyan kisebb hajók, 3 frankkal quartetjától, nagyobb hajóknál még kevesebb a díj. A bevitel a lefolyt hetekben igen csekély volt. — A gőzhajók gépekkel, a vitorlások pe­dig majd üresen, majd szénnel jöttek. — A rop­pant mennyiségű kőszén, nagyrészben kirakatla­­nul hever a hajókon, miért is azokon vasárnap is dolgoznak. — A „Juno“ osztrák gőzös mar­hákat s lisztet szállított Alexandriába, hasonló­kép a „Maria Teresia“ trieszti gőzhajó is Kon­stantinápolyba, 4000 rubellal kötve szerződést az egész hajótól. — A gabnaárak folyvást emel­kednek. — October 1-én a kedvező széllel szá­mos hajó érkezett, köztük „Deák Ferencz,“ fiumei brigg. September 16-án érkezett meg Sándor nagy­­herczeg a krimiai fürdőkből. — Elfogadása nem volt nagyszerű, csupán a katonai törzs­tisztek várták a számára készített díszsátorban, hol az orosz együgyüséget eléggé bizonyítja egy épen a kiszállásnál megforditva elhelyezett orosz lobo­gó. — Este kivilágítást s tüzjátékot rendeztek a herczeg tiszteletére, ki még másnap elutazott. — October 6-dikára várják II. Sándor czárt. Az újonnan besorozott katonákat 3 gőzös szállita el Odessából, más katonákkal pedig 4 gőzös megtömve indult Sebastopolba. Az osztrák magyar monarchiabeli hajók augustus hó óta hordják az új lobogót, melynek felét a magyar, felét az osztrák szin képezi, a 2 koronával. Nagy részben tetszéssel fogadtatott ez a kereskedelmi tengerészetnél, jó lehet elle­neink nemes haragjukat nem tudják eltitkolni. S­­ így az E. trieszti hajó kapitánya nem a leg­megnyerőbben nyilatkozott az új zászlóról, de rajta vesztett, mert a helybeli osztrák conaul oly erélyesen járt el ez ügyben, hogy nincs okunk további elégtételt keresni; a consul meg­mutatta, mily részre hajlatlanul tudja képvisel­ni a birodalom mindkét felét. A nagy kiewi vásár is kezdetét vette már, s így Odessa valóságos nép­vándorlást tüntet elő. A pénzválság ügyében. A kassai kereskedelmi és iparkamara f. é. ok­­tóber 1-jén rendkívüli ülést tartott, melyben egy kültag is megjelent. Tanácskozás alá vétettek azon módok, melyek alkalmazandók lennének, hogy az utóbbi időben kitört, és a kamarai ke­rület kereskedelmére és iparára súlyosan nehe­zedő pénzválság következményeinek eleje vézes­sék. Ámbár a kamara ismeri azon körülményt, hogy a bécsi nemzeti bank papírpénz kiadásai­ban bizonyos szabályok által korlátolva van, mégis tagadhatlannak tartja, hogy másrészről a bank-akta tulajdonképen már több mint­­két év­tized óta sistalva van, és hogy a pénzjegyeknek korlátok közzé szorított kiadása most már az alapszabályok értelmében teendő fedezéstől töb­bé nem függ, hogy inkább rendkívüli idők az úgy is már meglazult alapszabályokhoz­ merev ragaszkodást annál kevésbé igazolják, mivel az iparnak felette nagy mérvbeni kifejlődése épen most az értékjegyek nagyobb mennyiségét sür­getően igényli. Megállapíttatott továbbá, hogy Magyarország a nemzeti bank részéről mostoha bánásmódban részesül, mint azt a budapesti kereskedelmi ipar­kamara kimutatta. A tanácskozás eredménye lett azon határozat, hogy más kamarák példájaként a ministérium jogával élve, a nemzeti bankot egy fiókintézetnek Kassán tör­ténendő felállítására, mely legalább is egy millió forintnyi pénzkészlettel ellátandó lenne, indítsa, mely kérelem a kassai kamarai területnek vi­rágzó ipara miatti országos fontosságával támo­gatandó volna. Nagy-Szeben, oct. 5. (S. B.) A gabnane­­müek behozatala a piacira emelkedik, kereslet azonban csak jobb minőségű búzában mutatko­zik, rozs és árpa árak nyomottak s alászálltak. Ellenben zab, kivált jobb minőségű szilárdan tartja magát; nagy hiány uralkodik tüzelő fá­ban. — Az időjárás addig kedvező, tiszta és me­leg s különösen a kukoriczatörés, szüret és őszi vetésre igen előnyös. — Áraink következők : búza legjobb 4.13, közép 3.07, silány 2.67., rozs 1.87., árpa 2.13., köles 2.40., zab 1.40., tengeri 1.90., borsó 3.30., lencse 3.20, mérőnként. Zsir mázsája 3­4 frt. szalonna 30 frt. Szesz fokja 45 krajczár. Pozsony oct. 4. (P. Z.) Mai vasárnapunk igen élénk volt, a forgalom minden ipar­ágban nagy mérveket öltött.­­ A gabnapiaczon elada­tott: búza 3,288 mérő 4—5 fzjával; rozs 400 m. 2.65—3.50, árpa 4,225 mérő 2.40—3.35, zab 617 mérő 2.40—2.70 Az eladott terményük ösz­­szes mennyisége 90000 mérő. Szeged, oct. 6. (Sz. H.) Gabnaüzletünkben a hangulat múlt tudósításunk óta kevés változást szenvedett, daczára a gyenge kinczlatnak és a pesti javult iránynak, majdnem minden szemes élet ár kerete csökkent. Búza iránt a kérdezősködés igen csekély, nagyobb kötések nem jöttek tudomásunkra, s igy a forgalom a hetipiaczra érkező mennyiség­re szorítkozik. Rozsban az üzlet lanyha, s árában 5—10 krajczárt vesztett, egyedül árpa szilárdan tarta fenn múlt heti árkeletét. Kukoricza múlt évi termés változatlan árakon némi kelendőségnek örvendett; idei csö­ves áru kinálya maradt. Zab lanyha, s csekélységgel olcsóbb. Mai hetipiaczunk meglehetősen volt látogat­va, azonban sok gabna eladatlan maradt. Mai jegyzeteink következők : B u z a 86— 89 egy harmad fontos 4 frt 35 krajczár. 87— 89 egy harmad fontos 4 frt 45 kr. R o z s 78— 80 fontos 2 frt 65 kr. Árpa 68—72 fontos 2 frt 40 kr. Kukoricza 82—89 és fél fntos 2, frt 50 kr. Zab 44—50 fontos 1 frt 60 kr. Értékpapírokban korlátolt üzlet, árak névlege­sek.­­ (Magyarország és a török vas­utak.) A török vasuttervekről újabban érkező hírek azon megnyugtató tudomást szolgáltatják, hogy ez ügy egészen hazánk érdekeinek megfe­lelően fog megoldatni, oly irányban, mint kor­­mányférfiaink is óhajtották. Egyik tudósító szerint igen befolyásos körök dolgoztak nagy erőfeszítéssel a bosniai vonalak mellett, hanem e tervet a Rothschild és Wodianer közbejöttével Páriában folyt tárgyalások alkalmasint örökre eltemették. Azon combinatio, mely most felszín­re került, nem nyújt nagy nehézségeket, ha­­te­kintélyes pénzemberek támogatandják s a léte­­sülés annál bizonyosabbnak tekinthető, mert az állam vasúttársaság s Magyarország érdekei itt azonosak. Az államvaspályatársulat kénytelen lesz súlypontját Pestre áttenni, s ez ügyben a déli és az államvaspályák képviselői ideérkez­nek. Ezzel kapcsolatban egy másik tudósítás azt jelenti, hogy a szerb vasutak ügyében e na­pokban tartott értekezlet folytán a déli és az államvaspályák képviselői K. Nikolics engedmé­nyével együtt Belgrádba utaznak az üzlet meg­kötésére. Alakult ugyan még egy consortium, de kilátással csakis az előbbiek bírnak, miután ve­lük van Rothschild, Wodianer, Sina, a magyar hitelbank stb.A magyar kormány is, jegyzi meg a tudósító, különös figyelemmel kíséri az ügyet, miután az egész áruforgalmat Pestnek akarja irányoztatni, mi csak a déli és államvasúttársu­­latok terve mellett tehető. (A pest-budai keresk. és iparkam­­r­a­ iparosztályának tegnapi ülésében szenyesre került az ipartörvényjavaslat ügye. Némi vita után elfogadtatott Faik indítványa, hogy miután az ipartörvény­javaslat úgy sem kerül egyha­mar a törvényhozás tárgyalása alá,­in­téztessék felirat a ministériumhoz, melyben tudassa, hogy a kamra ha nem is kiszabott határidő alatt, de

Next