Pesti Napló, 1869. november (20. évfolyam, 252–275. szám)
1869-11-20 / 267. szám
v Törvénykezés. A m. kir. semmitőszéknek közelebbi nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitüzettek : Bruckner Mihálynak Ongyerth Kata elleni ügyében, alperes semm. panasza. — Leitner Henriknek, Romlaky Gusztáv elleni ügyében alperes semm. panasza. — Las J. D.-nek, a kir. kincstár és József főherczeg elleni ügyében első rendű alperes semma. panasza. — Gróf Csáky Ágoston semm. panasza, Bear Albertnak gr. Csáky Tivadar elleni ügyében. — Figdor Árminnak, Moravecz Máté elleni ügyében alperes semm. panasza. — Báró Gerliczy Vincze és Bódognak, Deszk község elleni sommás visszahelyezési ügyében, alperes semm. panasza. — Ugyanazoknak ugyanaz elleni ügyében alperes semm. panasza. —• Miklovits Lajos és Rózának, Jedlicska Johanna elleni ügyében felperesek semm. panssza. — Ugyanazon felek közötti ügyből eredt semmiségi panasz. — B. Luzsinszky József s nejének, Propper Dávid s neje elleni ügyében falperesek semm. panasza. — Ugyanazon felek közötti ügyben hasonló panasz. — Szentgyörgyi Lajosnak bérletfelmondási ügyében Hincs Károly s érdektársai semm. panasza. — Obemayer szül: Soraiévi Rozáliának 34 ftot tárgyszó sommás keresetében Fürst Jakab alperes semm. panasza. — Papp Tamásnak 100 ftot tárgyszó rendes szóbeli keresetében Galis Tógyer alperes semm. panasza. — Hideg Józsefnek, mint Horváth János gondnokának 100 ft s 80 frtot tárgyazó keresetében alperes Bödör Ferencz semm. panasza. — Kiss Áronnak 43 ftot tárgyazó sommás keresetében Sámuel Lázár semm panasza. — Petru Hanzának 703 ft s járulékai iránti végrehajtási ügyében, Tarcza Juán végrehajtást szenvedő semm. panasza. — Cservenyi Venczel és Jánosnak becsületsértési ügyében Loeb Leó alperes semm. panasza. — Raskovics Mór özvegye, jelenleg Lázár Persidának, Miolszky Isza és Poppos Leiza elleni végrehajtási ügyében alperesek semmiségi panasza. — Ugyanannak hasonló ügyében Armatzky Áczasemm. panasza. — Ugyanannak hasonló ügyében, Logotov Román fia Száva semm. panasza. — Ugyanannak hasonló ügyében, TarcsugovPája semmiségi panasza. — Ugyanannak hasonló ügyében, Gruits Vita semm. panasza. — Balogh , Gusztáv s társainak semmiségi panasza, Weisz Gáborné s társai elleni adóssági ügyében. — A kir. kincstár semm. panasza, Elek Zsigmond elleni végrehajtási ügyében, Halbrik Jánosnak, Tímár Gábor elleni számla-követelési ügyében alp. semmiségi panasza. — Reisner Mózesnek Olteán László elleni adóssági ügyében alperes semm. panasza. — Oszvald Károly semm. panasza, Gruber Károly elleni adóssági ügyében — Ugyanannak semm. panasza, ugyanaz elleni végrehajtási ügyében. — Ilkin Danának, Prikojszky Bubhia elleni végrehajtási ügyében alperes semm. panasza. — Miskovics Belizár semm. panasza, zárlatfeloldás tárgyában. — Kozlovics Gyulának semm. panasza, Jakubovits Hermán és Sámuel elleni biztosítási ügyében. — Ugyanannak Jakubovits Már János elleni biztosítási ügyében hasonló panasza. — Blaskó Andrásnak, Blaskó János elleni birtokháboritási ügyében alperes semm.panasza. — Béki Frigyesnek, Drexler Márk elleni követelési ügyében alperes semm. panasza. — Bergman Józsefnek, Wágner Dániel s Mária elleni adóssági ügyében alperesek semm. panasza. — Hay Bernátnak semm. panasza, Laczkó László s Erzsébet elleni végrehajtási ügyében. — Majthényi Ferdinándnak, Majthényi Antal hagyatéki ügyére vonatkozó semmi panasza. — Weber Farkas semmiségi panasza, Laskó András elleni perében. — Podrátszky Józsefné semmiségi panasza Demeczky László elleni perében. — Totti Jánosnak, Ferdinándi Bertalan elleni perében, alperes semmiségi panasza. — Galambos Jánosnak, Csápora József elleni perében alperes semmiségi panasza. — Tolnay János semmiségi panasza Bethlen Zsigmond elleni perében. — Tolnay János semmiségi panasza Czégény Péter elleni ügyében. *— Tolnay János semmiségi panasza, Veszprémy István elleni ügyében.— Molnár Antalnak, Pillip István hagyatéki ügyében, semmiségi panasza. — Govrik Márton semmiségipanasza, Papp József elleni ügyében. — Molnár Erzsinek , Molnár Sára elleni perében, alperes semm. panasza. — Kaiser György semm. panasza, Hermle Antal elleni perében. — Dabits Geraszimnak, Thoma Misi elleni perében alperes semm. panasza. Horváth Jánosnak, Eredits János elleni perében alperes hasonló panasza. — Flória Tódor semmiségi panasza, Bozga Uia elleniperében. — Kóródi Mihálynak, Incze Péter elleni perében alperes semmiségi panasza. — Id. Elek Gábornak özv. Kazinczy Józsefné elleni végrehajtási ügyében, elperes semm. panasza. Cherven Flórnak több rendbeli sorsjegyek megsemmisítése tárgyában beadott semm. panasza. — Gr. Haller Franciskának semm . panasza, Mika János elleni ügyében. — Ugyanannak semm. panasza a kir. kincstári ügyészség elleni visszahelyezési perében. •— Sándor Klára semm. panasza, Kalina Konstantin hagyatéki tömege elleni végrehajtási ügyében. — Weisz Jakab semm. panasza, Spitz Sámuel elleni végrehajtási ügyében. — Lakó István semm. panasza, a Tóth Katalin férj, Lakó Istvánné hagyatékához tartozó ingóságok elárvereztetése tárgyában. — Szilárdy Ödönnek Blumenthal Simon elleni ügyében, alperes semmiségi panasza. — Hilibi Tóth Istvánnak Bene Sámuel elleni végrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. — Bobella Lajosnak, özv. Blum Lipótné elleni biztosítási végrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. — Suss A. H. s fiainak, Blum Lipót özvegye elleni hasonló ügyében, alperes semm. panasza.— Odor Istvánnak, Domonkos Lajos elleni végrehajtási ügyében alperes semmiségi panasza. — Szakáll Ferencznek, Szakáll János és neje elleni igazolási ügyében felperes semmiségi panasza. — Német Évának, Szigethy Mihály elleni gyermektartási ügyében felperes semmiségi panasza. — Szabó Jánosnak, Söjtöry János elleni újított perében felperes semmiségi it St-ussa. Gejzágó Lászlónak, Sponner János elleni ígrehajtási ügyében felperes semmiségi panasza. — .Gulyás Mihály s társainak, Gulyás József és pertársai elleni örökrész kiadatása iránti perükben felp. semmiségi panasza. — Kornhauser Lipótnak, Christina János elleni kisebb hatalmaskodáai ügyében felperes semmiségi panasza. — Beliis Józsefnek Babuscsák András elleni hasonló ügyében alperes semmiségi panasza. • Zaimovits Mihálynak Szeszler Adolf és fiai elleni sommás ügyében felperes semmiségi panasza. f/\ — Milits Istvánnak Radulov Dáma elleni birtokhábor I lhkai ügyében alperes semmiség, panasza. — Berni , bárd Dávidnak, Maniánszky Mladem elleni sommás na gyobb szigorral eljárni, s illetőleg az arra utalt közegeket hathatósan támogatni szíveskedjenek. Ekként a két tanfelügyelő ur jelentésein kivül még két utón s pedig rövid idő alatt nyervén az iskolai tanács , tudomást minden iskola állapotáról, lehetővé tétetett a fölfedezendő bajoknak a törvény korlátai közt leendő orvoslása. Ennyit tett Zalamegye iskolai tanácsa első Illésében, s ez kezdeményezésnek dicséretesen elég, ügyében felp. semmiségi panasza. — Simai Dömének, Pántye Petra elleni rendes szóperében felperes semmiségi panasza. •— Joób Alajosnak, Lajta József elleni végrehajtási ügyében felperes semmiségi panasza. — Hochfeld községének, Prodán Nikolaje és érdektársai ellen, felperes semmiségi panasza. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett még kitüzettek: Gr. Károlyi Alajosnak, ifjú Mile Pál s társai, Fekete János s társai, Kocsis Ferencz s társai, Seres Mihályné s társai, Gr. Takács Ferencz a társai, Szabó András s társai, Kis Deák János s társai, Deák Gáspár s társai, Somogyi Istvánja társai, id. Mile Pál s társai, Iván Dávid s társai, ifj. Iván Károly, Pintér Gáspár s társai, Deák Gáspár s társai, Iván József s társai — elleni bérleménybeli kimiditás iránti perében, alpereseknek az 1869. évi január 15-én hozott hétszemélyes táblai ítélet elleni semm. panaszaik. Különfélék. Pest, nov. 19. Személyi hírek. — A királyné e napokban Gödöllőről Budára vonul; a palota termei már füttetnek. Azt újabban is írják, hogy ő Felsége Triestbe fog utazni a megérkezendő király fogadására. — Dr. Herczegh Mihály a győri jogakadémia nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. Fővárosi hírek. — A pénzügyminisztérium egy rendelete felmerült kételyek folytán tudatja, hogy a vámjegyzék 69, 8. tétele alá oly fűrészek tartoznak, melyek kézi használatra alkalmasak ; a másneműek a vámjegyzék 74. tétele alá tartoznak. — A pesti polgári körben vasárnap 21. este 7 ó. dr. Schermann Adolf felolvasást tart „az orvosi tudomány mai álláspontjáról s annak a nép jólétére való befolyásáról.“ Ezt ugyanazon napon és helyen este 8 órakor tánczvigalom követendi. — Ugyancsak a polgári körben a tökéletes vallásszabadságot rendező törvény hozatala végett az országgyűléshez intézendő felirat feletti tanácskozás végett szintén vasárnap délután közgyűlés tartatik az alapszabályok 15. §-a értelmében, s erre a tagok meg hivatnak. — „A nemes érezők kohászata“ czimű megjelenendő műről szóló újdonságunkba tegnapelőtt azon sajtóhiba csúszott be, hogy a szerző neve hibásan volt Mihók Bélának szedve Mikó Béla helyett. — Egy kis dementi olvasható a hivatalos lap mai számában, mely szerint több lap azon hire, hogy Terstyánszky honvédezredes emlékiratot adott be a honvédelmi minisztériumhoz a honvédség szervezéséről, alaptalan, mert ily emlékirat az illető helyre nem érkezett. Ez utóbbit kétségbe nem vonhatjuk, miután azonban az említett iratot mi is ismertettük, megjegyezhetjük, hogy kezeink közt is volt, más lapok pedig egész terjedelemben közölték. A királyné nevenapja alkalmából a testvérfővárosok templomaiban ma ünnepélyes isteni tisztelet tartott. Budán a vártemplomban Bartakovics Béla egri érsek pontificált számos egyházi segédlet mellett: a miniszereken és főbb egyházi és világi méltóságokon kívül az országgyűlés mindkét házának tagjai, a fővárosok hatóságai a honvédparancsnokság stb. voltak jelen s az isteni tisztelet után Pest és Buda városok küldöttségei, tisztelgettek K. Eötvös miniszterelnök-helyettesnél, s kifejezték szerencsekivánataikat, kérve, hogy erről ő felségét értesítse, mely czélból Rajner Pál belügyminiszter Gödöllőre ment. Este a nemzeti szinház ünnepélyesen kivilágittatott. — Megjelent Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében: „Mansfeld - Lieder,“ keringő, zongorára szerzé Klepsch Károly, ára 80 kr. — „Evetke-Polka,“ zongorára szerzé Perczel Lajos, ára 50 kr. — „Veszprimer Schnellzug Polka,“ zongorára szerzé Körmendy József, ára 50 kr. — 20 népdal, III. füzet, 5 dalt tartalmazva, átírta Herdy Ferencz, ára egy füzetnek 80 kr. — A népszínházban tegnap lépett fel másodszor Kocsisovszky Borcsa k. a. elég szép számú közönség előtt „Az illat“ és „Vígjáték házasság nélkül“ czímű egy felvonásos darabokban, s mindkettőben ismételten zajosan kitapsoltatott. Az első darab egy elég szellemmel irt féltékenységi históriácska, melyben Kocsisovszky B. a szerető, féltékenységében gyötrődő nőt igen sikerülten ábrázolta. Még zajosabb tapsokra ragadott azonban a másik kis vígjátékban, melyben egy színésznőt ábrázol, kinek egy öreg katona, egy arszlán, egy nagybácsi, egy tehetetlen öreg fajankó udvarolnak, s ki mindegyiket maga módja szerint bolonditja el és játsza ki. — A harmadik előadott vígjáték „A tükör“ már ismeretes s benne Molnár és Császárné dicséretesen működtek közre. — Az irói segélyegylet és Kisfaludy-társaság javára a jövő 1870. jan. 15-én rendezendő bál bizottsága a következőleg alakult meg: Kendeffy Árpád elnök, gróf Batthány Elemér, Beöthi Zsolt (jegyző), gróf Cziráky Antal, Deák Farkas (pénztárnok), Gerendai László, Gyulai Pál, Kiss Aladár, Mádai Sándor, Reviczky Sándor, Szentiványi Oszkár, Szentkirályi Albert, Szerdahelyi Kálmán, gróf Teleki Ede, Ugrón Gábor, Vadnay Károly. A bál háziasszonyául gróf Andrássy Gyuláné fog felkéretni. A meghívók a napokban küldetnek szét; a bizottság annak idejében lapok utján fogja tudatni, hogy irodája mikor és hol leend nyitva. Egy jelenet a muszka hivatalnoki aristokratia köréből épületes tanulságot nyújt az ottani viszonyokról; az excellentiás urak egészen kurta korcsmár módon hajba kaptak, s véres verekedéssel kapacitálták egymást. Frederiks tábornok ugyanis közelebb jelentést tett a kormányhoz, hogy a lengyelországi kormányzó bizottság tagjai csupa gazemberek. Az illetők ezt meghallották s kérdőre vonták, igaz-e s a tábornok nem tagadta. Ekkor az egyik „rendőr kémének nevezte a tábornokot, s a jelre Soloviev, Trubnikov, Mirinienko, Goloviev és tutti quanti belevegyültek a vitába, s csakhamar csattogtak a porok és ütlegek. Berg kormányzó jelentést tett a czárnál, ki kk szerint azt válaszolta, egyenlítsék ki az urak maguk közt a dolgot párbaj által. — Pest városa tanácsa egy ülésben nem képes már végezni a roppant számra felszaporodó ügyeket, miért is ezentúl a tanács két részre oszlik s egyik a főpolgármester, másik az alpolgármester elnöklete alatt fog ülésezni. A budai lóvasut számára megérkezett a gőzmozdony, melylyel közelebb próba fog tartatni. A téli idő beálltával nem nagy haszna lesz már belőle a közönségnek jövő nyárig. — Távirdai forgalom Pesten a főállomásnál november hó 19-én. Feladatott : 565 sürgöny, és pedig 12 állami, 15 távirda-szolgálati, — tőzsdei, 288 kereskedelmi s üzleti, 18 hírlapi, 84 családi, 148 különféle ügyekben. Érkezett : 621 sürgöny és pedig: 18 állami, 22 távirda-szolgálati, 6 tőzsdei, 304 kereskedelmi s üzleti, 18 hirlapi, 111 családi és 148 különféle ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 605, vasutüzleti vonalon továbbszállíttatott 9. ,postára adatott 2 kézbesitetlen maradt 5. Átszállittatott összesen 732 sürgöny. Az összes napi forgalom : 1918 darab. A feladatott táviratokból befolyt: 556 ft 20 kr, melyből 396 ft 80 kr. a belföldi forgalom részére esik. Vidéki hírek. A szamosvölgyi vasút előmunkálatai be vannak fejezve. Közelebbről tartatott meg a konsortium gyűlése Nagy-Somkuton a további teendők elhatározása végett. Különösen Szathmár városa fejt ki ez ügyben dicséretes buzgalmat, hozzájárulván az érdekelt vidék részvéte is. — Győr városa közelebbi közgyűlése elhatározta a kutyaadó behozatalát. Házőrző s valamely üzlethez szükséges kutyák adója évenként 50 kr, más bármi fajtáé 2 ft. A megadóztatott kutyák nyakára adójegy függesztetik. — A biharmegyei orvosegylet választmánya erélyesen protestál azon reclám ellen, melyet némely tagtárs elkövetni szokott, dicsértetvén magát a hírlapokban. A választmány, úgymond a nyilatkozat, erkölcsi kötelességének ismeri ünnepélyesen kinyilvánítani, hogy sem az orvosi tekintélylyel, sem a tudományos állás méltóságával összeegyezhetőnek nem tartja azon reklámüzérkedést, mely sajnos, oly nagy mérvben terjed kinyilvánítani továbbá, hogy a megdicsértetés ily nemét úgy az önbecsértetet s egyéni benső értéket, mint az orvosi rendet is mélyen sértőnek tartja. — Megjelent Ungvári: „Kirándulás az adriai tengerre“, pikant humoristiko- satyrikus mikrokosmiai utazási vázlat; az 1869. évi, Fiuméban tartott természetvizsgálók gyűlése alkalmából irta Nostradamus, III. füzet. — Farkas falkák mutatkoznak az alföldön a zord idő beköszöntése óta. Minap Kecskemétről írták, most meg Debreczenből, hogy nagy pusztításokat visznek véghez a hegyi vendégek a nyájakban. — Somogy megye közelebbi bizottmányi közgyűlésének utolsó napján, írja a „Ságy“, mindössze 6-an voltak jelen, csak épen hogy a jegyzőkönyvet hitelesíteni lehetett. — A váradkolozsvári vasút egy pontján, Csúcsánál e hó 15-én reggel egy nagy darabja a hegyoldalnak az országútra lezuhant, és a közlekedést tökéletesen megakadályoztatta; úgy a posta, valamint gyorskocsiknak is a keresztüljöhetés teljes lehetelen; csak a legnagyobb életveszélylyel lehet a kiáradt Körös folyó és az elzárt országút között új vasúti töltésen egészen üres kis parasztszekérrel átjönni. A begy tövéből a vasúti töltésekhez szedék ki az anyagot a vállalkozók, s most e nagy hegyszakadás nekiek előnyöket nyújt, mert a munka és költség nélkül roppant sok anyagot szállított le a töltések készítéséhez. Az országutat azonban egészen eltakarta, s se a vasúti vállalkozók, se az építészeti hivatal nem tettek még semmit a közlekedésnek helyreállítása végett. A kolozsmonostori országos gazdasági taiitézet ünnepélyes megnyitása e hó 15-én történt meg a tanácsház nagy termében, mely zsúfoltig volt; jelen volt ez intézet gyors felállítására oly hathatósan befolyt kir. biztosunk, gr. Péchy Manó is. Az ünnepélyt az intézet tanárainak bevezetésével az ipar és kereskedelmi minisztérium részéről megbízott báró Huszár Sándor nyitotta meg, s zajos tetszéssel fogadott lelkes beszédét a tanárokhoz intézett buzdítással végző. Az új intézet nevében annak igazgatója, Kodolányi felelt. Délután 2 órakor a Biasini szállodában mintegy 80 terítékű ebéd volt, melyen egymást érték a toasztok, a hazáért, a felséges kir. párért, a közlekedési és kereskedelmi miniszterekért, az intézetért stb. — Winkler Victor, a zágrábi leszámítoló bank igazgatójának öngyilkossága nagy benyomást tett Zágráb lakosságára. Winkler fiatal, kellemes férfiú volt, ki rövid idő alatt igen megnyerte a közszeretetét, úgy, hogy általános részvétet keltett gyászos tette, melyet úgy látszik, őrültségi rohamban követett el, mely nem sikerült magánspeculatiók folytán lepte meg. Az öngyilkosság hírére a bank igazgatósága rögtön összegyűlt s éjjel-nappal folytatja az üzletkönyvek vizsgálatát, melyek eddig azt tanúsítják, hogy csakugyan magánügyei vitték a szomorú lépésre. — „A magyar irodalom és nyelv rövid története“ czim alatt Imre Sándori debreczeni tanár, műve második kiadásban Debreczenben megjelent, ára 1 írt 50 kr. — Kacskovics Lajos, mint a nógrádmegyei casinó igazgatója, meghívja a tagokat a folyó hó 28-án délután 5 órakor B.-Gyarmaton tartandó közgyűlésre; tárgyai lesznek a tisztválasztás, számadások megvizsgálása és a költségvetés megállapítása. A Kolozsvárit munkás-egy-et alakítása végett tartottak gyűlést múlt vasárnap. A vélemények elágaztak a felett, hogy az egylet csak Kolozsvárra szorítkozzék-e, vagy egész Erdélyre; az utóbbi nézet túlnyomónak látszik, s határozathozatal előtt Erdély minden részére felhívások küldésében állapodtak meg. A budai férfi-tanító-képezdés és a beiratások megkezdődtek, s a jelenkezők még mindig beírathatják magukat. Az intézet megnyitása a jövő héten fog megtörténni, mikor az előadások is megkezdődnek. — Oly néptanítók számára,felekezeti különbség nélkül, kik képezdei tanfolyamot nem végeztek, a „Szk“ szerint K. Eötvös közokt. miniszter az ország több vidékeinideiglenes nevelés-oktatástani tanfolyamokat akar nyitni. E tanfolyamok részint egyes e czélra alkalmas helyeken a szünidők alatt tartatnak, részint pedig egyes szaktanárok az illető vidékeken vándorolva fognak előadásokat tartani a legközelebbi községeiből összegyűlt tanítóknak. Ez intézkedésnek kétségkívül igen üdvös hatása leend a tanítók szakképességének emelésére. — Megjelent Nyíregyházán : „Beszé d“, melylyel a szabolcsmegyei tankerületi iskolatanács alakuló gyűlését megnyitotta tokaji Nagy Lajos tanfelügyelő; ára 50 kr. — »Közönséges számtan“ a középtanodák alsóbb osztályai számára; irta Bélák János gymn. tanár; első rész. Ára ? — A budai polytechnikum azon hallgatói, kik annak Pestre áthelyezését óhajtják, az ideigl. bizottság által kéretnek egy, ma szombaton esti 7 órakor a budai nagy sörcsarnokban (Grosz) tartandó barátságos értekezletben mennél nagyobb számban részt venni. A pesti egyetemi bölcsészetkar hallgatók önképző köre f. hó 21-én (vasárnap de. 11 órakor (egyetem épület, 3-ik emelet, 1. sz. tanterem) heti ülést tart, melyre az ügybarátok meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. „Az Ösztönökről“ philosophiai értekezés,felolvassa Győri Szabó Károly; 2. A lyrai költészet emelkedése, tekintettel Berzsenyi, Vörösmarty és Petőfi költészetére, felolvassa Udvardy Ignácz; 3. „Aradi vértanuk“ felolvassa Szvoboda Lajos. — A népszámlálásról szóló felolvasásokat Keleti Károly f. hó 29-án szombaton esti 6 órakor kezdi meg, az egyetem egyik jogi tantermében. E rendbeli előadások mintegy 4—5 órai cyclust veendőnek igénybe. Miután a felolvasások nyilvánosak, s a népszámlálás a küszöbön van, jó volna, ha a t. közönség miveltebb része is minél több figyelmére méltatná. Egyház és iskola.• Pestmegye iskolatanácsának tegnap délután tartott ülésében a tanács végre törvényes létszámra jutott, miután a Pestmegye által küldött 34 tag közül 2 lelépett, kettő a megye által kisorsoltatott, Kecskemét városa pedig 6 helyett 4-et küldött. Némely folyó ügyek elintézése után Szász Károly tanfelügyelő bemutatja az általa Pest megye közokt. viszonyairól kidolgozott munkálatot, mely, bár csak hiányos adatokra támaszkodhatott, igen érdekes s kitünteti, hogy Pest megyében több, mint 10,000 gyermek nem részesül oktatásban. A magyar nyelvű gyermekek közül 54, német 70% látogat iskolát; vallásra nézve kath. 55, ref. 69, ágost. 63, gör. k. 31, zsidó 71% jár iskolába. 7 Mendelssohn éneke s MirjfcT diadaldala^ Schuberttől, ismereti meg a közönséget, s a zene iránti érdekeltséget nem csekély mértékben előmozdítja. Hogy az orchester a kezdet^nehézségeivel küzd s szerényebb igényeknek sértő^képes megfelelni, baj ugyan, de nem helyrehozhatjak Reményijük, hogy a jövő évben e téren is haladásralogunk tanúságot tehetni. ▼ "I ." A budai zene s énekakadémia hangversenye. A budai zene s énekakadémiának ez idén harmadik s utósó hangversenyére tegnap f. hó 17-én nagy s díszes közönség gyűlt össze a redoute kisebb teremében. Bevezetésül Mendelssohn ismert lágy s nőies modorában irt tavaszi dalát éneklé a kar. E dalt többször volt alkalmunk az egylettől hallani s igy tán felesleges is mondanunk, hogy öszhangzón, kellő árnyalással adatott elő. Cherubini bölcsődala, mely erre következett, szerző legbájobb zenekölteményeinek egyike. A női hangok mystikus dallamai, a vonószerek halk kísérete s meglepő s mégis szép modulatiók, az a gyermekded gyöngédség, mely az egészen végig vonul, remek egészet képeznek; mindezek a jeles előadás által kellőleg érvényesítve, közönség viharos tetszés nyilvánítását idézték elő. A harmadik szám bátran elmaradhatott volna, egy elegáns nő ült a zongorához, s Liszt „Künstlerfestzug“-ját lassú tempóban, kellő erő nélkül , de különben hibátlanul eljátsza. Ez asszony kitűnőn zongoráz, de a Liszt művében összehalmozott nehézségekkel meg nem birkózhatik, s igy helyesebben cselekszik, ha azontúl magánkörökben ragyogtatja vituozitását, vagy legalább kevesl erőt s virtuozitást igénylő zeneművek tolmácsolásával megelégszik. Liszt ezen, mint minden műve érdekes, van benne egy kis eszme, de az annyira ki van aknázva, annyi üres phrazissal föleziezomázva, s azonfelül a modulatiók oly annyira nem szépek, mire nem visz az eredetiség hajhászat! hogy tökéletesen egyetértek egy szomszédommal, ki prózaian azt mondá, hogy ezek az erőszakos modulatiók olyanok, mintha valaki oldalba lökné az embert. Schumann R. románcza. „A libapásztor“ tán kissé nagyon realistikus zenészeti tréfa , előadása sem volt egészen megfelelő. A közönségnek azonban nagyon tetszett annyira, hogy ismételtette.Niels W. Gade kardala. „A vízi rózsa“ annál szebb volt. Gyönyörű dallam, melyet a szép, széles harmonizálás még hatásosabbá tesz költői, meleg inspiratióval irt dal ez, mely minden érző kebelben viszhangra talál. Vogt-nak vonósnégyesre irt éji dala, mely a gyönge orchester által gyöngén előadatott (különösen a nagy bőgők kegyetlenül bőgtek) nem tehetett valami nagy hatást. Amily jeles az énekkar, oly gyenge az orchester. Méltányoljuk ugyan egy műkedvelőkből álló orchester összeállításának nehézségeit, hanem az a folytonos ingadozás igen kellemetlenül hat a hallgatóra; szinte félünk, hogy megakadnak a zenész urak s kész a scandalum. Hogy ilyenkor a zenemű élvezéséről szó sem lehet, világos. Kevésbé érezhető a biztonság hiánya, midőn az orchester a kart csak kiséri. Ez bebizonyult a következő számban is. Lisztnek „A boldogságok“ czimű cantétája ez,rhapsodicus és phantasticus zeneköltemény, melyben egy kis lelkesültség is van. Schmidt úr felette szépen tolmácsolta a baritonsorot s az egész mű szépen, összevágón ment. Ezután Knahl, a jeles karmester neje énekelt egy igen szép, régi s egyszerű dalt, mely a 17. század szomorú korát bús dallamával híven jellemzi . Knahl asszony gyönyörű hangja s művészi felfogása által tolmácsolva, zajos tapsokra ragadá a hallgatókat. Lackner a régi iskola egyik legkitűnőbb bajnokának reggeli hymnusa végzi be az érdekes estélyt. Szép mű, s a régi formák korlátai közt mozogván, dallamossága is érdekes, bár nem mesterkélt fordulatai által az ügyes zeneszerző sikerültebb művei közt méltán foglal helyet. Majd elfeledtük Beethoven F-dúr románczát, melyet Liszt cantatéja előtt egy egyleti tag hegedűn eljátszott. Bár elfeledték volna a hangversenyrendezők is! A nagy zeneköltő kezdőműveinek egyike ez, mely ezonfos, elavult modorosságával Liszteget ostromló akkordjaival furcsa kontrastot képezett. Ha már most a derék Knahl vezetése alatt álló akadémia ez idei működésén végig tekintünk, elismerésünket meg nem tagadhatjuk tőle. Az énekesek közt meglepő szép hangok vannak, és Schmidt úr valamint Knahl asszony nemcsak gyönyörű hanggal, hanem művészi, emelkedett fölfogással is bírnak. Az akadémia Pesten még elő nem adatott művekkel, minek közgazdaság. A nádczukor-gyártás hazánkban. (D) AZ alig három éves újátalakulás sokak által kétségbe vont jótékony hatásának , hazánkban a leginkább elhanyagolt anyagi téren rohamosan megindult mozgalmaknak ismét egy új jelével találkozunk, és ez a gondolat: Magyarországon az északamerikai czukornád termelést, s ezzel a gyarmati czukorgyártást meghonosítani. »Egy jó gondolat milliókat ér,míg egy bolond csak 100,000 ftnyi kár“ — mondá, ha jól emlékszem, egykor az angol parliamentben Sheridan, így tehát gondolkodni mégis okosabb, mert ha a jóval vegyest ép annyi rész jön is, mégis 900.000 forint a tiszta nyereség. „Az északamerikai czukorgyártás“ meghonosítása Magyarországra mindenesetre egy új gondolat. Mert több tekintetben érdekes a különös tünemény, a magyar irodalomban német nyelven, a legnagyobb magyar városok egyikében. Debreczenben ifj. Csáthy Károlynál a következő czím alatt megjelent szakértői dolgozat: »Die nordamericanische Zuckerfabrication aus Sorgo und Imphy, und deren hohe Wichtigkeit für Deutschland, Ungarn, etc. von dr. Karl Löffler und Peter von Papi-Balogh. Szerzői amint látjuk dr. Löffler, és Papi-Balogh Péter urak, az előbbi a múlt évben a debreczeni országos gazdasági tanintézetnél a megkezdett nádezukor-termelés vezetője, az utóbbi pedig ugyanezen intézetnek volt igazgatója. A czím érdekes : „hohe Wichtigkeit für Ungarn,“ a 7 évre terjedő munka kiállítása csinos, s benne az americai ezukornád termesztése, s ebből a gyarmati ezukor előállításának gyakorlati módjai elég alapossággal vannak leirva. Legelői az általánosan forgó, — vagy az africai eredetű válfajokat tekintve, — Imphy név alatt ismert ezukornád variétásokról, s azok természetéről szóll ; majd a gépeket, és tenyésztési feltételeket ismerteti; s azután szerzők saját tanulmányaikat adják a tenyészetre vonatkozólag, s végre azon kérdésre térnek át, váljon a czukorrépa vagy a czukornád termelés lehetséges-e jobban a kisgazdálkodás mellett, épen ez utóbbi kérdés az, mely bennünket mindenekelőtt érdekelne, ha a szerző urak nem mulasztottak volna el előbb más kérdésekre megfelelni. Kétségkívüli ugyanis, hogy egy új termelési ágnak meghonosítása a különben is igen egyoldalú magyar mezőgazdaságban véghetetlen fontos hazánkra, s alig lehetne mással, mint a legbelsőbb örömmel üdvözölnünk azokat, kiknek ily nagy horderejű változást sikerülne létrehozni hazánk mezőgazdászatában, s kiváltja e változás az Európában mind óriásabb mértékben növekvő czukorfogyasztással áll összefüggésben. Mert míg egyfelől a búza, kukoricza, dohány stb. főkiviteli czikkeink termesztése által korántsem háramlik az egész országra oly állandó nagy haszon, mint látszik, addig a cukornád termelés és czukoripar által nemcsak a föld kimerülése akadályoztatnék meg, s nemcsak a termelés lenne változatosabbá, ami szinte égető szükséggé lett már is Magyarországon,hanem a mezőgazdasági iparnak lenne egy oly hatalmas lendület adva az által, minőt a gőzmalmok adtak már annak. Nem csodálhatni tehát, ha a lehető gyorsan segítni akaró földmivelési ministérium örömmel ragadta meg dr. Löffler ajánlatát másfél évvel ezelőtt, t. i. hogy ha csak lehet, meghonosítsa hazánkban a nádezukor termelést, mint amely által remélhető volna az Egyesült Államoktól Magyarország kezébe ragadni a közeli európai cukorpiaczok egy részét, s hazánkra nézve egy biztos, a civilizatio emelkedésével lépést növekedő új jövedelemforrást nyitni meg. S épen ezen szempontokból indulva, mi is eleven örömmel látjuk e munka megjelenését,mely alaposan szólt a dologhoz, és kivált annak említett utolsó fejezetét, mely t. i. azon kérdést veszi vizsgálat alá, váljon a kisebb gazdálkodással a czukorrépa, vagy a czukornád termesztés egyezik-e meg inkább. Azonban sajnálattal látjuk, hogy épen ezen kérdés, amelynek megoldása a kormány eljárásának leginkább szolgálhatna irányadóul, — van még egy más ily alapkérdéssel együtt e munkában legkevésbé megfejtve. Megfelelnek ugyan a szerzők röviden azzal, hogy a répaczukor gyártás csak nagy tőke mellett lehetséges, s így arra kis birtokosoknak még gondolni sem lehet, — míg ellenben a nádezukor előállítására szükséges gépek csak „alig néhány száz forintot vesznek igénybe,“ — de még mindez nem elég. Hol van először is az összehasonlítás Magyarország és az amerikai czukornád-termelő vidékek physikai viszonyai között? mert míg e felől nem vagyunk tisztában, addig — azt hiszem, a szerző urak is el fogják ismerni, nem szólhatunk a meghonosításról, mert azért még hogy a föld jó, hogy az időjárás egyes években alkalmas, nem következik hogy a termés közép czukortartalma is annyi fog lenni mint ott, hol kifizeti magát az iparág; erre szükséges tudni, s összehasonlítani e két terület climatológiai viszonyait. Hol van továbbá a munkabér, és kereskedelmi viszonyokról azon alapos és részletes kimutatás, mely után meggyőződhetnénk, hogy e közvetve szinte fontos termelési tényezők nem teszik-e lehetetlenné a különben talán meghonosítható termelési ág valóban sikerrel is űzletését. Az előbbi kérdésre semmi felelet, — az utóbbi kérdésre adott válasz pedig oly futólagos hogy azok után tetemesebb áldozatra — mint pedig ez ügy, ha valóban sikerre lehet kilátás, igen megérdemelne, — nem lehet felbuzdulni. S pedig csak ezek után vehető fel a kérdés, hogy hát a kis gazdálkodásra alkalmas-e ez iparág ? Így tehát épen a czím minket leginkább ér