Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-23 / 244. szám
■ / ma, va nem A cattarói fölkelés. A f. hó 19-éről keltezett távirat jelezte a hadioperafiók megkezdését a fölkelők ellen. Az első tényleges összeütközésnek eredménye lett,a risanói magaslatoknak a lázadóktól való megtisztítása. A lázadók jelentéktelen ellenállást fejtettek ki: az ütközetet megnyitó két Hegyi üteg első lövéseire visszavonultak a Bocca szorosai közé. A hadműveletben, melyet a f. hó 14 én Cadaróba érkezett Wagner altábornagy vezényelt, következő hadosztályok vettek részt: Erneszt főherczeg nevét viselő gyalogezred 3 zászlóalja , Albrecht fhg nevét viselő gy.ezred 3 zászlóalja, a Deutschmeister féle ezred, Ferencz Károly fbgról nevezett gyalogezred 3 zászlóalja, továbbá a 27 ik vadászzászlóalj és két hegyi üteg. Az első siker kivívása után, főleg pedig a felkelők félénk magatartása miatt, sokan azt hitték, hogy a lázadás a legközelbbi napokban, már leküzdve lesz. E hittel azonban élénk ellentétet képeznek a folyvást tartó csapat öszpontosítások Cattaro vidékén. Legközelebb a 48 és 52 gyalogezred, a 27. vadász és a 22 és 24. gyalogezredek siettek a hadműveletek támogatására. Sőt a 7-ik gyalogezred, s a 8—9-dik vadászzászlóalj csak a napokban fognak indulni a felkelés színhelyére. A Bocca kikötőiben továbbá 6 hadihajó horgonyoz teljes felszereléssel. Mindezekből látható, hogy a dolog igen is komoly színt kezd ölteni. A nagy mennyiségben útnak indított élelmiszerek mintha egy hosszú, tán még a télbe is benyúló hadjáratra volnának számítva. Ez főleg akkor valósulna, ha a hadműveleteket vezénylő altábornagy, mint Ilire jár, a lázadókat ki akarná éheztetni, s így fegyverletételre kényszeríteni. E variánssal azonban ellenkezik Wagner altábornagy tudvalevő hadi terve , mely szerint három oldalról szándékozik megtámadni a felkelőket. E terv szerint ugyanis, az összes haderő két erős dandárra szakadna, s mindkettő különböző pontokról indulva, a felkelőket oldalban támadná meg, s Drágai erődnél központosulna, melynek az ostrom alóli felszabadítása (mert hiszik, hogy ágyuk hiányában a felkelők még nem vették be) képezné a hadjárat egyik nevezetesebb mozzanatát. Ez alatt a haderő centrumely egyébiránt kevesebb számánál foglenne hivatva komolyabb műveletet hajtani végre — lassan szintén az ostromlott erődjeié nyomulna,ami által a fölkelőknek ujja ez oldalról is elvágatnék. A legújabb hírek megerősítik, hogy a Darinus vezérőrnagy és Lovanovics ezredes által vezényelt két dandár csakugyan már Drágái felé nyomul. Ellenben másrészt megcáfolják azon kósza hírt, mintha az Erneszt féig nevét viselő ezred egyik főtisztje, s egy hegyi üteg a fölkelők kezébe került volna. 244.szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. E lap szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. Szombat, october 23. sekr. 20. évi folyam. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI MPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helybeli, házhoz hordva: Félévre.......................12 frt. Évnegyedre.... 6 frt. Kgy hóra .... 2 frt. Az esti kiadás különküldéséért felülfizelés havonkint . . 30 kr. Hirdetmények díja: 0 hasábos petitsor egyszeri detésnél 7 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyilt-tér : 5 hasábos petitsor 25 uj kr. hír Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ 1869-ki oct.—deczemberi folyamára. Előfizetési feltételek : Pesten há ■ hol hordva, vidékre postán küldve Fél évre................................................11 frt. — Negyedévre.................................................5 frt 50 kr Egy hónapra...........................................1 frt 85 kr Az „A thi n &e tim“, Irodalmi ea nyomdai rtkavénytársulat, mint tulajdonos és ki.dr. Pest, Vcl. II. 1869 Megyerendezés.*) Ha a megyét mint törvényhatóságot rendezni akarjuk és nem akarjuk átalakítani valami egészen másra, akkor szükséges, hogy lényeges természetét megtartsa, továbbá, hogy ezen lényeges természetéből folyó attributiói a miniszteri kormányrendszerrel, azaz a személyes felelősség elvével öszhangzásba tétessenek. Lényeges természetéhez tartozik, hogy önálló politikai testület, és nem puszta közigazgatási testület (Behörde); ezen tulajdonságából következik a hogy saját belügyei közül saját szabályai szerint a törvények korlátai között saját ön választott tisztviselői által felsőbb felügyelet alatt saját hatalmánál fogva intézkedik , azaz nem csupán végrehajtó, hanem kormányzó hatóság. b) hogy a felsőbb rendeleteknek nincs egyéb végrehajtó orgánuma a megyén kívül, hogy tehát minden ily rendeletet közvetlenül kizárólag a megyéhez intézendők , hogy tehát a megye tisztviselői meghagyásokat csak a megyétől vehetnek, és eljárásukért csak a megyének felelősök , a központi kormány irányában pedig a megye felelős. A megye lényeges attributiói közé nem tartozik, hogy a törvényhozásba közvelen befolyást gyakoroljon, tehát, hogy országgyűlési követeket testületileg, mint megye válaszszon, és azokat kötelező utasítással lássa el , az sem hogy megelőzőleg őre legyen a törvénynek és alkotmánynak ; tehát, hogy a központi kormány rendeleteit, melyek előtte a törvényt sérteni látszanak, félre tehesse, vagy felfüggeszthesse , sőt ha épen akarjuk, ellehet a törvény kiszolgáltatás nélkül is. De a közigazgatás terén nem lehet el a fennebb említett tulajdonok nélkül, ellenkezőleg lehet akármi egyéb, talán igen czélszerű, igen hasznos intézmény, de törvényhatóság az 1848 értelemben nem lehet. A kérdés tehát az : megfér-e mint törvényhatóság a miniszteri felelős kormányrendszer keretében ? azaz: lehet-e a megyét a személyes felelősség alapján rendezni. Nézetem szerint igenis lehet, éspedig úgy, hogy a közgyűlés szűnjék meg közigazgatási tényező lenni, és kizárólag ellenőrködő és a megye belügyeit kormányzó testület maradjon. Azonban úgy, hogy a megyei tisztviselő, a megyének is és a minisztériumnak is személyesen felelős legyen, nem lehet, mert a competentiák confliktusának esetében a megyei tisztviselőnek állása e kettős és ez esetben épen egymásba ütköző felelősség irányában tarthatatlan. Ha tehát a megyét mint törvényhatóságot megtartani és rendezni akarjuk , kettőről le kell mondanunk a) a megyének, miután a törvényhozási közvetlen befolyástól különben is elesett, és a kormány felelősségének érvényesítése az országgyűlésre hibáztatott, azon jogról, hogy az alkotmány és törvény megsértése felett előlegesen őrköd*) Egy igen tisztelt barátunk és munkatársunk tollából veszszük a jelen czikket, melyet készséggel közlünk, bár némely tekintetben saját nézeteinktől eltér. A megyerendezés kérdésének nagy fontossága kötelességévé teszi úgyszólván a lapoknak, hogy az „altera pars“-nak is megnyissák hasábjaikat, annál inkább azoknak, kik csak árnyalatot képeznek egy centrum körül. A sz e r k. jék, azaz a kormány rendeleteit felfüggeszthesse vagy félretehesse; b) a kormánynak az administratori rendszerről ; bár mi szin és bármi nevezet alatt a főispánok nem lehetnek prefectek, azaz végrehajtó tisztviselők. Hanem a megyében mint testületben kell szervezni a személyes felelősséget. Ez pedig következőleg történhetik : Alakittassék a megyében állandó tagokból kis gyűlés. Ehhez adatnak be minden ügyek első kézből; innen utasittatnak illetőségükhöz akár véleményezés, akár végrehajtás végett. A közgyűlésnek felelős minden megyei tisztviselő személyesen a nyert utasítások pontos és gyors végrehajtásáért. A kisgyűlés tagjai felelősök a kormánynak a vett rendeletek körül tett intézkedéseikért avagy mulasztásaikért szintén személyesen, nemkülönben a kisgyűlési határozatára vonatkozólag a közigazgatás körében a közgyűlésnek, oly megjegyzéssel, hogy a kormánytól vett rendeletek által a közgyűlés bármi határozata ellenében felelősségük fedezve van. Ellenben a kisgyűlésnek kötelessége oly felsőbb rendeleteket, melyeket törvénybe ütközőknek tart, vagy melyek a megye önkormányzati jogkörét sérteni és csorbítani látszanak, miután a végrehajtás iránt kellőleg intézkedett, utólagosan a közgyűlés elébe terjeszteni és a közgyűlés ezen előterjesztés, vagy bár indítványozás folytán szintén utólagosan az országgyűlés előtt sérelmi panaszt emelhet. A vétkes tisztviselőket felelősségi vád alá a közgyűlés helyezi, akkor vádló a megyei ügyvéd, első bíró a megyei törvényszék. A közgyűlés tagjait felelősségi vádperbe a minisztérium rendelete folytán a közvádló királyi ügyvéd idézi a királyi Ítélőtábla mint első bíróság elébe. Önként értetik, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvekbe a szavazatok személy és név szerint iratnak be. A főispán gyakorolja közvetlenül a kormány felügyeleti jogát és e minőségben jogosult az ügymenet iránt magának minden tekintetben kimerítő és részletes felvilágosítást szerezni, de közvetlenül az ügykezelésbe nem avatkozhatik. Megjegyzem még, hogy részemről a gyakorlat által okulva előbbi nézetemmel ellenkezőleg a megyének azon jogát, melynélfogva kompetentiális kérdések miatt a kormány rendeleteit felfüggesztette, egészen eltörülném, és a végrehajtást tőle minden esetben feltétlenül követelném az országgyűlési panasz fennhagyása mellett. Ellenben közigazgatási kérdésekben felhagynám azon jogot, hogy egyszer a minisztériumhoz felírhasson s a beérkező válaszig a végrehajtást függőben tarthassa , mert nem ritkán fordulnak elő a helyi körülményekben oly akadályok, mlyek miatt a közigazgatási téren bizonyos rendeletek végrehajtása vagy lehetetlen, vagy czéltalan. A megye csak örvendhet, ha oly tehertől, melyet elviselni különben sem képes, és oly feladattól, mely lényegesen az ország gyűlésére tartozik, fel lesz mentve. Ellenben a központi kormány tekintélyét sem fogja csorbítani, ha oly körülményekről értesülve, melyek előtte részletesen tudva nem lehetnek, rendeleteit egyszerűen módosíthatja , ezen felvilágosító feliratokat pedig, hogy a susceptibilitásoknak oka annyival inkább elháríttassék, én ugyanazon testületre bíznám, mely a közigazgatás kezelésével közvetlenül foglalkozik, azaz a kisgyűlésre. A meervek viszonyait a központi kormány irányában nézetem szerint a fenmondottak alapján egy rövid, ideiglenes törvény által határozottan meg lehetne alapítani addig is, míg a közigazgatási tételésre vonatkozólag egész kiterjedésen rendeztetnének. Különben a megye rendezésével sietnünk is kell, habár csak a kormány iránti viszonyokra nézve. Legközelebb a megyéktől a törvényszolgáltatás és az iskolai ügy elvonatott, adókivetéssel és behajtással nem foglalkoznak , a közbátorság kézentartására a belügyminisztériumnál külön sectió alakíttatott, és ez arra látszik mutatni, hogy a közigazgatás ezen ága is a centralisatió szellemében lesz reformálandó. Mindezek szükségesek lehetnek a rendezetlen megyék mellett, és mi tiszteljük a törvényt és a felsőbb intézkedéseket De azon megjegyzést sem hallgathatjuk el, hogy ha így tovább is haladunk, mire a megyerendezés előkerül, nem marad megyerendezni való. Azt is meg kell azonban említenünk, hogy ha sok oly megye találkoznék, mely mint Zemplén legközelebb cselekedett, az országgyűlési követeket cenzura alá veszi azon követeket, kiket nem ő, mint megye választott,kiket a törvény az utasíások alól felmentett, és ily módon indirect nyomás alakjában az utasítási rendszert újra feléleszteni iparkodik, akkor mi fog történni talán ők tudják; előttem csak az világos, miszerint a törvényhozás nem tűrheti, hogy a megyék fölébe emelkedjenek. Általában ha valamely testületnek úgy a megyének kell, bármit alapítana meg a rendezett törvény, jövőre is legszigorúbb mértéket tartani saját jogai gyakorlatában, meg minden egyéb testületek törvényes uton rendre utasíthatók, miniszterele ellen is megszabta a törvény az eljárás módját, és ezen utak követése mind az alkotmány keretén belül fekszik. A megyék közgyűlései ellen ha korláto ismerni nem akarnak, nincs más mód a dictaturán, azaz a király biztosok eljárásán kívül, ez pedig nem alkotmány, hanem kivételes felhatalmaz,is az alkotmányon kivül még akkor is, ha törvénybe lesz iktatva. Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva. Az államvagyonról. Lónyay Menyhért előterjesztése ő Felségemhez. Ill. A mező és erdőgazdasági uradalmakról áttér a pénzügyminiszter az állambányászatra, mely ága az államvagyonnak, amely nagy értéket képvisel a ráköltött beruházásások szerint , oly csekély becsűnek látszik, ha a tiszta jövedelmet veszszük tekintetbe. Általában a tiszta jövedelem kimutatása a bányászat természeténél fogva igen nehéz, előre szinte lehetetlen, mert a bányatermékek évi mennyisége nem tehető mindig pénzzé; miért is a költségvetésben nem tiszta jövedelem, hanem „pénztári többlet“ szokott felvétetni ; mely a jövedelemig gyakran igen különböző, mint például a múlt évben, midőn a tiszta jövedelem csak 16,415 frtra rúgott, ellenben a pénztári többlet 1.891,550 frtot tett, minek oka az volt, hogy a múlt években felhalmozott készletek jó áron eladhatók voltak. A tiszta jövedelem tehát a bányászatnál biztosnak soha sem mondható, nagy változásoknak van kitéve, de jellemző adatul szolgál mégis azon körülmény, hogy az állambányák, melyek 1862-től 1866 ig évi átlag 207,253 ftnyi veszteséggel kez hettek, 1867-ben már 198,265 ft tiszta nyereséget hoztak. Az összes bányászatnál alkalmazva van 402 tisztviselő és 439 felügyelő vezetése alatt dolgozó 11,596 állandó munkás. A tisztviselők közül bányászi szakképzettséggel bir 280, kikre átlag évi 881 ft fizetés esik, nem bir vele 84, átlagos évi 557 ft dijjal, kikhez még 38 orvos járul évi átlagos 429 ft fizetéssel. Az öszszes tisztviselőknek csak 15%-ka, vagyis 62, húz 1000 frtnál nagyob fizetést. A vasbányászatnál egy-egy munkás évenként 540 frtnyi értéket állít elő, a fémbányászatnál csak 220 ftnyit. Az összes állambányászatnál 1868 végén volt: vasút 47,204 folyó öl, vámanyilám 178,823 öl (azaz 433, ötföld), 94 akna 7330 öl mélységgel, 3227 zűznyil, és 4906 ló erejű gőzgépek. Az állambányászat a magyarországi összes bányászat által előállított értéknek 27%-isát képviseli. A bányászat pénzbeli jövedelménél sokkal nagyobb hasznot ad az államnak, mert lehetővé teszi számos államerdők termésének értékesítését, a lakosság ezreinek biztos keresetet nyújt, s a magánbányászat fejlődését is előmozdítja. Ezen általános megjegyzések után Lónyay úr kétfelé osztályozza a bányákat. Olyanokra, melyeket magánosok is haszonnal űzhetnek, mint a vas és ásványszénbányák, s olyanokra, melyek nagyobb beruházást igényelvén, a magánipart nem vonzzák, mint a nemesémbányák. Ami abból is látszik, hogy míg az évi kőszéntermelésben az állam csak 2%-kal, a vastermelésben 13%-kal szerepel, addig az aranynak 49%-kát, az ezüstrek 76%-kát s az ólomnak 89%-kát állítja elő. Az állami vasbányák haszna nagyban növekedett, mert míg ezek a vasgyárakba befektetett tőkék után 1862—6-ban 0.43%-ot hoztak, addig 1867-ben már 3.5%-ot, 1868-ban pedig 6.1.°/o-ot jövedelmeztek. E jövedelmek még nagyban fognak emelkedni a reniczi és diósgyőri vasgyárakban tett legújabb nagy beruházások, valamint az erdélyi vasút kiépülése által, mely lehetővé teendi a vajdahunyadi vaskő és zsilvölgyi kimeríthetlen kőszéntelepek értékesítését. Elsorolja ezek után Lónyay úr a fémbányászat emelkedését eddig gátló akadályokat, melyek jobbára a kezelés hiányaiban rejlettek , említi, hogy vajon a beváltási rendszer reformja által már segített, miáltal az állami és magánbányászat közti súrlódásoknak okai is megszűntek. Lapunk terjedelme nem engedi kimerítően ismertetnünk egy munkálatot; le kell tehát mondanunk róla, hogy az előterjesztés itt, következő részét, is részletesen ismertessük , melyben a pénzügyminiszter névlegesen és egyenként elősorolva az állam különféle bányaműveit, gyárait, olvasztóit, egyenként mindeniknek állapotát, jövedelmét s az eszközölt változtatásokat elmondja. Érdekes pont az, mely a vajdahunyadi vasércz és a zsilvölgyi kőszéntelepek leendő értékesítéséről szól, mely két kincse Erdélynek mindeddig, ha nem is felfedezetlenül, de hasznavétlenül hevert. — A pénzügyminiszter az erdélyi vaspálya épülésének alkalmát felhasználta e kincsek kizsákmányolása iránt rendelkezni. S igy a vajdahunyadi vastelepek, melyek legalább egy századig évi egy millió mázsa nyers vasnál többet nyújthatnak, valamint a zsilvölgyi órási kőszéntelepek, melyek évszázadokon át sem lesznek kiaknázhatók, rövid idő múlva már munkáltatni fognak. Ez utóbbi bánya nemcsak a tüzelőszer hiányában szenvedő alföldet fogja olcsó tüzelőanyaggal ellátni, s így ama vidék iparát is elősegíteni, hanem mint kiviélt czikk, a kit földről is tetemes nyereséget hozand, a Fekete és Középtengeren megszüntetheti az angol kőszén eddigi monopóliumát. E bányák kezelésére nézve Lónyay úr sem az eladást nem tartja helyesnek, mert a bányák értékének emelkedése ez esetben nem az államnak válnék hasznára, sem a házi kezelést, mert e bányászatok megindítása több milliónyi beruházást tenne szükségessé, hanem ezek helyett oly hosszabb tartamú szerződések kötését javasolja, melyek az állam érdekeinek jobban megfelelnek. Áttérve a pénzverdékre, azt látjuk, hogy a körmöczi pénzverde évenként 147 millió darab pénzt, a gyulafehérvári pedig 63 milliót, s igy összesen 210 millió pénzdarabot tud előállítani. De a valóságban veretett. 11.292,457 db 1 117,469 22.805,515 db 1862/6. átlag 1867. 1868. Körmöczön Gyulafejér várott 5 042,821 db 911,499 2.885,558 db A pénzverdék üzeme (Betrieb) három főágra oszlik : a beváltásra, aranyválatásra és pénzverésre , mely utóbbi ismét a) teljes értékű arany és ezüst pénz, b) ezüst váltópénz és c) rézpénz verésre oszlik. Legfontosabb ezek közül az első osztály. Ezüst váltópénz 1862-től 1867-ig Magyarországon nem veretett. Az 1868. VII. tvczikk folytán azonban 1868. júliusban megkezdetett az ezüst 10 és 20 krajczárosok verése, a törvény 3,300,000 frt értékű ily pénzek verését engedélyezte. Ebből tényleg veretett 1868 végéig Körmöczön 969,808 frt 90 kr. Gyulafehérvárott 309,020 „ f „ összesen 1.278,828 frt 90 kr. érték, mely váltópénz verése hozott összesen 511,531 ft 56 kr. pénzverési nyereséget. Az ugyanezen törvény által engedélyezett 300,000 ftnyi rézpénzből tettleg kivezetett 249,281 frt 92 krnyi értékű 4 és 1 krajczáros, melyeknek nyereségét az ezüstével összeadván, kapunk 649,877 ft 95'h kr. összes pénzverési nyereséget. Holnap áttérünk az elterjesztés hátralévő részének ismertetésére, melyben főszerepet a sóbányászat játszik. Belföld, Pest, oct. 22. Pest, oct. 22. (A magyar honosság.) A bécsi hivatalos lap tegnapi számában a következő sorokat olvassuk : „Bécs városa tanácsa nem rég a cs. minisztérium útján azon kérdéssel fordult a magyar kormányhoz, hogy minő törvényes szabályok vannak Magyarországon érvényben a honosításra vonatkozólag. Ő excellentiája, a magyar udvari miniszter, mint értesülünk, a következő választ juttatta a tárgyban ide: Minthogy 1848-ig Magyarországon csak a nemeseket illette a politikai jogok gyakorlása, annál fogva a régi magyar törvényekben a magyar állampolgár jogok megszerzésére vonatkozólag, amennyiben ez egyértelmű volt a politikai jogok gyakorolhatásával csak anynyiban foglaltatnak intézkedések, a mennyiben nemesekre vonatkozunk. Ezeknek csak királyi kegylevél és neveiknek országgyu