Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)

1870-02-15 / 36. szám

36. szám. Szerkesztési iroda: Verencziek­ tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minile-­ közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kedd, február 15. IB70 Kiadó-hivatal : Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: ▼»«7 helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre...................11 frt Negyed évre ... 6 „ 60 kr. Két hóra................. 3 „ 70 kr Egy hóra .... t r 85 kr. 21. évi folyam. Hirdetmények díja: 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 9 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyílt­ tér : 9 hasábos petit­sor 25 uj kr. Batthyány Lajos emlékére. — Tizennyolczadik kimutatás. — Lapunk szerkesztőségénél befolyt : Molnár Alajos 5 ft, Dobozy Dániel 5 frt, Dobozy Lajos, 2 frt. Kis­marjai adakozás beküld­ve Halász fő­bíró által 5 frt, 1­17 frt; a 17-dik kimutatásban foglalt összeggel 1588 frt 33 kr, 3 db tallér s V* arany. — Tudatjuk egyszersmind, hogy az egy hónappal úgyis meg­­hoszabbított gyűjtést febr. 28-d­i­k­án befejezzük, s a nálunk befizetett összegek egyelőre az első pesti ha­zai takarékpénztárnál vannak el­­he­lyezve. A honvédmenházra befolyt: Tö­m­­ö­s Antal gyűjtése : 14 frt 90 kr, mit a bekül­dő 15 frtra egészített ki; a következők járultak hozzá : Komáromi János 1 frt, Wurst György 1 frt, Topolánszky Ferencz 1 frt, Rott Ignácz 1 frt, Buzási József 50 kr, Wurst Ferencz 1 frt, Walper Mihály 1 frt, „Czveczents János 1 [frt, Storch Paula assz. 1 frt, Freiszler Fáni 1 frt, Feyda Rózsi 50 kr, Résák Mari 60 kr, Bors Já­nos 1 frt, Kardos István 50 kr, Dichnovszky Sebestény 1 frt, Csik József 50 kr, Göde Mihály 50 kr, Mandl János 50 kr, Szőke István 20 kr, Müller János 10 kr.­­ Császár Péter gyűj­tése Újvilágról 37 frt, mihez járultak Császár Péter 5 frt, Pólyák Miklós 10 frt, Báta Ignácz 5 frt, Hegymegi László 5 frt, Kemetsei Ferencz 1 frt, Mihánszky János 2 frt, S. G. 2 frt, Séra Kálmán 1 frt, Séra István 1 frt, Kleszner Vil­mos 1 frt, Dubán Lipót 2 frt, Javorek Kálmán 1 frt, Pehovics Berta 1 frt. — Dobozy Dániel 10 frt. — sz. Marja város adakozása Ha­lász főbíró által beküldve 30 frt.­­• Vettünk továbbá Székesfehérvárról s Vidacs úrnak átad­tunk 660 frtot, mint az ott f. hó 1-jén e czélra tartott álarczos bál jövedelmét. Az utóbbi össze­get Á­d­e­r Mihály honvédőrnagy küldé be, s a fölülfizetők neveit legközelebb közöljük. Pest, február 14. A képviselőház mai ülésében az erdélyi kir. biztosság kérdése­i egyáltalán az er­délyi állapotok hosszabb vita tárgyát ké­­pezék. Előbb azonban a ház fontos­ elvi kér­dést döntött el. A belügyminisztérium kezelése alatt számos készpénz-tőke is van, melyet ed­dig magánosoknak szokott évi kamat mellett kölcsön adni. Ez nem egy incon­­venientiára, ha nem is adott, de legalább adhatott volna alkalmat. A minisztérium­nak egész más feladata van, mint magá­nosoknak pénzt kölcsön adni. Eltekintve az ügy politikai oldalától, mely a közélet­ben számos visszaélést szülhet, azt sem szabad feledni, hogy a kormány nem rendelhet inquisitiót a kölcsönt kérők vagyoni állása felett. A ház ennek meg­­felelőleg azon határozatot hozta, hogy az ilyen pénzek kivétessenek a magánosok kezeiből s állampapírokba fektettessenek, mert ez által kezelésük nemcsak egysze­rűbb, hanem sokkal biztosabb is. A rendkívüli szükséglet első czíménél hosszabb vita fejlődött ki, az erdélyi kirá­lyi biztosság felett. A szélsőbaloldal egy­általában törlendőnek nyilvánítá a kívánt 55.000 ftot, a baloldal pedig csak még ezen évre akarta megajánlani azt. Az er­délyi kis­biztosság — mint az ellenzék is elismeri — rendkívüli ugyan, de teljesen törvényes kormány közeg. Az unióból keletkezett rendkívüli viszonyok tették felállítását szükségessé s mig ezek végleg meg nem szűnnek, fenn is kell azt tarta­nunk. Pedig azt, hogy a rendkívüli viszo­nyok mikor fognak megszűnni, mathema­­tikai biztossággal meghatározni nem le­het. Tagadhatlan, hogy az erdélyi viszo­nyok folytonos javulást mutatnak. A ke­­délyek izgatottsága megszűnik s azon za­var, mely az absolutismusból a szabad­ságba való átmenet alkalmával mindenütt mutatkozni szokott, lassan, de mindinkább a rendezett állapotoknak enged helyet. Midőn az országgyűlés minden nehézsége­ket figyelembe vette s a kormánybiztos­ság fölállítását elhatározta, ki akarta ama hibákat kerülni, melyek 1848-ban oly sok bajt hoztak mind a két hazára. Ne okol­juk mindig a reactiót, saját tévedéseink nem egyszer hajták malmára a vizet. A királyi biztosság fentartása nem állhat senkinek külön érdekében, mihelyt tétele fölöslegessé vált , de megszüntetésének napját ma előre meghatározni valóban lehetetlen.­­ A képviselőház e vita után néhány módosítással megszavazta a bel­ügyminisztérium költségvetését úgy, mi­ként azt a pénzügyi bizottság javasolta. Boccai állapotok. A „France“ vasárnapi lapjában a boccai álla­potokról nyugtalanító tudósításokat hoz. Rodich ab­bnagy „békítő“ kísérletei megtermik gyü­mölcsüket. A crivoaciak tiltakoznak az ellen, hogy a népszámlálás náluk foganatosíttas­sák, nem engedik meg, hogy őrházakat állítsa­nak, a csak imént visszakapott fegyverrel készek újra Ausztria ellen síkra szállani, ha az kivona­­taikat nem teljesíti. Úgy látszik, ez újabb lázon­gás szoros összefüggésben áll a montenegrói zavarokkal, s csak újabb láncszeme a ma­gyarü­­zetnek, melyet Oroszország e kérdésből a ka­binetek körül fon. Országgyűlés. A képviselőház febr. 14 iki ülése. S­o­m­s­s­i­c­h Pál elnök d. e. 10 ó. megnyitja a­z ülést. A kormány részéről jelen voltak: Raj­­ner P. Eötvös J. K. Bedekovich K. minisz­terek. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. El­nök bejelenti a beérkezett irományokat. S­zeni­­c­z­e­y Ödön Paks városa részéről, Szilágyi Virgil a mindszent-apátfalvi tiszaszabályozási társulat részéről kérvényt nyújt be. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. A ház napirendre tér. Tárgyalás alá kerül Ghyczy Ignác­ határo­zati javaslata az iránt, hogy a „Budapesti Köz­löny „bevételeiről és kiadásairól“ terjeszsze be a minisztérium a kimutatásokat és vegye fel a kiadásokat a jövő­ évi seudgetbe. Miután G­h­y­c­z­y Ignácz röviden indokolta hat­ javaslatát, R­a­j­n­e­r P. belügyminiszter emelt szót. Elő­adta, hogy a hivatalos lapnak három stádiuma van. A felelős kormány kineveztetésekor tiszte­letben tartotta a „Sürgöny“ iránt fennálló szer­ződést, mely 1867 év végéig szólt. Közbejött in­dokok arra kényszerítik a minisztériumot, hogy a szerződést júniusban felbontsa.Ezen időből több ezer fára menő behajtható követelés maradt fenn az állam javára. 1867 júniustól 1868 oc­. l.házi ke­zelés alatt állott a hivatalos lap, s ezen időből szin­tén több rendbeli követelés maradt fen. 1868. okt. elején a „Bp. Közlöny“ kiadása iránt a minisz­térium szerződést kötött­ az Athenaeummal három évre. Ez idő óta a jövedelem folyton növekszik , így 1869-ben 2408 frt 13 kr. a nyereség. Az iránt, hogy mely minisztérium kezelése alá tar­tozzék a hivatalos lap, eddig azon nézet volt a mérvadó,hogy mivel a hivatalos lap az összes mi­nisztérium közlönye,a miniszterelnök kezelése alá tartozik. A tegnap tartott minisztertanács azon­ban úgy mint 1848-ban, a belügyminisztérium­hoz utasítá­ a lap kezelését, úgyhogy ezentúl a belügyminisztérium teljesen magára vállalja a felelősséget. A határozati javaslatot annyiban elfogadja, hogy a „Közlöny“ tételét a budgetbe felvétetni és pedig annak jövedelmét a jövő év­re a behajtható követelésekből és előfizetőkből begyűlő 15 ezer forinttal a „fedezet“ czíme alá foglaltatni indítványozza. (Helyeslés.) S­i­m­o­n­y­i Ernő néhány észrevételt tesz a hivatalos lap kezelésére nézve. Kívánja, hogy a hir.­lap az országgyűlési tudósításokat egé­szen és szigorú tárgyilagossággal közölte ,hogy egyes példányai 30 kmnál olcsóbban árultassa­nak. B­a­j­n­e­r P. belügyminiszer megígéri, hogy gondoskodni fog eziránt. A ház ennélfogva tu­domásul veszi a miniszter válaszát és a fedezet czím alá 15 ezer frtot vesz fel. A pénzügyi bizottság azon véleménye, mely szerint a ministérium oda volna utasítandó, hogy a közalap hová fordításánál tapasztalt nehézsé­gek elhárítása, az ügykezelés könnyítése és egy­szerűsítése iránt javaslatot mutasson be, addig is mondja fel a magánosoknak kölcsönözött tőkéket s a befizetendő pénzeket csak magyar állampapírok, magyar földtehermentesítési és földhitelintézeti papírokba helyezhesse el — több részről feleslegesnek tartatik. Szilágyi Virgil csak azt kívánja kimondatni, hogy a ka­matok hajtassanak be erélyesen. P­u­­­s­z­k­y Ferencz azzal indokolja a pénzügyi bizottság véleményét, hogy a bizottság ez által útját kí­vánta állani a patrociniumnak, melyet a kor­mány e pénzekkel gyakorolhat és ki akarta venni a kormány kezéből azon hatalmat, melyet az ezen pénzalapok feletti szabad rendelkezésé­nél fogva birt. Wahrmann Mór politikai és takarékossági szempontokból indokolja a bi­zottság véleményét. A kormány azáltal, hogy magánosoknak adhat pénzt, egyeseket leköte­lezhet, a­mint azt tette is, pedig ennek politikai rész­oldalát, különösen választások idején, min­denki ismeri. Takarékossági szempontokból még épen szükséges a pénzügyi bizottság véle­ménye. A ház többsége elfogadja a véleményt s áttér a belügyminisztérium rendkívüli szükségletére, melyre összesen 959,814 van előirányozva. Az erdélyi kir. bizottság tételénél, mely 55 ezer írtban van előirányozva, P­a­t­a­y István az erdélyi kivételes állapotban folytonos tör­vénysértést lát és különösen csendőrségre soha sem szavazhatna meg egy fillért is. Nyáry Pál tekintettel arra, hogy 1868-ban az unió végrehajtása kimondatott, s az alkotmányos kormány mellett tényleg mégis más, a felelős kormány eszméjével meg nem egyeztethető kormány van ott, a következő kérdéseket intézi a miniszterhez : Szándékozik-e még a jelen év­ben a kir. biztosságot megszüntetni és szándé­kozik-e úgy intézkedni, hogy az Erdélyt illető kormányzati költségek a rendes kiadások rova­tában fordulhassanak elő ; végül szándékozik-e a magánjogi ügyekre nézve azon intézkedéseket megtenni, melyek az 1868-i törvényben kijelöl­tetnek. B­a­j­n­e­r Pál belügyminiszter : Elő­ször is kénytelen tagadni, hogy Erdélyben a tényleges kormány más, mint az alkotmányos kormány. A minisztérium minden tekintetben érdemleges befolyást gyakorol. Mivel azonban több százados kapcsok folytán Erdélyre nézve több oly kérdés forog fenn, melyek még most nincsenek elintézve és melyek elsiettetése ellen ébreszthetne, a teljes egyesülés végrehajtásában rendkívüli óvatosságot kell kifejteni, nehogy egyesek érdekei megsértessenek. Nyáry kérdé­seire kénytelen tagadólag válaszolni, mindössze azt ígérheti, hogy az év folytán talán el fogván intéztetni némely kérdés, a kb­. biztosság a jövő évben kisebb hatáskörrel fog a budgetben sze­repelni. Tisza László nem látja szükséges­nek a kit. biztosságot sem a földtehermentesí­­tési, sem a rendőri, sem a magánügyekre nézve. A kormánynak bizonyára nem lennének oly nehézségei, ha minden egyes törvényhatóságnál volnának megbízható főtisztjei. A kormány két­kedő, határozatlan eljárása oka annak, hogy viharok keletkeznek. Nem kellene most viha­roktól félni, ha a kormány egyszerre végrehaj­totta volna az egyesülést a törvény meghozatala után. Hozzá csatlakozik Nyáry kérdéseihez. Bet­len János gr. ki nem követi előtte szóllót a tárgytól való eltérésekben, miu­tán a tárgyalás alatti kérdés egyszerűen csak az, vajon megadandó-e a kir. biztosság föntar­­tása kért összeg? Ez összeget készséggel szavaz­za meg, míg a kérdéstőri eltéréseket ható javas­latok ajánlása által nemcsak szükségtelennek hanem károsnak is tartja; ezek ugyanis meg­kötnék már előre a bán és belügymin. kezét azon országrész irányában, melyben nemcsak a reactio hanem külhatalmak is oly helyet látnak hol a magyar állam megrontására czélzó gépe­zet mozgásba helyeztető— Berzenczey László nem akarja ugyan a kir. biztosságot rögtön megszüntetni, de mindenesetre siet­tetni szeretné e megszüntetés időpontját, mivel ez intézmény az ideiglen bélyeget hordván ma­gán, az unió elleneire nézve juris resonvatiot vé­­gez; folyton tartó okot szolgáltat azon remény­re, hogy hátha mégsem valósul az unió !Hor­­v­á­t­h J. ez intéménybe látja azon közeget, mely a belügyminiszterrel tudatja a nemzetisé­gek azon kívánalmait, melyek méltányosságuk miatt megvalósíthatók. C­s­i­k­y S. ez intéz­ményt hazai törvényeinkkel látja ellentétben. Teleki­ Domokos gr. megszünteté­sére czélszerűségi okot nem tud, de ép igy tör­vényességi okot sem, minthogy ezen intézmény fölállítására a belügyér, az unió végrehajtása végett hozott törvény azon pontjában hatalmaz­­tatik föl, mely őt minden átmeneti intézkedések megtételére följogosítja, ily szükséges átmeneti intézkedés pedig e bizottság fölállítása is. C­s­e­r­­n­á­t­o­n­y megszavazza most a költséget, de jövőre a Berzenczey által fölhozott okból ez intézményt megszüntetettnek óhajtaná látni. Rannicher Jakab a múltat feledi, mert sze­me előtt egy szebb jövő áll, melynek valósítá­sára működni hazafiús kötelesség. Az unió tör­vényesen végbement, most már csak az öszér­­dek kifejlődése óhajtandó. A biztosság minden­esetre nem bizalom jele, és ő is jónak látná annak megbüntetése által bátor bizalmat mu­tatni, mely mindig viszonoztatni szokott. Erre alkalmas időpontnak a törvényhatósági rende­zést tartja. Nyáry Pál kijelenti, hogy ő most megsza­vazza-e költséget, de jövő évben azt már nem teszi. Erre nagy többséggel megszavaztatik az erdélyi biztosság igényelte 55.000 főt. Részint minden vita nélkül, részint kevésbé jelentékeny felszólalások után megszavaztattak a rendkívüli szükséglet következő tételei: az erdélyi földtehermentesítési alapigazgatóságra 25.000 ft, az erdélyi úrbéri és dézsma kárpótlá­sokat igazoló bizottságokra 63.814 ft, a megyék múlt évi adósságai tisztázására 100.000 ft, me­gyei építkezésekre 100.000 ft, a közbiztonsági közegek hátultöltő fegyverekkel való ellátására 100.000 f­t, a megyeházak javítására 70.000 ft, a királyföldi hatóságok irodai szükségletére 26.000 ft és végre az erdélyi csendőrség számá­ra 420.000 ft. Ez utóbbi tételnél egy kis vita tá­mad a fölött, hogy e közbiztonsági közeg tiszt­jeit a közös hadügyér vagy a belügyér nevezi-e ki. B­a­j­n­e­r határozottan kijelenti, hogy ő soha abba bele nem egyeznék, miszerint a spe­­ciel a magyar országgyűlés által megszavazott összegből egy oly hatóság tartassák fen, mely­nek személyzete előléptetése a közös hadügy­ért illeti. Kijelenti továbbá azt is, hogy e néze­tével egyező a közös hadügyér véleménye is. A holnapi napirendre ki van tűzve, a Pest városa törvénykezési kiadásai megtérítését óhaj­tó kérvény i­ánti bizottsági jelentés, és az inter­­calaris jövedelem kérdése. mény, a melyet teljességgel semmi sem iga­­­zol.­­ (Kvassay Ede) esküvője Saxlehner: Emma k. a.-al ma d. u. 7*6-kor tartatik meg a belv. plébánia-templomban. Násznagyok lesznek: Zichy Antal, Szászy László, Kvassay László, orsz. képviselő és Adám Gusztáv. Nászanya: Adám Gusztávné assz. V­ő­­félek: Reviczky Sándor, Toldy István, Uj­­váry Lajos. Nyoszol­ó-lányok Sax­­lehner Cornelia, Hochbaum Emma és Gruber Betti.Az esketési szertartást Schwendner apát végzi. (B­al­áz­s B. Vi­­­m­a assz.) szombaton lé­pett fel másodszor a nemz. színházban Lucia szerepében, s a legáltalánosb tetszést aratta. Csak kár, hogy játéka nem kifejezőbb. A ház különben rendkívüli rokonszenvvel fogadta, s a közönség fényesen demonstrált amaz ármány­kodások ellen, melyek a művésznőt a nemzeti színházban környezik. (Özv. Simor Antalné) Simor János herczeg prímásnak édes­anyja f. hó 11-én élete 87. évében hosszas betegség után Székes­fehérvárott meghalt. (A tegnapi vasúti vonatok­ egy része elkésett. A kőbánya-pesti vonalon ugyanis egy tehervonatnak egy kocsija kiugrott a sinek­­ből s nehány órára megakasztotta a közlekedést. Ennek folytán a 7. sz. tiszavidéki személyvonat 2 ó. 20 perczczel, az 5. sz. temesvári vonat 1 ó. 41 perczczel később indíttatott el Pestről és ugyancsak a tiszavidéki személyvonat ezért 61 perczczel később érkezett Pestre. (B­i­b­ó Károly) Halas városának volt főjegyzője f. hó 9-én 68 éves korában meghalt. (Somogy megye) legutóbbi bizottmá­­nyi közgyűlésén két esküdt választás is volt. Megválasztották: J­ü­n­k­e­r Gusztáv és P­a­p­p Sándor. Az előbbi izraelita. (A lévai takarékpénztár) mart. 3-dikán d. e. 10 órakor tartja Léván évi köz­gyűlését. (A tokaj hegyaljai takarékpénz­tár) febr. 23-án d. e. 10 órakor tartja Tokajban évi közgyűlését. (A budai gazdasági bizott­ság­ azt hozza indítványba, hogy ezentúl min­den kocsi, legyen az hintó, bérkocsi vagy omni­bus, dörzsfékkel (Bremse) legyen ellátva. (H ó t o r l­ó d á s.) Temesvárról távirják . Az összeköttetés Baziással el van vágva. Ver­­secz és Baziás között hózivatar dühöngött, mely a vaspályát helyenkint öt lábnyi hóval temeté be. A legerősebb hóeke lesiklott a sínek­ről. Dettán, mely Versecztől 3—4 órányira fekszik, szélcsend mellett 5 fok meleg volt, míg Verse­­czen 10 hideg mellett hóvihar. (Hogy a hadtani előadások­ az egyetemi hallgatók előtt gyakorlatilag is megérthetőkké váljanak, Domaniczky főhad­nagy és a fegyvertan tanára az egyetemen, ké­relmet intézett a közokt. miniszterhez, hogy e czélból a szükséges fegyverek és ágyuminták beszereztessenek. (A budai hadparancsnokság) mint említők, a budai tanácsnál kérelmezte az u. n. Ecce homo rét átengedését hadmérnökkari gyakorlatokra. A tanács tagadólag válaszolt. Most a hadparancsnokság megújította kérelmét azon indokolással, hogy a mérnökkari csapat csakis azért helyeztetett át Budára, hogy a ma­gyar önkénteseknek legyen alkalmuk magukat kiképezni, s így ha a város nem engedi át a rétet, a csapatot át kell majd tenni más állomásra. A tanács tudatta a hadparancsnoksággal, hogy a felhozott indokot méltányolva nem ellenzi, hogy hadparancsnokság a rét jelenlegi bérlőjével al­kudozzék s aztán ott hadgyakorlatokat tartson csak azt közé ki, hogy szerencsétlenség elkerü­lése végett a város a történő robbantásokról elő­­legesen mindig értesittessék s hogy a rét a gya­korlatok megszüntetése után“ismét kiegyenesit­­t­essék. (A jelmezbálra) jegyek válthatók feb­ruár hó 15 hétől kezdve naponkint déli 12 p es­ti 5 óráig Angol­ királynő szállodában I-s, eme­let 5 szám alatt. (Szabók b­á­l­j­a.) A pesti egyesült szabó­­ezéd elaggott tagjainak fölsegélyzésére holnap tartatik meg a lövöldében a szokásos bál. (A pesti kávéházi személy­zet) febr. 24-dikén a redoute termeiben bált ad, melynek jövedelme a személyzet segélyegy­letét illeti. (A pesti egyetemi dalárda) febr. 23 án a lövöldében tánczvrgalommal egybekötöt dalestélyt ad, melyre a meghívókat már szétkül­dik. Családjegy 3 frt, magánjegy 1 ft. (Hordozható gőzfürdők.) Vla­­dár Pál gyulai lakos ajánlatot tett a miniszté­riumnál , hogy valamennyi honvédkórházat ellátja az általa feltalált hordozható gőzfürdő készülékkel, darabonként 250 írtjával. Ezen összeg egy tizedrészét is kész a honvédalap ja­vára átengedni. (Farsangi mulatság.) Budán egy nagy társaság összeállt s elhatározta, hogy álar­czos szánkirándulást rendez Téténybe, ha a hó még néhány napig megmarad. (A „Corvin­a“) könyvkiadó társulat, mind­amellett is, hogy a legnehezebb nyomdászati viszonyok közt kezdte meg új aeráját, legköze­lebb előlép első kiadmányaival. Készen vannak „Hedvig“ (Nagy Lajos leánya), továbbá az „Annyivért magyarok“. Munkában vannak: „Álmos“ Szász Károlytól, „Egy magyar rab Szi­bériában“ Bányász Mártontól és Sárréti dalköny­vecske Kunságitól. Berecz tanár most készít egy füzetkét „A földrengésről“, Szigligeti pedig egy kisebb kötetet gyűjt össze apróbb műveiből a társulat részére. Az igazgatóság továbbá a Mun­ka könyvtárát és az Egészség könyvtárát is megkezdi, és még számos más mű kiadásra ké­szen áll, mihelyt a nyomdák rendes kerékvágás­ba jutnak. (M a g y. t u d. a k a d e m i a.) A mai­­nyelv- és széptudományi osztályülésen Szepessy Imre 1. t. „A görög hangzók egykori kiej­téséről“ czimű értekezését olvasá fel. Most különösen az „17“ kiejtése felett vitatkozott, idézve több tudós idevágó véleményét. Szerinte az rrja az a és a közti közép­ével ejtendő ki,csakis az összevonás­ál­a­­ származott „17“ hangzik úgy, mint a magyar­é.Értekező az összes görög hang­zók kiejtését fejtegetni fogja. — „A finn kö­l­­tészet szelleme“ czimü értekezés felolva­sása Barna Ferdinand szerző 1. tag által más­korra hal­ászt­atott. — B a 11 a g i Mór V­e­ff­e­r Endre múltkor ismertetett „történeti mód a görög igetanban“ czimü tanulmányának az aca­­demia előtti bemutatás módja ellen szólalt fel s habár mint különezőt figyelemre nem mél­­tatja, de mint a görög nyelvben és irodalomban jártas egyént kiemelendőnek véli, végül még titkár tett néhány jelentést. i«ZMiry-^r»-rTTiwrna=zEr?m.j*ji«Mi»»<i Különfélék. Pest, febr. 14. (Szedő strike.) A nyomdászoknak vasár­nap reggel tartott gyűlése megmásstá azon szom­bati határozatot, hogy a lapok két oldal szöveg­gel jelenjenek meg, s igy t. olvasóinktól elnézést kell kérnünk, hogy lapunk mai kiadása a múlt heti hiányos szerkezetben jelent meg. A szedő­­strike különben most már a rideg negatív teré­ről ismét az alku terére lépett át; a­mennyiben a szedők azon tarif­ bizottságuk helyett, mely a munkabeszüntetést kezdeményező, a legidősb szedőkből újat választottak, ez újabb bizottság pedig ma d. u. a grémiummal megkezdő a tár­gyalásokat. Reméljük ennek folytán, hogy a la­pok már közelebb teljes alakjukban jelenhetnek meg. (Udvari hírek.) A budai kir. palotá­ban nagy erélylyel folynak a munkálatok azon helyiségek előkészítésére, melyekben az udvari bál fog megtartatni. Az udvart f. hó 21-ére vár­ják vissza Bécsből. (Gróf Andrássy ministerelnök) mai bécsi útját a „T. L.“ a határőrvidék egyes részeinek polgárosításával hozza összeköttetés­be, mely most foganasittatnék. Lónyay úr is ez okból van most Bécsben. — A „P. L.“ egy­szersmind fölemlíti,hogy ez ügyben újabb nehéz­ség merült fel: Breszlur ugyanis azt követelné , hogy ne csak a qvóta, hanem az államszervet adóssági járulék is fölemeltessék, oly követel­ A „Pesti Napló44 magántáviratai. Berlin, febr. 14. Ma nyittatott meg az éjszak-német szövetségi gyűlés a ki­rály által. A trónbeszéd több törvényja­vaslatot jelent be. A szövetségi háztartás a fogyasztási adóból nagyobb bevételeket mutat ki. A szövetségi tengerészet kikép­zésének költségei a szövetségnek saját bevételeiből fedeztetnek. Az éjszak-német államok közötti egyetértés létesítése foly­­tononos gondoskodását képezi a ki­rálynak. Az idevonatkozó előterj­esztmények: igazságszolgáltatási szerződés Badennel, s a mérték- és súlyrendszer. Az éjszak­német szövetség és a déli államok közti szerződések az összes német hazának biz­tonságot és jólétet nyújtanak, valamint ama megbízható kezességet, mely magá­ban hordja az éjszaki szövetség erős és zárt szervezetét. A nemzeti együvé tartozás érzülete, a német uralkodók kölcsönösen lekötött szava, és a haza legmagasb érdekeinek közössége az éjszaki szövetség Dél-Né­­metországhoz való viszonyainak oly szi­lárdságot kölcsönzött, mely független a politikai szenvedélyek változó útjaitól. A király örömét fejezi ki a fölött, hogy bi­zalma a béke fenmaradásában jogosult volt. A kormányoknál és népeknél azon meggyőződés jutott érvényre, hogy a véd­erő csupán a tulajdon védelmére, nem pe­dig mások függetlenségének csorbítására van hivatva. München, febr. 14. A cabinetből egyedül Hohenlohe lépend ki; utódául gr. Bray bécsi követet emlegetik. A ki­rály a kamara 2-dik feliratát elfogadand­­ja; a kamara küldöttségét azonban nem fogadja el a király. B­é­c­s, febr. 14. A kir. tanács elfo­gadta a levél­titok védelmére vonatkozó törvényt. B­é­c­s, febr. 14. A „N. Fr. Pr.“ el­­lenkező közlésekkel szemben úgy érte­sül, hogy a galicziai resolutio és a vá­lasztási reform még a folyó ülésszakban el fognak intéztetni. Galicziára vonatko­zólag, ennek részére egy miniszter nevez­tetnék ki a miniszteri tanácsba, és a ga­licziai helytartó az ottani tartomány­gyű­lésnek felelőssé tétetnék. Galiczia számára további a legfőbb törvényszéknél önálló tanács állíttatnék fel; az oktatásügy és a rendőri fenyítő törvényhozás a galicziai tartomány­gyű­lésre bízatnék, másrészt ott a közvetlen választás hozatnék be, és esetleg, ha a galicziai követek ezen engedményeket nem találnák kielégítőknek, a tartomány­­gyűlés feloszlattatnék. Közgazdaság. Hetiszemle a pesti értéktőzsdéről. Pest, febr. 14. Tőzsdénkén mi különös sem fordult elő a múlt héten. Magy. vasúti kölcsön szilárd 106 m/s. Uj magy. pályák kedveltebbek, Bécsben ke­restetnek. Pécsbarcsi 17872—18072 — alföldi 172 — megy. északkeleti 16272 — magy. kele­ti nagy tételekben 9272—96. Bankpapírok mind kedveltek. Magy. hitelb. 8171-ről 8672-re emelkedett, — pesti iparbank 425 — budai kereskedelmi 6, 210 — pesti ke­reskedelmi bank 645 — Népbank lanyhább lett és 41 fttal kell. Biztositó papírokban nem volt üzlet. Securitas kivételt képez és 400-ról 435-re emelkedett; igy is kedvelt Közúti pályapapirokban igen lanyha üzletet láttunk. I. kib. 428 — III. kib. 368 — budai 210 — Tramway nagy üzletet mutat, 148-ról 146 7- re csökkent így is lanyhán zár. Takarékpénztár részvények szilárdak. Pesti keresett 2750 — buda­pesti fővárosi 128 — te­rézvárosi 32 — újpesti 45 — óbudai 20 fttal ol­csóbb és 175 fton zár.

Next