Pesti Napló, 1869. november (20. évfolyam, 252–275. szám)
1869-11-27 / 273. szám
illetőket az elhamarkodás ellen óvni szokták ? Kívül a párt körén állva, nem tudhatjuk, mi történik a coulissák mögött; meg kell tehát elégednünk azzal, amit indokul előadni hallunk. Ghyczy Kálmán visszalépésének oka, mert a megválasztott bizottmányi tagok sorába, az ellenzék nem vétetett fel azon arányban, amelyben áll egész mennyisége a jobboldal számához, azután, mert nem a párt által kijelöltekre volt figyelem. Ha ez indokok elegendők a parlament általi kiküldetés elől elvonulni, akkor a szabad választás helyes fogalmát szükség definiálni. A többség felelős azon politikának eredményéért , melyet egyes törvény megalkotásánál, vagy hozott határozatának végrehajtásánál érvényesíteni akar. Magára emelhetné-e ezen terhet, ha az általa alkalmasoknak talált erőkmegválogatásában az ellenvélemény ostroga által akadályoztathatnék ? De a fenforgó esetben csupán véleménykészítésről van szó. Avagy inparlamentáris lépést követett-e el a jobboldal, midőn a bizottmányban saját többségi véleményének nyilatkoztatására akar mindenek előtt alkalmat szerezni, s hogy a vélekedés minden árnyalata már az enquéteben képviselve legyen,bizalommal hívta oda meg Ghyczy Kálmánt és Simonyi Ernőt is? Azon, hogy Ghyczy Kálmán mellett egyszersmind Tisza Kálmán is meg nem hivatott, fenakadni alkalmasint senki se fog, ki az alkotmányos választások fogalmával bír. Mi azt tartjuk , hogy a többség Ghyczyt megválasztotta, mert bankügyi enquete-bizottányba leendő kiküldetésre őt képesebbnek, és hivatottabbnak tartotta, mint akár Tiszát, vagy az ellenzéknek bármelyik jelöltjét. És ha e meggyőződése szerint járt el, választása egészen correct volt, s megelőzte a korábban gyakorlott választások ama viszás eredményét, mely nem egyszer a kisebbség jelöltjeit jóval több szavazttal emelte ki az urnából, mint mennyi a többség jelöltjeinek jutott. Hogy Ghyczy Kálmán mindemellett indíttatva érezte magát a lemondásra, ez magyarázható ama viszonyból, melyben pártjához áll, sőt azon sajátságos dualismusból is mely az ellenzék vezérségében fenállhat. Mindezt érthetik és méltányolhatják némely beavatottak, vagy a párt, elfogultság vak imádói, de a valódi parliamentarismus elítéli azt, mint oly tényt, még a praeconcepta ideát bálványozva,félti azt a szabadabb eszmecserével szembe állítni. Ghyczy Kálmánt scrupulistának is mondják, nem mindig elégszik meg az első gondolattal, sőt nem kíméli a fáradságot néha oly nehézségek kikutatására sem, melyek nem is léteznek; avagy szemben állva oly nagy horderejű kérdéssel, mint a bankügy,nem azon gondolatra bátoríthat-e minket a másik félen, hogy nem bízva a Jókai-Horn féle haute fináncé életképességében, nem érzet magában elég elhatározottságot síkra kelni, s jót állni oly eszmékért, melyek bár régen születtek, de életjelt még nem mutattak. Hadd birkózzék meg velök a többség, hadd mutassa ki ez, arany-e mindaz, a mi fénylik ? — hadd szálljon a critica ódiuma ennek fejére; — majd az általános vita alkalmával néhány körmönfont periódus s egy pár ellenzékies szóvirág, a maga helyén alkalmazva, visszaállítja a mai félrevonulás által meghomályosodott vezéri nimbuszt, s leszünk ismét a kin voltunk, nemmel szavazó vezér, s népszerű baloldali szónok, e mellett lelkében egész nyugodt, hogy a szédelgés politikájától az ország megmentetett. Simonyi Ernő, a megválasztott másik ellenzéki tag, megválasztatását elfogadja ugyanazon okból, amiért Ghyczy Kálmán nem fogadhatta el. Egy pár szélbali nemzetiség pedig a szabad választásnak dicsőségére, nem tudjuk, ha a baloldalnak örömére-e, elvileg kimondani kívánta, hogy a bizottmányokba ezentúl nemzetiségek is választassanak. Tanulságos ülés volt ez a mai ülés! Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Gorove, Festetics miniszterek. A jegyzőkönyv hitelesítése után a szavazateredmény olvastatik, mely szerint a bank szakbizottságba Ghyczy K., Csengery Antal, Kautz Gyula, Trefort Ágoston, Kraljevics, Zichy Nándor gr., Simonyi Ernő és Zsedényi Ede, a naplóbíráló bizottságba pedig Latinovics Vincze választattak meg. Ghyczy Kálmán lemond e választásról, mert az ő közjogi, közigazgatási, pénzügyi stb. alapelvei oly lényegesen különböznek a többi megválasztottakéitól, miszerint azon túlnyomó többség ellenében azokat semmikép sem érvényíthetné. Nem fogadhatja el a reá esett választást azért sem, mert még ily fontos ügyekben máshol pártkülönbség nélkül történik a választás, addig nálunk a pártok tényleges számaránya nem vétetett tekintetbe s igy a méltányosság kívánalmai sértettek meg; végre nem fogadja el, mert nem akarja a többség cselekményeiért a felelősséget magára vállalni. Simonyi Ernő osztja előtte való azon meggyőződését, miszerint a bizottsági választásoknál a pártok számaránya szolgáljon irányadóul. Személyére nézve ő is lemondana, de miután elvtársai az ellenkezőt óhajtják, elfogadja a kiküldetést. Gajzágó Salamon nem helyeselheti, hogy Ghyczy képv. a képviselőház megbízásának nem akar eleget tenni, mert minél fontos valamely tárgy, annál nagyobb kötelesség az eltérő nézetűekre nézve véleményük érvényítése. Nézete a bizottság többsége által nincs elfojtva, mert most még azok nézetét nem is gyaníthatja egész bizonyossággal, sem azt, hogy nem fog-e azokra módosítólag befolyhatni, mit ha azonban nem tehetne is meg, még mindig fönmaradna a külön vélemény benyújtás joga, mely által míg egyrészt a felelősséget magáról elhárítja, addig másrészt alkalmat nyújt a képviselőháznak s az országnak a két vélemény közötti választhatásra. A többség sem ezen, sem más esetben nem fog visszariadni azon felelősségtől, melyet magára vállal, (helyeslés a jobb oldalon) sőt azt hiszem, hogy épen azért, mert a többség felelős lévén arról, ami történni fog, kötelességévé válik általában véve csak oly elemekből alakítani azon bizottságot, melyek az ő nézeteinek hű kifejezést adnak. (Helyeslés a jobb oldalon és felkiáltások a bal oldalon : „Tessék!) Azt hiszi, hogy midőn egy politikai párt egy parlamentben többségre jut, midőn egy politikai párt a parlamentben tiszta meggyőződésére és legjobb belátására vállalja az ország ügyeinek mikénti elintézését, mindaddig, míg általában az ország ügyeit intézi, semmi esetre és semmi áron sem mondhat le arról, hogy egyedül azok jöjjenek érvényre a parlamentben, melyeknek helyességéről meg vannak győződve. Ez azonban nem gátolja, valamint nem gátolta soha sem, hogy a többség helyet engedjen azon képviselőtársainak is, akik az ő meggyőződésével ellentétes meggyőződésben vannak. A többség ezt most is megtette és nem lehet panaszkodni arról, hogy a kisebbség is, amely csak feltételeztetik, elő nem terjeszthetné saját véleményét, ismétlem azon kisebbség, mely csak feltételeztetik, mert ez valóságban csak akkor fog megtudatni, ha az enquéte összejővén, tanácskozván, véleményét előterjesztette. Tehát ezen kisebbség minden esetre előadhatja véleményét úgy, hogy az ország a többség és a kisebbség véleménye közt választhat. Ennek következtében tehát én részemről azt hiszem, hogy noha szabályaink értelmében talán meg is kérhetnék a t. képv. urat arra, hogy a megbizatást elfogadja, (ellenmondás a bal oldalon) igenis, azt hiszem, hogy a házszabályok egymában erről van szó, (felkiáltás a bal oldalon : „az a delegátióra vonatkozik!“) habár nem is vonatkozik az intézkedés külön bizottágra, de minden esetre van bennök szó arról, hogy a képviselő azon megbizatást, melyet a képviselőháztól nyert, elfogadni köteles. (Fölkiáltás a bal oldalon : „Igen, a delegációba választott képviselő!) Ismétlem, ha meg is kérhetnénk a t. képviselő urat, hogy a megbizatást elfogadja; azt hiszem, miután senkit oly kötelesség teljesítésére szorítani nem lehet, mely kötelesség a legnagyobb önfeláldozást, odaengedést feltételez, s mely csak akkor teljesíthető teljes mértékben, ha a megbízatás szívesen fogadtatik el, mondom, azt hiszem tehát, hogy a képviselőház legyen szíves a képviselő úrnak ezen lemondását elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán nem tartja különösnek Gajzágó azon nyilatkozatát, miszerint a többség nem mondhat le azon jogáról, hogy saját nézeteivel egyező véeményű tagokat válaszszon meg, de e nyilatkozattal szemben kénytelen cudálkozását kifejezni a fölött, hogy Győzyt a többség véleményét kifejező egyénnek tartá. A különvélemény beadhatásának pedig nem nagy gyakorlati horderőt tulajdonít, mert egy hosszas tárgyalás folyama alatt előforduló minden egyes elemézetre megfelelő különvéleményt szerkeszteni igen terhes feladat volna Madarász József, szintén méltányosnak tartja, hogy a pártok számaránya vétessék alapul ily választásoknál. Eddig az volt szokásban, hogy a balközépből 2, a szélsőbalpártból 1 tag választatott be s miután e méltányos arány ez utóbbiakra nézve megtartatott, azért volt ő azon véleményben, miszerint Simonyinak nincs oka az el nem fogadásra. Egyébiránt kénytelen Gyczy ellenében megjegyezni, miszerint különösnek tartja, hogy ez a kisebbségben lét miatt utasítá a választást vissza, hisz ha az arány szerint két balközépit választottak volna, nem úgy kisebbségben lenne-e et ellenében, mint most ? Babes Vincze minden jogos érdeket képviseltetni óhajt, s így a nemzetiségeket is, ily választásoknál. Máriássy Béla erélyesen fölszólal előtte szóló azon törekvése ellen, miszerint e tisztán pénzügyi kérdés tárgyalásánál is a nemzetiségeket tolja előtérbe. E kérdésen túl van az ország. Ő e teremben csak egy magyar nemzetnek, melynek minden nemzetiség alkotó elemét képezi, képviseletét ismeri. Mocsonyi Sándor erre azt feleli, hogy ő itt nem a magyar nemzetnek, hanem Magyarországnak képviseletét látja csak. Berzenczey László Babesnak azt feleli, hogy ha igaz, hogy az ország kétharmada román és szláv, hát akkor miért nincsenek itt e túlnyomó szám szószólói, s mért szorulnak azok ép Babes úr oratiójára ? — Elnök e vitatkozásnak azáltal vet véget, hogy kimondván a lemondás elfogadását, e hely betöltése végett a szavazást a holnapi napra tűzi ki. Vukovics Sebő beterjeszti több fiumei kereskedő, hajógyáros stb. kérvényét, melyben ezek a pályaudvart a Fiumara folyó bal partján kérik fölállíttatni, mivel ott mind a föld olcsóbb, mind nagyobb tért nyerhet az igazgatóság, de még a kereskedelmi világra nézve is e hely a legczélszerűbb, legalkalmasabb volna. , Atzél Péter az aradi iparosoknak az ipartörvény tárgyalásakor tekintetbe veendő kérvényét, Máriássy Béla pedig a pusztaszeri telepítvényes község kérvényét mutatja be. Széll Kálmán központi bizottsági előadó olvassa a központi bizottság jelentését a házjövedelem és személyes kereseti adó további érvényben hagyása, a dohányegyedáruság, a bor és húsfogyasztási adó s a cukoradóra vonatkozó szabályok további érvényben tartását célzó törvényjavaslatok tárgyában. Továbbá felolvassa a közp.bizottság jelentését a legfelsőbb udvartartás számára 150.000 ftnyi póthitel megajánlásáról, az államuradalmak területén birtokrendezések folytán nem tagosítható földbirtokrészek eladásáról, s a mácsaecskendi és valkószentlászlói birtokrészek megvételéről és azoknak a karosai javak állományába sorozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Napirendre kerül a magyar birodalom, Ausztria, északnémet szövetség, Bajorország Wörterberg, Baden és Hollandiával kötött táviregyezményről, szóló törvényjavaslat. Urházy György közp. előadó fölolvassa jelentését. A t. ez. felolvastatván Simonyi Ernőnek csak alaki kifogásai vannak. Óhajtotta volna, hogy az eredeti szerződés, mivel az leendő hiteles példány, minden képviselő kezéhez juttattatok volna, különösnek találja, hogy míg a német nyelv csak a német szövetséghez tartozó országok közt volt érintkezési közeg, az ezeken kívül állók dipl. nyelve pedig a franczia, ez okmány eredetije mégis német nyelven fogalmaztatott. • Gorove István: T. ház! Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tisztelt előttem szóló képviselő úr kívánalmait, különösen azoknak, ha jól emlékszem három pontját, nemcsak jövendőre nézve osztom, hanem a múltban már teljesítettem is, így a távirdai egyezmény benyújtása alkalmával volt szerencsém kijelenteni, és bizonyára a „Naplódban is lesz nyoma, hogy a távirdai egyezmény eredeti szövegét is benyújtottam a képviselőháznak. Ugyanaz történt nemcsak ezen alkalommal most, hanem történt a legközelebbi nemzetközi szerződések benyújtása alkalmával is, és igen jól emlékszem, hogy midőn ezen szerződés kinyomatása iránt a képv. ház t. elnöke kérdést intézett a képviselőházhoz, akkor azt nyilvánította, hogy az eredeti szövegnek kinyomatását és a képviselők közt leendő kiosztását nem kívánja, hanem, hogy az a levéltárba helyeztessék s mindenki által megtekinthető legyen. Úgy történt a múlt alkalommal s úgy történt jelenleg. Ami a t. képv. ur azon kívánságát illeti, vájjon ezen szerződés törvénybe iktattassék e vagy sem, az iránt a képv. ház szintén már határozott, t. i. ezen szerződéseknek a törvénykönyvbe való beiktatását elrendelte, sőt elrendelte azt is, hogy nemcsak a hiteles fordítás szövege, hanem eredeti szövegezése is — mint tudtomra mindenütt szokásos — szintén törvénykönyvbe iktattassék. Így történt ez a múltkori kereskedelmi és vámszerződések megkötése alkalmával is, és ha csak a t. ház e tekintetben jelenben mást határozni nem fog, azt hiszem, azon határozat ismét érvényesíttetni fog. Mi az eredeti szövegezésnél használt nyelvet illeti, az annyira a conveniencziának és a diplomatiai formáknak tárgya, hogy az iránt az egyes törvényhozás alig képes valamit határozni akkor, mikor két vagy több nemzet közti egyezmény megkötéséről van szó. Azt hiszem, hogy erre nézve a t. ház semmi határozatot és követelést formulázni nem fog, mert az ily alaki kérdést mindig akkor szokták elhatározni, mikor az egyezményi tárgyalások megkezdetnek. Én e tekintetben úgy tudom, hogy némely részeken, így Európa nyugati részében a franczia, a tengeren túli, nem európai nemzeteknél, az angol, közép Európában a német nyelvet szokták használni, némelykor azonban e részekben is más nyelvet fogadnak el, de e tekintetben sem egyik, sem másik törvényhozás a többi nemzetekre bizonyos nyelvet ráerőszakolni nem szokott, de nem is képes (Helyeslés.) Ezen felvilágosításokat tartottam szükségeseknek. (Helyeslés.) Az ezt követő részletes tárgyalás is csekély kifejezési módosításokkal befejeztetvén, elnök a harmadszori fölolvasás s végleges elfogadásra a holnapi ülést tűzi ki. Gajzágó Salamon folytatólagos elnöklete alatt áttér a ház a napirendre kitűzött kérvények tárgyalására. Örményi Miksa előadó javaslattételei szerint a többek közt Eszék sz. kir. város kérvénye az ottani erősség lebontása iránt az összügyérséghez létetik át elintézés végett. — A buccari kerület kérvénye a hadkiegészítési törvény módosítása tárgyában a honv. ügyérséghez, Zalamegye, Jánosháza és Körmend városoknak a fehérvár-györ-grótzi vasút vonal iránya tárgyában beadott kérvényeik a vasúti bizottsághoz. Korpona és Nagybánya városoknak és Szathmármegyének kir. bírósági székhelyek kitűzését tárgyazó folyamodványaik az igazság ügyérhez. — Bánhegyes és Kenderes fagykár folytán adóelengedést sörgető községek kérvénye a pénzügyérhez. Beniczky Hermina nőképző egyleti elnöknőnek egy országos női tanoda fölállítását tárgyazó kérvénye a művelődés ügyérhez. Pest városának a kisajátítási alapsegélyzése érdekében beadott kérvénye az összügyérséghez utasitlatnak elifizézés végett. A megyerendezést sürgető kérvények, mivel az illető választó testületek képviselői úgy is jelen vannak s érvényitik befolyásukat, az irattárba helyeztetnek, s hasonló történik a bírósági szervezetnek a megye kérdéssel egyidőben elintézését sürgető kérvényekkel is. Az ipartörvényre vonatkozó kérvények most az illető ügyérség hivatalnokai használatában lévén, ezekről cak később fog jelentés létethetni. Még igen számos köz- és magánügyet érdeklő kérvények fölött határozat hozatván, a sorrend kimerítése után elnök az ülést eloszlatja, a holnapi ülés napirendjére pedig a Ghyczy lemondása folytán megürült bankbizottsági tag megválasztását a zárszámadás tekintetében beadott hat. javaslatok tárgyalását és a távirati egyezmény végmegszavazását tűzi ki, közelíti meg a 200-at, de a felekezet szerint is, az arány helyesen oszlik fel. — Ehó 20-án megható jelenetnek voltunk ez iskola falain belül tanúi. Terray Károly, ki az egyesülés óta folyton ez iskola falai közt munkálkodott, s kit már előbb megyénk tanfelügyelőjévé kinevezettnek hittünk, most a losonczi tanító képezde igazgatói állomására hivatott meg. Az általánosan kedvelt férfiúk a tanárok s tanulók által rendezett ünnepélylyel vett tőlünk búcsút. Az iskola énekkara nyita meg az ünnepélyt, egy tanuló által készített alkalmi dallal. Ezután egy tanuló, s végül egy tanár vett társainak nevében lelkes szavakkal tele búcsút. Az ünnepélyes jelenetet az énekkar fejezte be. — Ez idő szerint egy olvasó kör van alakulóban, mely hivatva lenne az ifjúságnak művelődését egy oly oldalról is, és oly eszközökkel is elősegíteni, mely oldal eddig az iskola falain belül nem vétetett eléggé figyelembe, s mely eszközök nem csak eléggé használva nem, de sok helyről egyenesen száműzve voltak. Törvénykezés. A m. kir. semmitőszéknek közelebbi nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitüzettek : Kis Mihály , többek sempc. panassa, Sütő János végrehajtási ügyében. — Krötzer Ágoston semm. panasza, as ellene Künsztler Hermán által inditott perbedi hétszemélyes táblai határozat, s ennek folytán hozott e. b. ítélet ellen. — Nagy Ferencznének perujitási keresetében, Kodályi János alperes semm. panasza. — Spitzer Mór könyvkivonati keresetében Murguts Kálmán alperes semm. panasza. — Moldován testvérek hasonló keresetében, Bodolla János alperes semm. panasza. — Szurdu Akim végrehajtási ügyében Morajkó Mitru semm. panasza. — Nagy Lászlónak Dózsa Gergely elleni keresetében sz illetőség kérdésére vonatkozó semm. panasza. — Szatmáry Bélának 96 ftót tárgyazó keresetében, özv. Styop Nikolaínőnek semm. panasza.— Ruez Dotyiának örökségi perében Rusz Irimia semm. panasza. — Ugyanannak ugyanaz elleni perében, alperes semm. panasza a visszautasító végzés ellen. — Tanninecz Ferencz semm. panasza, Bernár Marikának Bernár Ilka elleni végrehajtási ügyében. — Caik G. fia János semm. panasza, Veszprémi Jánosné elleni számlakövetelési ügyében. — Boveh Fáni semm. panasza, Goldglanz Lörincz elleni ügyében — Suktanez Ferencznek Széky Tekla s érdektársai elleni szerződés megszüntetése iránti ügyében, alperesek semm. panasza. — Bauez Mihálynak Zimer Borbála elleni adóssági ügyében, alperes semm. panasza. — Weisz Lipót semm. panasza, Lichtenstein Herman elleni igazolási ügyében. — Spitzer Dávid semm. panasza, Jánoky Viktor elleni igazolási ügyében. — Gödi Ferencz semm. panasza, Polatsek Lipótnak Lutye Margareta elleni végrehajtási ügyében. — Nagy Sámuelnek Kósa Ferencz elleni végrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. — A közalapítványi kir. ügyészség semm. panasza Weber Jakab ellen malomdijak iránt fennforgó ügyében. — Zombor Györgynek Veszély Antal elleni adóssági ügyében, alperes semm. panasza. — Wolf Antalnak s nejének,Sztankó Mihály s neje elleni végrehajtási ügyében, alperesek semm. panasza. — Knézser Lázár semm. panasza, Knézser Maxa elleni birtokháboritási ügyében. — Szluha Márton ms. panasza, Szluha Katalin hagyatéki ügyében. — Mák József semm. panasza, Vas István elleni adóssági ügyében. — Mandel Ignácznak Kulin Ádám s Antónia elleni adóssági perében, alperesek semm. panasza. — Fried Jakabnak Reichmann Abrahám elleni adósság ügyiben, alperes hasonló panasza. — Uldrich Frigyesnek Homorodianu Jupa elleni kártalanítási perében, alperes semm. panasza. — Noevica Ziszánénak Ágoszta Iván elleni visszahelyezési perében, alperes semm. panasza. — Zámory Béla semm. panasza, Preger Jakabnak Beöthy Ödönné elleni végrehajtási ügyében. — Ugyanannak semm. panasza hasonló ügyben. — Br. D. Naghten Józsefnek, b. Bornemisza János elleni adóssági perében, alperes semm. panasza. — Özv. Rácz Zsigmondné semm. panasza, Szarvady Dániel elleni ügyében. •— Kis Mihály semm. panasza, Zöld Mária elleni ügyében. — Furthinyi Ferencinek Brogyányi Pongrácz elleni ügyében alperes semm. panasza. — Isza Juli semm. panasza, Baumann Albertnek Isza Katalin elleni ügyében. — Gr. Czebrián Ferencznek igazolási kereset visszautasítása miatti semm. pinasza. — Körösi Erzsébet semm. panesza, Bajusz Zsuzsanna elleni perében. — Szánky Sándornak Grambow A. elleni ügyében, alperes semm. pinasza.reskedelmi m. kir. pénzügyi és kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg elhatároztatott, hogy a vízhatlan mész (cement), ha földi olajéi (fekete kőolajjal) vegyítve fordul is elő, , mint két vámmentes csikknél nem vegytanilag öszszekötött elegye, főalkatrésze, azaz égetett mész gyanánt, az általános vámjegyzék 32. a) tétele szerint vámmentesen kezelendő. __ A postai forgalom a pesti igazgatóság kerületében a folyó év második felében tett eddig: közönséges csomag 70 ezer darab 144000 font súlylyal, pénz és értékküldemények 392,624 darab, 92 millió forint értékkel, díjmentes közöséges csomag 30816 darab, 105000 font sulylyal; díjmentes pénz- és értékküldemények 34,884 darab, 104 millió ft értékkel. A bel-és külföldi szállítmányok összege 671000 darab, 1,100000 font sulylyal és 202 millió frt értékkel. — Az Eszterházy-képtár, mint a „P. Lt.“ irja, ismét veszélyeztetve van, mert a család megbízta a bécsi hitelintézetet, gondoskodjék az eladásról, mire nézve franczia és hollandi védőkkel szándékoznának alkudozni. E hír ma nagy megdöbbenést okozott írói és művészi körökben s mint halljuk, a képviselőházban egyik tekintélyes képviselő interpellálni fogja a kormányt, mit szándékozik tenni a nagyműkincs hazánkban megtartása végett. A „48-as párt tegnapi értekezlete a bankenquéte ügyében azt határozta, hogy ha a választandó tagok névsorába a jobboldal által a 48-as párt tagjai is felvétetnének, ezek kötelességüknek tartják a megválasztatást elfogadni. — Horváth Boldizsár igazságügyminiszter díszpolgárrá választatott Gyöngyös városa nov. 25-én tartott képviseleti gyűlésében Vezekényi István indítványára. Ez annál nevezetesb, mert a gyöngyös városi kerület országos képviselője Berecz Ferencz a legtigrisebb tigrisek egyike. — A diszpolgársáról szóló okmány pompásan fog kiállíttatni, s egy nagy számú küldöttség fogja azt Pesten a minisztern de átnyújtani. — A országgyűlési gyakornokok testülete f. hó 2- án d. e. 11 órakor tartja az országházban ez ülésszaki első nyilvános közgyűlését. — Tárgya leend: „A monarchia az államtan és nemzetgazdászat szempontjából (Bartha Schiffner Gyulától) czimü értekezésnek felolvasása — Távirdai forgalom Pesten a főállomásnál november hó 25-én. Föladatott : 499 sürgöny, és pedig 9 állami, 7 távirda szolgálati, 1 tőzsdei, 245 kereskedelmi s üzleti, 7 hírlapi, 86 családi, 145 különféle ügyekben. Érkezett : 531 sürgöny és pedig: 12 állami, 15 távirda szolgálati, 1 tőzsdei, 266 kereskedelmi s üzleti, 11 hírlapi, 119 családi és 107 különféle ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 510, vasutüzleti vonalon továbbszállittatott 14,,postára adatott 4, kézbesitetlen maradt 3. Átszállittatott összesen 740 sürgöny. Az összes napi forgalom : 1770 darab. A feladott táviratokból befolyt: 494 ft — kr. melyből 368 ft 40 kr. a belföldi forgalom részére esik. Belföld, Pest, nov. 26. Rima-Szombat, nov.23. [Eredtud.] (Községi iskolák.) Örömmel tudósíthatom önt arról, hogy városunk is községieknek nyilvánitotta iskoláit. Már az intézkedések is megkezdettek az alkalmas helyiségek felállítása végett. Hat osztályú középtanodánk már mintegy 16 éve egyesült az osgyáni ,szintén 6 osztályú evang. tanodával, s azóta a várakozásnak teljesen megfelelt. Nem csak növendékeinek száma különfélék. Pest, nov. 26. Személyi hírek. — Karolina Augusta császárné a Dalmatiában harczoló csapatok jobb élelmezésére 3000 frtot ajándékozott. Nay nad Lajos kalocsai érsek, mint Münchenből írják, Jirsik budweisi püspökkel oda megérkezett. Fővárosi hírek. — A pesti jótékony nőegylet, ápolása alatt álló házi szegényei közt a nov. 21-től decz. 28-ig négy hétre összesen 521 frtot utalványozott. Az egylet részére közelebb a salgótarjáni kőszénbánya 100 mázsa kőszenet ajándékozott; néhai budai Goldberger Erzsébet hagyatékából 20 forint folyt be. A zákány-zágrábi és hatvan- miskolczi vasutak megnyitásáról oly formán irván némely lap, hogy ez az első eset, hogy a kitűzött időben elkészültek a munkálatok, ez ellen az alföldi vasúttársaság kinyilatkoztatja, h°gy a szeged-zombori pálya is nem csak, hogy idején elkészült, hanem 3 hóval hamarább adatott át a forgalomnak a kitűzött időnél, mely decz. 12-ke volt, míg a pálya megnyitása már sept. 11-én megtörtént. A pesti nemzeti dalkör holnap, szombaton este tartandó dalestélyében Hóman Alexandra k. a. és Kaiser Ernst is közre fognak működni. A műsorozat következő: 1. „Csata dal“, férfikar Huber Károlytól. 2. „A magyar dal“, szerzé Zimay László. Előadja Kaiser Ernst úr. 3. „Magyar vagyok“, férfikar, szerzé Korbay Ferencz. 4. „Dallam“ Sevillai borbély czimü zeneműből, előadja Humann Alexandra k. a. 5. „Nem hajtottam“, férfikar szerzé Zimay. 6. „Dallam Ilka dalműből“, zongora kíséret mellett, énekli Haris Mihály, egyleti tag. 7. „Népdalok“, férfikarra alkalmazva. - A pesti polgári körben vasárnap nov. 28-án este 7 órakor dr. Scholhoff Géza előadást tart a „halálbüntetés eltörléséről.“ -A pénnsgrminiszter körrendeletet intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz s vámhivatalhoz, melyben tudatja, hogy a ke -Vidéki hírek. — A marosszéki képviselőválasztás kérdését egy miniszteri leirat, mely Marosszék nov. 18-diki ülésében felolvastatott, megoldotta. Tudvalevőleg a választás alkalmával három jelölt közül egyik sem nyervén absolut többséget, új választás rendeltetett el a legtöbb szavazatot nyert két jelölt könt, azonban időközben az egyik kijelenté visszalépési szándékát, s ekkor zavarba jöttek a teendők iránt. A miniszteri leirat utasítja a bizottmányt, hogy bízza az ügyet a törvényes közegre, a közp. választmányra, melynek kötelessége új válsztást elrendelni. Miután most már mindkét jelölt jobboldali, természetesen a Deák-párt nyer, akármiképen dől el a választás. A honvédség tettleges szolgálatára szükséges tisztikar nagy része már ki lévén nevezve, elérkezett az idő, hogy a honvédség létszámát nagyobb részben képező szabadságolt állománybeli tisztek is mielőbb kineveztessenek. A kassai honvédkerületi parancsnokság ez iránt felhívást bocsátott ki a kerület lakosságához ; a felhívás nyílttéri rovatunkban olvasható, s figyelmeztetjük rá az érdekelteket. A bihari petitió pártolásáról Bihar megye utolsó bizottmányi közgyűlésén következő törvényhatóságok jelentése olvastatott fel : Szabolcs-, Torontál, Arad megyék, Jászkun kerület, Debreczen városa. Mint látjuk, nem valami rettenetes longus post me ordo .. . Egy lovas katona múlt pénteken háncsodról Péterszegre akarván menni, eltévedt, s a meglehetősen kiáradt Berettyóba esett; a ló kiúszott, de a katona a hullámok közt lelte halálát. A honvédek fegyvergyakorlatai Debreczenben e hó utolsó napjain kezdődnek; Debreczenből 18 honvédujoncz van berendelv . A Mátyás-szobor ügyét Biharmegye közönsége is lelkesen felkarolta s a máramarosmegyei átirat folytán a szolgabirák utasittattak, hogy ilető területeiken gyűjtéseket eszközöljenek s a begyült összegeket az alispánhoz küldjék be. — Lövödöző mulatságok. Hidvégen e napokban egy vendégség alkalmával az asztalnál a környéken uralkodó szokás szerint a néptömeg között oly lövöldözést vittek végbe hogy a ház padlása mind összeszakadozott s a hulladékok az asztalon levő ételt mind megtöltötték erre a román kántor azt mondja egy vendégnek, lőjjetek inkább az asztal alá, mire egy letartván a pisztoly az asztal alá, a kántorok egy lába ujját lelőtte. Ugyanott egy 10 éves polgárleányka , szülei szeme láttára egy kétcsövű pisztolyt a kezébe vett s egy ott levő 16 éves leány rokonára reá tartva játékból azt, épen homlokba lőtte — úgy hogy a szerencsétlen szörnyet halt. Közgazdaság. Pesti gabnatőzsde, nov. 26. Buzában lanyha hangulat és vételkedv ment* csak 10.000 m. forgalom volt. Árak: tiszavidéki 85 ft. búza 4.85, 86 ft. 5.15, 87 ft. 5.30- pesti 871 5.3°. Mind 8 Mr. h . , * 1, ££ zsálya. Egyéb gabonanem üzlet nélkül Pesti értéktőzsde, nov. 26* A pénztőzsdén ma teljes pangás uralkodott Némi forgalom tárgyát a pesti lóvonatú vaspályyai a takarékpénztárak képezték. ^ Esti zárlat. Teljes pangás.