Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-10 / 233. szám
Dessewffy b. Fiáth Ferencz főispán fia b. Sche 11 is. ~ Gr. Castellane pesti franczia konzUl, ki egy ideig Parisban mulatott, fővárosunkvisszaérkezett. — B. Apor Károly Erdélyböl és gr. Nczky Lajos Sopronból Pestre érkeztek. Éppen neost vesszük azon szomorú hirt, hogy Radnótffy Sámuel, a nemzeti színház igazgatója ■Da délutáni 3 órakor meghalt. Fentartjuk magunknak a jövő számban bővebb necrologot adni. Fővárosi hírek. — A budapesti ügyvédegylet illik vagyis büntetőügyi szakosztálya oct. 11-én d. u. 6 órakor ülést tart saját helyiségeiben ; napirenden lesznek ; a jegyzőkönyv hitelesítésű s bizottmányi jelentés „a büntetőjogra és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről“ szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslat tárgyában. Az államrendőrségről szóló törvényjavaslat hír szerint már elkészült s a kormány azt az egybeülendő képviselőháznak előterjesztendi. A Skene consortiummal kötött szerződés folytán a hadsereg ruházati főbizottságának feloszlatása megkezdetett. A munkálatok részenként beállíttatnak, a bőr s más anyag elkészítése úgy intéztetik , hogy ez év végével egészen megszüntethessék. A kész darabok átadatnak csapatoknak jövő évi illetményük fejében. — Pest városa térképét a város elkészíttette s a Bécsben nyomott térkép, mely négy lapból áll, 6 szért kapható. — A budapesti urasági szolga-egylet bizottmánya felkéri a szolgatartó uraságokat, hogy szolgák felvétele iránt forduljanak ez egylethez, molnár utcza 3 sz. — A porosz koronaherczeg Bécsben mulatása alkalmából az osztrák nemesség felszólittatott a marschal által, hogy minél számosabban jelennének meg Bécsben. Az eredmény, mint írják, majdnem ellenkező lett s csak azok jelentek meg, kik udvari tisztséget viselnek. — Megfőtt ember. Szörnyű balesetről írnak bécsi lapok. Egy ennyi szappanos vigyázatlanságból beesett a nagy üstbe, melyben a szappan anyag forrott s a leggyorsabb segély daczára hulláját egyes darabokraszétlőve tudták csak kihalászni. A Franklin expeditio nyomának feltalálásáról szóló hírt már említettük. Amerikai lapok ezt írják: San Buonaventurában a tenger partján egy erősen megrongált okmányt találtak, melyen kéretett a megtaláló, adná át a londoni admiralitásnak vagy bármely angol consulságnak ; e kérelem hat különféle nyelven van fogalmazva. Az okmány többi tartalma a Franklin expeditio sorsáról szól, különösen az „Esebus“ és „Terror“ hajók elhagyásáról. Midőn Crossier parancsára a hajót elhagyták, 106 tagból állott az expeditio, s egy helyre érkezett, hol Sir John Ross maradványaira talált. Közli továbbá az okmány, hogy az 1846/7-ki telet az expeditio a Beéchy szigeten töltötte, hol Franklin 1847. jun. 14. meghalt. A magyar-osztrák monarchia és Szerbia közt létrejött postaegyezményt a bécsi hivatalos lap a lajtántúli országok számára közzéteszi. Az utazók forgalma tagnap Pesten : az államvaspálya felső vonalán érkezett 490, elutazott 435, az alsó vonalon érkezett 780, elutazott 610. Az éjszaki vaspályán érkezett 176, elutazott 168. A szállodákban 11 külföldi mulatott. Vidéki hírek. — Gr. Mikó Imr közlekedési minisztr családja látogatására e napokban utazott át Marosvásárhelyen, hol érkezéséről senki sem lévén tudósítva, elfogadtatására nem történhetett intézkedés, sőt miután éjféltájban érkezett, szobát sem kapott, s a miniszter a közszobában, leánya pedig a kocsiban akarták már tölteni azéjt, midőn egy utazó által felismertetett s ez szobáját a miniszter rendelkezésére bocsátotta. A bihari petitio változatos sorsáról érkeznek most minden oldalról tudósítások. Zemplén megye közgyűlése szerdán, mint nekünk írják, a petitiót nem pártolta, hanem egyszerűen tudomásul vette. — Oláh falu mezőváros képviselője, Gál János legfőbb törvényszéki biró letevén mandátumát, helyette a „K. K.“ szerint Henter Géza jobboldali választatott képviselővé. — A népszámlási ügyben Medgyesszék gyűlése opponál, nem választo meg a bizottságot, mert nagy bölcsen kisütötte, hogy a miniszter ebbeli rendelete ellenkezik a nemzetiségi törvénynyel.— A ministerum, mint épen mai számunkban közöltük, megtette a szükséges intézkedéseket az ily törvényhatóságokra nézve. — Csodás menekülés. Szászsebesen egy vendéglő állásának cséstengerivel teli padlása beszakadt; a romok összetörtek egy ernyős szekeret is, melyben egy 12 éves fiú aludt, ki csodálatosan menekült meg, egy lehullott gerenda fennakadt s ez téve lehetővé, hogy a romok és törökbuza alól ki lehet menteni a megmaradt gyermeket. — Nagy felhőszakadás és jég pusztított néhány nap előtt Pécsett; jelentékeny károkról panaszkodnak, a viz az utakat is tetemesen megrongálta. — A Rodich ezred egy zászlóalja közelebb foglalta el állomását Marosvásárhelyt. A polgárság által igen szívesen fogadtatott s az ottani egyenlőségi kör elnöke azonnal eleget tett a tisztikar azon kívánságának, hogy az olvasó körbe a tisztek bevezettessenek. __ Provinczialis állambölcseség. Mármarosmegye közelebbi közgyűlésén, melyen mellesleg mondva a bihari petitiót is elfogadta, felolvastatott egy miniszteri leirat is, mely tudatja, hogy Kral Edének és társainak Szigetről Rabón és Kőrösmezőn át az ország határáig terjedő vasútvonalra adatott elő engedély. A gyűlés ezt pusztán tudomásul vette, de az ottani közlöny, Várady Gábor lapja, kijelenti, hogy sem az ország, sem különösen M.-Sziget érdekével összeegyeztethetőnek nem tartja e vonalat, mert a megye és város érdeke azt kívánja, hogy Sziget legalább néhány évig végpontja legyen az északkeleti vasútnak, vagyis rovására a vidék többi része szenvedjen, s neki adózzon. Azért a vonalat tovább vezetni „nem szabad.“ — Épületes dolgot beszél el ismét a „Nagyváradi L.“ a tiszántúli ref. autonóm egyház magaviseletéről. A kultusminisztérium tanügyi statistikát kívánván egybeállítani, az e czélra szükséges rovatos iveket a dr. Földy János biharmegyei tanfelügyelőhöz, kitöltés végett leküldé, ki is az egyes felekezeteket megkereső a végből, hogy papjaik a község elöljárókat, kikhez e rovatos ivek kiküldettek, támogassák. A református hitfelekezet álláspontját szem előtt tartva, Debreczenbe a ref. superintendentiának is írt, hogy lelkészeit utalja a falusi elöljárók támogatására. Most pedig — hetek múlva — visszaérkezik a n.-kereki községi elöljáróságtól a kiküldött rovatos iv üresen és kitöltetlenül, azon megjegyzés kíséretében, hogy a ref lelkész minden támogatást, adatnyujtást, sőt még az anyakönyvnek megmutatását is megtagadta. Vagy nem is érkezett meg a ref. lelkészekhez semmi utasítás a debreczeni superintendentiától, vagy pedig az érkezett, hogy az adatnyujtást meg kell vonni , az első esetben hanyagság, második esetben pedig csak az autonómiához hű ragaszkodásról tanúskodik. Mert kétségtelenül az is felette sérti a felekezeti önállóságot, hogy ha a nevelés ügyéért felelős miniszter tudni akarja azt, várjon Nagykerekiben hány iskolaköteles gyermek van, és ezek közöl hány vesződik a betűvel és hány őrzi a libákat ? — A Babás-féle rablóbanda utoló tagját Törköly Lászlót is elcsípték. Csóka tájékán bujdosott, s múlt héten az országút mellett egy árokban elaludt, a midőn B. mérnök többedmagával kocsin arra utazván, kocsisa által figyelmeztetett az árokban alvóra. A mérnök az árokhoz közeledvén, egy fiatal, erőteljes embert látott aludni kezében revolvert tartva, mellette két kétcsövű fegyver hevert. Gyanítván, hogy ez békés ember nem lehet, int-jtt társainak, kikkel az alvót elnyomták, a megkötözve a szegedi várba szállították. Itt a királyi biztos közegei és az itt működő bíróság kérdőre vonták s a rabló azonnal kivallá kilétét s gaztetteit. — A honvédek számára Debreczenben szándékolt lóvásárlásnak a „D-—n“ szerint semmi eredménye sem lett. — Gyilkosság és öngyilkosság. Szegeden egy fiatal leány abbeli bujában, hogy kedvesét besorozták, a Tompa szigetnél a a Tiszába ugrott s egy sajkán utána sietett molnár minden erőfeszítés daczára sem menthette meg. — Ugyan ott a Tisza egy tarisznyát vetett felszínre, mely kifogstván, abban egy 6—7 hónapos gyermek hullája találtatott. — Kolozsvárott e napokban ismételten tűz volt s egyik lap megjegyzi, hogy az ott őszszel, midőn az élet be van takarítva, régt . igy szokott lenni. Ugyan szerencsétlen szokás. — Beszterczen megint négy hamis bankó terjesztőt fogtak el, egy Kolozsvárról küldött távsürgöny következtében. A jó madarak előbb ellenálltak a rendőrségnek s csak erélyes támadás után adták meg magukat. Mint mondják, nagy halom hamis bankót találtak náluk. A borsodi orvosgyógyszerész-egylet Miskolczon Popper József tr. elnöklete alatt hat tagjának 25 éves működését ünnepelte meg. Az ünnepelt tagok: Horváth, Kaczander, Katona Kun, Miskolczy tudorok és Mayer gyógyszerész. Az elnök meg beszéddel üdvözölte a nevezett ügyfeleket, a jegyző életrajzaikat olvasta fel, mit az ünnepeltek szívélyesen megköszönvén, Kaczander Jr. érdekes felolvasást tartott a croup és diphtheritis felől. — Véres összeütközések fordulnak elő a tengerparti vidéken a védtörve keresztülvitele alkalmából. Egy ragusai távirat ma arról tudósít ismét, hogy Dragali mellett, Bocca Cattaroban egy szakasz katonaság és az ellenálók közt oly heves összeütközés történt, hogy számos halott és sebesült jön áldozata. Egyház és iskola. — Lubrich Ágoston gymn. tanár „Neveléstudomány“ czimű művének első kiadása egészen elfogyván, a közönség és szakemberek által tetszéssel fogadott művet újból sajtó alá rendezi. A 123 nagy ívnyi négy kötet műnek az átvételkor fizetendő ára 8 forint. A pesti kegyesrendiek főgymnasiumában a folyó tanévre megalakult a segélyegylet választmánya; elnök Wlassics Gyula, alelnök Gyulányi Rezső, pénztárnok Tallián Dénes; könyvtárnok Trefort Ervin. — A hajózási téli iskola, mint értesülünk, deczember első felében évben is megnyílik. A közelebbi feltételek évember hó folytán fognak közzé tétetni. ^ — Az orthodox zsidó körökből, mint a „P. Lt.“ írja, vakmerő izgatást indítottak az újabb szervezési mű ellen. A „Schomne-Hadath“ egylettől kőnyomatott kéziratok intéztetnek a hitközségek elöljáróihoz, melyben azt igyekeznek rájuk erőszakolni, hogy a szervezési statútumot ne tekintsék törvénynek; egy másik szintén kőnyomatú iratot pedig oly czélból küldöznek szét, hogy az elöljárók azzal a kerületi biztosok határozatai ellen tiltakozzanak. Végre egy harmadik hittagadónak bélyegez minden zsidót, ki a statútum keresztülvitelét segítené stb. A közokt. minisztérium feladata, hogy e vakmerő üzelmeknek idejekorán véget vessen. — Az ágost. hitvallásuak conventje ma délelőtt rekesztetett be. Miután a jegyzőkönyv hitelesíttetett s némely kisebb fontosságú ügy elintéztetett, b. Prónay köszönetet mondott a tagoknak buzgó részvétükért, Székács superintendens pedig b. Prónay tapintatos elnökletéért mondott köszönetet s ezzel a gyűlés eloszlott. Színház és művészet. — Raabe Hedvig és azt írja a „F. L.“, hogy Temesvárról visszatérve a nemzeti színházban szándékozik fellépni Seribe „Velva“-jában. Határozottan tiltakoznunk kell az efféle kísérletek ellen, melyek lehetnek egynémely tekintetben érdekesek, de sem czéljuk sem eredményük nem lenne a művészet emelése. ■—■ Pécsett műkedvelő előadás rendeztetett az evang. egyház pénzalapja javára, s daczára a szüretnek, a közönség szép számmal jelent s zajosan megtapsolta a közreműködőket, kik közül Reuter Hermin, Feszti Pauline és Gansz Matild kisasszonyok, Preusz, Grün, Witt stb. urak említendők. A tiszta jövedelem a felülfizetésekkel együtt 342 ftra rúgott. — Olcsó színház. A zágrábi nemzeti színház részéről bérlet hirdettetik s 12 előadásra zártszék vagy páholyülés kerül 2 ft 40 krba, támlásszék 3 ft 60 krba. Esik tehát egy estére az előbbinél 20 kr, az utóbbinál 30 kr. __Nagy István vidéki színész, egykor a 11-dik zászlóalj vitéz főhadnagya, folyó hó 3kán Maros-Vásárhelytt halt el. Barátai gondoskodtak volt a beteg ápolásáról, de nem lehet megmenteni; szép fáklyás kísérettel vitték ki az elhunytat a sirkertbe s honvéd bajtársa Kovács Áron a megboldogulthoz illő ékes beszéddel búcsúztata el a sokat szenvedett veteránt, megemlékezvén a haza szolgálatában szerzett érdemeiről is. __A nemzeti színház műsor ez a t a héten oct. 11-én Hamlet. 12-én Dinorak. 13-án A mizantróp. 14-én Don Juan. Doria asszony utószor. 15-én Kedv és hivatás. 16-án Teli Vilmos. 18-án Paul Jones. — Jövő heti előkészületre kitüzetnek: A porticii néma. Kedv és hivatás. Sevillai borbély. Mirabeau ifjúsága. Don Carlos. Liliomfi. _ A nagybecskereki színésztársaság, mely Váradi Mihály alispán elnöklete alatt alakult bizottmány által 80 bérleti előadásra 8000 ftal biztosíttatott a téli idényre, következő tagokból áll: Művezető Szuper, operetté, személyzet: Bényeiné, Feketéné, Vizváriné, Némethiné, Ernői Jolán, Újhelyi Mari, Tóthfalusi, Némethi, Erezi, Kendi, Vízvári, Bogárdi Drámai tagok : Klárné, Lovasi Jozefa, Göncziné, Szuperné Kendiné, Bogárdiné, Jánosi, Gárdonyi, Szigligeti, Arvai, Gönczi, Kúti, Vas. Kardalnokok és nők: Árvayné, Király Julia, Király Teréz, Ligeti Ida, Aradiné, Beretvás Mari. — A régiek színészei. Lapjainkban nagy űr választja el az állandó színházakat a vándortársulatoktól. Ez aron — kivált Magyarországon — igen kevés halandó jut át, hogy „híres művészszé“ válljék valamely állandó templomában a könnyelmű Thaliának. A régi görögöknél csak vándortársulatok léteztek ; hoszszú „szin-idényről“ nem igen tudnak a krónikák ; a színészek valamely ünnepély szentélyén felütötték sátorfájukat, és ha az ünnepélynek vége volt, ismét fölszedték, és kóboroltak. Egyes társaságok nagyobbakká szövetkeztek és nem tűrtek más társulatokat kerületekben. Legmesszebb vándoroltak a kisázsiai színészek, eljutván az armeniai Tigrano Kertáig és a párth Karrha-ig. Egyes esetekben diplomatiai küldetéseket is bíztak rájuk, mikre kivált háború idején igen alkalmasoknak mutatkoztak, mert a harczosok mindig kímélték őket. A társaságokban mindig első, második és harmadik szerepkört különböztettek meg. Első helyen álltak a hős szerepek s azoknak volt legkülömb „gázsija“, kik e körre szerződtettek. Polos, az athenei színész két napi játékért kapott körülbelül (a mi pénzünk szerint) 2250 frtot. A harmadrendű színésznek be kellett érnie 3 frt napidíjjal. A szenvedélyes görög közönség vagy istenítette művészeit, vagy nagyon is rutul bánt velük. Az egyiknek tenyérszakadtig tapsolt, virágokba temette, míg a másikat fütytyel és nem rothadt narancsosal vagy vöröshagymával, hanem kövekkel fogadta. Egy kémikus egyszer azzal fegyverezte be sok fejű és veszélyes kezű kritikusát, hogy a színpadon egy öl kővel jelent meg, melyet leöntve így szólt: „No, itt a kő, dobáljon, akinek kedve tartja.“ A könnyelműség vádját a görög színésznek is gyakrabban kellett hallania: „Miért nem érnek a drámai művészek legtöbbször sokat?“ kérdi Aristoteles, és ezt feleli reá : „Mert életök nagyobb részében művészetükkel foglalkoznak, s néha nyomorban is élnek. Pedig mind e kettő erkölcstelenségre visz.“ Hogy azonban az állás nem volt megvetett, azt bizonyítja a római Cornelius Nepos, midőn a különbséget rajzolván a római és görög állapotok közt, a többek közt mondja : „Az, hogy a színpadra lépett és a nép szemét gyönyörködtette, senkinek sem hozott a görög néptörzseknél szégyent, míg mindezt nálunk részint szégyenletesnek, durvának és illetlennek tartják.“ — A rómaiaknál sem volt a színház állandó, s csak ünnepélyek, templom- Szentelések és emlékünnepek díszesebbé tételére szolgált. Az atellanoknál, az Atella, ősei városban keletkezett bohózatokban műkedvelők léptek fel, római polgárok gyermekei, kik nem tűrtek maguk között professionatus színészt. A közönséges színpadra csak libertinusok vagy szolgák léptek. S ezek közül igen kevesen voltak az igazgató tulajdonai, nagyobbrészt magánosok szolgáltatták saját szolgáikból a szükséges színészeket. Egynémely szolga-tulajdonos üzletet csinált belőle, hogy tehetséges szolgákat, kiket saját magánszínházán kiképeztetek, egyes igazgatóknak bérbe adott. Mindemellett is a nagy művészek, mint Roscius, általános tiszteletnek örvendettek, ha, mint e színész, művészete mellett nemes, emberi tulajdonságokat tanúsított. Későbbi időkben, a köztársaság elmúltával, igen ünnepeltettek és gazdagon megajándékoztattak a színészek, kik között asszonyok és leányok is voltak a 4 i. századtól kezdve. Midőn Antonius Octavian ellen harczra készült, a szinészek egész seregét gyűjtötte össze Samos szigetére, hol aztán volt is mindennap tele ház, s egyre szólt a hárfa és fuvolya. A legtöbb császárról megőrizte a história, ha várjon fukar vagy bőkezű volt e a színészek iránt. Alexander Severus soha sem adott nekik semmit sem; Marcus Antonius 10 db arany belépti díjat szokott fizetni. Vespasián egy színház megnyitása alkalmával 44 ezer forintnyi pénzzel ajándékozta meg a legjobb színészt, a többinek valamennyinek tizedrész anynyit adott. A rendes de persze változás alá eső „gázsi“ mellett ismerték a „spiel-honorar“-t is- Roscius minden este körülbelül 349 ft 50 krnyi dijat kapott s évenként mintegy 63 ezer frtnyi jövedelme volt Dyonisa, a híres tánczosné jövedelme évenként 12 ezer fára ment, amiből látjuk, hogy akkor olcsóbbak voltak a lábikrák, és a pironettek, mint a művészet. Ma civilisaltabbak vagyunk, sem hogy megfordítva ne lenne. Könyvészet • Ráth Mór kiadásában megjelent : „A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig“ irta Szabó Károly. Történelmi irodalmunk e műben igen becses kincseset szaporodott; a felvett korszakot oly alapossággal s oly részletesen tárgyalja, mint azt kivált a részletességr nézve eddig senki sem. Kiállítása igen diszes; ára a 448 lapra terjedő kötetnek 4 írt. „Pázmány Péter és kora“ írta Frankl Vilmos, második kötet, mely a nagy érsek 1622—1631. évi működését vázolja. A diszes kiállítású kötet ára 3 frt. „Magyarországi rendeletek tára“ hivatalos kiadás, X. és XI. füzet. Előfizetési ár 20 füzetre helyben 6 frt. postán bérmentve küldéssel 6 írt 50 kr. „Kézikönyv mezei gazdák, gépészek stb. számára“ írta Petzval Otto egyetemi tanár.Hasznos könyv nemcsak a gépek körül alkalmazott egyéneknek, de iparosoknak is. Tartalmazza a szükséges előismereteket a természet szám- és mértanból, mire maga az illető tudomány kifejtése következik. Tartalmaz 39 fametszetet, ára 2 frt. „Gyakorlati szabályzat a magyar honvédlovasság részére“ hivatalos kiadás; részletes utasítást tartalmaz a lovasság gyakorlataira és harczban, menetekben stb való magatartására. Ara 1 ft. „ 1869-ik évi országgyűlési törvényczikkel.“Első füzet, I—VI tvezk. tizenhatodrét formában, ára 30 kr. „Landesgesetzsammlung für das Jahr 1868.“ hivatalos kiadás, 8-adrét formában ára 25 kr. „Sbierka krajinskych zakone v“ (törvénygyűjtemény) 1869. I—VI. Ára 25 k. — A napokban hagyta el a sajtót Kautz Gyula egyetemi tanár „Nemzetgazdaság- és Pénzügytan rendszere“ czímű ismeretes kézikönyvének (mely a m. t. Akadémia által Marczibányi díjjal is kitüntettetett) második, bővített és javított kiadása . Amennyire az eddig megjelent első részből következtetni lehet, a munka sok tekintetben egészen átdolgozott és a tudomány és irodalom, valamint a gyakorlati élet összes újabb fejlődésének eredményeire alapított. E mellett az olvasóra és tanulóra nézve a jelen kiadás az elsővel szemben azon előnynyel bír, hogy szerkezete égszerübb, átlátszóbb, a didaktika igényeinek megfelelőbb, s ép azért mind egyetemi mind másrendü tanintézeteken s a praktikus életben való használatra alkalmasabb. Folytatása a mellékleten. Közgazdaság. Az odessai gabonaszállitás. (Eredeti tudósítás.) Odessa, oct. 3. (Gabonakereskedés. Osztrákmagyar lobogó Odessában.)A Fekete tenger az, mely gabnaszáltásban felülmúlja nemcsak Európa, de mind az öt világrész gabnakereskedését, s nem tévedek, ha azt állítom, hogy Anglia nagy részét a Fekete tenger látja el gabonával. A múlt évben a kivitel itt oly csekély volt, hogy a máskor hajókkal megtömött kikötők csaknem üresen állottak. Oka az oroszországi gyenge termés volt; a déloroszországi termés szárazföldi utakon szállíttatott feljebb, hol a lakosság éhenhalással küzdütt. De a dunai szállítás s az uj termés ismét szilárdabbá tette a máskor folyvást tartó tengeri kereskedést. Nagy mennyiségű gabonára van szüksége Angliának, s így a szállítási díj július hó elején Odessából 45, Nikolajeffből 47—471/2 shillingre futott tonnájától, mely árakat tartották a Duna torkolatánál levő kikötők, mint Sulina, Ibrail, Galatz, hasonlókép a Fekete tenger nyugati városai is. E nem épen jelentéktelen díjnak volt következménye, hogy távol vidékekről üresen vitorláztak ide a hajók, s a kikötők újra megélénkültek. A szállítási szerződés előre, a még útban lévő hajókkal megköttetett. September hó elején a magtárak üresen állottak, így a szállítási díj 38—40 shillingre szállíttatott. Az azowi tengeren élénk maradt a kereskedés, s Angolországba tonnájától 65—67 shillinget fizettek, minek következtében Odessából a hajók nagyrészben az Azovra siettek. — Az előre szerződést kötött gályák is elhagyva a Fekete tengert, újra emelkedett a dij, september 25-én már 50 shillinggel kötöttek szerződést, 27-én 52—52‘- tel. — A közeledő tél s a hajók hiánya miatt a szállítási díj emelkedése volt várható, de september végén Konstantinápolyba 200 hajó érkezett, miért is az 480 A shillingre szállott. — A tengeri pár nap óta újra nagyobb mennyiségben rakatik fel, hasonlókép a borsó is. — Rozs, árpa, zab hiánya érezhető. — Tonnájáért 2, 3 shillinggel többet adnak mint a búzánál. — A középtengeri kereskedés nagyon lanyha. — Marseillebe mennek ugyan kisebb hajók, 3 frankkal quartetjától, nagyobb hajóknál még kevesebb a díj. A bevitel a lefolyt hetekben igen csekély volt. — A gőzhajók gépekkel, a vitorlások pedig majd üresen, majd szénnel jöttek. — A roppant mennyiségű kőszén, nagyrészben kirakatlanul hever a hajókon, miért is azokon vasárnap is dolgoznak. — A „Juno“ osztrák gőzös marhákat s lisztet szállított Alexandriába, hasonlókép a „Maria Teresia“ trieszti gőzhajó is Konstantinápolyba, 4000 rubellal kötve szerződést az egész hajótól. — A gabnaárak folyvást emelkednek. — October 1-én a kedvező széllel számos hajó érkezett, köztük „Deák Ferencz,“ fiumei brigg. September 16-án érkezett meg Sándor nagyherczeg a krimiai fürdőkből. — Elfogadása nem volt nagyszerű, csupán a katonai törzstisztek várták a számára készített díszsátorban, hol az orosz együgyüséget eléggé bizonyítja egy épen a kiszállásnál megforditva elhelyezett orosz lobogó. — Este kivilágítást s tüzjátékot rendeztek a herczeg tiszteletére, ki még másnap elutazott. — October 6-dikára várják II. Sándor czárt. Az újonnan besorozott katonákat 3 gőzös szállita el Odessából, más katonákkal pedig 4 gőzös megtömve indult Sebastopolba. Az osztrák magyar monarchiabeli hajók augustus hó óta hordják az új lobogót, melynek felét a magyar, felét az osztrák szin képezi, a 2 koronával. Nagy részben tetszéssel fogadtatott ez a kereskedelmi tengerészetnél, jó lehet elleneink nemes haragjukat nem tudják eltitkolni. S így az E. trieszti hajó kapitánya nem a legmegnyerőbben nyilatkozott az új zászlóról, de rajta vesztett, mert a helybeli osztrák conaul oly erélyesen járt el ez ügyben, hogy nincs okunk további elégtételt keresni; a consul megmutatta, mily részre hajlatlanul tudja képviselni a birodalom mindkét felét. A nagy kiewi vásár is kezdetét vette már, s így Odessa valóságos népvándorlást tüntet elő. A pénzválság ügyében. A kassai kereskedelmi és iparkamara f. é. október 1-jén rendkívüli ülést tartott, melyben egy kültag is megjelent. Tanácskozás alá vétettek azon módok, melyek alkalmazandók lennének, hogy az utóbbi időben kitört, és a kamarai kerület kereskedelmére és iparára súlyosan nehezedő pénzválság következményeinek eleje vézessék. Ámbár a kamara ismeri azon körülményt, hogy a bécsi nemzeti bank papírpénz kiadásaiban bizonyos szabályok által korlátolva van, mégis tagadhatlannak tartja, hogy másrészről a bank-akta tulajdonképen már több mintkét évtized óta sistalva van, és hogy a pénzjegyeknek korlátok közzé szorított kiadása most már az alapszabályok értelmében teendő fedezéstől többé nem függ, hogy inkább rendkívüli idők az úgy is már meglazult alapszabályokhoz merev ragaszkodást annál kevésbé igazolják, mivel az iparnak felette nagy mérvbeni kifejlődése épen most az értékjegyek nagyobb mennyiségét sürgetően igényli. Megállapíttatott továbbá, hogy Magyarország a nemzeti bank részéről mostoha bánásmódban részesül, mint azt a budapesti kereskedelmi iparkamara kimutatta. A tanácskozás eredménye lett azon határozat, hogy más kamarák példájaként a ministérium jogával élve, a nemzeti bankot egy fiókintézetnek Kassán történendő felállítására, mely legalább is egy millió forintnyi pénzkészlettel ellátandó lenne, indítsa, mely kérelem a kassai kamarai területnek virágzó ipara miatti országos fontosságával támogatandó volna. Nagy-Szeben, oct. 5. (S. B.) A gabnanemüek behozatala a piacira emelkedik, kereslet azonban csak jobb minőségű búzában mutatkozik, rozs és árpa árak nyomottak s alászálltak. Ellenben zab, kivált jobb minőségű szilárdan tartja magát; nagy hiány uralkodik tüzelő fában. — Az időjárás addig kedvező, tiszta és meleg s különösen a kukoriczatörés, szüret és őszi vetésre igen előnyös. — Áraink következők : búza legjobb 4.13, közép 3.07, silány 2.67., rozs 1.87., árpa 2.13., köles 2.40., zab 1.40., tengeri 1.90., borsó 3.30., lencse 3.20, mérőnként. Zsir mázsája 34 frt. szalonna 30 frt. Szesz fokja 45 krajczár. Pozsony oct. 4. (P. Z.) Mai vasárnapunk igen élénk volt, a forgalom minden iparágban nagy mérveket öltött. A gabnapiaczon eladatott: búza 3,288 mérő 4—5 fzjával; rozs 400 m. 2.65—3.50, árpa 4,225 mérő 2.40—3.35, zab 617 mérő 2.40—2.70 Az eladott terményük öszszes mennyisége 90000 mérő. Szeged, oct. 6. (Sz. H.) Gabnaüzletünkben a hangulat múlt tudósításunk óta kevés változást szenvedett, daczára a gyenge kinczlatnak és a pesti javult iránynak, majdnem minden szemes élet ár kerete csökkent. Búza iránt a kérdezősködés igen csekély, nagyobb kötések nem jöttek tudomásunkra, s igy a forgalom a hetipiaczra érkező mennyiségre szorítkozik. Rozsban az üzlet lanyha, s árában 5—10 krajczárt vesztett, egyedül árpa szilárdan tarta fenn múlt heti árkeletét. Kukoricza múlt évi termés változatlan árakon némi kelendőségnek örvendett; idei csöves áru kinálya maradt. Zab lanyha, s csekélységgel olcsóbb. Mai hetipiaczunk meglehetősen volt látogatva, azonban sok gabna eladatlan maradt. Mai jegyzeteink következők : B u z a 86— 89 egy harmad fontos 4 frt 35 krajczár. 87— 89 egy harmad fontos 4 frt 45 kr. R o z s 78— 80 fontos 2 frt 65 kr. Árpa 68—72 fontos 2 frt 40 kr. Kukoricza 82—89 és fél fntos 2, frt 50 kr. Zab 44—50 fontos 1 frt 60 kr. Értékpapírokban korlátolt üzlet, árak névlegesek. (Magyarország és a török vasutak.) A török vasuttervekről újabban érkező hírek azon megnyugtató tudomást szolgáltatják, hogy ez ügy egészen hazánk érdekeinek megfelelően fog megoldatni, oly irányban, mint kormányférfiaink is óhajtották. Egyik tudósító szerint igen befolyásos körök dolgoztak nagy erőfeszítéssel a bosniai vonalak mellett, hanem e tervet a Rothschild és Wodianer közbejöttével Páriában folyt tárgyalások alkalmasint örökre eltemették. Azon combinatio, mely most felszínre került, nem nyújt nagy nehézségeket, hatekintélyes pénzemberek támogatandják s a létesülés annál bizonyosabbnak tekinthető, mert az állam vasúttársaság s Magyarország érdekei itt azonosak. Az államvaspályatársulat kénytelen lesz súlypontját Pestre áttenni, s ez ügyben a déli és az államvaspályák képviselői ideérkeznek. Ezzel kapcsolatban egy másik tudósítás azt jelenti, hogy a szerb vasutak ügyében e napokban tartott értekezlet folytán a déli és az államvaspályák képviselői K. Nikolics engedményével együtt Belgrádba utaznak az üzlet megkötésére. Alakult ugyan még egy consortium, de kilátással csakis az előbbiek bírnak, miután velük van Rothschild, Wodianer, Sina, a magyar hitelbank stb.A magyar kormány is, jegyzi meg a tudósító, különös figyelemmel kíséri az ügyet, miután az egész áruforgalmat Pestnek akarja irányoztatni, mi csak a déli és államvasúttársulatok terve mellett tehető. (A pest-budai keresk. és iparkamra iparosztályának tegnapi ülésében szenyesre került az ipartörvényjavaslat ügye. Némi vita után elfogadtatott Faik indítványa, hogy miután az ipartörvényjavaslat úgy sem kerül egyhamar a törvényhozás tárgyalása alá,intéztessék felirat a ministériumhoz, melyben tudassa, hogy a kamra ha nem is kiszabott határidő alatt, de