Pesti Napló, 1870. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-26 / 20. szám
20. szám. Szerkesztési iroda F Ferencziek tere 7. szám. I. emelet-E lap szellemi részét illeti minden közlemény A szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal : Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Szerda, január 28. 1870 21. évi folyam. Hirdetmények díja: Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre ..... 11 frt. Negyed évre ... 5 „ 50 kr. Két hóra................. 3 „ 70 kr. Egy hóra . . . 1 .. 15 kr. 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 új kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyilt-tér : 6 hasábos petitsor 25 uj kr. Fest. január 25. Az állambirtokok és a magyar gazdasági minisztérium. (D. L.) A „magyar gazdasági minisztérium“ felállításának eszméje, melyet lapunk egyik közelebbi czikke újabban is megpendített, oly nagy fontosságú tárgyat érint, hogy ép most, az országgyűlésen napirenden levő tárgyalások alatt újabban is vissza kell reá térnünk. Magyarországnak állambirtokai az ország egész területének egy tizenketted részét teszik. A korona-uradalmak, bele nem számitva a még per alatt levő 30 négyszög mértföldnyi tiszai uradalmat, 147,147 cat. holdra mennek összesen; a kincstári uradalmak 1.245,884 cat. holdat tesznek, a bányászati erdő uradalmak területe 1,302,880 cat. hold, a ménesekre szánt uradalmak terjedelme 46,007, az erdélyi államuradalmak körülbelül 485,530, az elzálogosított államjavak 197,197, a horvátországi két uradalom 75,921, a határőrvidéki erdőségek 1,194,300 cat. holdra mennek. Vagyis az összes magyar államvagyon kiterjedése 4,694,866 cat. hold, azaz: 470 négyszög mérföld körülbelül. Ez óriás állambirtokok már nagyságuknál fogva is hivatottak, hogy egyfelől tekintélyes szerepet játszanak az ország mezőgazdasági ügyében, másfelől pedig hogy közvetlenül az állam terheinek ép ily tekintélyes részét fedezzék, és ez óriás birtokok mindeddig azon sorsra vannak kárhoztatva, hogy habár állítólag szakszerű kezelés alá helyezve, de a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Ha más nem, már maga ezen tény is elég ok lehet arra, hogy e viszás állapot megváltoztatása felett kissé gondolkozzunk. Ama birtokok jelenleg még nagyrészint ki nem használt, jó erőben levő földek, melyek, meg kell vallani, a kincstár részére a lehető legkedvezőbb feltételek mellett adatta bérbe a pénzügyminiszter úr által. A tisztán mezőgazdasági birtokok összes területe 437,673 cat. hold, ide nem értve a házi kezelés alatt levő 12,445 holdnyi gödöllői uradalmat, s a ménesek fentartására szánt területeket. Ez uradalmak összes jövedelme, mely 1867 előtt 1,464,970 ft volt, a magyar minisztérium átvétele első évében 3,071,603 ftra, 1868- ban pedig 3,117,758 frtra emelkedett. Tagadhatóan tehát, hogy a pénzügyminiszter úr által tett intézkedések 100 perczenttel emelték az uradalmak jövedelmét, de ugyan kérdem, vájjon az, hogy e birtokok jövedelmisége ez intézkedések által ily óriás mértékben emelkekedett, elég biztosíték-e az országra nézve az iránt, hogy e birtokok egyszersmind valóban az ország érdekében is kezeltetnek ? Mi történt e birtokok ily nagy jövedelmezőségének emelésére, mily eszközökkel éretett el e valóban bámulatos eredmény ? Pénzügyminiszter úr okszerűbb kezelési rendszert hozott be. Személyes felelősséggel álladalmi jószág igazgatóságok állíttattak, államuradalmi ügyészségek, és birtokkönyvek szereztettek, és új bérleti szerződések köttettek. Ez mind szép, s ily rövid időre tagadhatlanul nagy érdem, de az országra nézve még azért nem elég biztosíték. Mindenki tudja, hogy nincs könnyebb, mint ily nagy birtokokat úgy kezelni, miszerint több vagy kevesebb évekig óriás jövedelmet hozzanak be, de az állam birtokoknak nem ez a legfőbb feladata. Az állam terhei annak élete fejlődésével folyvást nőnek, s az állam birtokok rendeltetése nem csak az hogy azok jövedelme ma óriás legyen, hanem hogy e jövedelem évről évre is folyvást növekedjék. És ezért még ilynemű intézkedésekkel nem lehet elérni.Én meg vallom, e birtokoknak ily pénzügyminiszterileg kezelésében én oly kevés biztosítékot látok e czélt tekintve az országra nézve,mintha farkas nagylelkűségére bízzuk a bárányt. Az ország és eme birtokok örökre, vagy legalább századokig megmaradnak, ellenben a jelen pénzügyminisztérium nem, — és ez —ép azon pénzügyminisztérium, melytöl az ország azt kivánja, hogy lehetővé tegye a lehetetlent, hogy vezetése alatt a gyászos múltnak ránk maradt óriás terhei vállainkról tündéri szár-nyakon elrepüljenek, s századok óta ásító szükségeink betöltésére kincsforrások nyíljanak. Lehet-e nagyobb kisértet egy pénzügyminiszterre nézve,mint ily helyzetben kezében tartani az államjavakat, melyek mint a czitrom, egy jó erős szorításra hamar kiadják minden levőket, és tegyen aztán később az állam a mit tud a kifacsart héjakkal. Másfelől nem is látjuk józanul meg kívánhatónak, hogy a különben is megterhelt pénzügyminiszter ez óriás birtokok kezelését mezőgazdasági tekintetben is úgy vezesse, mint azt egy ép e czélra szánt minisztériumtól megvárhatni. Az állam birtokoknak szerintünk Magyarországon nem csak az az egyetlen czélja, hogy jövedelmet hozzanak az államnak, hanem az is, hogy oly nemű gazdasági intézkedéseknek szolgáljanak alapokul, melyeknek az államban okvetlenül létesülnie kell,de amelyet privát birtokosoktól megkivánni nem lehet. Az állam élete nem pár évre terjed, mint a privát egyének, hanemneki századokra kell számítani, következőleg az állambirtokoknál nem lehet alkalmazni ép azon elveket, mint aprivát birtokoknál, ezeknél nem lehet kitűzni czélul egyedül azoknak mára minél nagyobb jövedelmezőségét, mert az államnak más maradandóbb érdekei is vannak, melyeket e birtokok által csak úgy lehet előmozdítani, ha azok akár bérbe adva, akár legalább egy részben házi kezelés alá megtartva, egy szakértő, és ép ezen magasabb érdekek fontosságát mindennap érező gazdasági minisztériumnak vannak kezelése alá bocsátva. Nincs tehát szándékunk mindezzel a pénzügyminiszter úr iránt bizalmatlanságot nyilvánítani, de azt hisszük maga is elismeri, hogy mindez a dolog természetéből folyik így. Ellenben ha e birtokok egy másik minisztériumnak vannak átaladva, melynek nincs érdekében ezekből minél több jövedelmet besajtolni, mivel ő ezzel úgyis egy másiknak számol által, hanem sőt inkább épen az feladata, hogy e birtokok minél jobban kezeltessenek s csak ezúton legyenek évről évre jövedelmezőbbekké — ily eljárásban már igenis , több okunk van megnyugodni. De ezenkívül van még épen Magyarországon egy másik tekintet is. Ki nem tudja azt, hogy az az emlő, melyből a 6 7-ki felelevenítő erőt is szívtuk, hazánkban a mezőgazdaság? Okos, méltányos, igazságos eljárás-e az, hogy ép azon ügyet, melynek legtöbbet köszönhetünk, az állambirtokhoz hasonló mostoha bánásmódban részesítjük ? Magyarországnak, az Európa szerte legfőbb mezőgazdasági országnak nincsen gazdasági minisztériuma! Próbáljuk Európa bármely ítélőszéke elé felebbezni ez ügyet a kis Wiesbadentől fel a nagy Oroszországig, akad-e csak egyetlen közvélemény is, mely kárhoztatását ne mondaná ki e mulasztásra. Hol, melyik közigazgatási közegünk fog ez ügyről azon szakértelemmel és szeretetteljes aggodalommal gondoskodni, melyet ennek fontossága s mégis elhagyatottsága annyira megérdemel , ha nem egy külön független, felelős magyar gazdasági minisztérium, mely ez ügynek él, csakis ennek érdekében harczoland. A mostani földművelési minisztérium az ipar és kereskedelmi minisztériumnak egy része csak, s ezzel azt hisszük,minden ki van mondva, mi ez ügy jellemzésére szükséges. Itt is a legtávolabbról sincs szándékunk a földmivelési minisztériumot kárhoztatni, mert ki e minisztériumban megfordul , látja a kevés vállakra halmozódó teendők óriás sokaságát, az nem is fogná tehetni azt. De az tagadhatatlan, hogy Tad rész sohasem egész ! Bármely szűkén vagyunk tehát, bármely nehéz legyen egy új minisztériumot felállítani, ez a mezőgazdaságra nézve, mint a német államok példái mutatják a korviszonyok által közvetett intézkedés, Magyarországra nézve pedig elodázhatlan szükség. Ha mint a fent említett czikk írója na- Igyon helyesen megjegyzi, ez által már úgyis óriássá nőtt pénzügyminisztérium teendői s személyzete keveskedvén, ez után is nm egy tekintélyes összeg lenne meggazdálkodva ez új minisztérium számára, s ha ez a mostani u. n. földmivelési minisztérium fentartási költségeivel együtt sem lenne elegendő e czélra, ami pedig öt osztályt véve fel az újra szervezendő minisztériumban u. m. a) az erdészeti s s ezzel együtt a befásitási, b) a ménesi, s állategészségügyi, c) az általános földmivelésügyi, d) vízszabályozás és csatornázási, és e) gazdasági tanügyi osztályokat, a mostani scala szerint alig kerülne 20 — 25.000 írtban, — mégis bármi áron is eszközölni kell e minisztérium ,elkülönítését, illetőleg egy külön független magyar gazdasági minisztérium felállítását, ha azt akarjuk, hogy Európa mezőgazdaságával legalább is lépést tartva tudjunk haladni, s ha nem akarjuk, hogy a fojtókötél, mely máris újra kezd fejünk körül hurkolódni, végleges szorításra juthasson. Erős hitünk az, hogy ha az országgyűlés minden tagja figyelemmel kísérhette volna csak azon gazdasági mozgalmakat is, melyek körülünk keletről és nyugatról egyaránt megindultak a legközelebb múlt év alatt s figyelemmel kisérhette volna azon változásokat, melyek a külföld mezőgazdasági s gaknaüzleti viszonyaiban a mi hátrányunkra létrejöttek, nem találkoznék közöttük egyetlen egy is, ki minden pártérdeken felül nem emelkedve, késlekednék szavazatával e valódi közügyünk siettetésében közreműködni! Pest, január 25. mára szükséges hiányfedezetet, hanem a meg-levő fedezet után maradó egész hiányt mutatja ki, és annak fedezésére ő Felsége segélyét véli kikérendőnek. Az ő számítása szerint az egész szükséglet 493731 frt tesz; jövedelem 206680 frt, tehát hiány 287,051 frt,a hiány fedeze- re, az országos színházi alap évi összes jöve-delme 23134 frt, a gróf Károlyi-féle alap egész jövedelme 16000 frt,ő Felsége által jövőre nyújtandó segély 250000 frt, összesen 289,134 frt, tehát maradna többlet 2083 frt. A fenn kitett szükségletre nézve megjegyezzük, hogy az abban előforduló drámai fizetések 100,500 frt, az az operai fizetések pedig 100,000 frtra rúgnak. Miután Csengery az opera és dráma hiányainak külön kimutatása ellen alaposan nyilatkozott volna, hosszabb vita közben Ribáry miniszteri tanácsos a belügyminiszter nevében, aki nagy sajnálatra elmaradt betegsége miatt a mai ülésből, kérte az enquétet, hogy nem mindenkorra megállapított budgetet, hanem tájékozás végett csak nagyobb positiókban terjeszsze elő a kellő szükségletet. Végre nagy többséggel elhatározták, „hogy választassék el egymástól a két szak.“ E határoztnál fogva Szerdahelyi különjavaslata vétetett a részletes tárgyalás alapjául. Az 1. tételt: igazgató 6000 frt némi vita után a felett, hogy dignitárius-e vagy a munkálkodó legyen az igazgató, szótöbbséggel elfogadták. — A drámára és operára nézve 80—80000 frtnyi fizetést fogadtak el. (A képviselőház VH-ik osztálya) január 26-án d. e. 9. órakor szokott helyiségében Ülést tart. Madocsányi Pál, elnök. (A képviselőház VIII. osztálya)i.hó. 26-án reggel 9 órakor ülést tart. Szögyény László, osztályjegyző. (A képviselőház V-dik osztálya) ma délután 5 órakor tartott ülésében az Angliával kötött kereskedelmi szerződést és a tőzsdebíróságok visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. Az elsőt a szövegezés szerint elfogadta, valamint elfogadta a főrendiháznak az utóbbira nézve tett módosításait. (A népszámlálásnak fővárosunkban tett befejezése alkalmából Gorove, közgazdászati miniszter úra következő levelet intézte sz. k. Pest város közönségéhez: „Midőn a magy. kir. kormány az 1869 évi III. tcz. által elrendelt népszámlálás végrehajtásához fogott, tökéletesen ismerte mindazon nehézségeket, melyek e nagyszerű munkálat eredmény teljes kivitelének útját állották; meg volt azonban egyszersmind győződve arról is, hogy ezen, az ország anyagi és szellemi érdekei szempontjából egyaránt fontos művében honunk összes értelmiségének lelkes támogatására bizton számíthat. Nem kételkedett különösen egy percig sem abban, hogy fővárosaink közönsége, mint Magyarország műveltségének és intelligenciájának gyálpontja, felfogva szép feladatát, jó példával fog elöljárni az ország többi helyhatóságainak, és elkövetend mindent, a nagy horderejű mű sikerének biztosítására. „Most, midőn a népszámlálási művelet honunk fővárosában immár végrehajtatott, örömmel győződött meg a kormány, hogy feltevésében nem csalódott. A város közönsége lelkes részvéttel, buzgó tevékenységgel és tetemes pénzáldozatokkal is támogatta a kormány eljárását, és lehetővé tette a czélzott eredmény gyors és minél tökéletesebb elérését. „A város közönségének újra tanúsított ezen hazafias buzgalmáért, mint a népszámlálás eszközlésével megbízott minisztérium vezetője, kellemes kötelességemnek ismerem a közügy nevében kijelenteni őszinte és meleg köszönetemet, és midőn felkérném a város közönségét, hogy a népszámláló bizottság nemes példaadással közreműködött minden egyes tagjának a kormány meleg elismerését nyilatkoztassa ki, a hozzám beérkezett jelentések alapján különösen is ki kell emelnem Steiger Gyula központi elnök Tavaszy Endre központi alelnök, és Pilisy Béla, Morócz István, Radocsay Ferencz, Szontagh Kálmán, Dr. Rózsai József, Kopp József, Szabó Pál, Forgó István, Nasztl Mór, dr. Fischhof József és Kund Vilmos albizottsági elnök, valamint Fest Aladár központi, és Jankovics Béla kültelki jegyző urakat, kiknek lelkiismeretes fáradozásuk és áldozatkész munkásságukért külön iratban is kinyilatkoztatom köszönetemet. „Végül örömmel adhatok azon meggyződésemnek kifejezést, hogy a városközönségének most tanúsított hazafias tevékenysége és értelmes lakosságának tömeges részvéte újabb és legjobb bizonyíték arra, mennyire igyekszik sz. k. Pest városa méltóan betölteni azon helyet, melyet a külföld legmiveltebb fővárosai mellett méltán elfoglal.“ (Színházi enquete.)A ma gr. Károlyi György elnöklete alatt tartott ülésben, melyben az albizottsági költségvetés volt tárgyalandó, Szerdahelyi Kálmán költségvetési különjavaslatot terjesztett elő, melyben,eltérőleg az albizottságtól, nem választja külön az operára és adra Bécsi dolgok. Pest, jan. 25. A bécsi lapokban ma már a helyzetnek egészen más képe tükröződik vissza, mint tegnap. A kedélyek kezdenek csillapulni, s a birodalmi tanács többsége ma már átlátja, hogy Beust beszéde minden inkább, mint nyílt hadüzenet- Egyáltalán Bécsben az általános izgatottság oly nagy fokra hágott, hogy benne tökéletesen elveszett az ítélet tisztasága és objectivitása. Annál jobban örülünk, hogy döntő körökben bizonyos higgadtság kezd lábra kapni. Őszintén kívánjuk, hogy az minél mélyebb gyökereket verjen a kedélyekben, hogy így a helyzetnek úgyis roppant nehézségei szükség nélkül ne fokoztassanak. Hogy Beust beszédét ma már józanabbul ítélik meg, azt leginkább mutatja a „Neue Presse“ magatartása. E lap szította legjobban a birodalmi kancellár iránti gyanú tüzét, s ugyanaz ma nem átallja kimondani, hogy az alkotmányhű pártnak egyáltalán nincs oka, Beust beszédével meg nem elégedni. Szerinte az első pillanat benyomása — nyíltan megvallva — igazságtalan volt, más oldalról meg azt sem szabad elfelejteni, hogy a válságnak fokozása épen a kormány érdekeinek szempontjából egyáltalán nem tanácsos. Az uj „Presse“ megelégedéssel constatálja, hogy ma már a közvéleménynek e beszéd fölötti ítélete minden tekintetben nyugodtabb s hogy gyökeret tud verni ama meggyőződés, miszerint a legroszabb politika volna : a létező ellentétek kibékítése helyett még szükségtelenül újakat teremteni. Hogy mi hozta létre e mindenesetre befolyásos lap meglepő hangváltozását, az kitűnik az idézett czikk folytatásából. Az új „Presse“ attól tart, hogy az osztrák kormányt erőszakoskodással fogják vádolni, s hogy a helyzetet bizonyos jól ismert cselszövők a kormány kárára fogják kiaknázni. A czikknek legmeglepőbb része azonban az, melyben kifejti, hogy a kormány az ellenzékkel szemben egyáltalán nem akar a meddő negatív terén maradni. Ez oly vallomás, melynek horderejét a helyzetbe beavatottak érdeme szerint fogják méltányolni. A régi „Presse“ kifejti, hogy ama hír, miszerint Beust beszéde folytán a jelen kormány visszalépni akar, már csak azért sem lehet igaz, mert az ily lépés az absurditással lenne határos. Mi bírhatná rá a kormányt az ily erőszakos, minden tekintetben indokolatlan elhatározásra? A birodalmi tanács többségének bizodalmát bírja, ami az egész felirati vitából fényesen kiviláglott. A lemondás nem jelenthetne egyebet, mint hogy a kormány képtelennek tartja magát, a felirati javaslatban kifejtett kibékülési intenziókat ténylegesen alkalmazni. A törvényhozás minden factora megegyezett egy bizonyos irány múlhatlan szükségességében, és íme, a kormány döntő perezben elhagyja a zászlót, melyet saját pártja kifejtett. Ha a kormány ma visszalép, nincs többé semmi jogezime az ellenzék vezetésére. Saját pártja érdeke a tisztán kifejtett meggyőződése ellen cselekednék. A „Tagespresso“ a kormányképzés nehézségeit latolgatja. A czikk menetében azon hírt közli, hogy őfelsége kinyilatkoztatta Plener lovag előtt, miszerint legfelsőbb körökben nincs semmi ellenvetés az ellen, ha a kabinet élére polgári származású egyéniség áll. Hogy az ilyen dolgoknak Bécsben még nagy fontosságot tulajdonítanak, ez az ottani állapotok kezdetlegességét legjobban illustrálja. Az idézett lap szerint azonban még mindig nem tudni, ki lesz a kabinet elnöke. A pesti szedők strike-jéhez. Pest, jan. 25. A pesti nyomdatulajdonosok testülete ma d. e. 10 órakor ülésre gyűlt össze, hogy a szedők által tervezett, s a lapokban máris nyilvánosságra került demonstrátiók tárgyában megállapodást létesítsenek. Ez ülésen felolvastatott a szedők által alakított díjszabály-bizottság átirata,melyben kijelentik,hogy a szedők által felállított díjszabályzat érinthetlen. Rövid vita után abban állapodtak meg, hogy a díjszabályt elfogadatlannak jelentik ki, a szedők bizottságához pedig feleletül a következő átiratot intézik: „Záhonyi A. urnák, mint az árszabály-bizottmány elnökének. Pesten, 1870. jan. 25. A nyomdászsegédek f. jan. 23-án tartott közgyűlése által a budapesti nyomdatulajdonosok testületéhez intézett átiratból sajnálatail látja a nyomdatulajdonosok testülete, hogy a részéről kiküldött bizottmány által kidolgozott, a nyomdatulajdonosokkal bővebben tárgyalandó , s egyelőre a segédek bizottlányával véleménynyilvánítás végett közlött árszabály mielőtt a nyomdatulajdonosok részéről csak nyilatkozat történhetett is, nemcsak hogy el nem fogadtatott, hanem a segédek részéről saját árszabályzatuk, mint megmásíthatlan követelés állíttatott fel. Alálírt nyomdatulajdonos testület sajnálattal jelenti, hogy ily körülmények között lehetetlen neki a tárgyalások továbbfolytatására alkalmat lenni. — A budapesti nyomdatulajdonosok testülete.“ országgyülés. A képviselőház jan. 25 ki ülése. (Esti kiadásunk folytatása.) Napirenden van a pénzügyminisztérium rendkívüli szükségletének, s a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalása. Ezen tételnél : „A kisbéri uradalom megvételére 1.750.000 ft“ Győrffy Gyula a következő határozati javaslatot nyújtja be : „Minthogy a pénzügyminisztériumnak 1870. évi költségvetésében a rendkívüli szükségletek között 22 czim alatt Kisbér megvételére javasatba hozott 1.750.000 főt vételár megszavazásának kérdését, ezen uradalom megvásárlásának törvényhozás útján leendő elhatározása előtt tárgyalás alá venni nem lehet, a pénzügyminiszter oda utasíttatik , hogy a kisbéri uradalomnak az állam részére megvétele tárgyában indokolt törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé.“ Lónyay Menyhért pénzügyminiszter megjegyzi, hogy e vételnek megkötése iránt minden intézkedések nem mostaniak, hanem úgyszólván két évvel ezelőtt történt tárgyalásokon alapulnak. Egyébiránt e kérdést nem pénzügyi szempontból, hanem jogi szempontból, és különösen tekintetbe véve a földmivelési minisztérium szakába vágó körülményeket, kéri felfogni. Kéri a házat, hogy ne tekintse ezen tétel alatt foglaltakat egyszerű vételnek. Különben a kérdés jogi oldalát tekintve , az igazságügyminiszter, a közgazdasági érdeket tekintve pedig új kereskedelmi miniszter fog felelni. Tisza Kálmán : Győrffy javaslata a kérdésnek sem jogi, sem közgazdasági oldalát nem tette kérdésessé. Szónok ezen tekintetekből önmaga is helyesli a megvételt, de itt csak az eljárás modalitásáról van szó. A ház csak decz. 4-én hozott határozatához lesz következetes, ha megkívánja, hogy úgy történjék minden, amint annak meg kell történnie. Horvát B. igazságügyminiszter: Itt nem annyira vételről van szó, mint a kincstár részére ezen uradalom megtarthatásáról, s az azért fizetendő váltságsommáról. — Az 1867. évi legfelsőbb kegyelmi tény folytán t. i. mindazon elkobzott javak,melyek az illető tulajdonosoktól, a hadi törvényszékek ítéletei következtében, annak idejében elvétettek, azoknak vagy törvényes örököseiknek visszaadatni rendeltettek. Ezen jószágok közé tartozott Kisbér, Kisbérre nézve, — mert néhai Batthyány Kázmér birtokaihoz tartozott — még más körülmények is forogtak fenn.Az örökösök Siklós és Somodorra nézve is bejelentették igényeiket, mely utóbbi jószágok pedig az alkotmány visszaállítása előtt oly egyéneknek adományoztattak, akiktől reclamáltathattak volna.Itt a kormánynak egyezkedésre kellett lépnie az illető örökösökkel, nehogy a fejedelem oly factuma alteráltassék, mely az alkotmány visszaállítása előtt történt. A transactio csakugyan létre is jött a mennyiben az örökösök Siklós és Somodorra nézve a fejedelmi adományozást érvényesnek elismerték, és azokról való igényeikről lemondottak; ez volt a transactiónak egyik része; másik részét szükségessé tette az, hogy Kisbér a kincstár birtokában megtartassék. Ezen utóbbit azért kell megtenni, nehogy az ezen birtokra tett és több, mint egy millióra rugó beruházások elveszszenek. Egyezkedni kellett tehát az örökösökkel Kisbérre nézve is. A dolog tehát tulajdonkép transactió, mely a kisbéri uradalom megtartásáért történt. A váltság nem is nagy, mert a birtok 14 ezer holdat tesz. A „vételár“ kifejezés a budgetben tehát inproprie értendő. Tisza László szavazási kérdésül azt kívánja feltételni : megmarad-e a ház decz 4-i határozata mellett, vagy nem? G o r o v e I. kereskedelmi és közgazd. miniszter : E tétel nem egyéb mint Batthyány K. örökösei Kis-Bér iránt táplált igényeinek kielégítése és szónok meg van győződve, hogy ha ezen czim alatt kéri a pénzügyminiszter ezen tételt, a ház vita nélkül megszavazza. Szónok ezután áttér a dolog közgazdasági oldalára s állítja, hogy a ház azáltal, hogy a kisbéri ménes fentartására szükségelt összegeket már az ezelőtti budgetekben megszavazta, azon akaratát nyilvánítá, hogy Kis-Bér a lótenyésztés czéljaira alkalmaztassák. A vételár a birtok nagyságához képest nem nagy. Kis Bér a vasút mellett van, közel fekszik a Dunához és a lótenyésztésre igen alkalmas. Nem lehet kifogást tenni, mert igazságos követelések kielégítéséről van szó, annál is inkább mivel Kisbér maga is megér 1.700.000 frtot. A kormány minden időben kötelességének tartotta követni a ház határozatait és jövőben is kötelességének fogja tartani. Szavazza meg a ház e tételt más czim alatt , mert ez tulajdonképen nem is vétel. Simonyi Lajos b. : Mivel e jószágok jogta-